Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-26 / 237. szám, péntek

ýWki} WGtetárjrň, egvesütietefi! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. augusztus 26. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 237. szám Napjaink egyik legfontosabb követelménye Mióta világ a világ, a tydomány és a technika fejlődésének üteme még sohasem volt ilyen gyors mint éppen napjainkban. Lépést tartani ezzel a fejlődéssel életünk egyetlen szakaszán sem lehet más ként, mint rendszeres továbbkép zéssel, tudásunk, ismereteink állandó gyarapításával. Ezer és ezer ember ismerte már fel azt ?z aranyigazságot, hogy ami képzettség szempontjából kielégítő volt tegnap, az nem elégséges mára, holnap pedig már mai tudásunk bizonyul kevésnek. Hisz a technika szüntelenül előrehalad, egyre újabb gépeket és berendezéseket helyez nek üzembe, állandóan tökéletesedik a termelés folyamata, az automatizálás mind nagyobb méreteket ölt és a munkahelyeken a gyártás egyre igényesebb feladataival kell megbirkózniok a dolgozóknak. Szocialista rendszerünk éppen ezért embereknek a művelődésre va jogát a polgári jogok első helyére teszi. Nálunk nem csupán arról van szó, hogy lépést tartsunk a technikai fejlődéssel. Szocialista társadalomban a tudás állandó gyarapítása mindenekelőtt azért fontos, mert enélkül nem tudnánk biztosítani a nép életszínvonalának szüntelen emeléséhez szükséges anyagi javak bőségét. Társadalmunk pecíig jntiáí gazdagabbá válik, minél többel járulnak hozzá egyes tagjai gazdaságának gyarapításához. Természetes tehát, hogy a nevelés, a művelődés és a nép kulturális élete kérdéseire pártunk szüntelenül nagy gondot fordít. 1965-ben például csupán az ipariskolákon annyi diák fog tanulni, amennyi 1936-ban az összes szakiskolákat látogatta. A főiskolák hallgatóinak létszáma ugyanezen idő alatt mintegy háromszorosára növekszik s ezen belül a műszaki főiskolákon a tanulók száma a mostaninak hétszeresére emelkedik. Ezáltal a szakemberek száma hazánkban eléri az egymillió főt, s minden hatodik dolgozó közép-, illetve főiskolai végzettséggel rendelkezik majd. A szakiskolázás nagyszabású fejlődése azonban korántsem jelenti azt, hogy a szakképzett káderek nevelése csupán erre korlátozódik. A szükséglet és a követelmények szempontjából ez korántsem lenne kielégítő. Ma már aligha kell bővebben bizonygatni bárki előtt is, hogy a technika és a tudomány rohamos előrehaladása mellett sem a szakiskola elvégzését, sem pedig a munkában szerzett többévtizedes gyakorlatot önmagában véve nem tekinthetjük a képesítés befejezésének. Pártunk irányelvei éppen ezért nyomatékosan felhívják a figyelmet az összes dolgozók szakmai továbbképzésének fejlesztésére és hangsúlyozzák, hogy ehhez a lehető legalaposabban ki kell használni a tanulás különféle formáit. Számos üzemben megértették már, hogy a legkorszerűbb technika bevezetése is kevés eredménynyel járna, ha a dolgozók előtt ismeretlen maradna. így például a dubnicai K. J. Vorosilov Üzemben a párt- és a szakszervezet kezdeményezésére a dolgozók tanulásának komplex tervét dolgozták ki az 1961—1965. évekre. A terv, az üzem igényes termelési feladataiból kiindulva céltudatosan arra irányul, hogy a dolgozókat előkészítse a feladatok maradéktalan valóra váltására. A terv a műszaki fejlesztés szükségleteit szem előtt tartva mindenekelőtt a munkások szaktudásának bővítését szorgalmazza. E célból műhelyiskolákat szerveztek, mégpedig a szükséglet szerint az egyes műszakok számára. Természetesen gondolnak a vexaiő dolgozók továbbképzésére is. Az üzem 106 dolgozója már több szakmában nyert kiképzést, 511 dolgozó foglalkozása mellett ipari és gazdasági iskolákon tanul, 35 alkalmazott pedig főiskolai távtanuláson vesz részt. A továbbtanulás iránt a dolgozók körében mindenütt nagy érdeklődés mutatkozik. Ez az érdek lődés különösen a szocialista munkabrigádok mozgalmainak fejlődésével egyre jobban fokozódik. Sajnos, üzemeinkben a dubnicai példához hasonló gondoskodás a dolgozók továbbképzéséről még nem vált általánossá. Mindenekelőtt a pártszervezeteknek és a szakszervezeteknek kell ezen a téren meg felelő kezdeményezéssel odahatni, hogy a rendszeres továbbképzés mindenütt megértésre találjon mind az üzemek vezetősége, mind valamennyi dolgozó részéről s e fontos feladat megoldásához ne csak a jelenlegi szükséglet, de a további feladatok figyelembevételével lássanak hozzá. A továbbtanulás lehetősége mindenütt adva van, fontos azonban, hogy ezt a lehető legjobban kihasználjuk az összes termelési ágazatok munkahelyein. Hiszen a követelmények egyre nagyobbak. Vegyük például az építészeti ipart, ahol az új munkamódszerek bevezetése, az építészet iparosítása mind nagyobb igényeket támasztanak a dolgozók szakképzettségével szemben, ugyanakkor azonban az építészetben dolgozók teljes 41,6 százaléka szakképzettség nélküli segédmunkás. Hasonlóképpen gazdaságunk egyéb szakaszain, mint a kohóiparban, vegyi iparban, gépiparban és másutt, az új technika és technológia meghonosítása megköveteli, hogy az eddiginél sokkal jobban törődjenek a szaktudás bővítésével, új szakképzett dolgozók nevelésével. Az üzemeknek e téren a jövőben nagyobb kezdeményezést kell felmutatniok s a szakemberek utánpótlásának biztosításában is jotjban, mint eddig, kell a saját erejükre támaszkodniok. Ennek elérése megkívánja, hogy a lehető legjobban kihasználják a szak- és főiskolákon a foglalkozás félbeszakítása nélküli tanulást és az üzemen belül a továbbképzés különféle formáit. A vállalatoknak ezenkívül lehetőségük nyílik arra is, hogy a legjobb dolgozókat ösztöndíjjal főiskolára küldjék. Az ehhez szükséges anyagi eszközöket a dolgozók vállalati alapjából biztosíthatják. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezt a lehetőséget eddig csak nagyon kis mértékben használtak ki. A dolgozók továbbképzésének gyakorlati tapasztalatai arra is felhívják a figyelmet, hogy a párt- és szakszervezeti szervek gondoskodásának a tanulás megszervezésében való tevékeny részvételen kívül ki kell terjednie a tananyag elsajátításában nyújtott segítségre is. Célul tűztük ki a legfejlettebb kapitalista országok túlszárnyalását az egy főre eső termelésben és emellett a munkaidő lerövidítését is szorgalmazzuk. Célunk elérése csakis i legfejlettebb technika kihasználásának útján lehetséges. Üj szakemberek nevelésével, a szakképzettség elmélyítésével, a rendszeres továbbtanulással, foglalkozás mellett a szak- és főiskolák látogatásával ennek eléréséhez teremtjük meg a kedvező feltételeket, s gyorsítjuk meg a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez vezető utunkat. Hol tartunk a TALAJJAVÍTÁSBAN A gabonabetakarítás kissé hátráltatta a talajjavítás folytatását, melyben szlovákiai méretben az évi tervet csak 47,9 százalékra teljesítettük. A talajjavítás eddigi eredményeivel korántsem lehetünk megelégedve s ha a munka üteme a következő időszakban sem gyorsul, nagyon sok megkezdett vízgazdálkodási berendezés munkája marad befejezetlenül. A BRATISLAVAI ÜZEMEK KEZDEMÉNYEZÉSE Záhorie a nyugat-szlovákiai kerület egyik legtermékenyebb vidéke a talajjavításban, vízlevezető csatornák kiépítésében igen nagy segítségre szorul. A bratiafcvai üzemek közül a Dimitrov, SláW.aft, Hydrostav és Stavoindustria dolgozói igen szép kezdeményezést tanúsítottak e vidék szövetkezeteinek megsegítésére. Védnökséget vállaltak felettük és szerződésileg kötelezték magukat a munkák elvégzésére. Ennek nyomán a brigádosok naponta tehergépkocsikkal és gépekkel vonulnak ki s kapcsolódnak be a munkába. KOMPOSZTKÉSZÍTÉS ÉS TALAJJAVÍTÁS Köztudomású, hogy Szlovákiában a komposztkészítés évi tervét 2,5 millió köbméter helyett 3 millió köbméter megalapozásával jóval túlszárnyaltuk. A mezőgazdasági üzemek azonban 5 millió köbméter komposzt előállítását tűzték célul, s e menynyiség teljesítéséhez még nagyon sok köbméter hiányzik. Általában szántóföldjeink kevés humuszt tartalmaznak. Éppen ezért a komposztkészítést joggal nevezhetjük talajjavításnak. ITT AZ IDEJE ANNAK, hogy megkezdjük a kevés hozamú rétek, legelők felszántását, termővétételét. Ezáltal feljavítjuk a talaj szerkezetét és gazdag takarmányalapot biztosíthatunk. Szlovákia kerületeiben az év elejétől 6209 hektárt szántottak fel, de ez sem felel meg a kínálkozó lehetőségeknek. Az aratás befejezésével a talajjavítás eredményeit is növelhetjük, de ehhez a szövetkezetek tagjai és a falvak egész lakossága még nagyobb fokú támogatására van szükség. fth) &SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSS/SSS/SSSSS í § I Tanévnyitás előtt š S Szeptember elsején a komárnói já- § ^ rásban 110 általános iskolában kezdik ^ J meg a tanítást. Svätý Peteren és § ^ Marcelován új iskolák nyílnak 13—13 ^ i osztállyal. Knlárovon átadják a nagy ^ ^ három pavilonos iskola egy részét, ^ í melyet a tanítók számára épített la- fc § ká.sokkal 1961-ben fejeznek be. $ fc A komárnói járásban az iskolák § ^ többségét a szünidő alatt tatarozzák. ^ ^ Madaron Trenka Tibor tanító kezde- S ^ ményezésére az iskolaépület javítását ^ fc a tanítók végezték brigádmunkában. ^ ^ Kollárovo mellett, Császta-pusztán ka- ^ i binetteí és kultúrteremmel bővítik az S ^ iskolát és festeni is fogják. A mun- ^ i kálatok azonban késlekednek. Az is- § ^kola igazgatója a helyi nemzeti bi-^ § zottságot kérte, hogy utasítsa az épít- ^ ^ kezési csoportot, ne végezzen más ^ i munkát, míg az iskola tatarozása be fc ^ nem fejeződik. Sajnos a panaszt nem% i orvosolták, s ezért bizonytalan, hogy J ^ tanévnyitásig rendben lesz-e a kis két- § § osztályos tanyai iskola. ^ ^ A szünidő alatt a tanítók szakkép- ^ i zettségük növelésére is gondot fordí- § ^ tottak. A magyar és szlovák szakos ^ i tanítók tanulmányúttal egybekötött i ^oktatáson vettek részt. Kerületi isko- ^ ^ lá7ásnn vnltak- mén a hinlnniai tn~ o A nitrai kerületi meliorációs vállalat dolgozói tevékeny részt vesznek a föld termőképességének növeléséért folytatott küzdelemben. Képünk az említett vállalat dolgozóját, Ladislav Bečár baggerest ábrázolja munka közben. (Foto: M. Sloziariková) ( Ünnepélyesen megnyitották a XVII. olimpiai játékokat Tegnap nagy napra ébredt Róma, az olasz főváros. E majdnem két milliós város négy éven át készült a tegnapi napra, mely a XVII. nyári olimpiai játékok ünnepélyes megnyitóját jelentette. Róma lakói már a kora délutáni órákban tódultak az olimpiai stadionhoz, hogy szemtanúi lehessenek a sportolók egyik legnagyobb ünnepe, az olimpiai játékok ünnepélyes megnyitásának. De nemcsak Róma lakói, hanem egész Európa a televízió ernyőin keresztül szemtanúja lehetett ennek a nagyszabású ünnepségnek. Jóval a megnyitó előtt a 100 000 férőhelyes stadion minden helye foglalt volt. A megnyitó ünnepség Gronchinak, Olaszország köztársasági elnökének stadionba érkezésével kezdődött. (Folytatás a 6. oldalon) ^ lázáson voltak még a biológiai ta- s ^ nárok és az igazgatók. A napokban^ i szemináriumokon vesznek részt azck ^ ^ a tanítók, kiknek osztályaikban váltó- ^ § zott a tanterv. D .V.S Rz ENSZ-csapatok a belgákat támogatják Kongóban Az óriási ingotok megmunkálásában (ČTK) — Olvasóink még emlékeznek rá, hogy néhány héttel ezelőtt Plzeňból Kunčicébe szállítottak két hatalmas, közel 130 tonnás nyersacélöntvényt tüzes állapotban. A szállítás különleges intézkedések és berendezések egész sorát igényelte. Most arról adhatunk hírt, hogy a két hatalmas ingotot a köztársaság legnagyobb, 12 000 tonna nyomású sajtolójával ugyancsak izzó állapotban megmunkálásba vették. Az ingótokon 20 különböző műveletet végeznek és közben mély-kemencékben tartják a megkívánt 1200 fokos hőfokon. • • • • • • • • New York (ČTK) - Bár az ENSZ kimondottan amerikai sajtóügynökségeken keresztül értesül a kongói harcokról s e híreket szándékosan titok alatt tartják," ENSZ-körökből különféle adatok szivárogtak ki, melyek fényt vetnek az események hátterére és az ENSZ-szervek áldat lan szerepére. Bebizonyosodott, hogy Hammarsk jöld főtitkár többszöri fogadkozása ellenére az ENSZ-csapatok a Csombéhez húzódó árulók és a belgák oldalán vesznek részt a katangai első villongásokban. A Mali Szövetségből jött ENSZ-alakulatok és a Csőmbe rendszert elítélő ellenzéki csoportok augusztus 23-i összecsapásakor az ENSZ-alakulatok a Katangában maradt belga csapatok mellett harcoltak. így tehát beigazolódott, hogy Hammarskjöld nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a belga • • • • • • • • Gazdag zöldségtermés mutatkozik az idén a kelet-szlovákiai kerület egységes földműves szövetkezeteinek és állami gazdaságainak földjein. A mezőgazdasági dolgozók napról napra több zöldséget adnak át a felvásárló-üzemnek. Megkezdték a zöldségszedést a trebisovi élelmi szerkombinát gazdaságának földjein is. Helena Kušnierová, a trebišovi élelmiszerkombinát gazdasága növénytermesztő csoport iának dolgozója örül a gazdag paprikatermésnek. (F. Schingler felv. — ČTK) csapatok eltávoznak és hogy az ENSZ-csapatok szigorúan semlegesek lesznek. Mint tudjuk, Hammarskjöld szembehelyezkedett Lumumba kormányának azzal a követelésével, hogy az ENSZ-csapatok segítsenek biztosítani Kongó épségét és sérthetetlenségét, úgy, ahogyan ezt a Biztonsági Tanács határozata követeli. Ez azt jelenti, hogy az ENSZ-csapatok feladata a belgák irányította katangai szakadár-mozgalom elnyomása lenne. Hammarskjöld azt állítja, hogy az ENSZ-csapatok „nem jogosultak" erre. Üj fényt vet a kongói helyzetre az a tény, hogy a Mali Szövetség csapatai, azaz a szenegáli csapatok a franciák hagyományos gyarmati alakulatai, amelyek például Algériában is a nemzeti felszabadító mozgalom ellen harcolnak. A szenegáli alakulatok az ENSZ égisze alatt francia tisztek vezetésével tartózkodnak Kongóban. Ezzel kapcsolatban ENSZ-körökban rámutatnak a kongói helyzet és a Mali Szövetségben megindult szakadár-mozgalom összefüggésére. Derék segítőtársak A közép-szlovákiai kerület üzemei ez idén nagyon sokat segítettek szövetkezeteinknek a gabona betakarításában. A fil'ákovoi Kovosmalt dolgozói sem maradtak adósak a segítséggel, hiszen az aratás megkezdésétől az üzem csaknem 180 dolgozója indul el a falvakra és villát, kaszát ragad csakhogy a parasztok egész évi fáradságos munkájának gyümölcse mielőbb a magtárba kerüljön. Az üzemi brigádokat az üzem mellett létesült aratóbizottság irányítja, mely a JNB és a járási pártbizottság javaslata alapján oda küldi a legtöbb segítséget, ahol legnagyobb szükség mutatkozik. A Kovosmalt munkásai amellett, hogy védnökségi tevékenységüket példásan ellátják, a šuricei és Veľké Dravce-i szövetkezetnek is segítettek.