Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-22 / 294. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! ÜJSZO iM%imit*Qmí*nn mm központi BizomáíánwiwpiwoJA 1960. aktóbei 22 szombat 50 fillér XIII. évfolyam 2B4 szám Váljék minden dolgozó ügyévé A műszaki haladás népgazda­ságunk jövőbeni nagyarányú fej­lesztésének döntő eszköze. A tech­nikai színvonal emelésének óriási jelentőségét nyomatékosan hang­súlyozzák pártunk XI. kongresz­szusának és foiyó évi országos konferenciájának irányelvei, s e kérdéssel foglalkozott szlovákiai viszonylatban az SZLKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése is. Érthető ezért, hogy az üzemekben és vállalatokban manapság leg­több szó a műszaki fejlesztésről esik. Gazdaságunk műszaki színvo­nalának emelése tehát mérhetet­lenül fontos feladat, hiszen ez a munkatermelékenység további nö­velésének fő útja. Márpedig az elkövetkező időszakban, a harma­dik ötéves terv éveiben mindenek­előtt a munkatermelékenység nö­velésétől függ majd a népgazda­ságunk fejlesztésében és a nép életszínvonalának újabb emelésé­ben kitűzött hatalmas feladatok valóra váltása. Dolgozóink túlnyo­mó többsége tudatában van a mű­szaki fejlesztés elsőrendű jelen­tőségének. Sokszor találkozunk azonban azzal a jelenséggel, ami­kor ezt a kérdést csupán a szó legszorosabb értelmében vett mű­szaki problémának tekintik. Mond­hatnánk úgy is, hogy ilyen helye­ken csak számokban, gépekben, paraméterekben gondolkoznak, számolnak a termékek műszaki színvonalának emelésével is, csak éppen arról feledkeznek meg, hogy a cél elérése mindenekfelett az emberektől függ, a tervezés, fej­lesztés és kutatás dolgozóitól, s a műhelyekben dolgozó munkások­tól és technikusoktól. Márpedig erről a tényezőről — az ügy sike­re szempontjából a legfontosabb­ról — sehol és sohasem szabad megfeledkezni. A pártszervezeteknek és a szak­szervezeteknek az üzemekben oda kell hatniok, hogy a műszaki fej­lesztés problémáinak megoldása ne csak egyes „illetékes" dolgo­zók, hanem a gyár egész kollektí­vája ügyévé váljék. Ez a műszaki fejlesztés kérdésének politikai ol­dala, mely napjainkban egyre in­kább előtérbe kerül. Hiszen ma már vállalataink és üzemeink túl­nyomó többségében nemcsak a rövid időre szóló tervek és tema­tikus feladatok, hanem a műsza­ki színvonal emelésének hosszabb időre szóló távlati terve is ki van dolgozva. Most arról van szó, hogy ezt a tervet pontról pontra megvalósítsuk. A pártszervezetek­nek és a szakszervezetnek kivált­képpen nagy gondot kell fordíta­niok a szocialista munkaverseny azon formáira, amelyek a dolgozók figyelmét a technika fejlesztésére irányítják. Egyszóval olyan légkör kialakítása s olyan feltételek meg­teremtése szükséges minden mun­kahelyen, hogy a dolgozóknak a szó szoros értelmében szívügyévé váljék a műszaki színvonal eme­lésével összefüggő feladatok meg­oldása. Ezen a téren is nagy jelentősé­ge van a szocialista munkabrigá­dok versenyének. A termelésben dolgozó brigádok nemegyszer hosszasan töprengenek azon, mi­képpen töltsék meg gyakorlati tartalommal a „Szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni!" jelszót, hogyan éljenek és dolgoz­zanak ennek szellemében. Milyen nagyszerű lehetőségeket