Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-04 / 154. szám, szombat

A Csemadok dal- és táncünnepélyének margójára Á Csemadok népművészeti együtteseinek immár hagyományossá válő idei első seregszemléjére Nové Zámkyban került sor. A felszabadulásunk 15. évfordulója jegyében lezajló országos dal- és táneünnepély méltán tükrözte a kenyérgond gyötrelmétől megszabadult, s a hazára talalt dolgozóknak a felemelkedés, a kultúra iránt tanúsított új viszonyát. Sokszor és sokan akadtak, akik a népművészet formanyelvét már rég „elharangozták". Nos, a mostani seregszemle is rácáfolt ezekre. Igaz, sok próbálgatás és találgatás jellemezte éveken át a népművészet felelevenítését, megújhodását célzó mozgalmat, de ha a mostani fellépések tükrében tekintünk erre, bizonyossá válik bennünk a hit, hogy a fáradság nem volt hiába való. Szinte egyöntetű véleményként tudatosodott a mostani dal- és táncünnepélyen is, hogy csoportjaink fejlődésében az út- és formakeresés sokrétűségét ma már kevesebb buktató szegélyezi, s merészebb a mai témák felé fordulás. A csoportok közül elsősorban a Felsőcsallóközi Népművészeti Együttes fejlődése szembeötlő. A bátor kifejezőkészség és a művészi előadás jellemzi táncaikat. Ritkán látni együttest, amely ilyen lelkesedéssel, csupa tűz lendületével annyira eleven erőként hasson, mint ez. A Gyorscsárdás a Szálkái mulatság, a Csallóközi cigánytánc igazán vérpezsdítő, fergeteges tapsot igénylő alakítás. Tehetségük, művészetük tovább mélyül, fokozódik a „Népek barátsága" című táncjátékban, mely a feldolgozás eredetiségével ragad meg. S hogy a népművészet nemcsak a történelmi múlt tudatosítására korlátozódik, ebből is jó iskolát adtak. Az elképzelés és az adottság a népművészeti formakincs ötvözetével méltán dicséri a csoportot, s annak vezetőjét, Sztriezsenec Rudolfot. A tvrdošovcei nyolcéves középiskola tanulóinak Kisszék-tánca, a koloniak Viszik a menyasszony ágyát, a diakovceiek Szövetkezeti zárszámadás és a Dvory nad Zitavou-i tánccsoport Májusfa állítás című tánca ugyancsak jó példa a helyi hagyományok feldolgozására, s a jelen mozdulatokban történő rögzítésére. Fellépésük az igényesség fokozásáról, s a folyvást csiszolódó formakeresésről tanúskodik. Figyelmet érdemlő bemutatkozás volt a Taksonyi majális, a muzslaiak Kukoricafosztása, a Vlčany-i nyolcéves középiskola Libapásztor-tánca és a Jur nad Hronom-i csoport Dohánytermelés című cselekményes tánca. Általában az jellemzi ezeket a csoportokat, hogy a tánc cselekményessé tétele és a formakeresés ma már összhatásában jó úton halad. Az új út keresése természetesen nem egy buktatót rejt magában. A formák harmónikus egysége nem mindig és nem mindenütt a legteljesebb, s nem mindig tükrözi az egységes alkotás jellegét. Az énekkarok fesztiválján öt énekkar szerepelt. Egy gyermek- illetve ifjúsági kórus és három vegyeskar. örvendetes jelenség volt a műsorpolitika eszmei kifogástalansága mellett a jó hanganyag és a tiszta szókiejtés, mely a szólamok tömör, harmónikus egységét adta. A bratislavai magyar tannyelvű tizenegyéves középiskola gyermekkórus — F. Domonkos Mária vezetésével —, az igényes kidolgozás és a csiszoltabb hanganyag folytán jobb volt a Nové Zámky-i tizenegyéves iskola Kopasz Elemér vezette ifjúsági kórusánál. Ez utóbbi előadásmódjában némi merevséget, az árnyalatok, hangszínek nem mindig szerencsés megválasztását kifogásoljuk. Ez sem IUjj fi

l

mek meg a „tiszta Heti beszámolónkat a DEFA neglepően jól sikerült alkotásával, jottfried Kolditz FEHÉR VÉR című filmjével kezdjük. Egy kicsit Čapek Fehér kőr-jának modernizált változatára emlékeztet a kitűnő lélekrajzra épülő film: Manfréd von der Lohe őrnagynak, a ^undeswehr nagyreményű tisztjének egyéni tragédiájában rántja le a leplet az atomháború, az örült atomfegyverkezés propagálóiról; végzetes balesetében cáfolja atombomba" elméletének hazugságát. Figyelemre méltó a filmben a környezet jellemzése: még a családi kötelékek is felbomlanak, amikor a lassú atomhalálra ítélt von de Lohe csupán olyan eset marad a háborús körök és a velük egy húron pendülő saját bankár apósa számára is, amelyből a világbéke aktív erői tőkét kovácsolhatnak. Egy másik DEFA-film, Franz Beyer NEHÉZ PRÓBÁ-ja földművesszövetkezeti elnökasszony erős egyéniségét rajzolja meg családi drámájának előterében, s erőssége, hogy időszerű témához nyúl. A háborús témához tért vissza filmjében Ducso Mundrov bolgár rendező az UTOLSÖ LEHELETIG című partizándrámájában. Telt nézőtér előtt már a második hete megy az utóbbi idő egyik legjobb magyar filmvígjátéka, a KÖLYÖK. Szemes Mihály, a magyar rendezőgárda egyik legtehetségesebb fiatal tagja újra bebizonyította rátermettségét a komoly nevelő célzatú, rendkívül . szellemesen és a komikus elemek ügyes érvényesítésével megoldott vígjátékban, melynek sikerét nem utolsó sorban kiváló színészek egész galériája is biztosítja. Dovgany és Kurocskin fiatal szovjet rendezők oklevélszerző alkotása: KÖZÖTTÜNK A TENGER - bizonyos mértékben meglepetés volt. A beteljesült emberi vágy és a be nem teljesült szerelem poétikus ízű története realisztikus keretben. Hősét, aki Eduard Kosman megszemélyesítésében a film legjobban megrajzolt alakja, ellenállhatatlan vágy vonzza a tengerre, amit kedvese nem tud megérteni. Viszont amikor évek múlva találkoznak, a magát időközben egy halászhajó kapitányává felküzdő Andrej boldogtalan asszonyt lát viszont, mert a meggondolatlanul férjhez ment Marina (Ligyi ja Spara partneréhez méltó alakítása) nem tudta eltemetni első nagy szerelmét. Bátor vállalkozás volt a fiatal Vlagyimir Szkujbin második filmje, Pável Nyilin megfilmesített elbeszélése a KEGYETLENSÉG. Művét maga a Töröcsik Mari, a nagysikerű Kölyök főszereplője. csökkentheti lényegesen az igényes, sok gondot megkívánó munka értékét. „Üj dalt zeng ma mező és a rét" — szárnyalt a štúrovói járás tanítói vegyeskara előadásában Liszt: Ünnepi dala. A Lengyelfalussy Miklós vezette énekkar megfelelő hangorgánumával és a részletek arányos kidolgozásával megérdemelt sikert aratott. Eredményes volt a Nové Zámky-i Csemadok énekkarnak, valamint a szimői énekkarnak a fellépése Kopasz Elemér, illetve Trelaj Géza karmesterek vezetésével. Megkapó élmény volt hallani az egyszerű emberek ajkáról felcsendülő dalokat, s ugyanakkor látni a fegyelmezettséget és az odaadást, amelyre a művészet kötelezi őket. Az említett kórusok kiállták a próbát összkar formájában is. A mintegy 200-tagú kar ajkán — Szíjjártó Jenő vezetésével — felcsendülő dalok méltán keltettek kellemes, élménytnyújtó benyomást. A szereplő zenekarok közül Sárközi Ferenc és Pepes Sándor zenekara aratott sikert. Kár, hogy az előadóművészetet mindössze két szám, Czibulkáné és Nagy Jenő fellépése — akikben kitűnő szavalőkat ismerünk — képviselte. Gazdag élményt jelentett a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága Magyar Népművészeti Együttesének egész estét betöltő bemutatkozása. Az öt éve fennálló együttes fejlődése szembeötlő. Művészetének nemes veretűsége a „Hej halászok" és a „Feketekői kastély" című táncokban s a kórus felcsendülő, szívet gyönyörködtető hanghatásában domborodik ki a legjobban. A hazai táj népművészeti kieseinek gazdagságát a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesületének vendégszereplő medzilaborcei „Verhovina" együttese, valamint a Lengyel Dolgozók Kultúregyesülete karvinai szervezetének „Górnik" nevet viselő népi együttese éppúgy tanúsította, mint a komárnói hajógyár „Dunaj" együttesének fellépése. A népművészeti együttesek seregszemléjének „küldetéses parancsa": teljes szépségében tovább fejleszteni a népi kultúra kimeríthetetlen kincseit, tele marékkal meríteni jelenünk életadó zuhatagából, s fogékonynyá tenni a lelkeket az egyetemes, oszthatatlan szocialista kultúra évülhetetlen értékeinek befogadására. Az élet anyagi és szellemi javait teremtő dolgozó ember ma már nem a „szépség koldusa". Tehetsége, szelleme, igazi humánuma teljességgel kibontakozhat a szocializmus, a kommunizmus feltáruló tájain. S nincs, nem lehet nemesebb kötelessége a népművészet elkötelezettjeinek, mint ezt az ügyet szolgálni. FÖNOD ZOLTÁN j Jelentős politikai kiadványok ^ Hazánk felszabadulásának 15. év- talmát kifejezi. De nemcsak doku> fordulója alkalmából több jelentős mentumgyűjteményt kap az olvasó i politikai mű jelent meg cseh nyelven, kezébe, e könyv felvillantja a látoS az Állami Politikai Könyvkiadó gon- gatás olyan eseményeit is, amelyek ^ dozásában, amelyek értékes anyagot alkalmasak rá, hogy felidézzék ennek ^ szolgáltatnak mindenkinek, aki mé- a felejthetetlen körútnak a hangu^ lyebben kíván behatolni hazánk tör- latát, azt a baráti fogadtatást, amelyfc ténetének tanulmányozásába. Š VÁCLAV KOPECKÝ: ^ A Csehszlovák Köztársaság és ^ Csehszlovákia Kommunista Pártja | (ČSR a KSČ) ^ c. könyve 477 oldalon foglalkozik a ^ Csehszlovák Köztársaság, valamint a fc CSKP harcával a szocialista köztár^ saságért. A szerző több mint 40 éven ^ át, 1918-tól a mai időig vezeti az ol^ vasót forradalmi történelmünkön ke^ resztül. Bemutatja az önállósági tö^ rekvéseket, a szociáldemokrata bal^ oldal, a CSKP 20 éves küzdeftnét a i fasizmus ellen, a köztársaság védel^ méért. További fejezetekben a mün^ cheni diktátumot, a csehszlovák bur^ zsoázia árulását, valamint a CSKP ^ harcát a hitlerista megszállók és a i oTinváií fasiszták ellen mutatja be. ben a szovjet kormányfőt Franciaországban részesítették. J. A. KRIVELJOV: KÖNYV A BIBLIÁRÓL Ezzel a könyvvel az olvasó olyan munkát kap a kezébe, amely a bibliai legendákat a tudományos elemzés módszerével alapos vizsgálat alá veszi. A szerző egységbe foglalja a Biblia tudományos kutatásának eddigi eredményeit, s annak marxista elemzését nyújtja. Szembeállítja a Biblia állításait a történettudomány, az archeológia és etnográfia, a természettudományok és a materialista történetszemlélet eredményeivel, tételeivel, s ezeknek a tudományoknak az alapiján sorra dönti meg azokat. Feltárja a Biblia szövegében, következésképpen az egyház tanítás᧠beszámol a Szlovák Nemzeti Felkelés ő ^ néhány mozzanatáról, a Košicei Kor^ mányprogramról, a felszabadulásról, i majd a nemzeti és demokratikus, va§ lamint a szocialista forradalomról. ^ Érdekes részleteket ismerünk meg a ^ reakciós miniszterek Nyugatra való ^ szökéséről 1948-ban, ideológiai és fc kulturális problémákról, az írószövetfc - .. , í..íi - _ ,.í_::i i— a alantas ösztöneire épít. Hiszen a felebaráti szeretet, a könyörületesség és a „ne állj ellen a gonosznak" (Máté evangéliuma) ismert bibliai tanításokkal szemben ott állnak a Biblia alakjainak Isten sugalmazásából elkövetett kegyetlen tettei, a testvérgyilkosságok, s a „gonosznak", a Biblia tanítását kétségbevonó személyeknek š ség II. kongresszusáról és végül ha- kíméletlen üldöztetése és megsemmifc :-u-i._ x-s.í-A.si sítése... Kriveljov könyve, amely a tudományos ismeretterjesztés példaképének § zánk szocialista építéséről. B. LASTOVIČKA: a i A háború idején Londonban. Küzdetekinthető, komoly mindazoknak, akiket segítséget ad érdekel a val| lem az új Csehszlovák Köztársaságért läs a vaUá

s' történetének pro

blémáS1939-1945 (V Londýne za valky. j

a - legyenek azok hívők vagy ateis* Zápasy o novou ČSR 1939-1945) «—-- ^ c. könyve 616 oldalon szintén értékes ^ anyagot szolgáltat a második világ^ háború idejéből. A szerző az emig^ rációban maga vett részt fontos meg^ beszéléseken. Leleplezi Beneš és a ^ burzsoá emigránsok szerepét és így S jobban megérti az olvasó a CSKP útí törő munkáját a nemzeti felszabadító ^ mozgalomban. A mű bemutatja a ha^ ladás és a reakció küzdelmét a há^ borús években és sok eseményt a ^ szerző saját élményei és emlékei § alapján világít meg. § S ČESTMlR CISAfi: szerző ültette át a film nyelvére, s az a benyomásunk, hogy a forgatókönyben nem tudta oly színesen megrajzolni hőseit, mint az eredeti elbeszélésben. A polgárháborút követő mozgalmas időszakban, 1923-ban játszódik le a történet, amikor a belső ellenség tovább nyugtalanította az erősödő fiatal szovjet állam lakóinak életét. Lelkes komszomolisták, a holnap úttörői vették fel a harcot — rendfenntartó alakulatokba tömörülve — a különböző rablóbandák ellen. Veniamin Malisev is egyike volt a lelkes komszomolistáknak, akik sokáig nem tudtak a hírhedt Voroncov bandafőnök nyomára akadni. A kommunizmus ügyéért végtelenül lelkesedő, a szovjetekhez és a néphez izzig-vérig hű ifjú kommunista tudatosította hivatását: harcolni és nevelni, akit lehet, jó útra téríteni. Megalkuvást nem ismerő egyénisége súlyos lelki dilemmájában is felülkerekedik: Malisev öngyilkos lesz, mert felettese korlátoltsága miatt nem válthatja be adott szavát: nem tudja biztosítani a megígért bántatlanságot a jó útra térő Lazar Baukinnak, aki kezére keríti Voroncovot. Nagyjából ez a történet meseszövése. A színesebben vagy szürkébben megrajzolt típusok közül kettőt kell bemutatnunk: magát Malisevet, akit emberré, kemény férfivé edzett a harcok vihara, alakoskodást és hamisságot nem ismerő szovjet emberré, aki inkább „életét tagadta meg, mint önmagát". Georgij Jumatov alakításában Nyilin regényhőse kél életre, lebilincselőn és megragadón. A másik érdekesen megrajzolt egyéniség Lazar Baukin figurája, mely Borisz Andrejev megszemélyesítésében Malisev alakjánál is kifejezőbb. A haramiává lett muzsiknak azt a sunyi, nehezen gyúrható, de nem elveszett fajtáját képviseli, mely még idejében jó útra téríthető. Baukin alakja vitathatatlanul Borisz Andrejev érdeme, s haramia múltját feledtetve további sorsa miatti szánalommal és részvéttel párosult rokonszenvet vált ki a nézőben. Ĺ. L. Mikszáth Kálmánra emlékeztek Mikszáth Kálmán halálának 50. évfordulója alkalmából a Szlovák írók Szövetsége 1960. június 1-én a Rimavská Sobota-i Járási Nemzeti Bizottság nagytermében Mikszáth Kálmán emlékestet rendezett. Az ünnepi összejövetelen a Magyarországi írószövetség képviselőiként Illés Béla, Király István és Dér Endre, a Szlovák írószövetség képviselőiként Juraj Špitzer, Ľudo Zúbek, dr. Sas Andor, Bábi Tibor, Gyuresó István, Dobos László és dr. Turczer Lajos jelentek meg. A magyar kritikai realizmus nagymestere tiszteletére rendezett emlékünnepélyt Éliás József, a Rimavská Sobota-i Járási Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg. Utána Juraj Špitzer szlovákul, Illés Béla és dr. Sas Andor magyarul mondott mélyen szántó, értékes gondolatokat felvető, nagy tetszést aratott etnlékbeszédet. Az ünnepi beszédek elhangzását színvonalas kulturális műsor követte, amely során František Zvarík, a bratislavai Nemzeti Színház operaegyüttesének tagja. Eugen Suchoň, Örvény című operájából az öreg Štelina dalát énekelte Klára Havlíková zongorakísérete mellett. Hilda Michalíková, a martini Hadsereg Színház tagja, Mikszáth Különös Házasság című regényének egy részletét szlovákul, Nagy Jenő, a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének dolgozója Mikszáth Kálmán a Kaszát vásárló paraszt című elbeszélését pedig magyarul adta elő művészien, mindenki tetszését megnyerően. A rövid, de minden tekintetben értékes, sokat mondó kulturális műsor befejező számaként František Zvarík énekelt Bartók Béla feldolgozású magyar és szlovák népdalokat. A baráti légkörben lezajlott Mikszáth ünnepélyt a nagy író müveiből és kézirataiból álló kiállítás egészítette ki. A rendkívül értékes dokumentumok között láthattuk az 1861—62-es és az 1862—63-as iskolai évekből származó önképzőköri aranykönyvet, benne Mikszáth Kálmánnak, mint a rimaszombati gimnázium tanulójának első Irodalmi próbálkozásalt. A jelenleg a Rimavská Sobota-I TIzenegyéves Magyar Tannyelvű Középiskola tulajdonában lévő aranykönyvekben Mikszáth Kálmán első versei és iskolai dolgozatnak szánt első elbeszélései találhatók. A Szlovák írók Szövetsége a jól sikerült Mikszáth-esttel méltón adózott Mikszáth Kálmán emlékének. <b) c Az évekkel nőttünk (S Iéty jsme rostli) , könyvében áz utolsó 15 év törté^ nelmi eseményeiről számol be. Egy^ szerű szavakkal mondja el dolgozóink & millióinak önfeláldozó munkáját és & hősi harcát, melyet a CSKP vezetéséí vei vívtak és hazánkat hatalmas gaz^ dasági fejlődéshez és kulturális fel^ virágoztatáshoz, a nép magas életfc színvonalához vezették, o KAREL BARTOSEK: A prágai felkelés 1945-ben (Pražské povstání 1945) | c. könyve az első részletes és kime& rltő ismertetés a prágai májusi for% radalomról. A könyv részletes tér§ képeket és fényképeket is tartalmaz. ^ Bemutatja a különféle burzsoá ellen§ állási csoportok, valamint a kommu^ nista és proletár felkelők munkáját, ^ a nacionalisták taktikáját és a szövet& ségesek közötti viszonyt. Pontosan ^ ismerteti a szovjet hadsereg felmen^ tési hadműveleteit. A könyv a Naše ^ vojsko és a Fasisztaellenes Harcosok ^ Szövetsége közös kiadásában jelent S meg 251 oldalon. c _ i. ták — abban, hogy megértsék a bibliai legendák valódi értékét a modern tudomány eredményeinek fényében. SZ. I. TYULPANOV: AZ IMPERIALISTA GYARMATI RENDSZER ÉS FELBOMLÁSA Sz. I. Tyulpanov bemutatja a gyarmati rendszer kialakulásának történetét. Külön elemzi az egyes gyarmati országok fejlődését, illetve az egyes gyarmatosító hatalmak politikáját a kapitalizmus — ezen belül főleg az imperializmus — különböző fejlődési szakaszaiban. A legnagyobb figyelmet a szerző a gyarmati rendszer felbomlási folyamatának részletes bemutatására fordítja. Igen érdekesen világítja meg a gyarmatosítás új módszereit. Érthetővé teszi az összefüggést a gyarmati népek szabadságharca és a nemzetközi osztályharc, a gyarmati rendszer felbomlása és általában a kapitalista társadalmi rend egyre közeledő, elkerülhetetlen pusztulása között. A mű tömör, mégis közérthető stír lusú; alkalmas arra, hogy kézikönyvül szolgáljon mindazoknak, akik ezzel a problémával behatóan kívánnak foglalkozni. A fent ismertetett három mű a Kossuth Könyvkiadó magyar nyelv,u kiadványa. IHimmillMHHIHIIIHIIIIIIHIIItHttltNNtfl HRUSCSOV FRANCIAORSZÁGBAN | § Hruscsov elvtárs franciaországi ^ látogatásáról, 1960 tavaszának legje^ lentősebb nemzetközi eseményéről, a ^ csúcsértekezlet nyitányáról szól ez a ^ könyvecske. ^ Egy amerikai televíziós riporter ki| számította, hogy a szovjet kormányfranciaországi látogatásának eseŠ fő ^ ményeit húsz országban legalább há^ romszáz millió TV-néző követte fi^ gyelemmel, és semmiképp sem túli zás az a megállapítás, hogy az egész ^ nemzetközi közvélemény is hasonló^ képpen cselekedett. ^ Hruscsov elvtárs franciaországi lá^ togatásának hivatalos közleményeit, i a meghívástól a zárókommünikéig, a ^ szovjet kormányfő és a francia állam^ férfiak legfontosabb beszédei, a fo$gadásokon elhangzott pohárköszön^ tők, a sajtóértekezletek nyilatkozatai, ranzsa felvételén N. Tomszkijt, a Szov^ k-órHécoi 6c S7 plViann^ntf- válac7rtk iptiinió nom-zíiH míiupc7pí Inŕhnŕíiilr Moszkvában megtartották a képzőművészetek hetét. Ennek keretében a festő- és a szobrászművészek számos vitabeszélgetést folytattak a dolgozókkal az Uzeml klubbokban és más kulturális intézményekben. V. Lag^ kérdései és az elhangzott válaszok § — egyszóval mindaz megtalálható itt, ami ennek az útnak lényegét és tarjetunió nemzeti művészét láthatjuk, akit műtermében felkereste az érdeké lodök egyik csoportja. ÜJ SZÖ 2 * 1960. június 5.