Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-12 / 162. szám, vasárnap

Hazánk további (etukáftotolásáéd A választás előtti gyűléseken alkalmunk adódott megvitatni a szabad tizenöt év nagy-nagy eredményeit. Nem, most nincs szándékunkban ezeket felsorolni, hisz úgyis mindenki előtt ismeretesek. Ámde nem felesleges újból és újból leszögezni, hogy ezek az eredmények nem véletlenek és nem jöttek maguktól. A szocializmus építése terén elért minden legapróbb siker a kommunista párt vezette munkásosztály történelmi harcának egy-egy állomása. Ez a harc pedig egész dolgozó népünk és az egész emberiség szebb, boldogabb és békés holnapjáért folyik. Ezért pártunk politikáját dolgozóink egyöntetűen támogatják. A választások az elmúlt másfél évtized sikereinek és a harmadik ötéves terv — a szocialista építés befejezése tervének jegyében zajlanak le. Ma tehát szavazatunkkal azon rendíthetetlen eltökéltségünknek adunk kifejezést, hogy hazánkban a szocializmust felépítjük! A családi élet tisztaságára cc Fiatalok és öregek, nők és férfiak százezrei járulnak ma az urnákhoz, hogy leadják szavazatukat a nép képviselőire. A szavazók között vannak munkások és értelmiségiek, diákok és nyugdíjasok. Mi e nagy nap előestéjén Dávid Terézt kerestük fel. Dávid Teréz az utóbbi években l#tt a csehszlovákiai magyar irodalom jeles képviselője. Mind a" sokak által már jól ismert „Dódi" és a „Lidércfény" című drámáiban, mind többi írásában, időszerű társadalmi problémákkal foglalkozik, a ma égető kérdéseire irányítja a figyelmet. A nagy nap előestéjén az írónőtől is arra kértünk választ, milyen érzéssel járul az urnához, mire szavaz? — Aki figyelemmel kísérte eddigi írói munkásságomat — válaszolta Dávid Teréz — észrevehette, hogy sokat foglalkozom a család, a gyerek s a gyereknevelés problémájával. Ezt azért teszem, mert azt vallom, hogy a család maga is egy parányi kollektíva, melynek egyik fő rendeltetése, hogy tagjait egy naA jövő nemzedék boldogságára — Kenyerem javát már megettem, a "égy gyerek közül is már csak egy van a háznál. Egész életemben dolgoztam, sajnos, más látta hasznát. Bizony, ha körülnézek az épületen, amelyen mint kőműves dolgozom és látom a sok jókedvű fiatalt, felrémlik előttem a múlt képe. Eszembe jutnak azok az évek, amikor az urak gyülekezete döntött arról, menynyit kereshetünk, hogyan folyjék a zsebükbe a két kezünk munkájának az eredménye. Ma a Szovjetunió által felszabadított hazánkban már nem az urak határoznak a sorsunkról. Mi magunk intézzük ügyeinket. Tanítom is a fiatalokat a munka fogásaira. Beszélek nekik arról, milyen fontos, hogy minél több téglát, cementet takarítsanak meg, megmagyarázom, hogy a földbe taposott cement olyan, mintha a kenyeret dobná el, amely az övé. Részt vettem választókerületünk választási gyűlésein. Azt jelöltük képviselőnknek, aki szerintem is a legérdemesebb rá. Megmondtuk neki, miért van hozzá bizalmunk. Nincs más kívánságom, csak azt akarom, hogy ez a mai életünk még szebb legyen, azt szeretném, hogy unokáimnak sok-sok boldogságban legyen részük. Ezért jó munkámmal segítem a párt politikájának megvalósítását, ezért szavazok a Nemzeti Front jelöltjeire. RUDOLF BOĎANSKÝ, gyobb, szélesebb kollektíva, a szocialista társadalom részére előkészítse. — A gyermekben már kicsiny korától kezdve tudatosítani kell, hogy mindaz a kényelem, ami ma körülveszi (mint szépen berendezett napközi és csecsemőotthonok, ingyenes orvosi szolgálat, testfejlesztő lehetőségek, nyaraltatási és ingyenkönyv-akciók, korszerűen felszerelt pionír otthonok, játszóterek stb.) nem létezhetnének a szocialista államrend nélkül. A gyermeknek meg kell értenie fejlettebb korban és hogy helytelen könnyű vállrándítással elintéznie a szülői, vagy nagyszülői példálózgatást, mely rendszerint így kezdődik — bizony mikor én gyerek voltam ez sem volt, meg az sem volt... — mert a sok elégtelenség, amiben „az öregek" részesültek valamikor, komoly és szomorú valóság volt részükre. — Én — fejezte be Dávid Teréz — a gyermekek egészséges, szocialista szellemben való fejlődésének további lehetőségére, a családi élet tisztaságára való törekvésre, és ezen keresztül szocialista államunk felvirágoztatására szavazok, s egyben arra is, hogy mint író továbbra is ezt az ügyet szolgálhassam. (b) Gazdagabb életünkért A Mokrancei Egységes Földmúvesszövetkezet tagjai egységesen járulnak az urna elé. Szavazatukhoz gyönyörű felajánlást fűznek: az ötéves tervet négy év alatt teljesítik! Filakovszký László így beszélt a választásokról: — Van minek örülni! Mióta a világ fennáll, soha ilyen jó életünk nem volt. A munkásosztály nagy segítségét szorgalmas munkánkkal viszonozzuk. íme, e szorgalmas munka eredményeiből: a község naponta ezer liter tejet ád a közellátás számára. A sertéshús felvásárlását állandóan túlteljesítik. A határuk nagyon szép, a rozs kalásza 20 — 22 cm. Rekordtermést várnak a repcéből és a kalászosokból. Az aratásra már most felkészülnek, addig végeznek a növényápolással és a szénabegyűjtéssel. Ez idén minden tehéntől 50 literrel több tejet fejnek és a tervezett sertésállományt száz darabbal túlszárnyalják. (m. s.) Épül a hatalmas Kelet szlovákiai Kohómü, melynek évi termelése 3,8 millió tonna acél lesz. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy 1959-ben Csehszlovákia évi acéltermelése 6,6 millió tonna volt, 1965-ben már 10,5 millió tonna lesz. Hazánk biztonságára A Duna csehszlovákiai szakaszán szolgálatot teljesítő határőrök munkája nem könnyű. Vessünk egy pilcsónakázhat a partra, uszító röpcédulák kerülhetnek — gondos műanyagburkolatban — a vízre, amely lantást hétköznapjaikba, nézzük meg, hazánk partjaira sodorná őket. Küa Poprádi Építkezési Vállalat dolgozója § | A Nemzeti Fronti jelöltjeire A lakásépítés terén óriási feladatokat tűztünk magunk elé. Hogy a lakásproblémát megoldjuk, a legközelebbi években évente több mint százezer lakást építünk fel. Ez annyit jelent, hogy gyakorlatilag minden öt percben egy új lakást adunk át a várakozóknak. Képünkön a bratislavai Februári Győzelem utca új lakótelepe. milyen tettekkel bizonyítják, hogy mai szavazásuk nem csupán formális dolog, hogy e mögött mindennapi munkájukkal, minden igyekezetükkel állanak. PROCHÄZKA ŐRMESTER ÉS A LÄNYOK Jifí Procházka naszádparancsnok. Az a hír járja felőle, hogy matróz létére nem bír „kikötni" egy leánynál sem, mert mindig — mint maga is mondja — valami közbejön. Szó sincs róla, hogy valami csélcsap legény lenne, vagy netalán olyan, aki nem tetszik a lányoknak. Szép szál fiú, keménykötésű „gyerek", halkszavú, s a lányokkal szemben talán egy kicsit szégyenlős is. Csakhát éppen dunai határőr. Ez „női ügyekben" bizony néha hátrányt jelent. Mint például a múltkor is. Nyolcra megbeszélte a találkát, mert hétkor kellett volna befejeznie a szolgálatot. A laktanyából a saroki óriáig nincs messze — semmi akadálya nem volt, hogy idejében érkezzék. A leány várt negyed kilencig, várt fél kilencig ... aztán természetesen hazament és, ami a legrosszabb — a következő találkára már nem jött el. Mert nehéz azt egy lánynak megmagyarázni, hogy néhány perccel hét előtt idegen hajót kísért naszádjával a Dunán, a hajó pedig ahelyett, hogy idejében odébb állt volna — horgonyt vetett. Horgonyt kellett vetnie tehát a naszádnak is. Kellett? Igen, a határőrök ismerik már a módszereket, tudják, ha határaink közelében őrizetlenül hagynák a hajót, akkor — mint már nemegyszer — arról a hajóról hívatlan vendég A

2 z ég közepén bámészkodik a nap. Delel a juhnyáj. Pihen a jószág, csak a számadónak és segítőtársainak nincs nyugta. Közel két és fél órát vesz igénybe a fejés. Székely Sándor, a čečeSzavaz a számadó Eva Bosákovát nem kell bemutatni. ^ Neve már évek óto a csehszlovák tor- ^ ^ násznők ranglétrájának élén szerepel. Vi- k jovcei szövetkezet számadó lágbajnokságok olimpiai győzelem, számos i juhász

a éppoly gondot fornemzetközi siker tették hiressé ezt a ' ľ" m

0ndrokonszenves cseh tornas;nnt. S 1 ' . A küszöbön áVó Választásokkal kap- § a nyirasra, elletesre csolatban akartunk néhány kérdést in- ^ vagy a juhállomány takartézni hozzá s persze szorgalmas edzés ^ mányozására. Munkatársai közben a tornateremben bukkantunk rá. ^ azt mondják róla: „Külön— Látja elvtártnö, a mindennapi edzés ^ leges ember." nálunk a választásikra és a spartakiádra \ Igen különleges, szorvaló előkészületeket jelenti. Vidéki váró- 5; , . ' - - .' -;ti-uin sokban, községekben beszélgetéssel egybe- $ Qalmaval parjat ritkítja kötött tornabemutatókon vettem részt, > nemcsak az említett szoamelyeken az egybegyűltek, főleg a fiatalok, e részemre oly kedves sportág 5 nyéken is. Munkája neki iránt érdeklődtek. — Tizedikén a televí- i az életet jelenti, nyáját i nem adná oda a fél zióban neves művészek bevonásával ün- § nem adná oda a fél vilánepi jellegű műsoros est lesz, amelyen i gért valamennyi fellépő választási ajándékként 5; Maoas szikár ember a tudásának művészetének javát mutatja l szá

madó. Ötvenhárom év be a nagyközönségnek — Én természetesen S . ..... m h

r, tornászni fogok. Válogatott csapatunk a í gyomja a vallat, am ha spartakiádon tömeges fellépésben nem % ugy szembe all veie az szerepelhet, mert időnk nagy részét az \ ember, még most is, akaolimpiai előkészületek foglalják le, de ^ rata ellenére a sudár derehogy mi is hozzájáruljunk a sikerhez, ^ k ú fenyőre gondol. Tekina spartakiád keretében komoly, színvo- i f

e(

e nyílt, őszinte. Kékesnalas nemzetközi versenyt rendezünk, ^ szürke szeme derűsen moamire alaposan fel kell készülnünk. § soluoa Gondolkodás nélkül adom le szavaza- S ' : , , , • tómat a Nemzeti Front jelöltjeire. Ezzel \ Az kt

S üT Ztí nemcsak személyuk iránt fejezem ki bi- \ invitál. Oda szokta beköt zalmamat, hanem elsősorban rendszerünk i ni paripáját" is a ketszaziránt, amely a sportolók számára olyan $ ötvenes Jawát, mert maideális feltételeket biztosít, amilyenekről ^ napság már nem szamárkapitalista országban még álmodni sem i háton jár a számadó... mernek Jő eredményekkel igyekszem a ^ A dikôr

ď, telepedv

e rólam és a többi sportolóról való gon^ ^^ ^ ..J^ ^ ŕ tött már a számadó, amidoskodást meghálálni s örömöm az, ha szocialista hazám h'trne- ^ vét öregbíthetem. ^ i kor ellik a juh - most —va >5 munkájáról, életéről beszél. Kilenc éves korában kezdte a juhászságot. Ahogyan ö mondja, akkor szegődött „inasnak" egy számadóhoz. Más embere volt egészen a felszabadulás utáni évekig. Cseléd volt. Egyetlenegy célt látott az életben, azt: hogy egyszer kievickélhessen a cselédsorsból. A maga gazdája lehessen, a maga juhait hajthassa legelőre. Közel harminöt évig kellett gürcölnie, nélkülöznie, hogy végre — ahogyan akkor gondolta - vágyai teljesültek. Negyhenhétben földet vett a čečejovcei földbirtokostól. — Becsapódtam — mondja meggyőződéssel. Harmincöt év során megnélkülözött,. megrongyoskodott krajcárjaimért földet vettem. Az úr olcsón adta, mert ő már látta a megváltozott helyzetet. En meg kidobtam a pénzt. A föld is olyan volt, hogy még birkalegelönek is alig felelt meg. Kis ideig elgondolkozik, majd szemrehányó hangon így folytatja: — En voltam a hibás ... Pedig már ismerhettem volna az urakat... Elvette az eszem az a tudat, hogy végre a magam számadója lehetek. Higgye el, sokat főtt akkoriban a fejem ... Életem egyik leghelyesebb lépése volt, amikor „önállóságom" után a szövetkezetbe való belépéssel tettem pontot. Jól intézik a kommunisták a magamfajta emberek sorsát. Most a választás előtti napokban is felkerestek. Azt mondták: ők agitátorok és arra akarnak figyelmeztetni, hogy szavazni menjek. Azt mondtam rá: „Már hogyne mennék, hisz most olyan emberekre szavazhatok, akik eggyek velem, akik azt akarják, amit én..." Az akol „pitvarában" több elismerő oklevél díszíti a tisztára meszelt falat. Ötvenhétben hat és félkiló gyapjút nyírt egy-egy birkáról. A nagyszerű eredmény nem tette elbizakodottá. Ügy gondolta, ez még nem lehet a végső eredmény. Jól számított! A múlt évben a nyírási átlag már elérte a nyolc kiló harminc dekát. A tervezett tíz kiló sajt helyett tizenkettőt termelt egymondatban a számadó magánélete is meg-meg villan. Csak úgy mellékesen említi: - Építkeztem. Vettem ezt a — „csikót" - mutatt a motorkerékpárra. Három lányomat férjhez adtam. Az egyik legényfiamat megházasítottam. Lányaimat tisztességesen kiállítottam. A fiamnak is juttattam annyit, hogy legyen mivel kezdenie az életet. A vendégek is meg voltak elégedve a menyegzőn, és még így sem kellett senkitől pénzt kölcsön kérnem... Szavát hosszú hallgatás követi. Amikor megszólal, gondolata már újból a vasárnapnál jár: - Egyszerű ember vagyok. Azt azonban, ami ma történik, értékelni tudom. A mostani rendszer igazán fölkarolta a magamfajta embereket. Nemcsak kenyeret ad, hanem megtanítja az embert élni is. Az a vasárnapi szavazás meg már a jövőé is lesz. A fiamé a lányomé, akik már nem lesznek cselédek. Székely Sándor szavazni megy egész családjával. Számadói „parancs" a bojegy f e jósbirkától. Az ellés täroknak ť h ne soká

i pedig mindenki varakoza- ' , sát felülmúlta. varassanak magukra a szaA mindennapi munka vazó urnáknál, ecsetelése mellett egy-egy Szarka István lönösen ezekben a napokban, a választások előtt igyekeznek az ilyesmivel. Ezért született meg az a választások tiszteletére tett felajánlás, hogy nem hagynak kíséret nélkül egyetlen idegen hajót sem. ... Ezért marad el Procházka a randevúról. Mert mindig valami „közbejön". S neki felajánlása van. Itt nagyobb dolgokról van szó, ezt meg kell értened, kislány, KOTÁSEK SZABADSÁGRA MEGY Kotásek a választások előtt szabadságra ment. De milyen szabad-* ságra! Szülőfalujában a nemzeti bizottságba jelölték a példás őrvezetőt, akit odahaza példás traktorosnak ismernek. Azért kellett szabadságra mennie, hogy bemutatkozhasson választóinak, közelebb kerüljön faluja problémáihoz — hiszen őszre leszerel, s neki is a falu sorsát kell irányítania. Első eset ez határőrségünk történetében, hogy még kato-: nai szolgálatát teljesítő polgárt, szolgálati helyétől távol megválaszszák. HAJDÚ TÖRZSŐRMESTER ÉJSZAKA JAVlT Hajdú törzsőrmester a parancsnoka annak a naszádnak, amely már teljesítette a példás legénység cím elnyerésének feltételeit. Ez megfelel a polgári életben a szocialista munkabrigád címnek. Nos, ez a legénység szocialista gondozásba vette a naszádot és felajánlotta, naszádja a nap minden órájában harcképes lesz, úgyhogy minden, idejében nem jelzett, váratlanul érkező hajóhoz is beoszthassák. A felajánlás szép, csakhogy ... Csakhogy megtörténik, mint nemrég, hogy este motorhibával érkezik vissza a csónak. Azelőtt azt mondták volna: holnap is nap van, a délelőtti munkaidő alatt kijavítjuk. Ma azonban tudják: a harcképes naszádra idejében van szükség. Itt járnak a nyugatnémet kereskedelmi hajók, amelyeket azonban nagy előszeretettel felhasználnak uszításra, kémkedésre is. Megtörtént, hogy nagy, uszító jelszót ragasztottak a hajóra, s végigutazták vele a határt. Az ilyen hajót figyelmeztetni kell! Nekünk nincs szükségünk uszításra. Ezért tették a választások előtt felajánlást. Ezért nem hagyták a hajójavítást reggelre. Ezért javít Hajdú törzsőrmester és példás legénysége éjszaka is, ha kell. KIRE SZAVAZNAK? Štefan Jánoska, Štefan Tomašovič, Jarmila Malecevá nemzeti bizottsági jelöltek büszkék lehetnek: határaink éber őrei, a helyüket minden körülmények között megálló talpig férfiak szavaznak rájuk. S leadott szavazatuk mellett olyan felajánlásokat teljesítenek, amelyek méltók azokhoz, akik a belügyminiszter külön dicséretét érdemelték ki. S mert a választásokon a legjobbakat választjuk, lehetetlen, hogy e határőregység tagjai ne szerepelnének a jelöltek között. Amint említettük Kotásek őrvezetőt a helyi nemzeti bizottságba jelölték, Slivka kapitány pedig a városi nemzeti bizottság jelöltje. A határőrök ma manifesztációsan választanak. Egyenlő, titkos a szavazás. De mi tudjuk kire, mire szavaztak. Annak az országnak békés, boldog jövőjére, amelynek határait oly odaadással őrzik. Vilcsek Géza ÜJ SZÖ 3 * 1960. június 12.