Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-22 / 264. szám, csütörtök

VMg próieťáŕjai egyesWjetétc! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. szeptember 22. csütörtök 30 tillér XI. évfolyam, 264. szám A mennyiség és a minőség kölcsönösen összefügg Az idei feladatok maradéktalan valóra váltása alapvető követelmé­nye harmadik ötéves tervünk si­keres megkezdésének. Ehhez min­den előfeltételünk megvan. Ezt mutatja az első félév tervének túl­szárnyalása, valamint a júliusi és augusztusi terv eredményes tel­jesítése. A vállalatok és üzemek döntő része sikeresen oldja meg egyre fokozódó feladatait. Márpe­dig, ha csak a mennyiségi terme­lést nézzük is, látjuk, hogy ennek teljesítése az állandóan bővülő mű­szaki segítség ellenére is mind nagyobb igényeket támaszt. Ter­mészetes ez, hiszen ma a terme­lés növelésének akárcsak egy szá­zaléka is kétszeresét, háromszoro­sát, sőt néhol többszörösét jelenti az egy évtized előtti mennyiség­nek. Éppen ezért fordítunk oly nagy gondot az állami terv meny­nyiségi mutatóinak teljesítésére. Népgazdaságunk érdekei termé­szetesen megkövetelik, hogy a mennyiségi termelés és a terv mi­nőségi mutatóinak teljesítése kö­zött teljes összhang legyen. Ezt a helyes követelményt azonban még korántsem tartják be mindenütt. Gyakran találkozunk olyan jelen­ségekkel, hogy a mennyiségi terv­teljesítés mellett háttérbe szorul­nak, másodrendű problémákká vál­nak a munkatermelékenység és az önköltség, valamint a gyártmá­nyok minőségével kapcsolatos kér­dések. Nézzük meg például az Ál­lami Statisztikai Hivatal adatait a munkatermelékenység tervének el­ső félévi teljesítéséről. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a ter­vet egy százalékkal túlszárnyaltuk és a gazdaságosság 7,3 százalék­kal növekedett. Látszólag minden rendben van. Ha azonban mélyeb­ben elemezzük a kérdést, rájö­vünk, hogy koránt sincs így. Az egyes vállalatok ugyanis a mun­katermelékenységgel összefüggő feladatok szétírásánál megfeled­keztek arról, hogy az első félévben erre több munkanap esik. Ha te­hát kiszámítjuk az egy napra eső munkatermelékenységet, rájövünk, hogy ez valamivel alatta marad az egész évre tervezett átlagnak. Ép­pen ezért feltétlenül szükséges, hogy a második félév során a munkatermelékenység növelésének mutatóját a lehető legmagasabban túlteljesítsük. E követelmény be­tartásának nagy jelentősége ki­váltképpen megmutatkozik a mun­kaidő lerövidítésére irányuló tö­rekvésünkkel kapcsolatban. Min­denki előtt világos, hogy amennyi­ben rövidebb munkaidő alatt bő­víteni akarjuk a termelést — már­pedig ez az életszínvonal növe­kedése érdekében feltétlenül szük­séges — akkor mindenütt alap­vetően fokoznunk kell az egy napra és egy órára eső munkatermelé­kenységet. A jövőben a dolgozók létszámának megváltoztatásával kapcsolatos kérdéseknek is na­gyobb figyelmet kell szentelni az egyes üzemekben. Megmutatkozott ugyanis, hogy az iparban az első félév során az eredeti tervvel szemben több dolgozó lépett mun­kába. ez azonban az egyes ágaza­tok eredményeiben nem nagyon mutatkozott meg. Márpedig elvár­ható, hogy nagyobbszámú alkal­mazott esetében növekedjék az illető vállalatok termelése. A munkatermelékenység növe­lésének legbiztosabb útja nálunk elsősorban a termelés tökéletesí­tése. Ez a tény ma már mindenki előtt világos. Ennek köszönhetjük, hogy az egyes üzemekben általá­ban egyre nagyobb gondot fordí­tanak a műszaki fejlesztésre, a termelés és a gyártmányok töké­letesítésére. Számos szakaszon már nagyszerű eredményeket értünk el, így például a textilipari, a mező­gazdasági gépek gyártásában, a fémipari közszükségleti cikkek szakaszán és másutt. Azt, hogy a gyártmányok feleslegesen nagy súlyának csökkentésében, vagyis az anyagtakarékosságban, valamint a műszaki színvonal emelésében mit jelent az új technika alkalma­zása, legjobban mutatja a követ­kező példa: míg az eddig gyártott energetikai vonatok súlya 1300 tonna volt és üzemeltetése 14 dol­gozót igényelt, addig az új tervek szerint a vonat súlya 115 tonnára csökken, — hozzávetőlegesen te­hát az eredeti súly tizenegyedére, — kiszolgálásához pedig mindössze három személy munkájára lesz szükség. Az új technika beveze­tése ehhez hasonló nagyszerű si­kerek széleskörű lehetőségét nyitja meg a dolgozók előtt minden egyes munkaszakaszon. Hiszen számos olyan üzemünk van, melyeknek gyártmányai még nem érik el az illető ágazatban előállított termé­kek legmagasabb színvonalát. Az önköltségcsökkentés szaka­szán az év első felében jól gaz­dálkodtunk. Teljesítettük a tervet, sőt terven felül 84 millió koronát megtakarítottunk. E szép ered­ményben nagy része van az új üzemeknek, üzemrészlegeknek és munkahelyeknek, valamint az ál­landóan korszerűbbé váló gépi be­rendezéseknek. Szükséges azonban, hogy az önköltségek rendszeres csökkentésére a jövőben az eddi­ginél még nagyobb gondot fordí­sanak mindenütt. Annál inkább fontos ez, mert a jó átlageredmény ellenére egyes munkaszakaszon túllépik az önköltség tervezett szintjét. Ugyancsak a figyelem állandó középpontjában kell állnia a gyártmányok minősége kérdésé­nek is, hiszen nem vitás, hogy a termékek minősége az azokat elő­állító egyének és csoportok mun­kája színvonalának elsődleges mér­céje volt mindig és mindenkor, s az lesz a jövőben is. Az öntudatos dolgozók mindig a legnagyobb igyekezettel törekedtek arra, hogy a kezükből kikerülő gyártmány kifogástalan minőségű legyen, s azok mind a hazai piacon, mind a világ bármely részében öregbítsék üzemük jó hírnevét. A pártszer­vezeteknek és a szakszervezet­nek a minőség kérdésével minde­nütt nagy fontosságának megfe­lelően kell foglalkozniok, s ügyel­ni kell arra, hogy e téren semmi­féle elnézést ne tanúsítsanak. Az építészet szakaszán is az eddigi­nél sokkal szigorúbban kell kezelni a minőség kérdését, s ezáltal ele­jét venni annak, hogy az elkészült épületeken utólagosan egész sor hibát kelljen kijavítani. Itt is ér­vényesítsék azt a követelményt, hogy fizetés csakis a jó minőségű munkáért jár. Eddigi eredményeink azt mu­tatják, hogy az 1960. év, második ötéves tervünk utolsó éve gazda­sági szempontból országépíté­sünk egyik legsikeresebb eszten­deje lehet. Ennek érdekében egy pillanatra se tévesszük szem elől. hogy a mennyiségi termelés mel­lett döntő jelentősége van a mi­nőségi mutatók teljesítésének. • \Z ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK XV. DtľESSŽAK^ a. Novotný : fl szocialista országok népeinek ho vágya ápolni a kapcsolatokat valamennyi új állammal, valamennyi néppel Megválasztották a köz­gyűlés elnökét • Felvették az új tagállamokat • Meg­választották a bizottságok elnökeit New York (ČTK) - Mint már kö­zöltük, az ENSZ New York-i szék­házában kedden este megnyílt a köz­gyűlés XV. rendes ülésszaka. Dr. Vietor A. Belaunde perui küldött, a közgyűlés eddigi elnöke pontosan (időszámításunk szerint) 20 óra 32 perckor nyitotta meg az ülést. A bevezető ünnepély után az első ülés programján az első napirendi, pont, a közgyűlés XV. ülésszaka el­nökének megválasztása szerepelt. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke időszá­mításunk szerint pontosan 20 órakor lépett a közgyűlés tárgyalótermébe. Utána következett a szocialista or­szágok veeztőinek csoportja. Köztük volt Antonín Novotný köztársasági elnökünk is. Hruscsov elvtárs szívé­(Folytatás a 3. oldalon) ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉN. Rádiofoto Novotný elvtárs beszéde ELNÖK ÚR, KÜLDÖTT URAK! Első ízben szólok fel e nagy és felelős nemzetközi szervezet szónoki emelvényén. Engedjék meg, hogy szí­vélyesen üdvözöljem önöket és sok sikert kívánjak a közgyűlés idősza­kának a világbéke és biztonság ga­rantálására és a népek békés együtt­élésének fejlesztésére irányuló tö­rekvésében. Megbíztak, hogy az Albán Népköz­társaság, a Belorussz Szovjet Szo­cialista Köztársaság, a Bolgár Nép­köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság nevé­ben örömmel üdvözöljem a nagy ese­ményt — sok új független, főként afrikai állam felvételét. Kamerunnal, a Malgas Köztársaság­gayl, a Dahomey Köztársasággal, a Niger Köztársasággal, a Felső Volta Köztársasággal, az Elefántcsontpart Köztársasággal, Kongó Köztársaság­gal, a Csád Köztársasággal, a Gabon Köztársasággal, a Középafrikai Köz­társasággal, a Szomáli Köztársaság­gal, a Kongói Köztársasággal, a Cip­rusi Köztársasággal és a Mali Állam­szövetséggel gyarapszik ma az ENSZ családja. Nem volt hiábavaló az afrikai né­pek évekig tartó nemzeti szabadság­harca, melyben számtalan áldozatot hoztak. Harcuk győzelemmel végző­dött. Az új afrikai államok képvise­lőinek belépése e szervezetbe iga­zolja azt a tényt, hogy a világfejlő­dés feltartóztathatatlanul előrehalad és hogy hiábavaló minden arra irá­nyuló kísérlet, hogy erőszakosan to­vábbra is gyarmati igában tartsák a népeket. A szocialista országok népe felette rokonszenvez Afrika és más földré­szek népeinek felszabadító mozgal­mával, mert a múltban maga is hosz­szú és elkeseredett szabadságharcot vívott. Biztosítom az új államok jelenlevő képviselőit, hogy a szocialista álla­mok hajlandók a legőszintébb együtt­működést folytatni, mely elősegítené az új államok gazdasági, kulturális és szociális fejlődését. A szocialista országok széleskö­rűen kibontakozó kapcsolatokat tar­tanak fenn számos ázsiai és afrikai szabad országgal. Kapcsolataik a köl­csönös tisztelet és egyenlőség, a be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a barátság elveire épülnek. Meg­ragadom a mai alkalmat, hogy újra hangoztassam: a szocialista országok kormányainak és népének hő vágya ápolni e sokoldalú kapcsolatokat va­lamennyi új állammal, valamennyi néppel. Az állami függetlenségüket kivívó országoknak tartós békére és arra a biztonságtudatra van szükségük, hogy megszilárdíthatják politikai függetlenségüket, fejleszthetik gaz­daságukat és kultúrájukat annak ér­dekében, hogy kiküszöböljék a gyar­maturalom áldatlan örökét. A tapasz­talatok igazolják, hogy az ázsiai és afrikai országok fontos tevékeny szerepet játszanak a népek béke­törekvésében. Ez meggyőz bennünket arról, hogy az új államok népe is — minden békeszerető néppel egye­temben — olyan energiával folytatja majd a békeharcot, amilyennel nem­zeti függetlenségéért küzdött. Äm ne feledjük, hogy a gyarmato­sító körök még karmaik között tart­ják Afrika egy részét, Ázsia és La­tin-Amerika egyes területeit. Saj­nálatra méltó tény, hogy az említett területek képviselői ma még nem foglalhatják el helyüket az' ENSZ tagjai sorában. Az ENSZ kötelessége, hogy a világ haladó erőire támasz­kodva tovább támogassa e népek szabadságtörekvését. Nem kételke­dünk benne, hogy a nemzeti felsza­badító harc csakhamar végső győzel­met arat az emberiség szégyenfolt­ján, — a gyarmaturalmon. Elnök úr! Az új önálló államok felvétele al­kalmából az Albán Népköztársaság, a Belorussz Szovjet Szocialista Köz­társaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kormányai és népe nevében azt az óhajomat feje­zem ki, hogy az új tagállamok tovább gyarapítsák kivívott szabadságukat és fokozatosan általános gazdasági és kulturális felvirágzást érjenek