Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-31 / 211. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. július 31. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 211. szám A műszaki fejlesztés nem tűr halasztást Olvassuk, tanulmányozzuk pár­tunk országos konferenciájának anyagát. Ütmutató ez számunkra, a fejlett szocialista társalalom épí­tésének űtját tárja fel előttünk. A benne foglalt tervek, adatok éle­tünk nagyszerűségéről, rendsze­rünk erejéről adnak számot. Arról tanúskodnak, mily hatalmas ered­mények elérésére képes a szocializ­must építő társadalom. Építő sike­reinket azonban nem a nehéz, meg­erőltető testi munkával akarjuk elérni. A technikát, a gépeket, az eddiginél hatványozottabb mérték­ben állítjuk az ember szolgálatába, hogy harmadik ötéves tervünk éveiben népgazdaságunk minden ágazatában biztosíthassuk a hatal­mas arányú műszaki fejlesztést. Erről beszélnek a következő ada­tok. Az elkövetkező öt év alatt csupán a beruházásokra és a gene­ráljavításokra 322 milliárd koronát fordítunk. Ez azt jelenti, hogy az építésre és az átépítésre többet fordítunk, mint az elmúlt tíz esz­tendőben. Ez természetesen meg­nyilvánul majd a termelés növe­kedésében is. Ha az egy főre szá­mított termelésben már most meg­közelítjük a műszakilag fejlett kapitalista államokat, mint Angliát, Nyugat-Németországot és az USÄ-t, öt év alatt Angliát és Nyugat­Németországot túlszárnyaljuk, s az USA színvonalától pedig alig mara­dunk el. Mindnyájan tudatában vagyunk a műszaki fejlesztés jelentőségé­nek, hisz ez az alapja a munka­termelékenység rohamos növelésé­nek s az életszínvonal további eme­lésének. Tudjuk, hogy nálunk, ahol a szabad élet éveiben teljesen is­meretlen fogalommá vált a munka­nélküliség, mert szocialista hazánk mindenki számára biztosít munkát, munkaerő-tartalékaink igen szeré­nyek. A harmadik ötéves tervben a földművesszövetkezetek kivételé­vel nagyjából csak 9 százalékkal növelhetjük a foglalkoztatottságot, de emellett az ipari termelés az idei évhez viszonyítva legkevesebb 56 százalékkal emelkedik, a heti munkaidőt pedig a mélybányákban 40 órára, s népgazdaságunk többi ágazataiban 42 órára csökkentjük. Nincs is több érvre szükség, hogy belássuk, miért helyezi pártunk előtérbe az iparban, a mezőgazda­ságban, szóval az egész népgazda­ságban a műszaki fejlesztés, a gé­pesítés és automatizálás szüksé­gességét, a technológia tökéletesí­tését, a hatékonyabb munkaszerve­zés bevezetését. Nem csoda, hogy az utóbbi idő­ben különösen az országos konfe­rencia után* nagyobb figyelmet szentelünk a műszaki fejlesztésnek s a munkaszervezésnek. Az üzemek nagy része korszerűsíti a terme­lést, tökéletesíti termékeit. Ennek ellenére akad olyan ágazat, üzem és műhely, ahol még nem tört utat az új s a régiek szerint dolgoznak. A gépiparban is, melyet műszakilag legfejlettebb ágazatunknak tartunk, még sok a tennivalónk, hiszen egy órai gépmunkára még mindig egy órai kézi munka jut. A nehézgép­iparban például tavaly a termelő gépek hetente csak 58 órát voltak üzemben, s az idén is csak 62 órá­ra emelkedett üzemeltetésük ideje, vagyis életük kb. kétharmad részét „pihenéssel" töltik. Ebből is kitű­nik, Ijpgy sok helyen gépi erőve helyettesíthetnénk a kézi munkát, s hogy egyes vállalatoknak igen nagy pénzügyi tartalékaik lehetnek, amikor nagy összegeket fordíta­nak a kézi munka díjazására. Gép­ipari termelésünk mai színvonalát véve számításba még nem gépesít­hetünk minden munkát. A kézi munka azonban így is rohamosan csökkeni Tog, ha a vezető gazda­sági dolgozók, a pártszervezetek, s minden egyes dolgozó elsődleges ügyévé válik a műszaki fejlesztés. Mint minden más kérdést, a mű­szaki fejlesztés problémáját is a legeredményesebben úgy oldhatjuk meg, ha szorosan egybekapcsoljuk a naponta végzett politikai mun­kával s az emberek nevelésével. Gépeket bármikor rendelhetünk s állíthatunk munkába. Ez csupán a tervezés és szervezés feladata. De sokkal nehezebb, bonyolultabb kér­dés elérni azt, hogy a dolgozók az új technika szempontjából te­kintsenek munkájukra. S nemcsak a munkások, hanem a vezető gaz­dasági dolgozók js! Az elmúlt évek­ben gyakran lehettünk annak tanúi, hogy a vállalatvezetők a tervfel­adatok mindenáron való teljesí­tése érdekében a tervezettnél több alkalmazottat vettek fel s amellett teljesen elhanyagolták a műszaki fejlesztést, mondván, erre nem ér­nek rá, fontosabb a terv teljesítése és túlszárnyalása s ami ezzel jár — a prémium! Ilyesmi a jövőben nem fordulhat elő. Hogy is kíván­hatnánk azt, hogy az elavult mód­szerekkel, de a tervezettnél több munkaerővel dolgozó üzemek így könnyebb módon biztosíthassák maguknak a prémiumalapokat, mint azok az üzemek, melyek min­den figyelmüket és erejüket — vállalva a nehézségeket is — ter­mékeik tökéletesítésére, s az új technika bevezetésére fordítják. A műszaki fejlesztés arra köte­lezi az üzemeket, hogy a prémium­alapokat jobban kihasználják erre a célra, Egyes helyeken eddig a prémiumalapokat kétes eredmények jutalmazására fordították, másutt pedig, például az általános gép­iparban lényegében hozzájuk sem nyúltak, a bankban maradt a pénz, bár ebben az ágazatban fokozot­tabb mértékben lenne szükség a gyorsabb ütemű műszaki fejlesz­tésre. Vagy talán a gépiparban nincsenek olyan dolgozók, akik el­gondolkodnak munkájuk felett, tö­kéletesíthetnék a termelési eljárá­sokat. Igen, vannak, sokan van­nak, de a hibát nem bennük kell keresnünk, hanem a gazdasági ve­zetőkben, a párt és a szakszerve­zetekben, mert keveset gondolnak arra, hogy a prémiumalapoknak e célra való felhasználásával ösztö­nözzék a dolgozókat az új technika bevezetésére, munkájuk tökéletesí­tésére. A műszaki fejlesztés sehol sem tűr halasztást. Nagyszabású építő •feladataink sikeres teljesítése függ ettől. A műszaki fejlesztés felté­telei mindenütt megtalálhatók, csak akarni, harcolni kell értük. S amit megtehetünk ma, ne ha­lasszuk holnapra! Még ebben áz évben fektessük le a rohamos mű­szaki fejlesztés alapjait, hogy har­madik ötéves tervünket eredmé­nyeser kezdhessük meg és sike­resen '•pljesíthessük pártunk or­szágc konferenciájának határoza­tait. S dolgozók lettekkel válaszokat az SZLKP KB és az SZNT aratási felhívására Az üzemek dolgozóinak ezrei segítenek a termés betakarításába^ SZLOVÄKIA KOMMUNISTA