Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-21 / 201. szám, csütörtök

.., hogy többet teremjen a föld A víz körforgása S okat és sokszor hallottunk már beszélni a földről. A parasztember számára amolyan „különös lény", mely rendkívül közel áll hoz­zá. Betölti egész valóját, s gondja nemcsak a ter­ményé, hanem a terményt dúsító, tápláló talajé, a földé is. Milyen féltő gonddal műveli, hogy vigyáz a földben serkentő élet feltételeire, munkája leendő gyümölcsére. Vele él, lélegzik, s ott, ahol „síróssá" változott a föld egyetlen gondja — felszárítani azt, hogy a szár­ba szökkenő életnek hosszú csatornák szegélyezhes­senek puha ágyat... Másutt pedig „ereket" épít a föld testébe, hogy a hibás vérkeringés „gyógyításá­val" váljék az ember a természet orvosává. A természet hajdani szeszélyességét hovatovább megzabolázza az emberi teremtő munka, s mint egyéb javakat, ezt is céljai szolgálatába állítja. A nagy feladat végrehajtásában felszabadult szocia­lista hazánkban egymásra talált az ember és a tár­sadalom. A naponta szépUIő életet alkotó munkával tölti kl a parasztember is. Ezek sorában országos feladattá érett a talajjavítás, a iecsapolás és az öntözés kér­dése. „Fordítsunk nagyobb gondot a földre — a mezőgazdaság alapvető termelőeszközére" — hang­ÚJ SZÖ 5 * 1960. július 21, súlyozza a CSKP országos konferenciájának határo­zata. S a tervfeladatok sorában többek között olya­nok kínálják magukat, mint 198 ezer ha lecsapol&sa, 171 ezer ha-on az öntözés bevezetése, valamint 1J70 km hosszúságú folyómeder szabályozása. E feladatok nagyságát jellemzően érzékeltetik No­votný elvtárs szavai: „Teljes szélességében kell fog­lalkoznunk e problémával, mert ha nem biztosítanánk elegendő vizet, úgy 10—15 év múlva érezhető víz­hiánnyal küszködnénk. A mezőgazdaságban az ele­gendő vízmennyiség az egyik alapvető feltétele annak, hogy lehetőleg megszabaduljunk a természet gyámkodásától, nagy terméshozamokat érjUnk el és országunk sok vidékén két aratást is." 4,6 milliárd korona biztosítja e tervek valóra vál­tásának anyagi alapját. S hozzá az a felbecsülhetetlen erő, mellyel dolgozóink lelkesedése tettekre váltja a terveket. Mivel minden terv mögött az ember áll, e mostani célja sem más, minthogy naggyá, boldoggá, gazdaggá tegye az emberi életet. isz minden talpalat nyl föld termésbe fogása nagyobb kenyeret, nagyobb jólétet jelent pa­rasztságunk és mindannyiunk számára. — zsolt A levicei járás ifjúsága tettekkel válaszol a pártkonferencia határo­zatára. Társadalmi munka keretében Pohronský Ruskovon, Čakán és Gondovon kerül sor — többek között — talajjavításra. Képünkön: A brigádosok egy csoportja a gondovi EFSZ rétjein vízlevezető csa­tornát épít. A csatorna 86 ha termőföld feljavítását eredményezi. Amit nem tudunk a vízről Szlovákia területére évente átlag kb. 40 milliárd köbméter csapadék hull. Ebből mintegy 13,3 milliárd köbméter a talajnedvességet szolgál­ja (felszívódik), 11 milliárd elpárolog, s megközelítően 14 milliárd pedig a folyóvizekkel más államokba jut. Az elfolyó víz jelentős része kihaszná­latlanul hagyja el az országot. Ennek oka részben folyóink hegyi jellege, melynél az állandó vízszint-ingadozás is zavarólag hat. Ugyanakkor az ára­dást követő gyors lefolyás gyakran talajviz-túltengéssel veszélyezteti a termést és a termőföldet. Szlovákia mezőgazdasága azt a ter­vet tűzte maga elé, hogy 1961-től 1975-ig 264 63P ha mezőgazdasági földterületen bevezeti az öntözéses gazdálkodást. Ha egy hektár öntö­zésére átlag csak 2700 köbméter vi­zet számítunk, a mezőgazdaság cél­jaira 1975-ig évente 714 425 millió köbméter vizet kell biztosítani. Vall­juk meg — ez nem éppen könnyű feladat. Annak érdekében, hogy a vizek ne hagyják el kihasználatlanul az orszá­got, víztárolók építését tervezik, melyekben felfognák a vízmennyiség egy részét s az így nyert tártalék­kal aztán biztosítanák az öntözés ál­landósulását. -tá Fiataljaink példát mutatnak A pöttömnyi emberke, a harmadi­kos tanuló már a víz körforgásáról olvas. Az óravégi összefoglalóban szé­pen el is mondja, hogy a nap meleg sugarai elpárologtatják a tengerek, tavak, folyók vizének és a föld ned­vének egy részét. Ebből a párából felhők keletkeznek, s belőlük a víz, akár csak a fazék födőjéről, cseppek alakjában visszahull a földre, ahonnan ismét párolog, felhő, majd eső lesz belőle újra és ez állandóan ismét­lődik. Mivel a gyerek igazságszerető, ter­mészetesnek veszi, hogy a csapadék arányosan osztódik el, s egyforma mértékben növeszti a terményt mind a Magas-Tátra környékén, mind a Du­namenti síkságon. Szülei azonban, akik a Csallóköz­ben laknak, már tapasztalatra tettek szert, s ennek ellenkezőjéről győ­ződtek meg, mert tanúi voltak nem egy olyan esztendőnek, mikor az eső­ből nagyon gyéren jutott, ami a ter­mésre igen kedvezőtlenül hatott. Általában az emberek, hogy ne le­gyenek kitéve a természet efféle kénye-kedvének, harcolnak ellene, leginkább ma, amikor a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesí­téséről van szó. A kopár területeket fával ültetik be, mert így több ned­vességet tarthatnak vissza. Vízduz­zasztó gátakat építenek, hogy legyen honnan öntözniök, s ahol erre nincs lehetőség — az alacsonyabban fekvő síkságokon — gödröket ásnak víztá­rolóként. Kivált napjainkban sohasem látott szorgalommal szaporítják az öntözésre szolgáló kutakat. Készül­nek az új öntöző hálózatok, ami el­sősorban maguknak az építőknek szolgál előnyére, mert a belefektetett összeg busásan megtérül. Rybanyban arról győződtek meg, hogy azon a területen, ahol öntöz­ték a cukorrépát, 75 mázsával több teryiett hektáronként. Roudnice nad Labemben a 10 hektáros öntözött te­rületen hektáronként 633 mázsa cu­korrépa és 573 mázsa levél termett, míg az öntözetlenen 433 mázsa cu­korrépa és csak 180 mázsa levél. Cakovicén pedig 680 mázsás átlagot értek el, azaz itt is 200 mázsával többet, mint öntözés nélkül. E néhány példa is mutatja dolgozó parasztságunk szárazság elleni ered­ményes harcát, mely az öntözőberen­dezések egyre nagyobb mértékű ki­szélesítésére ösztönöz, mert így pó­tolni lehet azt a hiányzó csapadékot, amit a talajtól megvon a természet. Míg az emberi igyekezet az egyik oldalon arra irányul, hogy nedvessé­get juttasson a talajba, a másik ol­dalon arra kell orientálódnia, hogy a fölösleges nedvet lecsapolja a föl­dekről. Ezen a téren is tömérdek a példa. Ügyszólván új patakok kelet­keznek. Ilyen látható a nitrai járás­ban Mochovce és Vráble között, ahol 17 kilométeres szakaszon, — ha tel­jesen elkészül - 320 hektár földet tesz hasznosabbá. A több mint 11 ki­Bajčon a talajjavító munkálatok még a múlt évben kezdődtek. Ez év júliusában ismét brigádosok, főiskolá­sok jöttek a faluba, hogy folytassák a félbemaradt munkát. A Nitra és a Zitava menti munkálatokról van szó. A tervek szerint két víztárolót épí­tenek majd a fiatalok. Mintegy 100 ezer köbméter víz tárolásával szá­molnak, mely gyakorlatilag 150 — 200 ha öntözésére lesz elegendő. A számí­tások mindjárt azt is bizonyítják, hogy a 800 ezer koronás befektetés a terméshozamok növelése és 15 hek­tár eddig műveletlen föld termése révén egy év alatt megtérül. , A tárolók nagysága mintegy öt hek­' Gazdag termés az új termőföldön Mindenütt, amerre csak járunk, aranysárga gabonatáblákat látha­tunk. Néhol már aratják is. Odébb kukoricával és burgonyával beülte­tett föld. Régebben itt mocsár volt. Csak a szarvasmarhákat legeltették, ha ugyan lehetett és volt mit legel­tetni. Ha megáradt a Latorca, ten­gerré vált az egész táj. Még a ma­dár sem közelíthette meg. A víz le­apadása után pedig csak gyom ter­mett a tájon. Ma már más a helyzet. A Latorcát megzabolázták s azóta jól terem a föld. Ez idén a bol'i szövetkezetesek kukoricával és burgonyával ültették be az azelőtt hasznavehetetlen föl­det. A felszántott 109 ha már gaz­dagon terem. De nemcsak a bol'i szö­vetkezetnek hoz hasznot az új gát­építés, hanem a többi Latorca menti közösnek is. A múlt évben 750 ha-ral bővült a szántóterület a Latorca mentén. A pol'anyi szövetkezetben is gazdag termés ígérkezik az újonnan felszántott földön. Elérkezett végre az az idő, hogy nem kell félni a La­torcától, mert az - belenyugodva megváltoztatott sorsába - békésen hömpölyög tova. Átok helyett azóta már áldást jelent a földműveseknek. Illés Bertalan, Bačka tárt tesz ki. A terv azzal számol, hogy az egyiket vízi szárnyasok neve­lésére, a másikat pedig haltenyész­tésre is használják majd. így a táro­lónak kétféle rendeltetése lesz. S egy­ben - kettős lesz a haszon! A teljesség kedvéért még csak any­nyit, hogy az építkezések tervét ugyancsak brigádosok, a bratislavai Meteorológiai Intézet CSISZ-tagjai készítették el. Munkájuk 40 ezer ko­rona megtakarítást jelent. Nem két­séges, hogy azok a brigádosok, akik július 4-ével e tervek megvalósítá­sára vállalkoztak, a brigád két hó­napja alatt hasznos és nemzetgazda­sági szempontból is eredményes mun­kát végeznek majd. -od­A hagyományok szellemében A földre nagy gondot kell fordí­tanunk. Ezt a gondot az is indokolja, hogy a földterület egy személyre eső átlaga nálunk — más országokhoz viszonyítva — elég kicsi. Így például Bulgáriában 65 ár, Magyarországon 75, Lengyelországban 74, Romániában 81 ár, az Egyesült Államokban 1,19 ha, a Szovjetunióban pedig 2,43 ha jut egy lakosra. A fenti számok is azt bizonyítják, hogy állandó harcot kell folytatnunk minden talpalatnyi földért, ahol biztosítottak a művelés feltételei. A föld termővé tételéért folyó küz­delemből méltó rés^t vállal ifjúsá­gunk is. Ezer és ezer azon fiatalok száma, akik ebben az évben is be­kapcsolódnak a talajjavító szövetke­zetek munkájába. Előzetes számítások szerint mintegy 50 ezer azon brigá­dosok száma, akik az Ifjúsági Vas­útvonal építésének hagyománya szel­lemében felváltva bekapcsolódnak a meliorációs munkálatokba. Szép ered­ményt értek el a brigádosok a múlt hónapban Bánovce és Michalovce kör­zetében, ahol a készülő csatorna mun­kálataiban 3000 köbméter földet moz­dítottak el. A brigádosok java része júliusban áll munkába. Mindannyiu­kat egy cél vezeti: váljék a föld mindig gazdagabbá. (zo) A TALAJJAVÍTÁS kérdése Szlo­vákiában — vízgazdálkodási szem­pontoktól vezettetve — több mint 500 éve vetődött fel. A töltések és védőgátak építése az élet és a gaz­daság védését jelentette. Ezek az építkezések azonban a földesurak szűkkörű érdekei miatt nagyobb je­lentőségre nem tehettek szert. AZ ERDŐSÉGEKNEK nagy jelen­tősége van a vízgazdálkodást ille­tően. Sajnos azonban, kiterjedésük hovatovább kisebbedik. 1800-ban például négy és félmilliárd hektár erdő volt a világon; ma ez a szám mintegy 3,9 milliárd ha-ra apadt. A kapitalista országok erdőgazdál­kodására jellemző, hogy csupán a fakitermelés hasznot hajtő jellegét veszik figyelembe. A szocialista or­szágokban az erdőgazdálkodást más szempontok szerint ítélik meg. Az a kialakult vélemény, hogy a víz­gazdálkodás az erdőgazdálkodásnál kezdődik. Ezért nálunk nem az er­dők kiirtása, hanem fejlesztése az elv. Ezért csökken nálunk évről év­re a fakitermelés s növekszik az erdősítés üteme. A TALAJJAVÍTÓ építkezések ren­tabilitása 3-30 százalékos. Más szóval ez annyit jelent, hogy a be­ruházás értéke 3-tól 30 évig térül meg. Csak kivételes esetekben ked­vezőbb ez a szám. Bajčon például 800 ezer korona befektetés egy év alatt megtérült. A SAJÁT ERŐFORRÁS kihasználá­sa a talajjavítás esetében sem le­hetetlen-.' Az alagcső hiánya például sok helyütt megakasztja a munkát. Dolné Slažanyban azonban másként okoskodtak. Az alagcsövet rőzséből készült sövényfonattal helyettesí­tették, mely nagyon jól bevált. - d ­A meliorációs munkálatokban - ne­héz talajon is - jó szolgálatot tesz­nek a D-500-as „kanalasok". A ké­pen: Bohumil Kožišek bágeros. (Svét v obr.) • A Iecsapolás révén egy hektár ter­mőföld évi jövedelme átlag ezer koro­nával növekszik. • Az öntözés a bevételben 1700 Kčs többlet-hasznot jelent. • Egy hektár kopár terület erdősíté­se két hektár termőföldet véd meg. • A kelet-szlovákiai síkság körzeté­ben —, viszonylag rövid idő alatt, 1965-ig egymilliárd korona befektetéssel végeznek talajjavítási munkálatokat. • A kelet-szlovákiai síkságon végzett vízgazdálkodási intézkedések nyomán 25 ezer ha-ral növekszik a termőföld terü­lete, s a mafeőgazdaság tiszta bevétele 160 millió koronával. • Dél -Morvaországban, a Štítary na Znojemskú község körzetében végzett munkálatok 1000 ha lecsapolását szol­gálják. 4 jó munka eredményét a méterről méterre növö új csatornák adják. A Csallóközben épülő Čalovo—Holiáre -.satorna építkezése nyomán 120 ezer köbméter j öld 'cerül megmozgatásra. Előtirben: Ján Chlapatý és Gej­za Zeruan bágerosok — „taktikai" megbeszélésen. lométeres Čalovo-Holiare csatorna szintén arra szolgál, hogy a vizenyős földek vízfölöslegét lecsapolja, s ahql a föld száraz, ott öntözni lehess«n belőle. Ez a sok apró vízgazdálkodási épít­kezés odavezet, hogy 15 év múlva 224 968 hektárról a fölösleges víz el­folyhat, s ugyanakkor 264 638 hektár­ra akkor lehet szolgáltatni, mikor arra szükség lesz, s mindez azért, hogy az ember életét gazdagabbá tegye és a mai harmadikos tanulót ne az a csalódás érje, ami annakide­jén szüleit. -us­Egy mondatban i

Next

/
Thumbnails
Contents