el. Hisszük, hogy az új államok az ENSZ alapokmánya eszméinek és saját nemzeti eszméiknek szellemé­ben e szervezet keretében hozzájá­rulnak a világbéke megszilárdításá­hoz. mnrffARÍN VfCVnWUV a szántással és vetéssel iUfiJIiXlUIlfin ¥ XivuIiiiUil A ,, A nyár „megőszült", közeledik október. Ilyenkor rengeteg a ten­nivaló a mezőgazdaságban. Az elmúlt évekhez viszonyítva azon­ban jóval könnyebben megoldha­tó minden feladat, hiszen a szö­vetkezetek saját gépparkkal ren­delkeznek. A gépek és vontatott eszközök, valamint az összes fo­gatok kihasználásán és a munka­szervezésen múlik, mikor kerül rendeltetési helyére a bő cukor­répa-, kukorica- és takarmány­termés. A SZÄNTÄS ÉS VETÉS elég vontatottan halad. Egy hét múl­va lejár a rozs vetésének agrotech­nikai határideje, s a tervezett terü­letnek alig 16 százalékán van elvé­gezve a vetés, sőt egyes járásokban és szövetkezetekben még meg sem kezdték. A komárnói járás szövet­kezetei és állami gazdaságai viszont már túl vannak ezen a gondon, mert jobban megszervezték a munkát és főleg jobban kihasználták a gépek erejét. Az őszi keverékek vetése sem ki­elégítő, hiszen az eredetileg terve­zett területnek csak egyötödén van elvégezve. Ez pedig kedvezőtlen ki­hatással lesz a jövő évre is, mert csak az idejében elvetett magból fejlődhet erős, életképes növényzet a tél beállta előtt. Az őszi árpa ve­I tésének tervét szintén csak 60 szá­zalékra teljesítettük szlovákiai mé­retben, a búza vetését pedig alig­alig kezdték meg egy-két helyen. Ezzel szemben a nánai állami gazda­ságban javában folyik a búzavetés. Az őszi szántásban csak a nyu­gat-szlovákiai kerületben értek el említésre méltó eredményt, ahol már 115 ezer 'hektáron elvégezték a szán­tást. Szlovákia másik két kerülete viszont alig 60 ezer hektáron végezte el az őszi szántást. A gépeket te­hát sokkal jobban, két, sőt három műszakban kell kihasználni, hogy még idejekorán végezhessünk a szán­tással és a vetéssel. A CUKORRÉPA betakarítása országszerte megkez­dődött. A szövetkezetek pénzügyi tervében ez képezi a legnagyobb be­vételt. Szükséges tehát minden té­ren megfelelően biztosítani a beta­karítást, amely nemcsak a szövet­kezetek, hanem a nemzeti bizottsá­gok ügye . is. Figyelembe kell venni azt, hogy Szlovákiában 64 ezer hek­tár cukorrépát termeltünk s annak betakarításához nagy munkafegye­lemre, leleményességre, kiváló és ru­galmas munkaszervezésre van szük­ség. Még akkor is, ha csupán a nyu-" gat-szlovákiai kerületben százötven­nél több répakombájn és 600 répa­szántó eke áll a termelők rendelke­zésére. A fogatokat is ki kell hasz­nálni, s a termést a táblákról a ke­mény utak közelébe kell hordani, hogy esőzések idején is lehessen szállítani a cukorgyárba. E hét vé­géig üzemben lesz Szlovákia vala­mennyi cukorgyára. Igyekezni kell tehát a szállítással, hogy a gyárak kezdettől fogva teljem, kapacitással dolgozhassanak. A nap minden órá­ját gazdaságosan kell kihasználni, nehogy alul maradjunk az idővel fel­vett versenyben. A TAKARMÁNYFÉLÉK, főleg pedig a silókukorica betakarí­tásáról sem lehet elismerően nyilat­kozni. Országos méretben a termés­nek még csak 50 százaléka van göd­rökben. A bardejovi és a jihlavai járásban alig 10 százalékra állnak a silózással. Ugyancsak sürget a tarlóherék kaszálása és begyűjtése is. A nová vieskai (N. Zámky-i já­rás) szövetkezetében már 150 hek­tárról betakarították a tarlóherét. Ebből a mennyiségből másfél éves takarmánybázist tudnak teremteni. Mindenben követni kell a legjob­bak példáját, mert az időjárás rossz­ra fordulhat és akkor nemcsak a munka lesz nehezebb, hanem na­gyobb lesz a veszteség is, amit meg­érezne egész népgazdaságunk. - más -»: *

Next

/
Thumbnails
Contents