Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-28 / 147. szám, szombat

% BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSÉ Képmutatás és agresszió — az amerikai politika fegyvere New York (ČTK) - Mint már közöltük, csütörtökön közép-európai időszámítás szerint 15,35 órakor újra összeült a Biztonsági Tanács. Gromiko szovjet külügyminiszter további bizonyítékokat említett az USA agresszív szándékairól, melyek a hírhedt kémrepülő esetével meghiúsultak. Lod ge amerikai küldött 10 perces homályos beszédében még csak nem is próbálta megcáfolni a szovjet érve ket. A zajos ülés után a Biztonsági Tanács megejte tte a szavazást. Az amerikaiak atlanti szövetségese ik segítségével leszavazták a szovjet határozati javas megakadályozniuk, hogy a ne pellengérezzék ki a vil Szovjetunió ellen elkövetett Anglia, Franciaország, O Ecuador Csang Kaj-sekékkel vazott. A szovjet javaslat Lengyelország szavazott, T je tartózkodott a szavazá latot, de azt nem sikerült tanács háromnapos ülésén ág közvéleménye előtt a agresszió konkrét esetét. Iaszország, Argentína és együtt az USA mellett szamellett a Szovjetunió és unézia és Ceylon képviselőstül. A Biztonsági Tanács csütörtökön este közép-európai időszámítás szerint 21 órakor további ülésen tárgyalt Argentína, Ceylon, Ecuador és Tunézia küldöttségeinek határozati javaslatáról, melyet az amerikai katonai légierőknek a Szovjetunió ellen elkövetett, a világbekét veszélyeztető agresszív cselekményei miatt emelt szovjet panasz tárgyalásával kapcsolatban terjesztettek elő. A négy ország határozati javaslatának fő fogyatékossága, hogy egy szóval sem említi az amerikai repülőgépek szovjet légitérbe történt provokációs berepüléseit. A javaslat csak általános felhívást intéz az ENSZ tagállamaihoz, hogy „tartózkodjanak a nemzetközi feszültséget fokozható cselekményektől". A Biztonsági Tanács megkezdte ennek az általános javaslatnak tárgyalását, miután néhány órával előtte a tanács tagjainak Amerika-barát többsége elutasította az idegen területek fölé behatoló amerikai katonai repülőgépek kémútjai kérdésének világos megoldását tartalmazó konkrét szovjet javaslatot. A vitában Argentína, Ceylon, Ecuador és Tunézia küldöttei szólaltak fel. Teljesen figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a szovjet határozati javaslat elutasítása meghiúsította a kölcsönös bizalomról folyó további államközi tárgyalások egyik fő feltételét, s csupán azokat az okokat magyarázták, amelyek a négy államot a „komplex" határozati javaslat előterjesztésére késztették. Jósé Corea ecuadori küldött szavazásával a szovjet határozati javaslat ellen ugyan megmutatta, hogy nem szívügye a nemzetközi bizalom helyreállítása, beszédében mégis hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Biztonsági Tanács nem maradhat közömbösen". Beszéde végén a leszerelésről és az atomkísérletek beszüntetését folytató további tárgyalások mellett szállt síkra, bár ugyanakkor védelmébe vette az USA álláspontját és hangoztatta, hogy intézkedéseket kell tenni a meglepetésszerű támadás elhárítására, viszont reményét fejezte ki, hogy „a négy ország határozatát egyöntetűen jóváhagyják". Az argentin küldött főként azt emelte ki, hogy a négy állam szándéka határozati javaslatukkal „olyan nemzetközi légkör megteremtése, mely kedvezőbb a jelenleginél". Sejttette, hogy miután „a közvetlen diplomácia csődöt mondott", az ENSZ lenne „a további tárgyalás legalkalmasabb színtere". A további felszólaló a ceyloni küldött volt. aki azonban nem hozott fel újabb érveket a négy ország határozati javaslatának támogatására. Az USA, Anglia és Olaszország küldöttei örömmel fogadták a négy ország határozati javaslatát, s a tárgyalás helyreállítására irányuló törekvés megnyilvánulásaként emlegették beszédeikben. Ezután Gromiko külügyminiszter kért szót. Elismerte a négy ország határozati javaslatát előterjesztők jószándékát, de ugyanakkor rámutatott arra, hogy a határozati javaslat egy szóval sem említi az USA provokációs politikáját. A határozati javaslatot előterjesztő négy állam nyilván úgy határozott, hogy a feszültség enyhítésének legjobb útja a tények mellőzése, napirendre térés e provokációs politika fölött. A történelem azonban már bebizonyította, hogy az engedmények soha sem akadályozták meg az agresszor további lépéseit, mint ezt Hitler esetében is láthattuk. Lehet, hogy egyes küldöttek azt mondják majd, kemény szavak ezek, ám tekintettel a történtekre, egyáltalán nem beszélhetnek túl kemény szavakról. Eisenhower elnök szerdai rádióés televíziós beszéde világosan igazolta az amerikai politika imperialista céljait, és azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem hajlandó elítélni az általa folytatott kémtevékenységet, sőt „legalizálni" akarja. Eisenhower lényegében csak azt éreztette, hogy sajnálja az U-2 kudarcát, s hogy az USA a jövőben, más tökéletesebb kémkedési módszereket fog alkalmazni. Gromiko ezután sajnálatát fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács egyes tagjainak a szavazáskor nem volt elég bátorságuk felszólítani az USÄ-t, hogy szüntesse be agresszív lépéseit. A küldöttségek azzal, hogy a szovjet határozati javaslat ellen szavaztak, a béke ellen szavaztak. Egyes küldöttek azért dicsőítették a négy állam határozati javaslatát, mert tulajdonképpen senki ellen sem irányul, sőt pontosabban mondva ebben van a fő fogyatékossága. Ha elfogadnák a javaslatot, csak azoknak okozna örömet, akik saját céljaik elérésére akarják kihasználni az ENSZ-t. Helyes, ha a határozat a tárgyalások folytatására szólít fel, de felhívását inkább azokhoz intézze, akik a provokációkkal meghiúsítják a tárgyalást, intézze e felhívást a Fehér Házhoz. Ha e határozatot jóváhagyják, végül eljut az amerikai elnök és külügyminiszter asztalára, s a további amerikai kémkedési tervek mellett fog heverni. Mit gondolnak, melyiket látja szívesebben az amerikai kormány? Az utóbbi időben folytatott amerikai politika nem jogosít fel arra a reményre, hogy az amerikai kormány éppen az előterjesztett határozati javaslatot fogja választani. A csúcsértekezlet sikere csak akkor biztosítható, ha a tanácskozások résztvevői felhagynak a provokációkkal. 11a a Biztonsági Tanács ma nem szólította fel erre az USA-t, ki más teheti helyette? Jobban megszövegezhetnék a négy államnak a Biztonsági Tanács elé terjesztett határozati javaslatát. A szovjet külügyminiszter ezután a szovjet küldöttség nevében kiegészítő javaslatokat terjesztett elő a határozati javaslat egyes cikkelyeinek módosítására. Az első kiegészítő javaslat követeli, a határozat világosan fejezze ki, hogy repülőgépek behatolása idegen államok légiterébe összeegyeztethetetlen az ÉNSZ alapokmányainak elveivel és veszélyeztetheti a békét. Egy további módosító javaslat is ugyanezt domborítja ki. A tárgyalások felújítására felszólító résszel kapcsolatban Gromiko oly értelmű módosító javaslatot terjesztett elő, hogy a Biztonsági Tanács felszólítja a kormányokat, törekedjenek tovább az általános és teljes leszerelésre és az atomfegyverekkel végzett kísérletek nemzetközileg ellenőrzött beszüntetésére, s tárgyaljanak tovább a meglepetésszerű támadás elhárítására teendő intézkedésekről. Gromiko végül reményét fejezte ki, hogy a négy állam így kiegészített határozati javaslata jóváhagyása után nemcsak az ENSZ levéltári anyagát fogja szaporítani, hanem érvényre jut és hozzájárul a békés együttéléshez. Az így kiegészített határozati javaslat részben orvosolja azt a helyzetet, mely annak következtében állott elő, hogy a Biztonsági Tanács nem tett lépéseket a szovjet kormány részéről felvetett kérdésben. A szovjet kormány határozati javaslatával a béke érdekeit követte — jelentette ki beszéde végén a szovjet külügyminiszter. A Biztonsági Tanács elnöke ezután az angol küldött javaslatára rövid vita után péntekre halasztotta a tanács további ülését. Katonai puccs Törökországban Gromiko elvtárs csütörtök délelőtti beszéde Gromiko szovjet külügyminiszter újra megmagyarázta a szovjet légitérnek amerikai repülőgépek részéről történt megsértése ellen emelt szovjet panasz lényegét, és az amerikai jegyzékből vett idézetek alapján bebizonyította, hogy más