Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-14 / 256. szám, szerda

Gyülekeznek o kormányfők New Yorkbon Meg kell találni a békés együttélés módját (Folytatás az 1. oldalról) nek ülésére Igyekszem. Ez a kor­mány nem híve a megoldásra váró és az ENSZ közgyűlésének napirend­jén szereplő kérdések elintézésé­nek. Ha az Egyesült Államok kormá­nyát jő szándék és az az óhaj ve­zérelné, hogy valóban meg kell ta­lálni az emberiség halaszthatatlan létfontosságú kérdésének megoldását, nem akarna Ilyen helyzetbe hozni engem. Hisz ez a döntés nem segíti elő az általam képviselt ország és e kormány által képviselt ország jobb kölcsönös megértését. Ne irányítsa lépéseinket bizonyos személy, vagy bizonyos társadalmi és politikai rendszer Iránt megnyilvánuló ro­konszenv vagy ellenszenv, hanem ve­gyük reálisan tekintetbe a bolygón­kon kialakult viszonyokat. A dolgok tényleges álláspontjából kell kiin­dulni és el kell ismerni, hogy a ka­pitalizmus ma sem erőszakkal, sem más módon nem tudja elnyomni a szocializmust, mely számos ország­ban szilárd gyökereket vert s nem­csak elég sikeresen fejlődik, hanem fejlődésében túl is szárnyalja a ré­gi tőkés rendszert. Ez azt bizonylt­ja, hogy a szocialista rendszernek nemcsak a jelene biztos, hanem nagy jövő vár rá. Az a fontos, hogy megtaláljuk a választ arra a kérdésre, hogyan él­jenek együtt az államok a jelen vi­szonyok közepette, amikor szocialis­ta és tőkés országok léteznek egy­más mellett. Ez mindenekelőtt meg­követeli, hogy biztosítsuk a világ­békét és a békés együttélést, a kü­lönböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés versenyét. E cél elérése érdekében meg kell találni a meg­oldatlan nemzetközi problémák bé­kés elintézésének módját, s ameny­nyiben lehetséges, normális viszonyt kell teremtenünk valamennyi állam között. Mindenképpen szilárdítani kell az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, mert az ENSZ nagyon fontos nemzetközi szerv, melyben mindkét rendszer államainak képviseletük van. Sok oka van annak, hogy ki­nek milyen a viszonya bizonyos ál­lamférfiakhoz. Én persze nem köve­telem meg, hogy az amerikai hiva­taloknak valamilyen különös viszo­nyuk legyen személyemhez. Am né­pem és kormányom azzal bízott meg, hogy keressem a világbéke biz­tosításának lehetőségeit. Ezt csele­kedtem eddig, s fogom cselekedni kitartóan a jövőben is. Érthető, hogy azok az intézkedések, amelyeket a sajtóhírek szerint az USA hivatalai velem szemben akarnak foganatosí­tani, sem ideológiai, sem erkölcsi okokkal nem indokolhatók. Minden­esetre azok, akik így határoztak, nyilvánvalóan nem óh^tanak jobb feltételeket teremteni arra, hogy az ENSZ közgyűlésén résztvevő kül­döttségek az égető nemzetközi kér­dések megoldása érdekében együtt­működjenek. Kérdés: Van-e valami meg­jegyzése a kongói helyzethez, vagy valamely más kérdéshez? Válasz: Ez a kérdése nagyon ér­'dekes. Helyes, hogy előtérbe helyezi Kongó kérdését. Kongó ma valóban a világ államférfiai és politikusai figyelmének központjában áll. A Kongóhoz való viszony ma sok HATNAPOS eredményes tárgyalás után szeptember 10-én véget ért a Vietnami Dolgozók Pártjának III. kongresszusa. Az eseménydús törté­nelmi múltú vietnami testvérpárt életében rendkívUl nagy jelentősége van a most befejeződött kongresz­szusnak. Az idén ünnepelte a párt megalakulásának 30., az ország né­pe pedig a köztársaság kikiáltásának 15. évfordulóját. Az 1951-ben összehívott legutóbbi pártkangresszus óta rendkívül ko­moly változások történtek világszer­te. Azzal kapcsolatban, hogy Észak­Vietnamban már teljesítették a nem­zeti-demokratikus forradalom fel­adatait és megkezdődött a szocia­lizmusba való átmeneti időszak, a pártkongresszus a következő fő •feladatokban tűzte ki a párt fő irány­vonalát: „Fejleszteni kell az ország északi részének szocialista építését, erősí­teni és az ország egyesítéséért ví­vott harc szilárd támaszpontjává kell tenni Észak-Vietnamot. Be kell fejezni a nemzeti népi demokratikus forradalmat az egész országban, fel kell szabadítani Dél-Vietnamot az amerikai imperialisták és cinkosaik brutális elnyomása alól. A függet­lenség és demokrácia alapján egye­síteni kell a hazát, meg kell terem­teni a békeszerető, egységes, füg­getlen, demokratikus, virágzó Viet­namot. Érthető, hogy a kongresszus be­ország és elsősorban az ENSZ poli­tikájának próbaköve. Ismert tény, hogy a Biztonsági Tanács határoza­tában megbízta Hammarskjöld ENSZ főtitkárt, tegyen meg mindent, ami­vel segíthetné a kongói kormányt az új afrikai állam függetlenségénekés szuverenitásának biztosításában. A kongói események alakulását ele­mezve sajnos meg kell állapítanunk, hogy Hammarskjöld főtitkár úr nem teljesíti azokat a feladatokat, ame­lyekkel megbízták. Hammarskjöld úr viselkedése lényegében megegyezik a gyarmaturalom szempontjait kép­viselt és képviselő országok politiká­jával. Bizonyára nem véletlen, hogy ezek az országok elég hangosan kiállnak Hammarskjöld úr kongói politikája mellett. Az ilyen dicséret rosszabb a szidalmaknál. Megmutatja, kit tá­mogat Hammarskjöld úr. Az impe­rialista gyarmatosítók ma maxima­lista és minimalista politikát foly­tatnak Kongóban, azaz meg akar­ják őrizni Katanga tartományt a gyarmaturalomnak azzal, hogy elsza­kították Kongótól. Bedobott bábok', mint például Csőmbe segítségével olyan politikát igyekeznek folytatni, amilyet a belga gyarmatosítók és híveik folytattak, s ugyanakkor azt a látszatot keltik, mintha Katapga függetlenséget nyert volna. Ez az ő minimumuk. A maximum — a Kongói Köztár­saság törvényes kormányának meg­döntése. Ez a kormány a kongói nép, valamint a politikai és gazdasági függetlenségért harcoló afrikai né­pek érdekében valóban független nemzeti politikát folytat. Természe­tesen a gyarmatosítók nem állítanak belgákat e kormány helyébe. A bel­gák ott úgynevezett nélkülözhetet­len szakemberekként fognak szere­pelni és a kormány feketebőrű, de lényegében a gyarmatosítók politi­káját végrehajtó Csombéhoz hason­ló személyekből fog állni. Á legszomorúbb a dologban az, hogy a gyarmatosítók és az impe­rialisták Hammarskjöld ENSZ főtit­káron keresztül folytatják politiká­jukat. Nem állíthatjuk, hogy Ham­marskjöld úr ezt nem tudja. Nem, nagyon jől tudja és szándékosan teszi ezt a gyarmatosítók és az im­perialisták érdekében. A történelem kerekét azonban nem lehet vissza­forgatni. Megkísérelhető a történel­mi fejlődés lelassítása, ám a tör­ténelem kereke előbb-utóbb félre­löki azokat, akik belekapaszkodnak. A gyarmati országok népei kivívják felszabadulásukat, ebben valámeny- | nyi békeszerető nép és ország tá­mogatja őket. A Szovjetunió - lenini politiká­jához híven - nemcsak rokonszen­vez a gyarmati elnyomás alóli fel­szabadulásukért, politikai, gazdasági függetlenségük megszilárdításáért küzdő népekkel, hanem segíti és tá­Budapest (ČTK) — A magyar sajtó és rádió állandó moszkvai tudósítói szep­tember 12-én délelőtt rádió útján érint­kezésbe léptek a Baltika turbőeiektromos szovjet óceánjáróval. Kádár János állam­miniszter, az ENSZ-közgyülés XV. ülés­szakára utazó magyar küldöttség veze­tője a kővetkező nyilatkozatot tette: Hruscsov elvtárs és a többi kedves barátom nagyszerű társasága, valamint hatóan foglalkozott az ország egye­sítésének kérdésével. A VDK népé­nek örömteljes élete, a honépítésben elért csodálatraméltó sikerei és a jövő ragyogó távlatai vonzóerőt gyakorolnak Dél-Vietnam népére, mely egyre nagyobb nyomorba jut. A forradalom legközelebbi célja Dél­Vietnamban: az egész nép összefo­gása az amerikai imperializmus és Ngo Dinh Diem ellen vívott elszánt harcban, nemzeti demokratikus koa­líciós kormány alakítása, a nemzeti függetlenség és a demokratikus sza­badságjogok kivívása s harc az or­szág egyesítéséért. A kongresszus kiemelte, hogy a párt békés eszközökkel fog töreked­ni az ország egyesítésére, ugyanak­kor tudtára adta a dél-vietnami bá­boknak, hogy ha az amerikai impe­rialistákkal együttműködve agresz­szív háborút merészelnek kirobban­tani, a vietnami nép egy emberként síkraszállna és harcolna az ellen­ség teljes szétzúzásáért. A MÁSODIK HATALMAS kérdés­komplexumot a szocialista építés és a párt tevékenysége problémái ké­pezték. A Vietnami Dolgozók Pártja mogatja is őket. Mindenki legyen tisztában vele, miért folytatnak Ilyen politikát az imperialisták és a gyarmatosítók Kongóval szemben. Először is attól félnek, hogy a kon­gói nép az ország függetlenségének kivívásával romboló hatású példát mutat a többi gyarmati és függő or­szág népeinek. Másodszor — és ez a legfőbb — meg akarják tartani ezt a gazdag országot, hogy tovább­ra is fosztogathassanak. Az a tény, hogy Hammarskjöld úr nagy hévvel kitart javaslata mel­lett, hogy csak az ENSZ útján nyújt­ható segítség Kongónak, éppen az­zal magyarázható, hogy védelmezni akarja a gyarmatosítók érdekeit. A fiatal Kongói Köztársaság kormá­nya és miniszterelnöke Lumumba, aki a kongói parlament bizalmát él­vezve jutott tisztségébe, nem élvezi Hammarskjöld úr és ama kormány­körök támogatását, melyeknek ér­dekeit Hammarskjöld úr képviseli. A gyarmatosító politika védelme­zői kommunistának nevezik Patrice Lümumbát. Világos, hogy ez az ál­lítás nem helytálló. Én inkább azt mondom, Lumumba úr olyan kom­munista, amilyen katolikus Hruscsov, ha azonban Lumumba beszédei és cselekedetei megfelelnek a kommu­nista eszméknek, számomra, kom­munista számára ez nagyon kelle­mes. Azok, akik a nemzeti függet­lenség bajnokait kommunistáknak akarják feltüntetni, mellesleg beis­merik, hogy a kommunisták politi­kája a gyarmati népek érdekeit és vágyait fejezi ki függetlenségi és szabadságharcukban. Ez pedig nagy megtiszteltetés számunkra, kommu­nisták számára. s Az idő megmutatja, hová fejlődnek a kongói események. Egy azonban világos: a gyarmati népek nem er­nyednek el törekvésükben és nem hódolnak be a gyarmatosítóknak. Kongó politikai és társadalmi fejlő­déséről pedig maga a kongói nép dönt, az dönti el, milyen úton ha­lad a jövőben. Éppen ma érkezett el a döntő pillanat, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete helyes irányt válasszon politikájában. Hi­szem, hogy az ENSZ közgyűlésének megnyitó ülésszaka véleményt mond a rendkívül komoly kongói helyzet­ről és az ENSZ helyes politikát fog folytatni. A Szovjetunió segítette és segíti a kongói népet függetlenségi harcában, hogy gyorsabban véget vethessen a gyarmati rendszernek és a kongói nép a Kongói Köztársa­ság minden kincsének igazi ura és tulajdonosa lehessen. a derült, napfényes idő emelkedetté teszi hangulatunkat. Az a szándékunk és re­ményünk, hogy az ENSZ-közgyülés XV. ülésszakán becsülettel képviseljük népünk érdekeit igazságos álláspontunkat bará­taink oldalán s hogy velük együtt hoz­zájáruljunk valamennyi nép közös tö­rekvéseinek megvalósításához. A Baltika fedélzetéről szeretettel kö­szöntjük a hozzánk közelállókat. úgy véli, hogy tekintettel Észak­Vietnam konkrét feltételeire, a szo­cialista építés kezdeti szakaszában a szocialista átalakulásokra kell tö­rekedni, s ugyanakkor meg kell ten­ni az első lépéseket a szocializmus építésében, főként a népgazdaság állami szektorának építésében és fej­lesztésében. Mihelyt a szocialista át­alakulások döntő mértékben megva­lósulnak, a párt fő törekvésének a szocialista építésre, a szocialista ipa­rosításra s ily módon a szocialista átalakulások befejezésére kell irá­nyulnia. Tekintettel a mezőgazdaság rend­kívül nagy szerepére- az ország gaz­daságában, fontos, hogy a mezőgaz­daság átalakulása az általános szo­cialista átalakulások fő részét ké­pezze. Természetesen a termelési vi­szonyok átalakítása alatt, a magán­kapitalista ipar és kereskedelem bé­kés, szocialista átalakítása is érten­dő. Az átmeneti időszak központi fel­adata a szocialista iparosítás s en­nek keretében a nehézipar elsődle­ges fejlesztése. Az ipar és a mező­gazdaság helyes fejlesztési arányai­New York (ČTK) - Az egyes or­szágok kormányfői már gyülekeznek New Yorkban, hogy részt vegyenek az ENSZ közgyűlésének XV. ülés­szakán. Az ENSZ székhelyére igye­keznek a legtöbb szocialista állam képviselői is. Mehmed Sehu, az Al­bán Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke hétfőn repülőgépen érkezett Rómába, innen hajón foly­tatja útját. Az indonéziai elnöki iroda jelentése szerint Szukarno elnök az ENSZ idei ülésére szeptember 26-án utazik re­pülőgépen. Jugoszlávia elnöke hétfőn az esti órákban indult New Yorkba. Otra készül Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke is. Amíg sok kormányfő már elhatá­rozta, hogy részt vesz az ENSZ köz­gyűlésének ez évi ülésszakán, a nyu­gati nagyhatalmak képviselői még mindig tétováznak. „Ingadozásuk" célja a többi között az, hogy egyes semleges országokat eltanácsoljanak a közgyűlésen való részvételtől. Ügy' látszik azonban, hogy ez a szándé­.kuk nem válik valóra. Mexikó elnöke fogadta a csehszlovák kormány­küldöttséget Mexikó (ČTK) - Lopez Mateos, a Mexikói Egyesült Államok elnöke szeptember 12-én különkihallgatáson fogadta a Václav Dávid külügymi­niszter vezette csehszlovák kormány­küldöttséget, amely részt vett Mexi­kó függetlensége kikiáltása 150-ik évfordulójának ünnepségein. A szívélyes beszélgetés során Václav Dávid külügyminiszter Ma­teos elnöknek ajándékot nyújtott át. nak kitűzése a szocializmus anyagi­műszaki bázisa sikeres építésének fő feltétele. Az első ötéves terv (1961 —1965) során a párt a szocialista iparosítás első szakaszának befeje­zésére, a szocializmus anyagi-mű­szaki bázisénak megteremtésére és a népgazdaság szocialista átalakítá­sának befejezésére fogja irányítani a nép harcát. A mezőgazdaságban is befejeződnek a szocialista átala­kulások, befejeződik az alsóbbfokú szövetkezetek megalakítása, felsőbb fokú szövetkezetekké fejlesztik az alsóbb fokúakat, a felsőbbfokú szö­vetkezeteket pedig nagyobb egysé­gekbe tömörítik. A PÁRTKONGRESSZUS hitet tett a szocialista országok kommunista és munkáspártjai bukaresti nyilat­kozata mellett. A vietnami kommu­nisták egyöntetűen hangoztatták, hogy fokozottan kell küzdeni a bé­kéért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélé­séért. A VDP III. kongresszusának tör­ténelmi jelentősége abban rejlik, hogy egész Vietnam népe előtt ki­tűzte a vietnami forradalom jelen­legi két fő stratégiai feladatát: a szocialista építés kibontakoztatását az ország északi részében és a nem­zeti demokratikus forradalom be­tetőzését az egész országban. Üj, fontos tényezők fényében mérlegelte a világnézetet és ennek megfelelő helyes következtetéseket vont le. A világ közvéleménye örömmel fo­gadja a kormányfők jelenlétét az ENSZ közgyűlésén. A libanoni lapok is lelkesen egyetértenek ezzel a gon­dolattal. Az „A1 Kifan" hangsúlyoz­za, hogy az 1960. év rendkívüli je­lentőségű az emberiségre, mert eb­ben az évben New Yorkban meghí­vás és előkészület nélkül találkoznak a nemzetek legmagasabb képviselői. Cyrus Eaton amerikai közéleti té­nyező közölte, hogy New Yorkban találkozni akar Hruscsovval, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöké­vel. Kijelentette, hogy Hruscsov azon elhatározása, hogy eljön az ENSZ közgyűlésére „bölcs lépés, amely kedvező hatást gyakorol az egész világra". Eaton kifejezte azt a re­ményét, hogy Eisenhower elnök is részt vesz az ENSZ tervezett ta­nácskozásain. Szeptember 13-án Havannában hi-* vatalosan közölték, hogy az ENSZ közgyűlésére a kubai küldöttséget Fidél Castro, a kubai forradalmi kor­mány elnöke vezeti. Fogadás Berlinben a külföldi küldöttségek tiszteletére Berlin (ČTK) - Walter Ulbrichť, Németország Szocialista Egységpárt­ja Központi Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke, Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke, Johannes Dieckmann, az NDK Népi Kamarájának elnöke és dr. Erich Correns professzor, a Demokratikus Németország Népfrontja Nemzeti Ta­nácsának elnöke szeptember 12-én Berlinben a minisztériumok házában a szocialista államok párt- és kor­mányküldöttségeinek, valamint a ka­pitalista államok kommunista és munkáspártjai küldöttségei­nek tiszteletére fogadást rendez­tek. A csehszlovák küldöttséget Vác­lav Kopecký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a miniszterelnök helyettese vezette. A csehszlovák küldöttség kedden délután repülőgé­pen hazautazott Berlinből. • • • • • MINT MÁR KÖZÖL­TÜK, az NDK újon­nan létesült állam­tanácsának elnökévé Walter Ulbricht elv­társat választották meg Képünkön Ottó Grotewohl miniszter­elnök gratulál Ulb­richt elvtársnak az államtanács elnökévé való megválasztása alkalmából. CTK — Zentralbíld felvétele. (Kép távírón érkezett)' Megkezdődött a LEMP KB VI. plénuma Varsó (ČTK) - Varsóban szep­tember 13-án kezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának VI. plénuma. A teljes ülés napirendjén e kérdé­sek szerepelnek: 1. Mezőgazdasági kérdések. 2. Beszámoló a kommunista és munkáspártok bukaresti tanácskozá­sáról. Ä laoszi kormány diplomáciai kapcsolatokat akar a Szovjetunióval Hanoi (ČTK) - A Vietnami Sajtó­iroda jelentése szerint Szouvanna Phouma laoszi miniszterelnök kije­lentette, hogy Laosznak szándékában áll diplomáciai kapcsolatokat kötni a Szovjetunióval és beleegyezését adja szovjet képviseleti hivatal lé­tesítéséhez Vientianeban. Burgiba követeli a franciád távozását Bizertából Tunisz (CTK) — Burgiba, Tunézia el­nöke szeptember 12-én felszólította á franciákat, hogy legkésőbb október 31-, ig tűzzenek ki határidőt a bizertai ten. geri támaszpont teljes kiürítésére. Bur» giba kifejezte azt a meggyőződését, hogy ezt a kérdést sikerül békésen megoldani; Amint ismeretes, azon bizertai támasz­pont kiürítéséről van szó. amely mái több mint 2 éve a franciák utolsó tá» maszpontja Tunézia területén. Kádár János nyilatkozata a Baltika óceánjárón A szocialista jövő felé Befejeződött a Vietnami Dolgozók Pártjának III. kongresszusa X J Ť J SZÓ 3 * 1960. szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents