Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-13 / 193. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának program-nyilatkozata * (Folytatás «- 1. oldalul) melési bázisára, a szocialista terme­lési viszonyoknak egész népgazda­ságunkban elért győzelmére fog tá­maszkodni. A kizsákmányolástól min­denkorra megszabadult nép müve lesz. Ez a tény. valamint a fejlett szocialista társadalom gazdasága épí­tésének feladatai új jellemző voná­sokkal gazdagítják harmadik ötéves tervünket. Szocialista társadalmunk a harma­dik ötéves tervben a termelés, a munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem gyorsütemű növekedésével számol. Évről évre lényegesen emel­kedik a termelés abszolút többlete. Ez természetesen megköveteli, hogy igen hathatósan használjunk ki min­den tartalékot és lehetőséget, ésszel és rugalmasan irányítsuk a gazda­sági fejlődést. Csak így biztosíthat­juk folyamatosan és magas színvo­nalon a növekvő társadalmi szükség­leteket, az egész népgazdaság ará­nyos és egyenletes fejlődését. Pár­tunk egész eddigi munkája során a népgazdaságot tekintette a legfon­tosabb csatatérnek és képes volt úgy megszervezni gazdaságunkat, hogy megrázkódtatások és ingado­zások nélkül rohamosan fejlődjék. Pártunk e téren szerzett tapasz­talatai teljes mértékben feljogosíta­nak arra a következtetésre, hogy erőink és lehetőségeink képessé tesz­nek arra, hogy a harmadik ötéves tervben biztosítsuk gazdaságunk ro­hamos fejlődését. Az a tény, hogy az ipari termelés tervbevett gyara­podásával összes mennyisége 1965-ig — tehát viszonylag rövid idő alatt — eléri a tőkés Csehszlovákia ter­melésének hatszorosát, szemléltetőn tanúskodik a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztésének erejéről, a szocialista rend fölényéről a kapita­lizmussal szemben. A harmadik ötéves terv jellemző vonása, hogy népgazdaságunk mesz­szemenő műszaki korszerűsítésére törekszünk és jelentősen növeljük a műszaki fejlesztés szerepét, a ter­melőerők fejlődésében. Az energetikai alap minden tekin­tetben való megerősítése, a gépipar és a kohászat hatalmas arányú fej­lesztése, a vegyi ipar színvonalának és szerepének emelése lehetővé te­szi anyagi-termelési bázisunk további megszilárdítását és a fejlett szocia­lista társádalom szükségleteinek színvonalára való emelését. A harmadik ötéves terv lényeges vonása, a társadalom erőforrásait és anyagi eszközeit arra összpontosít­juk, hogy fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelés fejlődésében és lényegesen megerősítsük a mező­gazdaság szerepét a népgazdaság arányos fejlődésében. A harmadik ötéves terv — mint eddig is - biztosítja a termelőesz­közök termelésének kellő előnyét. Bizonyára gazdasági rendszerünk erejét tanúsítja, hogy a nehézipar gyorsütemű fejlesztése mellett is biztosítani tudjuk a közszükségleti cikkek termelésének lényeges emel­kedését; hogy nemcsak be tudjuk tartani a személyi és társadalmi fo­gyasztás emelkedésének eddigi gyors ütemét, hanem a nép szükségletei kielégítésének bizonyos új módsze­reit is alkalmazni tudjuk. A kormány Csehszlovákia Kommu­nista Pártja országos konferenciájá­nak határozatából kiindulva, a közel­jövőben a nemzetgyűlés elé terjeszti Csehszlovákia népgazdasága 1961 — 1965. évi állami fejlesztési tervé­nek törvényjavaslatát. Köztársaságunk további gazdasági és kulturális fellendülésével kapcso­latos valamennyi feladat biztosítása során a kormány figyelmét elsősor­ban a műszaki korszerűsítés problé­máira összpontosítja, hisz ez népgaz­daságunk kulcskérdése. Vitathatatlan, hogy a munkatermelékenység növe­lésének alapvető forrását jelentő műszaki fejlesztésben jelentős ered­ményeket értünk el. Tény marad azonban az is, hogy még mindig nem használjuk