Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-30 / 241. szám, kedd

Hollondío követe ótodto megbízólevelei A szovjet pMOIdöttség elulozotl Szlovákiából Ünnepélyes koszorúletétel a Slavínon (ČTK) — Bratislava dolgozói hétfőn, augusztus 29-én a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés 16. évfordulóján kegyelettel adóztak hazánk felszaba­dítói, a szovjet hősök emlékének, megkoszorúzták a slavíni emlékmü­vet. ^ A szovjet hősök nyugvóhelyén, akiknek hálás népünk méltó emlék­müvet emelt, Csehszlovákia és a Szovjetunió megbonthatatlan testvéri barátságát hirdetve, délután megje­lentek a bratislavai üzemek, válla­latok, hivatalok és más munkahelyek dolgozóinak küldöttségei, valamint nagy számban fiatalok. 14 órakor a Slavínon felhangzott az orosz forradalmárok indulója. Az* emlékműnél a bratislavai helyőrség és pionírok állottak díszőrséget. Elsőkként Szlovákia politikai és közéletének képviselői helyeztek le koszorút, az SZLKP KB nevében Ka­rol Bacílek, a CSKP KB politikai iro­dájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Ľudovít Benada és Pavol Majling, az SZLKP KB irodájának tagjai, valamint František Dvorský, az SZLKP KB irodájának póttagja. A Szlovák Nemzeti Tanács nevében dr. Ladislav Gešo és Vojtech Török, az SZNT megbízottjai, valamint Dé­nes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságá­nak nevében Emília Murinová, a Szlo­vák Nemzeti Front KB vezető titkára és Jozef Tokár, František Štefánik, Michal Zákovič az elnökség tagjai. Az emlékművet megkoszorúzta Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjetunió bratislavai főkonzula, valamint a szovjet pártküldöttség tagjai, akik e napokban Szlovákiában tartózkod­tak. Ugyancsak koszorút helyeztek el a hadsereg, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Szlovákiai Bizottságának képviselői, kerületi és városi funk­cionáriusok, valamint az egész város dolgozóinak küldöttségei. A kegyeletes aktus a csehszlovák és a szovjet államhimnusz hangjaival ért véget. A SZNT iskola- és kulturális ügyi bizottságának ii'ése (ČTK) - Antonín Novotný köztár­sasági elnökünk augusztus 29-én, hétfőn a prágai Várban fogadta Jongkheer Johan Guriju Bas Backert, Hollandia rendkívüli követét és meg­hatalmazott miniszterét, aki átadta megbízólevelét. A követ kíséretében volt J. H. Delgorge, a követség első titkára. A megbízólevél átadásánál jelen volt Václav Dávid külügyminiszter, Jaroslav Čihák vezérőrnagy, a köz­társasági elnöki iroda vezetője, dr. (ČTK) — A szovjet pártküldöttség, amelyet Pjotr Nyllovlcs Gyemicsev, az SZKP moszkvai városi bizottságának első titkára vezet, nyugat-szlovákiai tartóz­kodása folyamán vasárnap a galántai já­rásban levő Stefánikovói EFSZ-be láto­gatott. A küldöttséggel együtt a szövet­kezetbe látogatott Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjetunió bratislavai főkon­zula Is. A küldöttségei František Dvor­ský, az SZLKP KB irodájának póttagja, az SZLKP bratislavai kerületi bizottságá­nak vezető titkára kísérte. * * * A szovjet pártküldöttség P. Ny. Gye­micsevnek, az SZKP moszkvai városi bi­zottsága első titkárának vezetésével hét­főn. augusztus 29-én a bratislavai Di­mitrov Vegyi Ipari Üzem első részlegé­be látogatott. A küldöttséget Vincent Krahulec vállalati igazgató, valamint a vállalat és a üzemrészleg vezető dolgo­zói üdvözölték. Elvetették az őszi repcét (ČTK) A nyugat-szlovákiai kerület szö­vetkezetei és állami