Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-28 / 208. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. július 28. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 208. szám KONKRÉT SEGÍTSÉG A nemzeti bizottságok bővült jogköréről és megnövekedett felelősségéről lefolyt országos vitában nemegyszer felmerült e kérdés, vajon képesek lesznek-e a járási nemzeti bizottságok a megnagyobbodott járás helyi és városi nemzeti bizottságainak az eddiginél jóval igényesebb munkáját irányítani? Mert az új körülmények közepette ezeknek igazán nagy szükségük lesz a segítségre. Többször jutott kifejezésre az az aggodalom, hogy az új járási nemzeti bizottságok irányító munkája nem lesz-e általános, jut-e majd idejük és lehetőségük a nagy járás egyes helyi nemzeti bizottságainak konkrét segítséget is nyújtani. A nemzeti bizottságok első ülései alkalmával újra felszínre kerültek ezek a problémák. A helyi és városi nemzeti bizottságok több esetben panaszkodtak, hogy a járási nemzeti bizottságok kevés segítséget nyújtottak az alakuló ülések előkészítésében. Ugyanakkor a járási nemzeti bizottságok munkatervei is azt bizonyítják, hogy ezekben az irányítás és az alsóbb fokú nemzeti bizottságoknak nyújtandó segítség formái és módszerei nincsenek aprólékosan és kielégítően feldolgozva. A párt és a kormány intézkedése folytán a nemzeti bizottságok jelentősége társadalmunk életében lényegesen megnövekedett. Bővült a jogkörük, nagyobb a felelősségük. Hisz azokban a gazdasági, kulturális, szociális és más szervezetekben, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak, hazánk dolgozóinak körülbelül ötven százaléka dolgozik. Megteremtettük a feltételeket, hogy a nemzeti bizottságok közvetítésével a dolgozók tömegei széleskörűen és intenzíven bekapcsolódhassanak gazdasági és kulturális életünk irányításába. A nemzeti bizottságok jelentőségének megnövekedése egyúttal az eddiginél jobb irányító munkát teszi szükségessé. S ezzel kapcsolatban előtérbe kerül a járási nemzeti bizottságok feladata és felelőssége. A CSKP KB határozata leszögezi, hogy a járási nemzeti bizottságok közigazgatásunk rendszerében a fő láncszemet képezik. Az állami terv alapján irányítják a helyi és városi nemzeti bizottságok gazdasági és kulturális tevékenységét, nekik jut a legfőbb feladat abban is, hogy a mezőqazdasági termelésben mielőbb lényeges fordulatot ériünk el. irányítják a termelési üzemek munkáját és ugyancsak részt vesznek a járás gazdasági fellendítésének irányításában és tervezésében. A járási nemzeti bizottságok feladatainak csupán futólagos felsorolása is azt mutatja, hogy a JNB-k irányító tevékenységének az új körülmények közepette iqényesebbnek, tökéletesebbnek kel! lennie, mint a múltban volt. Nagymértékben éppen az ő munkájuktól függ, hogy a helyi és városi nemzeti bizottságok elsajátítják-e az új munkamódszereket és megszilárdítják-e kapcsolatukat a néppel, választóikkal. A CSKP KB határozata ezzel kapcsolatban óva int az ügyek száraz adminisztratív intézésétől. Leszögezi, hogy tovább kell fejleszteni a már bevált módszereket , és újakat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a dolgozók k zvetlen, széleskörű részvételéi a gazdaság, a kultúra irányításában és a szocialista építés feladatainak teljesítésében. Az új járási nemzeti bizottságok le akarják szűkíteni a helyi és városi nemzeti bizottságok levelezés útján történő irányítását. Áldásos, hasznos törekvés. A körlevelek, az írásban adott irányelvek nem képezhetik az irányítás legfőbb formáját. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lesz szükség adminisztratívára. Sőt, ennek is megvan a maga rendeltetése. A feladatok növekedésével számolni kell a nyilvántartás és a statisztika növekedésével is. Csak gondolkodni kell az eddigi formák leegyszerűsítéséről ' és tökéletesítéséről, szem előtt tartva, hogy a feladatok teljesítésének ellenőrzése jobbára a szakbizottságok és a széleskörű aktíva hatáskörébe tartozik. Az irányítás leghatásosabb foť* mája a személyes kapcsolat, a konkrét segítség. Nitrán és más járásokban például időről időre egy-egy községbe hívják össze a járás helyi és városi nemzeti bizottságainak funkcionáriusait, akik a helyszínen ismerkedhetnek meg az illető község feladataival, munkájával, értékelhetik a HNB tevékenységét. Csaknem minden járás tervez összejöveteleket a helyi és városi nemzeti bizottságok elnökei, titkárai és más funkcionáriusai számára. Az ilyen találkozások bizonyára hasznosak lesznek, ám nem alkalmasak arra, hogy ott részletesen megtárgyalják az egyes községek problémáit. Pedig ez lenne a konkrét segítség, amire a helyi nemzeti bizottságoknak oly nagy szüksége lesz. Az irányításban éppen a konkrét segítségre kell a legnagyobb súlyt fektetni. Ez pedig csak személyes kapcsolat révén lehetséges. Az alapvető feltétel a helyi problémák ismerete, amit csupán a jelentések és jegyzőkönyvek tanulmányozása nem biztosíthat. Az apparátus és a képviselők munkáját úgy kell megszervezni, hogy annak súlypontja a községekben, szövetkezetekben legyen. A helyi problémák alapos ismerete azután megmutatkozik a plénum és az egyes szervek ülésein is. A határozatok is konkrétabbak és a legalapvetőbb kérdésekre vonatkoznak. Előfordulhat, hogy a község, vagy a szövetkezet problémáinak megoldására a helyi szervek nem mindig lesznek képesek. Már a múltban is bevált az a gyakorlat, hogy ilyen esetben politikailag és szakmailag felkészült járási funkcionáriusokból ideiglenes csoport alakul, amely a helyszínen segít a problémák megoldásában. Az irányítás tökéletesítésében nagy szerepet tölthetnek be a JNB szakbizottságai. A CSKP KB határozata kimondja, hogy a felsőbb és alsóbb fokú nemzeti bizottságok szakbizottságai között nincs alárendeltségi viszony. Ennek ellenére semmi akadálya sincs annak, hogy a járási mezőgazdasági szakbizottság elnöke a JNB segítségével összehívja a helyi mezőgazdasági szakbizottságok elnökeit és közösen megtárgyalják problémáikat. A járási szakbizottságok rendezhetnek szemináriumokat, iskolázásokat és kirándulásokat is. Az ilyen kölcsönös együttmunkálkodás és tapasztalatcsere nagyon hasznos lehet a további munka szempontjából. Nem könnyű egy nagy járás irányítása. Azonban a járási nemzeti bizottságok az aktívával és a választókkal együtt megbirkóznak a legnehezebb feladatokkal is. MINDNYÁJUNK UGYE A GABONA MIELŐBB

I BETAKARÍTÁSA Az idei termés betakarítása a kezdeti nehézségek ellenére ígéretteljesen haladt. Naponta több ezer hektár gabona dűlt rendekbe és került zsákokba a kombájnok, kévekötőgépek éles kaszája nyomán. Az időjárás azonban beleszölt a parasztember munkájába, az eső félbeszakította a jó ütemben folyó aratást. Az esők hatására a folyók is megduzzadtak s az itt-ott medréből kilépő s a talajvíz veszélyezteti az új termést. Szlovákia-szerte éppen ezért a nemzeti bizottságok, üzemek minden erőt mozgósítanak, hogy megmentsék az áradástól veszélyeztetett, kévékben levő és a tarlón heverő gabonát. Dolgos kezekre várnak a gabonaföldek Tegnap már kitisztult az idő s az esőfelhők lassan tovaszálltak az égboltról. A Nové Zámky-i járás területén áthaladó folyók ennek ellenére tovább .áradtak és mintegy 120 hektáron elöntötték a gabonát. A járás északi csücskében fekvő Milanovce község határában a Nyitra és a Cétényke folyók elárasztották a kapásnövényeket, sőt az új termést is fenyegetik. A szövetkezet tagjai a helybeli lakosok segítségével és a készültségben álló mentőcsoport támogatásával tegnap hozzáfogtak a veszélyeztetett gabona megmentéséhez. A szomszédos komjaticei szövetkezetben szintén a helyi lakosok bekapcsolódására volt szükség a gabona megmentése érdekében. A járási nemzeti bizottság és a párt szervei nagy erőt mozgósítottak az árvíz elleni munkák folytatására. Az üzemek dolgozóinak önfeláldozó munkája A topoľčanyi járásban fekvő Chynorany község határában tegnap az esti órákban a víz az ármentési munkák ellenére is áttörte a Nitra folyó gátját s rövid idő alatt csaknem 80 hektárt árasztott el. A bošanyi bőrgyár dolgozói azonban nagy segíségben részesítették a szövetkezeteseket, egész nap a keresztek átrakásával foglalkoztak, s megmentették a gabonát. A termés megmentésére alakult osztagok a szövetkezetesekkel együtt határt nem ismerő önfeláldozással láttak hozzá a további veszélyeztetett területen fekvő gabona megmentéséhez. Operatív segítség Az esők nyomán beállt helyzetre való tekintettel a Központi Armentesítő Bizottság több intézkedést foganatosított a veszélyeztetett helyeken levő gabona megmentésére. Az Epül Nagy-Prága észak-déli főútvonala Számos nagyvároshoz hasonlóan — a rohamos motorizálás következtében — a közlekedés tekintetében hazánk fővárosában is egyre nehezebbé válik a helyzet. Tekintettel arra, hogy a varos a közép-csehországi fennsík egyik katlanában, a Moldva tölyó egykori gázlói mellett és a környező dombokon összezsúfolva terjed, mind a város belső forgalmának, mind pedig a prágai átmenő forgalomnak egyre nagyobb közlekedési nehézségekkel kell megküzdenie. Miután nagyrészt már megépült a Moldava folyó két tartja mellett vezető főútvonal, most a folyóval párhuzamosan, de a város földrajzi szivén, a főpályaudvar és a Nemzeti Múzeum mellett elvezető fő, északdéli útvonal építésén dolgoznak. Ennek a központi fekvésű transzverzálisnak a megépítése főleg három probléma megoldását jelenti. Az első, amely máris folyamatban van, és amely előreláthatólag 1962-ben elkészül, a Štvanice szigeten a Téli-stadion mellet átvezető Hlávka-híd átilletve újjáépítése. Az új híd lényegesen szélesebb lesz és vasbetonból készül. A második probléma a főútvonalra keresztben futó és a Prága-Közép-pályaudvarra befutó sínpárok áthidalása. A legnehezebb és a legköltségesebb feladat a nuslei völgykatlan áthidalása magas viadukttal Vynohrady és Pankrác városrészek között, ami lehetővé teszi, hogy a jármüvek a nuslei völgybe való lemenetel és a másik oldalon felkapaszkodás nélkül közlekedhessenek. Mindezen nagyszabású, Nagy-Prága egész forgalmát gyökerestől megváltoztató tervek végrehajtását a harmadik ötéves tervben valósítják meg Ugyanakkor megkezdik Prága " egész vasúti rendszerének átépítését is. amely nemcsak meggyorsítja a vasúti forgalmat, hanem egyben megszünteti azokat a béklyókat, amelyeket a fejlődő nagyváros számára az egyszintű vasúti kereszteződések jelentenek. Sz. L. üzemek dolgozóinak egv részét a szövetkezetek megsegítésére irányítják, rendelekzésükre bocsátják tehergépkocsijaikat. traktoraikat a keresztek és kévék behordására. Ez a segítség azonban akkor válik valóban hasznukra a szövetkezeteseknek, ha a lábon álló és túlérett gabonát — ha a szükség úgy kívánja — kézikaszával is aratják, mert ezáltal nagy veszteségeknek vehetik elejét. Az idő sürget, az aratást a kedvezőtlen időjárás ellenére is folytatni kell az összes rendelkezésre álló munkaerők segítségével. A nemzeti bizottságok kitesznek magukért Az esők a közép-szlovákiai kerület gabonaföldjeit sem kerülték el, ahol a tervezett 135 ezer hektár aratnivalóből e hét derekáig még csak 17 ezer hektáron végezték el az aratást. A munkák legsikeresebben a lučeneci, Rimavská Sobota-i és zvolení járásban haladnak. Az esők után nagyon sok helyen a víz teljesen a földre fektette a lábon álló gabonát s most a kézikaszák bevetésére lesz szükség, hogy mielőbb lekerüljön tövéről a termés. A kerület nemzeti bizottságai a falvak lakosainak és az üzemek dolgozóinak mozgósításával nyújtanak segítséget az aratásban lemaradozó szövetkezeteknek és ama mezőgazdasági üzemeknek, ahol a folyók áradása folytán veszélyben forog a gabona. Tegnapelőtt például a lučeneci JNB és az opatovái textilüzem több mint 40 dolgozója vett részt Pinciná községben a termés betakarításában. Hasonlóképpen jártak el a Rimavská Sobota-i járás nemzeti bizottságai is, melyek a Rima folyó mentén fekvő községekben siettek a szövetkezetek megsegítéForgassuk át a kévéket —'

5 rakjuk szét a kereszteket Nemcsak az árterületeken, hanem a tarlón és a gabonamezőkön is veszélyben forog a termés. Az átázott kévék, keresztek a fokozódó meleg hatására könnyen csírát eresztenek, elértéktelenedik a gabona. Ott veszik elejét a veszteségnek, ahol nyomban hozzálátnak a kévék fel-" szárításához, erre a munkára minden erőt mozgósítanak. (th) Csallóközben a feltörő talajvíz veszélyezteti a termést. A gabčíkovoi szövetkezetesek nem várják, míg fe lszárad a talaj, hogy géppel arathassák a gabonát, hanem a kedvezőtlen időjárás ellenére is vízben járva, kézikaszával siettetik a termés betakarítását. A kévékbe kötött gabonát a tarlóról nyomban biztonságos helyekre szállítják. (Š. Petráš - ČTK felvétele) Budapesten negk zdődöli o KOS113. ülésszoka Budapest (Cl'K) - Július 26-án Budapesten megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 13. ülésszaka. Az ülésen az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttségei vesznek részt. Megfigyelőkként jelen vannak a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami De» mokratikus Köztársaság képviselői. A szovjet-csehszlovák együttműködés eredményei Moszkva (ČTK) - Az idén 362 szovjet és 657 csehszlovák szakem ber ismerkedik meg országaink tudományos és műszaki újdonságaival A Szovjetunió a Keletszlovákiai Kohómű építésében nyújt segítségei Csehszlovákiának, Csehszlovákia pedig gépkocsik külső kivitelezésérc vonatkozó műszaki dokumentációt ad át a Szovjetuniónak. A csehszlovák tapasztalatokat a Szovjetunió vegyi-, textil-, bőrfeldolgozó- és más iparrában is felhasználják. A két ország egyezményt kötött a vas- és színesfém-kohászatban folytatandó együttműködésről. A csehszlovákiai üzemekben kitermelt minden második kg acél szovjet ércből készül. A csehszlovák-szovjet kereskedelmi forgalom túlszárnyalta a Franciaország és az NSZK vagy az Anglia és Franciaország közti r-i:

Csere-forgalmat. A szovjet-cseh vák árucsere terjedelme az 1961 -1965 évekre nemrégen megkötött kereskedelmi egyezmény alapján 5 év alatt több mint 30 milliárd rubelre emelkedik, tehát annyira, amennyit a két országnak az elmúlt 15 év alatti árui csere-forgalma kitett. LÉGTELENÍTETT BETON VÁZAK (ČTK) — Az ostravai Magasépítészeti Vállalat dolgozói az elsők, akik Csehországban légtelenített vasbetonvázakat alkalmaztak, mégpedig a vállalat épületének építésénél. Eddig szerzett tapasztalataik alapján most már a kerület további építkezésein is alkalmaznak légtelenített vasbetonvázakat. A légtelenített vázak alkalmazása nemcsak az építés idejének lerövidítését, hanem nagy mennyiségű fa megtakarítását is lehetővé teszi. A betonozás eddig alkalmazott módszerének az a hátránya, hogy az építkezéseken csaknem 14 napig kell 8rra várni, amíg a fával körülboritott beton megkeményedik. A dolgozók csak azután távolíthatják el a faburkolatot. Ezzel szemben a vízelvonó betéttel ellátott különleges standardizált zsaluzás alkalmazása ezt már 20—30 perc után is lehetővé teszi. Észak-Morvaországban a következő két évben 16 épületet építenek légtelenített betonvázak alkalmazásával.