Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-24 / 235. szám, szerda

iz SZKP tanulmányi küldöttsége Prágában Hétfőn, augusztus 22-én a délelőtti órákban szovjet pártküldöttség ér­kezett Prágába, amelynek vezetője P. N. Demicsev elvtárs, az SZKP moszkvai városi bizottságának első titkára, tagjai A. E. Vossz, Lettország Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának titkára, M. N. Vasziljev, az SZKP KB osztályvezetője, K. G. Za­hovajeva, az SZKP ivanovi kerületi bizottságának titkára, D. Sz. Zemlan­szkij, az SZKP kujbisevi területi bi­zottságának titkára és V. V. Szkrja­bin, az SZKP záporozsi területi bi­zottságának első titkára. A ruzyni repülőtéren a szovjet elvtársakat Vladimír Koucký elvtárs, a CSKP KB titkára, Anton Krček elv­társ, a CSKP prágai városi bizott­ságának vezető titkára és a CSKP KB felelős dolgozói üdvözölték. A kül­döttség 14-napos tartózkodása folya­mán hazánkban megismerkedik né­pünk életéve! és munkájával, vala­mint pártunknak a szocializmus épí­tésében nyert tapasztalataival. Megérkezése napján az SZKP ta­nulmányi küldöttsége megtekintette Prágát és meglátogatta a Csehszlo­vákia 1960 kiállítást. Ünnepi est a Román Népköztársaság államünnepe alkalmából (CTK) - Hétfőn, augusztus 22-én Románia fasiszta járom alól való felszabadulása 16. évfordulójának előestéjén a bratislavai Slovan mo­ziban D. Ion Birzunak, a Román Népköztársaság prágai nagykövetsé­ge tanácsosának részvételével ün­nepi estet rendeztek. A csehszlovák és a román államhimnusz elhang­zása után az ünnepi estet Šimon Žbirka, a fasiszta ellenes Harcosok Szlovákiai Bizottságának ügyvezető alelnöke, az SZNT képviselője nyi­totta meg. A román nép sokéves harcairól a gyűlölt monarchisztikus rendszer ellen, amely 1944. augusz­tus 23-án fegyveres felkelésben ér­te el tetőfokát, valamint a népi de­mokratikus rendszer idején a Román Népköztársaságban elért sikereikről Dénes Ferenc, az SZLKP KB tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnök­ségének tagja mondott beszédet. Ezután szívélyes taps közepette dr. Ion Birzu, a Román Népköztár­saság prágai nagykövetségének ta­nácsosa emelkedett szólásra. Az est második részében ünnepi bemutató keretében előadták Livio Ciulci rendező új román filmjét, az „Égő folyót", amelyet a Karlovy r i ••*• • i / Vary-i 12. nemzetközi filmfesztivá­lon az egyik fő díjjal tüntettek ki. A filmet, amely a partizánharcokról meríti történetét, rövid román film, a „Nomo Sapi^is" követte. A Román Népköztársaság állam­ünnepének napján, augusztus 23-án dr. Ion Birzu, a Román Népköztár­saság prágai nagykövetségének ta­nácsosa vörös virágkoszorút helye­zett a bratislavai Slavínon az el­esett szovjet hüsök emlékművére. A kegyeletes aktuson részt vett Vojtech Török, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagja, megbí­zott és Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagja. Jelen volt továbbá Ivan Alekszand­rovics Šulgin, a Szovjetunió bratisla­vai főkonzula. A román államünnep alkalmából kedden, augusztus 23-án dr. Ion Birzu, a Román Népköztársaság prá­gai nagykövetségének tanácsosa és felesége Bratislavában, a Carlton szállóban baráti estet rendezett. Az esten megjelent Szlovákia politikai és közéletének számos tényezője. Az észak-csehországi kerület teljesítette a gabonafelvásárlási tervet Kedden, augusztus 23-án az észak­csehországi kerület földművesei teljesítették a gabonafelvásárlás tervét. A szép eredményt a ked­vezőtlen időjárás ellenére érték el és ígv a gabona felvásárlási terv teljesítésében a nyugat­szlovákiai kerület után a cseh kerületek között az első helyre kerültek. Az észak-csehországi kerület mezőgazdasági dolgozói sikerüket pártunk Központi Bi­zottságához intézett levélben je­lentették be. Mosos romon kitüntetés csehszlovák katonáknak (ČTK) - Augusztus 23-án, kedden, a Román Népköztársaság prágai