Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-11 / 161. szám, szombat

NEPÜ

NK JELÖLTJEINEK NYILVÁNOS VÁLASZTASI BESZÉDEI Növekszik gazdasági erőnk és a szocialista világrendszer ereje Jaromír Dolanský elvtárs beszéde Á kladndi Téli-stadionban tartott i len, pl. az orvosok, kórházi ágyak, ; ben áttolódik Afrikába. Az impérialatvlüci r> > l'í ! £can ÍS rfŕH^Ž^V, ho. I nrtne*~*c- Án , i Ar. n,,ňn„l>

nTAUp li^lXI í _ ^ ŕ.—.. választási gyűlésen csütörtökön be- j egészségügyi és fürdő-gyógykezelés szedet mondott Jaromir Dolanský elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja. Az alábbiakban kivonatosan közöljük beszédét. Dolanský elvtárs beszéde bevezető részében kommunista pártunk harcairól és munkájáról beszélt. Pártunk kezdeményezésére és vezetése alatt életünk valamennyi térületén oly döntő intézkedések történnek, amelyek biztosítják a szocializmus győzelmét hazánkban és ugyanakkor fontos lépést jelentenék már a szocialista építés befejezésének útján. Dolanský elvtárs ezután hangsúlyozta a Szovjetunióval való együttműködésünk jelentőségét, amely lehetővé tette számunkra, hogy végeredniényesen megoldjuk gazdaságunk fejlesztésének és a többi testvéri országgal való együttműködésünknek alapvető problémáit. A szocializmus összehasonlítása a kapitalizmussal a gazdaság valamennyi területén a nn javunkra szól. Vegyük csak az ipari termelés növekedését. Az utóbbi tlz év alatt az amerikai ipar termelésének évi gyarapodása csupán 2,6 százalékot ért el, vagyis négyszerte lassúbb, mint a szocialista országok termelésének növekedése, amely átlagosan meghaladja az évi 10 százalékot. Emellett Nagy-Britannia és más országok termelésének növekedése még lassúbb ütemű, mint az amerikai termelésé. Csehszlovákia már ma az egész világ termelésének 2 százalékát állítja elő, jóllehet a világ lakosságának nem egészen xk százaléka esik rá. A termelés terjedelmét tekintve utolér számes többszőrösen nagyobb országot, az egy lakosra eső termelésben pedig fokozatosan megelőzi a legfejlettebb kapitalista államokat. A harmadik ötéves terv teljesítésével az egy lakosra eső döntő termékek termelésében igy megelőzzük Angliát, valamint Nyugat-Németországot és sok esetben, pl. a acélnál i— az Egyesült Államokat is. , A szocializmus fölénye a kapitalizmus felett természetesen nemcsak p termelésben tükröződik vissza, jjtfemcsak a kitermelt acél és szén mennyiségében állunk a legelső helyek egyikén, hanem — amint Dolanský elvtárs számos példával rámutatott —, az élelmiszerfogyasztás és szociális gondoskodás terén is. Az, ami nálunk magától értetődő, a kapitalizmus számára elképzelhetetterén jóval megelőztük valamennyi kapitalista országot, beleértve az USÁ-t is. A kapitalizmus természetesen érzi, hogy szembe fordul vele a néptömegek ellenállása. Mindenféle módon igyekszik leplezni tényleges arculatát. igyekszik a népiesség köpenyege alatt menteni, amit csak lehet. A kapitalizmus védelmére irányuló divatos elméletek egyike az ún. „népi kapitalizmus". Ennek hívei azt állítják, hogy az iparvállalatok részvényei egyre nagyobb mértékben a széles néprétegek tulajdonává válnak. Szerintük a tőkések mint osztály, megszűnnek, miután tőkéssé válhat és válik mindenki. Ezért bevezetik az ún. munkás-részvényeket, amelyeket az egyes kapitalista vállalatok munkásai vehetnek meg. Minden hírverés ellenére azonban a valóságban ez csak egy előnyös módszer arra, hogy tőkét gyűjtsenek, megsokszorozzák a monopóliumok pénzeszközeit és fokozzák nyereségeit. De a burzsoázián nem segít a „népi kapitalizmus" sem. Nemcsak nem gyengül az iparmágnások hatalma, hanem ellenkezőleg — a tőkének és hatalomnak egy maroknyi csoport kezében való összpontosítása még tovább fokozódik. Míg az amerikai családok 92 százalékának egy részvénye sincs, a családok xh százaléka a részvények 80 százalékának tulajdonosa és egész Amerikát uralja. A kapitalista országokba^ a munkások naponta meggyőződnek arról, hogy a kapitalizmus nem vesztette el kizsákmányoló arculatát, jóllehet most népi álarcot akar magára ölteni. Ezért a kapitalista világban egyre erősödik a forradalmi mozgalom, a nép kenyérért és munkáért vívott harca. Ma már nem sikerül többé megtéveszteni a munkásokat, kiknek a világ egyharmadán győzelmes szocializmus példája lebeg szemük előtt. A szocialista tábor sikerei csupán szilárdítják forradalmi elszántságukat. A szocialista tábor kialakulásával együtt a gyarmati rendszer széthullása a második alapvető tényező, amely elmélyíti a kapitalista rendszer hanyatlását a jelenlegi időszakban. 1945 óta több mint egymilliárd ember szabadult fel a gyarmati elnyomás alól. A forradalmi nemzeti felszabadító mozgatom súlypontja, amely 1945 után Ázsiában volt, most gyors ütemlisták ugyanis erre összpontosították figyelmüket. Azt hitték, hogy itt új nyersanyagbázist, hatalmi és stratégiai támaszpontot építhetnék ki maguknak. Az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom viharos fejlődése azonban e tervekre megsemmisítő csapást mér. Míg a második világháború előtt Afrika egész területén csupán három önálló állam vólt, ma már tizenöt van belőlük. Csupán a folyó évben tizenegy afrikai ország nyeri el önállóságát. Az imperialisták már ma sem 'merészelik gyarmati rendszerüket nyíltan védelmezni. Rossz lelkiismeretük s az ázsiai, afrikai és latin-amerikai forradalmi mozgalomtól való félelmük oly nagy, hogy savanyú arccal azt igyekeznek színlelni, mintha az új államoknak önként megadnák szabadságukat, amint erre megvannak a feltételek. Emellett mindenki tudja, hogy minden eszközzel arra törekszenek, hogy az új államokat politikailag és gazdaságilag rnegbéklyózzák, uralmukba kerítsék és függőségben tartsák. Az imperializmusnak nem sikerül feltartóztatnia e forradalmi mozgalom előretörését, nem sikerül fenntartania uralmát. Reális alapokra épül az a meggyőződésünk, hogy napról napra közeledik a szocializmusnak a kapitalizmus feletti végső győzelme, melyet a gazdasági versenyben arat. Dolanský elvtárs beszéde befejező részében a jelenlegi nemzetközi helyzettel foglalkozott. Hangsúlyozta hogy az SZKP XX. kongresszusának következtetései, mélyek szerint a háború már nem sorsszerüen elkerülhetetlen és másrészt a béke erői elég erősek arra, hogy meggátolják a háború kirobbanását, hogy kiharcolják a tartós, az állandó békét, kivívják azt, hogy a kapitalizmus és szocializmus közötti küzdelem békés versenyben dőljön el — ezek a következtetések teljes érvényűek ma is. De ma ezt a következtetést forradalmibb szellemben és értelemben kell felfogni — vagyis úgy, hogy a háború ugyan nem sorsszerüen szükséges, de a békét csupán és kizárólag saját erőnkkel biztosíthatjuk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ha nem is nehézségek nélkül, de a szocialista tábor és a békesaerető nemzetek közös erőfeszítésével sikerül biztosítanunk a béke ügyének győzelmét. A mi népünk is mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb mértekben erősítse a béke ügyét. A harmadik ötéves tervvel leraktuk a kommunizmus első alapkövét Oidŕich Černík elvtárs beszéde Oldrich Černík elvtárs, a CSKP KB titkára csütörtökön választási beszédet mondott Ostraván. Közöljük beszédének kivonatát. O. Černík elvtárs először emlékeztetett köztársaságunk építésének büszke eredményeire. Míg a burzsoázia uralma a köztársaságot a gazdasági és politikai katasztrófa szélére sodorta, a nép urajflna alatt á termelés négyszeresére növekedett, az egyéni fogyasztás 84 százalékkal emelkedett, nyolc ízben csökkentettük az árakat és az ország nagy mértékben fellendült. A harmadik ötéves tervnek, a hoszszútartamú terv első szakaszának jellegzetes vonása mindenekelőtt a szocializmus anyagi-műszaki alapja építésének minőségi .befejezése és ugyanakkor a kommunizmus anyagiműszaki alapja fokozatos felépítése első alapkövének lerakása. A harmadik ötéves terv ezért megőrzi az ipari termelés fejlődésének gyors ütemét s a termelés a kapitalista köztársaság legjobb évéhez viszonyítva hatszorosára emelkedik. Černík elvtárs ezután részletesen foglalkozott a kohászati termeléssel, kohászati iparunk fejlődésével. Eme iparágunk kiépítésére a harmadik ötéves tervben több mint 27 milliárd koronát fordítunk és a kohászati ipar így a beruházások terén az egyik első helyre kerül. Ezek a nagy eszközök lehetővé teszik egy új üzem, a Keletszlovákiai Kohómü felépítését, továbbá ostravai kohászati nagyüzemeink átalakítását, hogy kb. három millió tonna acélt termelhessenek és alkalmassá váljanak a komplex kohászatra. Elérjük a kohászati ipar széthelyezését, mert a Keletszlovákiai Kohómü új kohászati központot képez a köztársaság keleti részf-ben, melynek alapján fejlődnek majd a többi ágazatok is, elsősorban a vegyi ipar és gépipar. A színesfémkohászat magasabb technikai színvonalon fog dolgozni. A nagyolvasztók 1965-ben 24 óra alatt a nyersvas 0,760 köbméter — tonng kihasználását érik öl. Ilyen teljesítmények azt jelentik, hogy a kohászati ipart újabb színvonalra kell emelni. O. Černík elvtárs ezután rámutatott, hogy az új építkezés és átszervezés részét a gépesités, az automatizálás és korszerűsítés széles módszere képezi. A műszaki fejlesztés lényeges része új technológiánk alkalmazása és új aggregátok építése lesz. A kohászati ipar nagy fejlődése és minőségi változásai számára a harmadik ötéves tervben jó feltételeket teremtettünk. Üzembe helyeztünk 7 új hengersort, nagyolvasztót, két kokszoló batériát és két acélolvasztó A Nemzeti Front jelöltjeire leadott szavazatunkkal o szociolfimusro siovozunk Václav Kopecký elvtárs beszéde Václav Kopecký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, választási beszédében hangsúlyozta, hogy jogos büszkeséggel mutathatunk rá arra a műre, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya végzett és amely még jobban kidomborodik új köztársaságunk 15. évfordulójának az évében. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, mily nagy változások észlelhetők a libereci kerületben. Kopecký elvtárs hangsúlyozta, a június Í2-i választások alkalmat nyújtanak arra, hogy megszilárdítsuk dolgozó népünk rendíthetetlen egységét és a Nemzeti Front valamenynyi szervezetének megbonthatatlan példás egyetértését. Méltóképp járulunk az urnák elé. Nincsenek meg többé a polgári demokráciának ama utálatos szokásai, hogy a választások alkalmával tetőfokára hágott a politikai pártok torzsalkodása, a jelöltek kölcsönös gyalázása, akiknek az volt a feladatuk, hogy megbontsák a dolgozó nép egységét, hogy így a parlamenti demokrácia leple alatt a burzsoázia diktatúrája, a tőkés kizsákmányolók maroknyi* csoportjának osztálydiktatúrája érvényesüljön. Kopecký elvtárs rámutatott arra a körülményre, hogy a Nemzeti Front valamennyi becsületes tagja ma együtt halad a kommunistákkal és elismerve a CSKP vezető szerepét, derekasan kiveszi részét a szocializmus építéséből. Kopecký elvtárs a továbbiakban így folytatta: A választási program előterében az a fontos feladat áll, hogy alapvető fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelésben, mezőgazdasági gépek és a mezőgazdasági tudomány valamennyi vívmányának segítségével fokozzuk a munkatermelékenységet. Üdvözölte ezért a szövetkezeti tagok ama elhatározását, hogy a mezőgazdaságban az öt- , provokációi és agresszív tettei elleni éves tervet négy év alatt fogják tel- i határozott ellenállás ügyében, jesiteni. „Az a kívánságunk" - i Kopecký elvtárs rámutatott arra hangsúlyozta V. Kopecký - hogy a a megrendülésre, amely azokban az mezőgazdasági termelés gyors fel- 1 országokban következett be, melyelendülése lehetővé tegye számunkra valamennyi élelmiszerfajta olcsóbbá tételét, a hús és a zsiradék árának leszállítását, és így fokozzuk népünk anyagi jólétét. Arra törekszünk. hogy a szocialista gazdálkodás eredményeként a kommunizmus további új hajtásai eredjenek, amelyekből már eddig is van egynéhány. Példaképp Kopecký elvtárs rámutatott a tankönyvek és iskolaszerek ingyenes nyújtására az általános, a tanonc- és szakiskolák tanulói szamára, az ingyenes gyógykezelésre, amelyben különbség nélkül valamennyi 13 éven aluli gyermek részesül. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy az iskolarendszert szocialista módon átépítse, egybekapcsolja az élettel, a termeléssel és munkával. V. Kopecký elvtárs beszéde további részében hangsúlyozta, a győzelmes biztonság érzésével tölt el bennünket az a tudat, hogy a Szovjetunió a szocialista országok táborának élén biztosítani képes hazánk biztonságát és a világbékét. „A június 12-i választásokon tartsák szem előtt — mondotta - hogy a Nemzeti Front jelöltjeire leadott szavazatok, Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek egyre fokozódó örök barátságára való szavazást jelentik. Legyenek a június 12-i választások a Szovjetunió iránti szeretetünk hatalmas és lelkes megnyilvánulásai. Mutassák meg, hogy Csehszlovákia egész népe az utolsó emberig a Szovjetunió álláspontját helyesli a csúcsértekezlet ügyében, az Amerikai Egyesült Államok kémket az amerikai imperializmus háborús terveinek biztos támaszainak tartott — így Dél-Koreában, Törökországban, a latin-amerikai és afrikai országokban. „Természetesen a mi legfőbb óhajunk az volna, folytatta — ha belső változásra kerülne sor Nyugat-Németországban is. Egyre tűzünk Nyugat-Németország munkásosztályában. Hisszük, hogy megérti történelmi küldetésének felelősségét, nem engedi, hogy a szociáldemokrácia újból olyan szerepet játsszék, mint amilyet a nácizmus hatalomra kerülése idején, 1933-ban játszott, és hogy az európai nemzetek békéjének és biztonságának érdekében is gondosokodik arról, hogy Adenauer bukásával egyszer s mindenkorra lezáruljon a német imperializmus, a vad militarizmus áldatlan történelme." Kopecký elvtárs ezután hangsúlyozta azt a tényt, hogy a bonni kormány támogatja a szudétanémet revansvágyó provokatőrök valamenynyi akcióját .és védőszárnyait kiterjesztette a szudétanémet revansvágyók e napokban megtartott müncheni kongresszusára is. Ezzel kapcsolatban a nagy európai fasisztaellenes kampányról beszélve Kopecký elvtárs kiemelte, mi is gondoskodni fogunk arról, hogy leleplezzék és kipellengérezzék a volt henleinista gonosztevők gaztetteit. Rámutatva a szudétanémet revansista provokatőrök ama kísérleteire, amelyekkel újból fel akarják vetni a német nemzetiség kérdését köztársaságunkban, a következőket mondotta: „Mi már régen kijelentettük. hogy a német nemzetiség kérdése hazánkban teljes megoldást nyert. E kérdést teljesen megoldottuk 1945ben és 1946-ban a szudétanémetek Csehszlovákiából való kitelepítésével. A három nagyhatalom — az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió — potsdami konferenciájának határozata értelmében a szudétanémeteket azért telepítettük ki, mert teljesen azonosították magukat a hitleri Németországnak hazánk ellen elkövetett erőszakosságával és azért, mert erőszakos gyarmatosítóként évszázadokon át veszélyeztették a cseh nemzet életét annak ősi hazájában. A szudétanémeteket kitelepítettük Németországba, ahová vágytak Konrád Henleinnel együtt kiáltva: „Heim ins Reich!" Azt mondotta Kopecký elvtárs, hogy e jog végrehajtása valamennyi nagyhatalom egyetértésével, valamennyi európai nemzet tanúskodása és beleegyezésével valósult meg. És e jog végrehajtása mindörökre megváltoztathatatlan és visszavonhatatlan. Václav Kopecký elvtárs beszéde végén felhívta a jelenlevőket, .hogy a június 12-i választásokat nagy, politikai, manifesztáclós aktus megvalósításaként vegyék, amellyel a nép legfelsőbb alkotmányos jogát gyakorolja. Ezzel kapcsolatban beszéde végén Kopecký elvtárs a következőket mondotta: „Nem akad olyan ember hazánkban, aki ne élne e szuverén jogával, ne teljesítené e szent kötelességét. Jöjjenek el választani mindnyájan, öregek, /felnőttek és fiatalok, férfiak, nők, valamennyi polgár politikai meggyőződésére való tekintet nélkül, vallásos meggyőződésére való különbség, nemzetiségi-e való tekintet nélkül". kemencét. Pártunk Központi Bizottsága az illetékes szervek feladatává tette intézkedések foganatosítását, hogy megjavuljon a kohók vasércellátása. Most valamennyi szervnek feltétlenül a tervezés és termelés következetes felkészülésére, nagyméretű beruházási akciókra kell . figyelmet fordítania, ezenkívül minden téren mozgósítani kell a kohászati berendezések tartalékait. Černík elvtárs kiemelte továbbá, hogy a nagy feladatokra való tekintettel a kohászati iparban továbbra is komoly a helyzet. Véget kell vetni a terv egyenlőtlen teljesítésének és a rohammunkának s lankadatlanul törekedni kell az új munkastílus elérésére. Most a forró nyári hónapok előtt alaposan felül kell vizsgálni valamennyi alapvető berendezés helyzetét és olyan intézkedéseket kell előkészíteni, amelyek biztosítanák a terv egyenletes teljesítését valamenynyi aggregáton és, műszakban naponta, hetente, és havonta, hogy a népgazdaságban s elsősorban a gépiparban ne idézzünk elő komoly nehézségeket. Lényegesen növelni kell a szervező munkát, meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók feladataikat teljesíthessék. A kohászati termelés növelésének csaknem felét a technológiai és műszaki színvonal emelésével kell elérni. Számos aggregát már kiváló világsikereket ér el, de mások még átlagos eredményeket sem. Egyes műszaki intézkedések nagy beruházásoktól függenek, de számos technológiai intézkedés könynyen megvalósítható. Ennek ellenére kevéssé erélyesen és következetesen fognak hozzá e kérdés megoldásához. Černík elvtárs beszédének nagy részét az új alkotmány kérdéseinek szentelte és hangsúlyozta annak alapelveit: a fő gondolat, amely az egész alkotmánytervezetet áthatja, a nép szüntelenül elmélyülő részvétele az államhatalomban, az állam igazgatásában, a gazdasági és kulturális építés irányításában. Ezért pártunk és kormányunk szüntelenül erősíti az ország gazdasági és politikai élete irányításának láncszemeit, amelyek a legközelebb állanak a néphez, amelyek a nép szervei, vagyis lehetővé teszik a dolgozók legszélesebb körű részvételét szükségleteik és érdekeik biztosításában. Az új szocialista alkotmány tervezete kidomborítja a nemzeti bizottságoknak, mint a nép szerveinek feladatát. A nemzeti bizottságok tevékenységének új teret nyitott a CSKP KB határozata a nemzeti bizottságok jogkörének és ama felelősségének bővítéséről, melyet a gazdaság és kultúra fejleszésének irányításáért viselnek. A nemzeti bizottság jogkörének növeléséről hozott határozat azonban holt betű maradna, ha a nemzeti bizottságok munkáját nem hatná át új szellem. Ez azt jelenti, hogy a képviselők s valamennyi munkatársuk a dolgozók legszélesebb körű részvételével, az ő szemük előtt és ellenőrzésük alatt fogják végezni munkájukat, hogy a nemzeti bizottságok választott szervei, plénumai, tanácsai és albizottságai tevékenysége nemcsak határozathozatalból, a kérdéseknek papiroson való elintézéséből áll, hanem politikai-szervező munkára, ellenőrzésre, a széles aktívával vég& zett munkára, a problémáknak közvetlenül az üzemekben, az EFSZ-ekben való megoldására irányul majd. A nemzeti bizottságok gazdag gyakorlati tapasztalatai alapján pártunk Központi Bizottsága elhatározta, hogy alapvetően megváltoztatja a járási nemzeti bizottságok albizottságainak helyzetét és tartalmát. Fontos és döntő tényező lesz, hogy az albizottságok és tagjaik rendszeresen dol- , gozzanak az emberekkel, a problémákat és javaslatokat megtanácskozzák a dolgozókkal, akik számára döntéseiket előkészítik, gyűléseket és bezélgetéseket szervezzenek saját szakaszukon, kezdeményezően megoldják a gyakorlati kérdéseket az ügyek alapos ismerete alapján. A nagy jogkörrel felruházott albizottságok nem helyettesíthetik a nemzeti bizottságot vagy annak tanácsát. Létesítésüknek fő értelme a nemzeti bizottságok aktíváinak kibővítése, a dolgozók legszélesebb tömegeinek bekapcsolása a gazdaság és kujtúra közvetlen irányításába és az állam igazgatásába. Černík elvtárs beszédét a jelenlegi nemzetközi helyzet részletes elemzésével fejezte be. Rámutatott, hogy a mai nemzetközi helyzetben kiemelkedik és egyre nagyobb szerepet játszik a Szovjetunió békés kezdeményezése, amelyet az egész szocialista tábor és a világ valamennyi békeszerető embere támogat. ÜJ SZÖ 2 * 1960. június 11.