tár fel a műszaki fejlesztés követelménye a szocialista brigádok és az e címért versenyzők előtt. Lehetne-e szebb célt kitűzni, mint annak elérését, hogy az ember ne csak szolgálati kötelességből vagy anyagi érdek­ből törekedjék munkájá állandó tökéletesítésére, hanem, hogy ez úgyszólván mindennapi életszük­ségletévé váljék. Hiszen éppen ez lesz a kommunista társadalom emberének legjellemzőbb vonása, amint arról már a marxizmus­leninizmus klasszikusai beszéltek. A műszaki fejlesztéssel kap­csolatban a szocialista munkabri­gádokról szólva említést kell ten­nünk arról a helytelen gyakorlat­ról, mely általában céljával éppen ellenkező eredményt ér el. Egyes helyeken ugyanis az a nézet alakul ki, hogy a vállalatok műszaki ala­kulataiban, a kísérletező-, tervező­és fejlesztési osztályokon nem szükséges szocialista munkabrigá­dok alakítása, s az itt dolgozó műszakiak inkább' a termelésben működő szocialista brigádok fe­lett vállaljanak védnökséget. Tény, hogy a műszaki dolgozók sokat segíthetnek a termelésben ver­senyző brigádok tagjainak, pél­dául a szakmai továbbképzésben és más téren is. Ez azonban egy­általán nem zárja ki, hogy a mű­szaki alakulatok maguk is megala­kítsák a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívákat. Sőt, rendkívüli jelentősége van annak, hogy a szocialista verseny e magasabb formája elősegítse a műszaki dolgozókban a szocialista jellemvonások kifejlődését, hiszen ők a legnagyobb mértékben já­rulhatnak hozzá a műszaki fejlesz­tés ütemének meggyorsításához. Üzemeinkben és vállalatainkban a gyakorlati élet a műszaki fej­lesztésben dolgozók tömeges rész­vételének már számos jól bevált formáját tárta fel. Közülük kivált­képpen fontos a piesoki gépgyár által kezdeményezett „mindenki dolgozzék újító módon" nevű moz­galom, mely már sok üzemben szép sikereket hozott, terjesztésé­re azonban az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani, mert jelen­tőségéhez mérten még mindig nem ért el tömeges jelleget. Szá­mos helyen gazdag eredményekkel jár az új technika napjainak meg­rendezése, úgyszintén nagy moz­gósító erőnek bizonyul a műsza­ki-fejlesztési és a műszaki-szer­vezési intézkedések terve teljesí­tésének tömeges felülvizsgálása. A műszaki színvonal emelése nagy céltudatosságot követelő igé­nyes feladat. Éppen ezért a párt­szervezetek ez irányú munkájának is nagyon igényesnek, konkrétnek és színvonalasnak kell lennie. Csakis úgy érheti el fő célját, azt, hogy a műszaki fejlesztés kérdé­se minden dolgozó szívügyévé vál­jék. A tőzegkitermelő-üzemek segítsége (ČTK) — Mezőgazdaságunknak a tőzegkitermelő-üzemek dolgozói je­lentős segítséget nyújtanak. Az egy­séges földművesszövetkezetek és ál­lami gazdaságok ez évben már több, mint 25 ezer tonna tőzeget és 24 ezer tonna humusztrágyát kaptak tő­lük terven felül. A harmadik ötéves terv időszaká­ban ez a segítség még nagyobb mé­íetű lesz, mert 1965-ia a humusz­trágya termelésének a' kétszeresét érik el, azaz félmillió tonnára fo­kozzák a termelést. A tervezett 270 ezer tonna tőzeg helyett pedig 316 ezer tonnát adnak át mezőgazdasági üzemeinknek az ötéves terv utolsó évében. A tőzegkitermelő-üzemek az igényes feladat végrehajtását új gé­pek beiktatásával segítik elő, de egyben a termelési költségeket is csökkentik. Fokozottabb igyek ezetet, j obb megsz ervezést követel rr az OSZ1 Október kétharmadát már magunk mögött hagytuk. Nagy figyelmeztető ez, mert a rövidülő nappalokkal az őszi mezőgazdasági munkák határideje is rövidül. A tennivaló pedig rengeteg, mert mind a kapások be­takarításában, mind a talajelőkészítésben és a vetés­meggyorsítása ben nagy a lemaradás. Márpedig ezt nem nevezhet­jük jó felkészülésnek a harmadik ötéves terv négy év alatt való teljesítéséhez. Nemzeti bizottságainkra te­hát komoly feladat hárul, hogy még a fagyok beállta előtt befejezzük a betakarítást, vetést és mélyszántást. Ah ol jól szervezték a munkát örvendetes dolog, hogy a cukorré­p* felvásárlásábar a trnaval, nitrai é» rožňava' járás már célba ért. A trnava" járáí termelő! azonban to­vábl szorgalmazzák a répa kiásását és elszállítását és előreláthatólag még 40 ezer tonna cukorrépával megtoldják a tegnapig elért 100,4 százalékos eredményt. Az is jó ered­ménynek számít, hogy szlovákiai méretben október 20-ig az összes cukorrépa 72,6 százalékát kiástuk. Állandó brigádokat A felvásárlás már nem halad ilyen jól. Ez elsősorban azért van, mert sok he­lyütt nem használják ki az útmenti ra­kodóhelyek előnyét, a megtisztítás után nem szállítják el a földről a répát s ké­sőbb a felázott talajról már lassan ha­lad a szállítás. A levicei járásban pedig az átvétel sem megy zökkenőmentesen, amennyiben az egyes átvevőhelyeken — néhány nappal ezelőtt — csak délután 4 óráig vették át a cukorrépát. A JNB közbelépésére volt szükség, hogy eltávo­lítsák ezeket a fogyatékosságokat, s így meggyorsítsák az átvételt. Az is hiba, hogy egyes helyeken az önelégültség következtében nem kérték idejében a védnökségi üzemek és az ifjú­ság segítségét. Persze, a brigádok se­gítsége még most sem késő, de nem elegendő, ha a nemzeti bizottságok csak szombatra és vasárnapra szervezik azo­kat. A gyors betakarításhoz sürgős se­gítségre, — ahol a helyzet úgy kívánja —, állandó brigádokra van szükség, hi­szen a betakarítás, Hl. elszállítás ké­sése miatt október 19-ig hat cukorgyár még meg sem kezdte a répa feldolgozá­sát. Jobb szervezést a burgonya felvásárlásában A burgonya felvásárlásában mutat­kozó lemaradás behozása csak úgy ÉSSZERŰ, I ŰZ AH NEMZETKÖZI POLITIKÁT Hruscsov elvtárs beszédének világvisszhangja Hruscsov elvtárs tegnapelőtti nagy horderejű beszéde hatalmas visszhangot váltott ki világszer­te. A világsajtó nagy fontosságot tulajdonít a beszédnek, élén­ken kommentálják. London A pénteki londoni lapok nagy fi­gyelmet szentelnek Hruscsov elvtárs luzsnyiki beszédének. A Daily Mail szerkesztőségi cikkében kiemeli, hogy általános törekvés nyilvánul meg az „enyhülésre" Kelet és Nyu­gat viszonyában. Örömmel fogadja azt a javaslatot, hogy jövő tavasz­ra hívjanak össze egy újabb kor­mányfői értekezletet. „Mindenáron üljön össze a csúcs­értekezlet, minél előbb, annál jobb" — szögezi le a lap és reményét fe­jezi ki, hogy az új amerikai elnök „elég óvatos lesz és nem engedi meg, hogy az U-2 esetéhez hasonló incidens megbénítsa a Kelet és a Nyugat viszonyában „enyhülésre" irányuló nemzetközi törekvést". Párizs A párizsi reggeli lapok kivonatban közölték Hruscsov elvtárs csütör­töki beszédét. A lap főként Hrus­csovnak azt a javaslatát emeli ki, hogy jövő év tavaszára hívják ösz­sze az ENSZ közgyűlésének rendkí­vüli ülésszakát és jövőre oldják meg végre a német kérdést. A francia lapok behatóan foglalkoztak Hrus­csov beszédének az algériai kérdést érintő részeivel. A burzsoá lapok el­ferdítik a tényeket és igyekeznek elhitetni olvasóikkal, hogy a Szov­jetunió politikát változtatott Fran­ciaországgal szemben, bár tudvalevő, hogy a Szovjetunió mindenkor tá­mogatta a gyarmati népek felsza­badító harcát. (Folytatás a 2. oldalon.) • •••••••••• A vítkovicei ko­hómű tizenkilenc szerelője — kar­öltve a Német Demokratikus Köztársaság sze­relőivel — Ber­linben egy 85 mé­ter magas és 150 ezer köbméteres gáztartályt sze­relnek. A vítkovi­cei szerelök elha­tározták, hogy versenyre kelnek a német elvtársakkal a szocialista mun­kabrigád cím el­nyeréséért, s így megalakult az el­ső nemzetközi bri­gád. A szerelök si­kerrel j áradoz­nak a szerelési munkák lerövidíté­sén. Képünkön bal­ról Gerdem Um­langen, Erwin Hei­demann, Siegfried Henschel, R. NŰ­myslo és Jaroslav Vitásek baráti be­szélgetés közbén. lehetséges, ha brigádok szervezésé­vel meggyorsítjuk a burgonya kiá­sását és felvásárlását. Nem kielégítő az, hogy országos méretben október 20-ig csak 69,7 százalékra teljesítet­tük a tervet Két műszakban dolgozzanak a gépek Még a rozs vetését sem fejeztük be, holott az agrotechnikai határidő már ré­gen lejárt. A következő napokban már a búza vetésének befejezésére kell tö­rekednünk, mert országos méretben ok­tóber 19-ig ezzel csak 43,6 százalékra álltunk. Jobb eredményekre csak akkor számíthatunk, ha helyesebben szervez­zük meg a gépek munkáját. Például a trsticei szövetkezetesek még a múlt hé­ten befejezték a búza vetését, azért, mert éjjel-nappal dolgoztak a gépek, ki­használtak minden alkalmas percet, -ti A burgonya és cukorrép? felvásárlása 1960. október 20-án Teljesítve Kerület: burgonya cukorrépa %-ban: %-ban: észak-csehországi 101,6 20,5 közép-szlovákiai 92,8 29,4 nyugat-szlovákiai 90,9 76, kelet-csehországi 80,3 14,1 észak-morvaországl 74,2 19,4 nyugat-csehországi 72,7 7, közép-csehországi 71,9 21,9 dél-morvaországi 68,8 23,9 kelet-szlovákiai 60,— 31,9 dél-csehországi 50,5 3,5 Országos méretben 69,7 30,6 • • • • • • • • • • • A partizánskei Augusztus 29 Üzem dolgozóinak nagyszerű kezdeményezése Üj mozgalom — értékes kötelezettségvállalás • Munkások, műszakiak, újítók a műszaki fejlesztés élén • Fő cél: A HARMADIK ÖTÉVES TERV SIKERES TEL­JESÍTÉSE • Az új mozgalom követőkre vár! A partizánskei Augusztus 29 üzem dolgozóira a harmadik ötéves ~ terv nagy feladatokat ró. A nyerstermelés 19,55 százalékos növekedé­= se mellett a munkatermelékenységet 15,6 százalékkal kell emelni, s a — termelési költségeknek 7,79 százalékkal kell csökkenniük. Az üzem dol­— gozói feladataik tudatában behatóan foglalkoztak a műszaki fejlesztés = és az újítómozgalom kérdéseivel s szocialista kötelezettséget vállal­— tak, mellyel „a harmadik ötéves terv alapja" címen új mozgalmat kezdeményeznek. Az üzem dolgozói a harmadik ötéves tervből rájuk háruló feladatok teljesí­tését a gépek és a termelési berendezések korszerűsítésével, a bőr- és gumici­pők gyártási folyamatának automatizá­lásával, az új technológia bevezetésé­vel, a műszakok számának növelésé­vel, a munka tökéletesebb megszerve­zésével és a dolgozók szakképzettségé­nek céltudatos növelésével fogják biz­tosítani. Ugyanakkor el akarják érni, hogy a harmadik ötéves terv éveiben az üzem valamennyi dolgozója bekapcsolódjék a műszaki fejlesztésért folytatott harcba. Céljuk elérése érdekében nagymértékben alkalmazzák a testvéri üzemekben és a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokat. Ezen tapasztalatok alapján kezdeménye­zik „a harmadik ötéves terv alapja" mozgalmat. A mozgalom célja, hogy a műszaki fejlesztés és az újítómozgalom kere­tében az üzem minden dolgozóját a harmadik ötéves terv feladatainak tel­jesítésére mozgósítsák. „A harmadik ötéves terv alapja" moz­galom keretében az újítási javaslatok­kal és feltalálásokkal 1961—1965. között tizenhat millió koronát fognak megtaka­rítani. Hogy ezeket a célkitűzéseiket az üzem dolgozói elérjék, a következő szo­cialista kötelezettséget vállalták: • a harmadik ötéves terv éveiben a műszaki fejlesztés tervét idő előtt teljesítik, • az újítási javaslatok és feltalá­lások bevezetésével legkevesebb 16 millió koronát takarítanak meg „a második ötéves terv alapja" címen, O a gépgyárban 150 tonna fém­ínyagot, a cipőgyárban pedig 500 000 dcm2 felsőbőrt és 25 tonna talpbőrt takarítanak meg az ez évi szükség­lettel szemben, • a műszakok számát 1965-ig a jelenlegi 1,5-ről fokozatosan 1,9-re növelik. A műszaki fejlesztés tervét úgy állít­ják össze, hogy megoldják a harmadik ötéves terv legfontosabb kérdéseit. Min­den év második felében felülvizsgálják a gépi berendezéseket. Nagy súlyt fek­tetnek az újítómozgalom fejlesztésére s olyan politikai-szervező munkát végez­nek, hogy 1965-ig az üzem minden' ti­zedik munkása újító legyen. Az üzemen belül már a jövő évben versenyt indí­tanak a „legjobb újító" cím elnyerésé­ért. A műszaki-gazdasági tanács munká­ját tudományos kutatómunkásokkal fris­sítik fel, s gondoskodnak arról, hogy a műszaki konferenciák magasabb színvo­nalra emelkedjenek. A harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésével és a műszaki fejlesztéssel összhangban biztosítják a dolgozók ál­talános és szakképzettségének tervszerű növekedését. Az üzem 1500 dolgozója termelési­műszaki tanfolyamon, 1540 dolgozója újítóiskolában és 1000 dolgozója kü­lönféle szaktanfolyamon gyarapítja majd tudását. Ezenkívül az ipari is­kolában 500 és a főiskolában 60 mun­kás végzi el tanulmányait. Nem feledkeznek meg a politikai mun­káról sem. Széleskörű politikai és szervezőmunkával lényegesen megjavít­ják a szocialista munkabrigádok munká­ját, hogy ezek aktív élharcosai legyenek a műszaki fejlesztésnek, s a műszakok számának növelésében, az anyagmegtaka­rításban és a szakképzettségben egyaránt példát mutassanak az üzem minden dol­gozójának. Nagy és örömteljes feladatok teljesíté­séért szálltak síkra a partizánskei Au­qusztus 29 Üzem dolgozói. Reméljük, hogy felhívásuk visszhangra talál, s a többi üzemek is harcba szállnak a har­madik ötéves terv sikeres teljesítéséért. (ks)

Next

/
Thumbnails
Contents