Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-16 / 258. szám, péntek

UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. szeptember 16. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 258. szám Ne garasoskodjunk, hanem jól gazdálkodjunk tal, ha évente a jelenlegi 2 száza­lék helyett az elavult gépeknek 5 százalékát cserélnék ki korszerű egységekre, ezáltal 200 ezer négy­zetméter új termelőterületet nyer­nénk 1975-ig minden további be­ruházás nélkül. Ez az intézkedés ugyanakkor lehetővé tenné, hogy gépeink átlagos élettartamát a jelenlegi 16 évről 10 évre csök­kentsük és így megközelítsük e tekintetben is az élenjáró világ­színvonalat. Sőt még arra sincsen mindig szükség, hogy teljesen kicseréljük az elavult gépparkot. Elég, ha lé­nyegesen kisebb költségráfordítás­sal általános javítások során kor­szerűsítjük. Ezzel a lehetőséggel üzemeink azonban alig élnek. Ta­valy például egész iparunkban mindössze a gépek fél százalékát korszerűsítették, jóllehet az irány­elvek ennek tizenkétszeresét, vagy­is 6 százalékot írtak elő. Egész gépiparunkban mindössze két vál­lalat akadt, amelyek betartották a gépek korszerűsítésének 6 száza­lékos limitjét A ténylegesen jő gazdálkodás elérése terén igen fontos az üzem­be beállított nagy termelékenysé­gű gépek minél tökéletesebb ki­használása. Ez mindenekelőtt a műszakok számával függ össze. Tudjuk, hogy a műszakok számá­nak mutatója például gépiparunk­ban még mindig nem érte el az 1,5-es mutatót az elméletileg le hetséges 3 helyett. Ez annyit je lent, hogy az egész iparunk gerin­cét képező gépiparban az ott gé­pek formájában rendelkezésre álló sok százmilliárd értékű állóalapo­kat alig fele részben használjuk ki. De nemcsak a gépeknek ilyen ál­talános ki nem használására kell gondolnunk, amikor azok gazdasá­gosságáról beszélünk. Jelentős nép­gazdasági károkat jelentenek a ki­használt műszakokon belül felme­rülő felesleges gépveszteglések. A gépiparban használt átlagos munkagép leírása óránként 3 ko­rona összeget jelent. Ezzel szem­ben ugyanezen idő alatt átlagosan 25—30 korona értékű terméket le­het rajtuk elkészíteni. Még sokat mondóbb ez az arány, mondjuk, egy izzólámpákat gyártó automati­kus gépsornál, ahol az egyórás veszteg lés 1400 korona értékű áru termelésének kiesését jelenti. Amikor a legmagasabb fokú gaz­daságosságról beszélünk, úgy ezen korántsem csak a kimondott pa­zarlás és felületes munka elleni harcot értjük. Nemcsak arról van szó, hogy az ilyen jellegű veszte­ségeket megelőzzük, hanem minde­nekelőtt az a fontos, hogy pozi­tív, tényleges erőfeszítést fejtsünk ki a legmagasabbfokú gazdaságos­ság elérésére mind a termeléshez feltétlenül szükséges társadalmi munka ráfordításában, mind pe­dig a lehető legkisebb mértékű anyagfelhasználás elérésében. Amikor tehát mostanában har­madik ötéves tervünk első évének előkészítéséhez látunk, jogosan in­dulhatunk ki a következő alapelv­ből: Nincsen semmi okunk arra, hogy garasoskodjunk, hogy húz­zunk egyet a nadrágszíjon. Ellen­kezőleg. Megvan minden okunk és lehetőségünk arra, hogy bátor, nagyvonalú gazdák legyünk, olya­nok, akik képesek megteremteni minden előfeltételét következő nagy történelmi lépésünknek, an­nak, hogy a legközelebbi években megkezdhessük hazánkban a kom­munizmus építését! Kormányunk a jövő évi terv elő­készítésére vonatkozó utasításában ismét hangsúlyozta, hogy a min­den gazdasági ténykedésünket meghatározó legfőbb elv jövőre is a legmagasabb fokú hatékonyság követelménye lesz. Amikor erről üzemeinkben sző esik, néha hall­hatunk olyan megjegyzést is: — No, megint egész éven át gara­soskodni fogunk. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen nézet csupán annak kifeje­zőjére jellemző. Mert tényleg akad­tak már a múltban is, sőt bizonyá­ra vannak napjainkban is olyan j,gazdálkodók", akik a beruházások hatékonyságának fokozását abban látták, hogy egyszerűen törölték a beruházások tervéből az öltöző­ket, a mosdókat vagy más szociá­lis berendezést. Szinte szabálysze­rű volt, hogy ugyanakkor az ilyen megcsonkított építkezéseken gar­madával hever szanaszét az építő­anyag, az értékes betonvas, a fa­anyag, cement, sőt néha még arra is sor kerül, hogy a „maradékot" egyszerűen betemetik, hogy ne kelljen vele többet „bajlódni". Pártunk és kormányunk semmi­képpen sem az ilyen gazdasági ha­tékonyságot tartja szem előtt. El­lenkezőleg. A gazdaságosság elve — ahogyan azt pártunk felfogja — mindenekelőtt a problémák bátor, nagyvonalú, alaposan átszámított megoldását feltételezi. Napjaink gazdasági építésének egyre gyor­suló üteme, aminek legjobb kifeje­zője az éppen befejezés előtt álló második ötéves tervünk és a kü­szöbönálló harmadik ötéves terv méretei, feladatai közötti különb­ség, megköveteli, hogy sokkal nagyvonalúbban gazdálkodjunk és a hatékonyságot ne a garasosko­dásban, hanem a tényleges, tudo­mányos értelemben vett és meg­alapozott jó gazdálkodásban lás­suk. A legmagasabb fokú gazdasá­gosság mindenekelőtt az új tech­nika bevezetésével, fejlesztésével és felhasználásával áll egyenes összefüggésben. Ismételten hang­súlyozni kell ezt az elvet, mert még mindig akadnak nálunk, sok­szor gazdasági vezető állásban is olyan, néha különben jószándékú emberek, akik a gazdaságosság el­vét például abban látják, hogy a gépeket mindaddig üzemben tart­ják, amíg azok a szó szoros értel­mében széjjel nem esnek. Ugyan­akkor még mindig akadnak olyan gazdasági vezetők, akik, mondjuk, a harmadik ötéves tervben az üze­mük vagy vállalatuk számára elő­írt többtermelést költséges új ka­pacitások építésével, igen tetemes anyagi és pénzügyi eszközök beru­házásával akarják, megoldani. A legegyszerűbb kalkuláció, gazdasági meggondolás azonban azt bizonyítja, sokkal jobb gazdák azok, akik idejében hozzálátnak vállalatuk, üzemük meglevő gépál­lományának korszerűsítéséhez, át­építéséhez. A Szlovák Nemzeti Fel­kelésről elnevezett üzemben Prága Strašnice nevű kerületében például pontosan kiszámították, hogy ha üzemüket rekonstruálják, ezáltal termelésüket háromszorosra nö­velhetik. Ezzel szemben ugyan­olyan kapacitású új üzem építése, amint azt egyesek meggondolatla­nul és alapos gazdasági kalkulációk nélkül ajánlották, lényegesen töb­be került volna, és csak sokkal ké­sőbben biztosította volna a terme­lésnek előbb említett fokozását. Gépiparunk szakemberei azt is kiszámították, hogy egyedül azál­RUGALMASABB SZERVEZÉSSEL GYORSÍTSUK MEG AZ ŐSZI MUNKÁKAT Ez idén, akár csak tavaly, koráb­ban kezdjük meg a cukorrépa be­takarítását. Tegnap az ország több szövetkezetében, állami gazdaságá­ban fogtak hozzá a répa kiszántásá­hoz. A topoľčanyi járásban Veľké Rypňany községben 19 hektáron vé­gezték el a répa betakarítását. Or­szágos méretben azonban 64 000 hek­tárt, vagyis 3000 hektárral többet kell betakarítanunk, mint a 'múlt esztendőben. Az őszi kapásnövények betakarí­tása egybeesik a takarmányok siló­zásával és a talajelőkészítéssel. Ép­pen ezért minden épkézláb ember, fogat és szállítóeszköz teljes beve­tésére van szükség, hogy megakadá­lyozhassuk a munkák torlódását, késlekedését. A Nové Zámky-i já­rásban máris nagy lemaradás mu­tatkozik a talajelőkészítésben, ahol a 24100 hektárból csak 8000 hektár középszántást végeztek el. A meteorológusok legutóbbi jelen­téséből kitűnik, hogy a közeljövőben Szlovákia alacsonyabban fekvő vidé­kein éjjeli fagyok várhatók. Noha a napsugarak még melegen tűznek, ne hagyjuk magunkat az időjárástól megtéveszteni, gyorsítsuk meg a si­lókukorica betakarítását, mert fa­gyok esetén jelentős károk kelet­kezhetnek. Ezen a téren kerületeink­ben még sok a behoznivaló. így pél­dául a Rimavská Sobota-i járás — akárcsak az aratásban — ismét kés­lekedik. Eddig a silókukoricatermés­nek csak mintegy 2,5 százalékát tá­rolták. A kukorica silózásban eddig a legszebb eredményeket František Uvá­ček kombájnvezető és segítőtársa, Ján Kubiš mutathatják fel. A trnavai GTÁ körzetében SK-2 jelzésű kom bájnnal augusztus elseje óta 141 hek­tárról takarították be a silókukoricát és több mint 3329 tonna nedvdús takarmányt készítettek. (Petráš - ČTK - felv.) A Földművelésügyi Minisztérium legutóbb kiadott jelentéséből kitű­nik, hogy mezőgazdasági dolgozóink az őszi munkák elvégzésében nem mutathatnak fel jelentős előrehala­dást. A silózásban 20,5, a szántásban 9,7, a rozs vetésében pedig alig 7 százalékos teljesítményt mutatha­tunk fel, ami nem felel meg lehe­tőségeinknek, a munkák gépesítése színvonalának. Sokkal szervezetteb­ben és a gépek tökéletes kihasználá­sával igyekezzünk mielőbb behozni az őszi munkákban mutatkozó lema­radást. (th)] Egyöntetűen támogatjuk a szovjet leszerelési javaslatokat A Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának prágai titkárságára ed­dig mintegy 7000 határozat érkezett az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének címezve, amelyekben hazánk dolgozói egyöntetűen hangsú­lyozzák azt, hogy az ENSZ küszöbönálló közgyűlése felelős a béke megőrzéséért. A munkások és a többi dolgozók általános követelése, hogy fogadják el az általános és teljes leszerelésre tett szovjet ja­vaslatokat. mennyi államával és a dolgozók javára akarjuk felhasználni a tudomány és tech­nika vívmányait. „Ne engedjék — írják határozatukban —, hogy néhány egyén érdekében újabb háború törjön ki. Hisz­Űj lépegető kotrógép ~ (ČTK) — A vítkovicei Klement Gott­wald Dj Kohómű konstrukciós irodá­® jában új lépegető óriáskotrógépet szerkesztenek, amelynek első példá­• nya 1961-ben, harmadik ötéves ter­vünk első évében kerül üzembe az 9 észak-csehországi barnaszénbányakör­zetben. A gép minden Irányban képes 0 haladni és műveleteket végezni. Moz­gásához nincsen szükség sínekre, 0 helyváltoztatását különleges szerkezet teszi lehetővé. A gép 70 tonna súlyú 9 és óránként 1500—2000 tonna földet helyez át. Aránylag kis súlya, nagy • teljesítőképessége és mozgékonysága révén a gép — világméretben — új­• donságnak számít. SZ ^ ^Fejlődő iparral a sikerek felé ^ - ľ. iálAll . ~ „Nem közömbös számunkra, hogy a nyugatnémet militarizmus újból nyílt kö­vetelésekkel lép fel, amelyek komolyan veszélyeztetik az emberiséget és a világ­békét — írják a jáchymovi bányák dolgo­zói. Valamennyi vitás probléma, főként ] szük, hogy biztosítják a béke ügyét!" a német kérdés és a leszerelés békés megoldásáért a fáradhatatlanul harcoló WArssssssssssssssssfssssssssssssrssssssssArmsAŕSAŕsssssssssssssssss^^ Szovjetunióval együtt felhívjuk az ENSZ fc közgyűlésén résztvevő küldöttségeket, *" lássanak hozzá a helyzet reális megoldá­sához, hogy Európát és a világot soha többé ne veszélyeztesse a háború tűzvé- s * | A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETI NAPJA A BRNÖI do^oTr £fy 0Äz ÄnôS! | NEMZETKÖZI ÄRUMINTAVÄSÄRON valamint Anglia és Franciaország képvi- § A i engye] ipar a felszabadulás óta | tott szerszámgépek, hajómodellek és "ké£ vezessék SSffi a°bt mélt ó ^.műszerek megtekintése után. •*• ennek megfelelően Különösen figyelemre méltó a len­gyel hajóipar fejlődése, mely a leg­jobban szemlélteti a lengyel nép­gazdaság fejlődését és technikai ha­ladását. A gdynei, gdanski és a sczeczini hajógyárak nem is olyan régen kezdték meg a hajók gyártá­sát, s máris a 11. helyet foglalják el világviszonylatban. A lengyel hajó­(Folytatás a 2. oldalon) dagabb életének, a gyermekek boldog ^egységek, az ipari berendezések, gé­életének megteremtésében!" fc pek i hajók, személy- és tehergép­Az ostravai Magasépítkezési Vállalat S kocsik c további iDarának melvek dolgozói emiékeztetik az ENSZ közgyülé- S kocsllí s tovaDDi iparágak, meiyeK £ pet alkothatunk a csarnokban kiállt Hazánkban nagy fejlődést ért el a szivattyúk gyártása. A Sigma-üzem a brnói árumintavásáron az idén is bemutatja kiváló gyártmányait. Képünkön: a szivattyúk kiállítási térsége. (E. Bican - ČTK - felv.) !

Next

/
Thumbnails
Contents