Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-02 / 182. szám, szombat

A CSIRKEFOGO (Folytatás a 7. oldalról) FORRADALMAT AKARSZ??? A FOR­RADALOM PUSZTULÁS, ROMBOLÁS, HALÁL!! TE PEDIG ÉHEN DÖGLESZ!! Laci megdörzsölte a szemét, azt hitte nem jól lát. De a piros betűk értelme újra csak az volt, mint az előbb. Állt a plakát előtt, s mint va­lami különös, érthetetlen hatás alatt, suttogva ismételgette az utolsó sza­vakat: éhen döglesz ... éhen dög­lesz ... éhen döglesz... Érezte, hogy a fejébe szökik a vér, s a keze, va­lami sürgető belső parancsnak en­gedve, ökölbeszorul. - Éhen döglesz - mormogta fél­hangosan, szikrázó szemmel, majd magában szőtte tovább a gondolatait: éhendöglés, perszehogy, ez jár azok­nak, akik igás barom módjára dol­goznak, akiknek más sem jutott az egész átkozott, gyűlöletes, ronda vi­lágból, csak a testet-lelket sorvasztó munka, munka és munka ... Szerette volna leszaggatni a durva, sértő, szövegű papirost, de uralkodott magán, s csak két fogsorát szorította össze néma kesergéssel. Szótlanul ment vissza 'az apjához, aki már vég­zett az ebéddel. Már nem volt furcsa számára, hogy oly szótlanok az em­berek. Laci értette már, mi ennek az oka. Elbúcsúzott. Töprengve vánszor­gott hazafelé. Napokig szótlanul járt-kelt otthon is, az emberek között is. Aztán az egyik decembereleji napon eltűnt Bük­ki Laci. Aznap esett az első hó, de délfelé a havazást eső váltotta fel. Súlyos, nehéz cseppek hullottak alá a piszkosfehér égből. Súlyosak és nehezek, mint az eltűnt fiát sirató édesanya könnyei. IV. December közepe volt, amikor a szovjet csapatok nehéz harcok után felszabadították a zuzmarakristályok fehér díszébe öltözött kisvárost. A közelben még dörögtek az ágyúk, kerepeltek a gépfegyverek, s egy-egy német repülőgép közeledtére meg­szólaltak a szovjet légelhárító ütegek is, de az emberek már úgy érezték: vége felé közeledik egy álomnak ször­nyű, valóságnak hihetetlen, véres, ha­lálthozó téboly, haldoklik az emberi­séget rettegésben tartó, kínokkal, \ könnyel, nyomorúsággal elárasztó, j ezerfejű, rémséges, undorító szörny: I a háború. Egy zimankós januári napon meg- j zörgették Bükkiek konyhaajtaját. Mo- j solygóarcú, fiatal szovjet katona állt j az ajtóban és jókedvűen mondta az j ajtót nyitó BükkineTi: - Zdrávsztvujte! Vot, szlavackije ti partyizányi vasz iscsut. - Dobrý deň — szólalt meg a jj szovjet katona mögött egy barátsá- ji gos hang, és a prémes kabátba, füles jj sapkába öltözött szlovák partizán ke- jj zet rázott Bükkivel. - Syna vám vediem — mutatott jj mosolyogva a társára. Bükki tágra nyílt szemmel meredt i i a másik partizánra, aki az előbbivel jj teljesen azonos öltözékben, vállán át- jj vetett géppisztollyal, sugárzó arccal ji ölelte meg Bükkit: - Édesapám - mondta elfúló han- jj gon, mire Bükki boldogan csókolta jj össze a fiát. Laci, miután a síró, ne- jj vető édesanyját is összecsókolta a jj viszontlátás örömében, elmondta szü- jj leinek, hogy az urak világa ellen ér- jj zett kimondhatatlan ellenszenve dik- jj tált a szívének, amikor elhatározta, jj hogy fegyverrel a kezében száll harc- jj ba egy szebb, egy jobb világért. jj - Mondhatom, hogy a szlovák baj- jj társak nagyon szívesen fogadtak. jj - Ő van egy jó, bátor fiú, nem jj szeret németeket - mondta tört jj magyarsággal a szlovák fiú, és Bükki jj az apa, mély meggyőződéssel a hang- jj jában mondta: - Nem hiszem, hogy akad ember," aki szeretné őket. - Ügye, nem haragszik, édesapám, hogy elmentem hazulról — kérdezte Laci mosolyogva. Az apa valami különös, meleg, si­mozgató tekintettel méregette a fiát, aztán Harsányi tanár úr dörmögő hangját utánozva, nevetve mondta: -Bükki, te csirkefogó! Nem ha­ragszom. Jól tetted, amit tettél. S amint a három fiatal harcos Bük­ki-mama jóvoltából jóétvágyú falat o ­zásba kezdett, az ablakon át a bá­gyadt téli nap néhány tétova sugara tévedt be, mintha a születendő békét akarná melengetni. H A helyes életmód követelményei BS8W UW Ľudovít Fulla illusztrációi Tiszta életöröm, jóízű derű árad embereket, otthonukban és a ter- ji a fegyelmezett művészettel, költői mészetben. — S a szárnyaló fantá- jj ihlettel fogalmazott képekből, melyek zia, álmok és vágyak birodalmát, a jj színes melegséggel töltik meg a bra- levegőben lebegő táltosokat, tündé- jj tislavai Hviezdoslav-téri tárlati he- reket, boszorkányokat. A népi motí- jj lyiség termét. vumokat magas művészi szintre jj Fulla mester illusztrációit ugyan- emeli. Földközelsége, az emberekhez jj olvan alkotói elmélyülés és lelkes való közvetlen, bensőséges kapcso- jj odaadás jellemzi, mint sokrétű, lata teremti meg a hazai légkör va- jj nagyszabású művészetének többi lóságát. A jellegzetes külsőségeken jj megnyilvánulását. A kiállított lapok túl népe lelkiségének értő s érző jj zöme a szlovák népmesék világát tolmácsolója. A szlovák népnek, az jj idézi. Szilárd és földi valóságot, dol- éltető és előre lendítő munkának jj gozó, szenvedő, .szerető és boldog ékes szavú dicsőítője. A világirodalom jj klasszikusaiban: jj Goncsárov Oblo- jj movjában, Dickens jj Martin Chuzzle- jj witjében, Fielding jj Tom Johnsában a jj mű belső életét és jj társadalmi, emberi jj vonatkozásait ra- jj gadja meg. A gú- jj nyolódás kedélyes ji melege, a humor jj zamatja, szellem jj és ötlet fénye ji villan föl ezekben jj a kiforrott művé- jj szetű tollrajzok- jj ban, melyek a jj könyvek mondani- jj valóját közelebb jj hozzák a ma ol- jj vasó közönségé- jj hez. Bárkány Jenőné jj jj „Ez az ember csupa ritmus!" t—' j; mondjuk, ha látjuk, hogy valaki ví­jj gan roppja a csárdást — s ekkor jj talán nem is gondolunk arra, hogy jj egész életünknek bizonyos ritmusa jj van, és bizonyos időközökben kisebb jj vagy nagyobb pontossággal gyakorla­jj tilag megismétlődik szervezetünk jj minden tevékenysége. E tevékenység jj üteme bizonyos törvényszerűségektől jj függ, — egyrészt a külső változá­jj sok ismétlődésétől — például a nap­;j palok és az éjszakák váltakozásától, jj másrészt a szervezetünkben megnyil­jj vánuló életfunkciók megismétlődését jj is belső ritmus határozza meg. íj A nappalok és az éjszakák vál­ij takozásátől függ a növények alap­íj vető életfolyamata — a fotoszin­ij tézis is (az a folyamat', amelyek so­ij rán a növény a szervetlen vegyüle­jj teket fény hatására szerves vegyü­lj letekké alakítja.) A zöld levelek fel­i; fogják a napsugarakat, melyek segít­ij ségével a növény egyszerű anyago­jj kat — a vizet és a széndioxidot —i íj bonyolult, energiadús, nagy tápérté­it kű anyagokká, pl. cukorrá, fehérjék­íj ké és zsiradékokká változtatja. A nő­it vények éjszaka pihennek, erről ta­j núskodnak az „elalvási mozdulatok", jj vagyis az, hogy a virág kelyhe be­j zárul és levelei lekonyulnak. Ebben jj nemcsak az éjjeli sötétség játszik ii szerepet, hanem a levegő áramvezető jj képességében szabályosan megismét­jj lődő változások is. Ez azt jelenti, jj hogy a növények pontosan, mégpedig jj villamos őrához hasonló pontosság­ij gal térnek pihenőre, jj A élőlények ugyancsak igazodnak ij a nappalok és éjszakák biológiai rit­j musához. Az ember tipikus „nappali" j élőlény. Testünk hőmérséklete este jj 18 és 19 óra között a legmagasabb, jj ekkor leggyorsabb a lélegzetvétel jj lünk, legmagasabb a vérnyomásunk j és legélénkebb az anyagcserénk. Ez­j zel szemben hajnali 3 és 4 óra kö­ij zött jutnak a legcsekélyebb mérték­ij ben kifejezésre ezek az életmegnyil­ij vánulások. Ü A Szovjetunióban a legutóbbi idő­it ben végzett kísérletek arról tanús­jj kodnak, hogy az ember biológiai ij életritmusa több ezer éven át fej­it lődve annyira megszilárdult, hogy ij nem változik meg éjjeli műszakok­A növények villamos órához hasonló pontossággal tér­nek pihenőre • Aki rendszertelen életmódot folytat — 1 egészsége ellen vét • A munka és a pihenés helyes be­osztása, a rendszeres étkezés és alvás, a friss levegő, sportolás megóvja egészségünket, meghosszabbítja életünket ban, de akkor sem, ha az ember az Északi-sarkon tartózkodik, ahol az éjszaka és a nappal csak féléven­ként váltakozik. Testünk számos, szabályszerűen ismétlődő tevékenységét közvetlenül a szervezet szükségletei határozzák meg. Ez a belső ritmus az emberi test tevékenységének alapvető tu­lajdonsága és az orvostudomány igen nagy fontosságot tulajdonít az e té­ren mutatkozó zavaroknak. Az orvo­sok ma fokozott figyelemmel kísérik a beteg szervezetének funkcióit, és a szívműködés, a lélegzés, a hőmér­séklet szabálytalan görbéje, a nyug­talan alvás, beszéd- és mozgászava­rok alapján állapítják meg a kör­képet, határozzák meg a szükséges gyógykezelést. Pavlov az agyszövetben végbeme­nő ingerület és gátlás folyamatáról szóló tanításával tökéletesen bebizo­nyította az agytevékenység ritmusá­nak törvényszerűségét. Ma már tud­juk, hogy amikor az agy egyik te­rülete az ingerület hatása alatt áll és tevékenységéhez energiát fo­gyaszt, többi területe ugyanakkor a gátlás hatása alatt van, és erőt merít további tevékenységéhez. Mindnyájan tudjuk, ha fokozott mértékben összpontosítjuk figyel­münket valamire, képtelenek va­gyunk ugyanakkor mással foglalkoz­ni. Sokat nevetünk a szórakozott professzorokról faragott élceken. Meg kell azonban mondanunk, hogy indokolatlanul nevetjük ki szórako­zottságukat. Az élcek „professzorai­hoz" hasonló emberek nem szórako­zottak, hanem figyelmüket maradék­talanul egy bizonyos probléma meg­fejtésére összpontosítják és nem törődnek semmi mással. Az ingerület hatása alatt álló agy­terület bizonyos ideig tartó fokozott tevékenység után elfárad, és így a gátlás állapota következik be. Ezzel szemben az előző gátlás következ­tében pihent agyterület az ingerület állapotába jut. Az ember éppen ezért bizonyos idők elteltével már nem képes — mondjuk további hegedű­gyakorlatokra, ellenben nagy érdek­lődéssel elbeszélget barátaival, s ked­ve telhet valamilyen könyv olvasá­sában stb. Igen értékes felismerés az, hogy az ingerület és a gátlás folyamatának váltakozása az emberre nézve akkor a legelőnyösebb, ha az agy egyes ré­szei bizonyos állandó sorrendben s az időpontok bizonyos összefüggése; alapján lépnek működésbe. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer, az emésztőszervek tevékenysége és a szervezet további életfolyamatai bi­zonyos meghatározott rendben, az emberi testnek legmegfelelőbben be­ütemezett ritmusban játszódnak le. Mindebből pedig azt a következ­tetést vonhatjuk le, hogy teljesí­tenünk kell a helyes életmód alap­vető követelményét s a napot követ­kezetesen, szervezetünk valamennyi fiziológiai követelményének megfe­lelően kell beosztanunk. A helyes életmód — a higiénia va­lamennyi elvének betartásával egy­idejűleg — megköveteli a munka és a pihenés idejének rendszeres be­osztását, a meghatározott időben való étkezést és azt, hogy elegendő időt töltsünk friss levegőn, hogy spor­toljunk. A rendszeres alvásnak —i amellyel az orvosok ma már egyes betegségeket is gyógyítanak — kü­lönösen nagy fontosságot kell tulaj­donítanunk. Láthatjuk tehát, hogy az, aki rendszertelen életmódot folytat, sú­lyosan vét egészsége ellen. Ezért soha se tévesszük szem elől a helyes életmód alapvető elveit, gondoljunk mindig testünk zavartalan ritmusá­nak szükségességére és arra, hogy ez megóvja egészségünket, meg­hosszabbítja életünket! Ľudovít Fulla egyik mese-illusztrációja. kulvuuÁlie híuek A Csemadok Streda nad Bodro­gom-i helyi szervezete már sok si­keres fellépést rendezett. Legutóbb a lelkes szereplők Csiky Gergely: Nagymama című háromfevonásos színművét mutatták be nagy si­kerrel. A szereplőkön kívül áldoza­tos munkájáért Szoplák tanítónőt illeti dicséret. (sz. a.) A Csemadok Dolná Seč-i helyi szervezetének színjátszói, az elmúlt napokban Lovicsek Béla Húsz év után című színművét mutatták be sikerrel. Hogy a faluban az utóbbi időben jelentősen fellendült a kultu­rális élet, Trajka József taní­tónak köszönhető, aki fáradságot nem ismerve dolgozik. (k. gy.) Zeliezovcén a napokban budapesti művészek vendégszerepeltek. A ma­gasszínvonalú kétórás műsort a nagyszámú közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. (a. j.) József Attila költeményeinek mint- jj egy tíz ívnyi terjedelmű válogatását jj adja ki a berlini Volk und Welt jj Verlag. A kötethez Stephan Hermin jj írt előszót. A verseket az NDK leg- jj nevesebb költőiből és műfordítóiból jj alakult munkaközösség fordította, j; A kötet a közeli hetekben jelenik jj meg. jj * Véres korszak címmel svéd do- jjj kumentumfilm készült, amely sú- ti lyos vádirat a fasizmus ellen. A film tti eredeti okmányok és fényképek jji alapján a háború előkészítéséről: a jjj hitleri uralom összeomlásáig mutat- jjj ja be ennek az időszaknak legfon- jji tosabb eseményeit. A nők egyre na­gyobb mérvű foglalkoztatottsága és né­ha a következetes egyen­jogúságra irányuló törek­véseik hovatovább több nőt bírnak rá arra, hogy cigarettázzanak, a do­hányzásban keressék azt az eszközt, amely hol felélénkítheti, hol pedig megnyugtathatja őket. Nyíltan megmondhatjuk: ez helytelen nézet. A dohányzás ugyanis még károsabb hatású a nők szervezetére, mint a férfiakéra, különösen ak­kor, ha a fiatal lányok csupán „divatos szárny­próbálgatásai" a dohány­zás „művészetében" ké­sőbb életfogytiglani szen­vedéllyé fajulnak el. Nem célunk a nőket meggyőzni, hogy mondja­nak le arról az „élvezet­ről", melyet oly sok férfi megenged magának. Nem szabad azonban megfe­ledkezni róla, hogy egyet­lenegy elszívott cigaretta nagy mennyiségű mérget - nikotint, ammóniákot, dohánykátrányt, ciánhid­rogént, bizonyos mennyi­ségű faszeszt és még sok más káros anyagot tartal­maz. Ezek az anyagok részben feloldódnak a nyálkában és így a gyo­morba, részben pedig be­lélegzéssel a tüdőbe jut­nak. Már régebben megálla­pították, hogy a nikotin elsősorban az akaratunk­tól függetlenül működő — a vérkeringést, a léleg­zést, az emésztést és testünk számos más fon­tos funkcióját irányító — ún. vegetatív idegrend­szerre a legkárosabb ha­tású. Ez természetesen Mők es a m ikoíi VI nőkre és férfiakra egy­aránt vonatkozik. Évek hosszú során át végzett kísérletek eredményei azonban arról tanúskod­nak, hogy a nők vegeta­tív idegrendszere nemcsak sokkal érzékenyebb, mint a férfiaké, hanem a nők érzékenysége nagymér­tékben fokozódik a perió­dus, a terhesség idején és a változás korában. A nőknek ezért külö­nösen az ilyen ingerült idegállapot idején kell óvakodniuk a dohányzás­tól és nem — mint aho­gyan többen teszik — ab­ban megnyugvást keres­niük! A dohányzás az em­lített esetekben a nőknél nagymérvű idegességet, szívidegességet, sokszor gyomorgörcsöket, bélbán­talmakat és a pajzsmirigy fokozott tevékenységét idézheti elő. Egyébként dohányzó nőknél csaknem 700-szor gyakrabban for­dul elő a pajzsmirigy megbetegedése, mint olyan nőknél, akik nem dohányoznak. A mértéktelen dohány­zás meddőséget okozhat, igen káros hatású a ter­hes nők magzatára és a nikotin az anyatejbe fel­szívódva, a csecsemő szervezetét is megtámad­ja. Ösztönszerűen helyesen cselekedtek a múltban azok a nők, akik tartóz­kodtak a dohányzástól. Mindnyájan tudjuk, hogy a háztartásban dolgozó nők közül sokan igen nagy munkateljesítményt érnek el (az erre vonat­kozó adatok szerint tel­jesítményük azonos a vas­munkások teljesítményé­vel) anélkül, hogy do­hányzással kellene „ser­kenteniük" magukat. To­vábbá közismert tény, hogy a még ennél is sok­kal nagyobb teljesítmé­nyekre képes földműves­asszonyok ugyancsak nem dohányoznak! Ezzel szemben sokszor előfordul, hogy bármelyik „modern" nő, aki egész nap ki sem veszi szájá­ból a cigarettát, képtelen megbirkózni munkafelada­taival. Ezt rendszerint nem írja a dohányzás rovására, hanem arra hi­vatkozik, hogy túl van terhelve! Sok dolgozó nő kényszerül arra, hogy egész nap olyan helyi­ségben végezze munkáját, ahol állandóan dohányoz­nak. Vegyi elemzések ar­ról tanúskodnak, hogy e „passzív dohányosok" vi­zelete ugyanúgy nikotint tartalmaz, mint a tulaj­donképpeni dohányosoké, jóllehet eltérő mennyi­ségben. A dohányfüst be­lélegzése által ezenkívül a vérre közismerten mér­gező hatású széndioxid csekélynek egyáltalában nem nevezhető mennyisé­ge halmozódik fel vérük­ben. Előfordult, hogy mértéktelenül dohányzó nő, akinél az orvos az akút széndioxid-mérgezés tüneteit állapította meg, belehalt a mérgezésbe. A dohányfüst ama cse­kély mennyisége is, melynek belélegzésére te­lefüstölt helyiségekben majd mindennap kénysze­rül az ember, ugyancsak a krónikus széndioxid­mérgezés tüneteit •—> fejfájást, sápadtságot, gyors elfáradást s a gyengeség általános érzé­sét idézheti elő. Termé­szetes, hogy mindezt a nikotin okozza. Az emlí­tett bántalmakhoz gyak­ran a szem kötőhártyá­jának, a garatnak és a légcsőnek ingerlése is hozzászegődik. A legutóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a dohány­zó nők tüdőrákot, gyo­morfekélyt kapnak. Éppen ezért jóakarat­tal tanácsolhatjuk a nők­nek, ne váljanak a do­hányzás szenvedélyének rabjaivá. A mértéktelenül dohányzó nők fogsora megsárgul, leheletük kel­lemetlen szagú, arcbőrük petyhüdt, sápadt, hangjuk mélyebb lesz, - de. mind­ezt igen gyakran 'betetőzi a pajzsmirigy tevékeny­ségének, a havi tisztulás­nak zavara, végül pedig az idő előtti öregedés tü­netei sem maradhatnak el. Sokkal könnyebb tar­tózkodnunk a dohányzás­tól, mint róla leszoknunk! Mark Twain hírneves amerikai író egy alkalom­mal kijelentette, hogy a legkönnyebb dolognak a dohányzásról való leszo­kást tartja, — de ugyan­akkor szerényen hozzá­fűzte, ami személyét ille­ti, már legalább százszor hagyta abba a dohányzást. Mudr. Milan Cílek JJJ SZÖ 8 * 196 0- J úlIus 2-

Next

/
Thumbnails
Contents