Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-31 / 211. szám, vasárnap

Emberekről — jövőről K

ICSIKE A BALOGI HELYI NEMZETI BIZOTTSÁG IRODÁJA. Mégis sokan megférnek benne. Különösen esős időben• így történt a napokban is ... — Szomorú idtí - mondja nyomatékkal Pásztor bácsi. - Tavasz óta nem esett. Még harmat sem volt. Most meg ...? Szavaira nem vár igazolást. 74 év élettapasztalatával csupán a parasztember sorsát teszi érzékelhetőbbé. Hangjában most is ott rezeg az elvetett és szárbaszökkent mag, a termést rejtő kalász felett érzett aggodalma: — Mikor engedi újra az idő?... - Három kévekötővel aratunk mondja magyarázatként Cservenák István, a HNB titkára. - Már július 16-án 100,8 százalékra teljesítettük a szerződéses gabona beadását. Naponta két és fél, három vagon sörárpát szállítottunk! Szavait büszkeség füti. S kissé hozzá egyenesedik, mintha így érzékeltetné, hogy a mondat végére felkiáltójel járja. S míg elmondja, hogy árpából 29 mázsás volt a hektárhozam - a tervezett 26-tal szemben, - s hogy a tejbeadást 167 százalékra teljesíti a szövetkezet, - nem felejti el azt is hozzátenni, hogy „Mariskáját" — a traktorát - csak ilyenkor sajnálja igazán. Hisz e mellől szólították el néni is olyan régen — az új tisztA

BETAKARÍTÁS MELLETT azonban más gond is foglalkoztatja a HNB-t. A nyolc és félszázat meghaladó faluban az elsők közt alakult meg a szövetkezet. Majd 1955 — 1958-ban kiszélesedett, s ma mindössze 95 héktár van a szövetkezeten kívül. Negyvenegy kis- és középparaszt akaratoskodik még rajta. - Zólctér Imre és Terézia • napokban írta alá a belépési hyilátkózatot - hallom a járási instruktortól. Győz az új! Egyre fogynák a kívülállók. U

' J, NAGY TERVEK föglálkóztatják móst a falut. Csak néhányat említsünk: • 1961-ben 2 millió Kés értékben iskolát építenek; • a tűzoltó-szertár építésének költségvetése 150 ezer korona; • a „Z"-akció keretében 15 személyes bölcsődét terveznek; • 196l-re étkezdét kap a falu; A beszélgetések, tervek nyomán az az érzésem támad, hogy a nép képviselői megértettél

j jeladatukat, s minden erejükkel a falu felemelkedésén munkálkodnak. A tömegekkel való kapcsolatukat erősítik nemcsak a szakbizottságok munkája, de a képviselők havonta megrendezésre kerülő fogadónapjai is. Ahogy elnézem ezeket az embereket, s a falut, azt látom, hogy egyvérü, egyszokású emberek laknak itt. A múltat talán ők érzik a legjobban, hisz átélték, benne szenvedtek. Nem véletlen, hogy többségükben - jónétfány éve - eljutottak a felismerésig: nagyüzem, gépek használata, modern gazdálkodás - ez a ma és a jövő jólétének alapja. F

RISS SZEL csap arcon, ahogy kilépek a HNB irodájából. Elállt az eső, s az eltakarodó felhőzet a pocsolyákban nézi magát. Messze a falu mögött vagyunk már, amikor lelki szemeimmel még mindig látom az apró házakat, a felépülő új iskolát, a leendű kultúrházat; a művelődni és haladni akaró falut, mely már utat hasított magának azokhoz a százmilliókhoz, akikkel egy a szívdobbanása. FÖNOD ZOLTÁN Megjelent a BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS legújabb száma A kommunista és munkáspártok folyóiratának legújabb száma részleteket közöl az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszorszlg, Nagy-Britannia, India és több más ország kommunista pártjának a csúcstalálkozó meghiúsítása után kialakult helyzettel foglalkozó dokumentumaiból. A nemzetköei kommunista és munkásmozgalom történeténe* a jelenkor számára is nagy fontosságú eseményére emlékeztet Maurlce Thoreznek a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának 25. évfordulóját méltató tanulmánya; 409* A legújabb olaszországi eseményekkel "kapcsolatban különös időszerűségével tűnik ki Enrico Vercellino elvtársnak Az átfogó szövetségek politikájáról cimü cikke. Friedl Flipnberg, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára Államosítás a burzsoá társadalomban című írásában azt fejtegeti, hogy mi a kommunisták álláspontja a burzsoá államosítással kapcsolatban. Vladimír Huml csehszlovák tudós Az Ideológia és a tudomány című cikkében leleplezi a tudományosság és a pártosság revizionista szembeállításét. N. Inozemcev Az EgyesUlt Államok külpolitikája: tendenciák és perspektívák című cikkében az Egyesült Államok agresszív, kalandor politikáját, és é politika sorozatos kudarcainak okait vizsgálja tudományos alapossággal. 1960 áprilisában Prágában marxista teoretikusok eszmecserét tartottak, amelyen megvitatták az állam gazdasági szerepét a szocializmusban. A lap közli az értekezlet anyagának első felét. A proletár internacionalizmus elvétől vezérelve -a folyóirat felemeli szavát a reakció áldozatai, a nép étkeiért küzdő harcosok védelmében. Jegyzeteket közöl a paraguayi terrorista katonai diktatúra kegyetlenkedéseiről és az Iránban tomboló terrorról. Igen tanulságos és időszerű cikkben számol be Brutenz az ázsiai és afrikai népek második szolidaritási konferenciájáról, amely 1960 áprilisában ülésezett Conakryban. J. Gartner kritikai megjegyzéseket írt a lapba a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének a meghiúsult csúcsértekezlettel kapcsolatos állásfoglalásáról. A jugoszláv revizionisták az értekezlet meghiúsításáért egyformán hibáztatják az EgyesUlt Államokat és a Szovjetuniót, s ezzel csökkenteni akarják az amerikai imperialisták felelősségét. ES2J3 zottságokban ezt a szoyjet javaslatot is elvetette. A koreai krízis évei után az 1953. évi fegyverszüneti megegyezés, majd egy évvel később a vietnami háborút felszámoló genfi egyezmény némileg megjavította a nemzetközi légkörzés lehetővé tette, hogy 1955 júliusában a négy nagyhatalom kormányfői emlékezetes genfi ülésükre üljenek össze. Ennek előestéjén a Szovjetunió átfogó új leszerelési javaslatot terjeszt a világ elé, amely már kiterjedt a népi Kínéra is, amelynek részvétele nélkül minden általános leszerelési javaslat halálra lenne ítélve. A genfi négyhatalmi csúcsértekezlet egyik fő kérdése szintén a leszerelés ügye volt. A világ egész közvéleményének nyomása alatt a nyugati nagyhatalmak képviselői nem térhettek ki e kérdés megvitatása elől, de a konkrét eredményeket elszabotálandó, Eisenhower elnök itt veti fel azóta hírhedté vált „nyílt egek" javaslatát. Ez alatt azt kell érteni, hogy az Egyesült Államok bárminemű konkrét leszerelés, a tömegpusztító fegyverek betiltása helyett mindössze légi inspekció bevezetését javasolja, amelynek egyetlen célja a kémkedés. Amikor a Szovjetunió ezt az értelmetlen javaslatot elveti, a világ még nem tudja, hogy az Egyesült Államok kormánya - elnökénpk tudtával - ezt a légi inspekciót „illegálisan" is megvalósítja és már 1936ban megkezdi titkos berepüléseit a Szovjetunió területére. A szocializmus építésének előrehaladtával a Szovjetunió olyan gazdasági-műszaki és így katonai fölénybe is került az imperialista világgal szemben, hogy megvalósíthatja fegyveres erejének egyoldalú csökkentését. A Szovjetuniónak e'í a tényleges békét szolgáló lépésé' a többi szocializmust építő államoV kormányai hasonló aránylagos intézkedésekkel támogatják, míg a nyugati imperialisták

1 fegyverkezési kiadásaikat a különböző támadó tömbökön belül tovább fokozzák. A Szovjetunió az elkövetkező években is ismételten tesz hasonló egyoldalú leszerelési intézkedéseket, úgyhogy ma a szocialista táborban legalább négy millió fővel kevesebb katona van fegyverben, mint volt 1955-ben. 1959 szeptemberében Hruscsov szovjet miniszterelnök emlékezetes amerikai útja alkalmából az ENSZ plénuma elé terjeszti az egész világra kiterjedő új szovjet leszerelési javaslatokat, amelyeket ez év június 3-án nyilvánosságra hozott új szovjet leszerelési terv elmélyít, kiegészít és konkretizál. Ez a szovjet leszerelési javaslat tekintetbe veszi a kapitalista államok minden valamiképpen is indokolt javaslatát, ellenvetését. Ezt a szovjet javaslatot az új tízhatalmi leszerelési bizottság kezdte megtárgyalni, de miután a nyugat képviselői ebben a bizottságban is mellébeszéltek, a szocialista államok a bizottság munkáját befejezettnek tekintették és bejelentették, hogy a leszerelés kérdését az ENSZ őszi plénuma elé viszik. A fenti rövid áttekintésből is láthatjuk, mennyi konkrét lépést tett, mennyi példaadó intézkedést foganatosított a világ legnagyobb szocialista hatalma és mennyiben követték azt a többi szocializmust építő országok is. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a kapitalista államok — belső gazdasági struktúrájúknak megfelelően — minden konkrét leszerelési javaslatot mind a mai napig elszabotáltak. A világ békeszerető közvéleményén múlik, hogy a konkrét szovjet leszerelési javaslaok konkrét megtárgyalását az impe•ialistá államok kormányaitól ís ki•ényszerítse. Sz. L. Filmművészet és Karlovy Vary 1960-ban J

elenleg 2600 filmet forgatnak és mutatnak be évente a világon. Ennek a mennyiségnek a tört része, természetesen a legjobb alkotások eljutnak a kísebb-nagyobb, jelentős és jelentéktelen, de minden esetre szép számban megrendezett filmszemlékre. Közülük három, a cannesi, a velencei és a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál a legelőkelőbb helyet foglalsőt azt megelőzni, bizony nem könynyű feladat, annál kevésbé, mivel az átélés művészi tetté érlelődéséhez igen kevés idő áll rendelkezésre és szerepet kell, hogy kapjon a realitás talajából kiinduló, nélkülözhetetlenül fontos alkotó fantázia is. Még mindig sok olyan filmünk van továbbá, amelyek kitűnő témát dolgoznak föl, de formájuk semmiképp sem nevezhető újszerűnek, amely tartalmat a film sajátos nyelvezete törvényszerűségeihez igazodva adekvát módon fejezné ki. Ennek következtében az ilyen müvek gyakran elszürkülnek, sematikusakká, unalmasakká válnak. Nehézséget okoz az is, hogy a filmművészetben, főleg nálunk, de nyugatop is őrségváltás tanúi vaAz utóbbi Idők egyik legjobb cseh filmje J. Krejŕík Fenn- !?yunk, az idősebb alkotók nemzekölt princípuma, amelynek egyik jelenetét láthatjuk képűn dékének helyébe a tehetségesnek kö n. ugyan tehetséges, de a szükséges gyakorlati tudással még nem minden ja el a ranglistán. Nem a lokálpat- vonzóerővel hat. annál is inkább, esetben rendelkező fiatalok gárdáriotizmus mondatja ki velünk azt mivel az itt elért siker nemcsak j

a lép. a meggyőződésünket, hogy a mi fesz- erkölosi, hanem anyagi viszonylattiválunk - a legmérvadóbb. Merész ban is tőkévé kovácsolható.'Ettől el- A fiatalok előretörése bíztató ie1 állításnak tűnhet ez és éppen ezért tekintve az utóbbi években -' ért- o

c hető és helyeselhető meggondolá- Mindez az eredményekben, a misoktól vezérelve — a szocialista or- nőségi színvonalban érezhetően megszágok is, köztük elsősorban a Szov- mutatkozott az idei Karlovy Vary-i jetunió legkimagaslóbb » alkotásaikat nemzetközi filmfesztiválon is. Ugyanezekre a világhírű nyugati filmfesz- akkor azonban ennek a fesztiválnak tiválokra küldték eL Elég, ha ezzel legjelentősebb é6 a közeljövőt tekapcsolatban megemlítjük a Száll- kintve rendkívül örvendetes tapaszlyel egy°etlen egy művészeti ágazat, nak a darvak, az Embersors és a talata az, hogy számos jel, elsősormég az irodalom sem versenyezhet Ballada a katonáról című, díjakkal ban a fiatal kinematográfiák és a —i 1. —

.-i jutalmazott nagyszerű szovjet fii- fiatal művészek élőretörése a kümeket. szöbönálló felemelkedést szignalizál_ __ Számottevő tényezőt kell látnunk ta. Főleg a Szerjozsa és a2 Élő hőfolyásőló hatását tekintve. Elvitat- abban is, hogy Nyugaton éppen a sök című szovjet, a lapunkban nem hatatlan tény ez, még ha néhány legkiforrottabb művészek, akik nem- egészen találóan Kisiklásnak elkeesztéta keserű szájízzel kénytelen csak őszinte hívei és harcosai a tár- resztelt, helyesen Lejtő című csehis tudomásul venni. Természetesen sadalmi haladásnak, hanem megfele- szlovák, a Lángoló folyó című roez a hatás, attól függően, hogy ki- lő formában, mesteri formakészség- mán, bizonyos értelepiben a Ha lőnek a kezében van a fegyvert je- kel hozzájárulhatnának a legfiata- vam volna című mongol s a Vasárlentő film, kinek, mely osztálynak az labb művészi ág fejlődésének előre- nap nem temetnek című francia érdekeit szolgálja, lehet pozitív és lendítéséhez, gyakran hallgatni kény- filmre gondolok, amelyek többek könegatlv előjelű, tudatformáló és telenek vagy csak néhány igénytelen, zött egy új filmművészeti' nemzedék erőteljes törekvéseiről, komoly művészi felkészültségéről tanúskodnak. Általában is azt mondhatom, . hogy az idei fesztivál elsősorban a fiatal, fejlődőképes alkotók reményre feljogosítő bemutatkozását szolgálta. A zsűri döntése lényegében — egy-két diplomatikus sakkhúzásként ható ítélettől eltekintve — összhangban állt a látottakkal, a fesztivál jellegével és megfelelően értékelte a bemutatott , filmeket. Az idei Szabad Szószék, amelyen hat napon keresztül „A filmművészet és az ember 1960-ban" című témát vitatta meg mintegy 150 szakember, a fesztivál immár elválaszthatatlan részeként folytatta munkásságát. Nincs ehhez hasonló egyetlen egy más filmfesztiválon sem, sehol sem csaphatnak össze ilyen közvetlenül és szabadon a polgári és a marxista esztetika képviselői, mi«t éppen itt. Természetesen a rendelkezésre álló korlátozott Idő ez A magyar származású Székely Kató, aki évben is csak a sürgető kérdések érvekkel akarjuk alátámasztani. Miért a mi fesztiválunk a legmérvadóbb? A film századunk szülöttje, korunk legsajátabb művészete, amelyelterjedtségét, az emberek tízmilliós tömegeire nap-nap után gyako rolt, gondolatokat és érzéseket beszellemremesítfe, vagy tudatelködösítő és szellemmérgező. Ki ne látná azonban azt, hogy a film világában is tanúi vagyunk egy olyan folyamatnak, amely hovatovább mind érezhetőbben tükrözi a világ erőviszonyaiban a szocializmus és a békét kívánó erők javára végbement és végbemenő forradalmi változásokat, ki ne látná azt, hogy a jelenleg még túlsúlyban lévő tartalmatlan, silány tucatárut, a kommercionális filmselejtet már ma lassú haldoklásra ítéli a haladást pártoló művészi igény izmosodása, térhódítása. Mennyire meggyőző bizonyítéka ennek a nem is oly régen verhetetlennek tartott hollywoodi filmgyártás csődje, másrészt pedig a szocialista tábor filmművészetének az utóbbi években elért számos világraszóló sikere. A Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál elsősorban azért' a legjelentősebb és a filmművészet jövőjét tekintve a legmérvadóbb seregszemle, mivel itt találkozhatunk a leg- __ > több olyan művel, amely a szó egye- a'z NDK tilmkliidötuége "slďnészňd tágja- felvetéséhez, polemikus megvitatádül helyes értelmében törekszik a ként részt vett a Karlovy vary-i nemzetmodernségre, vagyis a haladás, a közi filmfesztiválon, humanizmus, az emberek és a nemzetek közti megértés és -barátság kasszasikert biztosító gondolatának művészi kifejezésére. mű forgatása után tesznek szert a művéEbből a szempontból, ilyerv széle- szi szándékuk megvalósításához sebb értelmezésben kell méltatnunk szükséges jelentős pénzösszegre, az idei, immár tizenkettedik Karlo- Hyen a sorsa például több nagyvy Vary-i nemzetközi filmfesztivált tehetségű olasz filmesnek, mint de is, amely méreteit tekintve minden Santisnak, Zavattininek, de Siccának eddigi csúcsot megdöntött, hiszen és számos fiatal francia művészemnegyvenhét ország vett rajta részt, bernek is. Már önmagában is komoly eredmény ez, amely kétségbevonhatatlanul tanúskodik róla, hogy szinte a világ minden valamit jelentő filmprodukciójában szépszerével akadnak nemA szocialista tábor filmművészetének szintén vannak komoly problémái, megoldásra váró kérdései, mégha azok más jellegűek is, mint az említettek. A minőséget feltétzetközi porondon is helytálló, a lenül befolyásoló tényezők közül tafesztiváli jelszó gondolatát magukénak valló művészek és művek. A minőségi színvonal sürgető kérdése lán a legtöbb fejfájást az okozza, hogy a szocialista filmművészet nemcsak a legnagyobb fokú időszerűségre törekszik, hanem elsősorban a mát és annak üj arculatú emberét szeretné megörökíteni a Mi áz oka annak, hogy a ragyogó celluloid szalagon. A film előállítómennyiségi siker mellett háttérbe si ideje, az ötlet megszületésétől szorult a minőség, a művészi szín- kezdve egészen az elosztásig, másvonal? Minek tudható be az, hogy fél-két év. S ez alatt bizony sók oly sok volt az átlagos és oly ke- minden megváltozik nálunk. Dinamivés a kimagasló film? Ennek több kus fejlődésünkkel lépést tartani, minden jel arra mutat, hogy hosához volt elegendő, míg megoldásuk az esztéták, a kritikusok további elméleti munkásságát, a filmművészek erre támaszkodó s ezt továbbfejlesztő elmélyültebb gyakorlati munkásságát kívánja meg. Így ls bátran mondhatjuk, hogy Karlovy Vary-ban a Szabad Szószék keretében és nem csekély mértékben az érdekes sajtóértekezleteken folytatott viták hozzájárultak a film előre vezető útjának az egyengetéséhez. A filmfesztiválok jövője Méltatásunk csonka maradna, ha nem említenénk meg azt a többízben elhangzott véleményt, hogy a filmfesztiválok jelenlegi formájukban már nem töltik be a korszellemnek megfelelően küldetésüket, mivel — elsősorban Nyugaton — a filmkedvelő közönségtől elszigetelten, zártkörűen rendezik meg őket. A mi fesztiválunk ebből a szempontból is eltérő jellegű, hiszen Karlovy Varyban a szabadtéri moziban nap-nap után ezrek tekintették meg a fesztiváli filmeket. Mégis oka van. Elsősorban a világ kinematografiája az utóbbi években — a kivételektől eltekintve - az egy helyben topogás időszakát élte. Véleményem szerint átmeneti jelenségről van szó, az erőgyűjtés és az erőpróbálgatás időszakáról, amelyben az igazi filmművészet döntő támadásra készül a tartalomban és formában egyaránt elavult, de a léthez csökönyösen ragaszkodó s még mindig erőt képviselő álművészet ellen. Ezt az általános megtorpanást természetesen megsínylette a mi fesztiválunk is. A további okot abban látom, hogy Canhes és Velence filmfesztiváljának hagyományos rangja a tőkés Világ legnagyobb és általunk is el- Jaroslav Balík A próba folytatódik cimü filmjének egyik jfeismert művészegyéniségeire nagy lenetében Miriam Hinkovát és Ivan Palecet láthatjuk. vatovább mind nagyobb szerepe, lesz a Dolgozók Filmfesztiváljának, amelyet ez idén köztársaságunk 23 városéban rendeztünk meg 1 millió 130 ezer néző előtt. Kétségtelen, hogy a jövő filmfesztiváljai ehhez hasonlóak lesznek, és hogy így döntő szóhoz jut a film' kedvelőinek hatalmas tábora. GÁLY IVÁN \ H.T 5 * m«

n !'1íms 31.