Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-31 / 150. szám, kedd

Jogok és kötelességek AZ ALKOTMÁNYTERVEZET a második fejezet 21. cikkelyében szögezi le szocialista államunk polgárainak jogait és kötelességeit. A polgárok teljes egyenjogúságától, a munkához valő jogtól, a pihenésre és egészségvédelemre vonatkozó jogoktól kezdve alkotmánytervezetünk biztosítja a művelődésre való jogot, a nemzeti egyenjogúságot, az anyaság, a házasság és család védelmét, a nők egyenjogú érvényesülését, a véleménynyilvánítás szabadságát, a polgárok petíciós jogát és személyi sérthetetlenségét. Végül biztosítja a lakás sérthetetlenségét, a levéltitkot, a vallásszabadságot és a felekezetnélküliség szabadságát, s a menedékjogot. Ugyanakkor leszögezi az állam polgárainak főbb kötelességeit is: az alkotmány és a többi törvények, az állam és a dolgozók társadalma érdekeinek betartását, a társadalmi tulajdon védelmét, a közéleti funkciók felelősségteljes és becsületes ellátását, a haza és a szocialista rendszer védelmét, valamint a polgártársak jogai iránti tisztelet és a szocialista együttélés szabályainak öntudatos betartását. A polgári jogok és kötelességek e széles rendszere nem üres deklaráció és nincs elhatárolva szocialista államunk és társadalmunk gazdasági és politikai fejlődésétől, hanem annak szerves részét képezi. E jogok és kötelességek abból a törvényszerűségből indulnak ki, hogy az fember a szocialista társadalomban csak a társadalmi munkában való részesedésével bontakoztathatja ki képességeit és biztosíthatja jogos egyéni érdekeit. Ezért a polgári jogok és kötelességek a társadalom fejlődésével egyre bővülnek és elmélyülnek. Az állam és a társadalom gazdasági és politikai szilárdulása, a kommunista társadalom fokozatos kiépítése, a polgári szabadságjogok és kötelességek gyakorlásának is egyre tágabb teret nyújt. Abban az arányban ahogy a munka a legfontosabb emberi szükségletté válik és ahogy a társadalmi termelés kielégíti a társadalom növekvő szükségleteit, a társadalom minden tagjának egyre gyorsuló és sokoldalú fejlődése is megmutatkozik. A TÁRSADALMI FEJLŐDÉSNEK ezt a törvényszerűségét az alkotmánytervezet is kifejezésre juttatja. A polgári jogok és kötelességek a társadalmi rendszerrel foglalkozó cikkelyek után következnek. Ez a formai - részlet is kidomborítja, azt a tényt, hogy bárminemű szabadságjog üres ígéret maradna, ha annak betartását a társadalmi rendszer nem biztosítaná. Először meg kellett teremtenünk a munkások, a parasztok és az értelmiség munkásosztály vezette szilárd szövetségén alapuló szocialista államunkat, melyben minden hatalom a dolgozó népet illeti. Elsősorban biztosítanunk kellett, hogy az állam és a társadalom vezető erejét a munkásosztály élcsapata, a CSKP képezze. A CSKP vezetésével elsősorban ki kellett építenünk a szocialista gazdasági rendszert, amely kizárja az embernek ember általi kizsákmányolását. Végül ' biztosítani kellett a dolgozó nép közvetlen részvételét az állam irányításában és a gazdaság vezetésében, hogy a dolgozók saját államukban, saját társadalmukban az egyén sokoldalú fejlődését is biztosíthassák. A polgári jogokat tehát a társadalmi rendszerre vonatkozó intézményekkel összefüggésben kell értelmeznünk. A polgári jogokat biztosítja és fejleszti a szocialista demokrácia elmélyítését szolgáló választási iiiimmiimiiiiiimiimiMmiiiiiiiiiimiiii A Nové Mesto nad Váhom-i gépesítési és automatizálási fejlesztési központban jelentős eredményeket értek el a termelés folyamatának automatizálásában. Az intézetben ez idő szerint már a második ultrahanggal működő foggyógyászati berendezés elkészítésén dolgoznak, melynek segítségével a fogon levő, de szemmel nem látható lyukakat keresik és a fogak fájdalommentes fúrását végzik. (Štefan Petráš - ČTK-felv.) rendszer és gyülekezési szabadság; ezeket az alkotmánytervezet 3., 5., 6. cikkelye szögezi le. Az állam minden polgárának, ha 18. életévét betöltötte, választójoga van államunk valamennyi képviseleti testületébe, 21 éves korában rriegválasztható; a választók a képviselők működéséről tájékoztatást kérhetnek és azokat visszahívhatják. A dolgozók önkéntes társadalmi szervezetekbe tömörülnek, melyek a társadalom és az állam életében való sokoldalú és aktív részvételüket teszik lehetővé. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni azt is, hogy a személyes tulajdon sérthetetlensége, az állam gazdasági politikája, melynek végcélja a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeinek megteremtése, a polgári jogok és azokkal összefüggő kötelességek további biztosítékát képezi. A társadalom gazdaságának növekedésével a személyes tulajdon is növekszik; a fizikai és szellemi munka, a város és a falu közötti lényeges ellentétek kiküszöbölése lényegében az egyén magas kulturális és ideológiai, fizikai és szellemi fejlettségét biztosítja. A polgári kötelességek viszont abból a szükségszerűségből erednek, hogy a népgazdaságfejlesztési államterv végrehajtását és teljesítését biztosítani kell. Ez az egész társadalomnak és egyben a társadalom minden tagjának érdekeit szolgálja és ezért akire a tervgazdálkodás keretében bármiféle feladat hárul, köteles azt a legjobb tudása, igyekezete és kezdeményezése szerint teljesíteni. Lényegében ez az értelme az alkotmánytervezet 18. cikkelye utolsó mondatának, mely szerint „a közösség javára végzett munka elsőrendű kötelessége, a munkához való jog elsőrendű joga államunk minden egyes polgárának." Ezek után rátérhetünk az egyes polgári jogok alkotmányos biztosítékának kérdésére. Hasznos lesz ebből a szempontból összehasonlítani a burzsoá Csehszlovák Köztársaság alkotmányát az 1948-as alkotmánnyal és új alkotmányunk tervezetével. NÉZZÜK MEG KÖZELEBBRŐL, például az egyenlőség kérdését. Az 1920. évi alkotmány az egyenlőséget lényegében a társadalmi előjogok formális megszüntetésére és az állampolgár „életének és szabadságának" védelmére korlátozta, s ezt a védelmet ugyan származásra, állampolgárságra, nyelvre, fajra és vallásra való tekintet nélkül ismerte el, de ugyanakkor kivételeket is lehetővé tétt, „amennyiben azokat a nemzetközi jog engedélyezi". A gyakorlatban ež a kisebbségek elnyomását is jelentette. De mit ér az állampolgár „életének és szabadságának" védelme, ha az állam nem biztosította a dolgozók többségének életlehetőségeit, mindennapi kenyerét, és ha a dolgozók „szabadsága" a valóságban a tőkés uralom általi kizsákmányolást jelentette? Az 1948-as népi demokratikus alkotmányunk, mely a burzsoáziával vívott harc folyamán jött létre és a munkásosztály hatalmának kivívása idején elért fejlődési fokot tükrözi vissza, ezt a kérdést így oldotta meg: A polgárok a törvény előtt egyenlők. A férfiak és a hők helyzete egyenlő a családban és a társadalomban s egyenlő joguk van a művelődésre, mindennemű hivatásra, hivatalra és rangra. Látjuk, hogy itt az egyenlőség fogalma már szélesebb, ha az antagonisztikus osztályokra való tekintettel még nem is volt lehetőség egyöntetűbb formulációra (munkás és burzsoá nem lehet gazdasági és politikai szempontból egyenlő). Viszont a nők egyenjogúsításával a szocializmust építő társadalmunk hatalmas lépést tett előre. És most nézzük, mit mond az alkotmánytervezet 19. cikkelye: „Az állam valamennyi polgárának egyenjogúsága, tekintet nélkül a nemzetiségre és a fajra, biztosítva van. A férfiak és a nők jogi helyzete a családban, a munkában, és a közéleti tevékenységben egyenlő". Tehát az egyenlőség már nemcsak a törvény előtt, hanem a gazdasági és társadalmi élet minden területén biztosítva van, miután társadalmunkban az antagonisztikus osztályok megszűntek. És ami a legfontosabb, a deklaráció után következik az egyenlőség reális biztosítéka: „A dolgozók társadalma az állam polgárainak egyenjogúságát a társadalmi élet minden szakaszán egyenlő, lehetőségek és egyenlő alkalmak létrehozásával biztosítja". Ezenfelül a 26. cikkely külön intézkedik a nők egyenrangú érvényesülésének biztosításáról, a terhességben és az anyaságban nyújtott különleges egészségügyi gondoskodásról, a munkafeltételek különleges rendezéséről, stb. VAGY VIZSGÁLJUK MEG közelebbről a művelődésre való jogot. Az 1920-as burzsoá alkotmány így rendelkezett: A közoktatás legyen úgy megszervezve, hogy ne ellenkezzék a tudományos kutatás eredményeivel. Magániskolákat és nevelőintézeteket a törvényes keretek között lehet alapítani. Más szavakkal az annyit jelentett, hogy a művelődésre csak annak volt joga, aki azt megfizethette, és egyházi iskolák hálózata biztosította a burzsoá hatalomnak megfelelő ideológia terjesztését. Az 1948as alkotmány viszont már megmutatta népi demokráciánk kulturális és nevelő funkcióját. Biztosította minden állampolgárnak a művelődésre való jogát. Az állam gondoskodik népi demokráciánkban arról, hogy mindenki azt a műveltséget nyerje el, mely képességeinek és a társadalom szükségleteinek szempontjából a legmegfelelőbb. Más szóval, pártunk vezetésével, már a felszabadulás után, s fokozottabb mértékben a Győzelmes Február után megkezdődött a munkás- és parasztszármazású értelmiség kiképzése s az egyes tudományágazatok és a szocialista termelés szükségleteinek összhangba hozatala. Az iskolák államosítva lettek. Az alapfokú iskolai képzettség egységes, kötelező és ingyenes lett. A tanítás és nevelés nem kerülhetett többé ellentétbe a népi demokráciával. Tizenöt éves fejlődésünk eredményeképpen alkotmánytervezetünk ezt a jogot a 23. cikkelyben egyetlen mondatban fejezi ki: „Az állam minden polgárának joga van a művelődésre". Kivételekre nincs szükség, hiszen szocialista államunkban nincsenpk már antagonisztikus osztályok; áílamunk a munkások, parasztok és az értelmiség munkásosztály vezette szilárd szövetségén alapul. Ezen jog konkrét biztosítékát ugyancsak az említett cikkely tartalmazza. A művelődésre való egyenlő jogot az egész ifjúság alapfokú iskolai oktatása biztosítja, amely 15 éves korig kötelező és ingyenes, valamint az ingyenes iskolák hálózata, amely mind nagyobb mértékben teljes középiskolai, általános- vagy szakiskolai, illetve főiskolai képzettséget nyújt. Egyre szélesebbkőrű nálunk a munkaviszony megszakítása nélküli tanfolyamok szervezete, az ingyenes szakoktatás az üzemekben és az egységes földművesszövetkezetekben. Hogy milyen gyors ütemben mutatkozik nálunk pártunk és kormányunk gondoskodása, bizonyítja a tanulóknak ingyenes tankönyvvekkel és tanszerekkel való ellátása ez év szeptember 1-től kezdődően. Ezenfelül szocialista államunk alkotmánytervezete most már nyíltan leszögezheti, hogy a nevelés és az oktatás alapja a tudományos világnézet és az iskola szoros kapcsolata az élettel, a nép munkájával. EZT AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST folytathatnánk, de a két példa is eléggé bizonyltja, milyen nagy utat tettünk meg 1948 óta, és milyen áthidalhatatlan a különbség a polgári jogok burzsoádemokratikus és szocialista alkotmányos biztosítása között. Meg kell azonban említenünk azt a tényt is, hogy az 1920-as alkotmányban deklarált szabadságjogok formailag sem maradtak érvényben, mert külön törvénnyel már a harmincas években fel lettek függesztve és a hitleri megszállásig már nem kerültek felújításra. Továbbá rá kell mutatnunk arra is, hogy alkotmánytervezetünk olyan polgári jogokat tartalmaz, amelyek semminemű burzsoá alkotmányban meg nem találhatók. Például a munkához és a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti díjazáshoz való jog, melyet az egész szocialista gazdasági rendszer biztosit oly mértékben, hogy a díjazás állandó növekedését és a bérek csökkentése nélküli fokozatos munkaidő rövidítését helyezi kilátásba. Vagy az egészségvédelemre, ingyenes gyógykezeltetésre, öregségben és munkaképtelenség esetében ellátásra való jog, melyet államunk egészségügyi szervezetének sűrű hálózata, a betegsegélyző és járadékbiztosítás biztosítja dolgozóinknak. Végül ismételnünk kell azt a fontos elvet, hogy az állam polgárának jogai és kötelességei szorosan összefüggnek, miután a szocializmusban a társadalom és az egyének érdekei között nincs ellentét; mert társadalmunk csak úgy fejlődhet, ha minden tagjának képességei minden tekintetben érvényesülnek. Ebből a szempontból kell megítélnünk az alkotmánytervezet 38. cikkelyét, mely szerint a társadalmi szervezetek a törvények betartására, munkafegyelemre, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartására ösztönzik az állam polgárait, és tagjaik arra törekednek, hogy a társadalom iránti kötelességek megszegését megelőzzék és megakadályozzák. A dolgozóknak és társadalmi szervezeteinek ide irányuló egyre öntudatosabb és hatékonyabb tevékenysége egyben megnyitja a kommunista önkormányzat alapjainak megteremtéséhez vezető egyik utat. MARTIN VIETOR, a Komenský Egyetem jogtudományi karának docense. Képünkön családja körében látható Zdenka Tičová építkezési munkásnő, a Pardubicei Járási Nemzeti Bizottság egyik jelöltje. (B. Krečí felv.) Készülődés Strážnicén Már beszámoltunk róla, hogy a Csemadok csoportok két országos dalés táncünnepélyt rendeznek. Az egyiket Nové Zámkyban május 28-29-én, a másikat Gombaseken június 18-án és 19-én. Szóltunk a csoportok felkészüléséről is. Most Strážnicére látogattunk el, megvizsgálni: hogyan készül Strážnice a népművészeti csoportok országos bemutatójára. Érdeklődésünket fokozta, hogy Strážnicén ez idén már tizenötödször rendezik meg az országos dal- és táncünnepélyt. A népművészeti csoportoknak Stráž- a külföldi népművészeti csoportok nicén állandó irodája van, amely műsoraival tarkítjuk. szervezi és irányítja a népművészeti Milyen külföldi együttesek jönmunkát. Itt dolgozik Volový Vítezslav nek el? elvtárs is, akit megkértünk, számol- - Pontosan még nem tudjuk. Jejon be a készülő országos dal- és lenleg azonban szovjet, ukrán, német, táncünnepélyröl. • francia és szicíliai együttes bemutat- Az idei, immár tizenötödik hozására számítunk, stráinicei országos dal- és táncün- ~ A hazai együttesek kozul hány nepélyre - mondotta Volový Vítez- csoporttal talalkozunk majd? - A kétnapos dal- es táncunnepelyen a hazai együttesek közül mintegy nyolcvan csopott vesz részt, több slav - úgyszólván a tavalyi ünnepély befejezése óta készülünk. A munkát négytagú bizottság végzi. Ezen kívül egy 13-tagú bíráló bizottságunk mint ezer szereplővel. A csoportok is van, amelynek tagjai a helyszínen három szabadtéri színpadon mutatkeresik fel a csoportokat. Megnézik hoznak be. A legszebb műsor eloreaz együttesek műsorát, módszertani láthatólag ez idén is a nepek barátsága című összeállítás lesz. Volový elvtárs elmondotta azt is, hogy a kétnapos ünnepélyre mintegy százezer embert várnak. Már most - Mikor kerül sor a bemutatóra? készülnek arra, hogy a sok tízezer — A stráinicei országos dal- és ember kellemes szórakoztatásán kívül táncünnepélyre július 16. és 17-én biztosítsák az elszállásolást, a zavarkerül sor. A bemutatók műsorát az talan közlekedést és az élelmezést. utasításokat adnak és eldöntik, érette a csoport arra, hogy részt vegyen az országos bemutatón. elmúlt évekhez hasonlóan ez idén is (b) Marisa Regules zongoraestje Marisa Regules, argentínai zongoraművésznő zenekari hangversenye után szólóesttel is szerepelt a Bratislavai Tavaszon. Dél-amerikai vendégünkben egyéni vonásokkal rendelkező, értékes művészt ismertünk meg. Különlegesen összeállított, igényes műsora már eleve elárulta, hogy Marisa Regules nem a könnyű ellenállás útját választja. Kultúrált, minden külsőségtől mentes művészetével teljes mértékben igazolta ezt a feltevést. Marisa Regules argentin zongoraművésznő és Konstantin Iljev, a Szófiai Filharmónia karmestere. (J. Herec felv.) Műsorát Beethoven A-dúr szonátájával (op. 101) nyitotta meg. Ez a szonáta nyitó-számnak talán nem éppen a legalkalmasabb. Mindig szükség van egy lazább átmenetre, Igy is mondhatnánk: ismerkedésre, hogy létre jöjjön az az élő kontaktus a művész és hallgatósága között, amit egy ilyen nagyszabású mű előadása és befogadása is megkíván. Beethoven A-dúr szonátája, már magán viseli a százon felüli opuszok jegyét. A fantázia-szonáta éles, világos gondolatmenete legfinomabb tagozódásáig költői intenciókon nyugszik. Természetes, szabad áradásban ömlik a zenei beszéd. Az öregedő Beethoven pátosza nem külső fokozásokban nyilvánul, gondolatait, érzéseit rejtett pátosz fűti át, tisztult emelkedettség, ami a hallgatót is emelkedett érzések világába vezeti. Marisa Regules a Beethoven szonátát értelmileg szebben rajzolfa ki mint érzelmileg. Nem elég mélyről festette például az első tétel leheletszerűen odavetett színeit, ami az éles dinamikai kontrasztok teljes mellőzésével a tételnek gyöngéd álomhangulatot kölcsönöz. Prokofjev VII. zongoraszonátája (op. 85) meggyőzőbb megnyilatkozásra adott alkalmat. A modern muzsika talán közelebb is áll a művésznő egyéniségéhez. A középtétel, az Andante caloroso sajátos „modern" lirizálását választékos ízléssel oldotta meg. A mű egyébként is roppant nehéz, de a záró Precipitáto mutatta meg igazán, hogy vendégünk teljes „technikai fegyverzetben" lépett a közönség elé. Ravel Valses nobles et sentimentales (Nemes és érzelmes keringők) című művében könnyed eleganciával elevenítette meg a francia komponista ízig-vérig francia zongoramuzsikáját. A hét darabból és epilógusból álló keringő-sorozat súlytalan, kecses, a muzsikálás önfeledt öröméért íródott zene. A hangversenyt Schumann Karneválja fejezte be. A Karnevál egy hangszimbólumra épül, a motivikus hangok - A S (esz) C H - egyrészt Schumann nevének kezdőbetűit rejtik magukban, másrészt egy kisváros nevét, ahol Srhumann első nagy szerelme, Ernestine von Frikken született. A városka neve:- Asch. Mintha egy lírai album lapjain ábrándok, hangulatképek, emlékek, vallomások suhannának el a szemünk előtt gyors egymásutánban, Schumann különösen árnyalt, sajátos zongorahangján, amely a lélek minden rezdülésére talál formát, vonalat, kifejezést. A hallgatóság érdekes módon csak lassan melegedett fel a művésznő iránt, ami valószínűleg a műsor összeállítására vezethető vissza. Közönségünk általában nehezen barátkozik a modern zenével, talán nem is veszi magának a fáradságot, hogy közelebb jusson hozzá és ezzel sok érdekes felfedezéstől fosztja meg magát. Prokofjev egyéni hangú, vonzó muzsikája pedig nagyon alkalmas árra, hogy felkeltse az érdeklődést a ma zenéje iránt, őszinte, meleg taps csak a hangverseny végeztével hangzott fel, amit a művésznő három különlegesen szép ráadással viszonzott. HAVAS MÁRTA SZÓ 5 * 1960. május 31. 9 *