Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-02 / 213. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. augusztus 2. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 213. szám A potsdami egyezmény mába érő tanulsága Tizenöt esztendővel ezelőtt írta älá J. V. Sztálin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, H. Truman, az Egyesült Államok elnöke és C. Attlee brit miniszterelnök a Cecilienhof kastélyban az úgynevezett potsdami egyezményt, amely szoros kapcsolatban áll jelenünk legégetőbb és legidőszerűbb kérdésével, a világbéke megőrzésének problémájával is. Ez az egyezmény a második világháború tapasztalataira épült s ezek a tapasztalatok arra intettek, hogy a militarizmus, a nácizmus dudváját végérvényesen ki kell irtani a német talajból, ha Európa népei békében, szabadon akarnak élni és fejlődni. A Hitler elleni koalíció vezető nagyhatalmainak képviselői ezért közös politikájuk céljaként határozták meg a német militarizmus és nácizmus kiirtását és azt, hogy a szövetségesek a jövőben is kölcsönös egyetértésben megteszik azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek lehetetlenné tennék Németország számára szomszédjai és a világbéke veszélyeztetését. Ha Németország egész területén teljesítették volna a potsdami egyezményt, akkor ma nem szerepelne napirenden az úgynevezett „német kérdés". Németország egységes, békeszerető és demokratikus állam lenne, Nyugat-Németországban nem ütötte volna fel a fejét a militarizmus és a revansizmus és valószínű, hogy Európában nem létezne két egymással szemben álló katonai tömb. A potsdami egyezmény kifejezésre juttatta a nagyhatalmak békés együttműködésére irányuló törekvéseket. Éppen ezért törvényszerűen vissza kell térni a potsdami egyezményhez, ha a hidegháború politikája helyett győzelemre akarjuk juttatni a békés egymás mellett élést, a béke közös biztosításának politikáját. Természetesen a potsdami egyezmény nem egy cikkelye ma már a múltté, elveszítette időszerűségét. Az egyezmény alapvető gondolatai azonban éppen olyan időszerűek, mint 15 évvel ezelőtt. Elsősorban arra a tényre gondolunk, hogy a nyugati nagyhatalmak a potsdami egyezményben elismerték: az európai béke csak a Szovjetunióval együttműködve biztosítható. Ismeretes, hogy bizonyos amerikai és brit körök még a második világháború befejezése előtt is arra törekedtek, hogy a német náci-militarizmussal egyesülve közös frontot hozzanak létre a szövetséges Szovjetunió ellen. A szovjet hadsereg diadalmas előretörése keresztülhúzta e terveket és a potsdami tárgyalások eredménye a helyzet reális megítélésének, a második világháború után létrejött helyzet' felmérésének a kifejezése volt, vagyis a nyugati nagyhatalmak elismerték azt, hogy a Szovjetuniónak döntő mértékben köszönhető a német fasizmus legyőzése és az európai béke felújítása. A potsdami egyezményben továbbá az a tapasztalat tükröződött, hogy az európai béke csak a népek szabadságát veszélyeztető német imperializmus agresszív erőinek megzabolázősával biztosítható. A potsdami egyezmény ezért a nagyhatalmak közös politikájának aiapjaként határozta el a nácitalanítás, a demilitarizálás, és a dekartellizálás végrehajtását Németországban. A támadó jellegű német imperializmust meg kellett fosztani nemcsak politikai és katonai hatalmától, hanem gazdasági alapjától is. A potsdami egyezmény végül azt is megszabta, hogy Németországot egységes, demokratikus és békeszerető államként kell felújítani. A nyugati nagyhatalmak ugyanis először Németország szétdarabolását kívánták és csak a Szovjetunió helyezkedett következetesen arra az álláspontra, amelyet végül is Potsdamban elfogadtak. A potsdami egyezmény végülis az európai béke alapokmánya lett. Később a potsdami egyezmény békeszerető szellemének helyébe az Északatlanti Paktum agresszív szelleme lépett. Nem véletlen, hogy a nagyhatalmak békés együttműködésének politikája ellen irányuló első támadás a potsdami egyezmény alapvető elvét, Németország egységének kérdését vette célba. Németország felosztása útján a nyugati nagyhatalmak szabad kezet kaptak ahhoz, hogy megszegjék ezen egyezmény többi cikkelyét is, hozzájáruljanak Németország nyugati részében a militarista, imperialista erők felújításához és bevonásukhoz a szovjetellenes katonai tömbbe. A nyugati nagyhatalmak e politikájának eredményeképpen ma Nyugat-Németországnak 270 ezer főt számláló hadserege van, amelyet hitleri tábornokok vezetnek, s amelyet rakétafegyverekkel látnak el. A nácitalanítás helyett ma a Német Szövetségi Köztársaság egész államapparátusa a volt nácik kezében van. A dekartellizálás helyett ma Nyugat-Németország gazdaságát néhány nagy konszern uralja, még pedig sokkal nagyobb mértékben, mint a nácik idején s ezek a konszernek döntő szerepet töltenek be a hat nyugat-európai ország „közös piacán". Mindez nem biztosítja, hanem veszélyezteti az európai békét. A potsdami egyezményt csak a Német Demokratikus Köztársaságban, ebben a valóban demokratikus és békeszerető államban érvényesítették a gyakorlatban. Ezért az NDK a német nép demokratikus erőit képviseli a világ békeszerető emberiségének a szemében. A nyugati nagyhatalmak nem akarják normalizálni kapcsolataikat ezzel a német állammal és ez annak bizonyítéka, hogy politikájuk letért a potsdami egyezmény útjáról s ellentétben áll a béke megőrzésére irányuló törekvésekkel. A Potsdamban elfogadott hatlrozatok nemcsak a megszállási politika irányelveit körvonalazták, hanem egyben a Németországgal kötendő békeszerződés alapvető elveit is leszögezték. A Németországgal kötendő békeszerződés mindmáig érvényes elve az, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédainak és a világnak békéjét. Csak az ilyen gondolatra támaszkodó békeszerződés alapján érhető el az, hogy Nyugat-Németország is demokratikus és békeszerető állammá fejlődjék és így megnyíljék a Németország békés egyesüléséhez vezető út. A tartós világbéke megőrzése ma éppen olyan időszerű feladat, mint 15 esztendővel ezelőtt volt. S ezzel kapcsolatban a potsdami egyezmény ma is világosan meghatározza a teendőket. Saját kárát vallja az, aki ezt nem veszi figyelembe. LEýj százezrek álltak csatasorba szavam az aratás gyors befejezése Érdekében Az SZLKP KB és a Szlovák N emzeti Tanács aratási felhívása a dolgozók százezrei körében visszhangra talált. Szombaton délután és vasárnap is százezrek dolgoztak a szövetkezetek, állami gazdaságok földjein. A mezőgazdaságban dolgozók mellett az ipari dolgozók ezrei is részt vállaltak az aratási munkákból. Az összefogás eredményét több ezer hektár learatott gabona, több ezer vagon kicsépelt termés igazolja. A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN szombaton és vasárnap negyvenhétezren dolgoztak a földeken. Szövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói az üzemek és hivatalok dolgozóival vállvetve iparkodtak mielőbb végezni az aratással. A SENICAI JÁRÁSBAN 22 000 szövetkezeti tag és üzemi munkás dolgozott. A termést 63 teherautó és 90 traktor szállította az asztagolóknak, illetve a kicsépelt gabonát a felvásárló helyekre. A szombat délutáni és vasárnapi műszak eredménye 170 vagon kicsépelt és 3200 hektár learatott gabona. A DUNAJSKÁ STREDA-I JÁRÁSBAN tizennyolcezren vettek részt a szombati és vasárnapi műszakban. Ennek eredménye, hogy több szövetkezet, közöttük a Štvrtok na Ostrove-i is, befejezte az aratást és teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. TRENCINBŐL JELENTETTÉK, hogy szombaton és vasárnap 6000 brigádos 48 600 órát dolgozott le a gabonaföldeken és a cséplőgépek mellett. A kombájnok és aratógépek 1100 hektárról aratták le a termést. 850 hektárról kicsépelték, 2350 hektárról asztagokba rakták a kévéket és 350 hektárról betakarították a szalmát. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP a trnavai járásban sem szünetelt a munka. Több mint 15 ezren dolgoztak. Az aratásban részt vevőknek több mint egyharmada az ipari munkások soraiból és különböző hivatalok, intézmények dolgozóiból tevődött össze. A járás területén a szombati és vasárnapi műszak során hússzal gyarapodott azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol befejezték az aratást. KÖZEL KÉTEZER MUNKÁS segített aratani, csépelni szombaton és vasárnap a Nové Zámky-i járás szövetkezeteinek. Az Elektrosvit dolgozói a tvrdošovcei szövetkezetben két kombájn, 1000 aratógép és közel 2500 kézikaszás aratott. A munkások és parasztok összefogásának eredménye 10 000 hektár gabona learatása és 300 vagonra való gabona kicséplése. A ZNOJMŐI JÁRÁSBAN szombatról vasárnapra virradóra teljes ütemben folyt a cséplés. De a felvásárló-központok dolgozói sem aludtak. Az éjszakai munka eredménye: délelőtt 9 óráig a járás teA „Kasza után ekét" jelszó betartásával már a kővetkező évi gazdag termés alapjait rakják le a Ďáblicei Állami Gazdaság traktorosai, akik a szántást meghosszabbított műszakban igen jó ütemben végzik. (L. Príborský f el v.)

1 cséplőgépet „foglaltak" le. A cséplést szombatról vasárnapra virradóra is folytatták. A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN több mint hatvanezren dolgoztak az országos műszakban. 184 A Szovjetunió jelentős segítséget nyújt Kongo' népének Az agresszorok a NATO támogatását élvezik Kongóban SZOVJET KORMÁNYNYILATKOZAT A KONGÖI HELYZETRŐL Moszkva (TASZSZ) - A TASZSZ iroda vasárnap a következő szovjet kormánynyilatkozatot tette közzé a kongói helyzetről: ' A szovjet kormány határozottan elítélte a Kongó Köztársaság ellen indított imperialista agressziót. Az agressziót a Biztonsági Tanács is elítélte és a belga csapatok kivonását követelte Kongó területéről. Az agresszió azonban még mindig tart és a beavatkozók csapatait nem vonták ki. A szovjet kormány tekintettel az agressziónak a világbékét veszélyeztető következményeire, abban az esetben, ha a Kongó elleni agresszió tovább fog tartani, nem fog habozni és döntő lépéseket tesz, hogy útját állja az agresszoroknak, akik — mint most már teljesen világos —, valóban a NATO-hoz tartozó gyarmati hatalmak támogatásával cselekszenek. Az agresszorok és cinkosaik fegyveres erővel próbálják elfojtani Kongó Köztársaság függetlenségét és ugyanakkor gazdaságilag, éhínséggel, az ország gazdasági életének dezorganizálásával megsemmisíteni a köztársaságot. > Nem kell hangsúlyozni, hogy már e (Folytatás a 3. oldalon) rületén a felvásárló-központok 16 vagon gabonát vásároltak fel. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLET egyik legtermékenyebb járásában, a lučeneciben is folyt a munka vasárnap. A szövetkezeteseket közel 5000 brigádos segítette. A járás déli részében a bányászok is segítettek. A Modrý Kameň-i bányák 400 bányásza vett kezébe fejtőkalapács helyett kaszát vagy villát. TIZENHÁROMEZER EMBER dolgozott szombaton és vasárnap a Rimavská Sobota-i járás gabonaföldjein és a cséplőgépek mellett. A szö-« vetkezeti tagokkal, üzemi munkásokkal vállvetve néphadseregünk katonái is derekas munkát végeztek. Nagy érdemük van abban, hogy a járás területén az országos műszak 1200 hektárról a kévék asztagokba való rakását, 870 hektár learatását és 105 hektáron a tarlóhántás elvégzését eredményezte. A JÖL MEGSZERVEZETT vasárnapi munka a Považská Bystrica-i járásban is szép eredménnyel járt. Közel 400 hektáron végeztek az aratással és 2700 mázsa gabonát csépeltek ki. A borčicei szövetkezet például szombaton teljesítette gabona-beadási kötelezettségét, vasárnap pedig a járásban elsőnek végzett az aratással. (sz. i.) Negyvenórás munkahét Handlován Tegnap nagy jelentőségű Időszak vette kezdetét a handlovai bányászok életében. A bányászok — elsőként Szlovákiában — áttértek a 40 órás munkahétre! S ez nem véletlen. A handlovai bányászok a második ötéves terv utolsó éveiben nagyszerű sikereket értek el a szénfejtésben. A szívós munka meghozta eredményét: a bányászok egy tonna szénnel sem maradtak adósok, sőt termelési feladatukat magasan túlszárnyalták. Igaz, kemény harcot kellett vívniuk, hogy a természet kincseit az ember boldogulásának szolgálatába állítsák. A kemény, szívós munka azonban szilárd kollektívákká kovácsolta a bányászokat s a kollektívák ereje győzedelmeskedett. A handlovai bányászok aktivitása, politikai öntudatossága már a munkásbérrendszer átépítésekor megmutatkozott. A pártszervezet helyes irányba terelte a dolgozók aktivitását. Az agitációs munkába olyan kommunisták kapcsolódtak be, mint Haško elvtárs, aki fáradságot nem ismerve munkálkodott a közös ügy sikeréért A munkás-bérrendszer átépítésében szerzett tapasztalatok megmutatkoztak a munkaidő lerövidítésének előkészítésében is — az emberek kezdeményezése még jobban kibontakozódott. A bányászok megértették, hogy a munkaidőt csak akkor lehet lerövidíteni, ha topábbra is fokozzák a munka termelékenységét, ha állandóan csökkentik a termelési költségeket. Ennek tudatában senki sem húzódozott a munkától, a bányászok becsületbeli kötelességüknek tartották, hogy kötelezettségvállalások, újítási javaslatok útján jobb munkaszervezésre, a technika jobb kihasználására törekedjenek. Ezt bizonyítja a bányásznap tiszteletére tett kötelezettségvállalás is. A 37 kollektíva vállalta, hogy a harmadik negyedévben 12 230 tonna szenet fejtenek' terven felül. Ilyen merész feladat kitűzését elsősorban az tette lehetővé, hogy a bányászok nagy gondot fordítanak a munka jobb megszervezésére, a technika és a gépesítés fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a munkatermelékenység növelését. A handlovai bányászok tehát tudatában vannak, milyen nagy jelen-* tőségű számukra a rövidebb munkaidő bevezetése. Tudják, hogy az életszínvonal további emelkedéséről van szó, s ez csakis a munkatermelékenység fokozásával érhető el. Ezért már az előkészületek ideje alatt nagy súlyt fektettek - s fektetnek ma ís — a rejtett tartalékok kiaknázására s a bányatechnika fejlesztésével összefüggő kérdésekre A bányászok bebizonyították, hogy a bányagépek kihasználására meg lehet teremteni a feltételeket. Több példát is felsorolhatnánk, amelyek azt szemléltetik, hogy Handlován a munkahét lerövidítésére alaposan felkészültek. A munkaszervezés, a technika fejlesztése terén eszközölt intézkedéseknek az az eredménye, hogy a legrövidebb munkiadő alatt is 10 ezer tonna szénnel' többet termelnek, a munkatermelékenységet pedig 15 százalékkal növelik. Egy pár évvel ezelőtt, amikor a handlovai bánya nem teljesítette tervfeladatát, s több tízezer tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknak — kevesen hitték, hogy a terv teljesítése terén a bányában rövid idő alatt változásra kerül sor. Ez a változás azonban bekövetkezett. A bányászok, a pártszervezet szívós, kitartó munkája a felsőbb párt- és gazdasági szervek hathatós segítségével - meghozta gyümölcsét. A handlovai bánya ma példaképül szolgál arra, hogyan kell érvényesíteni a párt vezető szerepét. A kommunisták példamutató aktivitása a többi dolgozóra is hatással volt. Ez volt az az erő, mely kibontakoztatta a bányászok alkotó kezdeményezését. Ennek köszönhető, hogy a handlovai bányászok - Szlovákiában elsőkként - áttértek o 40 órás munkahétre. 4