Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-02 / 274. szám, vasárnap

A CSKP KB határozata az 1960—1961-es pártoktatási év megnyitásáról (Folytatás az 1. oldalról.) rú elhárításáért, a békés együttélés és verseny érvényesüléséért folytatott küzdelemben. Ezért van olyan nagy jelentősége a szocialista országok gazdasági építési tervei teljesítésének, amivel az egy lakosra jutó termelésben is megelőzik a kapitalizmust. A Szovjetunió és a többi szocialista ország egyre szorosabb együttműködése kedvező feltételeket teremt terveik teljesítésére és példaképéül szolgál a szabad nemzetek testvéri kapcsolatainak. A

nemzetközi helyzet alakulása az utóbbi években megerősítette és naponta bizonyítja a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. évi moszkvai tanácskozásán jóváhagyott Nyilatkozat és Békekiáltvány mozgósító következtetéseinek, az SZKP XX. és XXI. kongresszusa következtetéseinek, a kommunista és munkáspártok nem régi bukaresti tanácskozásain elfoglalt álláspontnak helyességét. A békés együtttélés és verseny eszménye, a háborúk elhárításának és kizárásának lehetőségeiről vallott reális eszmék, a dolgozó nép ügyéért folytatott harcok és a szocialista építés tapasztalatai további' milliókat vonzanak a szocializmushoz, biztonságérzetet és távlatot adnak nekik. Korunk fő kérdése a háború és a béke, mivel az atomfegyverek korában a háborúk egész nemzetek létét vagy pusztulását jelentenék. A néptömegek ezért teljes mértékben támogatják az általános és teljes leszerelésre és a további égető kérdések megoldására tett szovjet javaslatokat. Az új kezdeményező javaslat — az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés alaptételeinek tervezete —, melyet Hruscsov elvtárs szeptember 23-án az ENSZ közgyűlése elé terjesztett, a népek hatalmas egyetértésével találkozott. A népek érzik, hogy meg kell oldani ezt a problémát. Antonín Novotný elvtárs, a csehszlovák küldöttség vezetője Csehszlovákia népének óhaját kifejezve az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében teljes mértékben támogatta e javaslatokat. A békés együttélés és. verseny a kapitalizmus és a szocializmus osztályharcának egyik formája. Arra törekszünk, hogy békés eszközökkel, gazdasági versenyben és ideológiai téren döntsük el e küzdelem kimenetelét. A modern háború okozta veszteségekkel túl drága árat fizetnénk győzelmünkért, az emberiség egy századdal visszaesne, erősen kárt szenvedne a proletárforradalom ügye. A békés együttélés útja az egyedüli helyes út a szocializmus és a kommunizmus világgyőzelme felé. A

békés együttélés lenini politikája nagy lehetőségeket teremt a tőkés országok munkásosztályának követeléseiért folyó harcban. Ezt bizonyítják a tőkés országok munkásságának akciói, a sztrájkmozgalom fellendülése, a munkásosztály és a néptömegek nyomása a kormánykörökre korunk döntő kérdésében — a béke megőrzésében és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalás útján való megoldásában. A békés együttélés óriási szélességben és mélységben teszi lehetővé a gyarmati országok nemzeti felszabadító harcának kibontakozását. Egyre újabb országok és embermilliók kelnek fel az imperializmus ellen. Negyven évvel ezelőtt földkerekségünk lakosságának több mint 70 százaléka gyarmati elnyomásban élt. Ma a föld lakosságának csak körülbelül 4 százaléka van gyarmati uralom alatt. A legutóbbi tíz év folyamán több mint 30 ország vívta ki nemzeti szabadságát, többségük az utóbbi években. Mindez a szocialista világendszer fennállása, tekintélye, növekvő ereje és fölénye által lehetővé tett nemzeti felszabadító harc óriási fellendülését bizonyítja. Az imperializmusnak nincs ereje, hogy megállítsa az igazságos mozgalmat. Akadályozza őt a szocialista tábor, mely segítő kezet nyújt a küzdő népeknek, a legnagyobb mértékben szolidáris velük és a békeSzerető népek érdekeit szolgáló támogatásban részesíti őket. A szovjet kormány nyilatkozata a gyarmati rendszer összes formáinak teljes és végleges felszámolásáról újabb nagy bizonyítéka annak, hogy a szocialista országok testvérileg támogatják a nemzeti felszabadulásukért küzdő népeket. A Szovjetunió világtörténelmi javaslata a gyalázatos gyarmaturalom gyors és teljes felszámolására - valamennyi mai napig