Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-03 / 214. szám, szerda

i/Uág proletúr jui, egyesül jel ekl UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. augusztus 3. szerd* 30 fillér XI. évfolyam, 214. szám Fokozottabb gondot a választék-terv teljesítésére Az első félévi terv feladatainak teljesítéséről, sőt túlszárnyalásáról szóló híradás jogos örömet vál­tott ki dolgozóink körében. Magá­tól értetődik ez, hiszen az adatok mögött ott látják saját szorgos munkájukat is, mellyel hozzájárul­tak a kitűzött célok eléréséhez. A terv általában kedvező telje­sítése fölötti öröm azonban nem szabad, hogy megnyugvásba men­jen át, bárhol is önelégültséget váltson ki, s olyan hangulatot te­remtsen egyes dolgozóknál, párt­és szakszervezeti szervezetben, hogy a dolgok mindenütt simán folynak, minden a legteljesebb rendben van. Hiszen ha részlete­sebben elemezzük az elmúlt félév munkáját, kitűnik, hogy egyes ne­gatív jelenségek még mindig elő­fordultak. Márpedig pártunk s rendszerünk ereje éppen abban van, hogy a bírálat és önbírálat segítségével elejét tudjuk venni az önelégültségnek, bátran, kertelés nélkül rámutatunk a hibákra és fo­gyatékosságokra, hogy ily módon lehetővé tegyük minél gyorsabb kiküszöbölésüket. Ezt tesszük most is, amikor hangsúlyozzuk azon követelmény érvényesítésé­nek fontosságát, hogy a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb gon­dot kell fordítanunk a terv álta­lános túlteljesítése mellett a vá­laszték-terv betartására, __ miután ezen a téren az első félévben szá­mos helyen lemaradás mutatko­zott. A termelés fajták szerinti telje­sítésének népgazdaságunk egész­séges fejlődése szempontjából na­gyon nagy jelentősége van. A vá­laszték-terv — egyike azon muta­tóknak, melyekben konkrét módon kifejezésre jutnak a népgazdaság tervszerű és arányos fejlesztése törvényének követelményei. A vá­laszték-terv nem teljesítése vég­ső soron azt jelenti, hogy arány­talanság keletkezik a népgazdaság fejlődésében, melynek fékező hatá­sa lehet a fejlődés egész üteméra. Vegyük például a kohóipart. Bár á hengerelt áruk termelési ter­vét túlteljesítettük, jelentős el­maradás mutatkozik a nemesített és a betonacél, a speciális leme­zek és csövek termelésében. Ez lényegében kettős diszproporciót okoz. Elsősorban a kohászatban, ahol a hengerelt áruk tervének túlteljesítése a félkészáruk ellátá­sának rovására megy. Másodsor­ban az ilyen, hogy úgy mondjuk saját tetszés szerinti tervtúltelje­sítés — mely egyáltalán nem veszi tekintetbe a megrendelők érde­keit — nehézségeket okoz min­denekelőtt a gépiparban. Ezek a nehézségek aztán megmutatkoz­nak egyes nagy jelentőséggel bíró építkezések számára szükséges gépek és berendezések késedel­mes szállításában. Márpedig a kés­lekedés ezen a téren azzal a kö­vetkezménnyel járhat, hogy kito­lódik az üzembehelyezés határide­je és ennek következtében nép­gazdaságunk nem kapja meg ide­jében azt a mennyiségű villany­áramot, vegyi ipari, kohóipari és más termékeket, amelyekre pedig az állami terv számít. Nem kell nagy gazdaságtani tudás annak fel­ismeréséhez, hogy ha továbbra is megtűrnénk mindezeket a fogya­tékosságokat a kohóipari válasz­ték-terv teljesítésében, mindez nehézségeket okozna harmadik öt­éves tervünk nagy célkitűzései­nek megvalósításában. Hasonló­képpen veszélyeztetné a mező­gazdasági termelés alapvető fo­kozására kitűzött nagy fontossá­gú feladataink valóra váltását, ha ä lehető leggyorsabban és leg­energikusabban nem tudnánk ki­küszöbölni a műtrágya termelési tervének teljesítésében már hosz­szabb idő óta mutatkozó lemara­dását. A választék-terv teljesítésében is nagy szerepet tölthet be a szo­cialista munkaverseny, örvende­tes dolog, hogy sok vállalat, töb­bek között a ČKD Slaný, a Šverma üzemek és mások kötelezettség­vállalásaikba már a választék-terv jobb teljesítését is belefoglalták. Nem hagyhatjuk azonban szó nél­kül, hogy legtöbb helyen még mindig a könnyebb utat választ­ják és ezt a feladatot — mely általában nagyobb erőfeszítést kö­vetel meg — rendszerint kihagy­ják a kötelezettségvállalásokból. Az ilyen gyakorlat ellenkezik a szocialista munkaverseny alapel­vével, mely azt követeli meg, hogy a dolgozók összpontosított erejét és alkotó kezdeményezését első­sorban éppen oda irányítsák, ahol népiesen szólva „szorít a cipő", vagyis a termelésben mutatkozó fogyatékosságok eltávolítására. Ahol az ilyen gyakorlat még nem talált otthonra, ott a pártszerve­zeteknek a szakszervezet közre­működésével minél előbb ennek elérésére kell törekednie. A választék-terv teljesítésében mutatkozó fogyatékosságokat ter­mészetesen nemcsak a termelő eszközöket gyártó vállalatokban és üzemekben kell leküzdeni, hanem a közszükségleti cikkeket előállí­tó üzemekben is, mert ezek sem mentesek e kóros jelenségtől. Márpedig az e téren' előforduló minden lemaradás, minden fogya­tékosság mihamar megmutatkozik az üzletekben, az ellátás szakaszán és ily módon a legközvetlenebbül érinti a vásárló közönséget. Üzleteink árubősége közismert, az áruellátás jobb, mint azelőtt bármikor. Közismert azonban az is, hogy hazánk lakosságának vá­sárlóképessége, a személyi fo­gyasztás is minden eddiginél na­gyobb és tudjuk, hogy a jövőben a harmadik ötéves terv újabb, nagyarányú fejlődést irányoz elő. Az üzletek áruellátásának pedig mindig a lehető legjobb összhang­ban kell lenni a vásárlók igényei­vel. Ezen ä szakaszon sem eléged­hetünk meg tehát a termelési terv általános túlszárnyalásával, hanem oda kell hatni, hogy fokozzuk azon cikkek gyártását, amelyek iránt nagyobb kereslet nyilvánul meg. Az Állami Statisztikai Hivatal nem­régen több mint 30 ezer háztar­tásban eszközölt kísérleti vizsgá­latot. Ennek során megállapítást nyert, hogy belső piacunkon a ke­reslet fejlődése gyors iramban a hosszú időtartamra szóló háztar­tási cikkekre irányul, s a szük­séglet legnagyobb emelkedését ép­pen ezeknél várhatjuk. Közszük­ségleti iparunknak mindezt a leg­nagyobb mértékben figyelembe kell vennie. Ugyanakkor az eddigi­nél még nagyobb figyelmet kell szentelni a választék és a nagyság gazdagságára az idény-árucikkek­nél is. Az első félév munkáját, ered­ményeit értékelve a pártszerveze­teknek mindenütt a legnagyobb gondot kell fordítani a választék­terv teljesítésének elemzésére. A pártszervezetek hassanak oda, hogy az üzem minden dolgozója megértse és magáévá tegye e fel­adatnak a népgazdaság arányos fejlesztésében és a lakosság igé­nyeinek a lehető legjobb kielégí­tésében betöltött nagy fontossá­gát. Közlemény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága 1960 első félévi fejlődéséről NAGY SIKEREKET ÉRTÜNK EL a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében A népgazdaság és a kultúra fejlesztésében 1960 első felében továb­bi nagy sikereket értünk el. Annak tiszteletére, hogy a szovjet had­sereg 15 évvel ezelőtt felszabadította a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságot, valamint a CSKP országos konferenciája tiszteletére szé­leskörű szocialista munkaverseny bontakozott ki az üzemekben, épít­kezéseken és mezőkön s kötelezettségeket vállaltak a második ötéves terv utolsó éve tervfeladatainak határidő előtti teljesítésére. A dolgozók kezdeményezésének érdeméből nagy növekedést értünk el az ipari termelésben, az építőiparban és a' beruházási építke­zésben. A közlekedés is jól megbirkózott feladataival. Külkereske­delmi forgalmunk mind a szocialista, mind a tőkés államokkal na­gyobbodott. A mezőgazdaság keretében az állattenyésztésben is rész­leges sikerek mutatkoztak. I. Ipar 101,3 százalékra teljesítettük az ipari nyerstermelés ter­vét ® A mezőgazdaság szo­cialista szektora a földterü­letek 86,4 százalékán gazdál­kodik O A bérek 6,4 száza­lékkal növekedtek ® 12 mil­liárd 915 millió koronát tett ki külkereskedelmi forgal­munk © További sikereket értünk el Szlovákia gazdasá­gának fejlesztésében Az ipari nyerstermelés tervét 1960 11,8 százalékkal növekedett, tehát első felében 101,3 százalékra teljesí­meghaladta az egész évre tervezett tettük. Az ipari nyerstermelés ter­növekedési ütemet. jedelme 1959 első feléhez képest 1960 első fele Tervteljesítés • 1959 első felé­Iparvállalatok: százalékban hez viszonyítva 'százalékban: Az egész ipar 101,3 111,8 ebben az alábbi minisztériumok 111,8 vállalatai: fűtőanyagigari 102,6 104,4 energetikai és vízgazdasági 101,3 117,2 kohó- és ércbányaipari 100,1 111,4 vegyi ipari 101,7 113,4 nehézgépipari 101,2 116,9 általános gépipari 101,1 116,9 építőipari 101,9 116 közszükségleti ipari 101,3 107,9 élelmiszeripari 101,5 104,8 többi minisztériumok 100,9 131,9 helyi ipar 102 107,4 szövetkezeti ipar 100,9 106,7 Ä sikeres tervteljesítés ellenére 902 nemzeti vállalat közül 171 vál­lalat nem teljesítette tervét. Az ipari termelés növekedését 1960 első felében mintegy kétharmadrész­ben a munka termelékenységének növekedése biztosította. Az egy ipari munkásra eső munkatermelékenység 1959 első feléhez képest több mint 7 százalékkal növekedett. Az egy mun­kás ledolgozott munkaórájára eső munkatermelékenység körülbelül 6 A SZOVJET ENSZ-KÜLDÖTT LEVELE A Nyugat megakadályozta a leszerelési bizottság munkáját Az USA kormánya a leszerelés kérdésében űzött szemfényvesz­tésével félre akarja vezetni a világ közvéleményét ® Ma csak a közgyűlés tárgyalhatja meg a leszerelés kérdését ® A Szov­jetunió az ENSZ-tagállamok kormányfőinek részvételét javasolja NEW YORK (TASZSZ) - P. V. MO­ROZOV, AZ ÁLLANDÓ SZOVJET ENSZ­KÜLDÖTT ÜGYVEZETŐ HELYETTESE JÚLIUS 31-ÉN TALÁLKOZOTT LOUIS PADILLO NERVÄVAL, AZ ENSZ LE­SZERELÉSI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖ­KÉVEL, ÉS A KÖVETKEZŐ TARTAL­MÚ LEVELET NYÚJTOTTA ÄT NEKI. Tisztelt Nerva úr! A szovjet kormány megbízott, hogy az USA ENSZ-küldöttének azzal a javaslatával kapcsolatban, melyben az ENSZ leszerelési bizottságának összehívását javasolja, a következő­ket közöljem önnel: Mindenekelőtt figyelmet kelt az, hogy az USA állandó küldötte a le­szerelési bizottság összehívását kö­vetelő levelében elferdíti azt a tényt, amely meghiúsította a leszerelési tizes bizottság tevékenységét. A té­nyeknek ellentmondva megkísérli igazolni az Egyesült Államok kor­mányának magatartását. Mint tudjuk, a tizes bizottságnak az volt a feladata, hogy az ENSZ­közgyűlés 1959. november 20-án kelt, az általános és teljes leszerelésről hozott határozatával összhangban megvitassa az e feladat teljesítését elősegítő konkrét javaslatokat. Ám az USA és a bizottságokban képviselt más nyugati országok kormányai kü­lönféle ürügyekkel elutasították az 1959. szeptember 18-án az' ENSZ­közgyűlés elé terjesztett szovjet ja­vaslat lényegének részletes megvi­tatását. A szovjet kormány — hogy hozzájáruljon a bizottság sikeres tevékenységéhez, melyhez a népek oly nagy reményeket fűztek — te­kintettel az eddigi leszerelési tár­gyalásra, folyó év június 2-án újabb (Folytatás a 3. oldalon) százalékkal volt nagyobb. Az egy órai munkatermelékenység lassabban nö­vekedett, mert 1960 első felében két munkanappal volt több, mint 1959 első felében. A termelés és a mun­katermelékenység tervének felbon­tása a vállalatokban a folyó év első felében az évi tervvel szemben nem volt eléggé mozgósító erejű. A mun­kások bérrendszereinek átépítése az ipari vállalatokban 1960 első felében gyakorlatilag befejeződött és nem­csak a munkatermelékenység növe­kedéséhez, hanem a nagyobb átlag­keresetek eléréséhez is hozzájárult. A dolgozók átlagos keresete 1959 első feléhez képest 4 és fél száza­lékkal növekedett és 1409.- koronát tett ki. A munkatermelékenység és az átlagkeresetek növekedése ugyan­akkor összhangban volt. Az ipari dolgozók, főként a munká­sok száma a tervhez viszonyítva gyorsabban növekedett. Az első fél­évben 2 255 000 ember dolgozott az iparban, ebből 1740 000 ipari munkás. A foglalkoztatottság gyorsabb növe­kedését azonban nem használtuk fel teljes mértékben a termelés növe­kedésének megfelelő gyorsítására. Ál munkások számának növekedésével egyidejűleg munkaidejük kihaszná­lása is megjavult, s csökkent a be­tegségből és balesetből származó (Folytatás a 4. oldalon) Antonín Novotný elvtárs a bolgár tengerparton Szófia (CTK) — Antonín Novotný elvtárs, a CSKB KP első titkára, köz­társaságunk elnöke több elvtárs­sal, akik Bulgáriában töltik szabad­ságukat, augusztus 1-én Neszeber vá­rosába látogatott. ' Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Nép­köztársaság vezető párt és állami té­nyezőivel elkísérte a csehszlovák ven­dégeket. Amikor híre kelt a kedves vendégek érkezésének, a dolgozók nagy számban a város utcáira özönlöttek és „örök barátság" kiáltásokkal üdvözölték a vendégeket. Novotný elvtárs kíséretével azután megtekintette az ősi város történelmi emlékművelt és felkereste „A napsu­garas tengerpart" nemzetközi fürdőhe­lyet. A Csehszlovákiából érkezett iidii-' lők szívélyes és lelkes ovációban ré­szesítették a köztársasági elnököt. Novotný elvtárs délután Vámába uta­zott. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra Az augusztus másodikai jelentés szerint csupán Szlovákiában a ter­mésnek még 37 százaléka aratatlan. Vagyis az eddigiek során mind­össze 353 ezer hektárról sikerült learatni a gabonát. Hogy az aratás­sal már ennyire is állunk, abban nagy szerepet játszott a szombati és vasárnapi országos műszak, amelynek során közel negyedmillió em­ber vett részt a betakarítási munkákban. Csupán a nyugat-szlovákiai kerü­letben az említett két nap során 30 ezer hektárról aratták le a termést és közel 57 000 tonnát csépeltek ki. A szóbanforgó kerületben az állami gazdaságok vetésterületük 93,6 szá­zalékát, a szövetkezetek 84,7 száza­lékát aratták le. A kerület több já­rása, például a nitrai, Dunajská Streda-i, komárnói járások néhány napon belül befejezik az aratást. Augusztus elsején a kerületben a bratislavai járás elsőnek telje­sítette gabonabeadási kötelezett­ségét, augusztus másodikán pedig a komárnói járás jelentette, hogy kiegyenlítette az állam iránti kö­telezettségét. A nitrai járást szintén példaképül kell állítani a szomszédos topolčanyi járással szemben. Az utóbbi járásban a kenyérgabonának még közel fele lábon áll és az egy kombájnra eső átlagos teljesítmény alig haladja meg a 14 hektárt. A kerület szép eredményeket mu­tat fel a tarlótakarmányok vetése terén. Az esős időjárás lehetővé teszi, hogy másodnövényekből magas hektár­hozamokat érjenek el a szövetke­zetek, állami gazdaságok. A kínál­kozó lehetőségeket a bratislavai járás szövetkezetesei is figyelem­be vették és az eredetileg terve­zett 1600 hektár helyett több mint 3000 hektárt vetettek be tar­lótakarmányokkal. A kelet-szlovákiai kerületben szin­tén teljes ütemben folyik az aratás. A Tátra-aljai járásokban is kasza alá érett a termés. Kerületi méret­ben a tegnapi napig a vetésterület közel 4 százalékát aratták le. Tehát munka még van bőven. Különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy amíg a nyugat-szlovákiai kerületben túlteljesítik a másodnövények vetési tervét, a kelet-szlovákiai kerületben még a tervet sem teljesítik. Ezt igazolja az, hogy a kerületben a tegnapi napig csu­pán 3627 hektáron vetettek tar­lótakarmányokat, csupán néhány száz hektárral többet, mint a nyugat-szlovákiai kerületben csak a bratislavai járás. A közép-szlovákiai kerület földmű­veseinek sincs okuk az elbizakodott­ságra, sőt, ahogyan mondani szok­ták — alaposan meg kell fogniuk a munka vastagabb végét, ha a lema­radást pótolni akarják. És hogy mi a legfontosabb te­endő? Az, hogy a gépeket az ed­digieknél sokkal jobban használ­ják ki. Elitélendő dolog, hogy a kerület­ben a kombájnok a szövetkezetekben és állami gazdaságokban mindössze 672 hektárról aratták le a termést. Az pedig, hogy az utolsó napok so­rán 90 kombájn üzemképtelenül állt, arra enged következtetni, hogy a kerület egyes traktorállomásai rosz­szúl javították ki a gépeket. Az aratás már az egyes cseh­országi járásokban is teljes ütemben folyik. Az olomouci és prerovi járásokban az utóbbi napok során egyetlen aratógép, egyetlen kombájn sem állt. A jól dolgozó gépek a traktorállomá­sok gépjavítóinak felelősségteljes munkáját dicsérik. Az emberek szor­galmának, a gépek jó munkájának eredménye, hogy a két járásban eddig három vonatra való gabonát vásároltak fel. (sz. i.)

Next

/
Thumbnails
Contents