PÁRT­JA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÉS A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ARA­TÁSI FELHÍVÁSA NYOMÁN TEGNAP A FALVAK, A VÉDNÖKSÉGI ÜZE­MEK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK DOLGOZÓINAK EZREI KAPCSOLÓD­TAK BE A GABONABETAKARlTÁS MEGGYORSÍTÁSÁRA SZERVEZETT ORSZÁGOS MŰSZAKBA. A rožňavai járásban ahol a búza aratását eddig csak 16, a ro­zsét 14, az árpa kaszálását pedig 23 százalékra végezték el, tegnap 40 kombájn, 150 kévekötőgép s több mint 4000 brigádmunkás dolgozott a gabonaföldeken. A košicei járásban szintén közel 5000 üzemi munkás a szövetkezetesekkel együtt aratta, hordta és csépelte a gabonát. A ťa­hanovcei EFSZ-ben 30 vasutas vágta a rendet kézikaszával. Seňán 60 ta­nító a keresztek szárításánál és a cséplésnél nyújtott segédkezet. (m-s) Prievidza környékén 12 szö­vetkezetben folyt nagy ütemben az aratás. A Novákyi Vegyiüzem dol­gozói Kamenecen és a Diviacká No­vá Ves-i szövetkezetben munkálkod­tak fáradhatatlanul. Az SZLKP fel­hívása a Rimavská Sobota-i járás dolgozó parasztságát és a védnök­ségi üzemek 1500 munkását mozgó­sította munkára. Veľký Blh és Le­nártovce községekben a gabona ara­tását és asztagolását végezték nagy szorgalommal. A legtöbb brigádmun­kás a húsfeldolgozó üzemből és a járási népegészségügyi intézetből sietett a falvak megsegítésére. Szép példáját nyújtották a munkás-paraszt szövetség szilárdí­tásának a bratislavai üzemek, ahon­nan 4600 brigádmunkás dolgozik a kerület szövetkezeteinek, állami gaz­daságainak földjein. Az aratás meg­gyorsítására jelentkezett dolgozók tegnap a gabona kaszálását ^s csép­lését végezték páratlan szorgalom­mal. Ma, az üzemek által rendelke­zésükre bocsátott tehergépkocsik­kal a gabona asztagolásával foly­tatják a munkát. Nincs helye a kényelmeske­désnek. A Plavé Vozokany-i szö­vetkezetben a múlt héten már a za­bot is learatták s a hét végén a cséplésre fektették a fősúlyt. Az EFSZ munkacsoportjai három 1200­as cséplőgépen naponta 740 mázsa gabonát csépelnek. A cséplést köz­vetlenül a keresztekből végzik, nem hordják asztagokba a gabonát, pedig a helyi lakosság mozgósításával ezt a feladatot is könnyen megoldhat­nák, de a szövetkezet és a HNB ve­zetősége inkább a keresztekből vég­zett cséplést helyezi előtérbe. Ha netalán ismét rosszra fordulna az időjárás, ebből jelentős kára szár­mazna a szövetkezetnek. Az Üzemek dolgozói segítenek, de A verseny szép eredménye 2 A Veľký Cetín-i határt kora reggel­S tői késő estig a cséplőgépek, kombáj­E nok, kévekötők zakatolása tölti be. E A termés betakarításánál eddig még r soha nem látott igyekezettel dolgoz­S nak az EFSZ tagjai. Három cséplőgép — reggel négy órától késő estig csépeli S az aranysárga érett gabonát. A csép­~ tógépeken kívül két kombájn és há­Ej rom kévekötő dolgozik. Meg kell em­S líteni, hogy az aratók két versenycso­E portot alkotnak. Meg is van az ered­— ménye. Jó időjárás esetén egy nap E alatt 600—700 mázsa gabonát szállíta­— nak az állami magtárba, (J. L.) Néphadseregünk alakulatainak tagjai szintén bekapcsolódtak az ara­tásba. Chynorany községben, amint a kiáradó víz visszahúzódott medrébe, megkezdték a gabona asztagba rakását, amivel nagy segít­séget nyújtottak a szövetkezetnek. (K. Cich — ČTK — felv.) ez a segítség csak akkor válik ja­vára a szövetkezeteseknek, ha a brigádosok számára kijelölik a mun­kát és a rendelkezésükre álló ösz­szes aratógépeket a gabonabetaka­rítás meggyorsításának szolgálatába állítják. " (th) A trenčíni járás szövetkezete­sei és az állami gazdaságok dolgozói munkahelyükön értesültek a felhí­vásról. Megbeszélés után a zlatov­cei fiatalok vállalták, hogy az ara­tási és cséplési munkálatokban több ezer órát dolgoznak le. Tekintettel a nehéz aratásra — a kedvezőtlen időjárás miatt a gabona megdőlt — a Stará Tura-i Premk vállalat, a No­vé Mesto nad Váhom-i Gépjavító Üzem, a Trenčianske Bohuslavice-i Hydrostav és további vállalatok moz­gó javító műhelyeket létesítenek, melyek a helyszínen fogják javítani a gépeket. A trnavai járásban levő bole­rázi EFSZ-ben 250 brigádos, a spa­činceben 150 .brigádos vett részt, akik az építkezési vállalattól, a ke­ményítőgyárból és egyéb üzemekből jöttek segíteni a szövetkezetesek­nek. A trnavai járásban a vasárnapi műszakra 7000 brigádos jelentkezett a helyi lakosság soraiból, valamint az üzemekből. (us) A senicai járás szövetkezetesei és az állami gazdaságok dol­l gozói a tegnapi napig a vetésterület egyharmadán végezték el az ara­tást. A betakarítási munkák meg­gyorsítása érdekében tegnap közel 8000 brigádos sietett az állami gaz­daságok és szövetkezetek megsegí­tésére, a mai napra pedig 10 000 munkás és különböző intézmények dolgozói jelentkeztek aratási és cséplési munkákra. A nagy munká­ból a járás fiataljai is részt vál­laltak. Az ifjúsági szervezetek 3000 tagja segédkezik az aratási mun­káknál. A levicei járásban szombaton és vasárnap az utolsó 2500 hektár gabonát akarják learatni. Ehhez min­den lehetőség adva van, mivel Szlo­vákia Kommunista ' Pártja Központi Bizottsága és a Szlovák Nemzeti Ta­nács felhívását követve az üzemek és hivatalok dolgozóinak százai siet­tek a szövetkezetek megsegítésére. Míg a szövetkezeti tagok aratnak, a brigádosok a kévéket szárítják é( rakják asztagokba. Tegnap reggel a komárnói já­rásban is több mint 1000 munkás sietett a szövetkezetek megsegíté­sére. Legtöbb brigádos dolgozik a kolárovói szövetkezetben. A mun­kások önzetlen segítsége lehetővé teszi, hogy a járás/ szövetkezetesei sikeresen fejezzék be az aratási munkálatokat. (sz) Minél előbb magtárba a gabonát Kisütött a nap. A mezőgazdasági dolgo­zók számára a több­napos eső után ez sokat jelent. Igyekez­nek is kihasználni min­den kedvező percet, annál is inkább, mert az égbolt még nem teljesen tiszta s még sok gabona vár a szá­rításra. A šamoríni szövet­kezetesek a betonút 500 méter hosszán te­rítették szét búzáju­kat. Máskor a szárí­tásnál elég volt öt dolgozó, de most megkétszerezték a lét­számot, mert ha több­ször átforgatják a ga­bonát, gyorsabban szá­rad. Siettetik a szá­rítást, hogy Hor­nyák Anna és két tár­sának, a tizenegyéves iskqla brigádosainak legyen mit a tisztító­gépbe lapátolniok, mert ezen keresztül kerül a gabona a mag­tárba. A dobrohošti szövet­kezetesek sem tétlen­kednek. Az ő búzájuk is az úton szárad. Tisztítására használat­ba vették még a kéz­zel hajtott rostákat is. Nem megy velük olyan gyorsan, mint a csép­lőgépekkel, de az idd sürget, s az egy ros­tán átengedett 100 má­zsa gabona naponta sokat jelent. A rostá­lás után szép tiszta a mag, mintha csak kézzel válogatták vol­na. Nem arra néznek, hogy az ilyen tisztítás több munkaegységet igényel, hanem a ga­bona magtárba jutta­tását helyezik előtér­be, mert ilyen időjá­rás esetén ez a fonto­,sabb. (b-j) Példás kombájnosok 1 A Veľké Blahovó-i szövetkeze­teseknek az idén közel négyszáz hektárról kellett learatni a gabonaféléket. E nagy munkára már jóval az aratás kezdete előtt készültek. Amikor egyik alkalom­mal Rácz Mihály elnökkel többek között arról is szót váltottünk, hogyan készültek fel az aratásra, nevetve mondotta: — Majd elválik, ha megéýk a termés. Tény, hogy a legjobb bíró a gya­korlat. Akkor derül ki, hány zsák­kal telik. Most, hogy újból Dunajská Stre­da környékén volt dolgom, nem állhattam meg, hogy néhány szóra be ne ugorjak Rácz Mihályhoz. Éppen pénzzel bajlódott. Százhu­szonhatezer koronát osztott szét a tagok között, kinek-kinek érde­me szerint. — Mit mutat a gyakorlat ? ­kérdeztem tőle. Egy pillanatig értelmetlenül néz rám, de aztán elmosolyodik. — Azt, hogy három és félszáz hektárból csak nyolcvan hektár áll még lábon. Az sem volna már, ha áz idő nem bakafántoskodik. — Sok kárt tett az eső? Kicsit gondolkodik, aztán komo­lyan mondja. — Ha nem néznék túl falunk határán, ha csak saját érdekein­ket tartanám szem előtt, nem vol­na okom panaszra. Tizenöt hektár kivételével nálunk a kombájnok mindent rendbe tettek. A lábon álló gabonánál pedig jelentékte­len a veszteség. Mondhatnám úgy is, amit vesztettünk a vámon, megnyerjük a réven. Vagyis a ka­pásnövényeink, a takarmányfélék kárpótolják az esetleges vesztesé­get. Itt kell elmondani, hogy a Veľké Blahovó-i szövetkezet már teljesí­tette beadási kötelezettségét s azt is, hogy ahol alaposan kihasználták a kombájnokat, a kedvezőtlen idő­járás is kevesebb vámot' vett a termésből. S a gyakorlat, — aho­gyan már mondtuk is - a legjobb bíró azt is igazolta, hogy Rácz Mihályék jól felkészültek az ara­tásra. Három kombájnosuk dere­kas munkát végzett. A szövetkezet könyvelője mond­ja, hogy a virradat kombájnosai­kat már mindig a gépek mellett találta, esténként pedig alig győz­ték őket hazavárni. Megtörtént az is, hogy az elnök is nyugtalanko­dott miattuk, mivel már későre­járt az idő és a kombájnosoknak még se híre, se hamva. Rosszat sejtve elindultak a határba s ak­kor látták, hogy nincs azoknak a gépeknek „kutya bajuk" sem, csak éppen későn szállt le a harmat, a gépek jól és könnyen dolgoztak, a kombájnosok meg észre sem vet­ték, hogy rájuk szakadt az éjsza­ka. Rácz Mihály szerint az p kom­bájnosaik a járási versenyben az \ élen járnak. A győztesek számára § kitűzött jutalom esélyesei. Am a § szövetkezet sem lesz velük szem- ^ ben szűkmarkú. Megérdemlik az \ elismerést, a jutalmat, mert min- | denekelőtt az ő érdemük, hogy ^ Veľké Blahovôn a kenyérnekvaló \ döntő többsége már a magtárban § van. (sz.i.) Š § "" «•/ § to/ww/'•sss/mrsssAr/ywm'ss^^

Next

/
Thumbnails
Contents