elnyomott nép programja. Korunk, a szocializmus győzelmes előrehaladásának kora megnyitja előttük a szabadság ajtaját. Körülményeink közepette a békés együttélés évényesítéséért folytatott harc megköveteli, hogy a pártszervek és szervezetek az ideológiai munkában éberségre és kíméletlenségre késztessék a dolgozókat a szocializmus és a béke ellen irányuló imperialista cselszövésekkel szemben, arra serkentsék őket, hogy készek legyenek határozottan visszaverni ármányaikat. Pártunk világos álláspontot foglal el korunk alapvető kérdéseiben. Álláspontja marxi-lenini elemzésen épül. Ezért pártunk engesztelhetetlen harcot vív a revizionista nézetek és az elavult dogmatikus nézetek ellen. Fontos, hogy ideológiai munkánk pártunk alapvető álláspontjának szintjére emelkedjék a nemzetközi kapcsolatok kérdéseiben. A pártoktatásnak a dolgozók tudatában meg kell szilárdítani meggyőződésüket a szocializmus fölényében, meg kell magyarázni békeharcunk jelentőségét és feladatainkat a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben, le kell leplezni az imperialista terveket, küzdenie kell a burzsoá ideológia megnyilvánulásai ellen és ezzel kell erősítenie dolgozóinkban a proletár nemzetköziség érzését. Az 1960-1961. évi pártoktatás abban az időszakban indul meg, amikor pártunk és vele egész népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulóját ünnepli. A CSKP-nek a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeiért folytatott 40-évi munkája és harca eredményezte a szocializmus győzelmét hazánkban és az ennek alaoján kitűzött nagyszerű terveket, melyek pártunk helyes osztály- és nemzeti politikáját fejezik ki. Igazolják annak az útnak helyességét, melyen a CSKP a marxizmus-leninizmus tanításával, a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyainkra alkotó módon alkalmazott tapasztalataival felvértezve vezette népünket. A CSKP a München előtti köztársaság osztályharcában megedződve népeink felszabadító harcának élén állott a második világháborúban. Miután a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, a CSKP sikerrel vezette a dolgozókat a burzsoázián aratott győzelemre, a szocializmus ragyogó céljai felé. Pártunkat hűsége a haladó eszmékhez, hősies küzdelme ezeknek az eszméknek győzelméért a társadalom vezető erejeként törvényszerűen népeink élére állította. A párt vezető szerepének lerögzítése szocialista köztársaságunk új alkotmányában kifejezi a már létező valóságot, megerősíti népünk akaratát, hogy a CSKP vezetésével további győzelmek felé halad a fejlett szocialista társadalom építésében. A párt vezető szerepének érvényesítése és elmélyítése lehetővé teszi a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának céltudatos kibontakozását, lehetővé teszi a dolgozók törekvéseinek egyesítését és szervezését a közös feladatok megoldásában. Minél több ember kapcsolódik be a népgazdaság irányításába és az állam igazgatásába, annál nagyobbak lesznek az igények a párt vezető szerepével, irányító-, szervező- és nevelőtevékenységével szemben. Társadalmunk építésének új körülményei közepette a párt továbbra is ügyelni fog arra, hogy állandóan elmélyüljön egysége a dolgozókkal. A párt és a nép szoros kapcsolata a legdrágább kincs, melyet pártunk minderikor szemefényeként őrzött és a jövőben is őrizni fog. A párt állandóan gondoskodni fog sorai eszmei, szervezeti és akcióegységének megszilárdulásáról, tevékenységében a lenini elvek következetes érvényesüléséről és elmélyüléséről. A dolgozókkal egyetemben még céltudatosabban foglalkozik majd a komoly kérdések megoldásával, tüzetes tárgyismeret alapján konkrétan és lelkesen fog dolgozni, kibontakoztatja a kommunisták kezdeményezését és önállóságát munkájukban, általánosan ellenőrzi a határozatok teljesítését, gondoskodni fog a káderek helyes kiválasztásáról és elhelyezéséről, új párttagok felvételéről és öntudatos fegyelemre neveléséről. Mindez szükséges feltétele a párt vezető szerepe helyes érvényesítésének. Ezek az alapvető kérdések, melyekre a politikai nevelőmunkában figyelmünket összpontosítjuk. A párt a szocializmus ügyéért vívott harcokban rendkívül értékes tapasztalatokat gyűjtött, melyek megkönnyítik előrevezető utunkat. A párt megalakulásának 40. évfordulóját