Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-27 / 238. szám, szombat

A világűr-utazás hatása az élőlényekre és utódaikra Az első szputnyik (1957. október 4.) nem egészen másfél óra alatt kerülte meg a földet, s már első keringésében is bebizonyította, hogy a tudomány előtt nincsenek határok, sorompók. Az ember tudományos megalapozottsággal készített eszköze elhagyta a Földet, de nem volt képes arra, hogy oda épségben vissza is térjen. Természetesen, nem becsülhetjük le a kísérlet jelentőségét, hiszen, amit a visszatérés megoldásának hiánya jelentett, azt pótolták a rádióadók, amelyek a beépített műszerek mérési eredményein keresztül tudósítottak az újonnan meghódított tér különféle viszonyairól. A második szputnyikkal felbocsátott Lajka bizonyossá tette az ember számára, hogy a súlytalanság körülményei ejviselhetők a fejlett élőlények részéről is. Nem nyújtott azonban módot arra, hogy tanulmányozhassuk: vajon az élő szervezet maradandó hatás nélkül tud-e az űrben utazni? Ezen a területen most óriási új vívmány a szputnyik-űrhajő felbocsátása és sikeres visszaérkezése. Elképzelhetetlenül nagy hőmennyiség i A feladatok technikailag is igen nagyok voltak. A szputnyik-ürhajó a Föld elhagyása során olyan mértékben fokozódó sebességgel szeli át az egyre ritkuló légkört, hogy ennek következtében nem jelentkeznek az élő szervezet számára káros felmelegedések. A visszatérés azonban már sokkal nehezebb. Ha egy követ függőlegesen felhajítunk, s e kő útját követjük, tapasztalhatjuk, hogy ugyanazzal a sebességgel ér földet, mint amilyen sebességgel elhajítottuk. A mozgás ilyenfajta alakulásáért a Föld nehézségi ereje felelős. Egy elhajított kő esetépen a jelentkező hatások nem járnak különleges problémával. De képzeljük most magunk elé a 4600 kilogramm súlyú szputnyik-űrhajőt, amely másodpercenként 7700 méteres sebességgel kering a Föld körül. Ha kiszámítjuk, hogy e visszatérő test mozgási energiájának a légkörben való felemésztődése milyen következményekkel jár, megdöbbentő eredményekre jutunk. Ha a szputnyik-űrhajő mozgási energiáját teljes mértékben úgy kívánnánk felemészteni, hogy az a légkörrel való súrlódás folyamán hővé alakuljon át, akkor olyan hőmennyiség keletkezne, amely elégséges volna arra, hogy az egész szputnyik-űrhajő rakományával együtt gőzzé változzék. Ha tehát a szputnyik-űrhajőt épségben kívánjuk visszahozni, valamilyen módon el kell kerülni a rendkívüli felmelegedést, amely egyébként a mesterséges holdak vesztét okozta. Csökkenteni kell tehát a mesterséges égitest esésének sebességét. Erre a fékezőrakéta egymagában nem lehet képes. Ha például felére kívánjuk csökkenteni a szputnyik-űrhajó esésének sebességét, akkor olyan fékező rakétára és olyan sok üzemanyagra van szükség, amely a Föld körül keringő test tömegének mintegy 90 százaléka. Ez jelenleg megoldhatatlan. Ilyen körülmények között — a rakétatechnika jelenlegi fejlettsége mellett — nem nyílna lehetőség kísérleti állatok feljuttatására és épségben való visszahozatalára. Ez a kényszerűség szükségessé teszi, hogy olyan megoldást keressünk, amely a súrlódás során jelentkező hőmennyiséget elvezeti, vagy elnyeli, anélkül, hogy a keletkező magas hőmérséklet akár a burkolatot, akár a burkolat alatt található élőlényeket károsítaná. Ehhez rendkívül nagy fajhőjü és igen jóJiőleadó képességű anyagokra van szükség. f Az emberi gondolkodásnál több tízezerszer gyorsabban Ezt a feladatot a szputnyik-ürhajó esetében ugyanolyan sikerrel oldották meg, mint a szerkezet leválasztását. Ha a leválasztás nem a megadott pontossággal következik be, tehát a rakéta hasznos terhét nem a megadott irányban és megadott nagyságban fékezi, akkor a vissza-, térő pálya eltorzul. Alig 4 százalékos hiba esetén a leválasztott rakéta az elméletileg megjelölt ponttól 100 kilométernél is nagyobb távolságban ér földet. Ez a hiba pedig rendkívüli méretekben megnehezíti a visszatért tartály megtalálását, és értékes rakományának megmentését. Ezért szükség van arra, hogy olyan irányító berendezéseket dolgozzanak ki, amelyek az emberi gondolkodást több tízezerszeresen meghaladó sebességgel, automatikusan végzik el a visszatérés vezénylését. Ehhez azért van szükség a nagy teljesítményű elektronikus számológépekre, és azokra a híradástechnikai berendezésekre, amelyek egyrészt a visszatérő test, másrészt a vezénylő állomás között a kifogástalan kapcsolatot biztosítják. Mindez csupán a visszatérés lehetőségeire vonatkozik. Ahhoz azonban, hogy a sikeres visszatérés után az élőlények életben és épségben maradjanak, gondoskodni kell arról is, hogy az élőlényeket a felbocsátás és a világűrben megtett út során károsodás ne érje. Ez a feladat pedig nem könnyű. „Földi viszonyok" 320 kilométerre a Földtől A földi élőlények természetszerűleg alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, amelyben élnek. E környezet feltételei azonban a világűrben nem adódnak önmaguktól. Arra van tehát szükség, hogy a kabin belsejében mintegy lemásoljuk a földi életfeltételeket, vagyis biztosítanunk kell „egy darabka Földet". Csak így érhetjük el, hogy az élőlények a földihez hasonló körülményekhez jussanak, azzal a különbséggel, hogy a pályára térés után a súlytalanságnak a Földünkön ismeretlen állapotába kerülnek. Ha csak a legalapvetőbb követelményeket tekintjük, akkor is biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet, légnyomást, légösszetételt, páratartalmat, táplálékot és fényviszonyokat. Az állatok által kilélegzett levegőt meg kell tisztítani a káros széndioxidtól és vízpárátől, ki kell vonni azokat a szaganyagokat, amelyek a bőr lélegzése és egyéb anyagcserefolyamatok során válnak szabaddá és keringetni kell a levegőt a fülkében, hogy a kísérleti állatok mindig megfelelő összetételű friss levegőhöz jussanak. El kell különíteni a székletet és a vizeletet, mert ezek felbomlása mérgezi a szervezetet. Hűtés és fűtés Mindehhez energiára van szükség. Mi történik ugyanis a mesterséges égitest belsejében? Ha csak a hőmérsékletet nézzük, figyelembe kell venni, hogy a Földnek a Nap felé néző oldalán egyrészt napsugárzás melegíti a kabint, másrészt meleget termelnek maguk a kísérleti állatok, a fényforrások, a műszerek és a televíziós berendezések, amelyek az állatok állapotáról tudósítanak. Ezért, amikor a mesterséges égitest Földünknek a Nap felé néző oldalán halad, hatékony 'hűtésre van szükség. Akkor pedig, amikor a mesterséges égitest a Föld által vetett árnyékban halad, elesik a külső hőforrás és ilyenkor a mesterséges égitestet fűteni kell. Az összes műszerek és berendezések rendeltetésszerű üzemének biztosításához olyan energiaforrásra van szükség, amely képes egy kisebb háztömb teljes energiaigényének kielégítésére. Ehhez pedig különleges, nagyon kis önsúlyú és nagyon kis térfogatú áramforrásokra van szükség. Miért szükséges a körpálya? A technikai részletekhez tartozik még, hogy visszatérő mesterséges hold számára, ismereteink jelenlegi fokán, célszerű körpályát biztosítani. Ebben az esetben ugyanis bármely keringésben és a pálya bármely szakaszán érkező leválasztási parancs azonos visszatérő pályát biztosít. így tudjuk csak biztosítani visszajutását Földünkre. A kísérleti állatok visszahozatalának sok szempontból van jelentősége. A Földünk felületéről történő indítás alkalmával a gyorsulások miatt, megterheléstöbblet hat a kísérleti állatokra. Ez a megterhelés akkor jelentkezik, amikor a földi gravitáció következtében normális súlyuk is van. Ilyenkor tehát az a feladat, hogy az indításnál fellépő járulékos terhelések káros hatását kiküszöböljük. A pályára állás pillanatában megszűnik mind a járulékos megterhelés, mind a földi gravitáció hatása — éppen a mesterséges égitest mozgása következtében —, és ekkor a rakéta a benne levő élőlényekkel együtt a súlytalanság állapotába kerül. Hogy ennek az állapotnak nincsenek káros hatásai, azt már a Lajkával végzett kísérlet bebizonyította. De vajon mi történik akkor, amikor a Földről érkező parancs üzembe helyezi a fékező rakétát és a rakéta s a benne levő élőlények a súlytalanság állapotából minden átmenet nélkül erős megterhelés alá kerülnek? Erre a kérdésre csak kísérlet tel adhatunk választ és tulajdonképpen ez meg is történt a második szputnyik-űrhajő visszatérésekor. A kísérleti állatok, persze nem minden fáradság nélkül, túlélték ezt a kritikus állapotot, sőt épségben tértek vissza Földünk felületére. A földet érés az elméletileg előre megjelölt ponttól mintegy 10 kilométeres távolságban következett be. Ha az irányítástechnikának ezt a pontosságát földi viszonylatokra számoljuk át, akkor ennek rendkívüli pon tosságát joggal lehet félelmetesnek nevezni. Az örökléstani hatások tanulmányozása A földet ért kutyák állapotának első vizsgálata során elváltozásokat nem tapasztaltak. Persze csak későbbi vizsgálatok döntik majd el, hogy nem keletkeztek-e egyelőre lappangó elváltozások. Hasonlóan érdekes azoknak az egereknek és patkányoknak a vizsgálata, amelyek a kísérleti kutyákkal együtt utaztak a kabinban. Az egereknek és a patkányoknak az a tulajdonsága, hogy néhány hőnap alatt több nemzedék erejéig szaporodnak, lehetővé teszi azt is, hogy a kutatók hamarosan megállapíthassák, van-e örökléstani hatása a vi lágűrben megtett útnak, s ha van, milyen. Földünk felületén a szilárd kér get övező légkör védelmet nyújt a mindenségből érkező és rendkívül nagy energiájú kozmikus sugárzási részecskék ellen. Ezek a részecskék azonban gyengítetlenül érik az űrhajó utasait. Az ilyen — mesterségesen előállí tott — sugárzás vizsgálata azt mutatta, hogy bármely búzafajta besugárzással kezelt magvaiból származó utódokból az anyanövénytől eltérő tulajdonságú, már eddig ismert vagy eddig még ismeretlen búzafajták jöttek létre. Azt is ta pasztalták, hogy besugárzással kezelt szegfűtövön olyan virágok nyíltak, amelyeknek szírmai felerészben hófehérek, felerészben pedig bíborvörösek voltak. Ezt a szakemberek úgy fejezik ki, hogy a sugárzásoknak az élőlényekre mutációs hatásuk van. Megállapították azt is, hogy ezeknek a mutációs hatásoknak egy része az utódokban öröklődik. Rendkívüli jelentősége van tehát annak, hogy a jelenlegi űrutazási feltételek mellett megvizsgálják, létrejönnek-e az élőlényeken olyan hatások, amelyeket az utódok örökölnek. Ha az ember űrutazása esetében a hiányos sugárvédelem miatt öröklődő következmények keletkezhetnek, esetleg kóros, a normálistól eltérő emberi sokaság jöhet létre a Földön. Mindez azt bizonyítja, hogy nem elég az utazás technikájának kidolgozása, hanem nagy körültekintéssel kell vizsgálni azt is, hogy egy tényleges utazásnak milyen következményei lehetnek a későbbi generációkban. Ezt a célt szolgálta növényeknek, gombáknak és növényi magvaknak a szputnyik-űrhajón való elhelyezése is. A növények vizsgálata, utódaik tanulmányozása és a magvakbői kikelő növények vizsgálata szintén örökléstani kérdésekre vet majd fényt. Ezen a ponton pedig már közeledik egymáshoz két fontos kérdés: hogyan alakult ki az élet s hogyan hatnak az élőlényekre a különféle fizikai viszonyok? Az élet kialakulásának kérdése a Földön ugyanis nem választható el kozmikus környezetünktől. Az innen érkező hatásoknak feltétlenül meghatározó szerep jutott abban, hogy milyen élőlényformák jöttek létre szűkebb világunkban. A második szputnyik-ürhajó eredményeként az ember eljutott a világűr kapujáig, s talán már a közeli jövőben felkereshet idegen világokat. Ott az életnek olyan formáival találkozhat, amelyek Földünkön ismeretlenek. A kutatások tehát ezen a téren is szolgálják az élet lényegének jobb megértését, ezáltal kihatnak az egész orvostudományra is. (Népszabadság) Lope deVega (1562—1635) AUTOMATIKUS TUTAJfiPlTÉS A Szovjetunió „hatalmas erdőségeinek kitermelése során a kidöntött törzsekből gépi úton gyártanak tutajokat. Futószalag emeli ki a törzset a vízből, fényelektromos úton megméri vastagságát, hosszát stb., majd automatikusan acélpánttal összefogja. A tutajokat szinte úszó szigetekké állítják össze és motoros hajóval vontatják. A tutajautomatát két ember kezeli. Lope de Vega, ha nem is kezdeményezője, de megalapítója és világirodalmi rangra emelője a spanyol nemzeti drámának. Élete a XVI. sz. utolsó, és a XVII. sz. első harmadába esik, abba az időszakba, mikor a politikai hatalma csúcspontján álló nagy birodalomban sosem nyugodott le a Nap. Ez egyúttal a művészetek aranykora is, melynek fényéhez Vega is nagyban hozzájárult. Előkelő család sarja s fiatalon árvul el. Már ötéves korában latinul versel, 10 esztendős, mikor az alcalai egyetem hallgatója, 13 mikor első vígjátékát előadják. Majd részt vesz a portugálok elleni hadjáratban s az Armáda kudarcában. — Hazájában hercegek titkára lesz. Kétszer is megnősül, s még akkor sem fogy ki a botrányos szerelmi kalandokból mikor 52 éves korában kolostorba vonul s a teológia doktora és felszentelt pap lesz. Haláláig folytatja irodalmi munkásságát. — Méltán nevezte Cervantes a természet csodájának, mert lírai és elbeszélő alkotásain kívül színdarabjainak száma meghaladja a kétezret, melyből ma is 500-at tart nyilván a spanyol irodalom. — Megteremti a spanyol színpad hagyományait, szellemét, nyelvét. Bámulatos mesekitalálás, érdekfeszítő, meglepetést meglepetésre halmozó cselekménybonyolítás, rendkívül széles tárgykör, zengő verselés jellemzik darabjait. Mitológiai, vallásos, klasszikus és korszerű történeti témákat dolgozott fel. Erős realista jellemzés és mélyre ható megfigyelés plasztikusan tüntetik fel a helyzeteket és szereplőket. A spanyol dráma legfőbb mozgatója a becsület, elsősorban az osztálygőgtől feszülő nemzeti és lovagi becsület. A királyi udvarban és a színházakban nagy pompával előadott történeti drámáit jelentőségben jóval felülmúlják alkotása zömét képező azon művei, melyekben nem egy bizonyos osztályt jellemez s melyeket a nép összességének írt. Ellentétben a klasszikus drámaírás szabályaival s műfaji korlátozásokkal, Vega színdarabjaiban összeolvad a szomorú- és vígjáték s népi elemekkel, tánccal és énekkel tarkítja őket. Az élet teljességét akarja adni, szenvedéseivel és örömeivel s ezért oly valószerűek művei. Számunkra Vegát az teszi maivá, hogy az egyetemes irodalom egyik legrégibb kollektív drámájának: a Báránykút-nak a szerzője, melynek hőse a közösség s melynek előterében a parasztság áll. A parasztság a 16. században mint új társadalmi erő jelentkezik. — A komédia tárgya középkori történeti tényen alapszik. A Cordoba közelében fekvő falura, Fuente Ovejuna-ra (Báránykút) tűrhetetlenül nehezedik a rideg és kíméletlen feudális szellem. Csordultig telik a mérték, mikor a község bírájának szép fiatal lányát, Laurenciát esküvője napján erőszakkal magáévá teszi a falu zsarnoka Gomez gróf. Erre a megalázott parasztság rendi becsülete elemi erővel lobban lángra. Elkeseredett dühükben bosszút állnak és meggyilkolják hűbérurukat. A király kiküldött vizsgálóbírájának minden kísérlete meddő marad. A falu népe egyértelmű elhatározásához híven még a kínvallatás ellenére sem árulja el a tettest, hanem mindent magára vállal. A királyi bíró kénytelen a parasztok elől meghátrálni. Művészi megoldásán túl Vegának a kor merev "felfogásával szembeszálló hihetetlen merészsége, forradalmisága ad maradandó értéket e műnek. Bárkány Jenőné. tízŰJ SZÖ kMzfafím/e VÍZSZINTES 1. A szlovák történelem egyik legdicsöbb napja, (a nyíl irányában) 11. Egykori néger állam, jelenleg Dél-Nigériához tartozik. 12. Magadnak, magának szlovákul. 13. Rágódohány. 14. Idegen férfi név. 15. Személyes névmás. 17. Egynemű, egyöntetű, görögül. 20. „L"! 23. Nemzet, nép, szlovákul. 24. Vissza: kopár 26. Perel össze-vissza. 28. Vonat útja. 29 Körte németül. 30. Eddig szlovákul. 31. 2 szó: helyrag, és ék németül. 32. A ragadozó madarak rendjébe tartozó héják egyik neme. 33. Német kötőszó. 35. Centiméterekre beosztott léc, vízmérésekre is használják, (ékezet felesleg). 36. M. S. 37. Emel!! 38. Kötőszó. 40. A vízszintes 12 fordítottja. 41. Mássalhangzó kiejtve. 42. Emlékezz, latinul. 44. Feltételes kötőszó. 45. Helyrag. 48. Alá. 50. Irak ókori neve. 56. Az 1 vízszintes folytatása. FÜGGŐLEGES 1. Európai főváros. 2. Németül hozhez. 3. Vissza: Vízijármű. 4. Vasúti kocsi németül. 5. Jóízű. 6. Keretlen! 7. Onegin keverve. 8. Alvás után teszi, ékezet felesleg. 9. Bajorországi folyó. 10. Mutató szócska. 16. A menyétfélék családjához tartozó vérengző emlősfaj. 18. Villanyégő márka. 19. Tanító németül fonétikusan. 21. Széljegyzet, novellaszerű színes hírlapi cikk. 22. 2 szó: román pénzegység és nem régi. 24. Diadal ékezet felesleg. 25. Kezdeményez, latinul. 27. Kettő. 29. Lengyel szabadsághős. 33. Nyugat-németországi város. 34. An den összetétele. 37. Név szlovákul, utolsó betű felesleg. 39. Németül és fonétikusan sugár. 43. Vár, ékezet pótlással. 45. Szeszes ital. 46. Viszsza nagyon öreg, ék. pótlással. 47. Jutalom. 49. Számjegy, németül. 50. A szorgalom mintaképe fonétikusan. 51. Zoltán, Ferenc. 52. A 27. függőleges mássalhangzói. 53. Itt szlovákui. 54. M. Ó. 55. Azonos magánhangzók. TUDNIVALÓK Beküldendő a vízszintes 1. és 56, megfejtése legkésőbb 6 napon belUl. A címzésnél tüntessék fel: Keresztrejtvény. A megfejtéseket lehetőleg levelezőlapon szíveskedjenek szerkesztőségünk címére beküldeni: Üj Szó, Bratislava, Gorkého 10. A helyes megfejtők között minden héten 5 könyvet sorsolunk ki. MEGFEJTÉS Á legutóbb közölt keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Munkás-paraszt szövetséggel erősítsük a termelő szövetkezeti mozgalmat. Sorsolással a következők nyertek könyvjutalmat: 1. Vajner Béla, Bratislava. 2. Borik Mihály, Velkézlievcé 3. özv. ötvös Béláné, Dol. Óhaj. 4. Raab Imre, Komárno. 5. Mitrik Viola, Košice. A könyveket postán küldjük el. Szombat, aug. 27. A BRATISLAVAI MOZIK MOSORA: PRAHA: Delia Rovere tábornok (olasz) 10.30, 13,30, 16, 18,30, 21, METROPOL: A nagy családok' (francia) 16, 18.15, 20.30, POHRANIČNÍK: Májusi mulatság (NDK) 16. 18.15, 20.30, SLOVAN: Tévedés kizárva (olasz) 16, 18.15 20.30, TATRA: Campo Mamula (jugoszláv) 16, 18.15, 20.30, MLADÝCH: Partizánösvény (szovjet) 16. VÁRUDVAR: Négyszáz csapás (francia) 20, DUKLA: Üjházasok (szovjet) 18, 20.15, MIER: A bűn útján (cseh) 18, 20, OBZOR: Csendes Don I. rész (szovjet) 18, 1.15, MÄJ: Elcserélt fénykép (szovjet) .J„ 20.15, NÁDEJ: Töretlen föld (szlovák) 20, ZORA: Egy kislány keresi az édesapját (szovjet) 18, 20, POKROK: Holnap véget ér a harc (szlovák) 18, .15, ISKRA: Nálunk Mechovban (cseh) , 20.15, PARTIZÁN: Ingovágy (cseh) í, 20, BRIGÁDNIK: Rettegett Iván I.— II. rész (szovjet) 20, PIONIER: Ütött az óra (szlovák) 20. 18 A KOŠICEI MOZIK MŰSORASLOVAN: Félbeszakadt dal (szlovákgrúz), TATRA: Akkor karácsonykor (cseh), ÜSMEV: Üjházasok (szovjet), PARTIZÁNÜtött az óra (szlovák), KERTMOZI: Múló évek (szovjet), DUKLA: B akció (cseh), MLADÝCH: Meseország (szovjet). A KOŠICEI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA. Ma: Bohémélet (19), Holnap: Szemtől szembe (19). A televízió műsora: BRATISLAVA: 17.20—18.30 A XVII. olimpiai játékok közvetítése Rómából. 19.00 TV-hlradó. 19.30 Mezőgazdasági adás. 19.45: Szórakoztató zene 21.00 A XVII. olimpiai játékok közvetítése. 21.30 Tánczene. 22.00 A nap visszhangja. BUDAPEST: 20.55 Az olimpiáról jelentik. Közvetítés az úszóversenyekről. 21.21 —21.30 Filmösszefoglaló. Időjárás. Reggelenként felhőátvonulások. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24—28 fok között. Enyhe délkeleti szél. {JJ SZÖ 8 * 1960. augusztus 27.