Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-06 / 125. szám, péntek

l)j kinevezések o Szovjetunió kormányában Moszkva (XASZSZ) - A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnöksége Frol Kozlovot felmentette a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének funkciója alól, tekin­tettel arra, hogv más beosztást kap. (Az SZKP KB május 4-i plenáris ülésén Frol Kozlovot megválasztot­ták a Központi Bizottság titkárává). Alekszej Koszigint — akit felmen­tettek a Szovjetunió Gosplanja el­nöki funkciója alól - kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettesévé. Ny. Sz. Hruscsov üzenete az egészségügyi világkongresszushoz Moszkva (ČTK) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke dr. H. B. Tarbotthoz, a XIII. egészségüqyi vi­lágkongresszus elnökéhez üzenetet inté­zett, amelyben a Szovjetunió kormányá­nak nevében sok sikert kívánt az ülés résztvevőinek. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a szov­jet kormány nagy jelentőséget tulajdo­nit az egészségügyi világszervezet tevé­kenységének és hogy a Szovjetunió min­den tőle telhetőt megtesz a nemzetközi együttműködés fejlesztésének érdekében az egészségügy terén. „Szilárdan meg vagyok győződve ar­ról, hogy a XIII. egészségügyi világkong­resszus felemeli szavát a világbéke vé­delmére. amelyet általános és teljes le­szereléssel lehet biztosítani" — írja Ny. Sz. Hruscsov üzenetének befejező részé­ben. Diplomáciai kapcsolatok a Szovjetunió és Togo között Moszkva (ČTK) - Moszkvában kö­zös nyilatkozatot adtak ki a Szov­jetunió és Togo közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A két fél kifejezte azon meggyő­ződését, .hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele hozzájárul a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztéséhez és a világbé­ke megszilárdításához. Ujabb diáktüntetések Törökországban Ankara (ČTK) — Izmir törökor­szági városban május 4-én diákok tüntettek a kormányzó székháza előtt. A tüntető ifjúság ellen ka­tonai és rendőrségi egységeket vo­nultattak fel. Több személyt letartóz­tatták. Izmir — ahol az utóbbi na­pokban több nagy tüntetés folyt — a NATO délkelet-európai parancs­nokságának székhelye. Fahri Ozdilek tábornok, akit a statárium végrehajtásával bíztak meg, elrendelte a'Yeni Sabah c. lap betiltását tíz napra. A Yeni Sabah a legelterjedtebb törökországi lapok egyike, s azért tiltották be, mert fényképet közölt a diákok és pro­fesszorok dél-koreai tüntetéséről. Nyikolaj Ignatovot kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek helyettesévé. (Ezzel kapcsolat­ban az SZKP KB plenáris ülése Nyi­kolaj Ignatovot felmentette a KB titkári funkciója alól). Jekatyerina Furceva asszonyt ki­nevezték a Szovjetunió kulturális miniszterévé. Vlagyimir Novikovot kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek helyettesévé és a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökévé. (Novikov az Orosz SZSZSZK Minisz­tertanácsa elnökének helyettese és az SZSZSZK Állami Tervbizottságá­nak elnöke volt). Nyikolaj Mihajlovot felmentették a Szovjetunió kulturális miniszteré­nek funkciójától, tekintettel a*ra, hogy más funkcióval bízták meg. Csou En-laj Kambodzsában Phnom Penh (ČTK) - Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke május 5-én Phnom Phenbe, Kambodzsa fővárosába ér­kezett. Csou En-lajt és kíséretét a repülőtéren Norodom Szihanuk her­ceg, Pho Proeung miniszterelnök, a miniszterek, a hadsereg és hadi­tengerészet képviselői, nemzetgyű­lési képviselők és a diplomáciai tes­tület tagjai fogadták. A főváros la­kossága Csou En-lajt és kíséretét a repülőtérről a városba vezető úton lelkesen üdvözölte. Kínában megkezdődött a kínai-csehszlovák barátság hete Peking (ČTK) - Csehszlovákia fel­szabadítása 15. évfordulójának tisz­teletére a Kínai Népköztársaság szá­mos városában május 5-én megkez­dődött a kínai-csehszlovák barátság hete, mely május 11-ig tart. A leg­több akciót e héten Pekingben, Sanghajban, Kantonban, Khun-ming­ben, Fu-Sunban, Harbinban, Lancsou­ban, Szi-Aneban rendezik. Sok vá­rosban csehszlovák filmeket mutat­nak be. Pekingben május 8-án este ünnepi gyűlést rendeznek. Az NDK Oberlánder kiadását kéri Berlin (ČTK) - A Német Demok­ratikus Köztársaság szervei Gíide nyugat-németországi főállamügyész­nek megküldték az NDK Legfelső Bírósága ítéletének másolatát, ame­lyet Oberlánder volt bonni minisz­ter és háborús bűnös ellen hozott. Az NDK szervei kérik, hogy Ober­ländert tartoztassák le és adják át a Német Demokratikus Köztársa­ságnak az életfogytiglani börtönbün­tetés kitöltése végett, amelyre Ober­ländert jogerősen elítélték. A Vök iskolája című operett egyik jelenete. Magyar operett országos bemutatója (ČTK) - A bratislavai Oj Szín­pad együttese a Magyar Népköztár­saság felszabadításának 15. évfordu­lója alkalmából szerdán, május 4-én országos bemutatóként előadta Far­kas Ferenc Kossuth-díjas zeneszer­ző és Török Rezső író „Vők iskolá­ja" című operettjét. A bemutatón je­len volt Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, ezenkívül politikai, kulturális és közéletünk számos képviselője. Jelen voltak Bob­vos György, a Magyar Népköztársa­ság prágai nagykövetségének kultúr attaséja, Krajcsík Mihály, a Magyar Népköztársaság bratislavai konzula és a bratislavai konzuli testület több tagja. A járadékok emelkedése Szlovákiában (ČTK) - A szlovákiai nemzeti bi­zottságok dolgozói e napokban be­szélgetéseket folytatnak a járadék­élvezőkkel és egyben átadják nekik a járadékuk emeléséről szóló végzé­seket. Ezek a beszélgetések kifeje­zésre juttatják, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista hazánk rendszeresen gondoskodik a járadékélvezők életszínvonalának emeléséről. Szlovákiában 38 ezer járadékélve­ző ez idén 7 és félmillió koronával nagyobb járadékban részesül, mint a múlt évben. * Az Ostrov nad Ohŕi-i kultúrház előcsarnokában csütörtökön, május 5-én megnyitották a „Békeurán" ki­állítást, melyen számos érdekes fénykép, grafikon és rajz az urán békés célokra való felhasználását szemlélteti attól az időtől kezdve, amikor felfedezték a jáchymovi kát­rány rádioaktivitását. M. Curie Szklo­dowskának 1898-ban sikerült e kát­rányból rádiumot kiválasztania. A szocialista országok katonai attaséinak jókívánságai felszabadulásunk 15. évfordulóján (ČTK) - A szocialista tábor or­szágainak csehszlovákiai katonai at­taséi. csütörtökön, május 5-én dél­után megjelentek Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszternél, hogy jókívánságaikat fejezzék ki a szovjet hadsereg által történt felszabadításunk 15. évfor­dulója alkalmából. Jelen volt Václav Prehlík vezérőrnagy, a nemzetvédel­mi minisztérium politikai főosztályá­nak parancsnoka és néphadseregünk több magasrangú tisztje is. A szocialista tábor katonai atta­séinak nevében M. A. Volosin vezér­őrnagy, a Szovjetunió csehszlovákiai katonai attaséja felszabadításunk di­cső évfordulója alkalmából a legszí­vélyesebb üdvözleteket tolmácsolta Csehszlovákia népének. Üdvözlő be­széde befejezéséül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a jövőben még jobban megszilárdul a szocialista or­szágok hadseregeinek testvéri, har­cos szövetsége, ami a világbékének és az egész szocialista tábor bizton­ságának záloga. A nemzetvédelmi miniszter köszö­netet mondott a jókívánságokért és hangsúlyozta, hogy hazánk felsza­badítása a náci megszállók járma alól a Szovjetunió s a szovjet had­sereg nagy érdeme. Azután hosszabb ideig szívélyesen elbeszélgetett ven­dégeivel. Befejezőül átnyújtotta a baráti országok katonai attaséinak a hazánk szovjet hadsereg által tör­tént felszabadításának 15. évfordu­lója alkalmából kiadott emlékérme­ket. Bratislava felszabadításunk 15. évfordulójára készül (ČXK) — Hazánk hös szovjet hadse­reg által történt felszabadítása 15. évfordulójának örömteljes ünnepségei Szlovákiában hétfőn, május 9-én a győzelem napjának ünnepségeivel érik el tetőpontjukat. Az ünnepségek, melyeket az ez idei május elsejei ünnepségekhez hasonlóan „Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadításának 15. évforduló­ját a szocialista építőmunka befejezéséért vívott harcban elért új sikerekkel üdvö­zöljük" jelszó jegyében rendeznek, a szabad 15 év alatt elért eredmények seregszemléje lesz. Dolgozóink az ünnepségeken kifejezésre juttatják há­lájukat, szeretetüket felszabadítónk — a Szovjetunió iránt és azt az elhatá­rozásukat, hogy az eddiginél még foko­zottabban akarnak harcolni a békéért és a nemzetek közti egyetértésért. A bratislavai dolgozók hálájukat fel­szabadításunkért és a szovjet hadsereg iránt érzett szeretetüket szombaton, má­jus 7-én a Slavlnon sorra kprülő ünnep­ségen a szovjet hösők emlékművének megkoszorúzásával fejezik ki. A bratislavai Kultúra és Pihenés Park-, jában, vasárnap, május 8-án — a gyö-í zelem napjának előestéjén, felszabadítá­sunk 15. évfordulójának tiszteletére ün­nepi estet rendeznek, melynek keretében kiváló szlovák művészek lépnek fel. Bra j tislava lakosságát e győzelem napján hétfőn, május 9-én ünnepi ébresztővel köszöntik. A Gottwald téren röviddel 9 óra után megkezdődik a katonai alakula­tok díszszemléje, majd 10 órakor a ka­tonák dlszmenetben vonulnak végig a Sztálin téren. Az ünnepségek a délutáni órákban » Kultúra és Pihenés Parkjában s a Dunt jobb partján — a petržalkal parkban esztrád-müsorokkal, fúvószenekarok hang­versenyével és szórakoztató műsorokkal egybekötött népi mulatságokkal folyta­tódnak. Ez alkalomból a petržalkai sport­pályán honvédelmi sport-délutánt ren­deznek. Az ünnepségek befejezéséül, este 20 órakor dltzlövéseket adnak le é* szin-. pompás tűzijátékot rendeznek. , Követésre méltó példa Versenyfelhívás a tankönyvek felajánlására ® A szülők és a tanulók hálája A bratislavai tizenegyéves magyar tannyelvű középiskola tantestülete, szülői tanácsa, CSISZ- és pionír­szervezete válaszképpen pártunk Központi Bizottságának az ingyenes tankönyvek és tanszerek juttatásá­ról közzétett határozatára felhívás­sal fordulnak a csehszlovákiai ma­gyar tannyelvű iskolák tanítóihoz, tanulóihoz és a szülőkhöz, hogy kapcsolódjanak be a tankönyvek fel­ajánlásáért indított nemes ver­senybe. A versenyfelhívás célja az iskolák könnyebb s olcsóbb ellátása tan­könyvekkel. E cél érdekében a szü­lők illetve a tanulók felajánlják az összes használt tankönyveket az is­koláknak. Ezzel biztosítják, hogy 1960.' szeptember 1-én minden ta­nulónak meglesz a tankönyve. A! versenyt 1960. június 15-ig az isko­la pártszervezete, szülői tanácsa Ss CSISZ szervezete értékeli ki. A versenyt osztályok között és osztályokon belül is megszervezik a legtisztább és legrendesebb tan­könyvek eléréséért és a tanszerek megkíméléséért. (kn) 1945. ÁPRILIS 25-ÉN, Közép-Né­metországban, az Elba folyó partján, Torgau városánál világtörténelmi je­lentőségű jelenet játszódott le: négy­éves, számtalan millió ember életét áldozatul követelő harcok után talál­kozott a világtörténelem legnagyobb koalíciójának, a hitlerizmus ellen szövetkezett két nagyhatalomnak, a Szovjetuniónak és az Amerikai Egye­sült Államoknak a hadserege. Ezál­tal a német ellenállás gerince rop­pant meg, a német hadsereg két kü­lönálló részre szakadt. Ezek ellen­állásának megtörésére, felszámolá­sára irányuló gigászi hadműveletek­kel megkezdődött a második világhá­ború utolsó fejezetének utolsó jele­nete — a berlini csata. Az út, amelyet a Torgau városában találkozó csapatok megtettek és az áldozatok, amelyeket a fasiszmus elleni szövetségesek a győzelem ér­dekében hoztak, rendkívül egyenlőt­len volt. Végig az egész négy esz­tendő vérzivatara alatt a Szovjet­unió viselte az áldozatok oroszlánré­szét, miután szövetséges társa — az adott helyzetnek megfelelően időnként kisebb vagy nagyobb mér­tékben — Hitler legyőzése mellett a Szovjetunió maximális meggyöngí­tésére spekulált. Ugyanakkor a német fasizmus el­lenállása is egészen más volt a nyu­gati szövetségesek ellen, mint az a védekezés, amelyet a Szovjetunió előretörő csapatai ellen kifejtett. A német nagyvezérkar adatai szerint 1945. január 1-én a Hitler rendelke­zésére álló, 330, többé-kevésbé tel­jes hadosztályból közel 200 harcolt a Szovjetunió ellen a keleti fronton és csak a megmaradt 130 volt Nyu­gaton, Olaszországban, illetve telje­sített elnyomó szolgálatot a külön­böző megszállott területeken. Ápri­lis hó első felében a Ruhr-vidéken körülzárt német A hadseregcsoport megsemmisítésével a szervezett el­AZ UTOLSO JELENET lenállás a nyugati szövetségesek csa­patai előtt gyakorlatilag megszűnt. A még harcképes német hadosztá­lyok, összesen vagy 150, mind a Szov­jetunió ellen küzdött két nagy had­seregcsoportban. Az egyik az Odera folyó mentén foglalt el több vonal­ban kiépített igen erős védelmi ál­lást. Feladata Berlin megvédése volt. A másik hadsereg-csoport Csehor­szág területén igyekezett feltartani a siovjet átkaroló hadmozdulatát dél felől Berlin ellen. A TIZEDIK CSAPÁSNAK nevezett óriási, sztálingrádi méreteket is meghaladó szovjet támadás április 16-án indult meg az Odera folyó kö­zépső folyásánál. A támadás fő irá­nyában az első fehérorosz front küz­dött, amelynek feladata a Berlin előtti, fő védelmi gyűrű áttörése és a városnak észak felől való átkarolása volt. Hozzá csatlakozott észak felől a második belorusz front, míg dél felől az első ukrajnai front csapa­tainak az a feladat jutott, hogy dél felől karolják át a Berlinben tömö­rülő sok százezer főnyi német védő­sereget. Miután a hadmozdulatok egyetlen stratégiai célja: Berlin körülkeríté­se, és ott a német ellenállás fő­fészkének a megsemmisítése, eleve adva volt, természetesen a német hadvezetőség is ennek megfelelően meg tudta tenni intézkedéseit. Tar­talékait a szovjet támadás várható fő irányában, ott, ahol a front csak hatvan kilométerre volt BerHn váro­sától, vonta össze. Igy az első belo­rusz front csapatainak óriási erőki­fejtésre volt szükségük, hogy a há­romszoros védelmi vonalat, amelyet természeti adottságai is védelemre predesztináltak, áttörje. Az ádáz német ellenállás ellenére három nap alatt a szovjet csapatok a szó szoros értelmében átrágták magukat a mély német védelmi vo­nalakon és április 21-én mind észak, mind pedig dél felől elérték Berlin város határát. További négy nap múlva, éppen az előbb említett emlé­kezetes április 25-én, a két hónap múlva híressé váló Potsdam váro­sában találkoztak Berlintől nyugat­ra az első belorusz front 47. gárda harckocsi hadáterege az első ukraj­nai front 4. gárda harckocsi hadse­regével. Ezzel Berlin körülzárása befejeződött, a város romhalmazában körülbelül 350 ezer német katona rendezkedett be az utolsó védelem­re. Minden gondolkodó ember előtt már teljesen értelmetlen volt a to­vábbi ellenállás. A félőrült Hitler földalatti bunkerében azonban még mindig valami csodára várt, egy­kori hagyományos szerencséjének újabb fellobbanására. Ezúttal már nem a csodafegyvereknek a háború sorsát megfordító hatását beszélte be magának, hanem azokban a tár­gyalásokban bízott, amelyeket rész­ben saját vezérkari tisztjei, részben pedig semlegesek — Bernadotte svéd herceg és mások — folytattak az egyoldalú, csak Nyugat felé érvényes fegyverletétel ügyében. Ezzel az utolsó csalétekkel akarták megbon­tani a szövetségesek egységét, és az utolsó pillanatban menteni, ami még menthető. Az adott katonai helyzet, valamint országaik közvéleményének nyomása alatt azonban az angolszász szövet­ségesek kénytelenek voltak vissza­utasítani, legalábbis formálisan, eze­ket a kecsegtető német ajánlatokat. A harc tovább folyt egészen „a ke­serű végig". Ez a vég Hitler számára április 30-án következett be, míg a szervezett német ellenállás Berlin­ben május 2-án szűnt meg, aminek szimbóluma a Reichstagra kitűzött vörös zászló lett. Az új Dönitz-kormány azonban még ekkor sem tette le a fegyvert. A berlini gyűrűn kívül maradt csa­patok, főleg Szászországban, vala­mint Schörner tábornok hadsereg­csoportja Csehország területén to­vább folytatta az értelmetlen harcot. MÁJUS 5-ÉN PRÁGÁBAN felkel a nép, és a barikádokon szinte puszta ököllel harcolva űzi ki a város terü­letéről a német megszállókat, majd tartja a trójai híd védőinek legendás hősiességével a városba vezető fő útvonalakat a még mindig jelentős haditechnikával rendelkező és ter­mészetesen hatalmas számbeli fö­lényben levő német csapatokkal szemben. Ekkor fordítja meg a szovjet had­vezetőség a Berlinbe dél felől elő­retörő és Ribalko szovjet tábornok vezette tankhadseregét, amely Szász­országon át a gépesített alakulatok történetében egyedülálló gyorsaság­gal tör előre a cseh határ felé. Má­jus 7-én elérik az Érchegység ge­rincét és május 9-én reggel négy órakor észak felől megérkeznek Prá­gába az első szovjet harckocsik. Ugyanakkor dél felöl, Alsó-Auszt­ria térségéből a negyedik ukrajnai front motorizált egységei törnek Morvaországon keresztül észak­nyugati irányban Prága felé. Egyet­len nap alatt 200 kilométert meg­téve s útközben német egységeket felmorzsolva alig néhány órával ké­sőbb, tehát ugyancsak május 9-én megérkeznek az óriási szovjet ha­rapófogó másik ágát képező harc­kocsik is délkelet felől Prágába. Ezekben az órákban, amikor Prá­ga felszabadul, már világszerte a második világháború befejezését ün­neplik. Ennek ellenére a Csehor­szág, Szászország és Bajorország te­rületén itt-ott szétszórt fasiszta egy­ségek még tovább is ellenállást fej-« tenek ki. Ezek felszámolása egy to­vábbi hetet vett igénybe, úgyhogy a második világháború utolsó puska­lövése csak május 19-én esik az európai hadszintéren. Az idealista történelmi felfogás szerint a történelmi események időn­ként ismétlődnek, mintegy körfor­gást, vagy hullámmozgást végeznek. A történelmi materializmus elveti ezt a tudománytalan felfogást és a társadalmak folytonos fejlődésének elvét vallja. Ezért helytelen és csak szimbolikus jelentőségű az az uta­lás, hogy a harmincéves háború a XVII. században Prágában kezdődött és 1648-ban Prágában is végződött, ugyanakkor pedig a második világ­háború a németeknek Prágába való bevonulásával, 1939. március 15-én vette volna kezdetét és 1945. május 9-én Prágának a szovjet csapatok által való felmentésével fejeződött volna be. NEM ISMÉTLŐDÉSRŐL, a törté­nelmi események körforgásáról van szó, hanem csak arról, hogy Prága tényleg Európa szivében fekszik. Vi­szont, bizonyos fokig igaz az a másik mondás, hogy aki Prága ura, az Európa ura. Nos. 1945. május 9-e óta Prágában, Csehországban, Európa közepében, az egész Csehszlovák Köztársaságban a dolgozó nép ural­kodik. Hisszük, hogy csak idő kér­dése, és ez a szimbólum történelmi valósággá válik: egész Európában a dolgozó nép fog uralkodni. Sz. C. XJJ SZÖ 5 * 1960. május «. 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents