Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-30 / 210. szám, szombat

SZIBÉRIAI TAVASZ 2. Hadművelet a tajga ellen A SZOVJETUNIÓ XERÜLEIÉNEK felét erdők borítják. Az erdőségek java része, csaknem 10 millió négyzetkilométernyi, egy egész európányi terület. Szibériában és a Távól-Keléten van. Ez a terület nagyobb, mint az Amerikai Egyesült Államok egész területe. Természetrajza, Időjárási viszonyai nagyjából megegyeznek az észak-amerikai, főként a kanadai őserdők viszonyaival. Ez Is Őserdő — tajga. Titokzatos, romantikus világ ez. A fák koronái valahol fent a magasban összeérnek, s alig engednek egy kevés világosságot a földre. A viharok az öreg fákat kidöntik. Mellettük életerős, fiatal törzsek törnek az ég felé. A ledült, korhadó fák belevesznek a sürü aljnövényzetbe, és valósággal lehetetlenné teszik a járást. Aki a tajgában eltéved, menthetétlen. Óránként egy-másfél kilométernél többet a burját vadászok sem tudnak megtenni ebben az útvesztős, helyenként mocsaras rengetegben. Tűlevelű fák és karcsú nyírfák keverednek a tajgában. A medvétől a farkasig sokféle erdei vad megtalálható itt, és különösen sok a mókus, a nyest, az értékes prémű apró ragadozó. Természetesen: a tajga kincseinek kiaknázása nem ma kezdődött, a szovjethatalom éveiben egy s más történt Itt is, mégis ha Összevetjük a jelennel, ez a kiaknázás nem látszik többnek, mint amikor valaki gombostűvel lát hozzá egy rízskásaheg.y elfogyasztásához. Inkább csak felderítés folyt, amelyét egybekapcsoltak a gyér helyi őslakosság kulturális felemelésének óriási munkájával. A tajga hatalmas kincsei 1955ig tulajdonképpen érintetlenül várták, mint megannyi Csipkerózsika, a mesebeli királyfi életrekeltő érzését. Csak egyetlen példát ennek a tájnak a természeti gazdagságáról. Amikor tavaly a vasútépítők a Tájiét — Léna vonalon, a korsunovszkojei körzetig Jutottak, nagyon megkönnyítette a dolgukat, hogy egy kopár szakaszon könnyen robbantható sziklákat találtak. Hosszú kilométerekén át ebből építették a töltést. Később megjelent egy geológiai expedíció, és a tudósok a hajukat tépték elkeseredésükben. - Emberek, mit csináltak? Vasércből van az egész töltésük... Az SZKP XX. kongresszusának Idején mér végleg együtt voltak a feltételek Szibéria és benne a tajga „meghódításához". A „csapatok" már felvonultak, a felderítők már az „ellenséges" területen, a felépítendő főbb ipari objektumok helyén tartózkodtak. A kongresszus megadta a jelet a tajga elleni döntő rohamra. A HADMŰVELET FOLYIK. A „vezérkarban" a Szovjetunió legkiválóbb tudósai is helyet foglalnak. A „harckocsizók" szerepét a vasútépítők töltik be, ők nyitnak kaput az „ellenség" védelmén. A „tüzérség" fegyverzete: exkavátorok, bulldózerek, erdőirtó traktorok és dinamit, amelylyel sziklákat és folyözátonyokat robbantanak. A „légierőt" főleg heli-. kopterekkel szerelték fel. A nagy hadmüvelet hőse pedig a „gyalogos", aki vagy légi vagy földi úton jut az „ellenség" hátába. Vadászpuskát és szekercét visz magával, sátorban lakik és küzd, harcol emberül, mint az ü$y igazi katonája. Az „ellenség", a tajga - védekezik. Neki is megvannak a maga komoly fegyvernemei: az év 8 hónapjában a hő és a kemény fagy, azután tavasszal, vagyis május végétő' július közepéig a sár és az iszap, majd pedig a két forró hónapban a moszkitok milliárdjai. De fő fegyverneme mégis talán az úttalanság! Néhol a vadállatok ls megnehezítik az ember életét. — Hogyan küzdik lé ezeket az akadályokat? Milyen a „stratégiája" és a „taktikája" ennek a harcnak? Jelenleg nagy területen szétszórt építkezéseket találunk a tajgában, melyeknek mintha semmi közük sem lenne egymáshoz. Például látszólag egymástól függetlenül épülnek