Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-20 / 231. szám, szombat

A jó tanulás kedvező feltételei Néhány szó a tankö

nyvek és tanszerek ingyenes juttatásáról ~ „1960. szeptember 1-től az — általános iskolák, a tanonc- és ^ ipariskolák növendékei ingyen — kapják a tankönyveket és az ZH iskolaszereket. Hogy ez a gyer— mekek érdekében történt in—

— tézkedés milyen horderejű, ab— ból látjuk, hogy az évi költ— ségvetésben 400 millió koronát tesz ki." (A. Novotnv a CSKP KB ülésén) Sok családot örvendeztettek meg ezek a szavak ez év áprilisában, amikor pártunk Központi Bizottságának határozatát olvasták. A XI. pártkongresszus határozata értelmében hozott ezen intézkedésnek óriási társadalmi jelentősége van. A szocializmus győzelme hazánkban nemcsak a dolgozók életszínvonalának jelentős növelését eredményezte, hanem az egészségügy után az iskolarendszerben is lehetővé tette a szükségletek kielégítésének kommunista módját. Három és félmillió tanulót érint ez az intézkedés, s évente 80 vagon könyv vándorol majd az iskolákba — ingyen. Az alkotmányban biztosított művelődéshez való jog s a tanulás ilyen nagyszerű támogatása méltán kelt megelégedést és örömet hazánk minden dolgozójában. Rövid 15 év alatt száműztük hazánkban a művelődés térképéről is a „fehér foltokat". A szegény gyermekek részére rendezett hajdani „jótékonysági" akciók ma már mint rossz emlékek élnek emlékezetünkben. Iskoláinknak minden feltételük megvan ahhoz, hogy a tankönyvek és a tanszerek gazdag választékával rendelkezzenek, melyből a tanulók megkapják a tanulmányaikhoz szükséges eszközöket. S ez nem kicsiség! Az ingyenes juttatás révén például minden tanuló tankönyvet és többfajta tanszert kap. Csak a kilencéves középiskolák növendékei számára 60-fajta füzetet és különféle segédeszközt készítenek. A szakiskolákon ez a szám még nagyobb. Ütravalóként mindössze táskával látják el a szülők első osztályos gyermeküket. Az általános műveltséget nyújtó iskolák első osztályának növendékei a szükséges tankönyveket és tanszereket évről évre új állapotban, ingyen kapják, s e könyveket meg is tarthatják. Az évről évre ingyen juttatott segédeszközökhöz tartozik az ábécés- és számtankönyv, ceruzák, festékek, tollak, töltőtollak is —, füzetek, (borítólappal), tollés írószertartók stb. Szeptember 1-től a szülők számára gyermekük első útja az iskolába mintegy 100 koronával lesz olcsóbb. Csak az első osztályosok tanszereire 22 millió koronát fordít államunk. Jelentős kiadás volt a szülőknek a hatodik osztályba lépő gyermekük tankönyvvel és tanszerekkel való ellátása. Ebben az osztályban ugyanis alapvetően változik a tanítás menete. Ezt a gondot is a dolgozó nép állama vállalta magára s biztosítja a szükséges tankönyveket, tanszereket. Ezek a szükségletek tetemes összeget jelentenek, különösen a körző-, rajz- és tuskészletek, továbbá a logaritmusvonalzók stb. esetében. S ez az ellátás a többi osztály növendékeire is vonatkozik. Minden célkitűzésünk arra irányul, hogy a tanulók minőségileg is a legjobb tanszereket kapják, hogy a tanulás minden feltétele biztosítva legyen. Ilyen formán az iskolák növendékei mindegyike számára azonos feltételek teremtődnek mind falun, mind városon. (Nem beszélve a többgyermekes családok szempontjából ezen intézkedés jelentőségéről!) Az igények mellett azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a termelés nem győzhette a szükségletek szeptember 1-vel való kielégítésének biztosítását. Számolnak azzal, hogy némely tanszer esetében az év folyamán a folyamatos ellátást érvényesítik. Az első és a hatodik osztályosok már az iskolaév kezdetekor minden szükséges tanszert megkapnak. Az idősebb növendékek átmenetileg még a saját, előző évfolyamokban használt tanszereiket veszik igénybe Körzőről, rajz- és egyéb, hosszú ideig használható felszerelésről van szó. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez átmeneti megoldás. Egyéb iskolai szükségletekből (írószerek, füzetek, festék, vonalzó stb.) a készlet elegendő, s a diákok a tényleges szükségletnek megfelelően kapják meg. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma normarendszer alapján biztosítja a tanszerek szétosztását. Ez a rendszer ideiglenes s az iskolai gyakorlat számára a tanítók tapasztalata alapján módosítják majd. A tanszerek nagyrésze az év folyamán elhasználódik. A hosszabb élettartamú tanszerek az iskola tulajdonát képezik s a diákok csupán kölcsönkapják, s amikor már nincs rájuk szükségük, visszaszármaztatják az iskolai alaDba. A gazdaságosság kérdése is felmerül Annak ellenére, hogy az iskolaszerekkel való ellátás augusztus folyamán történik, a tanév befejeztével az iskolákon már bizonyos tankönyvmennyiség összegyűlt. Ezen könyvek felhasználása annál is inkább szükséges, mivel a közeljövőben új tankönyveket kap a közoktatás, amelyek már a kilencéves általános műveltséget nyújtó iskolák tanterve alapján íródnak. A régiek újranyomása éppen azért nem volna gazdaságos, hisz tudvalevő, hogy a tankönyv mint tanítási segédeszköz — hoszszabb időtartamra készül. A tankönyvellátottság az általános műveltséget nyújtó kilencedik osztályig biztosított. Bizonyos nehézségek pillanatnyilag a szakiskolák és a tanonciskolák ellátásában mutatkoznak. A tankönyvek egy része ugyanis még szerkesztés alatt áll, s az iskolaév megkezdéséig nem készülnek el. Az atlaszokat illetően az általános műveltséget nyújtó iskolák megfelelő készlettel fognak rendelkezni s a tanítás idejére a tanulók ezeket kikölcsönözhetik. Az otthoni előkészület megkönnyítésére fokozatosan kapnak majd egyes térképeket, melyek hova-tovább térképalbummá bővülnek. A tankönyvek, tanszerek, ingyenes szolgáltatása azo/rf>ah nevelési szempontokat is ró ä szülőkre, tanítókra. Szocialista államunk tulajdonáról lévén szó, az említett alapok vagyonállagával gazdaságosan kell bánni. Ez a gazdaságosság nem az adminisztratív intézkedések kiterjesztését jelenti hanem elsősorban is a mindennapi nevelőmunkát, mellyel a szülő és a pedagógus a szocialista haza öntudatos polgáraivá, a szocialista vagyon és a társadalmi munka javainak tiszteletére, erkölcsi és anyagi felelősségre neveli a gyermekeket. A pionír- és CSISZ-szervezetekre, valamint az iskolabarátok szövetségére ugyancsak nagy felelősséget ró e feladatok teljesítése. Éppen ezért nem árt, ha már most, az új tanév megkezdése előtt alaposan elgondolkodnak azon, hogy a szocialista tulajdon tiszteletének az iskolai gyakorlatban a vetélkedés milyen formájával szerezzenek rangot. — zsolt — AZ ÓKORI OLIMPIÁRÓL Irodalmi tömegkampány Sanghájban A sanghaji irodalmi lapokban mind gyakrabban látható egyes munkások, vagy munkás-kollektívák által írt kritika könyvekről, filmről vagy versről. Sanghaj legnagyobb ipari kerületében irodalomkritikai vitát rendeztek a munkások számára. A vitában több mint nyolcszáz olyan munkás vett részt, akinek már rendszeresen megjelennek a lapokban irodalomkritikai írásai. A Wenhuí Bao című lap szerint a munkások kritikáinak három fontos jellemzője van: 1. szilárd proletár világnézet; 2. politikai tartalomra és művészi színvonalra alapozott bírálat; 3. az életet tükröző nyelv. N

