Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-11 / 161. szám, szombat

<Pra ragat xuavasz 1960 tssyr/ssss/ssssssss/ss/s • • Amikor az olvasó kézhez kapja e sorokat, a Prágai ravasz zenefesztivál már be is fejeződött. Az idén összesen 33 hangversenyt és operaelőadást ren­deztek. A közönség rendkívül nagy ér­deklődését bizonyítja körülbelül 100 ezer hallgató részvétele, nemszolván a további milliókról, akik a rádión keresztül gyönyörködtek a kiváló mű­vészi teljesítményekben. A fesztivál utolsó harmada művészi szempontból magas színvonalú volt, sót mondhatjuk, utóbbi napokban olyan csúcsteljesít­mények tanúi voltunk, melyek a fesz­tivál végén még jobban fokozták a hallgatók irdeklódését. A világhírű Monique Haas francia zongoraművésznő Bach II. angol szvitjét, Haydn Esz-dur szonátáját, Debussy Images I. szerzeményét, Honeger 7 kis szerzeményét, Bartók 6 bolgár táncát és Martinú két cseh táncát adta elő. A rokonszen­ves művésznő stílusos játékát rend­kívül nagy kellem jellemzi. A leg­nagyobb sikert, Honegger, Bartók és Martinú műveinek előadásával érte el. Másnap a prágai Fővárosi Szim­fonikus Zenekar hangversenyén sze­repelt, melyet Lehel György ma­gyarországi karnagy vezényelt. Mű­vészetének megcsillogtatásával adta elő Ravel balkezes zongora- és ze­nekari versenyét. Rendkívül lennyü­göző teljesítményt nyújtott. Lehel György, a tehetséges fiatal karmes­ter az utóbbi időben nagy világsike­reket arat. Párizsi hangversenyeiről A Művészek Házában rendezett vasárnapi matinén kiváló formában szerepelt a karnagy nélkül játszó prágai kamara-együttes, amely Zu­zana Ružičkovával Britten Simple Symphony-ját, Prokofjev Nyári nap szvitjét, Kalabis Zongoraversenyét és Kabeláč IV. szimfóniáját adta elő. A hangversenyt a kitűnő összjátékú karnagy nélkül játszó zenekar össz­pontosítottsága, másrészt a világní­vójú művésszé fejlődő Zuzana Ru­ünneplése közepette kiegészítő szá­mokkal toldotta meg műsorát. Arturo Benedetti-Michelangeli két­ségtelenül azok közé a világhírű zongoraművészek közé tartozik, akik­nek hangversenyét az egész világon feszült figyelemmel várják. A prágai közönséget nagyon lehangolta, hogy fellépésének eredeti időpontját meg­betegedése miatt törölték és már úgy látszott, hogy Michelangeli egy­általán nem jön Prágába. A fesztivál žičková rendkívül nagy teljesítménye utolsó napjaiban érkezett az öröm­jellemezte. Az idei fesztiválon első ízben mu­tatkozott be a prágai közönségnek Isac Stern, a legendás hírű amerikai hegedűművész. A negyven éves Stern 1943-ban a new yorki Carne­hír, hogy Michelangeli mégis részt vesz a prágai hangversenyen. A Mű­vészek Háza zsúfolásig megtelt, hogy a közönség tanúja legyen a nagy egyéniség művészetének. Galuppi C­dur szonátája és Clementi B-dur szonátája után Chopin ismert B-moll Új filme gie-Hallban kezdte művészi pályá- szonátáját adta elő. olyan erővel, hogy ját. Egyszeriben magára vonta a műbírálók és a közönség figyelmét. A háború óta beutazta az egész vi­a gyászindulókor a hideg borzon­gatta a hallgatókat, s a szonáta fi­náléja után csak sokára tört ki a aratott. Nemrégen a Szovjetunióban járt és itt is babérokat aratott. Első prágai szereplésekor Brahms D-dur zongoraversenyét adta elő. Bár Stern igen sajátosan túl romantikusan fog­ta fel a művét, kétségtelenül világ­színvonalú hegedűművész. Szép színezet, szenvedély, rendkívüli in­tenzitás, lenyűgöző zeneiesség jel­lemzi előadását, technikája pedig egyenesen elképesztő, bár csupán elragadtatással ír az egész francia eszköz, s a művész sohasem állítja Iágot és mindenütt óriási sikereket fíff n s n é £L lelkes t aP s t? a n-„ A szünet sajtó. Ferencsik után a legkiemelke­dőbb művészi egyéniségnek tartják hazájában. Az említett zongoraver­seny rendek kíséretén kívül nagy érzéssel és stílusosan mutatta be Haydn D-dur szimfóniáját és Far­kas Ferenc Preludiumát és fúgá­ját. Nagy átérzéssel és szuggesztív erővel vezényelte Emil Hlobil III. szimfóniáját. előtérbe. A közönség nagy művészt ismert meg személyében, aki a vi­láglétrán mindjárt Ojsztrah és Sze­ryng után következik Magánestjén Vitali Ciaconnáján kívül Beethoven Kreutzer-szonátáját. Prokofjev A'-dur szonátáját. Bloch Nigun-szerzerné­nyét és Pablo de Sarasate Caprice Basque-ját adta elő, utána pedig — a közönség követelésére és lelkes Június 18-án és 19-én Dal- és táncünnepély Gombaseken Most zajlott le Nové Zámkyban a számolhatunk be. A Csemadok Köz­Csemadok hagyományos országos ponti Bizottsága, mint az elmúlt dal- és táncünnepélye, s máris újabb hasonló népünnepély előkészületeiről Ez a felvétel a Nové Zámky-i dal és táncünnepélyen készült években, ez idén ismét megrendezi Gombaseken a körzeti dal- és tánc­ünnepélyt. A kétnapos népművészeti seregszemlére június 18-án és 19-én kerül sor. Az ünnepélyen a Csema­dok kelet-szlovákiai csoportjain kí­vül részt vesz néhány nyugat-szlo­vákiai helyi csoport együttese is. A festői szépségű helyen, a csepp­kóbarlang közvetlen közelében épí-. tett szabadtéri színpadon a népi -jj együttesek ez idén ismét változatos és beszédes népi táncokat, dalokat, valamint népi játékokat mutatnak be. A bemutatókat mindkét nap nép­mulatság egészíti ki. Az együttesek fellépésén kívül a népünnepélyt a lacikonyhák és a kü­lönféle sátrak teszik hangulatossá, ahol az ünneplők ellátásáról gondos­kodnak. A romantikát kedvelő láto­gatóknak sok örömet fog szerezni a tábortűz és az ökörsütés, amelyre szintén sor kerül a kétnapos dal- és táncünnepélyen. <b) után Debussy gyermekművé és Ra­vel Gaspard de la nuit műve szere­pelt műsoron, melyben a mester va­rázserejű művészetének újabb bi­zonyságát adta. Kiegészítő számokkal kellett megtoldania a nagy és fe­lejthetetlen estet. Dr. Kari Böhm 66-éves osztrák karnagyot szemelték ki az idén Bee­thoven IX. szinfóniájának vezénylésé­re. A világot járt művész éveken át a bécsi Állami Opera igazgatója volt, 1951-től 1953-ig pedig a Buenos Ai­res-i Teatro Colonban működött, az­után 1957-ben pedig a new yorki Metropolitan operában debütált. Két­ségtelenül nagy egyéniség és a híres német karmesteriskola egyik legjel­legzetesebb képviselője. Már Bee­thoven Egmont nyitánya után lát­szott. hogy világnívójú művész áll a közönség előtt. A IX. szimfóniát pedig oly elragadóan vezényelte, hogy Prága már régen hallott ilyen előadást. A Cseh Filmharmónia Böhm vezényletével csúcsteljesít­ményt nyújtott. Méltó versenytársa volt a Cseh Dalárda és Tikalová, Stépánová, Žídek és Mráz igen ze­neies és homogén vokális kvartettje. Kari Böhm szuverén, költőies, de egyben drámaias teljesítményt nyúj­tott. Az idei Prágai Tavasz hivatalosan a Smetana teremben rendezett jú­nius 5-i hangversennyel zárult, ame­lyen a Csehszlovák Rádió Szimfoni­kus Zenekara Kirill Kondrasin kiváló szovjet karnagy vezényletével előad­ta Dvoŕák „Természetben" c. nyitá­nyát, Sosztakovics IX. és Prokofjev V. szimfóniáját. A hangversenynek sok hivatalos vendége volt. Előtte dr. Holzknecht, a fesztivál bizott­ságának elnöke értékelte az idei fesztivált. Az est végén Kondrasin aranyveretű, cseh gránátokkal díszí­tett, Prágai Tavasz 1960. jelvényű karmesteri pálcát kapott ajándékba a Soluna szövetkezettől. Ezzel az ünnepi hangversennyel véget ért a jubileumi Prágai Tavasz 1960. zenei fesztivál, amely teljesítette e jelszó­val kifejezett küldetését: „A zene­művészet egybe kapcsolja a népe­ket". B. J. A hét filmműsorában hazai filmgyártásunkat egyetlen mű sem képvi­selte, viszont régebben bemutatott több sikeres filmet újítottak fel. Ne­vezetesen A CSAVARGÓ című kétrészes indiai és a tavalyi díjnyertes HELY A TETŐN című angol film szerepelt hosszabb ideig bemutató mo­ziaink műsorán. Most kerül sor a Tolsztoj regényből készült HÁBORÚ ÉS BÉKE című amerikai film második részének bemutatójára. A filmről majd legközelebb számolunk be. Egyébként a heti műsoron egy igénytelen francia vígjáték THOMPSON ^ŐRNAGY FELJEGYZÉSEI - szerepelt. Fres­ton Sturges közös francia— angol produkcióban készült filmje az angol konzervatizmus és a francia szabad szellem „összecsapását" ábrázolja a férj — egy nyugalomba vonult angol őrnagy — és a feleség — tempera­mentumos francia asszony — családi életében Kár, hogy a kül­városi előbemutató mozikban rövid ideig adták a szovjet filmgyár­tás egyik tavalyi remekét, Csajkov­szkij megfilme­sített operáját, az ANYÉGINT. Tyi­homirov rendező bátor vállalkozá­sának köszönhető a mű, mely a ma­ga nemében a Szovjetunióban út­törő jelentőségű. Tyihomirov rende­ző remekelt, s ezt nem kis részben a szereplők sike­res kiválasztá­sának köszönheti. A törékeny alakú, film nyelvére átültető Leonyid Belo­érzékeny lelkületű Tatjánát, Puskin kurov forgatókönyvíróé az érdem, verses regényének eszményi hősét A film sajátos eszmei hatásának és Arijadna Sengelaja művésznövendék technikai feltételeinek megfelelően keltette életre páratlan művészi úgy dolgozta fel a történetet, hogy átérzéssel, ugyanakkor Galina Vis- híven viszaadja az író eredeti elkép Az Anyegin egyik jelenete nyevszkaja, a híres énekesnő hangján szólalt meg. Viszontláttuk a filmben múltkori vendégünket Ivan Petrovot is, aki a filmben — az egyedüli eset — Gremin herceget énekelte és ját­szotta is. Anyegint Vagyim Medve­gyev alakította, de ugyancsak ked­ves vendégünknek, Jevgenyij Kibka­lonak, a moszkvai Nagyszínház mű­vészének hangját halottuk.. Sikernek könyvelhető el Vulfovics és Kurihin fiatal szovjet rendezők filmtörténete: VESZÉLYES VÁLLAL­KOZÁS. A rendezők eredeti megol­dásán kívül James Aldridge haladó szellemű amerikai író regényét a A Veszélyes vállalkozás két főszereplője zelését, olyannak mutatja be hő­seit, amilyenek a valóságban. A film alkotóinak kitűnően sikerült kidom­borítani azt a gondolatot, régi igaz­ságot, hogy az ember egyedül, ma­gára hagyatva nem képes felvenni a küzdelmet az élettel, támaszra van szüksége, egységben és összetartás­ban az erő. Ezt az igazságot ismeri fel a hátborzongatóan izgalmas tör­ténet végén Ben Ansley pilóta, akit évek hosszú során át végzett hű szolgálata jutalmául élete delén az utcára taszít tőkés urainak ,,jólelkű­sége". • A televíziótársaság megbízásából Afri­ka tilos vizein vízalatti felvétele­ket készít a cápák életéről, s csak elválhatatlan kis­fiának, Davynak köszönheti, hogy — ha nem is ép bőrrel — de még­is megmenekül. A főszereplő Nyiko­laj Krjukov (Ben Anslay) és a re­mek gyermeksze­replő Szlava Mu­ratov lebilincselő játékán kívül Ru­baskin operatör kitűnő technikájú felvételeiben gyö­nyörködtünk. L. L. Iwi AZ EGYKORI két község oly közel Zsilka László: fekszik egymáshoz, hogy a szélső há­zai közti különbség nem több száz méternél. Zabos volt a nagyobbik. He­gyes viszont kiváló szövetkezettel büszkélkedett. Ez a két falu hosszas udvarolgatás és latolgatás után frigy­re lépett. • Ne higyje azonban senki, hogy min­den simán, zökkenő nélkül ment. Nem ám! A két község lakói ősidőktől fog­va engesztelhetetlen vetélytársak vol­ZABIHEGYEN SZENT A eszük! — méltatlankodtak a hegye­siek. De hátha nem is olyan rossz az ötlet? Növénytermesztés... Állatte­nyésztés ... Hegyes — Zabos. Megkezdődtek a tárgyalások az új iak.'T7rökö7mÍ élkedéľmmegyller nemzeti bizottság összetételéről. ,.. t—j*... í„ A — lakossaa aranuszamanak r - Minket nem leket ijesztgetni. Nincs meg a jóváhagyás. Nem is lesz. Fele képviselettel mi rendelkezünk. _ - Nem jóváhagyás kell ide — nók a mézeshetek, békességben tel- vágtak vissza a zabosiak -, hanem kor sz oj cá s > egymást kezdték okolni. Te javasoltad, most már tégy zás után döntöttek: legyen az új köz­ség neve Zabihegy. Egyesült a köz­ség, vonjuk össze neveiket is. A „házasság" első napjai, mondhai­*"Azzal bizony nem sokra mentek. Igaz, ezt nem mondták, csak szót­lanul odébb álltak. Az alapoknál to­vább nem jutottak. Anyagot nem kaptak, s addig nem is kapnak, amíg egységre nem jutnak a hegyesi falubeliekkel. A hegyesiek parkja Zaboson nem jó vért szült. A kultúrház kudarca mind valószínűbbé vált. S mint ilyen­kocsmai verekedéssé fajult és gyak­ran ökölre, sót bicskára ment a do A — lakosság arányszámának meg­felelő képviseletet! — ezzel a javas ­log. Ilyen' „hagyományokra" bizony lfJ a l természetesen a zabosiak jöt nem könnyű közös jövőt építeni. Az egyesülés gondolata Zaboson merült fel. Előbb csak nagy titokban, egymás között beszélgettek róla. Szá­molgattak, tanakodtak. — A két szövetkezet nagyon jól kiegészítené egymást Hegyesen jó az afcfco r"alelnök zabosi! tek. - Azt már nem'. Ha házasság, ak­kor az egyenjogúság elve alapján ... Egy az egyhez! — próbálkoztak a he­gyesiek. Űjabb eszmecsere. - Rendben van: fele - fele, de valami okosat! - Én? Miért éppen én? Te nem voltál ott? Bizony, mindannyian ott voltak. De a süllyedő hajón senki sem akart ka­pitány maradni. Miféle képviselőink vannak? Meg állattenyésztés, náluk jobb a nö­vénytermesztés ... Ezt elismerték. De ők könyörög­jenek a hegyesieknek? Nem. Ezt mégsern lehet. Semmiféle anyagi előny kezet, miatt nem alacsonyodnak le ók — A ZABOSIAK a zabosiak! De nem ám! Ekkor vetődött fel az ötlet, hogy jó lenne csak úgy - nem hivalalo­Ajaj! Igy se jó. — Zabos a nagyobb falu - bizony­gatták a zabosiak. — Hegyesen meg jobb a szövet­tek. Mint ahogy az már az életben is munka. No meg - esz... lenni szokott. Az „egykori" két falut Micsoda? Ezek a pökhendi fráterek összekötő út mentén cseresznyefa- azt hiszik, hogy csak ők tudnak kul­csemetéket ültettek - közösen. Az túrházat építeni? Építünk mi is! Ha út egyik felén a zabosiak, a mási- lehet Zaboson, lesz Hegyesen is! kon a hegyesiek. Hadd hirdessék a Zaboson megkezdték az alapok ásá­jövendó nemzedékeknek, apáik dicső süt­tet tét - az új nagy község megala- Hegyesen népgyűlést hívlak össze. , kulását. - Hát hagyjuk magunkat? Vannak elnökünk? Nem volt kár annyira ve­Majd fordult néhány hónapnyit az képviselőink? rekedni érte? Nekik kellene irányi­idö kereke. Az útmenti fácskák apró — Vannak, vannak - állt fel az taniok a lakosságot... lombocskái virágba borultak. Mind egyik. - De nem arra, hogy trucc- _ A hegyesiek túltettek rajtunk, megannyi mennyasszonyi csokor... politikát folytassunk. Csakhogy a házasság sem mindig ~ Megsértettek! Azt mondták, hogy fenékig 'tejfel! Nem bizony. A napi csak náluk van ész! gondok lassan a mézeshetek édes ízét "- Azt ők mondják. A hangulat csak nagyon lassan csil­lapodott. A jó szó mégis hatott. Hiá­felhorkantak. Nem elég, hogy elfogadták a fele-fele meg­oldást? Engedjen a másik fél is. A hegyesiek viszont azt tartották san tapogatózni. S mivelhogy a sze- szomszédjaik vegyék megtiszteltetés­relem minden akadályt elsöprő ereje n ek, hogy hajlandók egyesülni a jó­is megkeserítik. Az elsó „családi" perpatvar akkor robbant ki, amikor felmerült az új kultúrház építésének terve. — Ott kell azt építeni, ahol több a lakosság - így a zabosiak. - Nekünk messze lenne - érvél­tek a hegyesiek. Könnyű nekik. Hej, ha nekünk is olyan embereink lennének a nem­zeti bizottságban... SOHA JOBBKOR nem érkezhetett volna a hegyesiek békülést célzó ja­vaslata: béküljenek ki, felejtsék el, ba is hetvenkednek_ a zabosiak, majd a mj Ľ 0/f és építsenek kultúrházat közösen a két falu között. Fele-fele távolságban. A zabosiak bólogattak. Okos beszéd. a viszály ellenére is évről évre szé­lesítette a rokoni kapcsolatok szá lait, Zaboson is akadtak hegyesi vők tették ki a kátyúból. — Legyen az EFSZ elnöke, hegyesi, a HNB-é meg zabosi. Ez így jobban hangzik. Dehát a és menyecskék. És éppen e rokoni szálakon keresztül - a világért se hivatalosan - indult el a nagy kez­deményezés. — A jó szövetkezetre, a nagyobb egyeznie a közös név használatában, munkaegységre vásik a foguk. Lenne is. Két éjszakán át tartó tanácsko­elválik, hol a jobbik ész! Megegyeztek. Az elkövetkező vasár­nap hozzálátták a falu közepén ékte­lenkedő pocsolya eltávolításához. Per- Lám, azok a hegyesiek ... sze, ebben a döntésben is benne volt Zabihegyen helyreállt a béke. Lesz De mi már régebben terveztük. a „majd mi megmutatjuk!" Lényeg- kultúrházuk - közös. Meg nemsokára — Ami előbb volt, az most nem telen. Néhány hét múlva a fertő he- lesz új nemzeti bizottságuk is - az számíthat. lyén virágzó park ékeskedett, padok- is közös. De a fele-fele elvről többé - Nem számíthat? - Ez mégis ^al, ideiglenes autóbusz-megállóval. hallani sem akarnak, csak sok. - Építünk mi nélkületek is! Hegyesiek, ha zabosiakkal találkoz- - Azt választjuk, aki 'érti a tnód­A kockát elvetették. Zabihegy zabo-- tak, nem felejtették el csak úgy fog- ját. Nem baj, ha hegyesi is lesz. két" házasságra " lépőnek meg"kell s i felében még azon a héten kika- hegyről megkérdezni: - Na, mi van - Miféle hegyesi? - csóválta a rózták a kultúrház helyét. a trucc-kultúrházzal? Mert csak an- fejét rosszalóan az egyik zabosi. ­HEGYESEN csak legyintettek. nak lúvták. Talán zabihegyi... val gyengébb szövetkezetükkel. A tárgyalásokat a zabosiak zökken­JJJ SZÖ 6 * 1960. június 11.

Next

/
Thumbnails
Contents