gazdasági 1 5,9 szá­zalékra teljesítették az őszi repce ve­tésének tervét. Augusztus 29-ig több mint 6000 hektáron vetették el az őszi repcét, vagyis 6 százalékkal nagyobb te­rületen, mint ahogy tervezték és a ta­valyinál 800 hektárral nagyobb területen. A vetés idejében való teljesítésében és túlszárnyalásában a legnagyobb érdemük a levicei, Nové Zámky-i, galantai, Bratisla­va-vidéki és a nitrai járásoknak van. • • • A nyugat-szlovákiai kerület hat járá­sában az állami gazdaságok, valamint az egységes földmüvesszövetkezetek megkezd­ték az őszi árpa vetését. Eddig a leg­többet a Nové Zámky-i járás állami gaz­daságai vetettek el — 140 hektár terü­leten, ami a terv 35 százalékát jelenti. A tervezett 18 000 hektárbői a kerületben eddig 500 hektáron vetették el az árpát. Fogadás a külügyminiszternél (ČTK) — Václav Dávid külügyminisz­ter hétfőn, augusztus 29-én fogadta An­gelo Ramon • Ruiz Cortes-t, a Kubai Köztársaság első csehszlovákiai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét, az­zal kapcsolatban, hogy a nagykövet e na­pokban átadja megbízólevelét köztársa­ságunk elnökének. Miloslav Šustal, a Külügyminiszté­rium osztályvezetője, valamint Old­ŕich Sícha, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnökének he­lyettese. A megbízólevél átadása alkalmából a holland követ és köztársaságunk elnöke beszédet mondottak. A megbízólevél átadása és a beszé­dek elhangzása után köztársaságunk elnöke beszélgetést folytatott a kö­vettel, amelyen jelen volt Václav Dá­vid külügyminiszter is. A becses vendégek ezután megtekintet­ték a viszkózaselyem és kord gyártását. Az üzem dolgozóival folytatott beszélge­tés során a szovjet pártküldöttség tag­jai főként a dolgozók nevelése terén al­kalmazott párt- és szakszervezeti mun­ka-formák iránt érdeklődtek. Különös ér­deklődést tanúsítottak a szocialista mun­kabrigád címéért versenyző 39 kollektí­va élete és munkája iránt, amelyek kö­zül három már elnyerte a címet. A szovjet pártküldötség azután részt vett a „Félbeszakított dal" g'rúz-szlovák film előadásán. A délutáni órákban a küldöttség a Sla­vinra ment, ahol megkoszorúzta a szov­jet hősök emlékművét. Az SZNT-n ren­dezett ünnepi ebéd után a szovjet párt­küldöttség búcsút vett Szlovákia fővá­rosától és Gottwaldovba utazott. A biokémia problémáiról tárgyalnak (ČTK) A prágai Purkyné Intézetben hétfőn, augusztus 29-én megkezdődött a Csehszlovák Tudományos Akadémia mel­lett működő Csehszlovák Biochémiai Tár­saság II. országos kongresszusa, amelyen kiváló külföldi kutatók is részt vesznek. A kongresszus egy hétig tart és 14 szekcióban mintegy 250 beszámoló hang­zik el laboratóriumaink kutatásainak leg­újabb eredményeiről. A kongresszus be­vezető beszámolóját dr. Jaroslav Ho­ŕejší professzor, a kematolójial és tranzfúziós intézet Igazgatója, S bioké­miai társaság elnöke tartotta. (ČTK) Zdenék Nejedlý akadémikus, miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, augusztus 29-én, hét­főn a prágai Müvészház nagytermében megnyitotta a félvezetőkről tárgyaló 5. nemzetközi fizikai értekezletet, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia rendez a csehszlovák kormány támogatá­sával, az UNESCO-val és a tiszta, vala­mint alkalmazott fizika nemzetközi unió­jával együttműködésben. Az értekezleten, amelyet első ízben tartanak szocialista országban, mintegy 700 külföldi tudós vesz részt 28 államból. A hazánkban megrendezett eme legnagyobb tudomá­nyos találkozók egyikének jelentőségét | (ČTK) Augusztus 29-én, hétfőn, a Szlo­vák Nemzeti Tanács iskola- és kulturá­lisügyi bizottsága Bratislavában ülést tartott. Az ülésen, amelyet Ondrej Klo­koč képviselő vezetett, a bizottság meg­tárgyalta a szakiskolák végzettjeinek el­helyezéséről s az iskolaügyi beruházási építkezés tervének teljesítéséről szóló beszámolókat. A szakiskolák végzettjeinek elhelyezé­sében az idén jelentősen megjavult a helyzet, főként annak következtében, hogy az üzemek vezetőségének jobb a viszonya a fiatal műszaki káderek iránt. Az ipariskolák 3300 idei végzettje közül 2714-et munkahelyekre helyeztek el, a négyéves gazdasági iskolák 1349 végzettje közül pedig 1226-ot helyeztek el. A többiek nagyrészt folytatják tanulmá­nyaikat. A központilag irányított szervezetek iskolai beruházási építkezése kielégítő eredményeket mutat. Szeptember l-ig kiemeli az a körülmény, hogy olyan szak­ról tárgyal, amelyre a nukleáris fizika után a tydományos világ legnagyobb ér­deklődése összpontosul. A félvezetők alapvető kutatásától függ a korszerű technika további haladása, főként az energia különféle formáinak közvetlen átalakítására szolgáló berendezések szer­kesztése terén. Az értekezleten az első fő beszámolót A. F. Ioffe szovjet akadémikus, a fél­vezetők fizikájának nesztora és egyik kiváló megalkotója tartotta. A második fő előadást az amerikai dr. I W. Shockley Nobel-díjas tartotta. | Az értekezlet szeptember 2-ig tart. több mint ezer új tantermet adnak át, szeptember végéig pedig ez a szám 1270-re emelkedik. Az ülés végén Július Lehocký, az SZNT iskola- és kulturális ügyi meg­bízottjának helyettese az új iskolaév megkezdésének előkészületeiről tartott beszámolót. Magyar ipari termékek Brnóban A Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulátusa tegnap sajtókonferenciát rendezett, nmelyen dr. Lindner László, a Magyar Kereskedelmi Kimara főosztály­vezető-helyettese tájékoztatta az újság­írókat a Magyar Népköztársaságnak a brnói nemzetközi árumintavásáron való részvételéről. A Magyar Népköztársaság 11 vállalata a brnói vásáron 1300 négyzetméter csu­kott és 350 négyzetméter nyitott terü­leten állítja ki gyártmányait. A magyar kiállított tárgyak legfontosabb részét a szerszámgépek, a különféle műszerek és a híradástechnika képezik. A jármüvek között bemutatják az új Ikarusz 55 tí­pusú autóbuszt, továbbá szerszám- és mezőgazdasági gépeket, háztartási beren- I dezéseket, röntgengépeket, televíziós- és rádiókészülékeket, stb. Dr. Lindner László az újságírók kér­déseire adott válaszában kiemelte a ki­állítás jelentőségét a kereskedelmi kap­csolatok kibővítésére és elmélyítésére való tekintettel. Megemlítette, hogy Magyar­ország és Csehszlovákia között a ke­reskedelmi forgalom ló-szor nagyobb, mint 1938-ban volt. A brnói árumintavásáron bemutatott tárgyak és gépek a magyar ipar szín­vonalát és fejlődését szemléltetik, (ks) Első összecsapás a katangai határon Elisabethville (ČTK) A Francé Presse sajtóiroda jelentette, hogy vasárnap a katangai határon a központi kongói kor­mány csapatai és a szakadár Csőmbe ka­tonái összecsaptak. A sajtóiroda szerint Csőmbe hivatalai totális háborúra ké­szülnek. A hadseregtoborzók katonákat szereznek a gyorsan bővülő katangai had­seregnek, a határokon gyorsan erődít­ményeket és tüzelőállásokat létesítenek. A katangai hadsereget ágyúkkal, akna­vetőkkel és gépfegyverekkel szerelik fel, melyeket a kivonuló belga hadsereg „ön­zetlenül" Csombénak ajándékozott. Csőm­be hétfőn a kaminai belga légitámasz­pontra utazott, hogy tanácsot kérjen a belga parancsnokoktól, hogyan védelmez­Tf: Katangát. Gheysen tábornok, a katangai belga csapatok főparancsnoka szombaton azt ja­vasolta, hogy az ENSZ nyilvánítsa sem­leges területnek a kaszai és a katangai tartomány közötti határt. A javaslat cél­ja a kongói központi kormány megrend­szabályozása a köztársaság területi ép­ségének helyreállítására irányuló törvé­nyes akciójában. Ez is csak azt bizonyít­ja, hogy Csőmbe és belga kenyéradói nem biztosak a harcok kimenetelében. fi laoszi parlament rendkívüli ülése Luang Prabangban Vientiane (ČTK) — Souvanna Phouma miniszterelnök és 34 képviselő augusz­tus 29-én repülőgépen Vientianéből Luang Prabangba utazott, hogy részt vegyen a nemeztgyűlés rendkívüli ülésén, amelyen végső érvénnyel fognak szavazni az új kormány iránti bizalomról. Ezen az ülé­sen részt vesz 22 savannakheti képvise­lő is. Savannakhet Nosavan tábornok reakciós klikkjének székvárosa. Előre­láthatólag Nosavan tábornok is megérke­zik Luang Prabangba. A hírügynökségek véleménye szerint még nem biztos, hogy a nemzetgyűlés öt napig tartó ülésszakén részt vesz Laosz királya is. Meggyilkolták a jordániai miniszterelnököt Amman (ČTK) — Hazzah Madzsali jor­dániai miniszterelnök vasárnap a külügy­minisztérium székházában elhelyezett idő­zített bomba robbanása következtében életét vesztette. A robbanás több sze­mélyt megölt és megsebesített. A mi­nisztérium épülete erősen megrongáló­dott. Ammanban rendkívüli állapotot hlr­I iti ttek ki. Katonai alakulatok cirkálnak az utcákon. '. t ~ ­Madzsali 1959 májusától volt minisz­terelnök. Husszein király egyik leghívebb követője volt és 1947. óta állt a Hasim­dinasztia szolgálatában. A DÉL-KOREAI sajtóügynökség jelen­tése szerint Masan város ifjúsága e na­pokban Szöulban tüntetést rendezett a dél-koreai nemzetgyűlés *nülete előtt, követelve, hogy a parlamentből űzzék ki Li Sin Man volt híveit. (ČTK) Nemzetközi értekezlet a félvezetőkről AFRIKA TALPRA ÁLL Afrika ma lavinához hasonlít, mely a magas hegy tetejéről elsza­badulva feltartóztathatatlanul és hi­hetetlenül gyorsan zúdul alá. Bár az előrelátó emberek régen tudták, hogy az afrikai országok • egymás után visszaszerzik függetlenségüket és szabadságukat, mégsem merték volna jósolni, hogy ez ilyen gyorsan bekövetkezik. Ma Afrika lerázza az Idegen uralmat, ezzel szemben a brit birodalom, melyben valaha so­hasem nyugodott le a nap, hovato­vább a szigetországra, az eredeti Albionra zsugorodik össze. Anglia után Franciaország, Olaszország és Belgium uralma is összezsugorodik Afrikában. Kétségtelen, hogy Portu­gália, Spanyolország ... is soron kö­vetkeznek. Az idén Kamerun, Togo, Mali Szö­vetség, Belga-Kongó, Szcunália és Madagaszkár gyarapították a függet­len államok sorait. Október 1-ével Nigéria is visszanyeri függetlensé­gét. Ugyanakkor egymás után hir­dették ki függetlenségüket a volt francia Nyugat-Afrika egyes gyar­matai, (Felső Volta, Dahomey, Niger, Elefántcsontpart, tehát az úgyneve­zett szerződéses gyarmatok), s ve­lük együtt további francia gyarma­tok, mint a volt Francia Kongó, Gabon is függetlenek lettek. A brit gyarmatok közül 1961 áprilisában Sierra Leone hirdeti ki független­ségét. Csakhogy senki sem tudhatja biztosan, milyen további meglepeté­sek várhatók a mai Afrikában. Ma már 24 független afrikai ál­lam létezik. Afrika jelenlegi hely­zetét úgy jellemezhetjük, hogy a nép megmozdulásának célja az utol­só gyarmatosítók kiűzése a legutol­só afrikai gyarmati országból. A nép megmozdulása annak felismerésén épül, hogy az idegen uralom alól való felszabadulás többé nem csa­lóka ábránd, mert a nemzeti felsza­badító mozgalomnak biztos támasza van a szocialista országokban. ÜJ S? * 1960. augusztus 30. Természetesen, a függetlenség önmagában még nem biztosítja a tel­jes nemzeti felszabadulást. A poli­tikai függetlenség kivívása még nem jelenti a nemzeti felszabadító moz­galom összes feladatainak teljesü­lését. Ez a felszabadulás első, bár nagyon fontos foka és a független gazdaság megteremtésének elenged­hetetlen feltétele. Csak a független gazdaság felépítése képes a politikai hatalommal együtt biztosítani a tény­leges és teljes nemzeti független­séget. Látni kel, hogy a gyarmati hatal­mak kikényszeritett engedményei egyáltalán nem annak tudhatók be, hogy megszólalt bennük a lelkiisme­ret, hanem annak, hogy nem urai többé' a helyzetnek, már nem tud­ják erőszakkal elnyomni a nemzeti felszabadító mozgalmat. Az előrelá­tó gyarmatosító politikusok tudato­sítják, hogy idejében hátrálniok kell, s meg kell adniok a politikai jo­gokat, hogy megőrizhessék gazdasá­gi uralmukat — s ez a legfőbb számukra. Az új gyarmaturalom ideológusai azt az elvet hirdetik, hogy a helyes nyugati irányvonal nem a pozíciók, Tfeladásában és a ha­zatakarodásban, hanem a maradás elfogadható formáinak megtalálásá­ban van. A gyarmatosítók tehát tudják, hogy a nemzeti felszabadító moz­galom történelmi törvényszerűség­re épülő könyörtelen logikája abban rejlik, hogy függetlenséget kell ad­ni a gyarmatoknak. Ezért a gyarma­ti államoknak nem annyira attól fáj a fejük, hogy nem őrizhetik meg érintetlenül gyarmati uralmukat, ha­nem attól, hogyan intézzenek min­dent úgy, hogy az igazgatást még idejében „megbízható kezekbe" he­lyezzék, tehát a nemzeti mozgalom olyan vezetőinek kezébe, akik meg­őrzik a gyarmatosítók gazdasági, s így a valóságban politikai hatal­mát is. A kongói események igazolták ezt a tényt. Amikor a belga, s ter­mészetesen a többi gyarmatosítók — az amerikaiakat is beleértve — meg­értették, hogy a független Kongó nem akar úgy táncolni, ahogy ők fü­tyülnek, erőszakot alkalmaztak, és „megbízható kezük" az áruló Csőm­be közreműködésével elsősorban- sa­ját pozícióikat biztosították Katan­gában. A kongói véres színjáték ugyan­is az aranyért történik. Katanga tar­tomány a tőkések urántermelésének 60 százalékát és thórium termelésé­nek 90 százalékát szállítja a tőkés piacokra. A felsőkatangai bányatár­saság például a legutóbbi hat év folyamán 20 milliárd 600 millió bel­ga frank összegű tiszta nyereséget vágott zsebre, tehát óriási veszte­séget szenvednének a gyarmatosí­tók, ha e nyereséget az óriási kin­csek egyetlen jogos tulajdonosai — az afrikaiak élveznék. Tehát az új afrikai államokban épp­úgy, mint általában az elmaradott országokban a legidőszerűbb kérdés az idegen társaságok gazdasági be­folyásának kiküszöbölése. Tényleges önállóságuk csak saját népgazdasá­guk, elsősorban a hazai ipar alap­ján lehet szilárd. Amíg azonban ide­gen monopóliumok tartják kezük­ben a nyersanyagtermelést, a mező­gazdasági termékek felvásárlását, amíg urai lesznek a külkereskede­lemnek, a pénzügynek és a többi hazai gazdasági ágaknak, addig kép­telen fejlődni az afrikai országok „bilincsbe vert" gazdasága. Közis­mert tény, hogy az idegen társasá­gok sohasem nézték az afrikai or­szágok lakosságának érdekeit és szükségleteit, hanem elsősorban kí­méletlenül rabolták a nyersanyagot. Épp olyan közömbösek az imperia­listák, a gazdaságilag elmaradott or­szágok nyersanyagának további fel­dolgozása iránt. Tudják ugyanis, hogy ha ezeknek az országoknak nincs feldolgozó iparuk, teljesen az imperialistáktól függnek, attól, hogy felvásárolják-e nyersanyagjaikat vagy sem. Ez lehetővé teszi az im­perialistáknak, hogy a függő orszá­gok politikai életét is befolyásolják, még akkor is, ha ezek az országok többé-kevésbé elnyerték formális függetlenségüket. A nemzeti burzsoázia azzal véde­kezik az idegen monopóliumok be­folyása ellen, hogy pénzügyi téren korlátozza tevékenységüket, árucik­keik konkurrenciáját vámmal pró­bálja letörni, ugyanakkor az állami ipar szervezésével lehetővé teszi az ország iparosítását. A nemzeti bur­zsoázia azonban nem olyan követke­zetes az idegen monopóliumokkal szemben, mert nem gondol teljes fel­számolásukra, márpedig helyében a munkásosztály ezt tenné. A volt gyarmatok burzsoáziája talán az ide­gen tulajdon államosításának kérdé­sében viselkedik a legóvatosabban, mert attól tart, hogy a nép ennél is többet fog követelni: az idegen mun­kát kizsákmányoló összes vállallatok államosítását. Régi igazság, hogy az elmara­dott ázsiai és afrikai országok leg­megbízhatóbb segítőtársai a szocia­lista országok. Példájukkal, társadal­mi rendszerük mintaképével segítik őket, a minden idők ütemét megelő­ző gyors építés útját mutatják. Ezért az elmaradott országok számos po­litikusa a tőkés válságok rémétől tartva, otthon a szocializmus építé­séről beszél. Ezt nem propaganda­okból teszik, hanem azért, mert a tények elvitathatatlanok és maguk is meggyőződtek a szocialista építési módszerek, például a tervezés elő­nyeiről. Természetesen a szóbanforgó országok élén álló burzsoázia soha­sem jut el oda, hogy tényleg a szo­cializmust építsék, hanem csak osz­tályérdekeihez idomítja a szocialista formákat, A szocialista országok azonban más formában is támogatják az elmara­dott országok terveit hazai iparuk felépítésében és általában gazdasá­guk szilárdításában. Támogatásukat és segítségüket, mely gépek és ipari objektumok szállításának formájá­ban, tudományos és műszaki segít­ségben nyilvánul meg, sohasem kö­tötték lealázó politikai feltételekhez, mint ez általában a tőkés „segítség" velejárója. így van ez a hitelekkel is. A Szovjetunió az 1954-59. évek­ben 5 milliárd 240 millió rubel és 203 millió dollár összegű hitelt fo­lyósított a gazdaságilag elmaradott országoknak két és félszázalékos ka­matlábra. Ezzel szemben a kapita­listák háromszor annyi kamatot kö­vetelnek. Az afrikai népek meggyőződtek róla, hogy függetlenségük és gazda­ságuk védelmében és erőteljesebb intézkedéseket követelő helyzetben is támaszkodhatnak a Szovjetunióra. A Kongói Köztársaság elnökének és miniszterelnökének Hruscsov elvtárs­hoz intézett távirata a legmeggyő­zőbb bizonyítéka annak, hogy az af­rikai népek tudják, kire támaszkod­hatnak. A szocialista országok támogatása és az afrikai-ázsiai országok kölcsö­nös segítsége minden lehetőséget megteremt arra, hogy az afrikai ál­lamok fokozatosan kivívják teljes nemzeti függetlenségüket és nem­csak politikai, hanem gazdasági té­ren is szilárdan lábra álljanak. Jozef Valentini

Next

/
Thumbnails
Contents