Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-29 / 148. szám, vasárnap

TOVÁBBI VÁLASZTASI GYŰLÉSEK A nemzeti bizottságok nagy szerepe a szocialista demokrácia fejlesztésében Hazánk valamennyi kerületében dolgozóink további választási gyűléseken vettek részt. Prága XIV. kerüle­tében, Mich lében bemutatkozott választóinak Viliam Široký elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnök, akit e kerületben a nemzetgyűlésbe je­löltek. Beszédét az alábbiakban közöljük. Vratislav Krutina, a CSKP KB titkára e napokban bemutatkozott a hanái községek választóinak, akik kép­viselőül javasolták a nemzetgyűlésbe. A választási gyű­lésen több mint kétezer dolgozó vett részt az üzemek­ből és mezőgazdaságbői. Péntek este Krutina elvtárs ellátogatott a majetíni szövetkezetbe. Krutina elvtárs itt a mezőgazdaság kérdéseiről beszélt választóinak. A bratislavai Közlekedésügyi Megbízotti Hivatal mozi­termében bemutatkozott választólnak ing. Jozef Púčik, vegyi Ipari miniszter, nemzetgyűlési képviselőjelölt, valamint Ján Macúch, a prievozi EFSZ elnöke, akit a Szlovák Nemzeti Tanácsba jelöltek. Alexander Dubček elvtárs, az SZLKP KB irodájának póttagja, az SZLKP bratislavai kerületi bizottságának vezető titkára pedig péntek este választási beszédet mondott Smrdákyban. Lučenecen Lörincz Gyula elvtárs, nemzetgyűlési kép­viselőjelölt, Banská Štiavnicán Elene Litvajová és Jozef Holička elvtársak, mutatkoztak be választóiknak. A holiči választási gyűlésen beszédet mondott Franti­šek Štefánik, a Nemzeti Front jelöltje, akit a nemzet­gyűlésbe javasolták és Ján Mešťanek, a Szlovák Nem­zeti Tanács jelöltje. Handlován a bányászok gyűlésein beszédet mondott Gabriel Číž, a handlovai Nagybánya kiváló bányásza, akit a nemzetgyűlésbe jelöltek és Jo­zef Demjan, a Szlovák Nemzeti Tanács jelöltje. Hasonlóképpen választási gyűléseken vesznek részt a nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nem­zeti bizottságok további jelöltjei is. Viliam Široký elvtárs V. Široký elvtárs beszédében töb­bek között igen behatóan foglalko­zott a szocialista demokrácia további bővítésének -és elmélyítésének kér­désével. „A szocialista demokrácia lényegét mindenekelőtt abban látjuk, — mondotta, — hogy a legszélesebb tömegek közvetlenül részt vesznek az állam és az egész társadalom irá­nyításában. Ma, amikor a szocializmus építése befejezésének útján tovább gyara­pítjuk hazánk gazdagságát, hatalmát és erejét, pártunk még nagyobb erő­feszítést szentel annak, hogy a dol­gozók még fokozottabban közvetle­nül részt vegyenek a népgazdaság és kultúra, az állam és társadalom irá­nyításában. Ez kitűnik abből is, hogy a fejlett szocialista társadalom meg­teremtésének időszakában előttünk álló igényes feladatokat önmagában nem oldhat meg semmilyen szerv. Egyedül maga a dolgozó nép old­hatja meg és kell megoldania pár­tunk vezetésével. A szocialista demokrácia továbbfejlesz­tésének útján kulcsfontosságú szakaszt jelentenek most a nemzeti bizottságok. A nemzeti bizottságoknak megvannak az alapvető feltételeik arra, hogy a párt vezetésével igen jelentós szerepet játsz­szanak abbap a, törekvésben," hogy dol­gozóink széles tömegei a legnagyobb mértékben bekapcsolódjanak az állam és a társadalom irányításába s Igazgatásá­ba Ez abból következik, hogy mint a nép képviseleti szervei egyesitik maguk­ban az állami szerv s ugyanakkor a leg­szélesebb társadalmi szervezet jellegét. Éppen a nemzeti bizottságokban nyilvá­nul meg konkrétan és szemléletesen a szocialista állam új jellege, amely való­ban a tömegek szervezete. A nemzeti bi­zottságok jogkörének és felelősségének bővítése, valamint a gazdasági és kul­turális építésben betöltött szerepük lé­nyeges fokozása — amelyet lerögzít az új alkotmány tervezete és a nemzeti bi­zottságokról szóló új törvény — ezért valóban elvi fontosságú Intézkedés szo­cialista demokráciánk továbbfejlesztésé­nek útján fejlett szocialista társadalmunk további kibontakozásában. A nép hozza a törvényeket és a nép valósítja meg őket A nemzeti bizottságok hazánkban hatalmas társadalmi erőt képvisel­nek. Amint az előzetes adatok mu­tatják, az új kerületi nemzeti bí­zottságokba több mint 1400 jelöltet, a JNB-kbe csaknem tízezer jelöltet és a HNB-kbe több mint 190 ezer képviselőjelöltet javasolunk. Igy összesen több mint kétszázezer lakos vesz majd közvetlenül részt az állam irányításában, mint a helyi hatalmi szervek képviselője. A nemzeti bizottságok eme két­százezer képviselőjéhez hozzá kell számítani a dolgozók további tízez­reit, sőt gyakorlatilag százezreit, akik ilyen vagy amolyan módon be­kapcsolódnak a nemzeti bizottságok tevékenységébe és döntéseibe. En­nek számtalan formája és lehetösé­go van. Az üzemek és EFSZ-ek leg­jobb dolgozóinak nagyszámú káderei közvetlen részt vesznek az albizott­ságok munkájában. Az egyes bizott­ságok tevékenységükben további dol­gozokból álló széles aktívára tá­maszkodnak. Maguknak a nemzeti bizottságoknak közvetlenül érezniök kell, hogy minden fontosabb kérdést feltétlenül meg kell tárgyalniok le­hetőleg minél nagyobb számú dolgo­zóval. Különös jelentőségű lesz fő­ként a további fejlődés fontos kér­déseinek megtárgyalása a dolgozók­kal közvetlenül az üzemekben. A nemzeti bizottságoknak, mint a dol­gozók legszélesebb szervezetének feltét­lenül a legszorosabb kapcsolatban és közvetlen együttműködésben kell tevé­kenykedniük a dolgozók valamennyi többi szervezetével. Ez elsősorban az FSZM-re és CSISZ-re, a szövetkezetek, a kulturá­lis, testnevelési és egyéb szervezetekre vonatkozik. A nemzeti bizottságok csupán az ő segítségükkel élhetnek és dolgozhat­nak majd az egész társadalom életének ütemében. Egyidejűleg azzal, hogy ók maguk elősegítik e szervezetek feladatai­nak teljesítését, lényegesen növelik egész munkájuk befolyását és hatékonyságát. A nemzeti bizottságok súlyának és be­folyásának további lényeges növekedése társadalmunk egész fejlődésében mír le van rögzítve új szocialista alkotmányunk tervezetében, amely azt a lenini köve­telményt hirdeti, hogy a nép választott képviselőinek személyében a hatalom funkciója egyesüljön a végrehajtó funk­cióval. Abból indul ki, hogy a nemzeti bizottságok, mint a nép által közvetlenül választott szervek a dolgozók teljes részvételével az ügyekben nemcsak dön­tenek, nemcsak határozatokat hoznak, hanem határozataikat a néppel együtt közvetlenül meg is valósítják. E lenini alapelv szilárd lerögzítése vezet a nem­zeti bizottságok egyes szervei feladatá­nak újabb körülhatárolásához Is, elsősor­ban a nemzeti bizottságok kollektív vá­lasztott szervei döntő helyzetét illetőleg. Különösen a plénumok, a tanácsok, az al­bizottságok és egyes képviselők szerepe növekedik. Abban, hogy a nemzeti bizottságok munkája valóban a dolgozó nép egy­re szélesebb tömegének ügyévé vál­jék, különösen fontos szerepet töl­tenek be a nemzeti bizottságok albi­zottságai. Ezek az albizottságok igen jelentős szerepre hivatottak a nemze­ti bizottságok további tevékenységé­ben fejlett szocialista társadalmunk kibontakozásának útján. A dolgozók e bizottságokban tömeges mértékben újabb és újabb gyakorlati tapasztala­tokat nyernek az állam és a társada­lom ügyelnek Irányításában. Termé­szetesen nemcsak magukról az al­bizottságokról van sző, hanem arról, hogy a nemzeti bizottságok plénumai­nak és tanácsainak egész munkastí­lusa megfeleljen e fontos feladatok­nak." A szocializmus megszün­tette a nemzetiségi torzsalkodást Široký elvtárs a továbbiakban azok­ról a döntő, sarkalatos sikerekről beszélt, amelyeket pártunk vezetésé­vel a nemzetiségi kérdés következe­tesen marxi-lenini megoldásában, el­sősorban a csehek és szlovákok vi­szonya terén értünk el. „Hazánk fejlett munkásosztálya új­ból megerősítette - mondotta ­hogy a nemzetek egyenjogúsága, test­vérisége és egysége eszméinek büsz­ke megtestesítője. A kommunista párt — a munkásosztály élcsapata — magasra emelte a két nemzet egyen­jogúságának" nemesek formális ki­hirdetéséért vívott harc zászla­ját, hanem következetesen küzdött tényleges egyenjogúságukért, Szlová­kia elmaradottságának megszünteté­séért, gyors gazdasági és kulturális fejlődésének biztosításáért, hogy mielőbb elérje a cseh országrészek színvonalát. A kommunista párt el­vetette az ún. agrárfüggvény burzsoá koncepcióját és rámutatott, hogy csupán egész köztársaságunk sokol­dalú, tervszerű és egyenletes fejlő­dése felel meg a munkásosztály és az egész nép érdekeinek Csehország­ban éppúgy, mint Szlovákiában. Csehszlovákia egész népének közös erőfeszítésével s a cseh munkások, technikusok és mérnökök testvéri segítségével az ipari termelés terje­delme Szlovákiában a háború előtti időszakkal szemben a kilencszeresére emelkedett. Szlovákia ipari fejlettsé­ge ma már ténylegesen az igen fej­iett ipari országok színvonalán áll. Emellett meg kell mondani, hogy Szlovákiában a gazdaság szocialista fejlődése nemcsak a nemzetiségi kér­dés megoldásában játszott döntő sze­repet, hanem ugyanakkor köztársasá­gunk népgazdasága általános fejlődé­sének is igen fontos tényezője, lé­nyeges része volt Lehetővé tette Szlovákia nyersanyagforrásainak, nagy munkaerőforrásainak és egyéb tar­talékainak tervszerű felhasználását az egész nép javára, hazánk gazdasá­gi gyarapodásának javára az egész la­kosság életszínvonala emelésének ér­dekében. Erről tanúskodik Szlovákia mezőgazdasági termelésének fejlődé­se is. A nagy gazdasági elmaradottság következtében Szlovákia háború előtti mezőgazdasága igen alacsony színvo­nalú volt, intenzitása alig volt vala­mivel nagyobb a cseh országrészek intenzitásának felénél. A mezőgazda­sági gép- és mütrágyaszállítmányok következtében Szlovákia mezőgazda-, sági termelése fokozatosan növekszik és ma az egész állam mezőgazdasági termelésének már egyharmadát teszi ki. A csehek és szlovákok ma két teljesen egyenjogú testvémemzet, amelyek egy­re jobban közelednek egymáshoz, mint szocialista nemzetek a legszorosabb egy­ségben továbbfejlesztik az egységes szo­cialista csehszlovák népgazdaságot, meg­bonthatatlan együttműködésben tovább­építik fejlett szocialista társadalmukat — a szocialista Csehszlovákiát. A nemzetiségi kérdés sikeres megol­dása alapvető jelentőségű nemcsak két szocialista nemzetünk további közeledése és fejlett szocialista társadalmunk egész további fejlődése szempontjából, de ugyanakkor nagy nemzetközi jelentőség­gel is bír. Büszkék vagyunk arra, hogy köztársa­ságunk a Szovjetunió oldalán méltó he­lyet foglal el, mint olyan ország, amely újabb meggyőző történelmi bizonyítékát adta a lenini tanítás örökké éld erejé­nek. Köztársaságunk is győzelmesen hir­deti a világnak, hogy a szocializmus tel­jesen kiküszöböli a nemzetiségi torzsal­kodást és villongásokat s valamennyi nemzet között új, valóban testvéri kö­telékeket teremt. Hirdeti azt, hogy a szocializmus megnyitja az utat a fejlet­tebb és kevésbé fejlett nemzetek közöt­ti különbségek végleges megszüntetésé­hez, hogy valamennyi nemzetet együtt emeli fel a szocialista. virágzás és jólét magaslatára." A szocialista nagyüzemi termelés előnyei Široký elvtárs beszéde további ré­szében rámutatott harmadik népgaz­daságfejlesztési ötéves tervünk fő ér­telmére és célkitűzéseire. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése ma egyenesen gazdasági szükségesség egész népgazdaságunk további arányos fejlődése, főként a lakosság életszínvonalának további emelése szempontjából. , Hogy alapvető fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelés fejlődésé­ben, e cél érdekében pártunk vezeté­sével nemcsak valamennyi mezőgaz­dasági dolgozónak, hanem a nemzeti bizottságoknak, egész munkásosztá­lyunknak és népünknek minden erő­feszítést meg kell tenniök. Most az a fontos, hogy teljesen fel tudjuk használni a szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemi termelés nagy előnyeit, hogy a mezőgazdaságba mint döntő láncszembe összpontosítsuk az egész társadalom szükséges forrásait és erőit s így iparilag igen fejlett álla­munkban a mezőgazdasági termelés rövid idő alatt lépést tarthasson az iparral. Arról van szó, hogy mezőgaz­daságunkat magasfokúan termelékeny szocialista nagyüzemi termeléssé építsük ki, amely hatalmas korszerű technikával dolgozik és nagymér­tékben felhasználja a mezőgazdasági tudomány leghaladóbb vívmányait. široký elvtárs beszéde végén a je­lenlegi világhelyzettel foglalkozott. „Nyugodt biztonsággal tekintünk a további fejlődés elé — hangsúlyozta, — biztos léptekkel haladunk a Szov­jetunió oldalán a béke nagy ügyéért vívott harc útján." Pártunk funkcionáriusai megvitatták a nemzetközi helyzetet társ, a CSKP KB titkára mondott be­szédet a nemzetközi helyzetről. Rész­letesen elemezte azt a helyzetet, amely az USA agresszív magatartása következtében keletkezett és kipel­lengérezte az Egyesült Államok im­perialista köreinek rosszakaratú el­járását. Hangsúlyozta, hogy ez vezet­te csődbe a párizsi csúcsértekezletet. Az értekezlet résztvevői a leghatáro­zottabban elítélték ezeket a béke el­len irányuló arcátlan provokációkat és kifejezésre juttatták, hogy teljesen egyetértenek a Szovjetunió magatar­tásával. A CSKP prágai városi bizottsága pénteken a pártfunkcionáriusok érte­kezletét rendezte meg. melyen J. Hendrych elvtárs, a CSKP KB politi­kai irodájának tagja, a CSKP KB tit­kára a jelenlegi nemzetközi hely­zetről mondott beszédet. Beszédé­ben különösen a párizsi kormányfői értekezletet meghiúsító amerikai pro­vokációs politika következményeivel és a hidegháború felújítására irá­nyuló kísérletekkel foglalkozott. Az ostravai kerületi és városi párt­bizottság aktívájának funkcionáriusai pénteken, május 27-én értekezletre jöttek össze, melyen V. Koucký elv­Befejeződlek o szocialista munkobrigadok értekezletei Május 27-én és 28-án Prágában, Brnó­ban és Bratislavában kétnapos tanácsko­zásra gyűltek össze a szocialista munka­brigádok képviselői. Prágában B. Kozelka, Brnóban V. Pašek, a Központi Szakszer­vezeti Tanács titkárai. Bratlslaváb-n pe­dig V. Daubner. a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke számolt be a mozgalom eredményeiről, problémáiról. Rudolf Barák elvtárs az adamovi fémmunkások körében (ČTK) — Az adamovi gépgyár dol­gozói a pénteken, május 27-én ren­dezett ünnepi üzemi gyűlésükön át­vették a Gépipari Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága vörös zászlaját, melyet az országos versenyben ez év első ne­gyedében elért eredményeik elismeré­seként nyertek el. Az ünnepségen Rudolf Barák elvtárs, a CSKP KB po­litikai irodájának tagja, miniszterel­nökhelyettes is részt vett. Jókíván­ságait fejezte ki az adamovi fém­munkásoknak e magas kitüntetéshez és átadta nekik a CSKP KB s Anto­nín Novotný köztársasági elnök szí­vélyes üdvözleteit. Beszédének to­vábbi részében a jelenlegi nemzetkö­zi helyzettel, politikai és gazdasági életünk fő feladataival foglalkozott. A tárgyalások második napja Bratisla­vában a vitahozzászólások jegyében folyt. A vitában 59 elvtárs vett részt. Az ülést V. Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Ta­nács elnöke zárta be. Rámutatott, hogy a tanácskozások sok értékes ismeretet és tapasztalatot eredményeztek a szocia­lista brigádok és a szakszervezetek szem­pontjából egyaránt. Kiemelte, hogy a mozgalom valóban tömegjelleget öltött; mintegy 200 ezer dolgozó tagja a verseny­ző brigádoknak. A továbbiakban kijelen­tette, az aktíva megmutatta, hogy dolgo­zóink milyen lelkesedéssel harcolnak a szocialista életmód és a szocialista élet­formák megvalósításáért. —kn— Az NDK miniszterelnök­helyettese Prágában (ČTK) — Bruno Leuschner, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterel­nökhelyettese s állami tervbizottságának elnöke kíséretével pénteken, május 27-én Prágába érkezett A becses vendéget és kíséretét Otakar Šimúnek miniszterelnök­helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, az Állami Tervbizottság és a Külügy­minisztérium vezető dolgozói s az NDK prágai nagykövetségének tagjai fogad­ták a ruzyni repülőtéren. A két baráti ország állami tervbfi zottságának elnökei a Csehszlovák Köz­társaság és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti gazdasági együttműkö­dés továbbfejlesztésére vonatkozó kér J désekröl tárgyalnak. Vörös zászló a talaj termövététele terén elért eredményekért (CTK) — České Budéjovicéban pénte­ken, május 27-én kerületi értekezletet rendeztek a talaj további termővétételé­nek kérdéseiről. Az értekezleten ünnepé­lyesen átadták a kerület dolgozóinak a kormány és a KSZT vörös zászlaját, me­lyet az országos akcióban elért legki­válóbb eredmények elismeréseként nyer­tek el. Tibor Bohdanovský, a földmüvelésügyi miniszter helyettese az értekezleten mon­dott beszédében dicsérőleg nyilatkozott a dél-csehországi földművesek, állami gazdaságok dolgozói, GTÁ-k gépesitöi, ka­tonák és Ifjúság példás aktivitásáról. A dél-csehországi dolgozók a múlt év folyamán 4000 hektár mezőt csapoltak le és 550 ezer köbméter komposztot készí­tettek. Ez idén további 5000 hektár ré­tet és mezőt csapolnak le s ezenkívül 242 kilométernyi csatornahálózatot épite­nek. Ez év elejétől már háromnegyedmii­lió köbméter komposztot készítettek és elhatározták, hogy a CSKP országos kon­ferenciáig maradéktalanul teljesítik köte­lezettségvállalásukat, mely szerint egy­millió köbméter komposztot készítenek. Végei ért a Szlovák Nemzeti Siínház művészkörúlja (ČTK) — A Szlovák Nemzeti Színház művészei pénteken, május 27-én Palánk Inkognitô cimű színdarabjával mutatkoz­tak be a žilinai közönségnek. Tekintettel a rendkívül nagy érdeklődésre, délután is előadták a színdarabot. A Szlovák Nemzeti Színház művészei A Prešovi és a Koš cei Kerületi Nemzeti Bizottság ülése (ČTK) - A Prešovi Kerületi Nem­zeti Bizottság szombaton, május 28­án tartotta záróülését, melyen az előző választási időszakban végzett munka eredményeit és a kerületi akcióprogramterv teljesítését érté­kelte. Az ülésen az SZLKP košicei kerületi bizottságának küldötteként Emil Chlebec, az SZLKP KB irodájá­nak póttagja, az SZLKP košicei ke­rületi bizottságának vezető titkára és Rudolf Borteľ, kereskedelmi meg­bízott is részt vett. A Košicei Kerületi Nemzeti Bizott­ság dr. hc. Alexander Horák megbí­zott, a Szlovák- Építészeti Bizottság elnöke és Ján Mockovčiak, a koši­cei kerületi pártbizottság irodájának tagja, az SZLKP kerületi bizottságá­nak titkára részvételével tartotta zá­róülését. szombaton Považská Bystricán léptek fel és részt vettek a lakosság választási be­szélgetésein. A Szlovák Nemzeti Színház drámai együttese Považská Bystrica-i előadásával befejezte 14 napos szlovákiai müvészkörútját, melynek keretében 21­szer lépett fel és tagjai 10 esetben vet­tek részt a lakossággal rendezett be­szélgetéseken. •k Az állami tervbizottság e napokban egybehívta a prágai Valdsteín palotába a gépipari műszaki és gazdasági dolgozók értekezletét, melynek résztvevői a cseh­szlovák gépipar fejlesztésének távlatairól tárgyaltak s tájékozódtak hazánk gazda­ságának 1975-ig kitűzött távlatairól és az ezzel kapcsolatos problémákról. Szovjet művészek Bratislavában (ČTK) — Vasil Bil'ak, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja szombaton, május 28-án fogadta a moszkvai Áliami Akadémiai Nagyszínház kiváló művészeit, akik fellépnek a „Prágai Tavasz" kere­tében és hazánkban tartózkodásuk alkal­mából Bratislavába jöttek vendégszerep­lésre. A fogadáson jelen volt Borisz Haj­kin, az OSZSZSZK nemzeti művésze, a moszkvai Nagyszínház karmestere, Tama­ra Milaskinova, Kira Leonova és Albert Maszlennyikov szólóénekesek, Jevgenyij Kíbkalo, az OSZSZSZK érdemes művésze és Ivan Petrov, az OSZSZSZK nemzeti művésze. Monique Haas első hangversenye i'ČTK) — Monique Haas, francia zon­goraművésznő, aki már számos ország­ban a legnagyobb elismerésnek örvend, pénteken, május 27-én fellépett a Prágai Tavasz keretében. A prágai Művészott­honban rendezett hangversenyén Bach Angol szvitjét, Haydn Esz dúr szoná­táját, Debussy Images című szerzemé­nyét, A. Honnegger 7 rövidebb szerze­ményét, Bartók Hat bolgár táncdalát és B. Martinú Cseh táncdalait adta elő. A közönség a művésznőt, akit már előző ze­nei fesztiválokról is ismert, a legszívélye• sebb ünneplésben részesítette. SZÖ 2 * 1960 május 29.

Next

/
Thumbnails
Contents