Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-17 / 259. szám, szombat

KET KIÁLLÍTÁS KIEVBEN Mint lapunk már közölte, Moszkva titán Kievben is megrendezték a „Csehszlovákia 1960" kiállítást, amelv a Szovjetunió fővárosában rendkívül nagy sikert aratott A siker, a osz­tatlan elismerés Kievben sem maradt el. A szovjet dolgozók akárcsak mi, nagy érdeklődéssel tekintik meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság életét bemutató kiállítást. Az ízlése­sen berendezett pavilonokat nap nap után a szovjet emberek ezrei keresik fel s a látottakról az osztatlan elis­merés hangján nyilatkoznak. Haraso Csehoszlovákia, haraso — hallani gyakran. A „Csehszlovákia 1960" kiállítás­nak különös jelentőséget kölcsönöz, hogy egy helyen, egy időben rendez­ték meg a Szovjetunió népgazdaságá­nak fejlődését bemutató kiállítással. Noha a csehszlovák kiállítás mind a terület, mind a bemutatott tárgyak tekintetében csak egy töredékét ké­pezi a szovjet kiállításnak, a látoga­tóknak módjuk nyílik összehasonlí­tani, melyik ország miben ér el kiváló eredményeket. Rövid látogatás után mindenesetre nehéz a reális különbségtevés, azt azonban nyugodtan elmondhatjuk: a csehszlovák kiállításon a díszes ki­vitelezés, a szovjet kiállításon a mo­numentalitás ragadták meg legjobban a látogatók figyelmét. Ennek többen kifejezést is adtak. Vaszil Ivanyenko például, akivel a kiállításon ismer­kedtünk meg, beszélgetésünkkor eze­ket mondta: — A mi áruink nem olyan muta­tósak, mint az önöké, minőség és tartósság tekintetében azonban ver­senyképesek. Más szóval iparcikkeink némelyike nem szép, de jó. Nem pusztán udvariasságból vála­szoltuk, hogy a szovjet ipar és tech­nika magas színvonaláról már nem­egyszer meggyőződtünk. Rövid kijevi tartózkodásunk alatt kétszer voltunk a kiállításon s mind a kétszer a látogatók hosszú sora Várakozott a jegypénztárnál. — Mindig ilyen nagy az érdeklő­dés? - kérdeztük a kiállítás rende­zőitől. — Igen. A szovjet dolgozók szere­tik a kiállításokat, a csehszlovák nép eredményeire pedig különösen kíván­csiak. Hogy ez mennyire igaz, abból is láttuk, 'hogy a látogatók legtöbbje előbb a csehszlovák pavilont kereste fel. Azt hittük, udvariasságból teszik. Mikor azonban több szovjet ember­hek szóvá tettük, miért mennek előbb á csehszlovák pavilonba, a kérdé­sünkre adott határozott válaszból megtudtuk, a Csehszlovákia iránt megnyilvánuló rendkívül nagy érdek­lődés nem csupán udvariasság, hanem igazi barátság, a szovjet ember őszinte kíváncsisága a csehszlovák nép élete és sikerei iránt. i— Minket — mondották többen —• minden érdekel, ami maguknál és magukkal történik. Népükre és or­szágukra úgy gondolunk, mint leg­jobb barátunkra és szövetségesünk­re. A nagy érdeklődésnek mi sem tud­tunk ellenállni s előbb mi is a cseh­szlovák kiállítást tekintettük meg. A bejáratnál nyomban kedves kép fogadott. A pavilon homlokzatán az új csehszlovák címer, lent Csehszlo­vákia mai életét ábrázoló műalkotá­sok. A pavilonba lépve Novotný elv­társ felnagyított képmása és a fel­íszabadítőkat üdvözlő színes film fo­gadott. Beljebb sokvásznú moziban láthattuk a felszabadulást, a februári győzelmet, valamint a Csehszlovákia szocialista építőmunkájának eredmé­nyeit felelevenítő vetítést. Aztán szebbnél szebb háztartási felszere­lést, közszükségleti cikkeket, köny­nyűipari gépeket láthattunk. A bejárattól nem messze a folyosó mindkét oldalán színes fényképek számolnak be Csehszlovákia életéről. Az egyik teremben hatalmas grafikon mutatja az életszínvonal emelkedé­sét, a gyerekekről történő szociális gondoskodást. Ahová tekintettünk, mindenütt egy virágzó ország eleve­nedett meg előttünk... Csak lépésben haldhattunk, mert a termek zsúfolásig megteltek. A szov­jet emberek mindent alaposan meg­néztek, mindent megvitattak. Mi ott­hon is, ott is a fényképek előtt kö­zömbösen továbbmentünk. A szovjet látogatók a fényképek előtt is elidőz­tek és érdeklődéssel megnézték egy-. egy építkezésünket, üzemünket, vagy tájunkat ábrázoló felvételt. Hogy Csehszlovákia fejlődése mi­lyen örömet szerez a szovjet dolgo­zóknak, és hogy a kiállításon min­denki milyen elégedett, azt az ar­cokról is leolvashattuk. Rengeteget időztek a televlzió-in­formátor előtt: A csehszlovák kiállítás területén mintegy 60 ilyen tájékoz­tató van. Az ember látja a televíziós gépet, benne a bemondót. A gép előtt mikrofon, amelyen keresztüi a láto­gató bármit kérdezhet. A bemondó nyomban válaszol. Ha valamit nem tud, a kéznél lévő statisztikát és a különféle segédeszközöket veszi igénybe. A 60 tájkoztató naponta át­lag tíz-tizenkétezer kérdésre felel. Az egyik teremben például a cipő­ipar termékei kerültek bemutatásra. A Szovjetunióban gyártott cipőfajtá­kat mutatták be. E módszer előnyét akkor értettük meg, amikor megma­gyarázták, hogy a kiállítás egyben közvéleménykutatás is. A látogatók a vendégkönyvbe minden kiállított cipőről véleményt mondhatnak s a jövőben csak azokat a típusokat fog­ják gyártani, amelyeket a közönség kér és amelyek a legjobban meg­nyerték tetszését. A bánya- és általában a nehézipa­ri gépeken kívül a szovjet kiállításon a legnagyobb benyomást a szovjet mezőgazdaság fejlődése tette ránk. Lenyűgöző volt felmérni azt a hatal­Az őszi és téli időszak népnevelő munkájára készülünk A szovjet kiállítás főpavilonja A kérdések nagyon különbözők, a vá­laszok azonban mindig kielégítők. A kérdések többnyire oroszul hang­zanak el s a felelet is orosz. Kér­dezni azonban bármilyen nyelven le­het. A bemondók több nyelven be­szélnek, s ha megértik a kérdést, szívesen válaszolnak az illető nyel­vén. Jómagam magyarul kérdeztem s tört magyarsággal kaptam a választ. A kiállításon járva sok olyan kép ragadott meg, amelyekről oldalakat írhatnánk. Külön beszámolót érde­melnének például a lakásberendezé­sek, a lakóházépítés, a könnyűipari gépek, a különféle iparcikkek, az üvegtárgyak stb. Nem írhatunk kü­lön-külön mindenről, mégis szólnunk kell a rendszeresen megtartott divat­bemutatónkról. A csehszlovák ruha­és cipőmodellek többnyire szépek, íz­lésesek. Tetszettek a szovjet lá­togatóknak is, akik különben nagy elismeréssel nyilatkoztak cipő- és ruhaiparunkról. Beszédes számokkal, elcsodálkoz­tató gazdasági eredményekkel talál­koztunk a szovjet pavilonokban. A szovjet kiállítás mind az elren­dezés, mind a tartalom tekintetében lényegesen eltér a csehszlovák ki­állítástól. De ez érthető, hiszen fel­adata is más. A csehszlovák kiállí­tás tulajdonképpen az ország tizen­ötéves fejlődését, a szovjet kiállítás viszont a Szovjetunió népgazdaságá­nak fellendülését szemlélteti. A szov­jet kiállítás területe is összehason­líthatatlanul nagyobb, mint a cseh­szlovák kiállításé, nem beszélve a tárgyak mennyiségéről. A szovjet kiállítás rendezői azt a megoldást választották, hogy minden iparág termékét külön teremben ál­lították ki. Ennek révén lehetővé vált a termelés fejlődésének és a termékek minőségének jobb megis­merése. A szovjet pavilonok tehát nemcsak szemléltetők, tanulságosak is. mas eredményt, amelyet a Szovjet­unió az utóbbi évek során a szűz­földek termővétételében és a hektár­hozamok növelésében elért. Különö­sen a kukoricatermelés eredményeit szemléltük