Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-22 / 233. szám, hétfő

I A szovjet tudomány újabb diadala a világ érdeklődésének középpontjában SZPUTNYIK-ÜTEMBEN HALAD A SZOVJET TUDOMÄNY A német demokratikus sajtó többsége vasárnapi számában közölte már a második szovjet űrhajó és a kísérleti állatokat tartalmazó fülke visszatérésének szenzációs hírét. A Neue Zeit című napilap külön kiadást^zentelt e hírnek. „A szovjet tudomány szputnyikütemben halad legnagyobb diadala, az emberiség évezredes vágyának teljesítése, a világűr meghódítása felé — írja a Neues Deutschland vasárnapi vezércikkében. Dietrich Wattenberg professzor,' a Berlin-Treptow-i Archenhold Observatórium igazgatója nyilatkozatában rámutatott, hogy az űrhajó visszatérése a Földre végleg megnyitotta az utat az ember előtt a világűrbe." Az űrhajó biztonságos visszatérésének problémája volt a legnehezebb, amit a szovjet tudósoknak meg kellett oldaniok. S ezt meglepő gyorsan megoldották — jelentette ki Wattenberg professzor. A VILÁGŰR MEGISMERÉSE AZ EGÉSZ EMBERISÉG ÜGYE Egyre gyorsabban közeleg az óra, amikor az ember első. ízben behatol a világűrbe, — írja a moszkvai Pravdában Nyevgenyij Fjodorov akadémikus. A mostani kísérlet fő célja az volt, hogy még jobban ellenőrizzék az egész készüléket, amely biztosítja az émber világűrrepülésének biztonságát és normális feltételeit. A szovjet tudomány megtette az első lépést az egyik legfontosabb feladat megoldására. Jóllehet, a szovjet tudósoknak nagyszerű lehetőségeik vannak a világűr tanulmányozására, megbecsüléssel és érdeklődéssel kísérik külföldi kartársaik tevékenységét is, mert jól tudják, hogy a világűr kutatása és megismerése az egész emberiség közös ügye. KESERŰ PIRULA AZ USA SZÄMÄRA Az Observer című brit lap vasárnapi számában többek közt a következőket írja: „A szovjet tudósok nagyszerű sikert értek el. Lényegében megoldották a világűrrepüléssel kapcsolatos fő problémák egyikét, élő lények biztonságos visszatérését a Földre. A szovjet kísérletnél különösen jelentős az űrhajó súlya, amelynek nagysága elegendő arra, hogy ember is repülhessen benne. Ez keserű pirula az Egyesült Államok tudósai számára. NEW YORK BÁMULATTAL ADÖZIK A SZOVJET TUDOMÁNY SIKERÉNEK Az amerikai sajtóügynökségek „villámhíreket" adtak ki az űrhajó és az állatokat tartalmazó fülke sikeres visszaérkezéséről, a szó szoros értelmében néhány perccel azután, hogy ennek hírét ,vették Moszkvából. Áz United Presse International hírügynökség tudósítója hangsúlyozza, hogy „az ember első ízben bocsátott fel a világűrbe élő lényeket, amelyek sikerrel visszatértek a Földre. Az orosz tudósok „pontosan célba találtak" — állapítja meg a tudósító. Bámulat és öröm hazánk valamennyi részében A második szovjet űrhajó és élö utasai sikeres visszatérésének a híre élénk visszhangot, csodálatot és lelkesedést keltett hazánk dolgozóinak körében. . František Zmajkovlč, BratislavaKeleti pályaudvar dolgozója, a szocialista munkabrigád vezetője, akit a vasutasnap alkalmából „A közlekedés legkiválóbb dolgozója" jelvénnyel tüntettek kl, a következőket mondotta: „Mindnyáján nagyon örülijnk, a Szovjetunió újabb nagy győzelmének a világűr meghódításában és titkainak feltárásában. Szocialista munkabrigádunk a TASZSZ hírének elolvasása után elhatározta, hogy kiegészíti a vasutasnap tiszteletére vállalt kötelezettségét. A brigád tagjai szabad idejükben a raktárban négy nagy vagont teljesen kijavítanak, én magam pedig felajánlom, hogy három munkást megnyerek és előkészítek pártunk tagjelöltjei közé való felvételre. Edwln Bartoš mérnök, az ostravai tudományos szénkutató Intézet igazgatója kijelentetne: „Az állatokat szállító szovjet űrhajó visszatérése a Földre a szovjet tudomány történelmi napját jelenti. Az utópiák és álmok a szovjet tudósok érdeméből valóra válnak. Ez a siker újból megerősíti a szocialista tudomány fölényét a kapitalista tudomány felett." Zdenek Ceplecha, a Csehszlovák Tudományos Akadémia ondrejovi csillagászati intézetének tudományos dolgozója, a matematika-fizikai tudományok kanditátusa, a szovjet űrhajó visszatérését a Földre a következő szavakkal jellemezte: „Érzéseimet, valamint a csillagvizsgáló többi dolgozójának érzéseit csak egy módon fejezhetem ki: egyszerűen elképesztett bennünket a szovjet tudósok újabb diadala. Nézetünk szerint egészen közel van az az idő, amikor az első szovjet űrhajós útrakel a világűrbe." * * • Karel Zeman, ismert rendező, akinek a „Pusztulás találmánya" című fantasztikus filmje első díjat nyert a brüsszeli világkiállításon, a következőket mondotta: „Nehéz szavakat találni a szovjet tudósok újabb nagy sikerei felett érzett örömünk és lelkesedésünk kifejezésére. Öröm, bizonyosság és hit tölti el az ember szívét, amikor úgyszólván a szemei előtt nyílik meg a világűrbe vezető út. Már most izgatottan várom a napot, amikor maga az ember száll űrhajóba, hogy első útjára keljen a mérhetetlen távolságok felé. Ezen a napon új korszak kezdődik az emberiség történetében. Az EAK katonái Kongóba repültek Kairó (ČTK) - A kairói nemzetközi repülőtérről az ENSZ repülőgépein szombaton este Kongóba repült az EAK első katonai alakulatának 120 főnyi katonája és tisztje. A legközelebbi időben a többi katona és tiszt is megfelelő fegyverzettel és orvosságokkal felszerelve Kongóba utazik. ^ sajtó továbbá közli, hogy „az ENSZ parancsnoksága eddig nem határozott meg közvétlen feladatokat az EAK katonai alakulata számára Kongóban'' A szovjet kormány nyilatkozata a Kongói Köztársaság helyzetével kapcsolatban (Folytatás az 1 .oldalról) nek az afrikai országok, amint ezek az államok már kijelentették, valamint más világrészekben fekvő országokból is, amelyek a független Kongó hü barátai. Vajon erre törekszenek-e azok, akik a Kongói Köztársaság függetlensége és területe ellen irányuló gaz eljárást a kuliszszák mögül irányítják? Katanga gazdagsága nyilvánvalóan józan eszük utolsó maradványaitól is megfosztja azokat a nyugati tényezőket, akik kormányuk ilyen politikájáért felelősek. Ismeretes, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa már három ízben, ez év július 14-én, 22-én és augusztus, 9-én határozatot hagyott jóvá a Kongói Köztársaság elleni agresszió beszüntetéséről és a belga csapatok azonnali kivonásáról Kongó területéről, - többek közt Katanga tartományból is —, valamint Kongó területi érinthetetlenségének és politikai függetlenségének biztosításáról. E határozatok alapján az ENSZ főtitkárának a „Kongói Köztársaság kormányával való tanácskozás után" intézkedéseket kell tennie arra, hogy Kongó, ha szükség lesz rá, segítséget kapjon a határozatok teljesítése érdekében. A Biztonsági Tanács felhívta az ENSZ valamennyi tagállamát e határozatok feltétlen teljesítésére és főként arra, hogy tartózkodjanak minden akciótól, amellyel megsérthetnék a Kongói Köztársaság területi épségét és politikai függetlenségét. És a tények mégis arról tanúskodnak, hogy a belga kormány - nyilván NATO-beli szövetségeseinek támogatásával - továbbra is durván lábbal tiporja a Biztonsági Tanács határozatait és fittyet hány a Biztonsági Tanácsnak és az Egyesült Nemzetek egész Szervezetének. Ugyanakkor egyes gyarmati hatalmak, a Biztonsági Tanács tagjainak kormányai úgy tesznek, mintha mindezt nem vennék észre, mintha nem látnák, milyen durván megszegik a Biztonsági Tanács határozatait. Minden jel arjra mutat, hogy itt igen veszedelmes kettős játékot űznek, amelyben egyes hatalmak szavaikkal elítélik a Kongó elleni agressziót, a valóságban azonban támogatják. Érthetetlen, hogy az ENSZ-ben néhány magasállású személyiség, akikre a Biztonsági Tanács határozatainak teljesítését bízták, egészen nyíltan e határozatokkal ellentétben járnak el és részt vesznek Katangának a Kongói Köztársaságtól való elszakítására irányuló akciókban. Mivel magyarázható az, hogy az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács egyértelmű irányelvével ellentétben kongói tartózkodása idején mégcsak nem is óhajtott a köztársaság törvényes kormányával tárgyalni, hanem e kormány háta mögött Csombéval, a kongói nép árulójával tárgyalt s vele terveket szőtt a Kongói Köztársaság területi épsége ellen? Kísérleteket tesznek arra, hogy Csombénak, a külföldiek bábjának, a központi kongói kormány ellen elkövetett szeparatista akcióit Kongó belügyének mondják, amelybe szerintük az ENSZ-nek nem kell beavatkoznia. Ismeretes azonban, hogy a felkelést intervenciósok szervezték, és hogy Csőmbe rendszere idegen szuronyokra támaszkodik. Ezért a központi kongói kormány és Katanga jelenlegi rendszere — a külföldi fegyveres beavatkozással létrejött rendszer — közötti kapcsolatokat nem lehet belpolitikai kérdésnek mondani, még a belga csapatok Katangából való kivonása után sem. Ezenkívül a Biztonsági Tanács határozatai közvetlenül a Kongói Köztársaság állami épségéből indulnak kl és a kongói központi kormánynak nyújtandó segítségről, és nem más megsegítéséről van szó bennük. De abban az esetben is, ha Katanga kérdését a Kongói Köztársaság „belügyének" minősítenék, ebbe az ügybe való beavatkozás és Csőmbe támogatása még megengedhetetlenebb volna és helyén való volna a kongóiak számára lehetővé tenni, hogy maguk döntsenek az ügyeikben. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben az ENSZ szakértőinek leple alatt különféle amerikai „szakértők", főként katonai szakemberek érkeznek Kongóba, akiknek nyilvánvalóan az a feladatuk, hogy a csődöt mondott belga intervenciót amerikai beavatkozássá változtassák. Csalásuk céljaira felhasználják az ENSZ lobogóját. Mindeme akciók ellentétben állanak a béke, valamint az afrikai s nemcsak az afrikai nemzetek biztonsága érdekeivel. Kongó független köztársaság, s a területi épsége és szuverenitása ellen irányuló bűnös agressziót azonnal és feltétlenül meg kell szüntetni. A szovjet kormány reméli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa eléri azt, hogy az általa jóváhagyott határozatokat feltétlenül teljesítsék, s ho&y a Kongói Köztársaság elleni agreszsziónak már végre vége legyen és Kongó területéről kivonják az összes intervenciós csapatokat, biztosítsák az ország függetlenségét és szuverenitását. A szovjet kormány teljes mértékben támogatja a Kongói Köztársaság kormányának ama kérelmét, hogy azonnal küldjék Kongóba a semleges országok képviselőit, mint megfigyelőket. Ragaszkodik ahhoz, hogy kiküszöböljék azokat az akadályokat, amelyek gátolják a törvényes kongói kormány csapatainak Katanga tartományba való küldését, valamint ama afrikai államok csapatainak kiküldését, amelyek a Biztonsági Tanács felhívására hajlandók hozzájárulni a kongói külföldi intervenció megszün* tetéséhez. A szovjet kormány szolidáris mindama államokkal, amelyek segítségben és támogatásban akarják részesíteni a Kongói Köztársaság kormányát céljai elérésében és kijelenti, hogy maga is minden szükséges erőfeszítést megtesz. Ha az agresszorok nem távoznak a Kongói Köztársaságból, s ha nem mondanak le az ország kettészakítására irányuló terveikről, akkor a békeszerető országok kénytelenek lesznek az agresszió megszűntetésére a Biztonsági (Tanács határozatainak megfelelő más lépéseket is tenni. Közlemény q csehsz'ovák-lenoye! gazdasági együttműködési bizottság ülésének eredményeiről Varsó (ČTK) - Augusztus 18-tól 20-ig tartották Varsóban a csehszlovák-lengyel gazdasági együttműködési bizottság 5. ülését. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségét Ľudmila Jankovcová; miminiszterelnökhelyettes, a lengyel küldöttséget Pjotr Jaroszewicz, a minisztertanács alelnöke vezette. A bizottság pozitívan értékelte a kétoldalú gazdasági együttműködés elért eredményeit és kitűzte a gépipar és a kohászati ipar területén való együttműködés fejlődésének további irányait, különös tekintettel a termelési kooperáció és szakosítás elmélyítésére az 1965-ig terjedő időszakban, a két ország népgazdasága növekvő szükségleteinek kielélégítése céljából. A bizottság ezen az ülésen megvizsgálta a két ország népgazdasági fejlesztési távlati terveinek egybehangolását a bányaipar, a kohászat, a vegyi és a gépipar szakaszán, valamint megvizsgálta a kölcsönös árucsere távlatainak problémáit is. Augusztus 21-én vasárnap a Len* gyei Népköztársaság Minisztertanácsának hivatalában Ludmilla Jankovcová, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökhelyettese, a csehszlovák küldöttség vezetője és Pjotr Jaroszewicz, a lengyel küldöttség vezetője jegyzőkönyvet írtak alá a csehszlovák-lengyel gazdasági együttműködési bizottság ötödik üléséről. A jegyzőkönyv aláírásánál jelen volt Oskar Jeleň, Csehszlovákia varsói nagykövete is. A két ország küldöttségeinek tagjai ezután igen szívélyes légkörben lefolyt baráti találkozó keretében búcsúztak el egymástól. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége hazatért. A repülőtéren a küldöttségtől Pjotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke, valamint a Lengyel Népköztársaság számos minisztériumának és központi hivatalának képviselői vettek búcsút. Román javaslat a nemzetek közötti kapcsolatok megjavítására Bukarest (ČTK)'- Amint a Román Sajtóiroda közli, Silviju Brucan, a Román Népköztársaság ENSZbeli állandó képviselője, a Román Népköztársaság kormányának nevében az ENSZ főtitkárának javaslatot terjesztett elő, amelyben a következő két pont napirendre tűzését ajánlja az ENSZ Közgyűlésének 15. ülésszakán. 1. „Intézkedések a különböző társadalmi és politikai rendszerű európai államok között a jó kapcsolatok megjavítására, területi fekvésük alapján". 2. „Intézkedések az ifjúságnak a béke, a nemzetek közötti kölcsönös tisztelet és megértés szellemében való nevelésére." Mindegyik ponthoz külön dokumentumot csatoltak, amely részletesen megvilágítja a javaslatot. A kongói miniszterelnök javaslata Párizs (ČTK) - Amint a Francé Presse hírügynökség tudósítója jelenti Leopoldvilléből, Lumumba, a Kongói Köztársaság miniszterelnöke a szombaton tartott sajtóértekezleten kijelentette: „Nemcsak az afrikai országokra gondolok, amikor kijelentem, hogy Kongó kormánya közvetlen katonai segítséget kér néhány államtól, amennyiben a Biztonsági Tanács nem váltja be a hozzáfűzött reményeket". A miniszterelnök megerősítette azt a követelményt, hogy Kongóba semleges államok képviselőit küldjék megfigyelőként és kérte az ENSZ-t, bocsásson Kongó rendelkezésére repülőgépeket a kongói csapatoknak mindama területékre való szállítása céljából, ahol jelenlétüket szükségesnek tartják. Hét- és félmillió tonna acél A kapitalisták és földbirtokosok Romániája jelentéktelen tényező volt a világ acélgyártásában. A burzsoá politikusok az imperialista hatalmak agrár-függvényének távlat nélküli szerepét szánták az országnak. A szociológusok és közgazdászok minduntalan azt csépelték, hogy a román nép képtelen az ipari termelésre. Dicshimnuszokat zengtek az ősök örökségéről, a faekéről. Borzongás fogta el azokat, akik külföldről az ország gazdasági politikáját irányították, már a hallatára is annak, hogy esetleg nagyolvasztót építhetnének román földön. (Ezt az egyik hitlerista diplomata jelentette ki.) A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Románia 1938-ban az egy lakosra eső acélgyártást tekintve világszerte az egyik utolsó helyen állott, mert nem egészen 16 kg acél esett egy lakosra. Ugyanakkor Franciaországban 148 kg, Németországban 285 kg, Belgiumban 274 és fél kS A romén munkásosztály, a román nép „mezőgazdasági époszáról" hirdetett reakciós és képtelen elméletek, a tőkés Románia gyönge ipari színvonala ellenére, bebizonyította alkotó rátermettségét a fémgyártásban és feldolgozásban és a magas műszaki színvonalú gyártmányok (erős mozdonyok, vasúti kocsik, repülőgépek stb.) termelési technológiájának elsajátításában. Ipara azonban, az acélgyártást is beleértve, továbbra is legalacsonyabb európai színvonalon maradt. Az iparnak „nem volt távlata" a természeti kincsekben, köztük a vasércben oly gazdag országban. E tekintetben nemrégen még abszurdum volt bármelyik fejlettebb ipari országgal összehasonlítani Romániát. Azzal szemben, hogy Belgium 1938-ban majdnem 2 millió 300 ezer tonna acélt gyártott, a két és félszer annyi lakosú Románia rekordtermelése 284 ezer tonna volt t Milyen Románia acélgyártása ma a felszabadulás óta eltelt 15 év után? Elég két számadatot említeni:' 1959ben 1 millió 418 ezer tonna acélt gyártott, 1960 végén pedig acélgyártása eléri az 1 millió 700 ezer tonnát. És a távlatok? Erre a Román Munkáspárt III. kongresszusának irányelvei adnak választ, melyek a szocialista társadalom anyagi-műszaki termelési alapjának széleskörű fejlesztési programját tűzik ki a Román Népköztársaságban. A kohóipar 1965-ben 3 millió 300 ezer tonna acélt fog gyártani, további 5 éven belül pedig termelése eléri a 7 és félmillió tonnát. E cél elérése érdekében Románia régi kohászati központjai keretében nagy kapacitású acélművek épülnek, emelkednek a régi aggregátok kihasználásának mutatói, több termelési folyamat automatizálódik. Az acélipar gyarapodását azonban leginkább a Galacban épülő új kohászati központ fogja eredményezni. Gigantikus mű lesz, mely 1970 körül mintegy 4 millió tonna acélt fog gyártani. A Román Népköztársaság tehát 10 év múlva 7 és félmillió tonna acélt fog gyártani. Nagyon meglepő adat, de még nem árul el mindent. Egyben azt is jelenti, hogy Románia nem egészen 10 év múlva a nagyfokúan iparosított országok közé fog tartozni. Az előzetes számitások szerint Románia az egy főre eső acélgyártás terén 1970-ben túlszárnyalja Olaszországot. Ez a szocializmus gyümölcse, a Román Munkáspárt politikájának gyümölcse. Az acélgyártás nem elszigetelt tény. A harmadik kongresszus irányelveinek számos feladata függ össze vele. Máskülönben nem gyárthatna Románia 1965-ig 1959-hez képest 2,3-szer annyi traktort, kétszer anynyi teherautót és autóbuszt, 2,4-2,6szer annyi fémforgácsoló szerszámgépet, 1,9-szerte annyi fúrógarnitúrát, 7,7-szerte annyi földtúrógépet, 2,7szerte annyi villamosenergiát, 9,6-szer te annyi villamosenergiát, 9,6-szer annyi műtrágyát, stb. Acél nélkül 10 ezer tonnás teherhajókat és Diesel-villanymozdonyokat sem lehet gyártani, melyeknek gyártását a román gépipar már megkezdte. Acél nélkül a további ipari üzemeket, egész ipari ágakat és a mezőgazdasági termelést sem lehet úgy átalakítani, hogy megfeleljen a korszerű technika legmagasabb színvonalának. Az acél a haladást, a jólétet és a gazdasági függetlenséget jelenti a szocialista Romániában. N. Popescu-Bogdanesti ÜJ SZÓ 3 * 1960. augusztus 22.