vízierőművek, alufnínlumkombinátok, vasútvonalak, magasfeszültségű vezetékek, erdőkémiai üzemek stb. Az utakat, a vasútvonalakat, az áramvézetékeket nemésak a két végén kézdik megépíteni hanem számos más ponton ls, a vonal egész hosszában. Ezért tehát, ha egy óriási légifériyképet készítenénk a kelet-szibériai taj£áról, a képen apró pontok százait látnánk, amelyek ma még javarészt összefüggéstelen települések éá építkezések, de amelyek között fokozatosan megszületik a kapcsolat. Ez a „stratégiája" énnek a hadműveletnek. Ezen belül a „taktika" szinte minden ponton ázonos: VEGYÜK A „TAKTIKA" példájának a Bratszk-Tulun magasfeszültségű vezeték építését. Ezt a vonalat 1Ô58 nyarán egyszerre 11 ponton kezdték el építeni. A 600 kilométeres vonalból 400 kilométeres szakasz ember nem járta őserdőben van. Egy csoport Bratszkból, egy másik pedig Tulun városkából kiindulva látott munkához, hét expedíció pedig gyalogosan, illetve apró szibériai málháslovak kíséretében indult el a tajgába. Két expedíciót helikopterek vittek be az őserdő közepébe. Augusztus 25-re mind a 11 csoport rendeltetési helvén volt, egymástól 40-60 kilométernyire, végig a leendő vezeték vonalán. Az ilyen expedíciókba válogatott emberek kerülnek és nagy megtiszteltetés megfelelni a magas követelményeknek. Lányok nem mehetnek amíg nincsenek állandó épületek. Gondosan ügyelnek rá, hogy legyen az emberek kőzött néhány mesterlövő és főzéshez, tábori élethez értő férfi. A brigádvezető rendszerint mérrtök vagy legalábbis technikus, aki be tudja tartani a műszaki előírásokat. A bratszki járási pártbizottságon ismerkedtem meg Jurij Getmenov elvtárssal. A magasvezeték építéséről érkezett, és azért Jött be a pártbizottságra, mert késlekednek az őserdőben történt tagfelvételek jóváhagyásával, és hetekig várnak az új tagok tagkőnyvükre. Verte az asztalt, de úgy, hogy szinté beleremegett az egész fából ácsolt épület. Azután, amikor elintézte a dolgát, barátságosan lekezelt mindenkivel és mosolyogva. ráérősen távozott. Nagy darab, rokonszenves, erős fiatalember, az az ember, akire a legnagyobb gorombaságért sem lehet komolyan haragudni. - Ki volt ez a remek fiú? - kérdeztem LJamin elvtársat, a pártbizottság másodtitkárát, - Getmanov. Még nem hallott róla? A Munka Vörös Zászló Renddel tUntették ki a rnagasvezeték építésén. Most kiabál, ha két hetet várni kell valamire, de bezzeg tavaly nem volt kivel kiabálni, amikor nyakig a tajgában csücsült. Örült volna, ha fél év alatt egyetlen új arcot lát. Amióta megvan az összeköttetés a városig, nagyon nagy legény lett. De amúgy jó fiú, kell az ilyen a tajgában, mint a kenyér! KÉSŐBB KÖZELEBBRŐL megismerkedtem ezzel a „nagy legénnyel", és őszintén megszerettem. Most már igazán jó körülmények vannak a vonalon, de elmondta, hogyan kezdték, és megértettem, hogy jogosan veri az asztalt, amikor követeli a párttagsági könyvet az elvtársaihak. A brigádot, amelyben Getmanov volt a pártszervező, 1958 nyarán helikopterek szállították a tajga egy földi úton szinte megközelíthetetlen pontjára, ahol 200 kilométeres körzetben egyetlen lakott hely sincs. Élelmiszert, vadászfegyvereket és sátrakat vittek magukkal. Napokig tartott, amíg a helikopterek az egész felszerelést odaszállították: generátort, üzemolajat, elektromos fűrészeket. - Majdnem megvesztünk a moszkitóktől. Védőhálóban kellett dolgoznunk, de így is agyongyötörtek — mesélte. Tízéves o brotislQvoi Magyar Könyvesbolt Bratislava közkedvelt és gyakran látogatott üzlete: a Magyar Könyvesbolt a napokban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A tíz év alatt sok-sok vásárló fordult meg az üzletben és sokan váltak a Magyar Könyvesbolt révén egy-egy JÖ könyv boldog tulajdonosává. Van, aki naponta látogatja az üzletet, van, aki ritkábban. Bármikor is megyünk azonban a könyvek eme birodalmába, ritkán távozunk üres kézzel. Az üzletben az utóbbi hónapokban lényegesen megjavult a könyvellátás, úgyhogy ma már mindenki megtalálja keresett olvasmányát. Nem kis része van ebben a könyvesbolt dolgozóinak, akik a készséges kiszolgáláson kívül arra is nagy gondot fordítanak, hogy az érdeklődők a keresett és beszerezhető könyvet lehetőleg mielőbb megkapják. A Magyar Könyvesbolt így rendkívül hasznos és dicsérendő küldetést végez. Igazi terjesztője és népszerűsítője a szellem termékének: a könyvnek. A jubileum alkalmából mi is szeretettel gondolunk a könyvesboltra és dolgozóira s az elkövetkező évek munkájához sok sikert, sok jó könyvet és még több olvasóvásárlót kívánunk. <b) - A fiúkát jól válogatták össze. A térképen megjelölt vonalón két irányban kezdtük Irtani a tajgát. Délnyugat felé december 7-én, északkelet félé január 23-án jutottunk összeköttetésbe a szomszéd brigádokkal. A kivágott fából részben dorongutat építettünk a mocsaras szakaszon, részben barakkokat eszkábáltunk. Az első fagyok persfce sátorban értek bennünket, és az északkeleti irányban dolgozó csoport csak januárban jutott fedél alá, amikor már gyakoriak voltak a 40 fokos „lehűlések". - És hogyan élelmézték a brigádot? - Eleinte két-három hetenként jött helikopter. Ha a hő miatt nem tudott leszállni, ledobta a csomagját. Rendszeresen kaptunk újságot, cigarettát, konzerveket, kenyeret, sőt, egyszer gyümölcsöt is. Friss vadhússal pedig elláttük magunkat... - Medvét láttak-e? - Láttunk-e ? Nekem magamnak volt szelídített Miskám. Az anyját, sajnos le kellett lőnünk az első találkozáskor. mert éhségében rátört Zsenyka Krosunovra, aki először fejszével orrba vágta, de túl gyengéden, s majdnem bajbakerült. Szerencsére az ügyeletes puskás ott volt és két méterrről leterítette a medvét. Akkor találtuk meg az én Mlskámat. Egész rendesen megszelídítettük. Nagyon aranyos tud ám lénnl egy Ilyen bocs. Képzelje, amikor február 7-én az irtáson megérkezett az első lánctalpas karaván, amely élelmet és építőanyagot hozott, az én Miskám egy cseppet sem rémült meg. Sőt, beleszeretett a gépekbe, Egy évig volt mellettem, felült a bulldózerre, éppen hogy a volánt nem vetté a mancsába. Képes volt az erdőben a bulldózerek után szaladni, hogy vegyék fel... ...1939 FEBRUÁRJÁBAN alapjában változott meg az élet Getmanov brigádjánál. Amii}t megszületett a földi összeköttetés a vonalépítő expedíciók között, óriási élelmiszer- és építőanyag szállítmányok érkeztek. Megkezdődött a technika előrevetése az őserdőben. A brigádoknál üzemanyagraktárakat hoztak létre, traktorokat, bulldózereket kaptak, végeláthatatlan lánctalpas karavánok hordták szét a kőkeményre fagyott irtáson a cementet. betonelemeket, kábelanyagot. 1959 márciusában az egész vonalon megkezdődött az oszlopok felállítása, a magasfeszültségű vezeték tényleges építése. A „sátoros hónapokban" - ahogy a fiúk nevezik - „kommunizmus" volt, vagyis mindenki ingyen és egyformán részesült az ellátásból, A gépek megjelenésével ennek vége lett, és „visszatértek" a szocializmusba. Üzletet és étkezdét ációltak, mindenki a fizetéséből élt, és anynyit költött, amennyit jónak látott. A „taktika", melyet • vezetéképítés példáján vázoltam, vonatkozik a tajga meghódításának minden más mozzanatára. Ugyanígy építenek utat, vasutat, az őserdőben, s ugyanígy sátorral, fejszével, puskával felszerelve kezdték meg a „fából faragott város" Bratszk, avagy Angarszk építését is. A felszereléseket és élelmet általában télen kell széthordani, amíg a fagy ezt lehetővé teszi, mert ha beáll a tavaszi olvadás, az őserdei települések megközelíthetetlenekké válnak, még a dorongút sem segít. Az építővállalatok maguk állítanak fel üzleteket és étkezdéket a munkások számára, a pénz tehát az erdőben is állandó körforgásban van. Persze a pénztáros egyben takarékkönyveket is ke?el, a munkások fizetése sokkal nagyobb, mint amennyit elköltenek. Ezért a tavaszi hónapokban a helikopterek főleg postát és pénzt visznek a megközelíthetetlen helyekre. MERT AHOL AZ ÉPÍTŐK már megvetették a lábukat, ott bizony kell a pénz. Mozira, divatra, sót a családalapítással járó költségekre... Hiszen az expedíciós brigádokhoz, amint az állandó jellegű faházak megépülnek, megérkeznek a lányok, az asszonyok is. S a kis települések rendkívül gyorsan alakulnak át valóságos városokká. ... Az élet „hadművelete" ez a természet erői ellen, az ember jövőjéért. SZABÓ L. ISTVÁN A legutóbbi belföldi kulturális jsemények fénypontja a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál és a Dolgozók Filmfesztiválja volt, amelyről rendszeresen tudósítottuk olvasóinkat. Am nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fesztiválok napjaiban több érdekes filmet láttunk a szokásos bemutatók keretében. Az átlagos színvonalú alkotások közül megemlíthetjük a svéd Arne Mattson HEMSŐI EMBEREK . „ ........ , ... . . . ^, című filmjét melv Andrej es István keztogassal pecseteli meg baratsagat August Strlndberg a

z Aranyvonat c. filmben regénye alapján a paraszti földéhség tragikus végű történetében egy régen feledésbe merült világot idézett fel a nézők emlékezetében. Könnyed vigjatékstílusban ve2etett le egy nevelő hatású történetet Tatjána Lukasevics szovjet rendező az ÚTKÖZBEN TALÁLKOZTAK című filmben, melyben a rossz emberi tulajdonságokat ostorozza. A sikeresebb alkotások közé tartozott a BOTRÁNY GAILLARDIA KÖRÜL című angol vígjátékfilm, amelyben alkotói, Jeffrey Dell és Roy Boulting a letűnő gyarmatbirodalom görbe tükrét tárták a nézők elé, s gozott fel. A film sikerét cselekményeinek gördülékenysége meggyőző erejű lélektani hatásra épülő remek epizódjai, kiváló jellemábrázolások alapozzák meg. Gurinnak sikerült elkerülnie a pozitív és negatív hősök sablonos ábrázolását. A kiváló rendezésen, a jó forgatókönyvön és a művészi fényképezésen kívül dicsérnünk kell a nagyszerű szerepalakítókat, elsősorban Garri Lijepinys alakítását, magyar hadifogoly tiszt, a bolsevik István alakjának életre keltésében megközelítően visszaadta a legendás hírű Zalka Máté magyar temperamentumát, kiflnôm iróniával rámutattak az anya- apadhatatlan életvidámságát, férfias ország mindenkori önző, zsákmányoló céljaira. Komoly filmsikert Jelentett a • belorusz Lev Golub rendező filmje EGY KISLÁNY KERESI AZ ÉDESAPJÁT, melyben két gyermekhős történetében ábrázolja a náci barbárok ellen szabadságáért élethalál harcot vívó szovjet nép hősiességét. Nemegyszer megállapítottuk, hogy nyíltságát és bátor egyéniségét. A magyar munkásosztály hősies történetéből egy epizódot örökített meg a magyar filmgyártás Keleti Márton érdemes művész rendezésében. Keleti Mesterházi Lajos PÁR LÉPÉS A HATÁR című regényét filmesítette meg. A Tanácsköztársaság bukása után játszódik le a története, amikor a véres Horthy-diktatúra tömegével a polgárháború a szovjet alkotómű- börtönözte be a magyar proletariátus vészek ihletének kiapadhatatlan tor- történelmi megmozdulásának részverása. Ezt bizonyítja Ilja Gurin AZ vőít és tucatjával küldte akasztófára ARANYVONAT című filmje is. A szi- a. magyar kommunistákat. Keleti kabériai arany története, az orosz bank landfilmet készített a reg'ényből. aranykészletével keletre menekülő A lendületes meseszövést az utolsó Kolcsak-kormány szándékának meg- jelenetekig fokozódó feszültség hatja hiúsitása már régóta foglalkoztatja át. Nagyon sok jól sikerült epizód az írók és forgatókönyvírók képzele- tarkítja a történetet. Ilyen a váci tét. Érthető, hisz legendák fűződtek fegyházban folyó „lélekvadászat", a a vöröspartizánok bravúros rajtaüté- cseresznyéskerti jelenet, az öreg séhez. Gurov történelmi anyaggal Schőnfeld „műkedvelő fellépése', dolgozott, melyet a Tur fivérek for- amellyel két társa szökését fedezi, gatókönyve elevenen, színesen dol- a sztrájkoló bányamunkások szolidaritása stb. A detektívfilmszerüen pergő történetet remek lélekrajz festi alá: a két főhős, Szabó Ferenc és Balogh Béla erkölcsi arcéle, valamint Pokol Tamás rendőrszázados erkölcsi gátakat nem ismerő úri-banditaszelleme. Minden elismerést megérdemelt a két szökevényt alakító Szír. tes Adám és Szabó Gyula, valamint a Pokor Tamás alakját életre keltő Várkonyi Zoltán és Somló István a Pár lépés a határ Várkonyl Zoltán. egyik jelenetében L. L VINCENT VAN GOGH Vincent Van Goghnál tragikusabb sorsú művészt aligha ismerünk. Lázadozott a kegyetlenül ránehezedő élet ellen s forradalmasította a művészetet. Tízesztendei alkotása maradandó értéke a kultúrának és korszaknyitó a festészet történetében 27 éves, mikor súlyos belső vívódás után eltökéli, hogy festő lesz. A művészet alapjait Hágában s Antwerpenben sajátította el. Élményanyaga rendkívül gazdag, lelkében ott él a ködös, komor táj. a bányászok, takácsok elgyötört figurája — a magvető, életigenlő alakja. A hétköznapok egyszerű mozzanatait tudatos valóságlátással s nem hétköznapi fantáziával foglalja képbe. Ideáljai a lélekbúvár Rembrandt, a színkeverö Delacroix, a munka megszólaltatója: Miilet, az élet valóságára és fonákságaira felfigyeltető Daumler. — Van Gogh a munka drámájának, az élet lebírhatatlan erejének hirdetőjévé válik. Első korszakának legkiemelkedőbb alkotása a „Krumplievők", (1885) fakó és szomorú színek, eltorzult testek, csúnya arcok, kegyetlenül igaz realitás. — Ezután & színek és fények városában. Párizsban tölt két évet. A németalföldi realizmusban gyökerező művészété felszívja a már győztes impresszionizmus eredményéit. A kor új utakon járó művészei azonban a látvány rögzítésénél többre törekszenek. Üj eszközökkel akarják a dolgok jelentőségét megragadni. Van Gogh tanul, rengeteget dolgozik és halad. Keresi egyéni kifejezésmódját. A világváros forgatagából a természet csendjére vágyik. Kimerült idegzetének nyugalomra van szüksége művészi problémái megoldásához. — Észak fia a délfrancia Arlesban telepszik meg, ahol az izzó napfény káprázatos színekben oldja fel a tárgyakat. A hajdani szürke-barna tónusok után Van Gogh a spektrum ragyogó, töretlen színeire értékeli át a helyi színeket. A művészi kifejezés szenvedélyességével látattja meg Provence mezőit, virágait, falvait és interiórjeit. Megmámorosodik a természettől, lázas slettséggei éli bele magát a táj lelkébe s a napsütés festője lesz. Képei forró ritmustól lüktetnek. Mast érti meg igazán a színek nagyszerű, gondolatot — érzést hordozó kifejezóerejét s a valóság mélyebb értelmét tolmácsolja velük. A színellentétek eddig ismeretlen határáig érkezik el. A megfeszített munka, sok-sok keserűség, mellőzés kikezdik gyenge idegeit s a zseniális festő kórházban, tébol.vdában tölt másfél esztendőt. A nyugodt időszakokban nagy akarással leküzdi betegségét Lánglobogású ciprusok és füvek, vihartépte tájak, feldúlt arcok jelzik látomásait. A halál gondolata kísérti, mikor aranyló búzatáblák felett fekete variak csoportját veti vászonra. — 37 éves korában, 70 évvel ezelőtt, egy jűliiisvécrf napon, mikor az élet elviselhetetlenül fájt már, fobeltívi magát. Müvei és elméleti írásai azóta a modern művészet elidegeníthetetlen részét képezik. BÄRKÄNY JENŐNÉ / ÜJ SZÖ 7 * 1960. július 22.