nagykövetségén kitüntették a cseh­szlovák néphadsereg azon tagjait, akik a romén néphadsereggel együtt­működésben érdemeket szereztek a fasizmus megdöntésében. A „Haza Védelme Érdemrend" első fokozatát kapta Ludvík Svoboda hadseregtábor­nok. A „Haza Védelme Érdemrend" harmadik fokozatával, a „Román Nép­köztársaság Csillaga Rendjellel" és a „Virtutea Ostaseasca Rendjellel" Ota­kar Rytír vezérezredest, dr. Jaroslav Procházka tartalékos hadseregtábor­nokot, Josef Škvaŕil altábornagyot, František Engel vezérőrnagyot, Ja­roslav Paiička vezérőrnagyot, Ján Dohanič őrnagyot, Ondrej Tuch ka­pitányt és Vasil Dohanič őrnagyot tüntették ki. Štepánka Sochorová elvtársnő átvette „a Román Népköz­társaság Csillaga Érdemrendet, ame­lyet in memoriam Josef Sochornak, a Szovjetunió hősének adományoztak, A Román Népköztársaság Nagy Né­pi Gyűlése elnökségének nevében a kitüntetetteknek Michail Haseganu professzor, nagykövet adta át a ki­tüntetéseket. A kitüntetettek nevé­ben Ludvík Svoboda hadseregtábor­nok mondott köszönetet és felkérte a román kormány képviselőit, hogy tolmácsolják a Román Munkáspárt­nak, a Román Népköztársaság kor­mányának hálájukat a magas kitün­tetésért. * (ČTK) Augusztus 23-án Bratis­lavában a munkásutánpótlás tanítói és nevelői, az üzemek és társadalmi szervezetek képviselői kétnapos szlo­vákiai szemináriumra jöttek össze, amelyen a tanoncviszonyban levő munkásifjúság nevelésének kérdései­ről tárgyalnak. Konyev marsall a prágai Városházán (ČTK) - I. Sz. Konyev, a Szov­jetunió marsallja kíséretével augusz­tus 23-án a prágai Városházán meg­látogatta Adolf Svoboda főpolgármes­tert. A szívélyes beszélgetés folya­mán, amelyben részt vett Prága Fő­város Nemzeti Bizottsága tanácsának több tagja, a becses vendég hazánk új területi átszervezéséről "és fővá­rosunk további fejlődéséről érdeklő­dött. Burmai képviselők csoportja a Nemzetgyűlés elnökénél (ČTK) Zdenék Fierlinger, a Nem­zetgyűlés elnöke augusztus 23-án fogadta a burmai képviselők csoport­ját, So Swe Thaikkal, a Burmai Szö­vetség volt elnökével, a nemzetisé­gek parlamentje elnökével az élén. A vendégek, akik a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság dzsakartai vo­nalának megnyitása alkalmából jöttek hazánkba, meglátogattak több fontos üzemet, vízgazdasági építkezést, EFSZ-t, s megismerkedtek több cseh­országi kerület építkezéseivel. A beszélgetés végén a burmai kép­viselők tájékozódtak Nemzetgyűlé­sünk munkájáról s egyes bizottságai szervezetéről és tevékenységéről. Biológusok nemzetközi értekezlete Prágában Augusztus 22-én a prágai Inter­nationa! szállóban nemzetközi érte­kezlet kezdődött a szövetátültetés problémáiról, a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia biológiai intézetének rendezésében, ötven kiváló kutató érkezett 13 európai, ázsiai és ame­rikai országból Prágába, hogy részt vegyen az értekezleten. Az értekezletet Ivan Málék, aka­démikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg, több alapvető mérlegelést terjeszt­ve a nemzetközi tudományos köz­vélemény elé, a biológiai szakok és a kísérleti kutatás eredményeire tá­maszkodó elméleti koncepciók fejlő­déséről. Lumumba követeli a belga csapatok gyors távozását Kongóból Leopoldville (ČTK) - A kongói miniszterelnök sajtótitkára hétfőn Leopoldvillében kijelentette, hogy Lumumba elégedett a Biztonsági Ta­nács legutóbbi ülésével — jelenti az AFP sajtóiroda. „A Biztonsági Ta­nács lényegében megerősítette előzó határozatait, főként a július 14-i határozatát, melynek értelmében az ENSZ minden lényeges kongói intéz­kedésében ki kell kérni a kongói kormány tanácsát. A baráti orszá­gokhoz intézett felhívásra tehát már nincs szükség, mert a helyzet jó." A miniszterelnök sajtótitkára ki­jelentette, hogy a kongói kormány is­mét bízni fog az ENSZ-ben. ha Hammarskjöld kötelezi magát, hogy 8 napon belül biztosítja a belga csa­patok kivonulását. Nyugati jelentések szerint Lumum­ba hétfőn találkozott Jakoblev kongói szovjet nagykövettel. A kongói hadsereg főparancsnok­sága még aznap közölte, hogy 133 katonából álló kongói osztag Lullua­bourgba. Kaszai tartomány fővárosá­ba érkezett A kongói kormány hétfőn utasítást adott a Leonoldv'""* -azaville-lel összekötő Kongó folyón lebonyolított forgalom beszüntetésére, mivel Braz­za^ille, a volt francia Kongó fővárosa a Kongói Köztársaság ellen irányuló kémkedés és szabotálás központja lett. Iz USA kubaellenes összefogásra buzdítja a latin-amerikai országokat Kuba kész újra a Biztonsági Tanács elé vinni az Egyesült Államok gazdasági agresszióját San Jósé (ČTK) — Hétfőn San Jóséban megkezdődött az Amerikai Államok Szer­vezete külügyminiszteri értekezletének második szakasza, mely megvitatja az USA és Kuba vitáját. A hétfői ülésen Herter, amerikai államtitkár emlékiratot terjesztett az értekezlet résztvevői elé és a kubai kormányt többek között ..a sza­badság elnyomáséval" és „az egész Latin Amerikát behálózó kommunista ügynö­kök kiképzésével" vádolta. Az AP ame­rikai sajtóiroda elárulta az amerikai kor­mánykörök célját, amikor szépítés nélkül megírta, hogy rá akarják venni más la­tin-amerikai országok kormányait, hogy „keményebb álláspontot tanúsítsanak Ki­déi Castro baloldali rendszerével szem­ben." Az argentin küldöttség is csatlakozott Herter támadásához és határozati javas­latot terjesztett elö az Amerikai Államok Szervezete rendkívüli értekezletének 90 napon belül történő összehívására, hogy „antikommunista paktumot" készítsen elő. Az argentin határozati javaslat tartalmá­ból kitűnik, hogy létre akarják hozni a reakciós amerikai kormányok koalícióját, hogy együttesen lépjenek fel a forradalmi mozgalom ellen. Roa, kubai külügyminiszter az értekez­leten kijelentette, hogy csak az USA kor­mánya avatkozik be Latin-Amerika ügyei­be. A kubai kormány kész újra is az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinni az USA gazdasági agressziója ellen emelt panaszát, mivel nem tartozik az Amerikai Államok Szervezetéhez e kérdés megvita­tása. Elhalasztották a nukleáris kísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezletet Genf (ČTK) — A nukleáris fegyverkí­sérletek beszüntetéséről tárgyaló három­hatalmi értekezlet hétfői ülésén az USA és Anglia az értekezlet őthetes elhalasz­tásét kérte. Carapkin a szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy a szovjet kor­mány nem akarja az értekezlet elhalasz­tását, de ha a két nyugati fél kéri erre, nem ellenzik. Carapkin nagykövet hangoztatta: nem „műszaki nehézségek" okozták azt, hogy a háromhatalmi értekezlet 22 hónap után sem teljesítette feladatát, amint azt az amerikai küldött állítja, hanem az USA militarista köreinek befolyása. Az ameri­kaiak ugyanis egyre lázasabban igyekez­nek meghiúsítani az atomfegyver-kísérle­tek beszüntetését. Ezt bizonyítják a terv­bevett földalatti robbantások is. Az amerikai Imperialisták igyekeznek meggyózni a közvéleményt arról, hogy az ellenőrzés kérdésében felmerült műszaki Drágulás az NSZK-ban Bonn (ČTK) — A nyugatnémet kis­kereskedelmi felvásárló szövetkezet kö­zölte, hogy a közeljövőben valamennyi háztartási cikk ára emelkedni fog az NSZK-ban. nézetkülönbségek miatt nem köthetnek szerződést a kísérletek beszüntetéséről. A tények arra vallanak, hogy az USA nem nagyon törekszik a szerződés megköté­sére és a háromhatalmi értekezletet is a legszívesebben otthagyná, ám tekintettel a világ közvéleményére és az amerikai választási kampányra, csak a novemberi választások és az ENSZ közgyűlés ülés­szaka után akarja meghiúsítani az érte­kezletet, hogy jövőre újra kezdhesse a kísérleteket és elkerülje a közgyűlés til­takozását. A BONNI KORMÁNY VÉDELMEZI GLOBKÉT Bonn (ČTK) — A nyugatnémet kor­mány szóvivője egy keddi sajtóértekezle­ten bejelentette, hogy az Adenauer kan­cellári hivatalának államtitkára. Globke ellen emelt vádak állítóag „alaptalanok és a szövetségi kormány nem látja in­dokoltnak, hogy foglalkozzék az üggyel". A bonni kormány ily módon hivatalosan védelmébe vette a háborús bűnös Glob­két, akire rábizonyították, hogy részt vett a náci faji törvények kidolgozásában, amelyek alapján a második világháború idején üldözték és gyilkolták a zsi­dókat. Sas;[iii®®SltSíi)SiBíi@3^ NEM VÉIETLEN, hr amikor a szovjet kormány valamennyi ország kormányfőjének elküldte az általános és teljes leszerelésről szóló javasla­tát, Hruscsov elvtárs levelében a kö­vetkezőkre hívta fel a figyelmüket: „a szovjet kormány programja már az első szakaszban előirányozza a nukleáris fegyverek összes hordozó­eszközeinek - a legkülönbözőbb ha­tósugarú rakétáknak, katonai repülő­gépeknek, a nukleáris fegyverek szál­lítására felhasználható hadihajóknak, az összes osztályokhoz és típusokhoz sorolt tengeralattjáróknak, az összes tüzérségi rendszereknek, valamint az egyéb olyan eszközöknek betiltását és megsemmisítését, amelyek atom- és hidrogénfegyver-hordozókként alkal­mazhatók ... Magától értetődik, Iwgy ezzel egyidejűleg meg kell szüntetni az idegen területeken levő összes ka­tonai támaszpontot és ki kell vonni a külföldi csapatokat ezekről a terü­letekről, mivel az ilyen támaszpontok és csapatok felhasználhatók lennének a közelben fekvő államok megtáma­dására." A békére vágyó tömegek szivéhez szólott Hruscsov elvtárs üzenete. Mert mi mást jelentett, mint azt, hogy mondjon le minden ország az atomhadviselés fegyvereiről és tegyen radikális intézkedéseket egy nukleáris háború lehetetlenné tételére. A genfi leszerelési tízesbizottság munkájában részt vett öt szocialista ország kül­döttségei is ezt a célt akarták elér­ni, ám a velük szemben álló nyugati küdöttségek makacsul ragaszkodtak az imperialisták elképzeléseihez: olyan javaslatokkal álltak elő. melyek egyáltalán nem oldanák meg korunk fő problémáját, a leszerelést, ellenke­zőleg, a leszerelés nélküli ellenőrzés­Ä béke erői erősebbek a támaszpontoknál sel szentesíteni akarták a kémkedést, mint állampolitikát. A szovjet kormány nem mondott le a reményről: az ENSZ Közgyűlés ősz­szel megnyíló 15. ülésszaka elé vitte az ügyet. A szovjet kormány vala­mennyi javaslatában és a szovjet mi­niszterelnök a nyugati kormányfőkhöz intézett leveleiben minduntalan han­goztatja. hogy amíg meg nem szün­tetik a külföldön elhelyezett katonai támaszpontokat és nem vonják ki az idegenben állomásozó csapatokat, nem szűnhet meg az atom- és rakétahá­ború veszélye. Egy kudarcra ítélt politika jelképei A szocialista táborral szemben fél­holdalakúan kiépített agresszív ame­rikai támaszpontok több mint egy évtizedes politika szüleményei. A hír­hedt hidegháború volt a támaszpon­tok rendszerének szülőanyja. Az ame­rikai agresszív körök az „atommo­nopóliumra" támaszkodva diktálni akartak a Szovjetuniónak, sakkban akarták tartani, s atomdiplomáciájuk többek között a nemzeti felszabadító mozgalmak terjedésének meggátlásá­ra irányult. Mikor azonban Kínában, Észak-Koreában és Észak-Vietnamban forradalmi népi demokratikus kor­mány alakult és a világimperiallzmus ezzel érzékeny veszteséget szenve­dett, az amerikai kormánykörök harci riadót fújtak a „népeket leigázó kom­munizmus" ellen. Egymás után tákol­ták össze az egész világot behálózó tömbjeiket és ezek keretében az Északi-sarktól, Alaszkától a Földközi­tengeren át Japánig kiépítették tá­maszpontrendszerüket, rakéta- és atomfegyverrel látták el ott állomé* sózó csapataikat. Homokra épített várak Az USA nagy igyekezettel kiépítet­te támaszpontjait az amerikai politi­kától függő országokban. Az amerikai légierők legfőbb európai támaszpont­jai Angliában és Spanyolországban vannak. Angliában 46 támaszpontjuk van, ebből 17 atombombázók felszál­lására is alkalmas. Spanyolországban már 5 repülőtere van az US Army­nak. Az olasz kormány beleegyezett, hogy Jupiter rakétával (2400-3000 km hatósugarú) felszerelt két had­osztályt helyezzenek el területén. Az NSZK-ban atomfegyver hordozására alkalmas repülőgépeket és Matador és Mays típusú pilótanélküli rakéta­gépeket helyeznek el az egyre sza­porodó támaszpontokon. Az USA Ázsiában is kiépítette támaszpontjait, hogy „átölelje" a szocialista tábort. Azonban bármilyen reményeket is fűztek a támaszpontrendszerhez, az amerikaiak burkoltan beismerik, hogy azok tulajdonképpen csak kártyavá­rak. Az United States News and World Report clmü tekintélyes ame­rikai lap például nemrégen általános helyzetképben így jellemezte az ame­rikai támaszpontok helyzetét: Norvé­gia - bár itt nincsenek amerikai tá­maszpontok - figyelmeztette az USA-t, hogy ha az amerikai kémrepü­lők igénybe veszik az itteni repülő­tereket, ki van téve az orosz visz­szavágás veszélyének. Izlandról a helyi lakosság követelésére kénytelen volt távozni az amerikai hadosztály. A tá­maszpont jövője bizonytalan. Angliá­ban éles politikai küzdelem folyik az amerikai támaszpontok hálózatának megszüntetéséért. Franciaországból kivonták az amerikai bombázókát és bezártak egyes légitámaszpontokat. Marokkóban több támaszpontot már megszüntettek, a többit 1963-ig köte­lesek felszámolni. Líbiában csökken­tették az amerikai légitámaszpontok számát, az itt állomásozó légierők vezérkara Tripoliból Nyugat-Németor­szágba költözött. Törökországban a rendszerváltozás következtében bi­zonytalan az amerikai támaszpontok jövője. Dél-Korea népe, mely elűzte a diktátor Li Szin Mant, szintén erő­sen követeli az amerikai támaszpon­tok felszámolását. A szovjet figyel­meztetés után Pakisztán is fontolóra veszi e problémát. A japán tömegek még nagyobb lendülettel léptek harc­ba az okinavai és a többi amerikai támaszpont felszámolásáért. A Fülöp­szigeteken sem biztos holnapjuk. Veszélyeztetik a világbékét Az amerikai támaszpontok ugyan nem törték meg a szocialista tábor erejét, mégis komolyan veszélyeztetik a világbékét, mert innen startolnak a Szovjetunió légiterébe behatoló fel­derítő repülőgépek. Ez különösen az U—2 és az RB-47 incidensei során bizonyosodott be. Powers, a szovjet földön elfogott amerikai kém beval­lotta, hogy pakisztáni támaszpontjuk­ról szállt fel felderítő útjára, alaku­lata különben a törökországi Adaná­ban állomásozott. A Szovjetunió az utóbbi időben ko­molyan figyelmeztette azoknak az országoknak kormányait, amelyek tá­maszpontok létesítésére kölcsön adták területüket az amerikai hadvezetőség­nek. Világosan tudtukra adta, hogy amennyiben a berepülések folytatód­nak, a szovjet hadsereg visszavágása nemcsak a közvetlenül behatoló ag­resszort, hanem cinkosait is sújtani fogja. Hogy ez a megszívlelendő in­telem Norvégiában, Pakisztánban és más érintett országokban is vissz­hangra talált, azt a kormánykörök­ben érezhető bizonyos fokú óvatosság bizonyítja. Különösen a néptömegek gyakorolnak nyomást a nemzeti ér­dekeket eláruló kormányokra, hisz el­sősorban a népek életéről és jövőjéről van szó. Bár a támaszpontok - az impe­rialisták világuralmi törekvéseinek jelképei, a népi mozgalmak hatására megrendültek, koránt sem szűntek meg veszélyeztetni a világbékét. A moszkvai Powers-per meggyőzően igazolta azt a következtetést, hogy nem szabad lebecsülnünk a bennük rejlő veszélyt. Ezért a szovjet kor­mány leszögezi: a támaszpontok meg­szüntetése és az idegen csapatok el­távozása a legelső lépés, mely nélkül a teljes és általános leszerelés elkép­zelhetetlen. A világ néptömegei végül is ki­mondják az utolsó szót: fellebbezhe­tetlen ítéletet mondanak a támasz­pontok felett és kitartó harcukkal elsöprik a háborús veszedelem tűz­fészkeit. JJJ SZÖ 2 * 1960. augusztus 25,

Next

/
Thumbnails
Contents