Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-02 / 274. szám, vasárnap

A CSKP KB határozata az 1960—1961-es pártoktatási év megnyitásáról (Folytatás az 1. oldalról.) rú elhárításáért, a békés együttélés és verseny érvényesüléséért folyta­tott küzdelemben. Ezért van olyan nagy jelentősége a szocialista orszá­gok gazdasági építési tervei teljesí­tésének, amivel az egy lakosra jutó termelésben is megelőzik a kapita­lizmust. A Szovjetunió és a többi szocialista ország egyre szorosabb együttműködése kedvező feltételeket teremt terveik teljesítésére és pél­daképéül szolgál a szabad nemzetek testvéri kapcsolatainak. A nemzetközi helyzet alakulása az utóbbi években megerő­sítette és naponta bizonyítja a kom­munista és munkáspártok képvise­lőinek 1957. évi moszkvai tanácsko­zásán jóváhagyott Nyilatkozat és Békekiáltvány mozgósító következte­téseinek, az SZKP XX. és XXI. kong­resszusa következtetéseinek, a kom­munista és munkáspártok nem régi bukaresti tanácskozásain elfoglalt álláspontnak helyességét. A békés együtttélés és verseny eszménye, a háborúk elhárításának és kizárásá­nak lehetőségeiről vallott reális eszmék, a dolgozó nép ügyéért foly­tatott harcok és a szocialista építés tapasztalatai további' milliókat von­zanak a szocializmushoz, biztonság­érzetet és távlatot adnak nekik. Korunk fő kérdése a háború és a béke, mivel az atomfegyverek ko­rában a háborúk egész nemzetek lé­tét vagy pusztulását jelentenék. A néptömegek ezért teljes mérték­ben támogatják az általános és tel­jes leszerelésre és a további égető kérdések megoldására tett szovjet javaslatokat. Az új kezdeményező ja­vaslat — az általános és teljes le­szerelésről szóló szerződés alapté­teleinek tervezete —, melyet Hrus­csov elvtárs szeptember 23-án az ENSZ közgyűlése elé terjesztett, a népek hatalmas egyetértésével ta­lálkozott. A népek érzik, hogy meg kell oldani ezt a problémát. Antonín Novotný elvtárs, a csehszlovák kül­döttség vezetője Csehszlovákia né­pének óhaját kifejezve az ENSZ köz­gyűlésén mondott beszédében teljes mértékben támogatta e javaslatokat. A békés együttélés és. verseny a kapitalizmus és a szocializmus osz­tályharcának egyik formája. Arra tö­rekszünk, hogy békés eszközökkel, gazdasági versenyben és ideológiai téren döntsük el e küzdelem kime­netelét. A modern háború okozta veszteségekkel túl drága árat fizet­nénk győzelmünkért, az emberiség egy századdal visszaesne, erősen kárt szenvedne a proletárforradalom ügye. A békés együttélés útja az egyedü­li helyes út a szocializmus és a kommunizmus világgyőzelme felé. A békés együttélés lenini poli­tikája nagy lehetőségeket te­remt a tőkés országok munkásosz­tályának követeléseiért folyó harc­ban. Ezt bizonyítják a tőkés orszá­gok munkásságának akciói, a sztrájk­mozgalom fellendülése, a munkásosz­tály és a néptömegek nyomása a kormánykörökre korunk döntő kér­désében — a béke megőrzésében és a vitás nemzetközi kérdések tárgya­lás útján való megoldásában. A békés együttélés óriási széles­ségben és mélységben teszi lehető­vé a gyarmati országok nemzeti fel­szabadító harcának kibontakozását. Egyre újabb országok és embermil­liók kelnek fel az imperializmus el­len. Negyven évvel ezelőtt földke­rekségünk lakosságának több mint 70 százaléka gyarmati elnyomásban élt. Ma a föld lakosságának csak kö­rülbelül 4 százaléka van gyarmati uralom alatt. A legutóbbi tíz év fo­lyamán több mint 30 ország vívta ki nemzeti szabadságát, többségük az utóbbi években. Mindez a szocialis­ta világendszer fennállása, tekinté­lye, növekvő ereje és fölénye által lehetővé tett nemzeti felszabadító harc óriási fellendülését bizonyítja. Az imperializmusnak nincs ereje, hogy megállítsa az igazságos moz­galmat. Akadályozza őt a szocialis­ta tábor, mely segítő kezet nyújt a küzdő népeknek, a legnagyobb mér­tékben szolidáris velük és a béke­Szerető népek érdekeit szolgáló tá­mogatásban részesíti őket. A szovjet kormány nyilatkozata a gyarmati rendszer összes formáinak teljes és végleges felszámolásáról újabb nagy bizonyítéka annak, hogy a szocia­lista országok testvérileg támogat­ják a nemzeti felszabadulásukért küzdő népeket. A Szovjetunió világ­történelmi javaslata a gyalázatos gyarmaturalom gyors és teljes fel­számolására - valamennyi mai napig elnyomott nép programja. Korunk, a szocializmus győzelmes előrehaladá­sának kora megnyitja előttük a sza­badság ajtaját. Körülményeink közepette a békés együttélés évényesítéséért folytatott harc megköveteli, hogy a pártszer­vek és szervezetek az ideológiai munkában éberségre és kíméletlen­ségre késztessék a dolgozókat a szo­cializmus és a béke ellen irányuló imperialista cselszövésekkel szem­ben, arra serkentsék őket, hogy ké­szek legyenek határozottan vissza­verni ármányaikat. Pártunk világos álláspontot foglal el korunk alapvető kérdéseiben. Álláspontja marxi-le­nini elemzésen épül. Ezért pártunk engesztelhetetlen harcot vív a re­vizionista nézetek és az elavult dog­matikus nézetek ellen. Fontos, hogy ideológiai munkánk pártunk alapve­tő álláspontjának szintjére emelked­jék a nemzetközi kapcsolatok kér­déseiben. A pártoktatásnak a dolgozók tu­datában meg kell szilárdítani meg­győződésüket a szocializmus fölé­nyében, meg kell magyarázni béke­harcunk jelentőségét és feladata­inkat a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben, le kell lep­lezni az imperialista terveket, küz­denie kell a burzsoá ideológia meg­nyilvánulásai ellen és ezzel kell erő­sítenie dolgozóinkban a proletár nemzetköziség érzését. Az 1960-1961. évi pártoktatás abban az időszakban indul meg, amikor pártunk és vele egész népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordu­lóját ünnepli. A CSKP-nek a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeiért folytatott 40-évi munkája és harca eredmé­nyezte a szocializmus győzelmét ha­zánkban és az ennek alaoján kitű­zött nagyszerű terveket, melyek pártunk helyes osztály- és nemzeti politikáját fejezik ki. Igazolják an­nak az útnak helyességét, melyen a CSKP a marxizmus-leninizmus taní­tásával, a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyainkra alkotó mó­don alkalmazott tapasztalataival fel­vértezve vezette népünket. A CSKP a München előtti köztár­saság osztályharcában megedződve népeink felszabadító harcának élén állott a második világháborúban. Mi­után a szovjet hadsereg felszabadí­totta hazánkat, a CSKP sikerrel ve­zette a dolgozókat a burzsoázián ara­tott győzelemre, a szocializmus ra­gyogó céljai felé. Pártunkat hűsége a haladó eszmékhez, hősies küzdel­me ezeknek az eszméknek győzel­méért a társadalom vezető erejeként törvényszerűen népeink élére állí­totta. A párt vezető szerepének le­rögzítése szocialista köztársaságunk új alkotmányában kifejezi a már lé­tező valóságot, megerősíti népünk akaratát, hogy a CSKP vezetésével további győzelmek felé halad a fej­lett szocialista társadalom építésé­ben. A párt vezető szerepének érvé­nyesítése és elmélyítése lehetővé te­szi a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának céltudatos kibon­takozását, lehetővé teszi a dolgozók törekvéseinek egyesítését és szer­vezését a közös feladatok megoldá­sában. Minél több ember kapcsolódik be a népgazdaság irányításába és az állam igazgatásába, annál nagyobbak lesznek az igények a párt vezető szerepével, irányító-, szervező- és nevelőtevékenységével szemben. Társadalmunk építésének új kö­rülményei közepette a párt továbbra is ügyelni fog arra, hogy állandóan elmélyüljön egysége a dolgozókkal. A párt és a nép szoros kapcsolata a legdrágább kincs, melyet pártunk minderikor szemefényeként őrzött és a jövőben is őrizni fog. A párt ál­landóan gondoskodni fog sorai esz­mei, szervezeti és akcióegységének megszilárdulásáról, tevékenységében a lenini elvek következetes érvé­nyesüléséről és elmélyüléséről. A dolgozókkal egyetemben még cél­tudatosabban foglalkozik majd a ko­moly kérdések megoldásával, tüze­tes tárgyismeret alapján konkrétan és lelkesen fog dolgozni, kibonta­koztatja a kommunisták kezdemé­nyezését és önállóságát munkájuk­ban, általánosan ellenőrzi a hatá­rozatok teljesítését, gondoskodni fog a káderek helyes kiválasztásáról és elhelyezéséről, új párttagok felvéte­léről és öntudatos fegyelemre neve­léséről. Mindez szükséges feltétele a párt vezető szerepe helyes érvénye­sítésének. Ezek az alapvető kérdé­sek, melyekre a politikai nevelő­munkában figyelmünket összponto­sítjuk. A párt a szocializmus ügyéért ví­vott harcokban rendkívül értékes ta­pasztalatokat gyűjtött, melyek meg­könnyítik előrevezető utunkat. A párt megalakulásának 40. évfordulóját abban az időszakban fogjuk ünne­pelni, amikor újra felsorakozunk tár­sadalmunk összes erőinek tovább­fejlesztésére. Alkalom lesz ez szá­munkra, hogy a pártoktatáson és az általános pártpropagandán keresztül megmagyarázzuk a párt dicső törté­netét, megalakulásának jelentősé­gét és történelmi küldetését, törté­nelmünk alapvető tanulságát, vala­mint a párt vezetésével megnyíló jövő távlatokat a dolgozók széles rétegeinek, ifjúságunknak. Pártunk történetének, tapasztala­tainak tanulmányozása rendkívül nagy jelentőségű a dolgozók kommu­nista nevelésében, a kommunista em­ber erkölcsi tulajdonságainak kiala­kításában. Megmutatja tanításunk alkotó erejét, bebizonyítja a mar­xizmus-leninizmus nemzetközi érvé­nyét. A pártoktatásban különösen be­hatóan kell foglalkozni az 1945. évet követő időszakkal, az utóbbi idő­szak gazdag tapasztalataival melye­ket pártunk a szocializmus győzel­méért folytatott küzdelemben gyűj­tött. Ez a pártoktatás valamennyi alakulatára vonatkozik, mert e ta­pasztalatok még jobb felhasználása és fejlesztése újabb munkasikerekre vezet. Pártunk politikájának jellemző le­nini vonásai a marxizmus-leninizmus iránti hűség, az elvszerüség a bátor és határozott előretörésre és az el­szántság az akadályok legyűrésére, kell, hogy az építés valamennyi sza­kaszán kommunista szellemű munka­törekvésre lelkesítsen. A fejlett szocialista társadalom gyors és általános kibontakoz­tatására irányuló törekvésünk jelen­tősége a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetközi helyzetével és békeharcunkkal kapcsolatban a párt történelmi jelentőségű győzelmeinek fényében még jobban kitűnik. Jelenleg alapvető gyakorlati fel­adatunk a fejlett szocialista társa­dalom anyagi-műszaki bázisának építése és gazdaságának fejleszté­se. Ezért a párt nagy gondot for­dít népgazdaságunknak — az egész társadalom anyagi és kulturális szükségleteit kielégítő döntő forrás­nak, a politikai és társadalmi átala­kulások alappillérének továbbfej­lesztésére. A harmadik ötéves terv nagy és igényes feladatainak telje­sítése aktív öntudatos munkát köve­tel a munkásoktól, a szövetkezeti parasztoktól és az értelmiségiektől megköveteli politikai, gazdasági és szakismereteik rendszeres gyarapí­tását. A dolgozók gazdasági nevelé­sének továbbra is a pártpropagan­da előterében kell állnia. Tekintettel a pártoktatás régebbi eredményeire, főként az 1959-1960. évi pártoktatás eredményeire, hang­súlyozni kell, hogy a dolgozók gaz­dasági nevelésének további fejlesz­tésében elsősorban a nevelés megja­vítása a fontos. Az alapvető és dön­tő fontosságú gazdasági problémá­kat tekintve céltudatosabban kell meghatározni tartalmát, emelni kell elméleti színvonalát. A harmadik ötéves terv fő fel­adata népgazdaságunk valamennyi ágának műszaki fejlesztése. Ezt ala­posan és tüzetesen meg kell magya­rázni a pártoktatásban és az egész propagandában. A fejlett szocialista társadalom építése, a termelés gyors fellendülése és az egész társadalom egész általános fejlődése csak a munkatermelékenység lényeges nö­vekedése alapján lehetséges. Az 1961-1965. évi terv kitűzi, hogy a gyakorlatban a munkatermelékeny­ség növekedésének kell fedeznie a társadalmi termelés emelkedését. A társadalmi munkatermelékenység növekedését döntő módon új tech­nikával és technológiával biztosít­juk. Tekintettel e tényekre a párt­oktatás keretéin nro™'"""-"lánknak hatékonyan hozzá kell járulnia ahhoz, hoov alapvető fordulatot érjünk el az új technika bevezetésében és fel­használásában. A propagandisták és lektorok ki­tartóan küzdjenek az olyan helyte­len nézetek ellen, melyeknek kéo­viselői csak az új beruházásban lát­ják az új technika fejlődését. Bár szocialista társadalmunkat az előre­látó tervszerű és egyre bővülő beru­házási tevékenység jellemzi, el kell érnünk, hogy minden munkás és technikus helyesen értelmezze e fel­adatokat. Az új technika bevezeté­sének fő útja a termelés komplex korszerűsítése és átszervezése, a meglevő korszerű technikai beren­dezés több műszakos teljes kihasz­nálása, a progresszív technológia be­vezetése és érvényesítése, s a mun­ka tökéletes, valóban tudományos megszervezése. Fontos, hogy a lehe­tő leghatékonyabban használjuk fel a beruházási eszközöket és a beru­házások összetételének lényeges ja­vulását a gépek és termelőberende­zés javára biztosítsuk. Társadamunk továbbfejlődésének és a kommunizmusba való sikeres áttérés szükséges feltételei megte­remtésének üteme a komplex gépesí­tés és automatizálás következetes bevezetésétől függ, amit a harmadik ötéves terv erősen hangsúlyoz. A technikában és a technológiában történt komoly változások a mun­kaviszonyok, a kulturális és műszaki színvonal változásaiban, a jövő dol­gozóinak előkészítésében és szakké­pesítésében nyilvánulnak meg, foko­zatosan elmosódnak a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges kü­lönbségek. Ezekkel a kérdésekkel függ össze a munkaidő további lerövidítése, amit az egyes üzemek tapasztalatai alapján fokozatosan hajtunk végre. A rövidebb munkaidő bevezetésének üteme az állóalapok teljes kihaszná­lásától, a műszakok számának növe­kedésétől és az óra-munkatermelé­kenység állandó növekedésének biz­tosításától függ, hogy egyidejűleg teljesíthessük az életszínvonal to­vábbi emelkedésére vonatkozó irány­elveket is. Ezért hatásos propagan­damunkát kell kifejteni, amely elő­segíti ezeknek az intézkedéseknek a dolgozók igazi érdekeivel összhang­ban történő végrehajtását. A szabad idő helyes kihasználására is gondot kell fordítanunk azzal a céllal, hogy kiterjesszük és gazdagítsuk a dol­gozók kommunista nevelését, növel­jük szakképzettségüket, általános és szaktudásukat, emeljük kulturális színvonalukat. Bár a dolgozók gazdasági nevelésé­nek előterében jövőre az új techni­ka meghonosításának kérdései