csodálattal, de beszédes volt a kertgazdasági és az állatte­nyésztési kiállítás is. A szovjet pavilonok általában min­denütt azt domborították ki, hogyan teljesítik a szovjet dolgozók a Szov­jetunió népgazdaságfejlesztési hét­éves tervét jóval előbb a kitűzött határidőnél. Volt olyan pavilon, ahová kétszer benéztünk, volt azonban olyan is, ahová nem jutottunk el. A kiállításon eltöltött rövid néhány óra nagyon kevés volt ahhoz, hogy a hatalmas területet bejárjuk. A látottak alapján azonban így is sok-sok felejthetetlen élményt szereztünk. BALÁZS BÉLA A Csemadok 12 járási vezetőségé­nek titkárai nemrégiben kétnapos ér­tekezleten foglalkoztak az őszi és a téli időszakban a Csemadok előtt ál­ló népnevelőmunka kérdéseivel. Az értekezlet megállapította, hogy ha­zánk területi átszervezése után foko­zott követelmények állnak a Csema­dok járási vezetőségei előtt, hogy a megnövekedett új járásokban a nép­nevelő munka megfeleljen kulturális forradalmunk fejlődési ütemének. Ezért a Csemadoknak az őszi és a téli hónapokra kidolgozott féléves működési tervét oly értelemben fog­juk összeállítani, hogy a tervbe vett feladatok hatékonyan szolgálják a párt XI. kongresszusa irányelveinek megvalósítását, valamint az idei or­szágos pártkonferencia határozatai­nak végrehajtását. Népnevelőmun­kánk és népművészeti szakcsoport­jaink tevékenységét úgy irányítjuk, hogy az fokozottabban elősegítse a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedését, a dolgozók szakmai képzettségének és általános műveltségének további fejlesztését. Az értekezleten egyöntetű véle­mény alakult ki, hogy az átszervezés következtében beállott körülmények között a jó munka előfeltétele a leg­szélesebb aktivistahálózat kiépítése, vagyis a különböző szakbizottságok létesítése és azok tagjainak bekap­csolása a népnevelőmunkába. A csehszlovák-szovjet barátság hó­napja keretében a járási székhelye­ken és az egyes nagyobb községek­be^. _reprezentatív jellegű szovjet irodalmi és zeneesteket rendezünk. A szovjet irodalom népszerűsítése céljából irodalmi vitaesteket és a szovjet ember életét és munkáját ki­fejezésre juttató színműveket tüzünk műsorra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójának előes­téjén a Nemzeti Front h?lyi bizott­ságaival együttműködve, ünnepi es­teket rendezünk. November 15-ével a Csemadok évzáró közgyűléseit fel­használjuk arra, hogy a Csemadok tagsága körében méltassuk a barát­sági hónap jelentőségét és a Szov­jetuniónak a tartós világbéke bizto­sításáért folytatott következetes har­cát. Ugyancsak a téli hónapokban a esehszolvákiai magyar írók és költők műveiből több mint száz irodalmi, il­letve szerzői estet rendezünk, me­lyeken az írók és költők személye­sen is részt vesznek. Hogy a magyar dolgozóknak megkönnyítsük a szlovák nyelv elsajátítását, a Csemadok több mint 200 községben megszervezi az önkéntes szlovák nyelvtanfolyamokat. Megtesszük a szükséges előkészü­leteket, hogy méltóképpen kivehessük részünket a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalakulásának 40. év­fordulójára rendezett ünnepségekből. Erre az alkalomra a Csemadok he­lyi szervezetei aktuális kulturális programmal készülnek fel, valamint elősegítik és kezdeményezik a doku­mentációs kiállítások megrendezését a párt harcairól és munkájáról. Hogy a Csemadok tagsága és általában a magyar dolgozók minél szélesebb körben megismerkedjenek a párt megalakulásának körülményeivel, olyan irodalmi alkotásokból rende­zünk irodalmi vitaesteket és előadá­sokat, amelyek foglalkoznak párt és a munkásosztály harcaival. Nagy munka vár ránk az őszi és 9 téli hónapokban a népművészeti tö­megmozgalom továbbfejlesztése terén is. Ebből a célból szükséges, hogy színjátszó csoportjaink jó műsorterv­vel és alapos szaktudással készülje* nek fel a dolgozók széles tömegeinek nevelésére és szórakoztatására. Szín­játszó és táncegyütteseink benevez­hetnek és részt vehetnek a járási népművészeti alkotóversenyeken. Ének- és zenekarok részére körzeti fesztiválokat fogunk rendezni, hogy ezzel is elősegítsük a népművészet fejlődését, s azért is, mivel ezen $ két népművészeti szakaszon a legna­gyobb a lemaradás. Támogatjuk és elősegítjük a népi hagyományok fel­tárását, gyűjtését és koreográfiai fel­dolgozását. Kezdeményező intézkedé­sek történnek, hogy ének-, zene- és tánccsoportokból álló népművészeti együttesek alakuljanak minden já­rásban, amelyeknek feladata lesz irányt adni a járásokban folyó nép­művészeti ténykedésnek. Propagá­ciós előadások megtartásával előmoz­dítjuk, hogy a Csemadok tagsága kezdeményezze a különféle szaktan­folyamok, varró-, szabászati, hímzési érdeklődési körök megindítását. A Csemadok, mint kulturális szer­vezet, több mint tízéves működése folytán egyre jelentősebb szerepet tölt be a csehszlovákiai magyar dol­gozók politikai és kulturális életé­ben. Jelenlegi féléves működési ter­vének megvalósításával is elő fogja segíteni kulturális forradalmunk győ­zelmes kibontakozását és a harmadik ötéves terv sikeres megvalósítását. Gögh László £ takarékosság és a gazdaságosság örei Egy újsághír ötlött a minap a szemembe: 700-ra rúg azon dolgozók száma, akik a Közgazdasági Fő­iskola távtanulási tagoza­tára az új tanévben be­iratkoztak. Jóleső érzés azt tudni, hogy naponta nő azok száma, akik a munka mellett a tanulás, a tudás szerepét felismer­ték. S ezzel a felismerés­sel egyben jövőbeli mun­kájuk alapjait építik. Évekkel ezelőtt a „köz­gazdász" név falvainkon szinte ismeretlen volt. Ma már a négy termelékeny­ségű és gyorsan fejlődő szocialista nagyüzemek kialakításában szinte nél­külözhetetlenek, mint ahogy nélkülözhetetlenek a társadalmi-termelési vi­szonyok kutatásának egvéb területein. Hisz a közgaz­daságtudomány a terme­lési viszonyokban, az em­berek gazdasági kapcsola­taiban. az anyagi javak termelésében és elosztá­sában kialakult összefüa­gések lényegét hivatott kutatni. S ha figyelembe vesszük, hogy a mi vi­viszonyaink között a nép­gazdaság egészének fejlő­désére milyen döntő befo­lyást gyakorol a tervezés, felelősségük csak nyilván­valóbbá válik a közös nagy cél, a szocializmus fel­építésében. A közgazdasági szak hallgatói — éppúgy, mint a többi iskolák, főiskolák esetében — az idei évet már a CSKP KB határoza­ta szellemében, az iskola és az élet közt kialakított szoros kapcsolat jegyében kezdték meg. A tananyag és a tanítási mód felépí­tésén csaknem két évig dolgozott a főiskola peda­gógus-kollektívája, azzal a kitűzött céllal, hogy ne­csak a számok és száza­lékok beavatottjait nevel­je, de a népgazdaság azon felelős szakembereit, akik az élet minden területén a takarékosság és gazda­ságosság elvét vallják. S ebből a szempontból csak üdvözölni lehet a „Výstavba socializmu" he­tilap szerkesztőségének kezdeményezését, hogy állandó rovatot nyitott a távtanulók munkájának, tanulásának megkönnyíté­sére. A tervek, célkitűzések érdekében kifejtett igye­kezet minden bizonnyal a jövő jó szakemberei révén hoz majd gyümölcsöt, olyan közgazdászokat, akik egyben munkahelyük fe­lelős, hozzáértő gazdát lesznek. — zsolt -5 A Szovjetunió népgazdaságának fejlődését bemutató kiállítás egy része ÜJ SZÖ 7 * 1960. szépton-w 17 >

Next

/
Thumbnails
Contents