em maradtak fenn pontos adatok az olimpiai játékok keletkezéséről. A legenda szerint ezeket az ünnepségeket, az erő és ügyesség bemutatóit Zeusz tiszteletére Héraklész, nagyerejű görög hős alapította és Augiasz feletti győzelmének kívánt ily módon emiéket állítani. Az ókori olimpiai játékokról a legrégibb adatot az i. e. 776-os évből sikerült felkutatni. Ettől az időtől tartják nyilván az olimpiai jétékokat, öszszesen kétszázkilencvenhármat. Dél-Görögország Élisz tartományának Pizatisz részében, Olympiában rendezték az ókori ünnepi játékokat, innen ered az elnevezés. A versenyek Olympiában, a Kronosz-hegy lábánál épült 214 méter hosszú, 32 méter széles stadionban zajlottak le. Ez a stadion mintegy 40 000 főnyi nézőközönséget fogadott bel. A nézők a lejtős hegyoldalon álltak, vagy a fűbe heveredve nézték a versenyeket, csak a rendezők jutottak ülőhelyhez. Az ókori olimpiai játékok műsorán az első időkben kizárólag a „stadionfutás" szerepelt, amelynek távhossza a mai mértékegységre átszámítva 192,27 méter volt. Az idők folyamán gazdagodott az olimpiai játékok műsora és i. e. 476-ban már öt napig tartott egy-egy olimpiai ünnepség. Tekintsünk be az ötnapos olimpia piűsorába: Első nap volt az ünnepi felvonulás és az áldozatok bemutatása az isteneknek. Második napon kerültek sorra a gyermekversenyek, futás, bir kózás, ökölvívás. Harmadik napon került sor a felnőttek versenyére, amelyben stadion-futás, ökölvívás, diaulosz, dolihosz és birkózás szerepelt. A kocsiversenyt, lófuttatást és pentatlont, a negyedik napon tartották Az ötödik nap volt a záróünnepség és a győztesek megkoszorúzása. Amint látjuk, a stadion-futás mellett ebben az időben már sok új Épül a világ legmagasabb gátja „Tádzsikisztánban megkezdődtek az előkészítő munkálatok a 2,7 millió kilowatt kapacitású nureki vízierőmű építésénél. Az erőmű gátja a világon a legmagasabb, 300 méter lesz. Az óriási gát egy szakadékot zár el, s itt mintegy 10,5 milliárd köbméter befogadóképességű víztároló alakul ki. A nureki vízierőmű öt év alatt épül fel. Az itt termelt egy kilowattóra villamos energia önköltsége 0,26 kopejka lesz. Ez lesz a legalacsonyabb villamosenergia-önköltség a Szovjetunióban. A nureki vízierőmű egyik láncszeme lesz annak az egységes középázsiai energetikai rendszernek, amely Tádzsikisztánra, Kirgíziára, KeletTürkméniára, Dél-Kazahsztánra és Üzbegisztán legnagyobb részére terjed majd ki." (Izvesztyija.) Újfajta védőszemüveg motorkerékpárosok számára A Nýrskoi Okirla n. v. dolgozói a védőszemüvegek fejlesztésére és tökéletesítésére nagy gondot fordítanak. Évek hosszú során át szerzett tapasztalataik alapján új típusú védőszemüveget dolgoztak ki a motorkerékpárosok számára. A szemüveg keretét polietilénből, azaz rugalmas hajlítható plasztikus anyagból készítették, üvege törhetetlen plasztikus anyagból - a cellulóze acetátjából készül és könnyen kicserélhető. A szemüveg háromféle pótüveggel kerül forgalomba. Az egyik — színtiszta üveg, általános^ használatra, a második — zöldes színű — erős napfényben való ^utazásra és a harmadik — sárga színű — ködös időben való utazásra lesz alkalmas. Az Okula n. v. szükséa szerint polarizáló üveget is szállíthat, mely a kerékpárost megóvja a nedves utakról avagy más csillogó felületről visszaverődő fénysugarak hatásától. A szemüveg üvege fölötti fényvédő a felületről jövő fénysugarak elől védi a szemet. Az új védőszemüveg további előnye a 180° szélességű szemszög, úgyhogy a kerékpáros nemcsak. az utat, hanem a környéket is megfigyelheti. Végül meg kell még jegyeznünk, hopv e védőszemüveg