áll­nak, egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a lenini jutalmazás elvei megmagyarázásának. A jutalmazás az egyik fontos tényező, mely hoz­zájárul a társadalmi és az egyéni érdekek egységének szilárdulásához, és támogatja a munkatermelékeny­ség fokozódását. A szocialista mezőgazdasági ter­melés döntő fellendülésének elérése olyan feladat, melynek meg­oldása kulcsfontosságú jelentőségű hazánk sikeres fejlődése szempont­jából. Népgazdaságunk harmonikus fejlődése a fejlett szocialista társa­dalom szükségleteinek megfelelően csak akkor haladhat gyors ütemben előre, ha az ipar és a mezőgazdaság is teljes arányban fejlődik. A mező­gazdasági termelés azonban az ipar­ral szemben még mindig lasabban fejlődött, mint ahogyan ez megfelelt volna növekedése lehetőségeinek és a társadalom szükségleteinek. Éppen ezért a harmadik ötéves tervben nagy feladatok hárulnak mezőgazdaságunkra, hogy teljes mér­tékben fedezhessük a legfontosabb élelmiszerszükséglet növekedését. Nagyobb mértékben biztosítsuk a könnyű és élelmiszeripari nyers­anyagfajták növekedését. A mezőgazdasági termelés eddigi fogyatékosságai leküzdésének döntő erőforrása az új osztály, a szövet­kezeti parasztság kezdeményezésé­nek és alkotó aktivitásának kibon­takoztatása. Az a komoly feladat áll pártpropagandánk előtt, hogy hozzá­járuljon a szövetkezeti parasztság osztályában rejlő új erők felszabadí­tásához, segítsen leküzdeni a kis­üzemi termelés csökevényeit, melyek a fő gátlói annak, hogy széleskö­rűen és általánosan kibontakozód­hassék a mezőgazdasági termelés el­maradásának leküzdésére irányuló törekvés. A pártpropagandának ha­tékonyan elő kell segítenie a fejlett szocialista társadalomnak és a kom­munizmusra való felkészülésünknek megfelelő mezőgazdasági termelés további hosszúérvényű fejlesztési távlatainak kitűzését. A falvakon végzett ideológiai mun­kánkban az elmúlt időszakban elért bizonyos sikerek mit sem változtat­nak azon a tényen, hogy a falusi pártnevelőmunkában van még mindig a legtöbb fogyatékosság, és ezért minden figyelmünknek erre kell irá­nyulnia. A pártpropaganda — az ok­tatást is beleértve a legjobban azzal segíti elő mezőgazdaságunk tovább­fejlődését, ha a közvetlen mai fel­adatra: a mezőgazdasági ötéves terv négy év alatt történő teljesítésére fog irányulni. A kis területű EFSZ­ek nagy, gazdaságilag előnyösebb egységekbe olvadásának folyamata reális* feltételeket teremt a mező­gazdasági nagyüzemi termelés gyors fejlesztésére, ez pedig e feladat si­keres teljesítésének alapvető felté­tele. A pártoktatás tanulmányi csoportjai­nak tevékenysége a falvakon ezért tel­jes mértékben a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés fejlődésé­vel összefüggő kérdésekre összpon­tosul. Ez mindenekelőtt. azt jelenti, hogy a politikai gazdaságtanban és a mezőgazdaság gazdaságtanában kell keresni a tanulságok forrását, és annak módszereit, hogyan érvé- f nyesítjük következetesen a korszerű szocialista nagyüzemi termelést a növénytermesztésben és állattenyész­tésben. A pártoktatás a fálvakon akkor a leghatásosabb, ha a mezőgazdasági termelés irányításának és megszer­vezésének javulását, a legprogresz­szívabb termelési és jutalmazási for­mák érvényesülését, a gépesítés cél­szerű felhasználását és a gazdasá­gosság általános fokozódását, a szo-= cialista falu társadalmunkban betöl­tött küldetésének megértését ered­ményezi. Minden egyes EFSZ, álla­mi gazdaság, GTÄ eredményei, gaz­dasági fellendülésük, az oszthatatlan alapok gyarapítása, az önköltségek színvonala, a legprogresszívabb díja­zási formák érvényesítése, stb. nem­csak a mezőgazdasági üzem gazda­sági munkájának, hanem a pártszer­vezet munkája és nevelőtevékenysé­ge hatékonyságának is a mutatói. A párt politikai, szervező és ideo­lógiai munkájának jelentőségét a fál­vakon a mezőgazdasági termelés előtt álló feladat nagysága szabja meg. Minden egyes pártszervezet, minden egyes propagandista azzal, hogy a dolgozókat öntudatos és összponto­sult erőfeszítésre mozgósítja, hozzá­járul a mezőgazdasági termelésnek igazi szocialista nagyüzemi terme­léssé fejlesztéséhez, mely főbb vo­násaival megközelíti az ipari nagy­üzemi termelést. Ez a város és a fa­lu közötti különbségek fokozatos ki­egyenlítésének a fő útja. A mélyreható politikai és gaz­dasági átalakulások következ­tében megváltozott hazánk osztály­összetétele. Már nincsenek kizsák­mányoló osztályok. Megnövekedett és megszilárdult a munkásosztály ve­zető szerepe társadalmunkban. Meg­erősödött a munkásosztály szövet­sége. Teljesítettük a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmeneti idő összes alapvető feladatait. Ha­zánkban a szocializmus a társadalmi élet valamennyi terén végleg győ­zött. Oj osztályerő-viszony alakult ki, és köztársaságunk szocialista ál­lammá vált. Államunk alaptörvénye a szocialista alkotmány, melyet min­den szakaszon életbeléptettünk, le­rögzíti e fejlődés eredményeit. Az új szocialista alkotmány elfogadása nagy politikai kihatású esemény és megköveteli, hogy az ideológiai mun­kában továbbra is behatóan foglal­kozzunk vele, ennek szellemében hassunk polgártársainkra, életünk konkrét problémáinak megoldásában és velük összefüggésben magyaráz­zuk az alkotmány cikkelyeit. Az új alkotmány fontos szerepe programjellegéből következik. A szo­cialista alkotmány nemcsak mérle­geli az elért sikereket és lerögzíti a társadalmi fejlődés elért fokát, hanem a további fejlődés keretét is kitűzi, kifejezi alapvető irányzatait. Éppen ebben az értelemben ad gya­korlati ösztönzést az államszervek munkájának, valamint a dolgozók és társadalmi szervezeteik kezdemé­nyezése és aktivitása kibontakozta­tásának a gazdasági és kulturális együttműködés irányításában. A dol­gozók a párt vezetésével ennek alap­ján még aktívabban részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek intézésében. A fejlett szocialista társadalom építése a szocialista államiság jö­vőbeni kommunista önigazgatássá fejlesztésének komoly kérdéseit ve­ti fel, a szocialista demokrácia el­mélyülését eredményezi, ami tár­sadalmunk fejlődésének törvénysze­rű vonása. A párt következetesen érvényesíti ( azt a lenini tételt, hogy az egyre inkább elmélyülő szocialista demok­rácia a szocialista társadalom fejlő­désének nemcsak következménye, hanem elengedhetetlen feltétele is. A párt a szocialista társadalomépí­tés alapvető kérdései megoldásának fő feltételeként bontakoztatja ki a szocialista demokráciát. A szocialis­ta demokrácia elveinek elmélyülése az államszervek és társadalmi szer­vezetek tevékenységében és építé­sében - szocialista államiságunk fejlesztésének fő útja. A szocialista demokratizmus szelleme hatja át az állam és a társadalom, a népgazda­ság és a kultúra irányításának alap­elveit. Ez elsősorban a demokratikus centralizmus lenini alapelve, mely­nek alapján a társadalom központi irányítása célszerűen egybekapcso­lódik az alsóbb szervek széles jog­körével és felelősségével. Ezeknek az elveknek nemcsak társadalmunk életében van mélyreható jelentősé­gük, hanem a tőkés országok dolgo­zóinak és haladó erőinek is ragyogó példát mutatnak. (Folytatás az 5. oldalon) ÍJJ SZŐ 4 * 1960- október 2-

Next

/
Thumbnails
Contents