Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-21 / 232. szám, vasárnap

AZ ADOTT SZÓ KÖTELEZ H osszú vonatfütty hasít a táj csendjébe, s bodorfüstöt pi­páló kéménnyel tüzet prüszkölve rohan a vonat, mintha szemét vet­ték volna. Külsőleg nincs rajta semmi figyelmet érdemlő. Hatal­mas fekete-óriás, mint a többi, s régtől megszoktuk már, hogy tisztességtudóan félreálljunk előle, menjen csak, amerre útja viszi. ... Csak ahogy közelebb kerülsz hozzá, tűnik fel valami „különös ismertetőjel". „CSISZ szocialista munkabrigád" hirdeti a felirat az acélkolosszust hűségesen követő szolgálati kocsin. Tehát mégsem amolyan szürke, mindennapos szerelvényről van szó? Igaz, a kocsik, meg a rakomány esetleg régi vagy a megszokott. Az irányítókéz, a szolgálatot tevő munka azonban már a lélek és a szív új ütemére lendül. A története? Hogy lehet ezt rö­viden elmondani... Tavaly, májusban történt. Mint­ha a megújhodó természet szín­pompája diktálta volna az emberi tulajdonság új jellemzőjét. A František Popelka vezette vo­natszemélyzet versenybe indult a „szocialista munkabrigád"-cím el­nyeréséért. Mondjuk úgy, hogy „kicsiben" kezdték. Tízezer kilométer zavar­talan lefutására vállalkoztak. No­vemberben már öt ezerrel „tolda­ni" kellett. S hozzá 2 ezer kocsi elszállítása is szerepelt a köte­lezettségvállalásban. Ezenkívül szocialista gondozásba vették a ko­líni rendeltetésű 83 452-es szol­gálati-kocsit, s további felajánlást tettek az ifjúsági építkezésen vagy a „Z"-akció keretében ledolgozan­dó brigádórákra. Hogy teljesítették-e? Nem is ők volnának, ha az adott szó kifogna rajtuk. Azóta már „bedolgozták" magu­kat, s nemcsak a kimondottan szakmai kérdésekre tett vállalás teljesítésének, hanem az új, a szocialista embertípus nevelésének műhelyévé akarják tenni a brigá­dot. - A brigád nem engedi, hogy bármelyik tagja is hanyagul dol­gozzék. Ez az egész közösség mu-j lasztása volna. — — A kollektíva minden tagja hatékonyan bekapcsolódik az üzem társadalmi munkájába. — Munka után tevékenyen részt' vesznek a kulturális életben ... Az | udvarias magatartás, az iszákosság < elleni harc, valamint a múlt káros! csökevényeinek leküzdése a brigád j minden tagjának személyes köte- ' lessége. Ilyen és hasonló feltételek sze- j repelnek újabb kötelezettségválla- ' lásukban. Csalni — lehetetlen! A szorgal- \ masan vezetett brigádnapló: tükör. S ha belepillantanak, önmagukat' látják. Egyszerű embereket, akiket, az összefogás s a közösség tett j erőssé, a kékhadsereg egyik de­rékhadává. Július 11-en történt. Az Mn­8453-as Kolín —Libeň-l szerelvény! vonatvezetőiével, E. Popelkával j Český Brodon közölték, hogy 14 < vagon várna elszállításra, - köz­tük 5 külföldi rendeltetéssel. Csak­hogy a kocsik nincsenek előkészít- < ve, hanem a hetes, tizenkettes, j tizes és a nyolcas vágányokon áll­nak ... Egy röpgyűlés, és máris ] készen volt a határozat: ha némi, késés árán is, a kocsikat magukkal j viszik. A „terven felüli" munka ered­ménye: a kocsik kilenc órával ko­rábban erkeztek újabb elosztó-állo­máshelyükre. Igaz, a szerelvényen nincs sem­mi különleges. Amolyan szürke, < mindennapos jelenség. Az új az J emberekben van. A közösségben, melynek tagjai: František Popel- < ka, Jindfich Novotný, Vlastislav j Soš és Jirí Kiiment. "Oéldájuk ma már újakat) vonz. A mozgalom naponta terebélyesedik. Tapasztalatuk friss , vérként árad szét. ... Hadd lássák mindenütt, hogy a „Szocialista módon dolgozni, ­szocialista módon élni" nemcsak ] jelszó, de a mindennapok való­sága. FÖNOD ZOLTÁN Használjuk ki jobban a termelés tartalékait A szövetkezetek megalakításával és bővítésé­vel, valamint a kisebb gazdasági egységek egye­sülésével létrejöttek a mezőgazdasági termelés gyorsabb fokozásának a feltételei. Szlovákiában ma már a szocialista szektor a földterület 78,7 százalékán folytat sikeres nagyüzemi, szocialista gazdálkodást. A szövetkezetek építése terén a leg­szebb eredményeket kétségkívül a nyugat-szlová­kiai kerületben érték el, ahol a földterület 90,8 százalékán nagyüzemi termelés folyik. A topoľ ­čanyi, trenčíni és a nitrai járásban végzett he­lyes agitációs munka eredményeképpen e kerüle­tekben lényegében már a falu szocialista átépíté­sének befejezésénél tart anak. Lassabban halad a szövetkezesítés a hegyvidéki körzetekben, főleg a közép-szlovákiai kerületben. A közös munka szép eredményei Az ostravai vasút villamosítása Az ostravai vasút dólgözói' még eb­ben az' esztendőben befejezik legfon­tosabb fővonaluknak a vasút terü­letére eső szakasza, vagyis a Hranice— fúchov közti hegyes terepen vezető fővonalnak villamosítását. Miután ugyan­csak idén elkészül a Púchov—Žilina összekötő rész is, ez a teljesítmény any­nyit jelent, hogy a Most, illetve Prá­gából kiinduló és keleti irányban Spišská Nová Ves-ig terjedő fővonalunk még ez év végéig villamosítva lesz. Emel­lett a harmadik ötéves tervben az ostravai vasűt területén villamosítják a Hranice—Bohumln—Petrovice fővona­lat is, úgyhogy a gyorsvonatok Prágá­tól egészen Varsóig elektromos moz­donyokkal fognak közlekedni. Ugyanak­kor elektrifikálják a Bohumínbol 2ill­néig vezető fővonalat és a kuníicei ko­hómű bekötő vonalait is. A vasúttesteket a fővonalakon úgy építik át, hogy az mindenütt kibírja a négytengelyes, 80 tonnás vasúti kocsik nyomását. l-e-c) Szövetkezeteink többsége sikere­sen megalapozta gazdálkodását és ennek tulajdonítható, hogy az egy hektárra eső jövedelem ez idén a múlt évihez viszonyítva 35 száza­lékkal növekedett. A földterületek kiterjedésének arányában az első fél­évben az állatsürűség is gyarapo­dott. Szövetkezeteink a 100 hektárra eső szarvasmarhaállomány számát 33,9-ről 43,3-ra emelték. Még szem­beötlőbb gyarapodás mutatkozik sertéstenyésztésben, ahol az állat sűrűség 76,5-ről 111,l-re növeke dett. Ha a saját beruházási esz közök gyarapításának arányát ösz szehasonlítjuk az előző évek ered ményeivel, itt is nagy fejlődés ta pasztaiható. Az a tény, hogy a szö vetkezetesek saját bevételeikből 28,7 százalékban fedezik a beruhá zási építkezések kiadásait, a felhal mozódás és részesedésre folyósított összeg közti növekedés helyes ará nyának köszönhető. Az év elején életbelépett új fel vásárlási rendszer és az egységes terményárak bevezetése a szövetke zeteseket a termelés fokozására ösz tönzi. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a nemrég még hektárokban számoló parasztok egyre jobban kihasználják lehetőségeiket a vidék feltételei, adottságai között legnagyobb hoza­mokat nyújtó növények termelésére s ezzel az önköltségek csökkenté­sére is. Ebből következik, hogy az állat tenyésztés bevételei hektáronként a szarvasmarhák értékelésénél 38 szá­zalékkal, sertéshúsnál 34 százalék­kal, a tejnél pedig 26 százalékkal növekedtek. Nem , titok azonban, hogy az EFSZ-ek az első félévre szó­ló felvásárlási tervüket az állatte­nyésztésből csupán a vágómarhák­nál és a baromfieladásnál teljesítet­ték. Tekintettel arra, hogy az egysé ges terményárak következtében legjobban a 70,-90 kilogramm súlyú sartésekért . fizetnek, «zt az alkal­mat a szöveUiezetek jól kihasznál­ták. Egyről azonban megfeledkeztek, Nem vették számításba ugyanis, hogy a szerződéses felvásárlás ér­telmében több hússertést kell te­nyészteniük, mint akkor, amikor 110 kilogramm súlyú példányokat érté­kesítettek. Éppen ezért, hogy a szö­vetkezetek nem gondoskodtak az el­választott malacok számának növe léséről, sok helyütt a felvásárlási tervet nem teljesítették. Míg ezek a szövetkezetek, gyarapítani tudják az anyasertés állományukat, jobban nyezés kibontakoztatása érdekében is szükséges. Ha a helyi kezdeményezés fellendítése nem haladna párhuzamo­san a központi irányítás tökéletese­désével, ez okvetlenül a lokálpatrio­tizmuson alapuló irányzatok keletke­zéséhez, elburjánzásához és az egész társadalom érdekeit mellőző célkitű­zések előtérbe helyezéséhez vezetne. Az ilyen ösztönszerű fejlődés pedig csak kerékkötője volna az eredmé­nyes, szocialista építőmunkának. Bár a központi irányítás egész né­pünk érdeke, mégis akadnak dolgo­zók, akik nem tudatosítják kellőkép­pen jelentőségét. Ezért lankadatlan meggyőző, nevelőmunkával e helyte­len, káros nézetek kiküszöbölésére kell törekednünk, ha pedig a szocia­lista társadalom érdekeivel szembe­helyezkedő bűncselekményről volna szó, a kényszer eszközeit is igénybe kell vennünk. A bűncselekmények számának állandó csökkenése s az elvtársi bíróságok sikeres tevékeny­sége azonban arról tanúskodik, hogy az állami szervek e téren egyre rit­kábban kényszerülnek beavatkozás­ra, és mindinkább szervező, nevelő funkciójuk lép előtérbe. Pártunk a helyi kezdeményezés ki­bontakoztatása és a központi irányí­tás elmélyítése közötti összhang kér­désének megoldását mindig a gya­korlati élet konkrét követelményeire alapozza. Ez például hazánk új terü­leti rendezése folyamán az alacso­nyabb fokú nemzeti bízottságok jog­körének kibővítésében, a kisebb köz­ségek és EFSZ-ek egyesítésében, a népi közigazgatási szervek s a tár­sadalmi szervezetek célszerű átszer­vezésében is megnyilvánul. A demokratikus centralizmus két jellegzetességének egysége A szocialista fejlődés alapja csak az egymást kölcsönösen kiegészítő helyi kezdeményezés és központi irá­nyítás, tehát a demokratikus centra­lizmus elve lehet. A demokratikus centralizmus e két jellegzetességének elmélyítése, vagyis az „alulról" meg­nyilvánuló helytelen lokálpatriotizmus leküzdése, s a „felülről" észlelhető, helyenként még mindig érvényesülő bürokratizmus kiküszöbölése az ál­lamapparátus munkájából, — mindez a szocialista demokrácia kibontakoz­tatását eredményezi. Pártunk mindig arra törekszik, hogy központi intéz­ményeink dolgozói a lehető legszoro­sabb kapcsolatokat tartsák fenn a többi dolgozókkal és tőlük telhető­leg személyesen vegyenek részt a dolgozók problémáinak megoldásában, másrészt a dolgozók tömege járuljon hozzá a központi szervek határoza­tainak érvényrejuttatásához. A „helyi" és a „központi" irányí­tás elvét mindig az adott konkrét feltételeknek megfelelően kell értel­mezni. így például a kerületi nem­zeti bizottságok intézkedéseit a kor­mányhatározatok szempontjából „he­lyi" jellegűeknek kell tekintenünk. Az egyes vállalatok dolgozói számára nemcsak az illetékes országos intéz­mény, hanem a vállalatvezetőség uta­sításai is „központi" jellegűek. Nem titok, hogy például egyes ipari vál­lalatok nem használták ki kellőkép­pen bővült jogkörüket a vállalat min­den dolgozója kezdeményezésének serkentésére s éppúgy a kerületi nemzeti bizottságok közül nem mind­egyik ruházta bővült jogköre arányos részét eléggé rugalmasan az alája rendelt járási és helyi nemzeti bi­zottságokra. így sok helyütt félúton torpantak meg a helyi kezdeményezés lendületesebb kibontakoztatását, erő­södését célzó törekvések, ami pedig a párt-irányelvek meg nem értéséről tanúskodik. A helyi kezdeményezés és a köz­ponti irányítás szerves összefüggése, kellő egybehangoltsága természetesen nem lehet csak egyszeri szervezési intézkedés tárgya, hanem valameny­nyi szerv, szervezet és intézmény munkamódszereinek állandó tökéle tesedésében, egyre jobb mindennapi tevékenységében kell megnyilvánul­nia. Éppen ezért minden helyzetben e szükséges összhang zavartalansá­gára kell törekednünk. A pártszer­vezetek elsőrendű feladata tehát, hogy ezt a problémát sohase tévesz­szék szem elől és befolyásukkal mi­nimálisra csökkentsék az ilyen káros megnyilvánulásokat. A párt vezető szerepének következetes érvényre­juttatása kezeskedik arról, hogy ha­zánkban mindenütt és mindenkor tiszteletben tartsák a társadalmunk szempontjából létfontosságú demok­ratikus centralizmus elvét. Népi de­mokratikus rendszerünk csak akkor teljesítheti küldetését, ha a dolgozók egyre nagyobb mértékben vesznek részt a közügyek intézésében, ha mind jobban megnyilvánul kezdemé­nyezésük, ami azonban a társadalmi törvények ismeretén alapuló, szünte­lenül tökéletesedő tervező s irányí­tótevékenységgel, végső sorban tehát a központi irányítással van összefüg­gésben. Pártunk irányításával leküzd­jük az e téren felmerülő nehézsége­ket is. így egyre biztosabb léptekkel érhetjük el kitűzött célunkat - a fejlett szocialista társadalom felépí­tését és a kommunizmus építésének megkezdését hazánkban. (R-M.) ki kell használníok az átmeneti ko­cák nyújtotta lehetőségeket a ma­lacok számának szaporítására. Nem mindegy mennyibe kerül Az esetek többségében a szövet­kezetekben még mindig komoly fej­törést okoznak a termelésre fordí­tott kiadások. Számos helyen nem veszik figyelembe, hogy a tervezett kiadások túllépése drágítja a terme­lést. A szövetkezetek leginkább a vetőmagra, takarmányra előirány­zott összegeket lépik túl. Hogy mi­ből következik ez? Elsősorban abból, hogy nem te­remtik meg a szilárd vetőmag- és takarmányalapot, mely az önellátást biztosítaná, takarmány hiányában nem egy szövetkezetben a vetőma­got is feletetik. Ezenkívül még tavaly olyan ese­tek is előfordultak, hogy a felvá­sárlási szervek a begyűjtés meg­könnyítésére a szövetkezetekből nagyobb mennyiségű gabonát vásárol­tak fel a beadási kötelezettségük­nél. Ugyanakkor az egyénileg gaz­dálkodók az előirt gabonát sem szol­gáltatták be az államnak. Más ese­tekben egyes szövetkezetek, ha nem is érték el a tervezett hektárhoza­mokat aránylag magas természet­beni járandóságokat fizetnek ki a ta­gok munkaegységeire, ezért nincs elegendő takarmányuk. Ez arra inti a szövetkezetek vezetőit, hogy ez idén kerüljék a múlt évek hibáit és kövessenek el mindent a vetőmag és a takarmányalap megteremtéséért, hogy xebből se szoruljon a szövetke­zet vásárlásra, önellátó legyen. Gondoskodjunk a vetőmagról Nagyon jól tudjuk, hogy csak a jó vetőmag nyújthat igazán gazdag termést. Nagyon sok szövetkezet­ben még sem fordítanak kellő gon­dot a kiváló vetőmag biztosítására, holott mindenki könnyen kiszámít­hatja, mennyivel előnyösebb az el­adás szempontjából is, ha jó vető­magot termelnek. A búzáért, rozsért és az árpáért mázsánként 60 koro­nával kap kevesebbet a szövetke­zet, mint a magtermelő parcellák­ról eladott gabonáért. Ezenkívül vásárlás esetén mázsánként 43 ko­ronával kell többet kiadniuk, ha nem termeltek elég vetőmagot. Fékezőleg hat a közös gazdálko­dás fejlődésére a beruházási épít­kezések tervének nem kielégítő tel­jesítése is, melyben a szövetkeze­tek az évi feladatnak alig 48 szá­zalékát teljesítették. Szlovákiában a közép- és kelet-szlovákiai kerü­let szövetkezeteiben mutatkozik ezen a téren a legnagyobb lemara­dás. A mezőgazdasági épületek be­fejezését a helyi anyagforrások fel­használásával lényegesen meg le­hetne gyorsítani, olcsóbbá lehetne tenni. Ezzel szemben a legtöbb építkezést a központilag kiutalt anyagok végzik, holott ezt a mun­kát felügyelet mellett a falu szak­emberei is könnyen elvégezhetnék. A szövetkezet gazdálkodásának megjavítására, jövedelmezőségének növelésére tehát mindenütt megvan a lehetőség. Az állattenyésztésben az új etetési technika, a növény­termelésben a gépesítés nagyban hozzájárulhat e cél eléréséhez. Csu­pán a vezetőségen, a szövetkezete­seken múlik, hogyan tudják kama­toztatni a termelés eddig ki nem használt tartalékait. SZOMBATH AMBRUS Žilinán főiskola létesült (ČTK) Nem egészen három hét múlva az első és második évfolyam hallgatói megtöltik az új közlekedési főiskola tan­termeit, amelynek székhelye az új isko­laév kezdetétől Žilina lesz. E napokban a Magasépltészeti Vállalat dolgozói gyors ütemben befejezik az eddigi I. tizenegy­éves középiskola melleti új épületet, ahol a főiskola hallgatói számára laboratóriu­mokat, tantermeket és egyes tanszékek helyiségeit rendezik be. Ugyanakkor a žilinai ,,Na hlinách" új negyedben gyors ütemben felépült a 600 hallgatót befo­gadó panelinternátus, amelynek kapaci­tása a következő években a kétszeresére emelkedik. Keresik a sikerek kulcsát A Dunajská Streda-i járásban az országos pártkonferencia után széleskörű mozgalom indult a mezőgazdasági termelés alapvető nö­velésére, mert egyre több EFSZ szeretné a harmadik ötéves ter­vet négy év alatt tel­jesíteni. A szövetkeze­ti tagok e célkitűzése elérésenek elősegítése érdekében a járási pártbizottság különös figyelmet fordít a. tö­megpolitikai munkára, többek között az elő­adás-propagandára. Méry Imre, a mező­gazdasági műszaki is­kola igazgatója előadást tart a marhaállomány egészségi állapotának megjavításáról; Franti­šek Šereš, a JNB me­zőgazdasági osztálya vezetője a tervezésről; Doležal Oldfich és Var­ga József gépállomási dolgozók a gépesítés és az új technológia bevezetéséről; Štefan Ferencei, a járási pártbizottság vezető titkára az iskola és az élet kapcsolatáról. A többi gondosan előké­szített előadás is a he­lyi adottságokból indul ki és a helyi problé­mákra utal. Az említett előadások először a pártszerve­zetek, EFSZ-ek és HNB-k funkcionáriusai­nak kéthetes iskolázá­sán hangzanak el. Az Iskolázás több száz résztvevője kézhez kapja az előadások szövegét, úgyhogy se­gítségével maguk is készíthetnek beszámo­lókat a különböző me­zőgazdasági szakkér­désekről a falvaikban. A járási pártbizottság a pártoktatás kereté­ben is fölhasználja a mezőgazdasági terme­lés növelésének felté­teleit taglaló előadás­anyagot. D. V. mmmí A roudnicei cukorgyár mészégető kemencéje még a szezon előtt sem pihen. Naponta 200-240 mázsa mész ég ki benne, melyet a szövetkezet tagjai savanyú földjeik feljavítására szállítanak el a cukorgyárból. (Jelínková felv.) JJJ SZÖ 2 * 1960. augusztus 5.

Next

/
Thumbnails
Contents