Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-25 / 236. szám, csütörtök

FELSŐBB OSZTÁLYBA LÉPHET" •yf///sss/f/fs/ss/s//ss/s/ssss/ssrssss//s"s"s//f/^ Az európai mikrológusok közeledő. II. kongresszusát megelőzően gomba­kiállítás nyílott augusztus 22-én Prá­gában a távösszeköttetési alkalma­zottak házának kistermében. Különös érdeklődést keltenek a Mykroproduk­ta népi szövetkezet által kiállított ; gombák. A kiállítás célja, hogy az érdeklődők széles körével megismer­tesse a különböző fajtájú gombákat. és felhasználásuk módját. Képünkön: A gombakiállítás. (Ján Tachezzy - ČTK felv.) Á FULNEKI ROMO ÜZEM a brnói II. nemzetközi nagyvásáron 10 automatikus mosógépből álló mosodát mutat be. Ez a mosoda 35 százalékkal kevesebb ener­giát fogyaszt az eddigieknél. A BARRANDOVI FILMSTÚDIÓ dolgozói­nak egy csoportja Indiába repült, hogy Bombayban a Halál a cukorszigeten című ! film külső felvételeit előkészítse. HATALMAS TÜZ PUSZTÍTOTT az egyik] híres damaszkuszi bazárban. A tűzben há- . rom asszony életét vesztette. A L'HUMANITE keddi számában beszá- ' mol arről, hogy Franco rendőrsége ül­dözi azokat a spanyolokat, akik a Szov­jetunióból tértek haza. (ČTK) FAGYASZTOTT ÁLLAPOTBAN ÁRULJÁK a halfélék több mint 30 százalékát a Szovjetunióban. A fagyasztást legtöbb esetben a halászat után közvetlenül a halászhajón végzik: 1965-ben 900 ezer tonna hal fagyasztását tervezik a ha­lászhajőkon. A PISAI FERDETORONYBÖL kiugrott egy olasz munkanélküli. Azonnal ször­nyethalt. ÚJBÓL HELYREÁLLT A FORGALOM, ez Ifjúsági Vasútvonalon Hronská Dúbra­va és Banská Štiavnica között. Ez a va­sútvonal a júliusi árvizek következtében erősen megrongálódott. BEFEJEZŐDÖTT TOKIÓBAN a japán anyák 6. kongresszusa, amely „Az anyák, akik' életet adtak gyermekeiknek, . megvédik egyenmekeiket" jelszó jegyében folyt le. A kongresszus három napig tar­tott, 13 ezer küldött vett részt rajta' a világ minden részéből. SORON HAVAZOTT AMERIKÁBAN Mon­tána és Kolnrádo hegyes vidékein. Sok , helyi utat eltorlaszolt a hó. MEGNYÍLT GOTTWALDOVBAN A BŐR- ; IPARI KIÁLLÍTÁS, amelyen az 1961-es kol­lekció darabjait mutatják be. A 13 hazai • üzemen kívül Nyugat-Németország, Mon-' gólia és Kína is kiállítja termékeit. SZEPTEMBER ELSŐ VASÁRNAPJÁN TARTJÁK meg a huszita ünnepségeket Vladaŕ u Žlutic szabadtéri színházában. DÉL-OLASZORSZÁG LAKÓINAK 30 SZÁZALÉKA írástudatlan. A szülök kü­lönböző munkákra fogják be a gyereke­ket ahelyett, hogy iskolába küldenék őket. • A CSEHSZLOVÁK LÉGIFORGALMI TÁR­SASÁG a brnói nagyvásáron bemutatja légiközlekedésünk fejlődését. LEZUHANT KIJEV KÖZELÉBEN egy IL-18 jelzésű személyszállító repülőgép, amely Kairóból Moszkvába tartott. A re­pülőgép 27 utasa életét vesztette, a sze­rencsétlenség okát kormánybizottság vizs­gálja. VASBETON HELYETT BAMÖUSZBETONT ALKALMAZNAK a kínai építészek. Az ! eddigi tapasztalatok szerint a bambusz­beton jól beválik. • EMELKEDIK A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁ­MA Kanadában. 1960. július 23-án 311 ezer személy volt munka nélkül, 83 ezer­rel több, mint a múlt év ugyanazon idő­szakában. WASHINGTONBAN az egyik ünnepélyes ' filmbemutató alkalmából Hallyuiell angol ] riporter nem volt hajlandó von Braun­nal kezet fogni. „Nem tudom elfelejteni, • hogy az ö V-2-je pusztította el az ' angol városokat" mondotta Hallywell. NYOLCSZÁZ, többségében fiatal uk- ; rán képzőművész művei láthatók a! Kijevben augusztus 22-én megnyílt „Szovjet-Ukrajna" kiállításon. AZ 1960-AS BEETHOVEN-NAPOK KERE­TÉBEN Hradec pri Opaveben kiállítás nyílott azokból a dokumentumokból, amelyek a nagy zeneszerző e kastélyban való tartózkodásáról tanúskodnak. NEMZETKÖZI KONGRESSZUS KEZDŐ­DÖTT Varsóban augusztus 23-án a ló­tenyésztésről. A kongresszuson Csehszlo­vákia képviselői is részt vesznek. 99 Vizsganapok voltak ezek a mos­taniak. A megoldásra váró feladvá­nyok egyikét a beérett termés jelen­tette a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek számára. Ha bizo­nyítványt állítanának ki például a Ce­čejovceieknek, a terméscsata külön­böző érdemjegyei összesítését feltün­tető rovatba a „Felsőbb osztályba léphet" minősítést írhatnánk. Mint mindenütt, az időjárás itt is próbára tette a leleményességet és a szervezőerőt. Hisz egy ezerhatszáz hektáros gazdaságban amúgyis akad gond, hátha még munkáskezekben sem bővelkednek. S mivel a gépek használata is körülményessé vált, 100 pár fogott munkába, hogy — a terv szerint — a hónap végére győzze a betakarítás munkáját. A falu „elnéptelenedett", s akkora a csöndesség, mintha elköltöztek vol­na. Csáji István HNB-titkárt keresve kapom a választ: — A zabhoz ment. A határban szekerek érik egy­mást, cséplőgép dohog, kévekötök forognak, vagy a kasza pengése ve­gyül a nyári nap delelőjébe. — Mindent megteszünk a termé­sért! — mondja a titkár, s szavai mellé a tények sorakoznak: igyeke­zetből, szorgalomból nincs itt hiány. S ahogy zsákokba gyűlik az idei kenyér, mindjárt kínálja magát a jö­vő terve, távlatai mely egyértelmű a jobb módú, kulturált faluval s az ejős szövetkezettel. — Az első „tűzkeresztség" csak egy lépés az újonnan megválasztott nemzeti bizottság megkezdett útján — mondja a titkár. És a további feladatok során az előttük álló me­rész tervek célkitűzéseit említi, és a faluvezetés tömegalapját, melyet a szocialista demokrácia kiszélesítése szavakkal szoktunk emlegetni. Mert ez a két probléma nagyon is egy fogalom. A cél és a hozzávezető út villan fel benne. Čečejovce - jómódú falu. Régen is módos parasztok lakták. Mégsem véletlen, hogy a fejlődés erőteljesebb jellemzői az elmúlt 10 év alatt ala­kultak ki. Csak egy példát: 130 új ház épült ebben az 1200 lelket szám­láló faluban. S micsoda házak! — és 30 az autótulajdonosok száma. Nem véletlen, hogy az eredő — a nyílt harcban győzött nagyüzemi gaz­dálkodás. Az 1953-tól a „Győzelmes Február" nevet viselő szövetkezet 1949-ben alakult 37 taggal. - A sem­mivel kezdtük, mint az árva gyer­mek! Ma 10 millió korona a szövet­kezet vagyonértéke - hallom a szö­vetkezet irodájában. A fejlődés kétségtelen bizonyítéka ez. A jövő azonban sokkal többet kö­vetel. Mondjuk meg azonban azt is, hogy jóval a lehetőségek kihaszná­lása mögött maradtak. Az egykor jó hírű és „éllovas" szövetkezet fejlő­désének sokkal erőteljesebb feltételei voltak és vannak. S a lehetőségek elszalasztásában nemcsak a szövet­kezet vezetősége, de a HNB is ludas. — Kicsi a termelés - mondják á szövetkezeti tagok. Szinte természet­szerűleg következne, hogy - növelni kell. Itt azonban nem ritka az olyan érdekítélet, hogy „a termelés növe­kedése helyett növelni kell az egység utáni járadékot." A két megállapítás k&zött valami­féle gondolati rövidzárlat van. Az alacsony színvonalú termelés szem­beötlő ténye például, hogy - az év elejétől számítva - 4,23 liter a fe­jési átlag, s egy liter tej előállítási költsége 2,35 Kčs. A dolgozók anyagi érdekeltsége azonban csakis a több­termelés révén fokozható. Bevezették ugyan a prémium­rendszert, azonban a takarmányalap hiánya furcsa logikát diktált. Az ál­latgondozók az említett „objektív" körülmények folytán például nem érhették el az előírt súlygyarapodást. Ebben az esetben a „ha" indokolt. S ez elég volt arra, hogy a része­sedés ne a valóság, hanem a papír­forma szerint történjék. Azóta már ők is elgondolkoztak azon, hogy az ilyen „bárgyú csalás" ugyan kinek segít, s hogy a megoldás ténye más­ban gyökerezik. Ugyanúgy, mint a gépek túlbecslésének felülvizsgálása, ennek felszámolása is csak a közöst erősítheti. „Négy év alatt teljesítjük az öt­éves tervet" — mondja bizakodással id. Lackó János, a HNB elnöke, aki egyben a szövetkezet pénztárosa is. A könyvelő pedig már szaporázza a számokat, melyek a szövetkezet 4 év alatti fejlődésének tényeivé készül­nek. Mutató: 1060 1961 1962 1963 1964 (ezrekben) 1965 a bevétel elosztása 4 627 5 296 5974,8 6 631 7 302,6 7 731,5 oszthatatlan alap 462 635 717 862 1022 1082 üzemvez. alap 2 415 2 912 3106 3 315 3 505 3 633 szoc. alap 140 160 180 265 292 310 kult. alap 20 26 30 33 36 40 munkaegységekre 1840 1520 1728 1920 1920 1900 ME értéke, koronában 19,70 19,70 21,70 23,70 23,60 23,60 Az egy hektár mezőgazdasági föld­terület bevétel-kiadási mérlege is eszerint alakul. 1960-ban a bevételt 3118 korona, míg a kiadást 1445 korona jelzi. 1965-re ez a szám a bevételnél 6245­re, a kiadásnál pedig 2934-re növe­kedik. Megszoktuk, hogy hiszünk a szá­mokban. Ez a hit uralja a čečejov­ceieket is. Addig azonban, míg a szá­mokból tények lesznek. — hosszú az út. Tiszta számlával keii a bizakodást sugalló tervekhez állni, s minden rögtönzést, balkezes és alapszabály­zat-sértő „szokást", házon kívülre kell tenni. A számlák kiegyenlítésének azon­ban más problémája is van. — Két­száznegyvenhat hektár nyomja a vál­lunkat — magyarázza Csáji elvtárs. Kényszerbérletbe kapott föld ez, melynek egykori gazdái nagyobbrészt az állami gazdaságban dolgoznak. A szövetkezet beszédes könyvelője pedig már előre iszik a medve bőré­re. — Ha ezt leadjuk, a tervezett ál­latállomány is meglesz. Csak selej­tezni kell. Meg aztán, ami a leg­fontosabb, csökken az önköltség és a fejlett talajművelés feltételeinek is eleget tudunk tenni. A kérdést megtárgyalta a HNB me­zőgazdasági albizottsága, valamint a tanács is. Véleményünk azonos. Ve­gye át az állami gazdaság, hisz egy­kori tulajdonosai naponta megmoso­lyogják, hogy a szövetkezetesek baj­lódnak a földjükkel. A szövetkezetbe ők nem jönnek, mert — úgymond — a „gazdaöntudat" nem engedi, hogy egykori aratóikkal, cselédjükkel egy „platformon" álljanak. Most a JNB foglalkozik az üggyel. Döntésük csak erősítheti azt az egészséges folyamatot, mely az új gazdasági évvel megteremti az EFSZ felemelkedésének nagyon indokolt fel­tételét. Nagy feladatok állnak a falu, a HNB előtt. Legfontosabb küldetésük azon­ban, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődését a szocialista "nagyüzemi formákkal és az új munkamódszerek terjesztésével biztosítsák. S ehhez ma már nemcsak elképzelésük, de a lehetőségük is megvan. A nemzeti bizottság albizottságai, valamint az aktivisták révén mozgásba hozhatják a falut, s az emberek kezdeményezé­sének tömeges fejlesztése és alkotó­erejének kibontakoztatása szabaddá teheti a további fejlődés számára az utat. S hogy ennek maradéktalan valóra váltása ne szenvedjen kárt, a kultúra és a népművelés emberein is múlik, hogy naponta szélesítsék azt a látó­kört, melyet még rendre visszahúz a hajdani örökség, a „kistermelői óvatosság". Mert ha mulasztásról be­szélünk, Čečejovcén talán ez a leg­szembetűnőbb; a lelkekben végzendő mélyszántás elmulasztása, a köves útra került, vagy el nem hullott mag vádja. A kasza alá hajló búzamező érvel! Életet, reményt nyújtott a keskeny földcsík is, amikor bólogatni kezdte kalászait. De a kenyérerdő lágy hul­lámai már 10 éve győzelmet hirdet­nek. Ezek ágyát már nem veríték vetette, kalászait nem a kenyérféltés rettegése hizlalta. A „vasba öltözött" határ az erő ténye; a bizonytalanság kínzó érzetét pedig az összefogás győzte le. Egyszerű igazság ez. S éppen azért megdönthetetlen, mert egyszerű és széltében megértik. Csak hullatni kell a magvakat! N.. És sohase fáradjanak el a magvetők! FÖNOD ZOLTÄN AUGUSZTUS 21-ÉN BE­ZARTA KAPUIT A XXIII. LIBERECI VIÄSÁR, AMELY TARTALMÁNÁL FOGVA MINDEN EDDIGI VASART FELÜLMÚLT. A kiállítás összesen 42 ezer négyzetméternyi te­rületet foglalt el. Az üvegkiállítás céljaira fel­használt új csarnokot négy hónap alatt, a körülötte elterülő parkot társadal­mi munkával két hónap alatt készítették a libere­ci dolgozók. A kiállítás céljaira felhasználták az ugyanezen a területen fek­vő ipariskolát és a nyolc­éves középiskola épületét is. Ez utóbbiban helyez­ték el az eladásra szánt készletet. A kiállító cégek között számos szlovákiai üzem is képviseltette ma­gát. Mint pl. a žilinai „Slovena" a sviti „Tatra­svit" a partizánskei „Au­gusztus 29" Üzem és más üzemek. Összesen mintegy 16 000 tárgy került kiál­lításra. A pazar képzelettel be­rendezett kiállítást dr. Ji­fí Včelák, az építkezése­ket és a tárgyak elhelye­zését a Kerületi Tervező Intézetnek Liberecben szé­kelő mérnökei és építé­szei végezték. Az előbbi vásárokhoz viszonyítva kellemes újl­Utóhang a libereei vásárról tásként hatott, hogy a ki­állított tárgyakat céljuk­nak megfelelően, élet­szükségleti használat sze­rint csoportosították. A divatbemutatóknak is egészen új módjával ta­lálkoztunk a libereei ki­állításon. Pantomimeket tanultak be erre az al­kalomra, amelyeket több­vásznas filmvetítéssel hoznak összhangba. A divatbemutató ilyen for­mában nemcsak Izlésne­velő, hanem szórakoztató is volt. A szellemes újí­tást a közönség nagy el­ismeréssel fogadta. El kell ismerni, hogy mind tartalmilag, mind rendezésben a libereei vá­sár és kiállítás megfelelt a jóízlés iskolájának és kihangsúlyozta az ember esztétikai viszonyát a mindennapi használati tárgyakhoz. Az üveg- és porcellán­csarnokban különösen nagy feltűnést keltettek az 1959. évi moszkvai üvegkiállításon bemuta­tott kompozíciók. Ezeket mintegy száz lépésnyire a kiállítás területétől a Mú­zeum épületében helyez­ték el. Az oda vezető utat a sétány fáiról aláfüggő, a gyalogjárót szegélyező zöld gyepen szivárvány­színekben ragyogó, szap­panbuborékszerű kb. fél­méter átmérőjű üveg­gömbök jelezték. Az épü­let előtt 15 méter magas színes üvegcsövekből ösz­szeállított virágtartó szim­bolizálta a kiállítás tar­talmi mondanivalóját. A kiállítási bizottság vezetősége a sok látni­valón kívül az érdeklő­dők szabadtéri szórakoz­tatásáról is gondoskodott. Hat óra után, amikor a csarnokok kapuit bezár­ták, a pihenés és szóra­kozás idevarázsolt park­jában ízléses és újformá­jú kerti kerámiai figurák között szökőkutak csobo­gása mellett láthattuk az első szabadtéri poliekránt. öt vásznon mutatták be a Moszkvát is megjárt „Az ember és az üveg" című ipari kisfilmet. Esztrád­műsorokat, divatbemuta­tókat, hangversenyeket is rendeztek itt. ^ — * § rosszul teszi — a krónikás \ fog megemlékezni. Ugyan ki jog ^ ^ emléksorokat írni arról a nagy- i ^ arányú küzdelemről, amelyet a bu­^ zitai szövetkezeti tagok esővel, § i talajvízzel vívtak az idén? fc — ."T ™ — i ^ rás. A szövetkezet tagjai azonban ^ <5 barátokra, \ találtak bennük önzetlen segítőtársakra ^ nnük a buzitaiak. ^ torállomástól igerv icorr, ^ terveztek aratnivalót. A „_ r ...„ ^ is érkezett, de — qjjpgyan az el- \ ^ nők mondta — csak arra volt jó, ^ gep meg A magas hegyek között fekvő, szép észak-cseh­országi város heteken át lázas izgalomban élt. Ügy készültek a vásárra, mint valami nagy ünnepségre, a termelés, haladás, fejlő­dés ünnepére és úgy is búcsúztak tőle, ahogy nagy ünneptől búcsúzik az em­ber. Kissé fáradtan, kissé jóllakottan, de valójában titkos büszkeséggel, mert ők rendezték, mert sike­rült... Voltak napok, amikor 50 000-néI több idegen volt a városban. Négy-ötezer autó és motorbicikli ál- ! lott egyszerre a parkíro­zóhelyeken. Hotelek, ká­véházak tömve, sőt a ma­gánlakásokban is gazdát nyert minden üres fekvő­hely. Százhúsz országba szál­lítunk üvegárut. Üvegfú­vó mestereink diplomákat, elismerő okleveleket, aranyérdemrendeket hoz­nak haza a külföldről. De nemcsak az üveg viszi jó­hírünket. Dicséri iparun­kat a textil, porcelán, bi­zsutéria, bútor, a műanya­gok. Arről beszélt a ki­állításon is minden, hogy dolgozunk, alkotunk és hogy helyet kérünk a termelésben, rangunknak megfelelő helyet! pávid Teréz _ —, .... r j - o ^ verejték. Ruhájukra vastagon t a- \ \ pad a ragadós sár. ^ A szövetkezet tagságának döntő ^ ^ többsége most itt dolgozik. Itt a ^ ^ legveszélyesebb a „frontszakasz", i ^ Ám a dombosabb részről idehal- \ \ latszik a cséplőgép zúgása. Ott \ \ ipari munkások dolgoznak, a ^ § dombnyergen pedig traktor ka- \ ^ paszkodik, a tarlóhántást végzi. ^ ^ l_Iárom irányból hangzik a § § munka zenéje) három he- ^ ^ lyen áll a harc, három helyen egy ^ ^ célért: a k'enyérnekvaló megmen- ^ ^ téséért. Ezek a verejtékes arcú ^ i sáros emberek igazi hő % nok, akikről írni kell, ^ várnak, nem kívánnak ezüst­\ aranyérmet, csupán egy eli \ szót, egy biztató kézszorítást. § Szarka István § Asztagból csépelnek A Veľké és Maié Trakany-i szö­vetkezetesek ez idén asztagból csé­pelik a gabonát. Ez lehetővé teszi, hogy eső után nyomban hozzáláthat­nak a munkához. A bačkai szövetke­zetesek pedig a járásban elsők kö­zött teljesítették a gabona felvásár­lását, s most az őszi munkák meg­kezdésére készülnek. Minden gépük kijavítva várja a talajművelést. Kertész Pál, Leles JJJ SZÖ 4 * 1960. augusztus 25,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents