Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-01 / 243. szám, csütörtök

Finnország örömmel várja \ nagy vendégét HELSINKI (ČTK) A FINN KÖZVÉLEMÉNY NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA HRUSCSOV LÁTOGATÁSÁT, MELYRE KEKKONEN ELNÖK HATVANADIK SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL KERÜL SOR. A finn lapok többsége egyetért abban, hogy a szovjet kormányfő látogatása megerősíti a két ország jó viszonyát és hozzájárul kapcsolataik további szilárdulásához és kibontakozásához. „Meggyőződésünk, hogy a szovjet miniszterelnök látogatása a jó szomszédi kapcsolatok további szilárdulását fogja eredményezni", írja a Päivän Sanomat. Egy másik lap, a Hirun Sanomat ugyanakkor megállapítja: „Az utóbbi időben eredményesen fejlődtek a szovjet-finn kapcsolatok, ami mindkét országnak kedvezett. Az Ilkka megjegyzi, hogy a szomszédos nagyhatalom miniszterelnökének látogatása rendkívül nagy megtiszteltetés és a bizalomra épülő jószomszédi kapcsolatok bizonyítéka. A Päivän Sanomat hangsúlyozza, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége sem gátolta a jóbaráti kapcsolatok kialakulását Finnország és a Szovjetunió között, bár Finnországban mindig akadtak kalandorok, akik mindent megtettek zavarásukra. Kétségtelen, hogy a finnek túlnyomó többsége nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is őszintén óhajtja a szovjet barátság politikáját és a baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződés szellemében semleges politikát akar folytatni. Ä belgák nem vonták ki minden katonájukat Kongóból New York (ČTK) - Az amerikai sajtó híreiből kitűnik, hogy Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának állítása ellenére a belgák nem hajtották végre egységeik teljes kivonását a kitűzött határidőben. A belgák az erre vonatkozó intézkedést úgy magyarázzák, hogy az elvonulás kizárólag a katonai személyzetre vonatkozik. A „New York Times" közlése szerint a „műszaki személyzetet" továbbra ls a katangai és a dél-kongói támaszpontokon akarják hagyni. 3500 személyről van szó. A belgák ezenkívül pontosabban meg nem határozott számú katonatisztet akarnak hagyni Kongóban, akiknek az a rendeltetésük, hogy kiképezzék a katangai Csőmbe árulórendszer katonai rendőrségét. A belgák személyzetet tartanak a katonai támaszpontokon annak ellenére, hogy a kongói központi kormány nem ismerte el és nem hagyta jóvá a belga támaszpontokról s-óló szerződést, amelyet a belgák igyekeztek rákényszeríteni Kongóra függetlensége kihirdetésekor. Leopoldville (ČTK) - A Congo leopoldvillei napilap keddi számában a belga katonák állítólagos kivonulásáról szóló cikkében a többi között azt írja, hogy „Gheysen tábornok eltávozott, azonban a belga ejtőernyősök maradtak." (Gheysen tábornok volt a kongói belga egységek főparancsnoka.) A napilap szerint a belga katonák j csupán levetették a belga hadsereg egyenruháját és „a katangai hadsereg" tisztjeiként Kongóban maradtak. „A Biztonsági Tanács határozata nem javasolt ilyen eljárást — hangsúlyozza a napilap és hozzáfűzi: — Belgiumnak őszintén kellene eljárnia és nem volna szabad még bonyolultabbá tennie a helyzetet. Belgiumnak ki kell vonnia ejtőernyőseit!" Lumumba visszatért Leopoldvillébe Leopoldville (ČTK) — Patrice Lumumba, kongói miniszterelnök néhány napos stanleyvillei látogatása után kedden este visszatért Leopoldvillebe. A repülőtérről egyenesen a kongói nemzeti hadsereg vezérkarának épületébe sietett. A kongói miniszterelnök megbízottja az újságírók előtt kijelentette, hogy a keleti tartomány kormányának keddi ülésén, amelyen Lumumba is részt vett, intézkedéseket fogadtak el a tartomány lakosságának gazdasági mozgósítására. A belga gyarmatosítókról elnevezett stanleyvillei utcák nevét megváltoztatták. Stan* leyvllle főutcáját „Függetlenség útjának nevezik." A gazdasági élet felújítására irányelveket adtak ki termelési szövetkezetek és vállalatok alakítására, a belga vállalkozók távozása után munkanélkül maradt egyének azonnali alkalmazására stb. A megbízott egyúttal közölte, hogy a legközelebbi napokban több mint 100 kongói személy utazik Európába, hogy megismerkedjék a távösszeköttet*s és a közigazgatás kérdéseivel. Az ENSZ Csombeval Kamina belga támaszpontról tárgyal Elisabethville (ČTK) — A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Elisabethvillében e napokban tárgyalások folynak iz ENSZ képviselői és Csőmbe bábkormánya közöf a katangai, kaminai belga katonai támoszpont sorsáról. A Franc® Presse hírügynökség szerint Csőmbe határozottan Követeli, hogy ezt a támaszpontot „semlegesítsék" vagyis más szóval, hogy az ENSZ ne engedje meg a kongói központi kormány hadseregének a támaszpont használatát. Csőmbe azzal fenyegetőzik, hogy a támaszpontot hasznavehetetlenné teszi, hogyha követelményének nem tesznek eleget. Az ENSZ képviselőinek ismételt tárgyalása Csombeval, a katangai „állam" önkinevezte miniszterelnökével ellenkezik a Biztonsági Tanács határozatával, amely kimondotta a Kongói Köztársaság területi sérthetetlenségét. Jogi szempontból a csombeval folytatott tárgyalást egyáltaA lengyel állami gazdaságok a szocialista nagyüzemi termelés iskolái Varsó (ČTK) - A lengyel állami gazdaságok évről évre sikeresebben gazdálkodnak: ez évben már 300 000 zloty tiszta nyereségre számítanak. Az elmúlt gazdasági év, amely 1960. június 30-án ért véget, 9 vajdaság állami gazdaságaiban aktív mérleggel zárult. A lengyel állami gazdaságok kedvező eredményeit főképpen a növénytermelés fejlesztése és az állatállomány növelése segítette elő. A múlt évben az előző évhez viszonyítva a gabona hektárhozama 0,7 métermázsával, a repce hektárhozama 6 métermázsával és a burgonya hektárhozama 18 métermázsával emelkedett. Az egy főre eső munkatermelékenység 40 %-kal növekedett. Ián nem lehet Indokolni, mert a Konpói Köztársiság alaptörvénye nem engedi meg ,> tartomány elszakadását a köztársaságtól. Csőmbe részint azért ragaszkodik a kaminai támaszponthoz, mert fél Lumumba haderejétől, részint azért, mert igényt támaszt a belgák elvonulása utan a támaszponton maradt vagyonra. Az USA durván beavatkozik Kuba belügyeibe A. A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozata — Moszkva (TASZSZ) — Andrej Gromlko, a Szovjetunió külügyminisztere 3. Christian Herternek, az USA államtil kárának az Amerikai Államok Szervezete — tagállamai külügyminiszterei augusztus 25-i értekezletén elhangzott beszédét — az USÁ-nak Kuba belügyeibe való durva beavatkozása bizonyítékának minősí~ tette. Andrej Gromiko az USA államtitkárának ezen beszédével kapcsolatos nyilatkozatában megállapította, hogy az amerikai államok értekezletén jóváhagyott határozat, amelyben visszatükröződnek bizonyos körök imperialista szándékai és a kis országok szuverén jogainak figyelmen kívül hagyása, az Amerikai Egyesült Államok durva és közvetlen nyomásának következménye. Herter úr beszédéből arra lehet következtetni, hogy az USA kormányköreit elsősorban az a tény hozza ki a sodrukból, hogy Kuba, a latin-amerikai országok egyike felszabadult az USA befolyása alól és hogy Kuba inost nem halad a Washington által kijelölt úton, hanem a maga útján tör előre. Andrej Gromiko megállapította, hogy a» USA államtitkára beszédében támadta Kuba forradalmi kormányát és támadásait a Szovjetunió külpolitikájáról kitalált hazugságokkal fűszerezte. Herter államtitkár nem tudott megemlíteni egyetlen bizonyítékot sem s ezért egyszerűen szidalmakkal határos „erős" szavakat alkalmazott. Az USA kormánykörei nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy a latin-amerikai országokat elszigeteljék a világ más részeitől. Az Amerikai Egyesült Államok az ENSZ alapokmányával ellentétben mindenképpen arra törekedik, hogy kizárólag saját mérlegelése alapján megtorló akciókat foganatosítson az engedelmes latin-amerikai országokkal szemben az Amerikai Államok Szervezete útján, amely szervezetben az USA a hangadó. A latin-amerikai államok ellen alkalmazott durva erőszak és a nyugati félteke egyes államainak más államok elleni akciói Herter szavai szerint egyáltalán nem érintik az amerikai világrész határain kívül fekvő államokat. Ha ez valóban fgy van, állapítja meg Andrej Gromiko, úgy ezen logika alapján az ' államtitkárának arra a megállapításra kellene jutnia, hogy az Amerikai EgyesUlt Államoknak semmi keresnivalója sincs Európában, és hogy nem kellene törődnie az európai ügyekkel. Senki sem beszélhet a Szovjetunió beavatkozásáról a latin-amerikai országok belügyeibe - Kubát sem kivéve — anélkül, hogy ne kerüljön ellenkezésbe a tényekkel. A Szovjetuniónak sem Kuba szigetén, sem más latin-amerikai országban nincsenek katonai támaszpontjai, bankjai, üzemei és ültetvényei. Amikor a Szovjetunió felemeli szavát egyik vagy másik ország védelmére, csupán arra törekszik, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel Is tartsák tiszteletben az ENSZ alapokmányának elveit, mégpedig tekintet nélkUl arra, hogy ez az ország közel, vagy messze van 9 Szovjetuniótól. A szovjet—kubai kapcsolatokról szőtt koholmányok nem változtathatják meg ezen kapcsolatok baráti jellegét, amelyeket a két ország nemzeteinek és a világbékének érdekében továbbra Is fejleszteni és szilárdítani fogunk. Hivatalos amerikai személyiségek azt a gazdasági támogatást, amelyet a Szovjetunió minden politikai vagy más feltétel nélkUl nyújt Kubának, Kuba belügyeibe való beavatkozásnak minősítik. E kérdésben csupán azon állam kormánya és népe dönthet, amely e segítséget kérte. A Szovjetunió és Kuba közötti kapcsolatok — amint Gromiko hangsúlyozta — az egyenjogú baráti együttműködésen alapulnak. Gh. Gheorqhiu-Dej vezeti a román ENSZ-küldöttséget a közgyűlésre Bukarest (ČTK) — A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének augusztus 31-i ülésén Ion Gheorghe Maurer, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke beszédében hangsúlyozta a Román Népköztársaság békeszerető politikáját. Beszédében kijelentette, hogy az ENSZ Közgyűlése ülésének nagy jel;ntőségére való tekintettel, amelyen a leszerelés kérdéseit fogják tárgyalni, a Román Népköztársaság kormánya és a nagy nemzetgyűlés elnöksége Gheorghe GheorghluDejt javasolja a román küldöttség vezetőjévé. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése ezt a javaslatot kitörő lelkesedéssel elfogadta. Nehru örömmel fogadja a kormányfők résztvételét az ENSZ Közgyűlésén Delhi (ČTK) — Nehru indiai miniszterelnök a parlament augusztus 31-i ülésén kijelentette, hogy az Indiai kortná"

1 örömmel fogadja a nagyhatalmak egyes kormányfőinek azon szándékát, hogy személyesen vesznek részt az ENSZ közgyűlésének legközelebbi ülésszakán. Nehru kifejezte azt a reményét, hogy a kormányfők személyes részvétele hozzá * " majd a leszerelési tárgyalások terén beállott holtpont áthidalásához. A kubai küldöttség a San José-i értekezleten leleplezte az észak-amerikai imperializmust IMPERIALISTA BÉRENCEK LE AKARTÁK LŐNI A KUBAI KÜLDÖTTSÉG REPÜLŐGÉPÉT HAVANNA (ČTK) - AUGUSZTUS 30-ÁN TÉRT VISSZA HAVANNÁBA RAUL ROA KUBAI KÜLÜGYMINISZTER ÉS A KUBAI KÜLDÖTTSÉG TÖBBI TAGJA, AKIK RÉSZT VETTEK A KÜLÜGYMINISZTEREK SAN JOSÉ-I ÉRTEKEZLETÉN. HAVANNA LAKOSSÁGA LELKES FOGADTATÁSBAN RÉSZESÍTETTE A KÜLDÖTTSÉGET. Az elnöki palota előtt rendezett gyűlésen Fidél Castro, a kubai kormány miniszterelnöke és Raul Roa külügyminiszter beszélt. Fidél Castro közölte, hogy a kubai küldöttségnek San Jóséból más repülőgépen kellett elutaznia, mint ahogy tervezték, mert a costaricai hatóságok megtudták, hogy Raul Roa és kísérete ellen merényletet terveztek. Fidél Castro szavai szerint az észak-amerikai titkosszolgálattal együttdolgozó nemzetközi gangszterek le akarták lőni a kubai küldöttséget szállító repülőgépet. A gangszterek erre a célra két repülőgépet készítettek elő Fam Van Dong: Fő feladat — az ország békés egyesítése Hanoi (ČTK) — Fam Van Dong miniszterelnök a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának közeledő IS. évfordulója alkalmából nyilatkozott a Vietnam Hangja rádióállomásnak. Méltatta az ország sikereit és kiemelte, hogy a vietnami nép a fegyverszünet megkötése — 1954 óta — lényegében befejezte a nemezti demokratikus forradalmat. Létrejött a proletárdiktatúra és d gazdasági, politikai és kulturális élet minden terén megkezdődtek a szocialista átalakulások, melyek lényegében már az idén, az év végén befejeződnek E sikerek záloga a vietnami nép hősles harca és alkotómunkája, a Vietnami Dolgozók Pártjának helyes vezetése volt A vietnami nép győzelme a marxizmusleninzmus győzelme. A nép előtt álló egyik legnagyobb feladat az ország békés egyesítése. A viel i ami nép kész küzdeni az amerikai agresszorok és a Ngo Dinh Diem-kllkuralmának megdöntéséért, s békés úton kivívni az egységes és demokratikus állam megalakulását. Guatemalában és csupán a costaricai ellenforradalmi ügynökök utasítására vártak, akiknek közölniök kellett volna velük a kubai küldöttség elutazásának pontos idejét, Raul Roa kubai külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy a kubai küldöttség a San José-i értekezleten ismét leleplezte az észak-amerikai imperializmust és súlyos csapást mért rá. Raul Roa rámutatott továbbá arra is, Kuba tudja, hol vannak igazi barátai és nincs szándékában róluk lemondani. „Mindig hűek maradunk barátainkhoz - jelentette ki Raul Roa. - Ezért újítottuk fel a diplomáciai, kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. E kapcsolatokat továbbra is fenntartjuk a Monroe-doktrina, az Amerikai Államok Szervezete, az USA külügyminisztériuma, az észak-amerikai kőolajmonopóliumok, Eisenhower elnök és Herter államtitkár akarata ellenére." Raul Roa egyúttal kijelentette, hogy egész Latin-Amerika síkraszáll az „észak-amerikai impérium" ellen. Iránban beszüntetik a parlamenti választásokat Teherán (ČTK) - Sarif Etnani, Irán új miniszterelnöke augusztus 31-én utasítást adott, hogy azonnal szüntessék be a parlamenti választásokat azokban a választási körzetekben, ahol eddig még nem fejezték be. Mint ismeretes, a már egy hónapja tartó parlamenti választások során kirobbant botrányok és csalások okozták a reakciós Ekbalkormány lemondását. ASa n José-i értekezlet és a képmutatás A z amerikai államok 19 képvi" selője hétfőn San Jóséban olyan nyilatkozatot Irt alá, mely magán viseli az amerikai diplomácia. minden jegyét. A nyilatkozat aláírásával befejeződött az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete, mely a nyilatkozatban elítélte rejtélyes módon megfogalmazott „szovjet-kínai beavatkozást" a nyugati félteke ügyeibe. Ugyanakkor Herter amerikai külügyminiszter és más felszólalók beszédéből kitűnt, hogy a „beavatkozás" alatt Kuba és a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak felvételét, valamint azt a szovjet ígéretet értik, hogy ha az északamerikai imperialisták fegyveresen támadnának Kubára, a Szovjetunió megsegíti az országot. Herter magyarázata nem nevezhető másnak mint képmutatásnak. Cinikusan hangzik, amikor az amerikai külügyminiszter Kuba és a Szovjetunió egyenjogú kapcsolatait és a támadó ellen önzetlenül felkínált segítséget „beavatkozásnak" nevezi. Az USA külpolitikai gyakorlatában ugyanis csak olyan „segítséget" ismer, amely az ész-' -amerikai monopóliumoknak adott koncessziókhoz, sőt amerikai katonai tömbben való részvételhez van kötve. Ami pedig a beavatkozást illeti: a latin-amerikai országokban elég gyakran jutottak uralomra az USA segítségével gyűlölt diktátorok, az észak-amerikai monopolisták emberei, nem is szólva a guatemalai nyílt beavatkozásról 1954-ben. l^Tgy tűnik, hogy az USA sem hitt nagyon „érveinek" meggyőző erejében. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 600 milliós újabb dollársegítséggel kellett kecsegtetnie Latin-Amerikát, persze azzal a feltétellel, hogy csak azok az országok részesülnek belőle, amelyek sem gazdaságilag, sem politikailag nem fogják támogatni Kubát. Jellemző, hogy az USÁ-nak leginkább az argentin küldött járt kedvében. Az argentin kormány ugyanis az utóbbi időben kétségbeesetten igyekszik gazdasági segítséget felhajtani. Az amerikai államok közelgő bogotai értekezlete is az USA malmára hajtotta a vizet. Herter érveinek mégsem volt nagy foganatja, bár igyekezett elhitetni a latin-amerikai országok küldötteivel, hogy Kuba és a szocialista tábor kapcsolataiból kifolyólag „a nemzetközi kommunizmus közvetlenül- veszélyezteti az amerikai földrészt". Aláírták a nyilatkozatot, amely elítéli azt, amit az USA „szovjet beavatkozásnak" nevez. Ezt még egyes amerikai országok is az USA nagyon kétes győzelmének tartják. A Washington Post azt irta, hogy az USA tulajdonképpen majdnem vereséget szenvedett, mert nem fogadták el előterjesztett javaslatait. Kompromisszumos megoldásra kellett lépnie, ugyanakkor nézeteltérések merültek fel az USA és szomszédai között. A jóváhagyott nyilatkozat szövege azt bizonyltja, hogy az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete nem léphetett fel nyíltan . Kuba ellen. A külügyminiszterek akarva-nem akarva kénytelenek voltak tekintetbe venni, hogy a latin-amerikai népek felette rokonszenveznek a forradalmi kubai néppel. Ezért a küldöttek szempontjából elfogadhatóbb volt a vélt „szovjet-kínai beavatkozás" elítélése, már csak azért is, mert egyes kormányok évek óta a „kommunizmus rémével" próbálták elriasztani népeiket a szociális haladásért és a dolláruralomtől való felszabadulásért folytatott harctól. Egyes küldöttek az értekezleten bizonyára tudták, hogy engedékenységük a dollárimperialisták nyomásával szemben otthon a közvélemény ellenállásába ütközik. Arcaya venezuelai külügyminiszter vonakodott aláírni az eléje tóit förmedvényt. Ezért gyorsan visszarendelték, és engedékenyebb egyénnel váltották fel. A perui külügyminiszter már lemondott. A San José-i értekezlet tehát nem úgy sült el, ahogyan azt az USA eredetileg remélte. Washington szívesebben venné, ha kollektív szankciókat szentesítenének Kuba ellen. A nyilatkozat azonban így ís veszélyezteti a békét és a latinamerikai népek függetlenségét. Minden arra vall, hogy az USA azt várja a nyilatkozattól, hogy az Amerikai Államok Szervezete majd szentesíti az USA kubai beavatkozását. Emlékezzünk rá, hogy 1954-ben már a caracasi konferencián hasonló nyilatkozatot fogadtak el a „nemzetközi kommunizmus" ellen. Akkor Arbenz guatemalai elnök demokratikus rendszere ellen irányult az éle. Négy hónappal később az USA nyílt katonai beavatkozásra vetemedett Guatemalával szemben és megdöntötte Arbenz kormányát. A San José-i nyilatkozat azonban mégsem tesz jó szolgálatot az USAnak. Az egész világ újra meggyőződött az Egyesült Államok képmutatásáról, arról, hogy mindig mást akár hibáztatni abban, amit évek óta maga követ el. A népek figyelmét azonban nem lehet kijátszani ilyen áttetsző szemfényvesztéssel. Az emberiség éppen elég tapasztalatot szerzett, sem hogy elfelejtse az amerikai imperializmus gaztetteit. M. K. ÜJ SZÓ 3 * 1960. szeptember 1.