Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-16 / 288. szám, vasárnap

A České Budéjovice-i LOGAREX­ben vérátömlesztő-késziiléket készí­tenek műanyagból. A gyártmányok egy részét külföldre exportálják. A képen: R. Šmídová csomagolja az új készítményt. (Foto: ČTK - Zd. Havelka) KRITIKUS HELYZETBE KERÜLT az agglegények klubja Londonban, amely csak ez év májusában alakult. Az elnök ugyan­is megnősült és kijelentette: nincs jö­vője az agglegényélelnek. AZ UTÖBBI IDŐK LEGNAGYOBB LOPÄSA történt péntek este Nan­tes nyugat-franciaországi város kö­zelében. Négy bandita megtámadta a postaautót és kettő és félmillió új frankot rabolt el. BEVÉGEZTE ÉLETÉT A VILÁG LEG­ÖREGEBB LOVA, egy észak-olaszországi faluban. „Topolino" 51 évvel ezelőtt szü­letett Szardíniában. Katonaló volt az első világháborúban, majd egy grófnő tulaj­donában élte le hátralévő éveit. A BOSZPORUSZON, az ázsiai és európai partok között jelenleg kompforgalom van. A török kormány hidat tervez a Boszporusz fölé. A talajvizsgálatok már kedvezően ha­ladnak. Ha elkészül, ez lesz a világ leghosszabb hídja. A hídpálya 50 méter magasságban a tenger fölött vezet. E hídon halad majd át a nem­zetközi, európai-ázsiai-afrikai gép­kocsiút ÉVENTE 140 KILOMÉTER UTAT ÉPÍ­TENEK Nyugat-Németországban. Fran­ciaországban 30, Angliában 36, Olasz­országban S3 kilométer autóút épül évente. EGÉSZ SVÉDORSZÁG AZON NE­VET, hogy Jane Cederquiest 15 éves gimnáziumi tanuló, aki Rómában a 400 méteres úszásban ezüst érmet nyert, nem vehet részt a svéd is­kolások úszóversenyén. A szabályok értelmében ugyanis a fiatal úszó­bajnoknő csak 50 méteren indulhat, 400 méteren nem, mert - ehhez még túlfiatal. JESENIKY IS SOKAT FOG FEJLŐDNI a harmadik ötéves tervben. Többek kö­zött egy új hotel építését tervezik erre a vidékre, és az eddigiek kibővítésével 6000 ágy várja majd itt a gyógyulásra szoruló dolgozókat. KÉT ANGOL ORNITOLÓGUS MEG­ÁLLAPÍTÁSAI SZERINT a vándor­madarak egyre inkább távol ma­radnak azoktól a területektől, ame­lyek közelében televíziós adó van. A kísérletek megállapításai azt bizo­nyítják, hogy a kisugárzás káros hatással van szervezetükre. A „RÓMEÓ, JOLIA ÉS A SÖTÉTSÉG" képviseli hazánkat a Londonban e hónap végén megrendezésre kerülő nemzetközi filmfesztiválon. Novemberben San Fran­ciskában, később pedig Mexikóban kép­viseli e füm hazánkat a nemzetközi fümfesztiválokon. NYOLC EURÖPAI EGY CSEPP VlZ ÉS ÉTEL NÉLKÜL telepedett le egy sátorban a Szaharában. A kísérlet eredményeként három nap múlva a készenlétben álló mentőautó szállí­tott el hat európait, hogy a szomj­haláltól megmentse őket. Ketten még további két napig kibírták víz és étel nélkül, bár valamennyien na­ponta 6 kilogrammot fogytak. A KUBAI BALETT-EGYÜTTES ven­dégszereplésre a Szovjetunióba utazik. Először a Kreml színházában lépnek fel, majd Leningrádban és Rigában mutatkoz­nak be. E NEGYEDÉVBEN 15 000 TONNA DÉLIGYÜMÖLCSÖT hoztunk be Olasz­országból, Spanyolországból, Görög­országból, Törökországból és Guineá­ból. A narancs, citrom és banán rö­videsen megjelenik gyümölcsüzle­teinkben. A KOŠICEI MŰSZAKI MÚZEUM­BAN október 13-án megnyitották a kohászati kiállítás első részét a Csehszlovák Tudományos Technikai Társaság konferenciája alkalmából. A NYUGAT-KINAI AUTONÓM TE­RÜLETEN Sin-Tyiangban e napokban nyitották meg az első főiskolát. Az új főiskolán nyelvészeti, matemati­kai, fizikai, biokémiai, iörténelmi, irodalmi és műszaki fakulta műkö­dik. Szilárdabb léptekkel KÉT ÉVVEL EZELŐTT, 1958-ban kezdett valójában jól gazdálkodni a praveneci szövetkezet. Akkor egy képzett fiatal szakember, Peter Gumza, a járási zootechnikus került a szövetkezetbe. Ettől fogva lénye­gesen megváltozott a gazdálkodás. A szövetkezetesek betartották az agrotechnikai határidőket, kialakí­tották a vetésforgót, rendszeresítet­ték a trágyázást és főleg a munka­szervezés terén történt gyökeres változás. Az alaposan megfontolt és végre­hajtott intézkedések eredménye nem sokáig váratott magára. Ezt legjob­ban a szerződéses felvásárlás telje­sítésén mérhetjük le. Szeptember l-ig a marhahúsbeadás tervét 100 százalékon felül teljesítették. A sertéshúsbeadásban már szintén túlszárnyalták egész évi tervüket. Az év végéit) további 70—100 q ser­téshús beadásával számolnak. A tej­beadás tervét 60 százalékra teljesí-, tették. Ez kissé gyengébb eredmény­nek tűnik, de figyelembe kell venni a borjas tehenek magas százalék­arányát, melyek csak borjazás után járulnak hozzá az átlaghozam növe­léséhez. Lemaradástól tehát ezen a téren sem kell tartani. A fejőstehe­nek tervezett állományát szigorúan betartják, sőt nagyobb állománnyal rendelkeznek, s ugyancsak túlszár­nyalják a tervezett 5,1 literes átla­gos tejhozamot, mégpedig két liter­rel. Érdemes megemlíteni a tojás­hozamot is, hiszen a tojásbeadással már 105 százaléknál tart a szövet­kezet. Természetes, hogy mindezek az eredmények kedvezően befolyá­solják a munkaegység értékét, s en­nek örülnek leginkább a szövetkezet tagjai. EGYESEKBEN talán felvetődik a kérdés, miként tudják ilyen nagy százalékban biztosítani az állatte­nyésztési termelést és a felvásár­lást. Peter Gumza, aki egy személyben zootechnikus, az állattenyésztés ve­zetője, agronómus és közgazdász, nem titkolta örömét, de nem is hi­valkodott az elért eredményekkel. Vele együtt bejártuk az egész szö­vetkezetet, hogy némileg ellessük a sikerek titkát. Mindjárt észreve­hettük, hogy az állattenyésztés ma­gas színvonalon áll. Üj gazdasági épületek, bennük új technológiával a sertés- és a tehénistállók korsze­rűsítése, mindezek olyan tényezők, amelyek sikert sikerre halmoznak majd. Alapos harcot indítottak a TBC ellen, s bár a betegséget már le­küzdötték, tovább folytatják a har­cot. A fiatal üszőket szabad kifutók­ban, a borjakat Stejman-bódékban nevelik, a tehenek pedig egész nyá­ron át künn vannak a legelőn. Ugyan­is az udvarmellékl takarmányozási vetésforgó bevezetésével nemcsak a legelő kérdését oldották meg, ha­nem a tejelékenységet is, mert ez­zel a módszerrel az előző évekhez viszonyítva napi 3-4 literrel emel­kedett az egy tehénre eső tejho­zam. A SZÖVETKEZET sertéstenyészté­sét nyugodtan nevezhetjük különle­gesnek. A nagy, korszerű sertésis­tálló saját konyhával, központi fű­téssel és 8 hektárnyi kifutóval, me­lyen fürge hegyipatak fut keresztül, a falu végén terül el, valóban ideális környezetben. Mindez Peter Klimant kiváltsága, aki feleségével együtt 464 sertést gondoz. Kötelezettség­vállalásukat - minden kocától 18 malacot elválasztani — rövidesen teljesítik. Negyvenkét dolgos év Ellenzős sapkáját feljebb tolja hom­lokán, szemszögletében vibrálva tán­colnák a ráncok. Lehajol, a nagy ha­lom szecskából kezébe vesz egy ma­roknyit, szemléli, szagolja, vizsgálgat­ja. Félhangosan, inkább önmagának dünnyögi: — Penészes ez a herepelyva, ezzel nem lehet tejet termelni. Aztán határozottan mondja az ete­tőknek, hogy Ezt a dohos pelyvát töb­bé nt keverjék a szecska közé. Nincs ellentmondás, csak igenlő, helyeslő fejbólintások. De mit is lehetne mon­dani? Dulai István érti a dolgát, már 12 esztendeje állattenyésztési csoport­vezető a Želiezovcei Állami Gazdaság­ban. — És mit csinált azelőtt 30 évig? — kérdezem. Vontatottan, nehezen kezdi mesélni élete szürke történetét. Az apja — is­ten nyugosztalja — cselédember volt, hat gyerek apja. A szűk kommencióből vékonyat lehetett szelni a fekete ke­nyérből. Akkor olyan idők járták, hogy a 14 éves gyerek már kész munka­erőnek számított. Csak a munkája volt teljes értékű, de fele bért kapott, fél kommenciőt. 1918-ban átvette apja át­kos örökét. Ostorosfiú lett, disznófal­kákat és kövér gulyákat terelt a le­gelőre. A kócbó! font ostornyelet ő fogta, de mégis őt verte, megalázóan csapkodta a kegyetlen cselédsors ostora. A fél kommenció nyolc mázsa gabonát és évi 150 koronát jelentett. Ennyiért adta el serdülő erejét, amellyel segítette forgatni a Schöpflin­família malmára vizet hajtó kereket. Nehéz, embertelen élet volt akkor. Tizenhét esztendeig fejte kézzel a gró­fok és bárók teheneit, de a vaj más­nak jutott. A cseléd csak tengődött a nagyúri asztalok megunt' morzsáin. Később aztán sztrájkot szervezett a szakszervezeti mozgalom, hogy tűrhe­tőbb, legalább valamivel emberibb le­gyen a munkásnép élete. A mozgalom­ban ő is részt vett, sokat bujdosott a csendőrök elöl a berekben. 1920 után a Živnobank vette át a gazda­ságot, de ez sem hozott lényeges vál­tozást. Az idő kereke pedig forgott tovább, a kidőlt cselédek helyébe újak jöttek, mert az ember élni akart. Dulai István is dolgozott, nem ismert ünnepet, sem pihenést. A gondok tüzes vésője egy­re több barázdát vájt homlokára. A két gyerek sok örömet, de jóval több gon­dot hozott a családra. A családfő be­leölte ifjúságát, legszebb éveit és ten­gernyi bánatát a földbe, a mások föld­jébe, melynek minden rögét ők tették áldottá, termővé, ők, a kisemmizettek. A rozskenyér panaszos volt és keserű, de életet jelentett, örömtelent, pana­szosat, de életet. Aztán nagyot fordult a történelem kereke. 1945 után emberré vált a cse­léd is. Szebb, tartalmasabb és boldo­gabb napok következtek. A gyerekek nőttek, tandíjat nem kellett fizetni az iskolában, az államnak müveit, öntuda­tos építőkre volt szüksége. A tudomány közkinccsé vált, az emberi munkát megbecsülték. Dulai Istvánt 1948-ban csoportveze­tővé választották. Kitüntetéseket, elis* merő oklevelet és több ízben pénzju­talmat kapott. Munkáját szereti, mert magának dolgozik, és mások megbe­csülik. Leánya tanítónő, a fia katona­tiszt. Negyvenkét év munkájának súlya nehezedik a vállára, de csak 15 év­vel ezelőtt lett ember. Ez a 15 év többet adott neki és a vele együtt dolgozóknak, mint azelőtt egy évszá­zad. Akkor mások szolgája volt, most ura önmagának. Ember. Tamás Vince Politikai kiadványok a CSKP megalakulásának 40. évfordulójára Peter Gumza A sertés „ínyenc" takarmánya a húsipar hulladékai, hulladékgyümölcs, különféle keverékek és nem utolsó­sorban a zöld legelő. Nem ritka eset, hogy a malacok a kifutóban látják meg először a napvilágot. A sza­badban ellett kocák és utódaik ed­zetebbek, egészségesebbek, mint amelyek a fiaztatóban jöttek a vi­lágra. Növésük és súlygyarapodásuk is sokkal gyorsabb. TEHÁT SEMMIFÉLE CSODA, ha­nem az új lehetőségek félismerése és gyakorlati érvényesítése, új ter­melési eljárások és szorgalmas mun­ka segíti a praveneci szövetkezeti tagokat a múltban lehetetlennek vélt sikerek felé. Jozef Sluka Az Állami Politikai Könyvkiadó és a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó szerkesztőségeiben több kiadvány készül arra az alkalomra, hogy pár­tunk jövőre ünnepli megalakulásá­nak 40. évfordulóját. A kiadványok megismertetik az olvasókat a párt megalakulásának körülményeivel, fel­idézik a kommunisták éveken át ví­vott harcait, s megvilágítják e har­cok nemzetközi jelentőségű tapasz­talatait. A tanulmányok és cikkek készülő terjedelmes gyűjteményének mag­vát a párt harci tapasztalatai képe­zik, amelyeket megalakulásától nap­jainkig, főként a szocialista forra­dalmi harcban, a szocialista gazda­sági építésben és a pártépítésben szerzett. Gajan népszerű tanulmánya „A CSKP megalakulása" a húszas évek szlovákiai politikai és gazda­sági helyzetének szempontjából vi­lágítja meg a párt megalakulását. A tanulmányt Michal Dzvoník mun­kái egészítik ki, melyekben Szlová­A villamosra csinos, fiatal anya száll fel öt év körüli kisfiával. Míg pénztárcájában keresgél, hozzálép a kalauz. - Egy jegyet kérek ... - Egyet? — kérdezi vissza a kalauz és végig­méri a kisfiút. Mintha gyanút fogott volna, de nem szól. Oda­nyújtja a jegyet és megy további felszállókhoz. Majd dolga végeztével, még az újabb megálló előtt visszatér az előbbi fiúcskához. - Hová utazol? - Mondd: Apukához a hivatalba! - vág bele a mama. - Apukához a hivatal­ba... - ismétli a fiú. - Hány éves vagy? ~ kérdi újból a kalauz. ­Vagy még nem tudsz szá­molni? Tudok! Ennyi ni! - és mutatja az öt ujját. - Az meg mennyi? r Öt! - feleli a nebuló magabiztosan. A kalauz arcán huncut ­kás mosoly suhan. - Hát mégsem tudsz számolni. - De tudok! - erős­ködik a kicsi. - Ajaj, ha öt éves len­nél, anyu vett volna je­gyet neked is. S mondja még valaki, hogy a kalauz nem tapin­tatos ... A kisfiú elvörösödik, riadtan anyjára tekint, aki nem sok jót ígérő pillan­tással inti csendre cseme­téjét. Bratislavábcm mindenki, még ez az ötéves fiúcska is tudja, hogy négy éven felül mór f él jegy váltan­dó. Tudja ezt a mamája TELNÖJTEKNIK gyermekekről Kit csapott be? is. Hisz szórja is fiacská­jára a szidalmak özönét, amikor kiszállnak a villa­mosból. - Nem megmondtam, hogy ha a kalauz bácsi megkérdez, azt mond, hogy négyéves vagy! Ha­szontalan kölyke, az em­ber még szégyenkezzék is miatta... A gyermek miatt? Nem, nem miatta. A harminc fillér miatt, amit az anya hazugság árán akar meg­takarítani. A szülő tanítja hazug­ságra gyermekét... A 4-5 éves Pistikék, Jancsikák és Katkák fel­nőnek, eszesednek. Egy helyen azt hallják: hazud­ni nem szabad. Máshol vi­szont hazugságra tanítják őket, (ha apró dolgokban is). Később rájönnek, hogy hazudni ugyan nem sza­bad, de néha mégis csak lehet, sőt hasznos is. S lassan megtalálják a ti­lalom és a lehetőség kö­zötti határt. Apró dolgokkal kezdő­dik. - Anyuka, kérek hat ötvenet, tudod kötelező olvasmányt kell vennem. - Hisz a múlt héten adtam... - Ja, - találja fel ma­gát a gyermek - ez egy másik. S kötelező olvasmány helyett délután társaival moziba megy. Példákért nem kell messzire mennünk. Az élet tömegével szolgáltatja őket. Dani nyolcadikos. Reg­gel édesanyja elé áll. — Anyu, - szól kö­nyörgő hangon, — ma nem megyek iskolába ... — ? ? ? - Tudod, tegnap olyan rosszul éreztem magam, számtanból nem készül­tem. Inkább mulasztok, mint hogy rossz jegyet kapjak... Az anya előbb szabódik, de azért igazat ád fiának. Mégis a nyolcadik osztály­ban már a jövőjéről van szó, egy rossz jegy is ká­ros befolyással lehet a to­vábbi érvényesülés szem­pontjából. - De ez az utolsó eset... Apádnak ne szólj. Nagyon haragudnék, ha megtudná. Nem kitalált, megtörtént eset. Az egyik iskola szü­lői tanácsa a megmond­hatója. A fiú becsapta az osz­tályfőnökét, becsapta az apját. S bármilyen szomo­rú is, az édesanyja köz­reműködésével. Nem vitás, hogy az anya jót akar gyermekének. De a jóaka­rat sem ismerhet elvi ki­siklásokat. Nem. lehet va­lakinek jót tenni azzal, hogy másokat becsapunk. Még az anya és a fiú vi­szonyában se. Ezt bizo­nyítja Dani esete is. Mert amíg egyszer-kétszer az anyja tudtával mulasztott az iskolából, a szülői ta­nács sem foglalkozott az üggyel. Csák később... Dani édesapját az osz­tályfőnök kérette. - Sajnos, a fiúnál visz­szaesés mutatkozik. Sok a kimaradás - az utóbbi három hónap folyamán tizenegy. - Kizárt dolog! - ál­mélkodik az apa. - Az én fiam? Igen, az őn fia. Letör­ten tér haza. Feleségétől megtudja, hogy három mulasztás az ő beleegye­zésével történt. Ám a to­vábbi nyolcról az anya sem tud... Előbb azt hitte, a jóbb bizonyítvány, a fia jövője érdekében kicsit becsap­hatja az iskolát, az osz­tályfőnököt, meg a férjét is. Az eredmény? Fia be­csapta az iskolát, az ap­ját, sőt az anyját is. Végül pedig önmagát. Erről a számtantanár így beszél: - Egyszer nem készült. Nem jött iskolába, új anyagot vettünk. A szám­tan tanulásánál annyira szükséges folyamatosság­ban rés, szakadás történt. Azután újra és újra hiányzott - mindig szám­tanórán. Igen, így történt. Dani lassan egy fél év anyagá­val maradt el. Meg kellet't ismételni az osztályt. Lám, elegendő egyszer, kétszer szemet húnyni, el­nézni a gyermeknél' köte­lessége nem teljesítését. Harmadszor már csaknem természetesnek veszi. Mi rosszat is láthat abban, amihez az előbbi esetekben az anya, a szülő is bele­egyezését adta? ZSILKA LÁSZLÓ kia Kommunista Pártjának megala­kulása előtt és megalakulásakor ä szlovákiai munkásmozgalomban le­zajlott legfontosabb események átte­kintésével foglalkozik. Népszerű elbeszélő stílusban ele­veníti fel a párt megalakulásának történelmi eseményét Jlndrlch Ve­selý könyve: „Hogyan született meg pártunk?". Egy további gyűjtemény „Visszaemlékezések a CSKP 40 év előtti megalakulására" elsősorban 1920 eseményeivel foglalkozik. Ai párt alapító tagjainak és egyesítő kongresszusa részvevőinek írásaiból állították össze. Az 1938-1945-ös évek nemzeti felszabadító harcának időszakából a pártélet legkomolyabb kérdéseit a megszállás idejéből származó tanul­mányok és cikkek gyűjteményé fog­láíja össze. A megszállás éveiben megjelent illegális Rudé právo szá­mainak gyűjteménye először teszi ki közszemlére a párt nácizmus el­leni harcára vonatkozó okmányokat. (-) Fesztiváli képek — T—""TTV ' I'' • jfe/^" . ív <r v I MfgŠgŠ A hazai dráma Bratislavában meg­rendezett fesztiválján készült J. Herec két felvétele. Az elsőn F. Pav­Iíček A szív útvesztője című darab­jának egyik jelenete a BrnóI Július Fučík Színház előadásában, a máso­dikon pedig Járt Š ve c és František Dadej, a Košicei Állami Színház színészei, Juraj Sever A vonat nem vár című drámájában. ÜJ SZÖ '16 * 1960, október 12.

Next

/
Thumbnails
Contents