alatt rendes dioptriás szemüveg is hordható. versenyszám is szerepelt. A másik futószám a diaulosz 385 méteres távot jelentett, a dolihosz pedig a hosszú távfutás volt, amelynek távja 1346—4614,5 méter között váltakozott. A pentatlon az atlétikai számok bővülését: a távolugrást, diszkoszvetést, gerelyhajítást, birkózást és stadion-futást jelentette. A gerelyhajítás is közkedveltségnek örvendett, ugyanis ez a régi görögök egyik népszerű hadifegyveréből, a hajítódárdából alakult ki. A mai birkózás valamennyi fogását alkalmazták az ókori birkózásban is, ezenkívül azonban gyakran használtak olyan fogásokat is, amelyek ma már tilosak. A gáncs, a rúgás és az ütés is megengedett volt. Az ökölvívók marhabőrszíjat erősítettek kesztyű helyett a kézfejre, de az újjaik szabadon maradtak. Az idők folyamán a szíjat apró vasgömbökkel erősítették meg. Később a birkózás és ökölvívás a pankrationban olvadt össze. E versenyszámban az ökölvívók felszerelés nélkül, csupasz ököllel üthettek és szabadon élhettek minden fogással, azokkal is, amelyeket a birkózásban nem alkalmazhattak. A

z ókori időkben a diszkosz tulajdonképpen egy gondosan korongalakúra csiszolt kő volt, amelyet később fából, vasból és ólomból készült diszkosz váltott fel. Sem a diszkosz anyagát, sem súlyát nem határozta meg előírás, általában azonban 2 kilót nyomott. Az olimpiai játékok műsorának további versenyszáma a fegyveres futás volt, amelynek keretében harci felkészültségükket mutatták be a versenyzők. Eleinte sisakkal, pajzzsal, dárdával és lábvérttel felszerelve futottak, az idők folyamán ezt fokozatosan leépítették, végül azután csak a pajzs maradt meg. Az i. sz. 389-ben megrendezett olimpiai játékokat már nem követte több. Megtettek ugyan minden előkészületet a következő, a 393-as megrendezendő olimpiára is, azt azonban II. Theodoziusz császár önkényes rendeletével betiltotta. A mai Milánó áll az akkori Mediolánum város helyén, ahol a császár 393 tavaszán kiadta a további olimpiai játékokat betiltó rendelkezését, miután úgy látta, hogy a terjedő kereszténységet veszélyeztetik e pogánynak vélt ünnepségek. A császár rendelete után csend uralta Olympiát, a dicső küzdelmek színhelyét, azután pedig pusztulás zúdult a vidékre. Előbb a gótok dúlták fel Zeusz templomát, a szent ligetet és a stadiont, s ami pusztításuk után megmaradt, azt a földrengések tették semmivé. M

ásfél ezer esztendő telt el addig, míg az olimpiai játékok új életre keltek, hogy az erő és ügyesség bemutatóin kívül a nemzetek, az ifjúság békés együttélésének, a baráti kapcsolatok fejlesztésének ügyét szolgálják. A villámlás és a mennydörgés A nyári hónapokban a zivatarok az időjárás legjellegzetesebb megnyilvánulásai. Minden zivatart — a légkörben lejátszódó más folyamatokon kívül — látható és hallható villamos kisülések kísérnek. A villám tulajdonképpen igen nagy elektromos szikra a pozitív és negatív pólus középpontjai között. A felhőkben vízcseppek egymáshoz súrlódása és szétporlódása következtében elektromosság keletkezik. A zivatarfelhők egyaránt tartalmaznak pozitív és negatív elektromosságot. A két ellentétes gócpont között bizonyos fok túlhaladása után erős elektromos kisülésekre kerül sor a felhőben, az egyes jelhők között, de a leggyakrabban a felhő és a föld felülete között és ezt villámlásnak nevezzük. A villámok külalakja különféle lehet. A leggyakoribb az úgynevezett vonalas, cikázó és sok elágazású villám. E villám látható részének átlagos hossza a legtöbb esetben körülbelül 2—3 kilométer, előfordulhat azonban 15—20 kilométeres, sőt még ennél is hosszabb villám. A felületvillám a villámlás további alakja. Kisülése a felhők jelentős részét világítja meg, ami a megfigyelő számára úgy tűnik, mintha lángba borulna az ég. A legritkábban előforduló jelenségek közé tartozik a gömbvillám, mely tüzes golyóhoz hasonlít és eszerint nevezték el. Az ilyen villám leggyakrabban megfigyelt átmérője átlag 10—20 centiméter. Á gömbvillám egyik különös tulajdonsága, hogy igen kis nyílásokon keresztül is épületek belsejébe hatolhat. Ha a gömbvillám emberek vagy állatok testét érinti, súlyos égési sebeket, a legtöbb esetben halált okoz. A gömbvillám a föld felülete közelében a szaladó ember gyorsaságával, a leggyakrabban másodpercenként két méternyi gyorsasággal mozog. Mivel a villám olyan elektromos kisülés, amely szigetelő rétegen, a levegőn halad keresztül, általában ott fordul elő, ahol legvékonyabb a feíhő és a föld felületén levő bármilyen tárgy közötti levegőréteg. Ezt igazolja, hogy a villám rendszerint tornyokba, fákba avagy egyéb magas tárgyakba csap. Ez azonban nem függ mindig a tárgyak magasságától, hanem áramvezetőképességüktől is. A villám azonban a föld sima felületére is becsaphat. Mindig oda irányul, ahol a talaj vezetőképessége a legnagyobb, tehát ahol nedves a föld felülete. Éppen ezért gyakrabban éri villámcsapás a folyók és patakok partjait, mint a közelükben álló magas és kiszáradt fákat. A villám igen magas hőfokú. Ezért, ha gyúlékony anyagot érint, azokat lángba borítja. A kisülés hőfoka több 10 000 fokot is elérhet. Az emberbe avagy az állatba becsapó villám a legtöbb esetben halált okoz. Csak az esetben, ha a villám elágazó része érinti őket, végződhet a baleset égési sebekkel. A villám pusztító ereje annál nagyobb, minél kisebb a villámsújtotta tárgy áramvezetőképessége, mivel nz elektromos áram lasabban halad keresztül az ilyen tárgyakon. A cikázó villámot dörgő hang kíséri. A mennydörgést az okozza, hogy a levegő a villám .kisülésekor igen erősen felmelegszik, s az így felmelegedett levegő terjedése oly gyors, hogy robbanásszerűen hat. Az áramlás hirtelen félbeszakítása után, mégpedig annak következtében, hogy a környező légkörben alászáll a hőmérséklet, igen gyorsan csökken a villám csatornájában levő hőmérséklet is és a benne levő levegő hirtelen összehúzódik. Ez okozza a levegő megrázkódtatását és a hanghullámokat. A villám többszörös kisülése hosszan tartó dörgést idéz elő. Mivel a hanghullámok a felhőktől s a föld felületén levő különböző tárgyaktól is visszaverődnek, többszörös visszhang keletkezik, ami meghosszabbítja a dörgés időtartamát. A mennydörgés ugyanúgy, mint minden más hang, aránylag lassan, másodpercenként mintegy 330 méter gyorsasággal terjed a levegőben. Az esetben, ha a villámlást előbb figyeljük meg és csak azután halljuk a mennydörgést, megközelítőleg megállapíthatjuk a villám becsapódásának távolságát is. Nyári zivatarok akkor keletkeznek, ha az eléggé nedves levegő talajmenti rétege hirtelen felmelegedés következtében a magasba emelkedik. Igy keletkeznek a zivatarfelhők és bennük a zivatarok kísérőjelenségei, a villamos kisülések, az eső és a jégeső is. Ilyen esetben helyi jellegű zivatarról beszélünk. Merőben más jellegű az úgynevezett frontális zivatar, amely széles, gyakran több száz kilométer szélességű arcvonalon nyilvánul meg. Az ember a villámhárítóval védekezik a villámcsapás ellen, mely felfogja a villám kisülését és a földbe vezeti. Dr. PETER FORGÄČ Három személy befogadására alkalmas, „MI-I" típusú új szovjet helikopter. Képtávíró ČTK - TASS. ILJJ SZÖ 8 * 1960. augusztus 18.