Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-01 / 181. szám, péntek

Jó szövetkezet, gazdag tagok |3Ö csapat ra jt^f a p KK-ban VEĽKÉ KAPUŠANY határában több szövetkezeti taggal találkoztunk. Ha­tárnézésben járnak. Aratás előtt Így szokták ezt csinálni esztendők óta. Évtizedekkel ezelőtt ezt tették őseink is, — mondja az agronómus. Néhányan a dűlőutak mellett levő kalásztengerben az árpa- és a búza­kalászokat morzsolgatják. Latolgat­ják, hány nap van még hátra, mikor kezdődhet az aratás. — Jól felkészültek az idei aratás­ra? — tesszük fel a kérdést Kis Istvánnak, a Veľké Kapušany-t 2 ezer hektáron gazdálkodó szövetke­zet elnökének. — A talaj jó előkészítésével rész­ben már ősszel biztosítottuk a gaz­dag aratás feltételeit. A föld elő­készítését úgy végeztük, hogy nagy­teljesítményű gépekkel végezhessük a nyári betakarítást. Addig, amíg megindul a nagy munka, — van még jócskán tennivaló. Végezni kell a takarmányok kaszálásával és be­hordásával. Befejezzük a kukorica, cukorrépa és burgonya kapálását is. Nagy szorgalomra van most szük­ség — mondom. — — Ebben nincs is hiba, ahogy el­áll az eső, megy mindenki a mun­kája után. Pitymallatkor a tagság kint van a földeken. Nézze, amott a háztáji földek. Meg kéne már ka­pálni, de a tagság azt mondja: — előbb jön a közös, abból élünk. — A kertiföld csak mellékjövedelmet képez. Az állandó eső hátráltatja a munka menetét. Hogy ezzel megbir­kózzunk, megerősítettük a takar­mány, kertészeti és a szőlőben dol­gozó munkacsoportokat. Segítséget kaptunk a védnökségi üzemtől is. Nehogy azt higgye, hogy ingyen­brigádot kértünk. A vasúti átrakodó dolgozóival szerződést kötöttünk, melynek értelmében, — amikor ke­vesebb a munkájuk — kisegítenek bennünket, ősszel és télen mi segít­jük ki őket. Mi is jól járunk, ők is... Hat traktoros és nyolc lovaskaszás végzi a nagykiterjedésű rét és ló­here kaszálását. Asszonyok és lá­nyok gyűjtenek. A szárítókról lovas­szekerek hordják kazlakba a jó illatú takarmányt. SOKAT ÍGÉRŐ a termés. A szor­galmas munkának megvan a gyümöl­cse. — Nézze ezt a répaföldet, — szól hozzám a napbarnított arcú el­nök. Hektáronként 500 métermázsás hozamra számítunk. Amott a kuko­ricaföldünk, ennek most már nem kéne az eső. Ötven métermázsás hektárhozamot akarunk elérni rajta. — Megvan minden feltételünk ar­ra, hogy idejében és jó minőségben elvégezzünk minden munkát — szól bele a beszélgetésbe Kocsis István. — 500 hektár gabona aratásával tíz nap alatt végzünk — veszi át a szót a javítóműhely vezetője. A gépeket most próbálják. A mű­helyben és a gazdasági udvarban a legnagyobb rend uralkodik. Az istál­lókban a gulyások megkezdték a fe­jést. Elégedett, munkaszerető embe­rek. Megkérdem az egyik fiatal asszonyt, mennyit keres, és meg van-e elégedve a közös gazdálkodás eredményeivel. — Sohasem viszünk haza keve­sebbet az urammal együtt, mint 500 korona előleget. Jól megy a sor­sunk. Tőlünk függ, hogy még jobb legyen. Mi azon leszünk, hogy még több húst és tejet termeljünk. A szövetkezeti irodába vezető úton felteszem a kérdést az elnök­nek. — Miként biztosítja a Veľké Ka­pusany-i szövetkezet az elkövetke­zendő években a magasabb termés­hozamot? — Először is a helyi forrásokat és tartalékokat kell kiaknáznunk. — Válaszol az elnök. Nézze, a mi tar­talékunk itt van a határban, ön­segéllyel, fél millió korona beruhá­zással a gazos, mocsaras földet termőképessé tesszük. A lapos vize­nyős területről a lecsapolt vizet összegyűjtjük és öntözésre fogjuk ( felhasználni. —Ez idén 160 ezer koronát for- j dítunk talajjavító munkálatokra. Földünk humusztartalmának megja- ( vitására 2 ezer köbméter komposztot f készítettünk, amit évről évre fokoz­ni fogunk. Belterjes, korszerű gaz-< dálkodást akarunk folytatni. Terme-1 lési eredményeink nem a legrosz­1 szahbak. De mi többet akarunk ter­melni és olcsóbban. A tökéletes I gépesítés gazdaságosabbá teszi a | termelést. Áttérünk a szakaszos le-, geltetésre. Bevezetjük a gépi fejést. I Épül az 500 férőhelyes önetetéses j sertésistálló és három nyári tehén­istálló. Minden hektáron 520 liter j tejet, 160 kilogramm húst és a ka- ( lászokból 28 métermázsás átlag ho-1 zamot akarunk elérni. ÜJ HÁZSOROK között visz utunk j hazafelé. A házak és porták elren-1 dezése olyan benyomást tesz reánk, mintha valamely nagyváros villane- ] gyedében járnánk. Kísérőnk magyarázza: „Az a szép | ház a rózsakerttel az egyik gulyás, lakása. Amott a betonalapon zöldre' festett vaskerítéses ház a barom-1 fi kezelőé. Az elmúlt években több mint száz ] ház épült a községben. Egyik szebb, I mint a másik. A szocializmus épí- j tése tette ezt lehetővé. Annak kö-, szönhetik, hogy szorgalmas munká­jukért megbecsült polgárai lettek j hazájuknak. Mózes Sándor ' NHni : >0 IS* ÍÍÍWW' ' aBf^* * > - , ­-ír*?:::,.. Kelet-Szlovákia több községében a vasárnapot is arra használták fel a földművesek, hogy minél előbb betakaríthassák a takarmányjéléket. A rožňavai járásban Brzotín község határában több mint 30 kaszás, s az EFSZ két traktorral vontatott kaszálógépe végezte ezt a munkát. Képünkön: Lenkey István szövetkezeti traktoros munkatársával, Ko­vács Istvánnal szénát kaszál vasárnapi műszakban. Vasárnap, Július 3-án kezdődik az Idei KK, melynek során öt ország: Cseh­szlovákia, Magyarország, Ausztria, Olaszország, és Jugoszlávia hat-hat csapata küzd egymás ellen. A résztvevő együttesek: Csehszlovákia: Slovan Bratislava, Dukla Praha, ČH Bratislava, Spartak Trnava, Baník Ostrava és Spartak Praha Stalingrád, Magyarország. Újpesti Dözsa, Ferencváros, Bp. Vasas, MTK, Diósgyőr és Tatabánya. Ausztria: Bécsi Austria, Vienna, Sportklub, WAC, Simmering éa Linzer ASK. Olaszország: Fiorentina, Roma, Bologna, Alessandria, Udinese, Pa­lermo. Jugoszlávia: Partizán Belgrád, OFK Belgrád, Vojvodina Noviszad, Hajdúk Szplit, Szarajevó, Velezs, Mosztar. Partizán Belgrád— Slovan Bratislava (Belgrádban), Sportklub— Dukla Praha (Bécsben), Spartak Trnava—Róma (Bra­tislavában), Tatabánya— ČH Bratislava (Tatabányán), Baník Ostrava—OFK Belg­rád, Linzer ASK—Spartak Praha Sta­lingrad, Újpesti Dözsa—Fiorentina (Bu­dapesten), Ferencváros—Simmering (Bu­'dapesten), Vienna—Bp. Vasas (Bécsben), iSzarajevó—MTK (Szarajevóban), Palermo —Diósgyőr (Palermóban), Udinese—Bé­(csi Austria (Udinében), WAC— Vojvodine (Bécsben), 'Bologna—Hajdúk Szplit (Bo­lognában), Velezs Mosztar—Alessandria (Mosztárban). Esélyesebb csapatok I a csehszlovákok közül az otthon játszó , Spartak Trnava és a Baník Ostrava, me­I lyek a hazai pálya előnyével indulnak. A többiek a Slovan Bratislava, a Dukla ! Praha, a CH Bratislava és a Spartak I Praha Stalingrad idegenben küzdenek és i bizony nehéz feladat előtt állnak. Azért még az ellenfél pályáján is jó szerep­lésre számíthatnak. A magyar csapatok , közül az Ojpesti Dózsának jutott a leg­' nehezebb ellenfél, a Ferencváros a Nép­| stadionban valószínűleg jobbnak bizonyul a Símmeringnél, mely az osztrák I. liga I hatodik helyén végzett, a többiekre azon­ban nehéz küzdelem vár. A Bp. Vasas azonban Bécsben is győzhet. Az osztrák csapatok kivétel nélkül nehéz ellenféllel kerültek össze és a jelenleg hullámvölgy­ben levő bécsi csapatok csak szerény reményeket táplálhatnak a visszavágókra. Az olasz csapatok játékereje részben összehasonlítási alap hiányában csak a bajnokságban elért helyek szerint Ítél­hető meg, a két legjobb a Fiorentina és a Roma, a Spartak Trnavának tehát ne­héz dolga lesz az olasz ellenféllel szem­ben. Erős csapatokat indítanak a ju­goszlávok is és valószínűleg köztük és az olaszok között nagy harcra kerül sor, CsapatkUzdelmet hoz az idei KK Az átszervezett KK mezőnye össze­sen 30 csapatból áll, és igen érdekes küzdelmet ígér. A legérdekesebb, hogy ezúttal nem egyéni, hanem csapatküzde­lemre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a résztvevő országok legtöbb pontot szer­zett 6 csapata nyeri az értékes nem­zetközi dijat, tehát vagy Csehszlovákia. Magyarország, vagy a többiek közül va­lamelyik. A csapatküzdelem lényegesen hozzájárul az általános színvonal emelé­séhez, ami az új rendszerű KK küzdel­meinek egyik legértékesebb tényezője. (-D Péntek, július 1. A BRATISLAVA! MOZIK MOSÓRA: PRAHA: Pár lépés a határ (..agyar) '10.30. 14, 18.15, 18.30, 20.45. METhOPOL: ) Botrány Caillardia körül (angol) 16, 18.15, I 20.30, POHRANIČNÍK: Az aranyvonat (szov­I jet) 16, 18.15, 20.30, SLOVAN: Mielőtt I beütne a mennykő (NDK) 16, 18.15, . 20.30, TATRA: Háború és béke II. rész I (amerikai) 16, 18.15, 20.30, DUKLA: Hem­j söi emberek (svéd) 18, 20.15, MLADÝCH: J Kis medveidomitók (szovjet) 16, VÄR­) UDVAR: Juha (finn) 20, MIER: Útközben ) találkoztak (szovjet) 18, 20, OBZOR: Gá­, bor diák (magyar) 18, 20.15, STALIN­'GRAD: O cangaceiro (brazil) 18, 20.15, ) POKROK: Emberi sors (szovjet) 18, 20.15, | ISKRA: Királylány a feleségem (francia) (18. 20.15. A KOSlCEI MOZIK MOSÓRA: SLOVAN: Dafbuján és Pandrhola (cseh), I TATRA: Spartakiád a hegyekben (cseh), i PARTIZÄN: Dyzma Nikodémus karrierje (lengyel), ÚSMEV: A nyomorultak II. rész (francia), KERTMOZI: A nagy kísértés (NÍZK), DUKLA: Ezüst szél (cseh). A BRATISIAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: NEMZETI SZÍNHÁZ: Misztérium — Buff (19), HVIEZDOSLAV SZlNHÁZ: A millio­mos nő (19), ÜJ SZlNPAD: Valahol Délen (19). A KOSICEI ÁLLAMI SZINHAZ MOSORA; Ma: Moszkva-Cserjomuski (19), Holnap: A vonat nem vár (19). A TELEVÍZIÓ MŰSORA: PÉNTEK Bratislava: 14,25: A II. Országos Spar­takiád közvetítése: A felnőttek ásodik napja. 19,30: TV-hlradó. 20,30: Smetana: Dalibor, operaközvetítés a prágai vár ud­varáról. 23,15: Spartakiád-krónika. IDŐJÁRÁS A délelőtt folyamán még több helyen felhőátvonulások. A hőmérséklet fokoza­tosan emelkedik. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18—22 fok. Enyhs szél. a nemzetközi kommunista mozgalom programja lett: alkotó szellemben, a marxizmus-leninizmus álláspontjá­ból kiindulva, összefoglalja a test­vérpártok közös tapasztalatait, meg­határozza a testvérpártok feladatait a jelenlegi időszakban. Ez a Nyilat­kozat óriási szerepet játszott és játszik a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésében. Megállapítja, hogy a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország tapasztalatai teljes egészében igazolták, miszerint helyes az a marxista-leninista tétel, hogy a szocialista forradalom és a szo­cialista építés folyamatíai az összes, szocializmust építő országokra jel­lemző fenti fő törvényszerűségeken alapulnak. Ezeknek az általános el­veknek az elfeledése vagy lebecsü­lése helytelen következtetésekre és komoly hibákra vezet. A modern revizionisták nem veszik tudomásul a kommu­nizmus fejlődésének általános tör­vényszerűségeit. A történelmi fejlő­dés által kijelölt útról letérve, a szocialista építés valamiféle külön útját keresik, és tűz alá veszik a Szovjetunióban és más szocialista országokban folytatott szocialista építés elveit, kiforgatják a leniniz­must. Csak a szocializmus gyengítésében érdekelt osztályellenség kezére ját­szanak azok, akik minden egyes or­szág számára a szocializmus saját, külön útját szeretnék megtalálni, imperialista adományokat igénybe véve próbálják építeni a szocializ­must, vagy egész történelmi szaka­szokat próbálnak átugorni. Hruscsov elvtárs a „külön utak" híveinek ha­mis, antimarxista álláspontját lelep­lezve kijelentette: „Ha ilyen állás­pontra helyezkedünk, akkor bizony annyi »ýt« akad, hogy az emberek eltévednek, mint az erdőben, s nem fogják tudni, hogyan érjék el nagy céljukat." Az életben a szocializmus és a kommunizmus építésének egyet­lenegy történelmileg bevált útja van: a lenini út, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom útja. * L enin féltve óvta a kommunis­ta és a munkáspártokat az esetleges hibáktól, s arra tanította őket, hogy bátran tárják fel és hoz­zák helyre az elkövetett hibákat. Ezeknek a kérdéseknek szentelte könyvének másik felét. Könyvében bírálja egyes kommunista pártok te­vékenységének komoly fogyatékos­ságait. Ezek a fogyatékosságok ab­ban jutottak kifejezésre, hogy szá­mos kommunista a „baloldaliság" betegségébe esve nem akart reak­ciós szakszervezetekben dolgozni, nem akart részt venni a parlamenti életben és tagadta a kompromisz­szumok lehetőségét. Lenin bebizonyította, hogy a kom­munisták más pártokkal és csopor­tokkal kötött kompromisszumait el­utasító „baloldaliak" jelszavai tart­hatatlanok és károsak. Kijelentette, hogy a magukat marxistáknak tartó „baloldaliak" megfeledkeznek a mar­xizmus alapigazságáról. Idézte En­gelst, aki annak idején azért bírálta a blanquistákat, mert minden közbe­eső állomást átugorva akartak eljut­ni a kommunizmusba, s nem szá­molva a történelmi fejlődés meneté­vel, azt hitték, hogyha „a hatalom az ő kezükbe kerül, akkor holnap­után sbevezetik a kommunizmust«". Engels gyerekes naivságnak minősí­tette, hogy a blanquisták a maguk türelmetlenségét elméleti érvként hozzák fel. „Naiv és egészen tapasztalatlan emberek azt képzelik — írja Lenin —, hogy elég elismerni azt, hogy a kompromisszumok általában megen­gedhetők — és eltűnik minden határ az opportunizmus — amely ellen kérlelhetetlen harcot folytatunk, s kell is folytatnunk - és a forradal­mi marxizmus, vagyis a kommuniz­mus között." (Lenin Művei, 31. köt. Szikra, 1951. 58. oldal.) S az olyan embereken, akik még nem tudják, hogy mind a természetben, mind a társadalomban minden határvonal mozgékony és bizonyos mértékig fel­tételes, nem lehet másképpen segí­teni, mint hosszas tanítás, nevelés, politikai tapasztalatokhoz való jut­tatás útján. A z SZKP XXI. kongresszusa az új feltételeknek megfelelően alkotóan továbbfejlesztette a mar­xista-leninista elméletet, összefog­lalta a szovjet szocialista építés nagy tapasztalatait, s a társadalmi fejlő­dés törvényszerűségeivel teljesen összhangban körvonalazta a szocia­lizmusból a kommunizmusba való átmenet alapos és széleskörű prog­ramját. Ez a program konkrétan megtestesíti a kommunista párt fő irányvonalát a jelenlegi szakaszban. Hruscsov elvtárs a szocializmusból a kommunizmusba való átnövés fo­lyamatának törvényszerűségeit jel­lemezve a következőket mondotta a XXI. pártkongresszuson: „Nem sza­bad sietni és elsietve bevezetni azt, ami még nem érett meg. Ez csak arra vezetne, hogy eltorzítanánk és kompromittálnánk ügyünket. De nem szabad megelégednünk a már elért eredményekkel sem, mert ez meg egy helyben topogásra vezetne." A történelmi fejlődés menete ob­jektív folyamat. A mai nemzetközi munkásmozgalom „baloldaliai" té­vednek, amikor helytelenül azt ál­lítják, hogyha egyszer kezükben van a hatalom, a fejlődés történelmi sza­kaszait átugorva, egyszerre beve­zethetik a kommunizmust. Ez az ál­lítás ellentétben van a leninizmus­sal. Lenin azt tanította: „Ha vala­ki ma kísérletet tesz arra, hogy gyakorlatilag elébe vágjon a teljesen kifejlődött, teljesen megszilárdult és kialakult, teljesen kibontakozott és megérett kommunizmus eljöven­dő eredményének, akkor ez annyi, mintha egy négyéves gyereket akar­na felsőbb matematikára tanítani." (Lenin Művei, 31. kötet, Szikra, 1951., 36. oldal.) Ttt-ott még ma is megnyilvá­nulnak azok a baloldali, szektás nézetek és tendenciák, ame­lyek ellen írta Lenin ezt a könyvét. Egyesek tévesen értékelik, s a mar­xizmus-leninizmus álláspontjáról va­ló letérésnek tekintik a különböző politikai rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, a fegyverkezési hajsza megszünte­téséért, a béke és a népek közti barátság megszilárdításáért, a szo­cialista és a tőkésországok vezető államférfiainak tárgyalásaiért foly­tatott harcot. Lenin arra tanított: nem lehet megvívni bonyolult harcunkat a kommunizmusért a nemzetközi bur­zsoáziával úgy, hogy előre lemon­dunk a megegyezésről és a komp­romisszumról egyes kérdésekben a lehetséges, bár csak időleges, nem szilárd szövetségeseinkkel és arról, hogy kihasználjuk ellenségeink eset­leg csak átmeneti érdekellentéteit. Bizonyos esetekben a kommunisták kompromisszumot kötnek a forradal­mi mozgalom fejlődése érdekében, de sohasem térnek le elvi álláspont­jukról. „Az ideológiai kérdésekben mindenkor sziklaszilárdan álltunk és fogunk is állni a marxizmus-leniniz­mus alapján" — mondotta Hruscsov elvtárs. Lenin egész életművén vörös fo­nalként húzódik végig az a gondo­lat, hogy minden pártnak életbevá­góan fontos feladat a tömegmunka. Rugalmas és okos taktika nélkül, a társadalmi munka minden formájá­nak és lehetőségének ésszerű fel­használása nélkül nem lehet meg­nyerni a tömegeket, nem lehet győ­zelmet aratni; tudnunk kell megvé­delmezni a forradalom érdekeit a nem forradalmi intézményekben is. Lenin különbséget tett a jobbol­dali szociáldemokrata vezetők — akiket a burzsoázia úgy megszelí­dített, hogy a kezéből esznek — és a dolgozó szocialista tömegek kö­zött. Az utóbbiak körében végzett munkát óriási politikai jelentőségű tevékenységnek nevezte. A kommu­nista és munkáspártok a munkás­osztály egységéért harcolva dolgoz­nak a tömegszervezetekben, leküz­dik a reformizmus és szektásság csökevényeit, szilárd állhatatosság­ról tesznek tanúságot és elvtársias gyakorlati kapcsolatokat teremtenek a szocialista pártokkal. * T enin könyve arra tanít ben­nünket, hogy igazi alkotó szellemben fogjunk az életben fel­vetődő gyakorlati kérdések megol­dásához; hatalmas ideológiai fegyver a kommunista és munkáspártok ke­zében, a békéért és szocializmusért vívott harcban. Negyven év múlt el a „Baloldali­ság" — a kommunizmus gyermek­betegsége első kiadása óta. Ez alatt az idő alatt többször is megváltoztak az osztályhárc feltételei mind a nemzetközi, mind a nemzeti síkon. Kialakult a szocialista világrendszer és alapjában megváltozott az erők viszonya a szocializmus javára. Jelentősen megnőtt a kommunis­ta és munkáspártok száma. A könyv megírásának idején mindössze 40 kommunista párt és csoport volt a világon. Ma viszont a világ 86 or­szágában élnek és tevékenykednek kommunista és munkáspártok, több mint 36 millió tagot egyesítenek so­raikban. Az utóbbi években hatalmas fel­lendülést figyelhettünk meg a kom­munista pártok életében. A testvér­pártok Lenin intelmeihez híven, al­kotóan továbbfejlesztik és alkalmaz­zák a marxista-leninista elméletet a mai viszonyok között. A marxiz­mus-leninizmus további fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult az SZKP, s annak XX. és XXI. kong­resszusa. A nemzetkszi élet szempontjá­ból igen nagy jelentőségű, hogy e kongresszusok kidolgoztak olyan elvi kérdéseket, mint a békés egymás mellett élés és a két rend­szer versengése, a háború elhárítha­tósága a jelenlegi korszakban, a kü­lönböző országok szocializmusra való áttérésének formtí, a szocialis­ta világrendszer erősödésének útja. Az SZKP XX. és XXI. kongresszu­sának határozatai egyhangú helyes­léssel találkoztak a kommunista és munkáspártok körében. Lenin könyvének összes alaptételei ma is elevenek. A jobboldali oppor­tunisták, a mai revizionisták és doktriner baloldaliak ellen irányul­nak. A kommunista pártok, bár leg­főbb veszélynek a revizionizmust tartják, figyelemmel kísérik a szek­tás szellemet és a dogmatizmust is, mert ezek szintén nagy veszedelmet jelenthetnek egyes pártok bizonyos fejlődési szakaszaiban. A kapitalista országokban 22 nyel­ven, több mint százszor jelent meg a „Baloldaliság" — a kommunizmus gyermekbetegsége és milliók kézi­könyve lett. A Szovjetunióban 50 nyelven, körülbelül ötmillió példány­ban adták ki. Ez a Lenin-mű nép­szerűségének legfőbb bizonyítéka. \ leninizmus nagy ereje és életképessége a kommunista és munkáspártok eredményes és sokoldalú tevékenységében nyilvánul meg. Visszatükröződik a kommunis­ták Iángszavú felszólalásaiban a bé­kéért, a háború ellen, az általános leszerelésért, a különböző politikai és társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. A le­ninizmus életképessége és ereje megmutatkozik a munkásmozgalom hatalmas fellendülésében a tőkésor­szágokban, s a nemzeti felszabadító mozgalom sikereiben a kolonializmus ellen küzdő népeknél. A leninizmus életképessége és ereje megnyilatko­zik a kommunizmust sikeresen építő szovjet nép nagy tetteiben, a Lenin útján tántoríthatatlanul haladó szo­cialista országok győzelmeiben. |3Sf SZÖ 5 * 1960. július 6.

Next

/
Thumbnails
Contents