Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-08 / 127. szám, vasárnap

Hétmérföldes lépteklei a fejlődés útján halmából számvetést teszünk, mérlegeljük építő munkánkat és eredményeit. Ezt tesszük most is, hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 15. évfordulója és a közelgő választások alkalmából. S jogos büszkeség gél állapíthatjuk meg, hogy a feltett kérdésre minden esetben örvendetes választ adhatunk. Tizenöt évi építömuríkárík mérlege ragyogó eredményeket mutat fel életünk minden szakaszán. Kommunista pártunk vezetésével dolgozó népünk győzelemre vitte hazánkban a szocializmust, erős, gyorsan fejlődő népgazdasággal rendelkező gazdag országot épített, s megteremtette a lakosság magas és egyre fokozódó anyagi és kulturális életszínvonalát. A CSEHSILOVÁK KÖZTÁRSASÁG IAKOSSAGANAK MEGTAKARÍTÁSA A2 ÁRLES2ÁL L ÍTÁSOK ERE DM É N Y E K ÉN T Csehszlovákia ipari termelésének fejlődése 7953 fri ii95U 1955 1956 u*) 1959 1960 MUHAR D KORONA y& •• 13 3'3 2'1 l'A AZELŐTT EGY ÉV, MA ENNEK TÖRT RÉSZE tá&äaá/títéj I9'5m(ümd Jtwm EGY LAKOS MO KORONÁT TAKARÍT MEG EVEN7E Népgazdaságunk gyors fejlődésének eredményeként 1953-tól nyolc ízben hajtottuk végre a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árának leszállítását. '4 MUNKÁSOK ÁTLAGOS HAVI KERESETÉNEK ALAKULÁSA Az 1953— 1959-es években az ipart munkások átlagos keresete 1143 Késről 1348 Kčs-re növekedett. Emellett az egyes családokban emelkedett a foglalkoztatottság, az árleszállítások eredményeképpen lényegesen fokozódott a vásárlóképesség s ezzel a lakosság fogyasztása az ipar-, az élelmiterén, például viszoegyütt egyéni mind mind szercikkek 1958-ban 1936-hoz nyitva átlagosan 19,9 kg-mai több húst, 32-vel több toiást, 11,7 kg-mal több cukrot fogyasztott hazánk egy-egy lakosa. Hazánk ipari termelése az elmúlt években oly gyors ütemben fejlődött, mely szinte példa nélkül ál! a világon. Az 1937. évhez viszonyítva ipari termelésünk színvonala mát tavaly 3,6-szeresen nagyobb volt Egyes termékekből azt a mennyiséget, melyet a tőkés köztársaság ipara egész évben gyártott, ma ennek az időnek tört része alatt, hónapok, sőt napok alatt előállítjuk így például villanyerőműveink ma nem egész két és fél hónap alatt kitermelik az első köztársaság egész évi termelésének megfelelő mennyiséget, barnaszénből négy, kőszénből hét és fél hónap alatt bányászunk annyit, mint a burzsoá köztársaságban egy év alatt, acéltermelésünk 4 és fél, személyautó gyártásunk 3, tehergépkocsi-gyártásunk nem egész 2 hónap alatt produkál annyit, mint az első köztársaság ipara egy év alatt; motorkerékpárból és robogóból pedig 15 nap alatt ugyanannyi hagyja el üzemeink kapuit, mint a háború előtt egész éven át. A fenti adatokkal érdemes összehasonlítani azt a helyzetet, mely a csehszlovák iparban az első köztársaság megalapítása 15. évfordulójának időszakában fennállott. így például a munkanélküliség 1933 februárjában rekordmagasságot ért el, 920 ezer embernek nem volt kereseti lehetősége. Ebben az időszakban az egész ipari termelés 1922-hez viszonyítva 40 százalékkal visszaesett. A meglevő 21 nagyolvasztó közül mindössze 11 működött. A felszabadulás utáni időszak rohamos gazdasági fejlődése kifejezően megmutatkozik a legfontosabb áruk egy főre eső termelésének emelkedésében, amint ezt a következő táblázat szemlélteti: Hazánk egy lakosára eso termelés: 1937 1958 Villamos áram (kWó) 285 1457 f Kőszén (kg) 1155 1916 Barnaszén (kg) 1248 4220 Acél (kg) 159 409 Cement (kg) 88 305 A felszabadulást követő években pártunk és kormányunk a legnagyobb gondoskodást fordította a cseh országrészek és Szlovákia között A gazdasági és szociális színvonalbeli különbségek kiegyenlítésére. Óriási eredményeket értünk el ezen a téren; Szlovákia ipara a fokozott beruházások s a cseh munkásosztály segítségével az országos átlagnál sokkal gyorsabban fejlődött. Míg 1937-ben Szlovákia ipari termelése az egész ország össztermeléséből mintegy 8 százalékkal részesedett, ma az ország egész ipari termelésének 17,8 százalékét adja, 1965-ben pedig részesedése eléri a 20,4 százalékot. Szlovákia ipara tavaly az 1937. évi termelésének 8,7 szeresét adta. A nagyarányú előrehaladást kifejezően mutatja a tény, hogy az ipari termelés 1957-ben elért növekedése magéban nagyóbb volt Szlovákia 1937-beli ipari termelésének mennyiségénél. Szlovákiában a felszabadulás évétől a múlt év végéig 218 új üzemet adtunk ét rendeltetésének, 145 üzemet pedig korszerűsítettünk és kibővítettünk. Szlovákia! iparában a foglalkoztatott személyek száma az 1937. évi 1Ó2 ezer főről 1959-ben több mint 370 ezer főre emelkedett. Különösen rohamosan növekedett az alapvető iparágak teljesítménye. A gépgyártás például 1959-ben az 1937. évvel szemben 16szorosára növekedett, és 19,1-szer több villamosonergiát fejlesztettünk. Hazánk ipari termelésé az utóbbi évtizedben évenként átlagosan 11,7 százalékkal növekedett összehasonlításképpen közöljük a legfejlettebb tőkés országok ipari termelésének évi átlagos növekedését. Amerikai Egyesült Államok: 2,5 százalék, Nagy-Britannia: 3,4 százalék, Fran-« ciaország 6,6 százalék. A termelés rohamos növekedéséra számítunk az elkövetkező évek során, B harmadik ötéves terv időszakában is. 1961-től 1965-ig 312 milliárd koronát ruházunk be népgazdaságunk fejlesztésébe. Ipari termelésünk 1965-re az 1961. évivel szemben legalább 50 százalékkal fog növekedni és az 1937. évi termelésnek hétszerese lesz. Az alapvető fontosságú áruk termelése A számok beszélnek 1948-tól a múlt év végéig 535 289 új lakást építettünk. Egy családra négy családtagot számítva ez annyit jelent, hogy hazánk több mint kétmillió lakosa új lakásban lakik. Pártunk célul tűzte ki, hogy 1970-ig lényegében megoldjuk a lakásproblémát 1 millió 200 ezer új lakás felépítésével. Ebből a harmadik ötéves terv időszakára 480 ezer új lakás felépítése jut. -rr Évről évre több beruházást eszközlünk népgazdaságunkban, hogy ezáltal megteremtsük szüntelen fejlődésének feltételeit. 1948-ban a beruházás 8,9 milliárd Kčs-t tett ki, 1958-ban 31,9 milliárd Kčs-t, a harmadik ötéves terv idején pedig öszszesen 312 milliárd Kčs-t irányoztunk elő e célra. £ Bár köztársaságunk lakossága a háború előttihez viszonyítva csökkent, a járadékélvezők száma az 1937 évvel szemben több mint kétszeresére emelkedett. 1937-ben 1 millió ember kapott nyugdíjat, 1958ban már 2 millió 100 ezer ember. TÍT Az életszínvonal növekedését bizonyítja a háztartások villamos áram-szükségletének gyors emelkedése is. 1937-ben egy lakosra 19,5 kWóra áramfogyasztás jutott, 1959ben pedig 150 kWóra. ií 1937-ben egy szobáért és konyháért a lakbér kifizetésére 57 órát kellett ledolgozni, ma mindössze 8V2 órát. •ir A nyilvános gépkocsiforgalom 1937-ben mintegy 84 millió embert szállított, 1959-ben több mint egy milliárdot. •ár Az utóbbi öt évben hazánkban több mint 10 milliárd korona értékű bútort (vasbútor nélkül) vásároltak a lakosok. Ez lényegében azt jelenti, hogy minden második háztartásba új háló- vagy lakószoba-berendezés, illetve konyhabútor került. •ir Az első köztársaság idején állandó jelenség volt a munkanélküliség. A felszabadulás után csupán 1948-tól 600 ezerrel növekedett az alkalmazottak száma. Egyes ágazatokban ennek ellenére még mindig munkaerőhiány mutatkozik. ir Az 1954-1959-es években hazánkban 1 millió 204 ezer villamos mosógépet, 318 ezer motorkerékpárt, 2 millió 390 ezer órát, 811 ezer fényképezőgépet, 1 millió 315 ezer kerékpárt adtak el. •ü 1937-ben a megbetegedett alkalmazottaknak 470 millió korona táppénzt fizettek ki. 1959-ben a betegbiztosítás keretében kifizetett összeg 6 milliárd 572 millió koronát tett ki. SZÉNFEJTÉS: Az 1937. évben szénbányáink összesen 54,6 millió tonna szenet adtak. 1959-ben a szénfejtés mennyisege elérte a 80,2 millió tonnát. A harmadik ötéves tervben hazánk széntermelése 108,7 millió tonna lesz és megteremtjük a szén földalatti gázosításának és a fejtés további nagyarányú gépesítésének feltetelei t. VILLAMOSÁRAM FEJLESZTÉSE: Az első köztársaságban összesen 4,1 milliárd kWÍ villamosáramot termeltek évente, a 7 1959. évben a termelés 21,0 milliárd kWő-rára emelkedett, 1965-ben pedig eléri a 37,7 milliárd KWó-t. Hazánkban már a folyó év nyarán befejezzük a községek villamosítását. ACÉLGYÁRTÁS: A háború előtt kohóiparunk termelése úgyszólván egy helyben topogott. 1937-ben 2,3 millió tonna acélt gyártott. Az acélgyártás tavaly 6,1 millió tonnára emelkedett, az egy főre esó nyersvastermelésben pedig Csehszlovákia már 1958-ban Európában a 4 a világon pedig az 5. helyet foglaita el. CEMENTGYÁRTÁS: Az építészet nagyarányú fejlődése egyre több cementet igényel. 1937-ben a cementgyártás 1,2 millió tonna volt, ma ennek több mini négyszerese, 4,7 millió tonna. 1965-ber. terv szerint 8,6 millió tonnára növeijúl, a cementgyártást. Hasonló a fejlődés az építőanyagipar más ágazataiban <«. HENGERELT ÁRUK TERMELÉSE. A gépipar gyors fejlődése és a nagyarányú beruházási építkezés óriási igényeket támaszt a különféle fajtájú hengerelt anyagok iránt. Ezen anyagok termelése a háború előtt évi 1,5 millió tonna volt. 1959-ben termelésUk 4 millió tonnára emelkedett. J m ff'i 4 0 ÚJ SZÖ 3 * 1060. május 11. ft \