Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-27 / 238. szám, szombat

A világűr-utazás hatása az élőlényekre és utódaikra Az első szputnyik (1957. október 4.) nem egészen másfél óra alatt ke­rülte meg a földet, s már első ke­ringésében is bebizonyította, hogy a tudomány előtt nincsenek határok, sorompók. Az ember tudományos megalapozottsággal készített eszköze elhagyta a Földet, de nem volt ké­pes arra, hogy oda épségben vissza is térjen. Természetesen, nem be­csülhetjük le a kísérlet jelentőségét, hiszen, amit a visszatérés megoldá­sának hiánya jelentett, azt pótolták a rádióadók, amelyek a beépített műszerek mérési eredményein ke­resztül tudósítottak az újonnan meg­hódított tér különféle viszonyairól. A második szputnyikkal felbocsátott Lajka bizonyossá tette az ember szá­mára, hogy a súlytalanság körülmé­nyei ejviselhetők a fejlett élőlények részéről is. Nem nyújtott azonban módot arra, hogy tanulmányozhassuk: vajon az élő szervezet maradandó hatás nélkül tud-e az űrben utazni? Ezen a területen most óriási új vív­mány a szputnyik-űrhajő felbocsátá­sa és sikeres visszaérkezése. Elképzelhetetlenül nagy hőmennyiség i A feladatok technikailag is igen nagyok voltak. A szputnyik-ürhajó a Föld elhagyása során olyan mérték­ben fokozódó sebességgel szeli át az egyre ritkuló légkört, hogy ennek következtében nem jelentkeznek az élő szervezet számára káros fel­melegedések. A visszatérés azonban már sokkal nehezebb. Ha egy követ függőlegesen felha­jítunk, s e kő útját követjük, ta­pasztalhatjuk, hogy ugyanazzal a se­bességgel ér földet, mint amilyen se­bességgel elhajítottuk. A mozgás ilyenfajta alakulásáért a Föld nehéz­ségi ereje felelős. Egy elhajított kő esetépen a jelentkező hatások nem járnak különleges problémával. De képzeljük most magunk elé a 4600 kilogramm súlyú szputnyik-űrhajőt, amely másodpercenként 7700 méte­res sebességgel kering a Föld kö­rül. Ha kiszámítjuk, hogy e visszatérő test mozgási energiájának a légkör­ben való felemésztődése milyen kö­vetkezményekkel jár, megdöbbentő eredményekre jutunk. Ha a szput­nyik-űrhajő mozgási energiáját tel­jes mértékben úgy kívánnánk fel­emészteni, hogy az a légkörrel való súrlódás folyamán hővé alakuljon át, akkor olyan hőmennyiség kelet­kezne, amely elégséges volna arra, hogy az egész szputnyik-űrhajő ra­kományával együtt gőzzé változzék. Ha tehát a szputnyik-űrhajőt ép­ségben kívánjuk visszahozni, valami­lyen módon el kell kerülni a rend­kívüli felmelegedést, amely egyéb­ként a mesterséges holdak vesztét okozta. Csökkenteni kell tehát a mesterséges égitest esésének sebes­ségét. Erre a fékezőrakéta egymagá­ban nem lehet képes. Ha például felére kívánjuk csökkenteni a szput­nyik-űrhajó esésének sebességét, akkor olyan fékező rakétára és olyan sok üzemanyagra van szükség, amely a Föld körül keringő test tömegének mintegy 90 százaléka. Ez jelenleg megoldhatatlan. Ilyen körülmények között — a ra­kétatechnika jelenlegi fejlettsége mellett — nem nyílna lehetőség kí­sérleti állatok feljuttatására és ép­ségben való visszahozatalára. Ez a kényszerűség szükségessé teszi, hogy olyan megoldást keressünk, amely a súrlódás során jelentkező hőmennyi­séget elvezeti, vagy elnyeli, anélkül, hogy a keletkező magas hőmérséklet akár a burkolatot, akár a burkolat alatt található élőlényeket károsíta­ná. Ehhez rendkívül nagy fajhőjü és igen jóJiőleadó képességű anyagokra van szükség. f Az emberi gondolkodásnál több tíz­ezerszer gyorsabban Ezt a feladatot a szputnyik-ürhajó esetében ugyanolyan sikerrel oldot­ták meg, mint a szerkezet leválasz­tását. Ha a leválasztás nem a meg­adott pontossággal következik be, te­hát a rakéta hasznos terhét nem a megadott irányban és megadott nagyságban fékezi, akkor a vissza-, térő pálya eltorzul. Alig 4 százalékos hiba esetén a leválasztott rakéta az elméletileg megjelölt ponttól 100 ki­lométernél is nagyobb távolságban ér földet. Ez a hiba pedig rendkívüli méretekben megnehezíti a visszatért tartály megtalálását, és értékes ra­kományának megmentését. Ezért szükség van arra, hogy olyan irá­nyító berendezéseket dolgozzanak ki, amelyek az emberi gondolkodást több tízezerszeresen meghaladó se­bességgel, automatikusan végzik el a visszatérés vezénylését. Ehhez azért van szükség a nagy teljesítményű elektronikus számológépekre, és azokra a híradástechnikai berende­zésekre, amelyek egyrészt a vissza­térő test, másrészt a vezénylő állo­más között a kifogástalan kapcsola­tot biztosítják. Mindez csupán a visszatérés lehe­tőségeire vonatkozik. Ahhoz azonban, hogy a sikeres visszatérés után az élőlények életben és épségben ma­radjanak, gondoskodni kell arról is, hogy az élőlényeket a felbocsátás és a világűrben megtett út során káro­sodás ne érje. Ez a feladat pedig nem könnyű. „Földi viszonyok" 320 kilométerre a Földtől A földi élőlények természetszerű­leg alkalmazkodnak ahhoz a környe­zethez, amelyben élnek. E környezet feltételei azonban a világűrben nem adódnak önmaguktól. Arra van tehát szükség, hogy a kabin belsejében mintegy lemásoljuk a földi életfel­tételeket, vagyis biztosítanunk kell „egy darabka Földet". Csak így ér­hetjük el, hogy az élőlények a föl­dihez hasonló körülményekhez jus­sanak, azzal a különbséggel, hogy a pályára térés után a súlytalanságnak a Földünkön ismeretlen állapotába kerülnek. Ha csak a legalapvetőbb követel­ményeket tekintjük, akkor is bizto­sítani kell a megfelelő hőmérsékle­tet, légnyomást, légösszetételt, pára­tartalmat, táplálékot és fényviszo­nyokat. Az állatok által kilélegzett levegőt meg kell tisztítani a káros széndioxidtól és vízpárátől, ki kell vonni azokat a szaganyagokat, ame­lyek a bőr lélegzése és egyéb anyag­cserefolyamatok során válnak sza­baddá és keringetni kell a levegőt a fülkében, hogy a kísérleti állatok mindig megfelelő összetételű friss levegőhöz jussanak. El kell különíte­ni a székletet és a vizeletet, mert ezek felbomlása mérgezi a szerveze­tet. Hűtés és fűtés Mindehhez energiára van szükség. Mi történik ugyanis a mesterséges égitest belsejében? Ha csak a hő­mérsékletet nézzük, figyelembe kell venni, hogy a Földnek a Nap felé néző oldalán egyrészt napsugárzás melegíti a kabint, másrészt meleget termelnek maguk a kísérleti állatok, a fényforrások, a műszerek és a te­levíziós berendezések, amelyek az állatok állapotáról tudósítanak. Ezért, amikor a mesterséges égitest Föl­dünknek a Nap felé néző oldalán halad, hatékony 'hűtésre van szükség. Akkor pedig, amikor a mesterséges égitest a Föld által vetett árnyék­ban halad, elesik a külső hőforrás és ilyenkor a mesterséges égitestet fű­teni kell. Az összes műszerek és be­rendezések rendeltetésszerű üzemé­nek biztosításához olyan energiafor­rásra van szükség, amely képes egy kisebb háztömb teljes energiaigényé­nek kielégítésére. Ehhez pedig kü­lönleges, nagyon kis önsúlyú és na­gyon kis térfogatú áramforrásokra van szükség. Miért szükséges a körpálya? A technikai részletekhez tartozik még, hogy visszatérő mesterséges hold számára, ismereteink jelenlegi fokán, célszerű körpályát biztosítani. Ebben az esetben ugyanis bármely keringésben és a pálya bármely sza­kaszán érkező leválasztási parancs azonos visszatérő pályát biztosít. így tudjuk csak biztosítani visszajutását Földünkre. A kísérleti állatok visszahozatalának sok szempontból van jelentősége. A Földünk felületéről történő indítás alkalmával a gyorsulások miatt, meg­terheléstöbblet hat a kísérleti álla­tokra. Ez a megterhelés akkor je­lentkezik, amikor a földi gravitáció következtében normális súlyuk is van. Ilyenkor tehát az a feladat, hogy az indításnál fellépő járulékos terhelések káros hatását kiküszöböl­jük. A pályára állás pillanatában megszűnik mind a járulékos meg­terhelés, mind a földi gravitáció ha­tása — éppen a mesterséges égitest mozgása következtében —, és ekkor a rakéta a benne levő élőlényekkel együtt a súlytalanság állapotába ke­rül. Hogy ennek az állapotnak nincse­nek káros hatásai, azt már a Laj­kával végzett kísérlet bebizonyította. De vajon mi történik akkor, amikor a Földről érkező parancs üzembe he­lyezi a fékező rakétát és a rakéta s a benne levő élőlények a súlyta­lanság állapotából minden átmenet nélkül erős megterhelés alá kerül­nek? Erre a kérdésre csak kísérlet tel adhatunk választ és tulajdonkép­pen ez meg is történt a második szputnyik-űrhajő visszatérésekor. A kísérleti állatok, persze nem min­den fáradság nélkül, túlélték ezt a kritikus állapotot, sőt épségben tértek vissza Földünk felületére. A földet érés az elméletileg előre megjelölt ponttól mintegy 10 kilomé­teres távolságban következett be. Ha az irányítástechnikának ezt a pon­tosságát földi viszonylatokra számol­juk át, akkor ennek rendkívüli pon tosságát joggal lehet félelmetesnek nevezni. Az örökléstani hatások tanulmányo­zása A földet ért kutyák állapotának el­ső vizsgálata során elváltozásokat nem tapasztaltak. Persze csak ké­sőbbi vizsgálatok döntik majd el, hogy nem keletkeztek-e egyelőre lappangó elváltozások. Hasonlóan ér­dekes azoknak az egereknek és pat­kányoknak a vizsgálata, amelyek a kísérleti kutyákkal együtt utaztak a kabinban. Az egereknek és a patkányoknak az a tulajdonsága, hogy néhány hő­nap alatt több nemzedék erejéig sza­porodnak, lehetővé teszi azt is, hogy a kutatók hamarosan megállapíthas­sák, van-e örökléstani hatása a vi lágűrben megtett útnak, s ha van, milyen. Földünk felületén a szilárd kér get övező légkör védelmet nyújt a mindenségből érkező és rendkívül nagy energiájú kozmikus sugárzási részecskék ellen. Ezek a részecskék azonban gyengítetlenül érik az űr­hajó utasait. Az ilyen — mesterségesen előállí tott — sugárzás vizsgálata azt mu­tatta, hogy bármely búzafajta be­sugárzással kezelt magvaiból szár­mazó utódokból az anyanövénytől eltérő tulajdonságú, már eddig is­mert vagy eddig még ismeretlen búzafajták jöttek létre. Azt is ta pasztalták, hogy besugárzással kezelt szegfűtövön olyan virágok nyíltak, amelyeknek szírmai felerészben hó­fehérek, felerészben pedig bíborvö­rösek voltak. Ezt a szakemberek úgy fejezik ki, hogy a sugárzásoknak az élőlényekre mutációs hatásuk van. Megállapították azt is, hogy ezeknek a mutációs hatásoknak egy része az utódokban öröklődik. Rendkívüli jelentősége van tehát annak, hogy a jelenlegi űrutazási feltételek mellett megvizsgálják, lét­rejönnek-e az élőlényeken olyan ha­tások, amelyeket az utódok örököl­nek. Ha az ember űrutazása esetében a hiányos sugárvédelem miatt örök­lődő következmények keletkezhetnek, esetleg kóros, a normálistól eltérő emberi sokaság jöhet létre a Földön. Mindez azt bizonyítja, hogy nem elég az utazás technikájának kidolgozása, hanem nagy körültekintéssel kell vizsgálni azt is, hogy egy tényleges utazásnak milyen következményei le­hetnek a későbbi generációkban. Ezt a célt szolgálta növényeknek, gombáknak és növényi magvaknak a szputnyik-űrhajón való elhelyezése is. A növények vizsgálata, utódaik tanulmányozása és a magvakbői ki­kelő növények vizsgálata szintén örökléstani kérdésekre vet majd fényt. Ezen a ponton pedig már közele­dik egymáshoz két fontos kérdés: hogyan alakult ki az élet s hogyan hatnak az élőlényekre a különféle fizikai viszonyok? Az élet kialakulá­sának kérdése a Földön ugyanis nem választható el kozmikus környeze­tünktől. Az innen érkező hatásoknak feltétlenül meghatározó szerep jutott abban, hogy milyen élőlényformák jöttek létre szűkebb világunkban. A második szputnyik-ürhajó ered­ményeként az ember eljutott a világ­űr kapujáig, s talán már a közeli jövőben felkereshet idegen világokat. Ott az életnek olyan formáival talál­kozhat, amelyek Földünkön ismeret­lenek. A kutatások tehát ezen a té­ren is szolgálják az élet lényegének jobb megértését, ezáltal kihatnak az egész orvostudományra is. (Népszabadság) Lope deVega (1562—1635) AUTOMATIKUS TUTAJfiPlTÉS A Szovjetunió „hatalmas erdősé­geinek kitermelése során a kidön­tött törzsekből gépi úton gyárta­nak tutajokat. Futószalag emeli ki a törzset a vízből, fényelektromos úton megméri vastagságát, hosszát stb., majd automatikusan acélpánttal összefogja. A tutajokat szinte úszó szigetekké állítják össze és motoros hajóval vontatják. A tutajautomatát két ember kezeli. Lope de Vega, ha nem is kezdemé­nyezője, de megalapítója és világirodalmi rangra emelője a spanyol nemzeti drá­mának. Élete a XVI. sz. utolsó, és a XVII. sz. első harmadába esik, abba az időszak­ba, mikor a politikai hatalma csúcspont­ján álló nagy birodalomban sosem nyugo­dott le a Nap. Ez egyúttal a művészetek aranykora is, melynek fényéhez Vega is nagyban hozzájárult. Előkelő család sarja s fiatalon árvul el. Már ötéves korában latinul versel, 10 esztendős, mikor az alcalai egyetem hallgatója, 13 mikor első vígjátékát elő­adják. Majd részt vesz a portugálok el­leni hadjáratban s az Armáda kudarcá­ban. — Hazájában hercegek titkára lesz. Kétszer is megnősül, s még akkor sem fogy ki a botrányos szerelmi kalandokból mikor 52 éves korában kolostorba vonul s a teológia doktora és felszentelt pap lesz. Haláláig folytatja irodalmi munkás­ságát. — Méltán nevezte Cervantes a ter­mészet csodájának, mert lírai és elbe­szélő alkotásain kívül színdarabjainak száma meghaladja a kétezret, melyből ma is 500-at tart nyilván a spanyol irodalom. — Megteremti a spanyol színpad hagyo­mányait, szellemét, nyelvét. Bámulatos mesekitalálás, érdekfeszítő, meglepetést meglepetésre halmozó cselekménybonyolí­tás, rendkívül széles tárgykör, zengő ver­selés jellemzik darabjait. Mitológiai, val­lásos, klasszikus és korszerű történeti témákat dolgozott fel. Erős realista jel­lemzés és mélyre ható megfigyelés plasz­tikusan tüntetik fel a helyzeteket és sze­replőket. A spanyol dráma legfőbb moz­gatója a becsület, elsősorban az osztály­gőgtől feszülő nemzeti és lovagi becsü­let. A királyi udvarban és a színházakban nagy pompával előadott történeti drámáit jelentőségben jóval felülmúlják alkotása zömét képező azon művei, melyekben nem egy bizonyos osztályt jellemez s melyeket a nép összességének írt. Ellentétben a klasszikus drámaírás sza­bályaival s műfaji korlátozásokkal, Vega színdarabjaiban összeolvad a szomorú- és vígjáték s népi elemekkel, tánccal és énekkel tarkítja őket. Az élet teljességét akarja adni, szenvedéseivel és örömeivel s ezért oly valószerűek művei. Számunkra Vegát az teszi maivá, hogy az egyetemes irodalom egyik legrégibb kollektív drámájának: a Báránykút-nak a szerzője, melynek hőse a közösség s melynek előterében a parasztság áll. A parasztság a 16. században mint új társadalmi erő jelentkezik. — A komédia tárgya középkori történeti tényen alap­szik. A Cordoba közelében fekvő falura, Fuente Ovejuna-ra (Báránykút) tűrhetet­lenül nehezedik a rideg és kímélet­len feudális szellem. Csordultig telik a mérték, mikor a község bírájának szép fiatal lányát, Laurenciát esküvője nap­ján erőszakkal magáévá teszi a falu zsarnoka Gomez gróf. Erre a megalázott parasztság rendi becsülete elemi erő­vel lobban lángra. Elkeseredett dühük­ben bosszút állnak és meggyilkolják hű­bérurukat. A király kiküldött vizsgáló­bírájának minden kísérlete meddő ma­rad. A falu népe egyértelmű elhatározá­sához híven még a kínvallatás ellenére sem árulja el a tettest, hanem mindent magára vállal. A királyi bíró kénytelen a parasztok elől meghátrálni. Művészi megoldásán túl Vegának a kor merev "felfogásával szembeszálló hihetet­len merészsége, forradalmisága ad ma­radandó értéket e műnek. Bárkány Jenőné. tízŰJ SZÖ kMzfafím/e VÍZSZINTES 1. A szlovák történelem egyik legdi­csöbb napja, (a nyíl irányában) 11. Egy­kori néger állam, jelenleg Dél-Nigériá­hoz tartozik. 12. Magadnak, magának szlovákul. 13. Rágódohány. 14. Idegen fér­fi név. 15. Személyes névmás. 17. Egyne­mű, egyöntetű, görögül. 20. „L"! 23. Nemzet, nép, szlovákul. 24. Vissza: kopár 26. Perel össze-vissza. 28. Vonat útja. 29 Körte németül. 30. Eddig szlovákul. 31. 2 szó: helyrag, és ék németül. 32. A raga­dozó madarak rendjébe tartozó héják egyik neme. 33. Német kötőszó. 35. Centi­méterekre beosztott léc, vízmérésekre is használják, (ékezet felesleg). 36. M. S. 37. Emel!! 38. Kötőszó. 40. A vízszin­tes 12 fordítottja. 41. Mássalhangzó ki­ejtve. 42. Emlékezz, latinul. 44. Feltételes kötőszó. 45. Helyrag. 48. Alá. 50. Irak óko­ri neve. 56. Az 1 vízszintes folytatása. FÜGGŐLEGES 1. Európai főváros. 2. Németül hoz­hez. 3. Vissza: Vízijármű. 4. Vasúti kocsi németül. 5. Jóízű. 6. Keretlen! 7. Onegin keverve. 8. Alvás után teszi, ékezet fe­lesleg. 9. Bajorországi folyó. 10. Mutató szócska. 16. A menyétfélék családjához tartozó vérengző emlősfaj. 18. Villanyégő márka. 19. Tanító németül fonétikusan. 21. Széljegyzet, novellaszerű színes hír­lapi cikk. 22. 2 szó: román pénzegység és nem régi. 24. Diadal ékezet felesleg. 25. Kezdeményez, latinul. 27. Kettő. 29. Lengyel szabadsághős. 33. Nyugat-német­országi város. 34. An den összetétele. 37. Név szlovákul, utolsó betű felesleg. 39. Németül és fonétikusan sugár. 43. Vár, ékezet pótlással. 45. Szeszes ital. 46. Visz­sza nagyon öreg, ék. pótlással. 47. Juta­lom. 49. Számjegy, németül. 50. A szor­galom mintaképe fonétikusan. 51. Zoltán, Ferenc. 52. A 27. függőleges mássalhang­zói. 53. Itt szlovákui. 54. M. Ó. 55. Azo­nos magánhangzók. TUDNIVALÓK Beküldendő a vízszintes 1. és 56, meg­fejtése legkésőbb 6 napon belUl. A cím­zésnél tüntessék fel: Keresztrejtvény. A megfejtéseket lehetőleg levelezőlapon szíveskedjenek szerkesztőségünk címére beküldeni: Üj Szó, Bratislava, Gorkého 10. A helyes megfejtők között minden héten 5 könyvet sorsolunk ki. MEGFEJTÉS Á legutóbb közölt keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Munkás-paraszt szö­vetséggel erősítsük a termelő szövetke­zeti mozgalmat. Sorsolással a következők nyertek könyv­jutalmat: 1. Vajner Béla, Bratislava. 2. Borik Mihály, Velkézlievcé 3. özv. ötvös Béláné, Dol. Óhaj. 4. Raab Imre, Komárno. 5. Mitrik Viola, Košice. A könyveket postán küldjük el. Szombat, aug. 27. A BRATISLAVAI MOZIK MOSORA: PRAHA: Delia Rovere tábornok (olasz) 10.30, 13,30, 16, 18,30, 21, METROPOL: A nagy családok' (francia) 16, 18.15, 20.30, POHRA­NIČNÍK: Májusi mulatság (NDK) 16. 18.15, 20.30, SLOVAN: Tévedés kizárva (olasz) 16, 18.15 20.30, TATRA: Campo Mamula (jugoszláv) 16, 18.15, 20.30, MLA­DÝCH: Partizánösvény (szovjet) 16. VÁRUDVAR: Négyszáz csapás (francia) 20, DUKLA: Üjházasok (szovjet) 18, 20.15, MIER: A bűn útján (cseh) 18, 20, OB­ZOR: Csendes Don I. rész (szovjet) 18, 1.15, MÄJ: Elcserélt fénykép (szovjet) .J„ 20.15, NÁDEJ: Töretlen föld (szlo­vák) 20, ZORA: Egy kislány keresi az édesapját (szovjet) 18, 20, POKROK: Holnap véget ér a harc (szlovák) 18, .15, ISKRA: Nálunk Mechovban (cseh) , 20.15, PARTIZÁN: Ingovágy (cseh) í, 20, BRIGÁDNIK: Rettegett Iván I.— II. rész (szovjet) 20, PIONIER: Ütött az óra (szlovák) 20. 18 A KOŠICEI MOZIK MŰSORA­SLOVAN: Félbeszakadt dal (szlovák­grúz), TATRA: Akkor karácsonykor (cseh), ÜSMEV: Üjházasok (szovjet), PARTIZÁN­Ütött az óra (szlovák), KERTMOZI: Múló évek (szovjet), DUKLA: B akció (cseh), MLADÝCH: Meseország (szovjet). A KOŠICEI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA. Ma: Bohémélet (19), Holnap: Szemtől szembe (19). A televízió műsora: BRATISLAVA: 17.20—18.30 A XVII. olimpiai játékok közvetítése Rómából. 19.00 TV-hlradó. 19.30 Mezőgazdasági adás. 19.45: Szórakoztató zene 21.00 A XVII. olimpiai játékok közvetítése. 21.30 Tánczene. 22.00 A nap visszhangja. BUDAPEST: 20.55 Az olimpiáról jelen­tik. Közvetítés az úszóversenyekről. 21.21 —21.30 Filmösszefoglaló. Időjárás. Reggelenként felhőátvonulások. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 24—28 fok között. Enyhe délkeleti szél. {JJ SZÖ 8 * 1960. augusztus 27.

Next

/
Thumbnails
Contents