Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-12 / 131. szám, csütörtök

A. A. CROMXKÓNÄK a Szovjetunió külügyminiszterének sajtóértekezlete Moszkva (ČTK) — Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere a szovjet és külföldi újságírók május tl-i moszkvai sajtóértekezletén nyilatkozott a kémtevékenységet folytató repülőgépnek a Szovjetunió légiterébe történt behatolásával kapcsolatban. A sajtóértekezletet Moszkvában, a Makszim Gorkijról elnevezett parkban tartották, ahol kiállították a Szverdlovszk mellett lelőtt amerikai repülőgép roncsait. Egy órával az értekezlet előtt a Moszkvában akkreditált diplomaták tekintették meg az amerikai repülőgép roncsait, a készülékeket és az amerikai kémszolgálati felszerelést. ANDREJ GROMIKO kijelentette, hogy a provokációt olyan repülőgép követte el, amelynek állandó támaszpontja a ' Szovjetunióval szomszédos Törökország területén van. Az amerikai katonai légierők ezen agresszív akciójában Törökországon kívül Pakisztán is részt vett, amelynek területéről a repülőgép a Szovjetunió légíterébe behatolt, valamint Norvégia is, ahol a repülőgépnek feladata teljesítése után le kellett volna szállnia. Andrej Gromiko kijelentette továbbá, hogy a rendelkezésre álló adatok senkit sem hagynak kétségben aziránt, hogy a felelős amerikai szervek, amelyek a repülőgépet a Szovjetunió légiterébe küldték a békét veszélyeztető célzattal jártak el. Gromiko hangsúlyozta, hogy a négyhatalom csúcsértekezletének összehívása előtt végrehajtott agresszió szervezőit „a megdönthetetlen tényekkel falhoz szorították". Az USA külügyminisztériumának azon hazug állítása, hogy az a hivatal, amely a katonai repülőgépet kiküldte, csupán a szovjet-török határ térségében uralkodó időjárás iránt érdeklődött volna, kitalálóinak fejére csak szégyent zúdított. A Szovjetunió külügyminisztere hozzáfűzte, hogy az USA külügyminisztériumának május 7-i nyilatkozatát a szovjet kormány az USA kormányához intézett jegyzékében kellőképpen értékelte. Most hozták nyilvánosságra az USA harmadik hivatalos nyilatkozatát ebben a kérdésben — Herter államtitkár kijelentését. Nyilatkozatának jellemzésére a cinikus szó nagyon enyhe volna. Herter kijelentése ismét azt bizonyltja, hogy más államok határainak és szuverenitásának megsértése a kémszolgálat és kártevékenység, az USA-ban állampolitikává váltak. Gromiko ezután utalt arra, hogy a jelenlegi nemzetközi jog legfontosabb elveinek egyike az állam területének, felségvizeinek és légiterének sérthetetlensége, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog szempontjából az amerikai repülőgép behatolása a Szovjetunió térségébe „agresszív cselekedet". Adott esetben arról van szó, hogy az USA katonai repülőgépei szándékosan szegték meg a Szovjetunió területi sérthetetlenségét. Más államok területi sérthetetlenségének provokatív megsértése anynyit jelent, mint játszani a tűzzel, amely a háború peremén táncolás legveszedelmesebb módjainak egyike. Az úgynevezett hívatlan vendégeket „úgy fogjuk fogadni, mint ahogyan a szovjet nép mindenkor fogadta az agresszorokat". Azoknak a repülőgépeknek, amelyek megkísérlik, áthatolni határainkon, csupán roncsai maradnak. Azok, akik területüket átadják a határainkat megsértő repülőgépek támaszpontjai számára, legyenek tudatában annak a ténynek, hogyha hasonló provokációk ismétlődnek, a Szovjetunió elpusztítja e támaszpontokat. Gromiko megdöntötte az USA államtitkárának azon állításét, hogy az amerikai repülőgépek provokatív behatolása a Szovjetunió légiterébe nem befolyásolja kedvezőtlenül a csúcsértekezletet. „Azt lehetne gondolni, hogy az államférfiak a csúcsértekezlet feladatát nem az időszerű nemzetközi problémák megoldásában, hanem abban látják, hogy arról tárgyaljanak, hogy az értekezleten képviselt államok milyen legtökéletesebb kémkedési módszereket fognak egymás ellen érvényesíteni, és egyáltalán milyenek lesznek a leghatékonyabb eszközök arra, hogy még jobban elidegenedjenek egymástól és még jobban kiéleződjék a nemzetközi helyzet." A Szovjetunió „őszinte szívvel, jó szándékkal megy a párizsi csúcsértekezletre és megtesz minden tőle telhetőt, hogy hozzájáruljon a kölcsönösen elfogadható megegyezéshez". Az értekezlet sikere természetesen nem csupán a Szovjetuniótól függ. Gromiko miniszter ezután a szovjet és külföldi újságírók kérdéseire válaszolt. Arra a kérdésre, mit tesz a Szovjetunió, hogy biztosítsa magát az amerikai repülőgépek provokációs berepülései ellen más országok területéről, a miniszter így válaszolt: A szovjet kormány őszintén reméli, hogy az illető államok abból, ami a legutóbbi amerikai repülőgéppel történt, levonják a helyes következtetéseket, és tárgyilagosak lesznek. A szovjet kormány — hangsúlyozza Gromiko — nem szándékozik olyan intézkedéseket foganatosítarii, amelyek bonyolulttá tennék a helyzetet. Azonban, ha egyes államok folytatnák a provokációkat, vagyis megengednék, hogy támaszpontjaikról repülőgépek szálljanak fel területünkre, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz — amint azt Hruscsov elvtárs mondotta —, e támaszpontokat megtámadni. ,tt Arra a kérdésre, hogy mikor és hol fognak ítélkezni Powers pilóta fSlött, Gromiko azt válaszolta, hogy a vizsgálatot még nem fejezték be, és e kérdésről majd azután döntenek. Ezután Gromiko elvtárstól azt kérdezték, vajon a szovjet kormány megengedné-e repülőgépeinek, hogy az USA és más országok területe íölé repüljenek anélkül, hogy ezeket a légi utakat már előzőleg az illető kormányokkal megbeszélnék? Már maga ez a gondolat — jelentette ki Gromiko — ellenkezik a Szovjetunió politikájával. Az újságírók egyike felvetette ezt a kérdést: Mivel Herter, az USA államtitkára kijelentette, hogy minden állam folytat kémtevékenységet, van-e a Szovjetuniónak kémszervezete? Gromiko miniszter azt válaszolta, hogy Herter Washington szerint Ítéli a többi államot is. Ez súlyos hiba — hangsúlyozta Gromiko. Az USA kormányának a „nyílt égre" vonatkozó javaslatai — mondotta Gromiko —, megfelelnek az amerikai katonai kémszolgálat érdekeinek. Gromikő kifejezte azt a nézetét, hogy a Nyugaton ma kevesebben vannak azok, akik rokonszenveznek ezzel az amerikai javaslattal. A Szovjetunió nem fogadhatta el az USÄnak „nyílt égre" vonatkozó javaslatát. Az ég a Szovjetunió felett zárt és továbbra is zárt marad. Gromiko ezután több kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az USA lakosságának széles rétegei elítélik az amerikai agresszív cselekedetet és minden indok megvan annak feltételezésére, hogy az amerikai nép java része a csúcsértekezlet mellett, továbbá a meg nem oldott nemzetközi problémák békés megoldása mellett foglal állást. A sajtóértekezleten mintegy 500 szovjet és külföldi újságíró vstt részt, Ny. Sz. Hruscsov az amerikai repülőgép roncsainak kiállításán Moszkva (ČTK) — Moszkvában, a Kultúra és Pihenés Parkjában megtartott sajtóértekezlet után Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke megtekintette a május elsején a Szovjetunió területe fölé behatolt amerikai repülőgép roncsait. Óriási érdeklődés a moszkvai csehszlovák kiállítás iránt Moszkva (ČTK) - „Tíz kéz nyúlt egyetlen belépőjegy után, amelyet egy idősebb polgár kínált eladásra, aki nyilvánvalóan valakivel együtt akarta a kiállítást megtekinteni. A bejáratnál több száz ember tolongott, akik meg voltak győződve róla, hogy még aznap sikerül megtekinteniük a „Csehszlovákia 1960" kiállítást - e szavakkal kezdte a TASZSZ tudósítója közvetítését a szokolnyíki parkban rendezett kiállításról, amelyet a szovjet hírügynökség a világ minden tájára sugárzott. 5 EZER BELÉPŐJEGY EGY ŐR A ALATT Több tízezer belépőjegyet rövidesen szétkapkodtak. Az az ötezer belépőjegy, amelyet reggel a pénztárnál adnak el, egy óra alatt elkel. A látogatók tömege úgy hat, mint egy emberfolyam. A bejáratná! elhelyezett számológép pereg, mint az ördög motolla. Egy pillanatra sem áll meg, és a legközelebbi órákban a számtábIa az ötszázezredik látogató megérkezését mutatja. FEL MILLIÓ LÁTOGATÓ 9 NAP ALATT A látogatók igényesek — városukban a legutóbbi kéthárom évben sok külföldi kiállítást tekinthettek meg. Az első 9 nap múltán bátran ki lehet jelenteni, hogy a látogatók teljes mértékben elégedettek. Ezt bizonyítják a látogatók könyvében látható bejegyzések, melyeknek száma már több, mint másfél ezer. A NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS VALAMENNYI KIÁLLÍTÁSI szakértők dicsérő TÁRGY IRÄNT szavai és az egyszerű munkások elismerő bejegyzései l kások csupán ezt írták a könyvbe: „Az egyaránt a nagy sikerről tanúskodnak. I önök kiállítása — egyszerűen knokautoltt Szergej Melihov és Szergej Grankin mun- | az amerikai kiállítást". A csúcsértekezlet előtt Párizs (ČTK) — Párizsban lázasan folynak az előkészületek a csúcsértekezletre. A nyugati államok szakértői — a leszerelésről tárgyaló tízhatalmi bizottság tagjai csütörtökön tartják a Nyugat képviselőinek első killönértekezletét. Ezt követi szombaton, május 14-én az USA, NagyBritannia, Franciaország és Nyugat-Németország külügyminisztereinek összejövetele. Vasárnap, május 15-én Eisenhower, az USA elnöke, de Gaulle francia elnök, Macmillan angol miniszterelnök és Adenauer nyugatnémet kancellár ül össze tanácskozásra. A csúcsértekezlet hétfőn, május 16-án délelőtt 10 órakor kezdődik az Elysée palotában, a francia köztársasági elnök székházában. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Eisenhower az USA elnöke, de Gaulle francia elnök és Macmillan angol miniszterelnök délelőttönként ülnek össze tolmácsaik jelenlétében. Délután a külügyminiszterek és a vezető államférfiak folytatnak majd megbeszéléseket. Az USA külügyminisztériumának sajtóértekezlete Miért ellenzi Bonn a békeszerződést Washington (ČTK) — A» USA külügyminisztériumának május 10-i sajtóértekezletén kizárólag annak az amerikai repülőgépnek az esetével íoglslkoztak, amelyet a Szovjetunió területe fölött lelőttek. A tudósítók arra kérték Whitet, a2 USA külügyminisztériuma sajtóosz'.ályának vezetőjét, nyilatkozzék Ny. Sz. Hruscsov figyelmeztetéséről ama államokhoz, amelyeknek területéről amerikai kémtevékenységi légiutakat végeznek a Szovjetunió területe felett. White válaszában azt állította, hogy ezeket az államokat „nem terheli felelősség a közelmúltban lezajlott incidensért." A sajtófőnök megkísérelte, hogy az amerikai provokácii segítőtársaihoz intézett szovjet figyelmeztetést „a kis államok megfenyegetésének" tüntesse fel. A szovjet figyelmeztetéssel kapcsolatban feltett többi kérdésre adott válaszában az USA külügyminisztériumának képviselője az USA és szövetségesei közötti sokoldalú és kétoldalú egyezményekre hivatkozott. Az USA Kommunista Pártja titkárságának nyilatkozata New York (ČTK) - Az USA Kommunista Pártjának titkársága május 11-én nyilatkozatot közölt az amerikai katonai repülőgépnek a Szovjetunió légiterébe történt agresszív behatolásával kapcsolatban. A nyilatkozatot Gus Hall, a párt főtitkára írta alá. CSOU EN-LAJ, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke május 11én megkezdte tárgyalásait Fam Van Dong-al, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével. (ČTK) LONDONBAN május 10-én sajtóértekezlet volt, amelyen a Délafrikai Unióban élő bennszülöttek politikai pártjainak képviselői nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a délafrikai kormány politikája a bennszülött lakosságtól megtagadja alapvető létjogait. (ČTK) VARSÓBAN május 11-én kezdődött a teológusok nemzetközi tudományos értekezlete, amelyen a lengvel szakembereken kívül Belgium, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Svédország képviselői vesznek részt. (ČTK) A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az amerikai repülőgép légiútja a Szovjetunió területe felett mindenütt felháborodást keltett. Az amerikai népet rendkívül nagymértékben nyugtalanítja az, hogy e szégyenteljes incidens a csúcsértekezlet előestéjén történt. Zsákutcában „a közös piac" képviselőinek értekezlete Luxemburg (ČTK) — A nyugat-európai „közös piac" minisztereinek keddi gyűlése 18 órás csaknem szakadatlan tanácskozás után zsákutcába jutott. Az eredménytelenség oka a Hollandia és Nyugat-Németország közötti ellentél a mezőgazdasági termékek kérdésében Hollandia mint túlnyomó részt mezőgazdasági állam azt kívánja, hogy „a közös piac" bekapcsolódása nemcsak az ipari, (íanem a mezőgazdasági termékekre lí vonatkozzék. A nyugatnémet kormány azonban elutasító álláspontot foglal el mert fél a holland mezőgazdasági termékektől a nyugatnémet piacon. A miniszterek éjfél után 4 órakor eredmény nélkül abbahagyták az ülést és a következő értekezletet május 12-re tűzték ki, amikor Brüsszelben jönnek össze PÄRIZSBAN már minden készen áll: a tanácstermek, a tolmácsok és az újságírók. Egy lényeges dolog azonban még hiányzik, mégpedig a nyugati hatalmak és elsősorban a bonni kormány javaslata a csúcsértekezlet egyik legfontosabb kérdésének megoldására, a német békeszerződés megkötésére. Adenauer kormánya ez irányban minden szovjet javaslatot elutasított. Sértő és fennhéjázó módon figyelmen kívül hagyta a Német Demokratikus Köztársaság kezdeményező lépését: Walter Ulbrichtnak. Adenauer kancellárhoz intézett januári levelét, a Német Demokratikus Köztársaság február 10-i kormánynyilatkozatát, Ottó Grotewohlnak március 25-én a nyugatnémet kancellárhoz intézett levelét, valamint „a német nép ter£vét". A közvélemény nyomására a Nyugaton mindenütt lemondanak a régi dogmákról. Csupán Adenauer kancellár ragaszkodik makacsul a tíz évvel ezelőtt űzött politikájához. % És vajon hogyan fest ez a politička? A kancellár e politikát így szövegezi: „A szabadság visszaszerzése azon népmilliők számára,, akik 1945 óta a szovjetorosz idegen uralom alatt élnek. Fájdalmasan érint bennünket, hogy azon célunkat, hogy kivívjuk a szovjet övezet határai mögött élő barátaink és rokonaink számára a szabadságot, még mindig nem értük el... Azonban egy szép napon az önrendelkezési jog érvényes lesz Közép-Európában is". így tehát néhány mondatban felvázolta az új nyugatnémet imperializmus egész rablőprogramját: felforgatni az országokat Nyugat-NéJmetország határaitól Keletre, visszajállítani az imperialista III. birodalmat. Ez pontosan ugyanaz, csak más feltételek között, amit Hitler kancellár mondott Konrád Adenauer kanÝcellár előtt. Még kifejezéseik is azoľinosak. Adenauer cikkének ez a címe: "^A Kelet fenyegetése", Szinte hihetetlen, de valóság, hogy 15 évvel Hitler után a német imperializmus kancellárja ismét a Szovjetunió térképére mutat és őrjöngve kiáltja: „Minket keletről fenyeget a vörös veszedelem, fel kell szabadítanunk testvéreinket a bolsevikok járma alól!" Még annyi fáradságot sem vesz, hogy új kifejezéseket keressen. Teljesen világos, hogy az Adenauerklikk miért nem akar a békeszerződésről beszélni. Hiszen a békeszerződésnek szavatolnia kellene azt, hogy a német imperializmust nem újítják fel. A nyugatnémet revansizmus azonban ennek az ellenkezőjét akarja: az imperialista III. birodalom felújítását, az európai határok megváltoztatását, a szovjet zóna területének „felszabadítását". Ezt nem mi mondjuk, hanem Adenauer, az emiitett cikkben. A BONNI REVANSPOLITIKA egyik kiindulópontja a Német Demokratikus Köztársaság el nem ismerése. Adenauer kormánya az NDK elleni gyűlöletében esztelen szélsőségekre ragadtatja magát. A bonni külügyminisztérium még mindig ragaszkodik az úgynevezett Hallstein-doktrinához, amely nevetséges a nemzetközi kapcsolatok terén. E doktrína szerint a nyugatnémet kormány nemcsak nem ismeri el a Német Demokratikus Köztársaságot, hanem azokat az államokat sem hajlandó elismerni, amelyek a Német Demokratikus Köztársasággal normális diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn. így például, amikor annak idején Jugoszlávia diplomáciai kapcsolatokra lépett az NDK-val, a bonni kormány azzal „büntette" Jugoszláviát, hogy megszakította vele a diplomáciai kapcsolatokat. A Hallsteindoktrina szerint a Német Szövetségi Köztársaság eddig nem kötött diplomáciai kapcsolatot Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Megmutatkozott tehát, hogy ez a doktrína sajnos nemcsak nevetséges, hanem veszedelmes is. A bonni revansisták a doktrína alapján tulajdonképpen Lengyelország és Csehszlovákia határait sem ismerik el. Egyáltalán nem véletlen az a tény, hogy Nyugat-Németországban egyetlen hivatalos térkép — beleértve az iskolai atlaszokat is —, sem tünteti fel az igazi közép-európai határokat, hanem Németországot „a III. birodalom határai között ábrázolja. E térképen a Német Demokratikus Köztársaságot „szovjet megszállási övezetként," Lengyelország és a Szovjetunió nyugati részét „idegen igazgatás alatt álló német területként" tünteti fel. A NYUGATNÉMET REVANSISTÁK egész egyszerűen a jelenlegi középeurópai helyzetet ideiglenesnek tartják, amelynek „egy napon" meg kell változnia. Az első változás lenne a Német Demokratikus Köztársaság meghódítása. A második változás lenne — Adenauer szerint — azoknak „a felszabadítása", akik most „szovjetorosz uralom alatt kénytelenek élni". Mi azonban még nem felejtettük el, mit jelentett az, amikor Hitler német testvéreit szabadította fel és „Európát a bolseviki veszedelem ellen védelmezte". Az a tény, hogy a hitleri imperializmus újkori követői nem hajlandók felszámolni a háború maradványait, hogy nem akarják aláírni a békeszerződést és ezzel elismerni a jelenlegi európai helyzetet, az új európai háború csíráját hordozza magában. Sajnálatra méltó valóság, hogy a Hitler-ellenes koalíció volt szövetségeseinek bizonyos körei ma is támogatják a nyugatnémet kormány ezen revansista politikáját. Bonnal együtt utasítják vissza a békeszerződés aláírását, bár a nyugati hatalmak a békeszerződéssel nem veszítenének, hanem nyernének. Azonban ezekben az országokban is eoyre jobban erősödik annak felismerése. hogy a bonni militaristák irányvonala veszedelmes a nyugati államokra is, és ezért szükséges gátat vetni ezen irányzatnak. (R. P.) ÜJ SZÖ 3 * 1960. május 10.