Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-20 / 262. szám, kedd

A velencei botrány Emberekről és brigádokról A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD CÍMÉRT VERSENYZŐ KOLLEKTÍVÁKRÓL MAR SOKAT ÍRTUNK, OLVASTUNK ÉS HALLOTTUNK. NEM SZÜKSÉGES, HOGY ÜJRA ISMERTESSÜK, MI IS A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD, MUTASSUNK RÁ INKÁBB EMBERFORMÁLÓ NAGY EREJÉRE. Tavaly a Jcomárnói Steiner Gáborról elnevezett hajógyár mellett létesült ipari tanoncotthonban mesterséget kitanult harmadéves növendékekkel együtt kapta kézhez hajólakatos szakmáról szóló segédlevelét B. László is. Laci ekkor tovább is tanulhatott volna, de nem akart. Ö, mint mondotta, dolgozni, szórakozni sportolni akart... A rövid szünidő eltelte után Laci munkához látott. Néhány napig nem is volt vele baj. Minden jól ment, amikor... elővette öt régi betegsége, a lumpolás, nemtörődömség, a munkából való kimaradás. A munkaidő alatt csavarogni kezdett. A kapott munkát nem végezte el. Afféle lógós lett belőle. Munkatársai eleinte csak figyelték, majd figyelmeztették. Később aztán komolyabban beszéltek vele. De ez sem fogott rajta. Tovább lumpolt, munkába rendszertelenül járt, s ha el is ment, nem akaródzott neki dolgozni. Az eredmény: új munkahely, hátha ez_ segít. De nem segített. Laci a regi máradt. Ezután újabb munkahely: Laci ismét a r-gi. így ment ez egy ideig. Végül már az egész üzem ismerte. „Partiba" senki sem akarta befogadni, mert mindenkinek csak a munkáját rendesen végző emberre volt szüksége. B. László helyzete bizony reménytelennek látszott... De mégsem... 'Ä segítséget, a megoldást az üzemi bizottság találta meg. - Hogyan? - kérdeztük Pekarik 'József elvtárstól, az üzemi bizottság egyik tagjától. Pekarik elvtárs elmondta. 'Az üzemi bizottság levelet küldött B. László szüleinek, amelyben k'érték őket, látogassanak el a hajógyárba, így történt, hogy egy szép napon Laci apja megjelent az üzemi bizottságon. Tudatták vele, hogy miért hivatták. Apja elszomorodott, bántotta a dolog. Lacit is behívták az irodába. Előbb az apja beszélt vele, majd az üzemi bizottság tagjai. Laci végül megfogadta, hogy megjavul. Apja hazament, Laci pedig... A hajógyár famegmunkáló-részlegén dolgozik Mátyus András öttagú szocialista munkabrigádja... Az előbbi törtenet kezdetén négytagú munkacsoport volt. Vezetőjüket, Mátyus Andrást egy szép napon az üzemi bizottság hívatta. Beszéltek vele, kérték, vegye be csoportjába B. Lászlót. Persze a csoport tagjai hallani sem akartak róla. Még hogy ők dolgozzanak egy munkakerülőre? Inkább kilépnek a partiból! Már-már úgy volt, hogy szétesik a parti, amikor mégis másképp döntöttek. Lászlót jelvették. A csoport tagjai azonmód meghányták-vet ették maguk közt a dolgot. Az eredmény: versenyezni kezdtek a szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért. Egyik célkitűzésüket B. László átvenelése képezte ... Laci Mátyus brigádjában eleinte mindenhogyan érezte magát, csak jól nem. Természetesen, nem ment mindjárt minden úgy, mint a karikacsapás. Lacinál - ígérete ellenére is — előfordultak még kisebb kilengések. A közösség tagjai azonban kitartottak. Hisz most már nemcsak Laciról volt szó. hanem az ő becsületükről is. Minden oldalról segítették. Eleinte egyéni munkát nem bíztak rá, együtt dolgoztak. Elvitték moziba, színházba... míg végre Laci megszokta környezetét, munkatársait. Belátta, hogy ezek az emberek jót akarnak neki. Már rábíztak kisebb önálló munkát is. Idejében elvégezte, s ami a fő, jól is... És ma? Meg sem ismerné az ember. B. László bizony alapjában megváltozott. Ma az üzem CSISZ-szervezete által kitüntetett legjobb CSISZ-tag és hajóépítő. Büszke erre ő, munkatársai, j szülei és az egész üzem. 1 KEZES JÓZSEF A hőerőmű pernyéjéből építőanyag (CTK) - ÉszakCsehországban a Trutnov melletti poŕíčíi hőerőműben, amely második gtáves tervünk egyik legnagyobb energetikai alkotása, jelentős problémát jelent az igen nagy mennyiségben előálló hamu és pernye lekötése és felhasználása. Most — lengyel dokumentáció alapján, ahol a könynyített építőanyagok ipara igen magas fokon áll — felépül egy új üzem, amely a pernyéből értékes építkezési anyagot gyárt. Az üzem aránylag gyorsan, legkésőbb 1962 végéig megkezdi működését, A pernyéből mész .és agyag hozzákeverésével évente 90 ezer köbméter előgyártott épületelemet lehet majd előállítani. I? f í, ' ,< ^yAJ^S ; > I ' < , ' * * ' * W ,/> " rj í ' >'t í X' " ; V, (<•-'.. iV A KOMMUNISTA SAJTÓ 40. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZÜNK A MÜNCHENI DÖNTÉS után Szlovákiában a Hlinka-féle fasiszták kerültek uralomra a reakciós pártok segítségével. Az árulás és a fasizmus eme időszakában a szlovák kommunisták előtt a nemzeti és szociális felszabadulásért vívott illegális harc nehéz feladata állott. A dolgozó tömegeknek a fasizmus elleni harcra, az új népi Csehszlovák Köztársaság megteremtéséért vívott küzdelemre való megtervezésében fontos szerepet játszott az illegális kommunista sajtó. Az illegális sajtó vizsgálatánál és * értékelésénél abból kell kiindulni, hogy a fasiszta terror, a jogtalanság, az alapvető demokratikus szabadságjogok megsértésének feltételei között megjelent illegális sajtóról van szó. A kommunista sajtót éppúgy, mint a haladó demokratikus szervezetek sajtóját már 1938 október elején betiltották. Szlovákiában csupán a gleichschaltolt ludáksajtó jelent meg. A fasiszta terror a kommunista pártot nem tudta elhallgattatni. A kommunista párt volt az egyedüli politikai párt, amely a klerofasiszta kormány kezdetétől fogva az illegális sajtó útján szólott a szlovák nemzethez. A periodikus sajtó megjelentetésének megszervezése természetes bizonyos időt igényelt t— mindenekelőtt ki kellett építeni a párt illegális szervezeti hálózatát, amelyre e sajtó támaszkodhatott. A KOMMUNISTA PÁRT azonban mindjárt illegalitásba való vonulása után nyomtatott szóval fordult a néphez. Röplapokat, plakátokat, különféle alkalmakból felhívásokat és közleményeket adott ki, kommentálták és magyarázták a fontos külpolitikai és belpolitikai eseményeket, a néptömegeket a nemzeti felszabadító harc feladatai felé irányították. Ebben az időszakban e kiadványok az illegális újság szerepét töltötték be. Az első fontos dokumentum, amelyet a párt Szlovákiában szervezeti átépítése idején adott ki „A szlovák A szép választókhoz" című, nyomdában készült röplap, amelyben a kommunista párt a fasiszta szlovák parlamenti választásokat mint a ludákok csalását leleplezi. 1939 legjelentősebb sajtótermékének „A párton belüli szervezet és az ideológiai kampány irányelvei" című kiadványt tekinthetjük (1939 október), amikor is befejeződik a párt átépítésének időszaka és megkezdődik a fasiszta kormány nacionális és szociális demagógiája elleni tevékenység megszervezése. Amikor kiépült a párt illegális szervezeti hálózata Szlovákiában, az SZLKP KB első periodikus illegális folyóiratként a Hlas fudut jelenteti meg, amelynek első száma 1939 decemberében látott napvilágot, 1940 januári dátummal 5000 példányszámban. A lap az 1940 —1942-es években rendszeresen megjelent havonként egyszer, az 1943 —1944-es időszaleban pedig rendszertelenül jelent meg a párt felelős funkcionáriusainak bebörtönzése következtében, főként pedig azért, mert a Központi Bizottság akkori vezetőit, G. Husák és L. Novomestský nem szenteltek a sajtónak figyelmet, lebecsülték szervező funkcióját éppen abban az időben, amikor a nemzet körében fokozódott a tömeges ellenállás és a fegyveres harc előkészítése. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt a Hlas ľudu nem jelent meg, hanem kiadták a Pravdát, mint az SZLKP KB lapját. Amikor a felkelőket visszaszorították a hegyekbe, a Hlas ľudu újból megjelent 1945 januárjában az SZLKP munkabizottságának irányítása alatt, amely Petrov őrnagy „Halál a fasizmusra" partizánbrigádja mellett alakult meg. A Hlas Tudut letartóztatásáig Rudolf Strechaj elvtárs szedte és ®r Nemrégen fejeződött be a veX lencei nemzetközi filmfesztivál. í« Már a filmszemle előzményei is $ botrányosak voltak, a koronát S azonban feltette a fesztiváli zsli§8 ri döntése. Olvasóink részletéig sebb tájékozása érdekében kivoX, natosan ismertetjük. J. Opavskými nak a Rudé právoban megjelent fe cikkét. A velencei filmfesztivál arisztokratikus jellegű, a kevésbé fejlett kinematografiák itt nem szerepeltethetik műveiket. Ez idén csak 14 filmet tekinthetett meg a fesztivál, úgyszintén arisztokratikus közönsége. Olaszországban nemrégen majdnem kormányválságot idézett elő Fellini Édes élet című, bombaképp ható filmje, amely lesújtó kritikája az olasz „felső tízezernek". Ekkoriban már készültek a velencei filmfesztiválra és nem csoda, hogy szervezői attól rettegtek, nehogy valami hasonló bekövetkezzék itt, a lagúnák, a dózsek városában. Az igazgatóság élére dr. Emilio Lonero került, a legreakciósabb katolikus jobboldal képviselője, a közvélemény nyomására azonban kénytelen volt rendkívül reakciós elképzeléseit megváltoztatni, a liberalizmus köntösébe burkolózni. a zsűrit demokratikusabb öszszetételűvé tenni, sőt a versenybe felvenni négy olyan olasz filmet is, amely éles társadalombírálatot tartalmaz. Kénytelen-kelletlen tette meg ezt a lépést, hogy tisztségében megmaradhasson, megnyugtassa az erős olasz baloldalt, s hogy a fesztivált ne sújtsa a művészek általános bojkottálása. Eleinte nem is volt semmi hiba. Minden ment a maga rendjén s módján, ahogy ez az ilyen polgári filmfesztiválokon szokásos. Talán csak az átlagon felüli mü hiányzott, amely joggal pályázhatott volna az Arany Oroszlánra, a fesztivál nagydíjára. A filmszemle kezdetén mutatták be Fehér galamb című filmünket. A nemes, humanista, de túlságosan általános gondolat filmszerű, bonyolultan szimbolikus kifejezése komoly figyelmet és vitákat keltett. A kritika felismerte a fiatal Vláčil rendező tehetségét, és elismeréssel méltatta Curík kitűnő kameráját is. Különben is Velencében filmgyártásunknak igen jó a neve. így például a versenyen kívül bemutatott Fennkölt princípium, valamint a Rómeó, Júlia és a sötétség című filmünk nagy sikert aratott. A szovjet filmgyártást a versenyben ezúttal gyengébb mű képviseli te. A Leningrádi égbolt c. film nagy I téma a háborús Leningrád hőseiről, és boldog nyomtatta először Caohticén, azután Martinban. A következő években Szlovákia különböző községeiben nyomtatták. Megjelent levonógépen sokszorosítva is. A lap néhányszáz példányát tartalmazó csomagokat az egyes körzetek számára az SZLKP KB futára Žilinába, a központi elosztóba vitte, ahonnan azután a körzeti futárok szállították a járásokba. A HLAS ĽUDU hü képet ad pártunk politikájáról Szlovákiában az illegalitás idején. A párt vezetősége egyúttal a lap szerkesztősége is volt, mert itt vitatták meg az öszszes kiadandó cikkeket. A Hlas ľudu a körzeti pártsajtóval együtt a klerofasiszta . hazugságtengerben az egyedüli igaz szó volt népünk számára hazánk földjén. A Hlas ľudu a pártban végzett szervező funkcióján kívül politikai nevelő feladatot teljesített a nép körében, szívós munkájával a demokratikus gondolkodású embereket megnyerte a harc végső céljának: megsemmisíteni a német fasizmust és a hazai klérofasiszta rendszert, s a Szovjetunió, valamint a többi haladó nemzet segítségével megteremteni az új Csehszlovákiát. Egy további, egész Szlovákiában megjelenő kommunista lap volt a Boľševická zástava. Kéthetente megjelenő lapként 1940 elejétől jelent meg gépírásos és a hlohoveci járás szükségletei szerint sokszorosított formában Lev Hanzel szerkesztésében; 1940 októberében a párt szlovákiai havi folyóirata lett a káderek marxista-leninista oktatásának céljaira. 1941 nyaráig levonógépen sokszorosítva 500 példányszámban jelent meg, azután pedig kiadóinak üldöztetése miatt megszűnt. A folyóirat sikeresen magyaa feldolgozás azonban nem nagyon sikeres. A lengyel filmgyártást Alexander Ford filmje képviselte, egy nagy történelmi freskó időszerű, ma is érvényes mondanivalóval, amelynek éle a nyugatnémet militaristák támadó szándékai ellen irányul. A cselekmény azonban nehézkesen bontakozik ki és hiányos az alakok jellemzése is. A Dicsőség harsonái című eszmeileg zavaros és felületes angol film a katonai erkölcsöt akarja szilárdítani békés időkben, s amikor hősei e céljukat nem érik el, az egyik öngyilkos lesz, a másik pedig ideggyógyintézetbe kerül. Csak a fesztivál utolsó napjaiban éltünk meg egy-két, több szóra érdemes művet Az első közülük Cayatt francia rendező, Üt a Rajnán keresztül című filmje volt. Sok vita folyt körülötte az olasz sajtóban, de nem eszmei-művészi értéke, hanem problematikus filozófiája miatt. Bármennyire is nemes lehetett a rendező elképzelése, müvének kicsengése reakciós. A film be akarja bizonyítani, nem létezik más szabadság, csak az ember érzéseinek, lelkivilágának szabadsága, amely fellelhető államhatároktól függetlenül. A mü egyik hőse, egy egyszerű francia ember, a szabadság ilyen érzésére Németországban talál rá, ahol a háború idején hadifogolyként dolgozik! A film egyes jelenetei angyalokként írják le a múlt hitleristáit. Ez az alkotás ugyan nem mondja ki, hogy a boldogságnak és a szabadságnak ez a bemutatott hona a mai adenauerl Németország, de így is napnál világosabb, hogy szégyentelenül milyen politikát népszerűsít. A velencei filmfesztivál utolsó napján került műsorra az olasz Visconti filmje, rázta a dialektikus és történelmi materializmus alapvető kérdéseit és fő fogalmait, a nemzetközi és belpolitikai helyzetre alkalmazva őket. A TÖBBI ILLEGÁLIS FOLYÖIRAT Szlovákia egyes körzeteiben és járásaiban jelent meg. A legtevékenyebb közülük a bratislavai körzet volt, amelyben Szabó elvtárs, a körzeti párttitkárnak, a bratislavai körzeti iroda tagjának vezetésével a következő folyóiratok jelentek meg: Kladivo, Hammer, Hlas dediny és Zprávy KTK. A Kladivo —i amelyet az 1940—i 1941-es években a bratislavai üzemek munkásai számára adtak ki, a többi körzeti laphoz viszonyítva a legjobban szerkesztett, rugalmas és főként konkrét, az élettel szoros kapcsolatban álló lap volt. Trenčínben megjelent az Iskra, Ružomberokban a Považské zvesti, Handlován pedig a Bratstvo. Mindezek a körzeti lapok aránylag rövid időn át jelentek meg szerkesztőik üldöztetése következtében. A nemzeti felszabadító harc fejlődésének időszakában sajtónknak az volt a célja, hogy mindenekelőtt a lakosság nem kommunista rétegeit nyerje meg az aktív ellenállás számára. Az illegális sajtó eme csoportjából kivált az illegális Pravda, amely csupán a szervezett tagoknak volt szánva. 1943 tavaszán jelent meg először Horný Liptovban. 1943 végén számos partizáncsoport saját folyóiratot adott ki, melyek pozitív szerepet játszottak a felkelés előkészítésében. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után a lapok a felkelés különböző járásaiban a kommunisták veamelynek címe Rocco és fivérei Lendületes, nagy mü ez, amely magával sodró módon ecseteli egy szegény olasz család, az anya és öt fia sorsát, akik az apa halála után a nyomorúságos déli vidékről feljönnek Milánóba, hogy munkára találjanak. Mindegyikük a maga módján lép be ebbe az életbe, tragikus vereségeket szenved és gyöz, élet-halálharcot folytat s végül felismeri a fegyelmezett munka jelentőségét, amely az egyszerű embert megtanítja kötelességeire és jogaira. Világos volt, hogy ez a film a legtöbbet mondó, a versenyben sincsen párja. Az olasz élet nyers, tragikus ábrázolásával hasonló visszhangot keltett, mint nemrégen az Édes élet. De a többi három olasz film is olyan témát dolgoz fel, amely kellemetlen a burzsoázia számára. A fesztivál rendezői a legjobban azt szerették volna, ha ezek a filmek valamelyik lagúna mélyére kerültek volna és nem a fesztivál! mózgóba. A közvélemény nyomására nem tudták azonban megakadályozni e filmek lépergetését s ezért a zsűri volt kénytelen „menteni a menthetőt". Ebben nagy segítségére voltak elsősorban a vatikáni egyházi körök. így történt azután, hogy a Nagydíjat nem Visconti filmje kapta meg, hanem a reakciós francia mü. A velencei fesztiváli moziban viharos jelenetek játszódtak le az eredmény kihirdetése után. Felzúgott a füttykoncert, a közönség lábdobogá&sal, kiáltozással fejezte ki nemtetszését, sőt szóhoz jutottak az öklök is. Ugyanakkor Szergej Bondarcsuk szovjet színész és rendező, a zsűri tagja, nyilvánosan bejelentette, hogy nem ért egyet a zsűri döntésével, élesen tiltakozik ellene. "Az olasz sajtóban Is a felháborodás szellemétől áthatott cikkeket olvashattunk ezzel kapcsolatban. A nagy művészi tettet, az igazságot azonbán ilyen döntéssel sem lehet elnyomni. Erről tanúskodik már az a tény is, hogy a fesztivál rendezői kénytelenek voltak bemutatni a merész és haladó mondanivalójú olasz filmeket B napokban fe« jezik be Bratislavában a süket né •< ma gyermekek ré

m szére épülő új modern nyolcéves középiskolát. Až iskolában jól felszerelt internátus várja a tanulókat. Képünk a befeje• zés előtt álló mo• dern épületet mutatja. (M. Slosiariková - ČTK felv.) zette nemzeti bizottságok lapjaként jelentek meg. Ezek közé tartoztak már a felkelés első napjaiban a mikulási Ütök, a martini Národnie noviny, a ružomberoki Vpred, a prievidzai Povstanie. A felkelők jelentős lapja volt az Ütök című, röplap formájában megjelenő napilap, amelyet a harmaneci kommunisták csoportja 1944. augusztus 31-től adott ki. A HARCOLÓ FELKELŐK vezető napilapja az SZLKP központi szerve, a Pravda volt, amely a felkelők lap* jai közül a legcéltudatosabban buzdított fegyveres harcra és mozgósította a hátország népét a front támogatására, állást foglalt a felkelés alapvető kérdéseihez és küzdött az új köztársaság népi demokratikus elveiért, a felkelő tömegek akaratának és vágyainak megfelelően. Amikor a felkelést visszaszorították a hegyekbe, a Pravda mellett —i mely a partizán mozgalom fő vezérkara irányításával jelent meg —i számos partizánbrigád is kiadott folyóiratokat, így pl. a Pomstiteľ, Mor ho! Partizán c. lapokat. 1945. január 18 -a és február 23-a .között naponta megjelent a Zvesti mint a „III. Partizáncsoport 3. osztagának lapja". A lap egyúttal megjelent magyar nyelven is, az egyik fele Híradó, másik fele Hírek címmel. A Pravda, a Hlas ľudu és a partizánok eme időszakban kiadott többi lapjai azt bizonyították, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés középpontjának, Banská Bystricának megszállásával a felkelés nem ért véget, mert nem győzték le a nép harci erejét. Azt bizonyították, hogy a harc tovább folyik, mint partizán-háború a kommunista párt vezetésével. AZ SZLKP ILLEGÁLIS SAJTÓJA a nemzeti felszabadító mozgalom időszakában a dolgozók szabadságáért, köztársaságunk nemzetei szebb, biztonságosabb, örömtelibb és boldog életéért vívott nagy harcának fontos eszköze volt. ANNA KOCISKÄ ÍJJ SZÖ 5 * 196

a szeptember 20.