Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-09 / 128. szám, hétfő

A SZOCIALIZMUS GYŐZELMET ARATOTT HAZ&NKBAN (Folytatás az L oldalról) nak vezetésével hozzáfogjanak vágyaik és eszméik megvalósításához és hazájukat kizsákmányolók és kizsákmányoltak nélkül, nyomor és munkanélküliség nélkül építsék fel, olyan hazát teremtsenek maguknak, amelyben maga a nép uralkodik. 1945. május 9-e történelmi fordulópont lett nemzeteink fejlődésében, országunk munkásosztályának és egész dolgozó népének életében, mivel az 1945. évi májusi napokban megvetették mindazoknak a győzelmeknek az alapjait, amelyeket a szocialista Csehszlovákia építése során értünk és érünk el. Az 1945 májusa után bekövetkezett hatalmi és társadalmi-gazdasági változások egyre inkább szocialista jelleget öltöttek és még jobban megszilárdították a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmát. Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája, amely céltudatosan a szocializmus építésére irányult, fokozatosan megnyerte a munkásosztálynak, Csehszlovákia népének többségét. A dolgozók egységes akarattal kívántak haladni a szocializmus útján, elszántságukon 1948 februárjában meghiúsult a burzsoázia ellenforradalmi államcsínyje. A reakció fölött aratott februári győzelemmel a munkásosztály pártunk vezetésével végleg megszilárdította politikai hatalmát és az egész dolgozó nép élén hozzáfogott, hogy megvalósítsa a szocializmus építésének fő irányvonalát, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa tűzött ki. Ha összefoglaljuk és értékeljük eddigi utunk eredményeit, teljes joggal állíthatjuk, hogy az elmúlt esztendők során ezt a fő irányvonalat sikeresen valóra váltottuk, és hogy országunkban megoldottuk a kapitalizmusból a szocializmusba vivő átmenet alapvető feladatait. (Taps). Ha ugyanakkor számba vesszük, hogyan teljesítjük Csehszlovákia KomVnunista Pártja XI. kongresszusának határozatait, látjuk, hogy végrehajtottunk már számos politikai és gazdasági intézkedést, amelyek a szocializmus építése befejezésének irányvonalából következnek. Ma már népgazdaságunk valamenynyi szakaszán, tehát a mezőgazdaságban is győztek és megszilárdultak az új, szocialista termelési viszonyok. A szocialista termelési viszonyok győzelme következtében megváltozott társadalmunk osztályösszetétele is. A kizsákmányolókat mint osztályt megszüntettük városon és falun egyaránt. A kizsákmányoló osztályok egykori tagjai túlnyomórészt bekapcsolódtak a munkafolyamatba és jelenleg átnevelődnek. Az állam és a társadalom ügyel arra, hogy semmiképpen sem térhessenek vissza egykori tevékenységükhöz. Ma már nem létezik nálunk az embernek ember által való kizsákmányolása, nincsenek antagonista osztályok és az emberek közötti kapcsolatok kölcsönös elvtársi segítségen és együttműködésen alapulnak. Társadalmunkat a munkásosztály, a szövetkezeti parasztok osztálya és a velük szövetséges dolgozó értelmiség alkotja. Országunkban az uralkodó osztály és a társadalom vezető ereje a munkásosztály, élén Csehszlovákia Kommunista Pártjával. A munkásosztály számbelileg megnőtt, és elmélyült a munkásosztály és valamennyi dolgozó szocialista öntudata. Népi demokratikus államunk sikeresen teljesítette és teljesíti a proletárdiktatúra feladatait. A munkásosztály társadalmi vezető szerepének megszilárdulásával és az ország egész életére gyakorolt döntő befolyásának fokozásával egyidejűleg megteremtjük a legszélesebbkörű szocialista demokrácia előfeltételeit. Az elmúlt időszakot éppen az jellemzi, hogy államunk hatalmi, gazdasági-szervező és kulturális nevelő feladatát a dolgozók egyre szélesebbkörű és közvetlenebb részvételével teljesíti. A marxista-leninista nemzetiségi politika következetes végrehajtásával jelentős mértékben kiegyenlítettük a cseh országrészek és Szlovákia gazdasági és kulturális különbségeit. Nemzeteink, a csehek és a szlovákok testvéri egysége megszilárdult és megbonthatatlan. A további fejlődés során a csehek és a szlovákok két szocialista nemzetként még közelebb kerülnek egymáshoz és még jobban megszilárdul egységük országunk többi nemzetiségének dolgozóival. Szlovákia széleskörű iparosítása, az ipar fejlesztése, a mezőgazdaságban a termelési viszonyok átalakulása és mindenekelőtt az erős munkásosztály létrejötte következtében lényegesen megnőtt Szlovákia népének része a szocializmus építésében és Szlovákia népe a cseh néppel együtt teljes mértékben vállalja a felelősséget azért, hogy Csehszlovákiában felépítjük a szocialista társadalmi rendet. (Taps.) A szocialista termelési viszonyok győzelme, a társadalmunk osztály összetételében bekövetkezett változások, a szocialista országépítés si kerei, amelyek a dolgozókat szemléltetőn meggyőzik a szocialista társadalmi rend előnyeiről és Csehszlovákia Kommunista Pártja politiká jának helyességéről, ez az alap, ame lyen elmélyül népünk politikai és er kölcsi egysége. A városok és falvak dolgozó népe szilárdan összefog a Nemzeti Frontban, amely Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével népünknek a szocialista országépítés feladatai teljesítéséért folytatott igyekezete széleskörű bázisa lett. Csehszlovákia dolgozó népének e szilárd egysége kifejezésre jut abban, hogy a nép egységes, aktív álláspontot foglal el a szocialista országépítés és társadalomfejlesztés valamennyi elvi kérdésével, valamint a világban végbemenő minden fontosabb nemzetközi politikai eseménnyel kapcsolatban. Az elmúlt 15 év alatt — történelmileg nézve ez viszonylag rövid időszak — népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével mélyreható politikai változásokat hajtott végre társadalmunk életének minden szakaszán. A nép akaratából és közös munkájából új szocialista állam nőtt fel, amelyet erős és fejlett gazdaság, nagyfokú fejlett szocialista demokrácia s a lakosságnak példátlanul magas kulturális és életszínvonala jellemez. Ha összefoglaljuk mindezeket az ismérveket, megállapíthatjuk, hogy nálunk immár győzedelmeskedett a szocializmus és társadalmunk már szocialista társadalom. (Hosszantartó viharos taps.) Dolgozó népünk előtt kitárulnak a már szocialista társadalom fejlődésének széles távlatai, a szocialista ember dús és boldog életének távlatai. Megvitatásra az egész nép elé terjesztettük a Csehszlovák Köztársaság új, immár szocialista alkotmányának tervezetét. Egyidejűleg számos intézkedést léptettünk életbe, amelyek nemcsak befejezik országunkban a szocializmus építésének egyik fontos szakaszát, hanem megteremtik további jövendő fejlődésünk előfeltételeit is. Fontos változásokat hajtunk végre az állam területi beosztásában, az irányítás és vezetés munkájában, az államhatalom és állami közigazgatás szerveinek helyzetében és munkamódszereiben. Mindezek az intézkedések oly fontosak, hogy 1945. május 9-e, nemzeteink történetének alapvető fordulópontja, és 1948 győzelmes februárja mellett a mai időszakot előrehaladásunk további szerfölött fontos határkövének mondhatjuk. Dolgozó népünk tudja, hogy az új társadalmi rend építésében valamennyi győzelmét azért érte el, mert bevált vezetője van, Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely munkájában következetesen ragaszkodik a marxizmus-leninizmus tanításához, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a szocializmus építése során elért dús tapasztalataira támaszkodik, s okulást, erőt, a szocializmus és a kommunizmusnak hazánkban is bekövetkezendő végső győzelmébe vetett hitet merít belőlük. (Taps.) Tudjuk, biztonságunk, erőnk és sikereink abból erednek, hogy köztársaságunk a nagy szocialista tábor része, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéhez fűződő testvéri barátságunk és szövetségünk szocialista életünk építésének alapköve. Az elmúlt időszakot a népgazdaság, elsősorban az ipar rohamos fejlődése jellemezte. Bár a tőkés Csehszlovákia a háború előtti években az Iparilag fejlett országok közé tartozott, ipara szerkezetileg és alkalmatlan elosztásával nem felelt meg a szocializmus építése követelményeinek. Ezt az ipart a cseh burzsoázia helyeslésével, a nemzetközi tőkés monopóliumok érdekeinek megfelelően építették és gazdaságilag könnyen sebezhető volt, amit az 1929—1933-as évi gazdasági világválság is megmutatott. A szocialista országépítés ezért megkövetelte, hogy átépítsük iparunkat és messzemenően kiépítsUnk számos egész új ágazatot, elsősorban a nehéziparban. Ez volt első ötéves tervUnk fő politikai és gazdasági célkitűzése. Ma ismét nagyra értékeljük munkásosztályunk, műszaki szakembereink és valamennyi dolgozónk óriási és lelkesült erőfeszítését, amelyre az első ötéves terv feladatainak teljesítéséhez szükség volt. Az első ötéves terv során megvetettük egész népgazdaságunk fejlődésének, a mezőgazdaság szocialista átépítésének, < lakosság életszínvonala állandó emelkedésének biztos alapjait. Iparunk sikeres átépítése és kiépítése az első ötéves terv során lehetővé tette kommunista pártunknak, hogy már a második ötéves tervben fő feladatul tűzze ki a szocializmus anyagi és műszaki alapjainak megteremtését. NépUnk ezt az irányelvet is sikeresen valóra váltja. Az ipari dolgozók szocialista munkaversenyének hatalmas arányú fellendülése következtében sok iparágban túlteljesítik a második ötéves terv feladatait. Az ipari termelés fejlesztési ütemének évenkénti túlteljesítése lehetővé tette, hogy ezekben a napokban teljesítettük a második ötéves terv feladatait, amely 1955-höz képest 54 százalékkal emelte az Ipar termelésének színvonalát. Az ötéves terv utolsó évi feladatának teljesítésével ipari termelésünk színvonala az öt esztendő során kb. 65 százalékkal emelkedik. E tény jelentősége még szembetűnőbb, ha meggondoljuk, hogy a harmadik ötéves terv kiinduló pontjául a háború előtti Csehszlovákia ipari termelésének kereken négyszerese szolgál majd. Ez rendkívUl kedvező előfeltétele annak, hogy viszonylag rövid Idő alatt teljesítsük a szocializmus építése befejezésének feladatait. Iparunk ma már egészen más jellegű és szerkezetű, mint az az ipar volt, amelyet az államosításkor átvettünk. 1937-ben a termelőeszközök termelése az egész ipari termelésnek kereken 49 százalékát tette ki. Gondoljunk arra, hogy a tőkés Csehszlovákia e tekintetben is a világ fejlett országai közé számított. Ez év végén azonban termelőeszközök termelésének aránya már eléri a 60 százalékot Ugyanakkor ez év végén a termelés 1937 hez képest termelőeszközökben eléri a 372 százalékot, a közszükségleti cikkekben a 222 százalékot. Ipari termelésünk gyarapodása csupán az 1960-as évben az 1937-es évi termelésnek 40 százalékát teszt. Tavaly már 10 hét alatt annyi villanyáramot termeltünk, mint az egész 1937-es évben. Az 1937-es év összes termelését tavaly acélban négy és fél hónap, vasban 20 hét, megmunkáló gépekben 10 hét, és traktorokban két és fél nap alatt értük el. A termelőeszközök termelésének elsőrendű növekedése alapján fejlődésnek indultak azt>k az iparágak is, amelyek közszükségleti cikkeket gyártanak dolgozóink részére. 1937-hez viszonyítva például ta valy a kész pamutszövetek gyártása 366 millió méterről 424 millió méterre, a gyapjúszöveteké 33 millió méterről 45 és fél millió méterre, a lábbelié 55 millió párról több mint 87 millió párra nőtt. 1937-ben 14100 motorkerékpárt gyártót tunk, tavaly a robogókkal együtt 188 700at. Az idén élelmiszeriparunk 1937-hez képest összesen 25 százalékkal több húst, 42 százalékkal több finomított cukrot, 332 százalékkal több tejcsarnoki vajat és 53 százalékkal több növényi ételolajat termel. Figyelemre méltó a népi demokratikus Csehszlovákiában Szlovákia gazdasági fej lődése. Jelenlegi ipari fejlettsége, a szlo vákiai dolgozók anyagi és kulturális szín vonala néhányszorosan túltesz a régi Szlovákián. 1959-ben Szlovákia iparában már több mint 370 ezer ddlgozót foglalkoztattak az 1937. évi 102 ezerrel szemben. 1945—1959-ig Szlovákiában 218 új gyárat helyeztek üzembe, 145 üzemet pedig messzemenően korszerűsítettek. Jelenleg Kelet-Szlovákiában sikeresen folyik a kelet-szlovákiai Kohómű nagyarányú építkezése, ez az üzem jelentős mértékben hozzájárul Szlovákia iparosításához és az egész Csehszlovák Köztársaság kohóipari kapacitásának növeléséhez. 1937-hez képest Szlovákiában az elmúlt év végén a villanyáram termelése 9-szeresére, a kőolaj termelése több mint négy és félszeresére, a kénsav termelése hét és félszeresére, a cement termelése ötszörösére emelkedett. Nemzeteink testvéri együttműködését bizonyítja számos szlovákiai nagyüzem építése, például Martinban a J. V. Sztálin Művek, Komárnoban a hajógyár, Žiaron az alumíniumgyár, Bratislavában a Béke-üzem, Humennében a Kaprongyár, a Banská Bystrica mellett Bystrában a cementgyár és számos vízierőmű. Szlovákia iparosításának történelmi feladatát csak kommunista pártunk tűzhette ki és teljesíthette és az e tekintetben elért sikerek a munkásosztály nagy győzelmének számítanak szocializmus építésében. (Taps.) Iparunk rohamos fejlődésének további jellemző vonása az, hogy bevezettük sok új, műszakilag igényes gyártmány termelését. Munkásaink és technikusaink ügyessége és szaktudása a múltban is világszerte ismeretes volt. Igaz, semmiképpen sem találjuk párját a múltban mindannak, amit munkásaink, mérnökeink és műszaki dolgozóink ma, a szocialista iparban gyártani képesek. Az új gyártmányok közül, amelyek termelésében világméretben is vezető helyet foglalunk el, hadd említsük a nagyteljesítményű áramfejlesztő berendezéseket, kohászati és finomkohászati berendezéseket, például siemens-martinkemencéket, hengersorokat, továbbá a vegyi ipar számára szolgáló berendezéseket, villanymozdonyokat, formáló és megmunkáló gépeket, textilipari gépeket és számos ipari fogyasztási cikket. Szükségesnek tartom itt megemlíteni, hogy iparunk műszaki fejlesztésében igen sokat köszönhetünk a Szovjetuniónak, amely a gazdasági és műszaki együttműködés keretében rendelkezésünkre bocsátja mérhetetlen tapasztalatait, ugyanakkor bonyolult gépeket és gépi berendezéseket rendelve tőlünk biztosítja termelésünk zavartalanságát és lehetővé teszi, hogy számos új műszaki és gyártási feladatot ismerjünk meg és sajátítsunk el. Az ipar fejlődése, valamint Iparunk valamennyi tartalékának kihasználása az elmúlt esztendők során döntő mértékben biztosította a munkatermelékenység nagyarányú növekedését Is. 1937-hez képest 1960-ban a munka termelékenysége az iparban 176 százalékkal emelkedett. Ez szocialista gazdaságunk előnyeinek egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka, s Igazolja teljes fölényét a tőkés Csehszlovák Köztársaság gazdasága fölött, a munkások gazdálkodásának fölényét a burzsoázia „gazdálkodása" fölött. Az ország ipari fejlettségét az egy lakosra jutó termelés színvonala mutatja. A tőkés Csehszlovák Köztársaság az Ipar és a kőszén termelésében a kilencedik, barnaszénben a harmadik, villanyáram termelésben a 22. cement termelésében a 18. helyen áll a világon. Ma az acéltermelésében ötödikek, kőszén termelésében nyolcadikok, barnaszén termelésében másodikok, villanyáram termelésében tizennyolcadikok, cement termelésében kilencedikek vagyunk világméretben. Szocialista iparunk eddigi fejlődési Irama mellett nincs messze az az idő, amikor valamennyi fő Ipari termék szakaszán egy lakosra átszámítva megelőzzük a világ legfejlettebb tőkés országait Is. (Lelkes taps.) Ez csupán néhány adat iparunkról. Hasonló fejlődésen ment keresztül az elmúlt 15 év alatt építő iparunk, közlekedésügyünk, bel- és külkereskedelmünk is. Ám ez a néhány adat is meggyőzőn bizonyítja az egész világ előtt, hogy a szocialista társadalmi rend oly mértékben teszi lehetővé a termelőerők fejlődését, amilyen a tőkés rendben el sem képzelhető. * Az eddigi fejlődés legfontosabb eredménye az, hogy két ötéves terv során megteremtettük a szocializmus anyagi és műszaki bázisát. Erre a biztos gazdasági alapra támaszkodunk majd népgazdaságunk valamennyi ágazatának továbbfejlesztése során a harmadik ötéves tervben, amelynek irányelveit valamennyi dolgozóval megvitattuk és Csehszlovákia Kommunista Pártjának júliusi országos konferenciáján hagyjuk jóvá. A harmadik ötéves terv gazdasági feladatait azonban nem nézhetjük az előző esztendők szemével, ellenkezőleg, már a fejlett szocialista társadalom fejlődésének és szükségleteinek szempontjából kell megítélnünk őket. Ez azt jelenti, hogy a harmadik ötéves tervben már nem csupán egyszerűen a termelés menynyiségének növeléséről lesz szó, hanem elsősorban a világ színvonalán álló legújabb technika alkalmazásáról és gyors bevezetéséről, aminek következtében megsokszorozzuk a termelőerők fejlődését. Csakis így biztosíthatjuk, hogy 1965-ig ipari termelésünk több mint felével, a termelőeszközök termelése kb. 60 százalékkal, a közszükségleti cikkeké pedig kb. 30 százalékkal emelkedjék 1960hoz képest. A termelés és a fogyasztás színvonalának lényeges emelkedését fejezi ki a harmadik ötéves terv során az, hogy a társadalmi termékek kb. 38 százalékkal emelkednek, a nemzeti jövedelem pedig több mint 40 százalékkal. Ennek alapján a személyes fogyasztás 1965ben több mint 30 százalékkal haladja meg az 1960-as év színvonalát. A jövendő időszak érdekében sokkal inkább mint eddig szem előtt kell tartanunk a marxizmus-leninizmus elvének a munkatermelékenységről szóló ismert tételét, amely végeredményben eldönti a szocializmus győzelmét a kapitalizmus fölött. E tekintetben nem követjük a dolgozó ember fizikai erőfeszítése növelésének és a munkanélküliségnek az útját, mint a tőkés országokban teszik, hanem az új technika mielőbbi bevezetésének, a munka tökéletesebb megszervezésének útján haladunk majd. A gépesítés, az automatizálás és a kemizálás számunkra az a kulcs, amely utat nyit a munkatermelékenység további jelentős fokozásához népgazdaságunk minden ágazatában. Elsősorban az iparban, a műszaki fejlesztés gyakorlatilag a munkatermelékenység tervszerű növelésének egyetlen forrása és a munkaidő csökkentésének múlhatatlan előfeltétele lesz. Nem elégíthet ki bennünket a műszaki fejlesztés eddigi része a munkatermelékenység növelésében. Ma a technika körülbelül felében járul hozzá a munkatermelékenység fokozásához. A harmadik ötéves terv során ezt legalább kétharmadra kell emelnünk. Ha gyorsan el akarjuk érni a legfejlettebb világszínvonalat a termelés minden ágazatában, merészebben és nagyobb távlatokkal kell eljárnunk az új technika bevezetésének, a gépi berendezések korszerűsítésének terén. Figyelmünket elsősorban arra összpontosítjuk, hogy befejezzük az alapmunkafolyamatok gépesítését és fejlesszük a komplex gépesítést. Ott, ahol megvannak a szükséges előfeltételek, arra törekszünk majd, hogy az egész gyártási folyamatot gépesítsük. Ezt elsősorban a gépiparban, az energetikában, a vegyi iparban és a kohászatban, valamint a tömeges és sorozatgyártással rendelkező feldolgozó iparágakban akarjuk elérni. Az új technikára való törekvés elsősorban abban nyilvánuljon meg, hogy az iparban a gépekre és gyártási berendezésekre szánt beruházási összegek meghaladják az építőmunkákra szánt beruházási összegeket. Az idén arra számítunk, hogy az iparban a gépi beruházások az öszszes beruházási összegeknek kb. 51 százalékát teszik ki, 1965-ben ezt az arányt kereken 57 százalékra akarjuk emelni. A harmadik ötéves terv feladatai és főként a munkaidő további lerövidítése a dolgozók jövedelme eddigi színvonalának meghagyásával, valamint jövedelmük további emelése szükségképpen megköveteli a meglevő technika és minden termelőberendezés teljes kihasználását, elsősorban a műszakok számának növelésével üzemeinkben. Egyre égetőbb feladat, hogy a kétműszakos üzemeltetés iparunk alapvető munkarendszere legyen, s további új utakat keressünk a termelési kapacitások maximális kihasználására. A párt a következő években az ipar fejlesztése terén merész és igényes feladatokat tűz népünk elé. Sikeres teljesítésükbe vetett szilárd bizalommal tűzi ki e feladatokat. Hisz munkásaink, műszakijaink, mérnökeink az elmúlt években sikerrel megállták a nagy történelmi próbát és bebizonyították, hogy országunk jó gazdái, s a legbonyolultabb problémákat is készek megoldani a szocialista építés befejezésében. A szocializmus a falvakon is nagy forradalmi győzelmet aratott. Azzal, hogy a kistermelők, a kis- és középparasztok százezrei rátértek a közös szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemi termelés útjára, megoldódott a szocialista forradalom egyik fő kérdése. Kommunista pártunk becsülettel teljesítette nagy történelmi feladatát. A szocializmus falusi építésének eltelt tíz éve után ma elmondhatjuk, hogy nálunk is teljes mértékben igazolást nyert a lenini szövetkezeti gondolat érvényessége, melynek szellemében megkezdtük mezőgazdaságunk átépítését. A CSKP helyesen kifejtett mezőgazdasági politikájának eredményeképpen a szocialista forradalom egész ideje alatt a kis- és középparasztok többsége a szocializmus oldalára állt. A termelési viszonyok forradalmi átalakulása mezőgazdaságunkban aránylag gyorsan és gazdasági megrázkódtatások nélkül folyt le, ami annak köszönhető, hogy amikor a kis- és középparasztokat megnyertük a szövetkezeti gondolatnak, betartottuk az önkéntesség elvét s a falusi és városi munkásokat bevontuk a szövetkezeti mezőgazdasági termelés építésének folyamatába, továbbá azért, mert az állam gazdasági és műszaki segítséget nyújtott és magas volt a parasztok életszínvonala, A szocializálás folyamatában az elszigetelés, kiszorítás és korlátozás politikájával, melyet pártunk a körülményeknek megfelelően alkalmazott, békés úton számoltuk fel gazdaságilag a kulákság pozícióit és így ke» rült sor a kulákságnak, mint osztályt nak megszűnésére. Az EFSZ-ek további alakítása és szilárdítása szempontjából nagy jelentősége volt a CSKP Központi Bizottsága 1955 júniusi ülésének. Ezen az ülésen számos alapvető intézkedést foganatosítottunk az EFSZ-ek közös gazdálkodásának támogatására, ezek hozzájárultak a mezőgazdaság szövetkezetesítésének gyorsabb folyamatához és a továbbiakban előmozdították a már megalakult EFSZek megszilárdulását és gazdasági konszolidálását. Fontos tény, hogy az EFSZ-ek létesítésének folyamatában az általános mezőgazdasági termelés nem csökkent, egyes szakaszokon pedig, főként az állattenyésztésben, fejlődése állandóan felfelé ívelt. Ez egyszer s mindenkorra megdönti a szocializmus ellenségeinek ama érveit, hogy a kisüzemi termelésről a szocialista nagyüzemi termelésre valő átmenet idején elkerülhetetlenül csökkenés következik be a mezőgazdasági termelésben. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági termelés mai színvonala mellett, mely nagyjából megfelel a háború előttinek, fele annyian dolgoznak mezőgazdaságunkban, mint 1937-ben. Ez világosan bizonyítja, milyen nagy lehetőségek származnak a szocialista mezőgazdasági termelésből és a szövetkezeti parasztok kezdeményezéséből a további mezőgazdasági tartalékok felhasználására és kihasználására. A mezőgazdaság szocialista átalakulása a munkás-paraszt szövetség állandó szilárdulásával párhuzamosan folyik. A munkásosztály általános termelési segítségével i—; főként az állam útján a parasztoknak juttatott gépekkel, vagy közvetlenül a falun végzett védnökségi, politikai és gazdasági segítségével — erősítette és állandóan erősíti ezt a szövetséget. (Folytatás a 4, oldalon.) ÜJ SZÖ Z * 1960. május 9.