Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-03 / 214. szám, szerda

Nagy sikereket értünk e l a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében (Folytatás az L oldalról) munkamulasztás. A túlórák rész­aránya az ipari minisztériumok vál­lalataiban 1959 első felével szemben csökkent. Részben megjavult a második mű­szakok kihasználása. Az iparban le­dolgozott napok 27 százalékát a má­sodik és harmadik műszakban, ebben körülbelül 20 százalékát a második műszakban dolgozták le. A kétmű­szakos üzemmenet, mint alapvető munkarendszer előkészítésére és be­fejezésére azonban egyes ágazatok­ban még nem fordítottak kellő gon­dot. Az 1960 első felére tervezett ön­Mérték­egység i kőszén (értékesítési körleti fejtés) ezer tonna ebből: Ostrava-karvinai szén­medence (értékesítési kör­leti fejtés) ezer tonna barnaszén ezer tonna lignit ezer tonna Az ostrava-karvinai bányákban foko­zódott a gépesített fejtés és egy kombájn átlagos havi teljesítménye 8979 tonna volt. A kombájnos fejtés részaránya már el­érte a kitermelt szén egy negyedét. Az Ostrava-karvinai szénmedence Dukla-bá­nyájában a Karel Kantorek kollektíva Dombasz kombájnnal egy hónap alatt 37 623 tonna szenet fejtett és ezzel új világrekordot állított fel ' a havi kombáj­nos fejtésben. Jól folytatódott az ostrava-karvinai bá­nyákban az észak-csehországi barnaszén­bányákban, a sokolovói barnaszénbányák­ban és brikettgyárakban a felszíni bá­nyák kiépítése. Az észak-csehországi bar­naszénbányákban a beruházási munkála­tokat és szállításokat legjobban a cseh­szlovák Hadsereg (Roosewelt) Felszíni Bá­nya teljesítette, mely elérte az évi terv 72,9 százalékát, a sokolovoi barnaszén­bánya és brikettgyár Medárd felszíni bá­nyájában pedig az évi terv 57,6 száza­lékát érték el. Hat héttel a kormány által kitűzött határidő előtt próbaüzembe helyezték a tisovai brikett-telepet. Az ostrava-karvinai szénmedence a kőszén­fejtésben építkezés útján évi 1 252 000 tonna új kapacitást nyert. költségeket — az előzetes eredmé­nyek szerint — 99,8 százalékra tel­jesítették. Ugyanakkor a Kohó- és Ércbányaipari Minisztérium, az Alta­lános Gépipari Minisztérium és Köz­szükségleti Ipari Minisztérium válla­latai túllépték a tervezett költsé­geket. Másrészt főként az Energeti­kai, Fűtőanyag-, Vegyi ipari, Ne­hézgépipari és Élelmiszeripari Mi­nisztérium vállalataiban terven felüli megtakarításokat értek el. Az egyes iparágakban a következő eredményeket értük el: A FÜTÖIPARI ágazatban növeke­dett a kőszén, a barnaszén és a lig­nit fejtése. 1960 első Tervtelje- fele 1959 sítés szá- első feléhez zalékban: viszonyítva százalékban: 1960 első félévi fej­tési 13 244 100,9 10 471 100,6 26 934 102,2 1 412 102 106,4 107,3 105,5 112,1 Mérték­egység : ezer tonna Termék: nyersvasérc nyersvas acél hengerelt áru (csövek nélkül fémlemezek betonacél A hengereltáru és acélcsövek szállítási tervét 1960 első felében általában 100 százalékra teljesítettük, kevésbé kielégítő volt azonban a szállítások választék sze­rinti teljesítése, főként a nemesitett hen­gereltárú-fajtákban és a nagyméretű he­gesztett csövekben. .Az év első felében 820 000 tonna acél­hulladékot és öntvénytöredéket adtunk kohóiparunknak, tehát 103,5 százalékra teljesítettük a tervet. A vasércbányákban fokozódott az érc­felrakás gépesítése és a föld alatti szállí­tás gépesítése. Az ércfejtésben is növe­kedett az egy munkásra eső teljesítmény Az első félévben bevezettük az auto­matikus elektroforrasztásos acélhegesz­tést, a nagyolvasztókban tovább növeltük a levegő hőfokát, érvényesítettük a mész­porfúvást a konvertorokba, stb. Elsajá­títottuk és bevezettük a csavarok és AZ ENERGETIKAI ágazatban teljesítet­tük a villamos energia-gyártási tervet, annak ellenére, hogy a vízierőművek ener­giatermelése az alacsony vízállás miatt jóval a terven alul maradt. A vízierő­művekben gyártott villamos energia rész­aránya 9,8 százalék volt. Az első félévben 12 milliárd kWó villamos energiát ter­meltünk. E mennyiség 12 százalékkal több, mint amennyit a múlt év azonos idősza­kában termeltünk. Tovább bővült az erőművek kapacitása. A lipnói, madunicei, opatovicei és tisovál vízi- és hőerőművekben további aggregá­tokat helyeztünk állandó és próbaüzem­be. A nagy erőműépítkezések többségé­ben sikeresen folytak a beruházási mun­kálatok. tgy például Opatovicén az évi terv 77,4 százalékát, Tisován 67,3 száza­lékát, Őrlikon 56 és fél százalékát, Flá­Jeben 49,9 százalékát, Mélníken 48,6 szá­raiékát, stb. már teljesítették. A VASÉRCFEJTÉSI ÉS KOHÖIPARI ága­zatban a termelés 1959 első feléhez ké­pest 12 százalékkal növekedett. A fon­tos termékek gyártása a következőkép­pen fokozódott: 1960 első TervteljesI- fele 1959 tés száza- első feléhez iékban: viszonyítva százalékban: 97,4 105,4 100.7 111,2 100.2 110,5 101,4 114,5 101.3 104,5 106.8 116 Termelés (fejtés) 1960 első felében: 1573 2 292 3 332 2 216 444 190 anyacsavarok meleggyártását középfrek­venciás hevítés alkalmazásával. Az eddigi kapacitásokat kibővítettük többek között egy nagyolvasztóval, egy siemens-martinkemencével, kontidrótos hengerdével, kokszolóteleppel, hegesztő­üzemmel és csőhengerdével, a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohóműben, a ko­šicei Kelet-Szlovákiai Kohómüben csőhe­gesztőmüvel, a kladnói Egyesült Acélmü­vekben egy elektromos kemencével és siemens-martinkemencével, a trineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasmű­vekben kontiprofil finomhegerdével. A VEGYI ÉS GUMI-AZBESZTIPARI ága­zat termelése 23 százalékkal nagyobbo­dott. Jelentősen növekedett a kénsav, a plasztikus anyagok és gyantafélék, festé­kek és lakkok, traktorkülsőgumik, fosz­forműtrágyák, stb. gyártása. müfonalak plasztikus anyagok és gyantafélék festékek és lakkok polivinilklorid (PVC) kénsav nitrogénműtrágyák foszforműtrágyák traktorkülső-gumik szulfonamidok penicillin ezer tonna ezer t/N ezer t/P,O s ezer db t milliárd egység OJ d w Q, S-l c « S B H OJ 30 26 25 3 278 66 77 111 247 13 828 ä c ji 2 a> .o "5 2i *éo ŕ N u 'tO 100 101,9 99,9 101,0 100,5 92,5 103,2 100,0 108,1 111,0 « Ľ, x> tfl w ^ "5 N >i«jj a> c _ r- O w N N IT3 ZZ oi 'CO O) a> -- N .H > O) 102,1 120,4 113.4 134 110.7 94,9 112.8 116,1 116.5 124,8 A vegyi ipari vállalatoknak a jövőben nagyebb figyelmet kell szentelniük a fő nyersanyagok mértékletes fogyasztásának amit eddig túllépnek. A Vegyi Ipari Minisztérium központo­sított beruházási építkezéseinek évi ter­vét az első félévben 38,3 százalékra, de­centralizált építkezésének évi tervét pedig 45,9 százalékra teljesítette. Üzembehe­lyeztek új műselyem-, polivinilklorid-, nátriumhidroxidgyártó- és egyéb beren­dezéseket. A nováky Wilhelm Pieck Ve­gyiüzem és a bratislavai Slovnaft jól tel­jesíti a beruházási tervet, ezzel szemben elmarad a kőolajvezeték és a kaucsuk­gyár építése Kralupyban. A GÉPIPARI ÉS FÉMFELDOLGOZÓIPARI ÁGAZAT termelése 1959 első feléhez ké­pest 16 százalékkal növekedett. Nagy nö­vekedést ért el a gőzkazánok, textilipari berendezések, váltóáramú generátorok, te­levíziós vevőkészülékek, forgóesztergapa­dok, útépítő és egyéb építőipari gépek, mezőgazdasági gépek, fővonalú mozdo­nyok, stb. gyártása. s S c 2 i> « H -5 gőzkazánok óránkénti gőznyomás kohóipari berendezések millió korona vegyi ipari berendezések a s öntödei berendezések i; n hengeripari berendezések t oi -0) <D «»-i £.2 H 4> 2 085 446 339 51 16 151 > N. b ,10 f- oil 64,2 93,2 108,0 99,4 <o >Z n - m "S n >>« v c o>S 8 s C 2 S '<o O O) N rH > 01 158.4 139.5 121,3 129,2 176,7 M e cementgyári berendezések (zúzógépeken kívül) ť textilipari berendezések millió korona forgóesztergapadok db építő- és útépítő gépek millió korona mezőgazdasági gépek „ „ traktorok db fővonali villanymozdonyok „ fővonali naftahajtású mozdonyok k személyautók * motorkerékpárok „ segédmotoros kerékpárok » televíziós vevőkészülékek j háztartási villanytakaréktüzhelyek s gáz- és kombinált tűzhelyek „ háztartási hűtőszekrények „ A gépipari és fémfeldolgozó ágazat 1960 első felében kifejlesztette az új technológiai módszerek bevezetését és új termékek gyártását vezette be. tgy pél­dául a hegesztőfelszerelésben ezer tonna nyomású világszínvonalú függőleges ková­csolóprés gyártását, mely az előző típu­sokkal szemben mintegy 30 százalékos súlymegtakarítást jelent és munkaigé­nyessége is 30 százalékkal kisebb, ezen­kívül néhány fajta kisebb súlyú és az eddig gyártott vibrátorokkal szemben 35 százalékkal kisebb munkaigényességű be­tonsűrítő merülő vibrátor, a vágási sebes­séget automatikusan beállító készülékek­kel ellátott univerzális konzulos marógép, stb. gyártását. Néhány különleges termé­ket is készítettünk, mint például a TG-1 aggregát 100 MVA teljesítőképességű ge­nerátorát, óriási esztergagépet a törött Termelés 1961 első felében Tervteljesítés százalékban 1959 első feléhez viszonyítva százalékban 5 971 124 689 149 528 17 652 67 121,2 101,0 102,6 99,4 100,5 108,1 122,5 123,5 156,2 123,0 125,7 122,2 167,5 56 28 615 80 966 95 706 113 628 103.7 100,2 100.8 101,0 89,7 143.6 114.7 104,3 155,6 "129,9 19 996 65 435 63 757 100.7 100.8 100,3 152,1 126,7 127,7 tengelyek megmunkáláséra, stb. Bevezet­tük továbbá az új típusú televíziós ké­szülékek (Narcis, Oravan) és" traktorok (Zetor 50 Super) gyártását. A gépipari vállalatokban több termelési felület kibővült, neutralizáló-telepek lé­tesültek és modernizálódott a termelőbe­rendezés. Bővült a mozdony-, televízor­stb. gyártási kapacitás. AZ ÉPlTöANYAGIPARI ágazat termelése 15 százalékkal növekedett, ennek ellenére számos termék termelési tervét nem tel­jesítettük az év első felében. A téglák és épületelemek kedvezőtlen tervteljesltését a generáljavítások késése és üzemzavarok okozták. Ezenkívül az épületelemekben sok volt a selejt. A te­tőfedőcserép-gyártásban főként a szárítók | jelentettek szűk keresztmetszetet. 3 £ cement mész tégla tetöfedőcserép épületelemek vasbeton és előfeszített betonoszlopok azbesztcement-burkolat azbesztcement-csatorna csövek 3 ezer tonna millió téglaegység millió db ezer köbméter db 1 000 négyzetméter 1 000 méter |l i? H V 2 477 1054 1101 101 864 25 733 11 383 417 $ á c H ol 101,3 100,5 97,4 92.6 97.7 98,0 101,9 82,2 " £ >2 S -2 •s N >•« o v c _ 0» S N J 8 t s * 2 - > » 108,5 107,1 105.5 96,2 139.6 151,6 108,9 140,4 A gazdaság cementellátása általában fo­lyamatos volt és az évi szállítás tervét 1960 első "felében 50 százalékra teljesí­tettük. A tégla és falnégyzetek szállítását 45 százalékra teljesítettük. A szállítók téglakészletei az év elejétől 10 millió darabbal növekedtek, ennek ellenére az év végére tervezett normának csak 73 százalékát képezik. Bár a piaci alapokra tervezett építő­aanyagszállítások 1959-hez képest növe­kedtek, a szállítási tervet — a cement kivételével — nem teljesítettük. A KÖZSZÜKSÉGLETI IPAR ágaiban né­hány fontosabb termék termelése a kö­vetkezőképpen növekedett: 3 ezer négyzetméter ezer köbméter millió korona millió méter millió méter millió méter millió méter ezer db. ezer db. millió db. millió db. millió pár millió pár A piaci alapra előirányzott közszükség­leti cikkek szállításait és a kivitelt jól teljesítettük. vont laposüveg ebből ablaküveg kemény farostos deszka fabútor kész szövet: gyapot selyem • poliamid len és féllen gyapot készruha gyapjú készruha kötött fehérnemű kötött felsőruha bőrcipő gumicipő 2 c 13 784 6 913 14 1078 228 33 3 34 6 267 6 245 20 23 23 20 J'O) ° *co > n C «0 n. N H » 99,5 102,2 102,3 101,0 101,0 102,8 103,9 101,8 100,8 101,2 101,2 101,0 101,2 100,8 ££ ae oo> S S 107,3 116,3 98,3 109,8 104.6 106,5 168,8 105,1 113,8 117,1 112,1 108,8 116,5 107.7 AZ ÉLELMISZERIPARI ágak termelése 1959 első feléhez viszonyítva 5 és fél szá­zalékkal növekedett. A fontosabb termé­kek termelése a következőképpen alakult: 3 E csontos hús húskészítmények nyers sertészsír csarnoki vaj konzumtej sajt búzaliszt sör Az élelmiszeripar is új kapacitásokkal bővült. Üzembehelyeztük például a pflb­rami tejfeldolgozó-üzemet, befejeztük Brezhradon az egyik legnagyobb húsfel­dolgozó és húskonzervkészítménygyárat, melynek nagy kiterjedésű fagyasztó- és hűtőfelületei vannak. A HELYI IPAR vállalatainak ipari ter­melése 7 százalékkal növekedett. Szlová­kiában gyorsabb volt a termelés növeke­dése. Általában jól ment a lakosság meg­rendelésére , készült gyártás, viszont a lakosságot szolgáló javítómunkák és kar­bantartás tervét Szlovákiában nem telje­N Mértékegység: Termelés 1960 első felében: Tervteljesítés százalékban: 1960 első fele 1959 első feléhc viszonyítva százalékban: ezer tonna 203 99,6 113,7 ezer tonna 88 102,1 104,9 ezer tonna 28 103,7 110,2 ezer tonna 25 91,0 101,2 millió liter 516 102,9 105,6 ezer tonna 20 88,3 95,3 ezer tonna 511 103,8 107,9 ezer hektoliter 6 959 104,9 109,7 sítettük. A helyi ipar részaránya 2,7 százalék volt az általános ipari termelés­ben.' A SZÖVETKEZETI IPAR termelése 7 százalékkal nagyobbodott, a cseh ország­részekben 6 százalékkal, Szlovákiában pe­dig 18 százalékkal. A lakosságnak végzett javítómunkákból és karbantartásból ere­dő bevétel tervét 103 százalékra teljesí­tettük. A lakosság megrendelésére készült termelés 1959 első felével szemben 17 százalékkal növekedett, de a tervet nem teljesítettük. II. Mező- és erdőgazdaság Ä szocialista mezőgazdaság fejlő­dése az első félévben az 1960. évi mezőgazdasági termelés igényes fel­adatainak biztosítására és a harma­dik ötéves tervben a nagyüzemi ter­melési formák további fejlesztése feltételeinek megteremtésére irá­nyult. A mezőgazdasági termelés mező­gazdasági szakemberekkel és tapasz­talt szervezőkkel erősödött. Az első félévben jelentősen kibontakozott a szocialista munkaverseny. A föld termőképességének fokozására tett szocialista vállalásokat valamennyi fokú nemzeti bizottság, valamennyi mezőgazdasági dolgozó és valamennyi falusi lakós magáévá tette. A talaj­javítási munkálatokat 1960 májusá­nak végéig több mint 20 000 hektá­ron végeztük el és több mint 7 mil­lió köbméter komposztot készítet­tünk. A talaj termőképességét nö­velő munkálatokból jelentősen kivet­ték részüket a védnökségi üzemek dolgozói, a CSISZ és a hadsereg tagjai. Folytatódott a falvak szövetkezete­sítése, kibővült a szövetkezetek föld­alapja és növekedett tagjaik száma. Megkezdődött a szövetkezetek össze­vonása nagy termelőegységekbe. Má­jus végéig 2259 szövetkezet egyesült és az egyesült szövetkezetek átla­gos földalapja elérte az 593 hektárt. Ez az EFSZ-ek átlagos nagyságára is kihatott, mely 1960. január else­jével szemben 354 hektárról mintegy 400 hektárra növekedett. Az EFSZ­ek részar^pya a mezőgazdasági föld­területekben 67 százalékot képez, és a mezőgazdaság egész szocialista szektora már a mezőgazdasági föld­területek 86,4 százalékán gazdálko­dik. Az EFSZ-ek 1960 első felében 2 és félmilliárd koronát ruháztak be, ebből 1 milliárd 700 millió koronát önsegéllyel. 1959 azonos időszakához viszonyítva az EFSZ-ek beruházásai mintegy 27 százalékkal növekedtek. Oj állattenyésztési kapacitásokat, fő­ként tehénistállókat, tenyészdéket és borjúistállókat, sertésistállókat, ba­romfiistállókat adtunk át rendelteté­sének. Az őszi száraz időjárás és a nem ép­pen kedvező tél kedvezőtlenül befolyá­solta a növénytermesztést, ami az ősziek rossz áttelelésében mutatkozott meg, mivel az előző évekkel szemben aránylag nagyobb részüket kellett kiszántani és tavasziakkal pótolni. Az idén mintegy 82 ezer hektár őszi gabonát (7,1 százalékot) és több mint 13 ezer hektár repcét (25 százalékot) szántottunk ki. Az évelő ta­karmányfélék, főként új alávetéseink is rosszul teleltek, ritkák és gyengébbek voltak, úgyhogy az állami gazdaságok és az EFSZ-ek több mint 50 ezer hektár takarmányt szántottak alá. A tavaszi mezőgazdasági munkák a múlt évhez viszonyítva valamivel később kez­dődtek. A gyorsabb munkaütem és a gé­pek jobb kihasználása mellett a tavaszi vetés többnyire az agrotechnikai határ­időben végződött. A talajművelés helyen­ként késett a termények fejlődésével szemben, s különösen a cukorrépa egye­lésében és a kukorica megművelésében nem értük el a szükséges ütemet. Az ősziek és a takarmányfélék kedve­zőtlen áttelelése fokozott műtrágyázást követelt. A mezőgazdasági üzemek 1960 első felében összesen 298 300 000 tonna műtrágyát kaptak tiszta tápanyagban. Lé­nyegesen növekedtek a foszforos műtrá­gyaszállítmányok, viszont a nitrogén mű­trágya-szállítmányok csak elenyészően nö­vekedtek, a kálium műtrágya-szállítmá­nyok pedig 1959 első felével szemben csökkentek. Az előző évekhez képest na­gyobb mértékben végeztük el a kapásnö­vények, főként a takarmánynövények és a silókukorica sorközi ammóniákos per­metezését. Egyidejűleg az idén több mint félmillió hektáron alkalmaztunk vegyszert a gyom­növények irtása. Évről évre bővül a növényvédelem és a lehető legnagyobb terméshozamok, valamint a mezőgazda­sági termények lehető legjobb minősége elérésére irányuló intézkedések egyenér­tékű részévé válik. Nagy gondot fordí­tottunk a takarmányalapnak helyes ta­karmányösszetétellel, elsősorban a silóku­korica és a zöld takarmányozásra termelt kukorica, valamint a kukorica- és napra­forgókeverék vetésének (84 ezer hektár­ral) való növelésével történő biztosítására 1959-hez képest az idén 6 ezer hek­tárral növekedett az általános vetési te­rület. A kenyérgabona vetési területe csökkent, ezzel szemben nagyobbodott a takarmányfélék szántóföldi vetési területe. m " .2 S-g. 3-* e CD •O >» c « 5 oi S CO m N .2 'CO il A A>N > o 1/ 5 szemes termény összesen 2494 83,2 ebből: búza 652 86,6 rozs 431 88,8 árpa 707 83,8 kukorica 195 60,3 hüvelyesek 104 97,4 ipari növények 399 97,0 ebből: olajos növények 76 97,6 fonóipari növények 62 95,8 cukorrépa 242 97,1 burgonya 569 63,6 kapás takarmánynövények 94 73,8 zöldség 43 85,8 szántóföldi takarmánynövények 1411 90,7 ebből: kukorica*) 300 99,2 *) A kukorica és napraforgó zöld- és silókeverékeit is beleértve. (Folytatás az 5. oldalon) JUJ SZÖ 4 * 19 6°- augusztus 3.

Next

/
Thumbnails
Contents