abban az időszakban fogjuk ünnepelni, amikor újra felsorakozunk társadalmunk összes erőinek továbbfejlesztésére. Alkalom lesz ez számunkra, hogy a pártoktatáson és az általános pártpropagandán keresztül megmagyarázzuk a párt dicső történetét, megalakulásának jelentőségét és történelmi küldetését, történelmünk alapvető tanulságát, valamint a párt vezetésével megnyíló jövő távlatokat a dolgozók széles rétegeinek, ifjúságunknak. Pártunk történetének, tapasztalatainak tanulmányozása rendkívül nagy jelentőségű a dolgozók kommunista nevelésében, a kommunista ember erkölcsi tulajdonságainak kialakításában. Megmutatja tanításunk alkotó erejét, bebizonyítja a marxizmus-leninizmus nemzetközi érvényét. A pártoktatásban különösen behatóan kell foglalkozni az 1945. évet követő időszakkal, az utóbbi időszak gazdag tapasztalataival melyeket pártunk a szocializmus győzelméért folytatott küzdelemben gyűjtött. Ez a pártoktatás valamennyi alakulatára vonatkozik, mert e tapasztalatok még jobb felhasználása és fejlesztése újabb munkasikerekre vezet. Pártunk politikájának jellemző lenini vonásai a marxizmus-leninizmus iránti hűség, az elvszerüség a bátor és határozott előretörésre és az elszántság az akadályok legyűrésére, kell, hogy az építés valamennyi szakaszán kommunista szellemű munkatörekvésre lelkesítsen. A fejlett szocialista társadalom gyors és általános kibontakoztatására irányuló törekvésünk jelentősége a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzetével és békeharcunkkal kapcsolatban a párt történelmi jelentőségű győzelmeinek fényében még jobban kitűnik. Jelenleg alapvető gyakorlati feladatunk a fejlett szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának építése és gazdaságának fejlesztése. Ezért a párt nagy gondot fordít népgazdaságunknak — az egész társadalom anyagi és kulturális szükségleteit kielégítő döntő forrásnak, a politikai és társadalmi átalakulások alappillérének továbbfejlesztésére. A harmadik ötéves terv nagy és igényes feladatainak teljesítése aktív öntudatos munkát követel a munkásoktól, a szövetkezeti parasztoktól és az értelmiségiektől megköveteli politikai, gazdasági és szakismereteik rendszeres gyarapítását. A dolgozók gazdasági nevelésének továbbra is a pártpropaganda előterében kell állnia. Tekintettel a pártoktatás régebbi eredményeire, főként az 1959-1960. évi pártoktatás eredményeire, hangsúlyozni kell, hogy a dolgozók gazdasági nevelésének további fejlesztésében elsősorban a nevelés megjavítása a fontos. Az alapvető és döntő fontosságú gazdasági problémákat tekintve céltudatosabban kell meghatározni tartalmát, emelni kell elméleti színvonalát. A harmadik ötéves terv fő feladata népgazdaságunk valamennyi ágának műszaki fejlesztése. Ezt alaposan és tüzetesen meg kell magyarázni a pártoktatásban és az egész propagandában. A fejlett szocialista társadalom építése, a termelés gyors fellendülése és az egész társadalom egész általános fejlődése csak a munkatermelékenység lényeges növekedése alapján lehetséges. Az 1961-1965. évi terv kitűzi, hogy a gyakorlatban a munkatermelékenység növekedésének kell fedeznie a társadalmi termelés emelkedését. A társadalmi munkatermelékenység növekedését döntő módon új technikával és technológiával biztosítjuk. Tekintettel e tényekre a pártoktatás keretéin nro™'"""-"lánknak hatékonyan hozzá kell járulnia ahhoz, hoov alapvető fordulatot érjünk el az új technika bevezetésében és felhasználásában. A propagandisták és lektorok kitartóan küzdjenek az olyan helytelen nézetek ellen, melyeknek kéoviselői csak az új beruházásban látják az új technika fejlődését. Bár szocialista társadalmunkat az előrelátó tervszerű és egyre bővülő beruházási tevékenység jellemzi, el kell érnünk, hogy minden munkás és technikus helyesen értelmezze e feladatokat. Az új technika bevezetésének fő útja a termelés komplex korszerűsítése és átszervezése, a meglevő korszerű technikai berendezés több műszakos teljes kihasználása, a progresszív technológia bevezetése és érvényesítése, s a munka tökéletes, valóban tudományos megszervezése. Fontos, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk fel a beruházási eszközöket és a beruházások összetételének lényeges javulását a gépek és termelőberendezés javára biztosítsuk. Társadamunk továbbfejlődésének és a kommunizmusba való sikeres áttérés szükséges feltételei megteremtésének üteme a komplex gépesítés és automatizálás következetes bevezetésétől függ, amit a harmadik ötéves terv erősen hangsúlyoz. A technikában és a technológiában történt komoly változások a munkaviszonyok, a kulturális és műszaki színvonal változásaiban, a jövő dolgozóinak előkészítésében és szakképesítésében nyilvánulnak meg, fokozatosan elmosódnak a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek. Ezekkel a kérdésekkel függ össze a munkaidő további lerövidítése, amit az egyes üzemek tapasztalatai alapján fokozatosan hajtunk végre. A rövidebb munkaidő bevezetésének üteme az állóalapok teljes kihasználásától, a műszakok számának növekedésétől és az óra-munkatermelékenység állandó növekedésének biztosításától függ, hogy egyidejűleg teljesíthessük az életszínvonal további emelkedésére vonatkozó irányelveket is. Ezért hatásos propagandamunkát kell kifejteni, amely elősegíti ezeknek az intézkedéseknek a dolgozók igazi érdekeivel összhangban történő végrehajtását. A szabad idő helyes kihasználására is gondot kell fordítanunk azzal a céllal, hogy kiterjesszük és gazdagítsuk a dolgozók kommunista nevelését, növeljük szakképzettségüket, általános és szaktudásukat, emeljük kulturális színvonalukat. Bár a dolgozók gazdasági nevelésének előterében jövőre az új technika meghonosításának kérdései állnak, egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a lenini jutalmazás elvei megmagyarázásának. A jutalmazás az egyik fontos tényező, mely hozzájárul a társadalmi és az egyéni érdekek egységének szilárdulásához, és támogatja a munkatermelékenység fokozódását. A

szocialista mezőgazdasági termelés döntő fellendülésének elérése olyan feladat, melynek megoldása kulcsfontosságú jelentőségű hazánk sikeres fejlődése szempontjából. Népgazdaságunk harmonikus fejlődése a fejlett szocialista társadalom szükségleteinek megfelelően csak akkor haladhat gyors ütemben előre, ha az ipar és a mezőgazdaság is teljes arányban fejlődik. A mezőgazdasági termelés azonban az iparral szemben még mindig lasabban fejlődött, mint ahogyan ez megfelelt volna növekedése lehetőségeinek és a társadalom szükségleteinek. Éppen ezért a harmadik ötéves tervben nagy feladatok hárulnak mezőgazdaságunkra, hogy teljes mértékben fedezhessük a legfontosabb élelmiszerszükséglet növekedését. Nagyobb mértékben biztosítsuk a könnyű és élelmiszeripari nyersanyagfajták növekedését. A mezőgazdasági termelés eddigi fogyatékosságai leküzdésének döntő erőforrása az új osztály, a szövetkezeti parasztság kezdeményezésének és alkotó aktivitásának kibontakoztatása. Az a komoly feladat áll pártpropagandánk előtt, hogy hozzájáruljon a szövetkezeti parasztság osztályában rejlő új erők felszabadításához, segítsen leküzdeni a kisüzemi termelés csökevényeit, melyek a fő gátlói annak, hogy széleskörűen és általánosan kibontakozódhassék a mezőgazdasági termelés elmaradásának leküzdésére irányuló törekvés. A pártpropagandának hatékonyan elő kell segítenie a fejlett szocialista társadalomnak és a kommunizmusra való felkészülésünknek megfelelő mezőgazdasági termelés további hosszúérvényű fejlesztési távlatainak kitűzését. A falvakon végzett ideológiai munkánkban az elmúlt időszakban elért bizonyos sikerek mit sem változtatnak azon a tényen, hogy a falusi pártnevelőmunkában van még mindig a legtöbb fogyatékosság, és ezért minden figyelmünknek erre kell irányulnia. A pártpropaganda — az oktatást is beleértve a legjobban azzal segíti elő mezőgazdaságunk továbbfejlődését, ha a közvetlen mai feladatra: a mezőgazdasági ötéves terv négy év alatt történő teljesítésére fog irányulni. A kis területű EFSZek nagy, gazdaságilag előnyösebb egységekbe olvadásának folyamata reális* feltételeket teremt a mezőgazdasági nagyüzemi termelés gyors fejlesztésére, ez pedig e feladat sikeres teljesítésének alapvető feltétele. A pártoktatás tanulmányi csoportjainak tevékenysége a falvakon ezért teljes mértékben a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődésével összefüggő kérdésekre összpontosul. Ez mindenekelőtt. azt jelenti, hogy a politikai gazdaságtanban és a mezőgazdaság gazdaságtanában kell keresni a tanulságok forrását, és annak módszereit, hogyan érvé- f nyesítjük következetesen a korszerű szocialista nagyüzemi termelést a növénytermesztésben és állattenyésztésben. A pártoktatás a fálvakon akkor a leghatásosabb, ha a mezőgazdasági termelés irányításának és megszervezésének javulását, a legprogreszszívabb termelési és jutalmazási formák érvényesülését, a gépesítés célszerű felhasználását és a gazdaságosság általános fokozódását, a szo-= cialista falu társadalmunkban betöltött küldetésének megértését eredményezi. Minden egyes EFSZ, állami gazdaság, GTÄ eredményei, gazdasági fellendülésük, az oszthatatlan alapok gyarapítása, az önköltségek színvonala, a legprogresszívabb díjazási formák érvényesítése, stb. nemcsak a mezőgazdasági üzem gazdasági munkájának, hanem a pártszervezet munkája és nevelőtevékenysége hatékonyságának is a mutatói. A párt politikai, szervező és ideológiai munkájának jelentőségét a fálvakon a mezőgazdasági termelés előtt álló feladat nagysága szabja meg. Minden egyes pártszervezet, minden egyes propagandista azzal, hogy a dolgozókat öntudatos és összpontosult erőfeszítésre mozgósítja, hozzájárul a mezőgazdasági termelésnek igazi szocialista nagyüzemi termeléssé fejlesztéséhez, mely főbb vonásaival megközelíti az ipari nagyüzemi termelést. Ez a város és a falu közötti különbségek fokozatos kiegyenlítésének a fő útja. A

mélyreható politikai és gazdasági átalakulások következtében megváltozott hazánk osztályösszetétele. Már nincsenek kizsákmányoló osztályok. Megnövekedett és megszilárdult a munkásosztály vezető szerepe társadalmunkban. Megerősödött a munkásosztály szövetsége. Teljesítettük a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti idő összes alapvető feladatait. Hazánkban a szocializmus a társadalmi élet valamennyi terén végleg győzött. Oj osztályerő-viszony alakult ki, és köztársaságunk szocialista állammá vált. Államunk alaptörvénye a szocialista alkotmány, melyet minden szakaszon életbeléptettünk, lerögzíti e fejlődés eredményeit. Az új szocialista alkotmány elfogadása nagy politikai kihatású esemény és megköveteli, hogy az ideológiai munkában továbbra is behatóan foglalkozzunk vele, ennek szellemében hassunk polgártársainkra, életünk konkrét problémáinak megoldásában és velük összefüggésben magyarázzuk az alkotmány cikkelyeit. Az új alkotmány fontos szerepe programjellegéből következik. A szocialista alkotmány nemcsak mérlegeli az elért sikereket és lerögzíti a társadalmi fejlődés elért fokát, hanem a további fejlődés keretét is kitűzi, kifejezi alapvető irányzatait. Éppen ebben az értelemben ad gyakorlati ösztönzést az államszervek munkájának, valamint a dolgozók és társadalmi szervezeteik kezdeményezése és aktivitása kibontakoztatásának a gazdasági és kulturális együttműködés irányításában. A dolgozók a párt vezetésével ennek alapján még aktívabban részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek intézésében. A fejlett szocialista társadalom építése a szocialista államiság jövőbeni kommunista önigazgatássá fejlesztésének komoly kérdéseit veti fel, a szocialista demokrácia elmélyülését eredményezi, ami társadalmunk fejlődésének törvényszerű vonása. A párt következetesen érvényesíti ( azt a lenini tételt, hogy az egyre inkább elmélyülő szocialista demokrácia a szocialista társadalom fejlődésének nemcsak következménye, hanem elengedhetetlen feltétele is. A párt a szocialista társadalomépítés alapvető kérdései megoldásának fő feltételeként bontakoztatja ki a szocialista demokráciát. A szocialista demokrácia elveinek elmélyülése az államszervek és társadalmi szervezetek tevékenységében és építésében - szocialista államiságunk fejlesztésének fő útja. A szocialista demokratizmus szelleme hatja át az állam és a társadalom, a népgazdaság és a kultúra irányításának alapelveit. Ez elsősorban a demokratikus centralizmus lenini alapelve, melynek alapján a társadalom központi irányítása célszerűen egybekapcsolódik az alsóbb szervek széles jogkörével és felelősségével. Ezeknek az elveknek nemcsak társadalmunk életében van mélyreható jelentőségük, hanem a tőkés országok dolgozóinak és haladó erőinek is ragyogó példát mutatnak. (Folytatás az 5. oldalon) ÍJJ SZŐ 4 * 1960- október 2-