ki eléggé a szocialista rend nagy előnyeit és lehetőségeit. Ezért múlhatatlanul szükséges, hogy minden állami és gazdasági szerv erőfeszítéseit arra összpontosítsuk, hogy határozottan megoldják a mű­szaki fejlesztés alapvető problémáit, véget vessenek a komplex gépesí­tés, korszerűsítés és az új technika gyakorlati alkalmazása kérdéseinek megoldásában tapasztalható huzavo­nának, határozottabban fogjanak hoz­zá a két műszakú üzem és az álló alapok hatékonyabb, időbeni kihasz­nálása kérdéseinek megoldásához. Egész népgazdaságunkban kellő in­tézkedéseket kell tenni az anyagi érdekeltség tényezőjének hatéko­nyabb kihasználására, hogy a válla­latoknak érdeke fűződjék olyan új gépek gyártásához, amelyek el­érik vagy meghaladják a világ fej­lettségi színvonalát, mint ahhoz, hogy sorozatosan elavult gépi be­ÜJ SZÖ 2 * 1960. július 15. rendezéseket gyártsanak. A kormány ügyelni fog arra, hogy az állami és gazdasági szervek fokozott gondot fordítsanak a műszaki fejlesztés nagyfokú gazdasági hatékonyságának kérdéseire. A műszaki fejlesztés nemcsak a gépipar kulcskérdése. Jelentős része van az építőipar, a közlekedés és más gazdasági ágazatok fejlesztésé­ben is. A legfontosabb útja annak, hogy iparunkat elegendő üzemanyag­gal. villanyárammal és nyersanyaggal lássuk el. E szempontból kívánatos, hogy rendkívüli erőfeszítéseket for­dítsunk a vegyi ipar fejlesztési fel­adatainak biztosítására, e téren mi­nél gyorsabban le kell küzdenünk le­maradásunkat a világ fejlettségi színvonala mögött. A kormány abból indul ki, hogy a műszaki fejlesztésben elért ered­mények szerint ítéljük meg a jövő­ben a vállalatok, gazdasági-termelési egységek, nemzeti bizottságok és mi­nisztériumok munkáját. Egész nép­gazdaságunknak gyakorlatában sok­kal többet kell merítenie a szovjet nép nagyszerű tapasztalataiból, ame­lyekkel utat mutat, hogyan emeljük a műszaki fejlődést magasabb, a tő­kés rend számára elérhetetlen szín­vonalra. Ezzel kapcsolatban rendkí­vül fontos, hogy a szocialista munka­brigádok, az újítómozgalom és a tö­megkezdeményezés többi formájának figyelmét még jobban és még tüze­tesebben a műszaki fejlesztés konk­rét problémáira, az új technika mi­nél nagyobb gazdasági hatékonysá­gának elérésére irányítsuk. El kell érnünk, hogy minden dolgozó, a tu­dósok, a technikusok, a munkások, a termelés szervezői lelkesülten harcoljon termelésünk magas műsza­ki színvonaláért, amely teljes mér­tékben megfelel szocialista korsza­kunk követelményeinek. Múlhatatlanul szükséges, hogy a termelés műszaki és szervezési szín­vonalának szüntelen emelésével meg­gyorsítsuk a munka termelékenysé­gének növekedését. A kormány ennek megfelelően a legnagyobb gondot for­dítja arra, hogy tovább fokozzuk a bérek aktív szerepét a termelés fej­lesztésében és a társadalmi munka termelékenységének növelésében, el­sősorban azáltal, hogy rendszeresen tökéletesítjük a műszaki szabványo­sítást és a munka díjazásának rend­szerét. Az ipari és mezőgazdasági munkásbérek rendszerének átépítése után sor kerül a bérrendszerek át­építésére a többi ágazatban is, neve­zetesen az építőiparban, a helyi gaz­daságban és a termelőszövetkezetek­ben, valamint olyan gazdasági ágaza­tokban is, mint például a távössze­köttetés, a belkereskedelem stb. A bérrendszer átépítését nem te­kintjük egyszeri akciónak, hanem rendkívül fontos eszközét látjuk benne annak, hogy következetesen érvényesítsük a végzett munka meny­nyisége, minősége és társadalmi je­lentősége szerint való díjazás szo­cialista elvét. Hathatós eszközét lát­juk benne annak is, hogy a bérkér­dések megoldását következetesen egybekapcsoljuk a termelési problé­mák megoldásával, s hogy a díjazás formái elősegítsék a munkatermelé­kenység növelését, a műszaki fejlő­dés meggyorsítását és az önköltsé­gek csökkentését. A munkatermelékenység növelése megteremti a múlhatatlan előfelté­teleket ahhoz, hogy a termelés gya­rapodásának ütemét nem csökkentve biztosítsuk a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja kitűzte feladatot — a harmadik ötéves terv során a mun­kaidőt heti 42, illetve 40 órára rövi­dítsük le, mégpedig úgy, hogy a reál­bérek ne csökkenjenek, hanem ellen­kezőleg tovább emelkedjenek. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának irányelveivel és az országos pártkonferencia határo­zataival összhangban a kormány biz­tosítja, hogy a termelőerők fejlődése megfeleljen ama követelménynek, hogy kiegyenlítsük a köztársaság egyes vidékeinek gazdasági különb­ségeit. Ez irányvonal konkrétan főleg Kelet-Szlovákia, Délnyugat-Szlovákia és a cseh országrészek határvidéki járásainak intenzív kiépítésében jut kifejezésre. Az ipari termelés gyorsütemű fej­lődése a világ legfejlettebb színvo­nalának megfelelő technika, a munka műszaki színvonalának további eme­lése alapján nagyjelentőségű a szo­cializmus és a kapitalizmus békés nemzetközi gazdasági versengésének szempontjából is. A kormány és az állam valamennyi szerve minden ere­jével arra törekszik, hogy a harma­dik ötéves terv feladatainak teljesí­tésével népünk jelentősen hozzájá­ruljon a szocializmus győzelméhez. Az ipar, az építészet és a köz­lekedésügy további sokoldalú fejlesz­tése és tökéletesítése mellett kormá­nyunk munkájának következő idő­szakában alapvető fontosságú feladat­nak, a népgazdaság elsőrendű és fő feladatának tekinti, hogy mindent megtegyen mezőgazdasági termelé­sünk fejlődésében a döntő fordulat eléréséért. E cél eléréséhez szükséges, hogy ne csak a szocialista termelési vi­szonyok elmélyítésére, a mezőgazda­sági termelés jobb és tökéletesebb irányítására törekedjünk, hanem ugyanakkor átfogó intézkedéseket te­gyünk a föld termőképességének fo­kozására és a mezőgazdaság műszaki fejlesztésére, s ezzel megteremtsük a mezőgazdasági dolgozók széleskörű kezdeményezése kialakulásának anya­gi és műszaki feltételeit. Alapvető kérdés és feladat marad továbbra is, a mezőgazdasági termelésünk ren­delkezésére álló egész földterület minél belterjesebb kihasználása és termelőképességének minden eszköz­zel való növelése. Ez a fö feltétele annak, hogy döntő javulást érjünk el a fő szakaszon - a növényter­mesztésben. Ennek megfelelőn a kormány gaz­dasági szervező munkájában és a nemzeti bizottságok irányításában kö­vetkezetesen ügyelni fog arra, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a föld termőképessége növelésének szélesen megalapozott tervét, s hogy az ez­zel kapcsolatos munkákat jól meg­szervezzék, anyagilag és műszaki­lag biztosítsák. E munkák állami ter­ve mellett a kormány minden esz­közzel támogatja a talajjavító szö­vetkezetek széleskörű kezdeményezé­sének kibontakozását, amelynek célja a talaj kiegyenlített vízgazdálkodá­sának biztosítása, helyi jelentőségű vízgazdálkodási létesítmények és víz­tárolók építése lesz. Támogatni fogja az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok kezdeményezé­sét a komposztok készítésében, a talaj meszezésében és további olyan munkák elvégzésében, amelyek alap­vető jelentőségűek a föld termő­képességének növelésében. Nagy fontosságot tulajdonítunk an­nak, hogy megvalósítsuk az állami vízgazdálkodási tervet. A víz és a vízgazdálkodás problémája egyre égetőbb nemcsak mezőgazdaságunk­ban, hanem egész népgazdaságunkban is. Múlhatatlanul szükséges, hogy lényegesen megjavítsuk a vízzel való gazdálkodást, és ezzel biztosítsuk a rohamosan fejlődő ipar szükségleteit és rövid időn belül jelentősen meg­javítsuk a lakosság vízellátását. Ugyanakkor előtérbe kerül az a ha­tározott követelmény is, hogy elejét vegyük vizeink további szennyezésé­nek és a széles nyilvánosságra bíz­zuk a szennyvíztisztító állomások épí­tésének ellenőrzését. Minden hektár mezőgazdasági te­rületről minél nagyobb termést kell elérnünk és meg kell teremtenünk állattenyésztésünk biztos takarmány­alapját. Ez megkívánja, hogy hatha­tósan támogassuk ama növényfajták vetésterületének bővítését, amelyek maximális hektárhozamot biztosíta­nak és rövid időn belül a leghatha­tósabban megjavíthatják a takar­mánytermesztés helyzetét. Eddigi ta­pasztalataink alapján ennek fő útját a kukorica, elsősorban a silókukori­ca vetésterületének bővítésében lát­juk. Ezért úgy kell megszabni a mezőgazdasági tudományos kutatás irányát, úgy kell megszervezni a ku­Icoricatermesztés fejlesztését szolgá­ló gépek szállításait, hogy elérjük a tervben kitűzött 630 ezer hektáros kukoricavetésterületet. Ugyancsak lé­nyegesen jobban kell biztosítanunk a nagyhozamú vetőmagok és vető­anyagok termelését, hogy elérhessük a tervbevett gazdag hektárhozamo­kat. A mezőgazdaságban kitűzött terme­lési feladatok elérését, a munkater­melékenység szükséges növelését és a termelés egységére eső önköltsé­gek jelentős csökkentését szocialista népgazdaságunk gépesítési terve biz­tosítja. A gépszállítások számadatai államunk gazdasági erejérôľ tanús­kodnak, és igazolják, hogy szocia­lista társadalmunk nagyarányúan biz­tosítja a mezőgazdasági dolgozók erőfeszítésének sikerét. Csehszlová­kiában a mezőgazdaságot a harmadik ötéves terv során oly mértékben szereljük fel gépekkel, mint a világ kevés országában. Állandó figyelmet kell fordítani a gépek kiváló minő­ségére, új géptípusok szerkesztésé­nek és gyártásának meggyorsítására. Most az a fontos, hogy az egyes munkák gépesítéséről áttérjünk a komplex gépesítésre mind a nö­vénytermesztésben, mind az állat­tenyésztési termelésben. Ugyanakkor múlhatatlanul szükséges, hogy bizto­sítsuk a gépek teljes és minél ha­tékonyabb kihasználását. E tekintet­ben is nagyobb figyelmet kell fordí­tani a szüntelen műszaki fejlesztésre, hisz a szocialista nagyüzemi terme­lés a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban korlátlan lehetősége­ket biztosít. A harmadik ötéves terv során messzemenően megjavítjuk a mező­gazdasági termelés kemizálását is. Az egy hektár földre eső műtrágyafo­gyasztást tekintve is a világ legfej­lettebb országai közé kerülünk. A ta­pasztalatok minden kétséget kizárón igazolják, hogy éppen ezzel igen ha­tékonyan biztosíthatjuk a hektárho­zamok előirányzott fokozását. A kor­mány éppen ezért különös fon­tosságot tulajonít annak. hogy lényegesen több vegyszert biztosít­sunk a mezőgazdaságnak a gyomir­tás, az ártalmas rovarok és a nö­vénybetegségek elleni harc céljaira, és gondoskodjunk arról, hogy a nö­vényvédő szereket széleskörben, fej­lett műszaki és tudományos színvo­nalon alkalmazzuk. A mezőgazdaság gépesítésének és kemizálásának nagyarányú terve a harmadik ötéves terv során lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban lé­nyegesen növeljük a munka terme­lékenységét, fokozzuk a mezőgazda­sági termelés belterjességét és csök­kentsük a termelés egységére eső önköltséget. A városi és falusi la­kosság életszínvonalának további emelése jelentős mértékben attól függ, milyen eredményeket ér el e téren mezőgazdaságunk. A mezőgazdasági termelés gyors gyarapodásának biztosítása megkí­vánja, hogy mezőgazdaságunkat min­denütt kellő számú szakképzett mun­kaerővel lássuk el. Ezért múlhatat­lanul szükséges, hogy lényegesen megjavítsuk a fiatalok előkészítését a mezőgazdasági munkákra. Iskolá­inknak ezernyi és tízezernyi új me­zőgazdasági szakembert és munka­szervezőt kell nevelnie a fiatalok és az idősebb mezőgazdasági gyakorlati szakemberek soraiból. E tekintetben nagy segítséget jelent, hogy az állam területi átszervezése során felsza­badult épületekből több mint 137 ezer négyzetméter padlóterületet biztosítottunk mezőgazdasági oktatá­sunk céljaira. Széleskörűn meg kell szervezni a szövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók szakkép­zettségének gyarapítását, biztosítani kell, hogy tudományos kutatás és a gyakorlati munka eredményeit gyor­san és hathatósan bevezessék a me­zőgazdasági termelésben. A talajjavítási munkálatokkal, a mezőgazdaság gépesítésével és ke­mizálásával biztosítjuk a mezőgaz­dasági » termelés növelésének lehető­ségeit, de ezek a lehetőségek csakis a szövetkezeti tagok és állami gaz­dasági dolgozók öntudatos munkája révén válnak valósággá. Ma már a mezőgazdaságban is megteremtettük a szocialista termelési viszonyokat. A szocialista termelési viszonyok to­vábbi elmélyítésével és a mezőgaz­daság irányítása színvonalának eme­lésével a termelés, a munkatermelé­kenység növelésének és az önkölt­ségek csökkentésének valóban fel­mérhetetlen tartalékaira teszünk szert. Pártunk vezetésével az el­múlt években a szocialista, szövet­kezeti, mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés felépítéséért végzett óriási át­alakító munkánk most hozza meg majd gyümölcseit. Ezzel hamarosan meggyőző bizonyítékát szolgáltatjuk a szocialista rendszer előnyeinek a mezőgazdasági termelés gyors fej­lesztése terén is. Mezőgazdaságunkból nagytermelé­kenységű szocialista nagyüzemi ter­melés lesz, amely hatalmas és kor­szerű gépekkel dolgozik és messze­menőn kihasználja a mezőgazdaság­tudomány leghaladóbb vívmányait. Megteremtjük annak feltételeit, hogy forradalmi módon megváltoztassuk a mezőgazdasági munka jellegét és je­lentősen emeljük kulturális és mű­szaki színvonalát. Ezzei elérjük, hogy elsősorban a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok lényegében ugyanúgy fejleszthessék és érvényesíthessék tehetségüket és képességeiket, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Felépítjük szocialista mezőgazdasá­gunkat, amely egyre több s ugyan­akkor egyre jobb és olcsóbb termé­kekkel biztosítja a lakosság ellátását és elősegíti, hogy népünk fogyasz­tását még magasabb színvonalra emeljük. A mezőgazdaság egész nép­gazdaságunk fejlődésében elfoglalja azt a helyet és betölti azt a szere­pet, amely a szocialista társadalom­ban megilleti. Valamennyi dús anya­gi forrását az egész társadalom gaz­dagságának további gyarapítására használja fel. A harmadik ötéves terv számol azzal, hogy mezőgazdasági termelé­sünket 1965-ben 1960-hoz képest 22­23 százalékkal növeljük s ezzel sa­ját erőforrásainkból fedezzük a la­kosság alapélelmiszerfogyasztásának többletét, nagyobb mértékben bizto­sítjuk élelmiszer- és könnyűiparunk nyersanyagszükségleteit s ezenfelül fokozzuk hagyományos termékeink, a cukor, komló, maláta, vetőmag és ve­tőanyagok kivitelét. Mezőgazdaságunk általános színvonalát, nagy hektár­hozamait, az állatállomány hasznos­ságát és a munkatermelékenység színvonalát tekintve iparunkhoz ha­sonlón az első helyek egyikét foglal­ja el a világon. Szövetkezeti parasztságunk és álla­mi gazdasági dolgozóink kezdemé­nyezése abban nyilvánul meg, hogy nagy lendületet vett a szocialista munkaverseny fejlődése, s egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be tevékenyen a mezőgazdasági terme­lés irányításába. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink gondosan meg­vitatták ötéves terveiket, a tervfel­adatok biztosításának , útját-módját és egyre inkább kibontakozik a moz­galom, melynek célja, hogy négy év alatt teljesítsük az ötéves terv fel­adatait. A kormány nagy jelentősé­get tulajdonít szocialista mezőgazda­sági dolgozóink széleskörű kezdemé­nyezésének, hogy az ötéves terv fel­adatait négy esztendő alatt teljesít­sük. Nagyszerű bizonyítéka ez annak, hogy a szövetkezeti parasztok és az állami gazdaságok dolgozói a párt vezetésével, az egész dolgozó nép támogatásával és segítségével készek fordulatot előidézni a mezőgazdasági termelés fejlődésében és látják an­nak útjait és lehetőségeit is, hogyan érjék el ezt rövid idő alatt. Rendkí­vül fontos feladatnak tekintjük, hogy minden eszközzel elősegítsük e mozgalom további fejlődését és tá­mogossunk minden olyan kezdemé­nyezést, amelynek célja a mezőgaz­dasági termelés fejlődésének meg­gyorsítása. A népgazdaság és a kultúra fej­lesztésére irányuló minden törekvé­sünknek az az alapvető célja és ér­telme, hogy biztosítsuk a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedését, egyre dúsabb és szebb életünket. Népgazdaságunk erejét, pártunk­nak a dolgozó nép életszínvonala ál­landó emelkedéséről való mindenna­pos gondoskodását mindennél meg­győzőbben bizonyítja, hogy Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának orszá­gos konferenciája feladatul tűzhette ki, hogy a harmadik ötéves tervben a lakosság személyi fogyasztását legalább 30 százalékkal emeljük, s ugyanakkor biztosítsuk az olyan csa­ládok fogyasztásának gyorsabb emel­kedését, ahol egy családtagra kisebb jövedelem jut, vagyis a többgyerme­kes családokét. 482 ezer új lakás építésével éš to­vábbi 110 ezer lakás korszerűsítésé­vel 1965-ig döntő fordulatot érünk el a lakáskérdés megoldásában, és biztosítjuk, hogy ezt a problémát 1970-ig teljesen megoldhassuk. A munkaidő lerövidítése heti 46 óráról 42 órára, mélyszinti bányák­ban heti 40 órára, az ötnapos mun­kahét bevezetésével a legtöbb ipar­ágban, a mindenfajta szolgáltatások gyorsabb fejlesztése, a természeti környezet megjavítása, az egészség­ügy, a közoktatás és a kultúra fej­lesztése biztosítják annak előfelté­teleit, hogy az emberek még jobban kifejthessék testi és szellemi képes­ségeiket. Az életszínvonal emelésének útjait és a szükségletek kielégítésének for­máit célszerűen egybehangoljuk: a bérek és a munkából származó más jövedelmek emelkedését, a kiskeres­kedelmi árak leszállítását, a szolgál­tatások bővítését, a lakásépítés fej­lesztését, a munkaidő lerövidítését, a lakosság társadalmi fogyasztásá­nak bővítésével, ingyenes szolgálta­tások és közvetlen gondoskodás biz­tosításával stb. Az életszínvonal emeléséről való gondoskodás része legyen az a tö­rekvésünk is, hogy állandóan javít­suk a közszükségleti cikkek minő­ségét, és az áruk olyan választékát biztosítsuk, amely megfelel a lakos­ság kívánságainak, a dolgozók egyre növekvő igényeinek. Meg kell javíta­nunk a belkereskedelem munkáját is. A kormány ügyelni fog arra, hogy a termelési, kereskedelmi és más gazdasági szervezetek gondosan vizs­gálják a lakosság szükségleteit, és eleget tegyenek a fogyasztók kíván­ságainak; rendszeresen megszüntes­sék a .meglévő hibákat, például bővít­sék az áruk választékát méret, mi­nőség és ár tekintetében, kiküszö­böljék az áruk hibáit, megjavítsák a kiszolgálás elégtelen kulturális szín­vonalát stb. A dolgozó nép általános munka- és életfeltételeinek tekintetében a kor­mány rendkívül fontos feladatának tekinti, hogy minden szempontból biztosítsa a lakáskérdés megoldásá­nak nagyarányúan kidolgozott tervét. E program megvalósításában eddig elért eredményeink teljes mértékben igazolják a terv reális jellegét. Anya­gilag, műszakilag és az építőipari szervezetek teljesítőképességét te­kintve egyaránt biztosítottuk az új lakások építését és a lakásalap kor­szerűsítését. E program megvalósí­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents