Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-30 / 149. szám, hétfő

„Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom..." f gy kezdődik majd az eskü, amelyet a választások lezajlása után a dolgozók képviselői tesznek. így tesz fogadalmat, már másodízben Vida Irma a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője is. Becsületére, lelkiismeretére fogadja majd, hogy a párt, a nép bizalmát fáradhatatlan, a dolgozó ember érdekeit szolgáló, megalkuvást nem ismerő munkával viszonozza. Az alkotmány és törvényszabta határokon belül a dolgozók akaratát, a szocializmus teljes győzelemre vitelét fogja szorgalmazni. A napokban bemutatkozik választóinak, mint jelölt a Szlovák Nemzeti Tanácsba, a járási é' helyi nemzeti bizottságba. Másodszor mondja el élettörténetét, s először ad számot arról, hogyan szolgálta választói érdekeit az eltelt választási idöizakban . .. A jelöltet otthonában kerestük fel, illetve ott próbáltunk először szerencsét, hogy néhány szót váltsunk vele. Szerencsénk volt... A csinos, kis, falusi ház szépen berendezett szobájában hárman fogjuk közre a diófa asztalt. A háziasszonyé most a szó. - Szeretem az embereket. Jó érzés a választóim közé menni, hallani őket, amint egyszerű szavakkal, oly értelmesen, megfontoltan beszélnek nagyszerű dolgokról. Szeretem őket, s ahogyan szavukból kiveszem, nekik sincs ellenem komolyabb kifogásuk ... Jó érzés azt tudni az embernek, hogy bíznak benne, hogy mellette állnak. Közösen a legnehezebbnek látszó probléma megoldása is könnyebbnek tűnik ... A háziszőttes szőnyegek, mint egy-egy " kis darab virágos rét futja be a szobát. Kövérszemű májusi esőt csap a szél az ablaknak. Mintha csak dob peregne, még a megkezdett beszélgetésnek is más irányt szab. - Kellett már ez az eső - mondja a a azda - kívánta a határ. Kis időre szünetel most a munka, a szövetkezet közel kétezer hektáros határában. így maradt itthon a Vida-házaspár is. Máskülönben a most megkezdett beszélgetésre alighanem a répaföldön került volna sor. Egyéb elfoglaltsága mellett a háziasz szony is éppen úgy részt vállal a szöVida Irma aktuális munkacsoportjának. politikai kérdésekről beszél a kvetnái szövetkezet egyik (ČTK felvételei) Otthon az udvaron vetkezet cukorrépájából, mint a falu többi asszonya. Férje pedig az állattenyésztésben dolgozik. Amíg az esőt a gazdával aranyatérőnek nevezgetjük, szalonna, füstölt kolbász kerül az asztalra. Nincs kibúvó a háziaszszony kedves kínálása elől. Közben, mintha szabadkozni akarna, nevetve mndja: • - Fogadják csak el, jó szívvel adom ... No csak ne kínáltassák magukat, van még több is ott, ahol ez volt. Ma egy kis vendéglátás egy családnál sem okoz gondot . .. Igaz, egy kicsit sós a kolbász .., Csak ne mondják, úgy is tudom mire gondolnak ... A szomjúságoltóról azonban már is gondoskodik a házigazda. Pohár csendül. A gazdasszony nem nyúl pohár után, inkább a beszélgetés fonalát ragadja újra magához. - Nem vagyok már túl fiatal, túl járok a negyvenen. Megkóstoltam a múltat, ismerem a jelent. P gy sóhajtásnyi csend áll be, csak az " eső dobol egyhangúan az ablakon. Egy pillanat, s az emlékezés szárnyán évtizedeket repülünk. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának ... Mozgósítás .., Feldíszített katonai szerelvények, aztán egyre gyakrabban érkező fekete szélű levelek.., Vida Irma is félárva maradt. Pár év után édesanyja is elköltözött az élők sorából. Nagyszülei nevelték, majd később bátyjának gondjaira maradt. - Amikor úgy-ahogy felcseperedtem, szolgálónak álltam - folytatta. Öt évet töltöttem más kenyerén. Amikor férjhez mentem, nagyanyám öreg szekrénye volt az egész „stafírungom". Sokszor mondom is a fiataloknak: Csak az tudja igazán becsülni a mát, aki ismeri a tegnapot is. A jobb élet, - ahogyan Vida Irma szavaiból kiderül — rájuk is csak a felszabaduláskor köszöntött. Gyökeres fordulatot pedig az 52-es év jelent az ő és falujuk életében is. Akkor alakult meg Kvetnán a szövetkezet, amelynek alapítói között három hektárral Vidáék is szerepeltek. Elsők voltak a belépésnél, élenjárók a közös munkában is. Különösen Irma tűntette ki magát, aki a napi munka mellett részt vállalt a további szervező munkából is. 1957-ben pedig, amikor a legjobb dolgozókat jelölték az államigazgatási szervekbe, a jelöltek között szerepelt Vida Irma is. Akkor állt először választói előtt, ma másodszor. Akkor még, mint a szocializmusnak pártonkívüli, lelkes építőjét ismerték meg, ma már, mint kommunista áll választói elé. Két éve tagja ő is, férje is a pártnak, jyida Irma a családról, helyesebben ' mondva legényfiáról kezd beszélni. Kicsit tréfásan mondja: — Ö sem maradt hűtlen apja-anyja mesterségéhez. Parasztnak készül, a mai követelményeknek megfelelő parasztnak, olyannak, aki nemcsak kézzel, hanem észszel is segíti maid szocialista mezőgazdaságunkat. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanul. Az idén végez, mérnök lesz. Módjában állt neki is a tanulás, éppen úgy, mint azok gyerekeinek, akik a múltban ilyesmire gondolni sem mertek. Talán ifjú Vidának néhányszor eszébe jutott: Ahhoz, hogy belőle mérnök legyen, hogy egyáltalán tanulhasson, jönnie kellett egy olyan korszaknak, ahol a nép saját sorsának irányítója, ahol az államhatalmat a dolgozók legjobbjai képviselik, amelyben az ő édesanyjának is helyet adtak, s rövidesen úiból esküt tesz a szocializmusra, a dolgozók egyetlen és igazságos társadalmi rendje mellett. Szarka István A KSZT részvéttávira'a a ch

;'ei Szakszervezeti Központnak (ČTK) — A Központi Szakszervezeti Tanács a súlyos elemi csapás sújtotta chilei néppel való együttérzése kifejezéseként részvéttáviratot küldött a chilei Szakszervezeti Központnak. A táviratban többek között a következőt írja: „A Központi Szakszervezeti Tanács Csehszlovákia valamennyi dolgozójának nevében őszinte részvétét fejezi ki az önök hazájának és dolgos népének, melyet e napokban oly tragikus elemi csapások értek. Arra kérjük Önöket, tolmácsolják Chile dolgozóinak és népének őszinte részvétünk és szolidaritásunk kifejezését." ä Pŕerovi Gépgyár dolgozóinak felhívása Segítjük a mezőgazdaságot - kövesselek! (ČTK) — A Pferóvi Gépgyár dolgozói jól tudják, mily nagy jelentőségű mezőgazdaságunk fejlesztése népünk jólétének biztosítására. Munkahelyeiken megvitatták azt a felhívást, amelyet járásuk szövetkezetesei a mezőgazdasági termelés növelése érdekében tettek. E napokban levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának, melyben a következő áll: „Mi, a Gépgyár dolgozói úgy érezzük, hogy szintén felelősséget viselünk a prerovi felhívás teljesítéséért. Ezért szocialista kötelezettséget vállalunk, hogy 1960. szeptember 9-ig — a bányásznapig — üzembe helyezzük a vítošovi mészőrlőt. A mészőrlő évi teljesítőképessége 100 ezer tonna őrölt mész lesz, úgyhogy jelentós mértékben hozzájárul új, észak-morvaországi kerületünkben 50 ezer hektár mezőgazdasági föld termővé tételéhez. Törekvésünk arra irányul, hogy elkészítsük a beruházások terveit, gépeket szállítsunk és szereljünk s munkánkkal hozzájáruljunk a beruházási akciók befejezéséhez. Egyidejűleg felszólítjuk hazánk va lamennyi vállalatát és üzemét, hogy hasonlóképpen járuljanak hozzá a mezőgazdasági termelés növeléséhez. E kötelezettségvállalásunkkal egyben hálánkat akarjuk kifejezni pártunknak és kormányunknak a népünk életszínvonala állandó növelésére fordított gondoskodásért." Ä BEZ dolgozóinak választási gyűlése A vek Bratislavai Elektrotechnikai Műdolgozói május 28-án délután ünnepi választási gyűlésre jöttek össze, amelyen szívélyesen üdvözölték Karol Bacílek elvtársat, a CSKP KB politikai irodájának tagját, az SZLKP KB első titkárát, akit a Nemzeti Front a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba jelölt képviselőnek. A gyűlésen részt vettek továbbá Josef Reítmajer, nehézgépiparügyi miniszter, Antonín Malik, a Gépipari Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának elnöke, Oldŕich Prokop, a bratislavai városi pá/tbizottság vezető titkára, a plzeňí V. I. Lenin Üzemek dolgozóinak küldöttsége, amely gyár dolgozóival a Bratislavai Elektrotechnikai Művek dolgozói ezen ünnepi alkalommal testvéri szövetséget kötöttek. Az ünnepi gyűlés „Az építésben szerzett érdemekért" magas állami kitüntetés átadásával kezdődött, amelyet az üzem dolgozóinak a második ötéves terv feladatainak teljesítésében elért kiváló sikereiért adományoztak. Az egyre igényesebb feladatok sikeres teljesítésében az üzem- dolgozóinak hathatós segítséget nyújt a széleskörűen kibontakozott szocialista munkaverseny, amelybe a munkások és technikusok 98 százaléka bekapcsolódott. Tizenhárom legjobb munkacsoport versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A Bratislavai Elektrotechnikai Művek dolgozói szocialista kötelezettségvállalásai teljesítésének és túlszárnyalásának köszönhető, hogy a BEZ az 1960 év első negyedében már ötödször egymás után elnyerte a Nehézgépipari Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága vörös zászlaját, amelyet a gyűlésen ugyancsak átadtak az üzem dolgozóinak. Ezután Karol Bacílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára mondott beszédet, aki az üzem dolgozóinak jókívánatait fejezte ki a magas állami kitüntetéshez és köszönetet mondott az iránta tanúsított bizalomért, amikor képviselőjelöltnek javasolták a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba. A BÉKÉS ATOMKUTATÁS a prágai szovjet kiállításon Ä

hogy i óriási prágai kongresszusi palota termeit járom, nézegetve a szovjet kiállítás páratlan újdonságait, a technika csodáit, eszembe jutnak Szergej Pavlovics Nováknak, a rosztovi Roszelmas üzem egyik üzemvezetőjének szavai, aki végigvezetve a Szovjetunió első ötéves tervének szülöttje, a Roszelmas termelőcsarnokain, büszkén beszélt a harcos múltról és vázolta fel röviden a Szovjetunió népeinek nagyszerű jövőjét. — 1930-ban, mikor mint komszomolista idejöttem, pusztaság volt gyárunk helyén. Az amerikai mérnökök, akik a gyárat tervezték, meglátva .bennünket talicskázni, lapátolni, gúnyosan megjegyezték': ezek fogják a gyárat vezetni, ezek a muzsikok?! — mesélte Szergej Pavlovics, majd így folytatta: — Az amerikai mérnökök csak a külsőnket láthatták, a szovjet ember szívébe, törhetetlen akaraterejébe nem láthattak' bele. III alálóak' ezek a szavak. Ha a kiállítás * egyes szakaszait tüzetesen megtekintjük, mindenütt találunk megcsodálni valót. A mezőgazdaság, a vegyi ipar, a finom Család tói — családhoz — Mostanában sokat beszélünk a házi agitációs munka fontosságáról, hiszen a háziasszonyokkal, sok fiatallal, a nyugdíjasokkal csak a lakóhelyeken, a lakásokon lehet találkozni - mondja Ján Kupčák elvtárs a žilinai papírgyár szakszervezeti üzemi bizottságának elnöke. - Ez igaz — vette át beszélgetésünk fonalát Štefan Forgáč elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke —, de nemcsak róluk van szó, ha agitátoraink bekopogtatnak egy-egy családhoz, ott találják a gyárak és vállalatok dolgozóit is. Tehát nemcsak a háziasszonyokkal és a nyugdíjasokkal beszélgethetnek, hanem kiegészíthetik azt a politikai munkát is, amely az üzemekben és a hivatalokban folyik.:. Az utóbbi hónapokban, különösen az agitációval kapcsolatos párthatározat után az üzemi pártszervezet bizottsága valóban többet és gyakorlatiasabban foglalkozott az agitáció kérdésével. Nemrég az egyik agitációs értekezleten szokatlanul sokan jelentek meg. El sem fértek a helyiségben. A nagy érdeklődés „titka" az volt, hogy az üzem gazdasági vezetőit is meghívták. Egy agitátor ezt mondta erről: „Szívesen eljövünk a tanácskozásra, részt veszünk az agitációs munkában is, mert az igazgató, a művezetők maguk is itt vannak, velünk együtt végzik a népnevelő munkát..." Az agitációval megbízott gazdasági vezetők többsége szívesen fogadta ezt a pártmegbízatást, hiszen a fáradság, amit ez a munka jelent, bőven megtérül, mert így közelebb kerülnek a dolgozókhoz. Jobban megismerik termelési és egyéb problémáikat, könnyebben segíthetnek megoldásukban. Tehát nem várt s nem is vár az üzemi pártszervezet a közmondásbeli sült galambra. Ezt nemcsak az üzem gazdasági eredményei bizonyítják, hanem IJJ SZÖ 2 * 1960. május 28. az is, hogy a 17 žilinai agitációs központ közül az ó védnökségük alatti központ a leglátogatottabb, a legeredményesebben dolgozik. Sikeresek a műsoros estek, a nyilvános pártgyűlések és az ismeretterjesztő előadások. A kultúrestet az üzem vagy a hadsereg adja, az előadót a pártszervezet. De szívesen segítenek a közelben lakó pedagógusok, orvosok is. Egy kultúresttel egybekötött nyilvános pártgyűlésen közel négyszázan vettek részt. Többen nem fértek el a teremben. Az üzemi pártszervezet hatékony segítségével kis politikai és kulturális központtá válik az agitációs központ. — Valóban dicséretre méltó, ahogyan eddig dolgoztak — mondotta Ján Kanis elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója. Persze, az üzemi pártszervezet legfontosabbnak a személyes, illetve a házi agitációt tartja. A pártszervezet olyan elvtársakat küldött agitációs munkára, akik a napi munkájukban is jól megállják a helyüket s eléggé képzettek és eléggé áldozatkészek, hogy üzemi pártmunkájukon kívül még a körzetben is vállalnak pártmegbizatást. Ezek az elvtársak tudják, hogy melyik házba kell rendszeresen elmenniök. Nem egy helyen már név szerint ismerik őket és várják, mikor jönnek el megint beszélgetni. Ilyen eredményesen tevékenykedő agitátorok közé tartozik Anton Štefanatný, Imrich Medvedik, Zuzanna Hudeková, Anton Peteri, Viliam Kubina és mások, akiknek mindig van a dolgozókhoz mondanivalójuk. Beszélgetnek az emberekkel, meghallqatják nézeteiket, beszélnek a párt terveiről, céljairól. Épülő, szépülő városukról, az árleszállításról, az iskolakönyvekről, amit már az új iskolaévben ingyen kapnak gyermekeink. S nem utolsósorban a félszáz éves üzemükről, a dolgozók életéről a múltban és most. Štefanatný elvtárs az üzemben eltöltött huszonöt esztendő alatt csaknem minden dolgozót és a gyár környékén lakót' megismert. S a dolgozók is jól ismerik és tisztelik. Ő a legtapasztaltabb kommunista közöttük, s tapasztalatait igyekszik is átadni. Otthon érzi magát az agitációs munkában. — Tanulmányoztad már az alkotmánytervezetet? - állította meg minap egyik munkatársát. A megszólított kissé pirulva vallotta be, hogy bizony még nem tekintett bele. — Hát ajánlom, olvasd el, nagyon tanulságos — mondotta Štefanatný elvtárs, részleteket idézve belőle, s ez felkeltette az illető dolgozó érdeklődését az új alkotmánytervezet iránt. Különösen az agitátorokat figyelmeztette erre, mert a házi agitációban szerzett tapasztalatai során nemcsak a választásokról, a jelöltekről esett szó, hanem a dolgozók jogairól és kötelességeiről is, ahogy az új alkotmány beszél róluk. Elismerően jegyezte meg Ctibor Breznlcký elvtárs, az agitációs központ vezetője, hogy az agitátorok lelkesen és felelősséggel törődnek a lakók politikai felvilágosításával s ebben oroszlánrésze van az üzemi pártszervezet bizottságának. Bizony nem lenne semmi gyakorlati értéke az olyan választási agltációnak, amelynek tartalma csak általános .szólamokból, óhajokból áll és nem folynék egybe a belés külpolitikai események megmagyarázásával vagy a termelés jobb megszervezésének lehetőségeivel. Ján Klímas, az öttagú szocialista munkabrigád vezetője ugyancsak jó agitátornak bizonyult. A körzetben jól ismerik az évek óta mindig élenjáró vasesztergályost. Tudják, hogy amit egyszer elvállal, azt végre is hajtja. Félteljesítményt nem ismer, csak túlteljesítést. Ügy beszélnek róla, mint a szocialista embertípus formálójáról. A házi agitáció során olyan tapasztalatokra tett szert, hogy már az első percekben meg tudja állapítani, kivel miről kell beszélnie, hogy a beszélgetés ne legyen vérszegény, s felkeltse a család érdeklődését. A legszívesebben persze brigádjának munkájáról, eredményeiről beszél. Elmondja, milyen színes a szocialista munkabrigád élete, hogyan ér el kiváló eredményeket. A brigád ez év januárja óta több mint nyolcezer korona értékű színesfémet takarított meg. Mint megtudtuk, ezt jobb anyagklszabással, a hulladékanyagok felhasználásával és a papírgyártó gépek rendszeres előzetes karbantartásával érték el. Persze nemcsak arról beszél, hogyan kell szocialista módon dolgozni, hanem arról is, hogyan kell szocialista módon élni, tanulni és szórakozni. Mint a tapasztalat mutatja, ezek a beszélgetések igen hasznosak. A személyes beszélgetések, vagy éppen viták emberileg is közelebb hozzák egymáshoz a kommunistákat és pártonkfvülieket, ami elengedhetetlen feltétele a kölcsönös bizalom további fejlődésének, erősbödésésének. Nagyon lényeges, hogy az agitátorok közös erőfeszítésének eredményeként nagy érdeklődés mellett telt házban tartják a választási gyűléseket. František Tokáč, Jozef Kuriš, Juraj Jelok, Viliam Kuchyňa, a dolgozók jelöltjei nem is gyűlésre, inkább csak beszélgetésre jöttek. Hiszen a jelenlevők közül senki sem akadt, akinek nem lett volna személyes kapcsolata velük, aki ne ismerte volna őket. Tehát senkinek sem kellett bemutatkozniok. Ebben a választókörzetben sem kellett külön hangsúlyozni azt, ami természetes, vagyis hogy a dolgozók legjobbjait jelöljék és válasszák a nemzeti bizottságokba. Erdősi Ede mechanika, az autómechanika, a nehézgépipar vagy az atom békés kihasználásának fejlesztése terén a Szovjetunió világraszóló sikereket könyvelhetett el. Amikor a turbinákat nézzük, az óriási vízierőművek kicsinyített másait, melyek közül például a bratszki egyedül annyi villanyenergiát termel majd évente, mint 1959-ben egész Csehszlovákia, vájjy£" tj|tpjmas TU 104-es, 114-es utasszállító repülőgépeket bámuljuk, mindig ott látjuk mögöttük a szovjet embert, aki elsőnek nyitotta- meg az utat a csillagok felé, aki Szibéria szűzföldjén több tízmillió hektárt szántott fel. Megismerkedhetünk itt a ' Szovjetunió első és második atomerőművének kicsinyített másával. A második, a 600 ezer kW teljesítményű atomerőmű első reaktorát 10Ö ezer kW teljesítő képességgel 1958 októberében helyezték üzembe. De ehhez hasonló vagy még tökéletesebb berendezésű atomerőmű a hétéves terv következő éveiben egész sor épül fel a Szovjetunióban. Már megkezdték sz uráli, bjelojárszki atomerőmű építését is, amely Kurcsatov akadémikus nevét viseli. Ennek az atomerőműnek a modelljét is megtaláljuk a kiállításon. Azt is megtudjuk, hogy az első 200 ezer kW teljesítőképességű villanytermelő részeleget két urángrafit reaktorral szerelik fel és a gőzt közvetlenül a reaktorban fogják 480—500 fokra hevíteni. A reaktorokból egyenként 100 ezer kW-os gőzturbinákba vezetik el a gőzt 90 atmosztéra nyomás alatt. Ezt az új módszert más atomerőmű építésénél is alkalmazni fogják, mert olcsóbb és biztonságosabb energiatermelést jelent. Voronyezs mellett is épül egy hasonló, 210 ezer kW teljesítőképességű atomerőmű. E

z a kiállítási részleg, az atom bétós felhasználásának gyakorlati példái, hűen tükrözik a Szovjetunió népének békés szándékait. Ezt mutatja . a Lenin atommeghajtású jégtörő kicsinyített mása is, amelynek egyik oldala nyitott. Neoncsövek mutatják be a reaktor működését, a vastag védőfalakat, melyek rádióaktív sugárzástól védik a személyzetet. A 16 ezer tonna űrtartalmú, háromcsavaros, 44 ezer lóerős atomjégtörő több méter vastag jég áttörését is lehetővé teszi. A kiállításon látható a dubnói egyesült atomkutató intézet óriási méretű, 10 milliárd kW-os szynehrofazotronjának modellje is, melyet a Szovjetunió korrpánya ajándékozott ennek a nemzetközi kutatóintézetnek. A Szovjetunió különböző atomkutató intézeteiben a népi demokratikus államok több mint ezer tudósa mélyíti el Ismereteit. Eddig 27 kiállításon a világ különböző országaiban több mint 9 millió ember látta, milyen gyors ütemben halad előre a Szovjetunió az atomkutatás terén és milyen irányban kell az egész emberiségnek Is haladnia az atomenergia békés felhasználásában. D

e a Sozvjetunió nemcsak bemutatja, hanem önzetlen segítséget is nyújt azoknak az országoknak, melyek békés célokra óhajtják' az atom erejét felhasználni. A Szovjetunió közvetlen segítségével építettek Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, az NDK-ban, Kínéban, Jugoszláviában és hazánkban 2—10 ezer kilowattos atomreaktorokat és 25 MW teljesítményű részecskegyorsítókat. Jelenleg Bulgáriában és az Egyesült Arab Köztársaságban létesítenek atomreaktorokat a Szovjetunió segítségével. Horváth Sándor