Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-03 / 245. szám, szombat

A nyugat-szlovákiai iskolák tanulóinak ünnepi gyűlése (ČTK) — A nyugat-szlovákiai kerület iskoláinak több ezer tanulója az iskolaév kezdetén, szeptember 2-án a bratislavai Vár amfiteátrumában ünnepi gyűlésre jött össze. Az egybegyűlt tanulókhoz beszédet intézett Július Lihocký, a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturálisügyi megbízottjának helyettese. Emlékeztette a tanulókat azokra az áldatlan viszonyokra, amelyek között a munkás- és parasztcsaládok gyermekei a kapitalista köztársaságban éltek és rámutatott, hogy ifjúságunknak, amely már szocialista köztársaságban él, minden lehetősége megvan a művelődésre. fiatal éveinek boldog átélésére. Hangsúlyozta, hogy Iskolánk, amely a kommunizmus jövö építőit neveli, a tanulóknak nem adhat a konkrét élettől elszakadt könyvízű ismereteket és tudást, hanem az élettel szoros kapcsolatban kell nevelnie őket. A tanulók nevében Kotoöová, CSISZ-tag mondott köszönetet szocialista rendszerünk gondoskodásáért, a tankönyvek és tanszerek ingyenes nyújtásáért. A gyűlés végén a Szlovák Nemzeti Színház együttese az új iskolaév kezdetén a tanulóknak ajándékként előadta Smetana Eiadott menyaszszony c. operáját. Szeptembertől próbaként bevezetik a rövidített munkahetet (ČTK) — A bratislavai Dimitrov Vegyi ipari Üzem teherautószállítási részlegének adminisztrációs, műszaki dolgozói és alkalmazottai szeptember 1-től próbaképp heti 42 órát dolgoznak. Fokozatosan a többi dolgozó is csatlakozik hozzájuk, úgy hogy december 1-től az egész vállalatban rövidített munkahéten dolgoznának. Az adminisztratív és műszaki dolgozók a rövidített munkahét által nyert órákat felhasználják az üzem szépítésére, parkok rendbehozására, szociális intézmények építésére, vagy pedig segítséget nyújtanak a védnökségük alá tartozó szövetkezeteknek. Dúbravka községben pl. 4,5 km hosszú vízlevezető csatornát, az első üzefnrészA Fogyasztási Szövetkezetek szlovákiai kongresszusa (ČTK) — Bratislavában szeptember 2-án tartották a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének rendkívüli kongresszusát. A kongresszus küldöttei megtárgyalták a Szövetség vezetóségenek beszámolóját a szlovákiai fogyasztást szövetkezetek 1959. évi és 1960. első félévi tevékenységéről, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a fogyasztási szövetkezetekre a CSKP országos konferenciájának határozataiból következnek. A kongresszus tárgyalásain részt vett az SZLKP KB küldöttsége Ján Štenclnek. az SZLKP KB tagjának, a Szlovákiai Tervbiiottság elnöke első helyettesének vezetéséve!, valamint a Szövetkezetek Központi Tanácsának küldöttsége Josef Nepomuckýnak, a Központi Tanács elnökének vezetésével és a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének küldöttsége, amelyet Josef Podlipný. a ízövetség elnöke vezetett. ' A szlovákiai fogyasztási szövetkezetek tevékenységéről ing. Ján MarPek, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége elnökségének elnöke tartott beszámolót. legben csomagoló raktárt. Harmónián pionirtábort, Senecen üdülőt stb. építenek. Az üzemben már több hónapja foglalkoznak a 42 órás munkahét bevezetésével összefüggő kérdések megoldásával. Hogy elérjék a feltételezett munkatermelékenység növekedését, az alkalmazottak nagyobb igénybevétele és a bérek megtartása mellett a vállajat dolgozóinak hozzászólásai alapján a műszaki szervezési intézkedések részletes tervét állították össze. Csehszlovák küldöttség az új ecuadori elnök beiktatásán (ČTK) - Csütörtökön iktatták be hivatalába dr. Jósé Maria Velasco Ibarra új ecuadori elnököt, akinek pártja győzött az 1960. június 5-i választásokon. Az új elnök ünnppélyes beiktatásán a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot különbizottság képviselte, dr. Kuchválek rendkívüii és meghatalmazott különleges megbízatású nagykövet vezetésével. * * * Köztársaságunk elnöke dr. Jaroslav Kuchváleket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság brazíliai rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét megbízta a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter funkciójának ellátásával Ecuador Köztársaságban is. Dr. Jaroslav Kuchválek átadta megbízólevelét. A közép -csehországi kerület teljesítette a gabonafelvásárlást (ČTK) — Szeptember 1-én, csütörtökön 19. óra 30 perckor — négy nappal a kitűzött határidő előtt —a közép-csehországi kerület az idei gabonafelvásárlás tervét 100 százalékra teljesítette. Több mint 24 ezer vagon gabonát vádoltak fel: E sikerben fő részük van a szövetkezeteseknek. az állami gazdaságok dolgozóinak és a CTÁ-aknak. A felvásárlás a kerületben tovább folyik. hogy teljesítsék valamennyi mezőgazdasági üzem feladatait és valamennyi terményfajta felvásárlását. Ki nyert? (ČTK) - A prágai Közlekedési és Távösszeköttetési üzemi klubban augusztus 31-én kisorsolták a Csehszlovák Állami sorsjáték 17. sorozatát. 50 000 koronát a kővetkező sorsjegyek nyerték: A-77 432, B-76-420, C-53-695, D-81-555, H-60 338, ]-82 758, K-86 050, 1-3844. M-49 545, N-75 133, 0-811, P-94 093, S-82 043, T-4342, V-15 801, Z-96 479. 20 000 koronás nyereményt sorsoltak ki valamennyi 16 sorozatbari a 68 873-as számra. Valamennyi sorozatban 10 000 koronát nyertek a 67 854-es és a 83 020-as számú Sorsjegyek. Valamennyi sorozatban 5000 koronát nyertek a 34 513, 2469, 57 222, 12 987, 37 569, 37 752, 87 476, 38 873-as sorsjegyek. 2000 koronát nyertek a következő sorsjegyek: 37 677, 28 163, 92 310, 3243, 89 269; 53 041, 53 667, 57 038, 55 997. 47 545. . 1000 koronát nyertek valamennyi sorozatban a következő sorsiegyek: 64 189, 15 083, 71 083, 60 594, 51 127, 28 885, 45 223, 96 447. 89 450. 75 307, 90 484. 5434. 19 261. 66 468. 6467, 22 345, 92 930, 8863, 44 815, 12 402, 73 608, 98 539. 75 375, 44 475, 40 721, 3489, 56 930, 55 808. 9200. 20, 203, 78 789, 22 485, 92 912, 35 317, 72 321, 41 913, 18 242. 59 899, 85 007, 77 001, 7235, 9686, 25 209, 86 439, 76 354, 42 635, 46 702, 96 647, 46, 748, 99 906. 500 koronát nyertek valamennyi sorozatban a következő sorsjegyek: 239, 1502, 2195, 3906 , 4098, 5831, 6740, 7072, 8314, 9919. 10 648, U 924, 12 160, 13 161, 14 T48, 15 679, 16 747, 17 260, 18 045, 19 577, 20 192, 21 449, 22 643, 23 524, 24 729, 25 848, 26 068, 27 063, 28 956, 29 232, 30 811, 31 294 . 32 781. 33 934, 34 352, 35 757, 36 716 , 37 966. 38 199, 39 202, 40 344, il 980, 42 688, 43 636, 44 Ll7, 45 735, 46 409, 47 246, 48 954, 49 207, 50 751, 51 441, 52 866, 53 520, 54 670, 55 735, 56 922, 57 036, 58 129, 59 423, 60 252, 61 513, 62 104. 63 107, 64 093, 65 228. 66 594, 67 839, 68 417, 69 044, 70 054, 71 702, 72 078, 73 259, 74 140, 75 425, 76 994, 7 7 503, 78 469, 69 588, 80 670, 81 849, 82 882, 83 038. 84 688, 85 582, 86 378, 87 530, 88 246. 89 003. 90 203, 91 H2, 92 818. 93 973, 94 584, 95 847, 96 236, 97 673, 98 742, 99 627. 50 koronát nyertek a következő három számmal végződő sorsjegyek: 028, 199, 286, 342, 441, 5 44, 647, 765. 848, 914. 10 koronát nyertek a négyesre és nyolcasra végződő sorsjegyek. (A számok helyességéért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.) ÄZ ALGÉRIAI KÉRDÉS ÚJ FEJEZETE •JVTéhány nappal ezelőtt Tuniszban kiadták az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának nyilatkozatát, melyben a harcoló Algéria követeli, hogy az ENSZ által szervezett és ellenőrzött népszavazással vessenek véget a véres drámának. Adjanak lehetőséget^ az algériai népnek, hogy szabadon döntsön sorsáról, azaz adják meg önrendelkezési jogát. Az Algériai Köztársaságnak az a felhívása, hogy a többi arab állam egyrészt diplomáciai, politikai és gazdasági eszközökkel, másrészt katonai önkéntesek kiküldésével közvetlenül támogassa az algériai nemzet, felszabadító harcát, helyeslő visszhangra talált az arab államok külügyminiszteri értekezletén. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának ezek a lépései azt bizonyítják, hogy az algériai-francia viszály új stádiumba jutott., melyben az algériai nép képviselői már nem elégszenek meg de Gaulle tábornoknak azzal az ígéretével, hogy Algéria önrendelkezése alapján, az algériai és a francia nép teljes megelégedésére majd megoldódik a viszály. A megoldás elodázása a végtelenségig, a két fél küldöttei meluni tanácskozásának meghiúsítása ugyanis azt bizonyítja, hogy de Gaulle nem gondolja őszintén az algériaiak önrendelkezését. De Gaulle már két évvel ezelőtt, hatalomra jutásakor az algériai béke reményével kecsegtetett. A háború azóta "is tombol, sőt még kegyetlenebb lett. A francia hadsereg megkezdte a napalmbomba alkalmazását és tömegével végzi ki az algériai hazafiakat. Pedig de Gaulle .tábornok ugyanakkor a „hősök békéjéről" és a harcolókkal folytatandó tárgyalások lehetőségéről beszélt. Pedig tudjuk, hogy a fegyverszünetről és a viszály megoldásáról folytatott meluni tárgyalások éppen azért hiúsultak meg, mert a francia kormány elfogadhatatlan és lealázó feltételeket szabott az algériaiaknak. A francia kormány jól tudja, hogy a francia nép semmit sem óhajt úgy, Egyezmény a marokkói francia támastponiok kiürítéséről Rabat (ČTK) — Rabatban jelentették, hogy a francia és a marokkói kormány között egyezményt kötöttek a marokkóifrancia támaszpontok kiürítéséről. Franciaországnak jelenleg 8 katonai, javarészt légi támaszpontja van Marokkóban, amelyek helyőrsége több mint 18 000 fő. A támaszpontokat fokozatosan 1963. végéig kell kiüríteni. A marokkóiak tiltakoztak a hosszú határidő ellen. Marokkó közvéleménye és haladó szervezetei, mint például Marokkó illegális Kommunista Pártja, a Marokkói Munkaszövetség és a népi erők nemzeti szövetsége követelik, hogy a francia egységek legkésőbb 1960. végéig távozzanak az országból. mint a „szennyes háború" befejezését és az algériai dráma tárgyalásos megoldását. Ezért de Gaulle tábornok az utóbbi időben olyan taktikához folyamodott, hogy azt a látszatot keltse a franciákban és az algériaiakban, miszerint küszöbön áll a viszály megoldása és tényleg tárgyalnak az algériaiak képviselőivel. Létrejöttek az ún. „Választott képviselők bizottságai", hogy előkészítsék az új algériai statútumot". De kit képviselnek ezek a „választott képviselők"? Mint tudjuk, a francia hadsereg segítségével rendezett választásokon lettek megválasztva, az algériai hazafiak pedig nem vehettek részt ezeken a választásokon. Az ideiglenes algériai kormány tiltakozott e „bizottságok" létesítése ellen, mert azt a látszatot akarják kelteni, hogy de Gaulle tényleg „tanácskozik" az algériai néppel, pedig a valóságban csak egyoldalúan dönt Algéria jövőjéről. De Gaulle „tanácskozási" taktikája bizonyára öszszefügg az ENSZ Közgyűlés őszi ülésszakával, melynek napirendjén az algériai kérdés is szerepelni foy. Franciaország nyilvánvalóan azt a látszatot akarja kelteni, hogy e problémát már az önrendelkezési jog alapján kezdi megvalósítani. Az ideiglenes algériai kormány most világosan kifejtette, hogy nem hagyja magát félrevezetni de Gaulle taktikájától és a viszály tényleges tárgyalásos megoldását követeli. Az algériai nép egyöntetűen követeli szuverenitásának elismerését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mit sem érnek a „pacifikálásról", „önállóságról", „önrendelkezésről" szóló nyilatkozatok, ha nem tényleges békeakarat sugalmazza őket. Ezért a harcoló Algéria képviselői most olyan intézkedéseket javasolnak, melyek végre haladást eredményeznének a viszály megoldásában és a tényleges nemzeti függetlenség kivívásában. Logikus tehát, hogy az ENSZ-hez és a testvéri arab országokhoz fordulnak. M. K. IRÁNBAN ÜJ VÁLASZTÁSOKAT TARTANAK Teherán (ČTK) — Szeptember 1-én közölték az iráni sah üzenetét, amelyben Irán uralkodója arra kéri a parlament eddig megválasztott 150 képviselőjét, mondjon le mandátumairól. Az üzenet rámutat, hogy a képviselők kollektív lemondása lehetővé teszi az új választások megtartását az egész országban. A sah bizottságot nevezett ki, amély a legrövidebb időn belül változásokat eszközöl a választási törvényben. Ekbal, a Mellijun-párt elnöke a sah felhívására adott válaszában közölte, hogý a párt képviseletében megválasztott valamennyi képviselő benyújtotta lemondását. Az ellenzéki párt 47 képviselője is lemondott. A revizionisták legújabb felfedezései Moszkva (TASZSZ) - A MOSZKVAI PRAVDA SZEPTEMBER 2-ÄN „A REVIZIONISTÁK LEGÚJABB FELFEDEZÉSEI" ClMMEL CIKKET KÖZÖL ARZUMANYAN ES KORIONOV TOLLÁBÖL. A CIKKBEN EZT OLVASSUK: A Borba fejezeteket közöl Eduard Kardelj A szocializmus és a háború című új könyvéből. A könyv teljes fordítása még nem áll rendelkezésünkre, de már első fejezetei is elárulják, hogy egyáltalán nem a szocializmusról és a háborúról szóló tanulmány, hanem az e kérdésben elfoglalt jugoszláv revizionista álláspont védelme. Kardelj, hogy ürügyet találjon revizionista nézeteinek propagálására, vitába szállt a kínai kommunistákkal. A szerző igen gyakran idézi a marxista-leninista forrásokat, és a marxizmus-leninizmus védelmezőjének köntösébe igyekszik bújni, hogy azt a látszatot keltse: a marxi-lenini tanítás tisztaságát védelmezi. De már a könyv első fejezetei minden kétséget eloszlatnak afelől, hogy a jugoszláv „teoretikus" valójában teljesen ellentétes célt követ. Törekvésének fö célja az amerikai imperializmus agresszív irányzatának szépítése, a háború igazi forrásának eltitkolása. Ez arra késztet minket, - anélkül, hogy megvárnánk az egész könyv lefordítását - véleményt mondjunk róla. A kommunista és munkáspártok az emberiség hatalmas békemozgalmának étén haladnak. Következetesen lelepleznek minden álokoskodást, mellyel a béke ellenségei igazolni akarják bűnös tevékenységüket. Nem csoda, hogy az új háború bajnokai propagandagépezetének pergőtüze éppen a kommunisták ellen irányul. Az imperialista agresszorok és újságírókörökbe tartozó lakáiaik - - ""üli óhaja a szocialista tábor befeketítése, politikájának elferdítése, a szocialista tábor „agresszornak" bélyegzése, annak a nagy tiszteletnek és bizalomnak aláásása, melyet a világ legszélesebb néptömegei a szocialista és munkáspártok iránt tanúsítanak." Kardelj új könyve az antikommunista kampány szervezőit támogatja. A könyv revizionista kísérlet, hogy „a baloldaliság" elleni harc leple alatt olyan nézeteket érvényesítsen a munkásmozgalomban, amelyeknek csak a kommunizmus ellenfelei tapsolhatnak. Miért jelent meg Kardelj „műve" éppen ma? A háborúról és a békéről szóló marxi-lenini tézisek, az SZKP XX. és XXI. kongresszusának újabb elméleti és politikai következtetései, a Nyilatkozat és a Békekiáltvány úi elméleti és politikai következtetései korunkban a háborúk elhárításának lehetőségeiről, a munkásosztály és valamennyi békeharcos hatalmas eszmei fegyverét képezik, az imperialisták e hatékony fegyver eltompítására, arra törekednek, hogy a népekben kételyeket támasszanak a szocialista országok politikájának helyességével Szemben. Kardelj is erre törekszik. * * * Kardelj elemezi a háború problémáját és egyetért azzal a tézissel, hogy korunkban elháríthatók a háborúk. Ugyanakkor olyan teoretikai üzelmekhez folyamodik, hogy végeredményben mi sem marad a felvetett kérdés marx-lenini értelmezéséből. Kardelj legfőbb elméleti hibája az, hogy a háború problémáinak elemzésekor nem hozza összefüggésbe a háborút az osztályharccal, nem tekinti a háborút a politika erőszakos eszközökkel való folytatásának. Történelmileg elkerülhetetlen volt-e a háború? Erre az absztrakt kérdésre Kardelj azt válaszolta, hogy a háború sohasem volt végzetszerűen elkerülhetetlen. Mindig az erők viszonyától függött. „Mint látjuk, Kardelj ebben a kérdésben eltér a marxi-lenini elmélettől. A marxisták-leninisták abból indulnak ki, hogy a háború a politika folytatása más, erőszakos eszközökkel. A háború történelmi kategória. Öszszejügg az antagonisztikus osztályés államellentétekkel Ezért a háborúk az összes kizsákmányoló társadalmi formák törvényszerű kísérő jelenségei. Lenin hangoztatta, hogy a háború kérdésében a kommunisták álláspontja alapjában különbözik a burzsoá pacifisták és anarchisták álláspontjától. „Az előbbiektől abban különbözünk, hogy mi felismerjük a háborúk és az országon belül folyó osztályharc elkerülhetetlen összefüggését, tudjuk, hogy a háborúkat az osztályok megszüntetése és a szocializmus megvalósítása nélkül lehetetlen megszüntetni és azt valljuk, hogy a polgárháborúk, vagyis az elnyomott osztálynak az elnyomó osztály .. .ellen viselt háborúi jogosak, haladó jellegűek és szükségszerűek." (Lenin Művei, XXI. kötet 301. old. Szikra kiadás.) Másként néz e problémára Kardelj. Nem látja a háború és az osztályok, az osztályharc elkerülhetetlen összefüggését és azt állítja, hogy a háború és a béke kérdéseiben állítólag mindenkor az erők viszonya döntött. „A háború elkerülhetetlen, ha a béke erői túl gyengék ahhoz, hogy megakadályozzák kitörését. A háború akkor zárható ki, ha a béke erői erősebbek lesznek a háború erőinél" írja Kardelj. Kardelj azt állítja, hogy Marx és Engels állítólag nem kötötték a háború elhárításának lehetőségét a szocializmusba való áttéréshez. Ám Marx, Engels és Lenin mindig abból indultak ki, hogy a kapitaliz-' musban éppúgy, mint az előző kizsákmányoló társadalmi alakulatokban a háború elkerülhetetlen volt. Amíg a kapitalizmus az egész világon uralkodott, semmilyen erőváltozások nem tudták megszüntetni a háborúkat. A marxizmus-leninizmus alapítói az antagonisztikus osztályok felszámolásához és a szocializmus felépítéséhez kötötték a háborúk felszámolását. * * * Miért kerüli meg Kardelj oly makacsul azt a kérdést, hogy a háborúk elhárítása csak a szocialista világrendszer kialakulásával és megszilárdulásával egyidejűleg vált lehetővé. Ez nem véletlen. Ugyanis arról van szó, hogy Kardelj szerint a háború nemcsak az imperializmus, hanem a szocialista országok lényegében is rejlik. E kérdésben különösen kitűnik, mennyire tér el Kardelj a marxizmusleninizmustól. Lehull az álarc a revizionistáról és igazi arcát mutatja felénk. A tények határozottan Kardelj ellen szólnak. Ezért meg kell említeni, hogy a „szocializmus" (amennyiben valóban a szocialista társadalmi viszonyokról s nem az újban még észlelhető régi elemekről van szó) nemcsak nem lehet háború forrása, hanem kell, hogy megszilárdulása világviszonylatban a háborús veszély csökkenésének, a háború elkerülhetetlensége megszűnésének . tényezőjévé váljék. Kardelj különféle fenntartásokkal kíséri ezt a kényszerű beismerést és igyekszik kétessé tenni a „szocialista társadalmi viszonyok „valódiságát". Kardelj e fenntartásokkal a népek bizalmát akarja aláásni, mert a szocializmusban látják a béke hatalmas forrását. A jugoszláv revizionizmus apostola arra a felháborító állításra vetemedik, hogy a marxizmus alapítói a szocializmus győzelmét valamelyik országban még nem tartották a háború abszolút akadályának. Furcsa, de tény: Kardelj lehetségesnek tartja, hogy egy szocialista állam hódító háború elindítója lehet! A jugoszláv revizionisták, akik ,,a szocialista hegemonizmusrúl" való kitalálással és azzal az állítással kezdték, hogy „szocialista tömb", állítólag éppúgy, mint az imperialista tömb más országok uralására törekszik, most logikus végkövetkeztetésre jutottak: a háború esetleges kirobbant.ásáért ,a felelősséget előre a szocialista országokra hárítják. Kardelj természetesen egyetlen ténnyel sem támasztja alá kitalálásait, éspedig azon egyszerű oknál fogva, hogy ilyen tények nincsenek. De a revizionista azért elvégezte megbízatását: további „érvet" adott a reakciós burzsoá propagandának, hogy felhasználja antikommunista régalomkampányában. Meg kell állapítanunk, hogy Kardelj furcsán viszonyul a szocializmushoz, a népek szocialista vívmányaihoz. „Műveiben" helyenként felmerül az a gondolat, hogy a szocializmusnak is vannak olyan negatív vonásai, mint a hegemonizmus, reakciós háború kirobbantására irányuló tendenciák stb. Nem ezt bizonyítja-e a szerzőnek az az állítása, hogyha szocialista ország háborúskodik, ez még nem egyedüli kritériuma a háború „igazságos voltának". Igen, Kardelj idézőjelben használja az igazságosság szót. Ezenkívül azt állítja, hogy „ez a háború jelentősen fejlettebb társadalmi gazdasági viszonyok közepette elmaradott politikai formákat kényszeríthet a szocializmusra, úgyhogy objektíven reakciós szerepet játszhat. Az is lehetséges, hogy e háborúk folyamán a hegemonizmussal és más. hasonló jelenségekkel egyidejűleg nem szocialista irányzatok jelentkezhetnek. Mire volt jó Kardeljnek ez az elmefuttatás? Hisz nagyon jól tudja, hogy a marxizmus-leninizmus mindenkor a leghatározottabban elítélte és elítéli a forradalom „kivitelét". Nem azért terjeszti „nézetét", hogy a forradalom kiviteléről szóló imperialista tételt támogassa? Sőt még ennél is többet tesz: Kardelj további ÜJ SZŐ 2 * 19

6°- szeptember 3.