államok felségjogának megsértése az amerikai kormány szentesített politikája. Gromiko arra is rámutatott, hogy a Szovjetunió nem elégedhet meg az USA hivatalos képviselőinek, főként Eisenhower elnöknek azzal a kijelentésével, hogy ideiglenesen beszüntetik a berepüléseket, mert mint az elnök kijelentette, csak megbízatásának leteltéig, 1961 januárjáig tudja ezt garantálni. Gromiko kijelentette, hogy Eisenhower elnöknek az U-2 repülőgép esetével kapcsolatos hivatalos kijelentései „a képmutatás és agresszió" szellemében hangzottak el. Az elnök személyesen megerősítette, hogy jóváhagyta a Szovjetunió ellen a jövőben is folytatódó provokációs cselekmények programját. Eisenhower szerdai nyilatkozata csak egy tényt domborított ki, azt ugyanis, hogy az amerikai elnök és kormánya agresszív politikát folytat a Szovjetunióval szemben és ezt nem hajlandó elítélni. • Gromiko amerikai hivatalos tényezők különböző kijelentéseinek összehasonlításával leleplezte nyilatkozataik képmutató voltát. Az USA kormánya azza! is érvelni próbál, hogy kémtevékenységet kell folytatnia, mert a Szovjetunió nem fogadta el az úgynevezett „nyílt ég" javaslatát. Gromiko kijelentette, hogy a „nyílt ég" javaslatát 1955-ben azért terjesztették elő, hogy eltereljék a világ közvéleményének figyelmét arról, hogy az USA egy lépést sem hajlandó tenni a leszerelésre. Világos volt, milyen politikát akarnak pótolni e javaslattal. A leszerelés kérdésének megoldása helyett a Szovjetunió és a többi szocialista országok fegyverzetére, ipari és más fontos objektumaira vonatkozó adatok megszerzésének rendszerét akarták bevezetni. Nyikita Hruscsov már akkor megmagyarázta Eisenhower elnöknek az ezzel kapcsolatos szovjet álláspontot. Az amerikai katonai köröknek azonban bizonyára tovább is érdekük volt adatokat szerezni a Szovjetunióról 'és éppen ezt a célt szolgálná a „nyilt ég" javaslata. Miért nem terjesztett elő az USA más elfogadható javaslatot, amikor látta, hogy a „nyílt ég" javaslatát nem fogadhatja el minden tárgyaló fél? A szovjet külügyminiszter arra is rámutatott, hogy a szovjet kormány figyelmét az sem kerülheti el, hogy az ÜSA a jogtiprást akarja a nemzetközi jog helyébe állítani. Gromiko megkérdezte, hány repülőgépre lenne szükség, hogy Lodge amerikai küldött elismerje: valóban -agressziót követtek el, mivel azt állítja, hogy egy fegyvertelen repülőgép berepülése még nem agresszió. Talán két, három vagy négy repülőgépet akar? Ám biztos, hogy ha az USA ennyi repülőgépet is küldene ki, vezetői csakúgy azt állítanák,, hogy nem történt agresszió és még több repülőgépnek kell szerepelnie, hogy alapos legyen az agresszió vádja. Gromiko ezután egyes nyugati küldöttek érveire válaszolt. Lodge amerikai küldött^ kérdésére, miért nem hozta fel Hruscsov a kémrepülők kérdését Eisenhower elnökkel Camp Davidban folytatott megbeszélésein, Gromiko azt válaszolta, hogy a szovjet kormányfő ismerte azoknak a személyeknek furcsa logikáját, akikkel az USÁ-ban tárgyalt. A szovjet kormány ugyanis már azelőtt is számtalanszor tiltakozott az ellen, hogy amerikai repülőgépek megsértik léglterét, és bár mindig pontos adatokat közölt, az USA kormánya sohasem volt hajlandó elismerni a tényeket. Tudta, hogy az amerikai kormány ugyanazt a választ adná, mint a múltban. Gromiko Franciaország. Ecuador és Tunézia küldötteinek adott válaszában rámutatott arra, hogy a felszólalók beszédeikben elvben elítélték a légitér megsértését, viszont a tunéziai küldött csupán azt ismerte el, hogy a légítér megsértése csak abban az esetben agresszió, ha Tunézia ellen irányul, azt viszont nem volt hajlandó elismerni, hogy a szovjet légitér megsértését is így kell elbírálni. Ez a három nyugati küldött azt is állította, hogy a szovjet légitér megsértése nem veszélyezteti a békét. Áz angol küldött azt mondotta, hogy a modern technikát tekintve az idegen területek fölötti berepülések nem olyan veszélyesek. A szovjet külügyminiszter válaszában részletesen megmagyarázta, hogy a provokációs berepülések ma éppen a modern technika miatt igen veszélyesek, mert egy repülőgép is hidrogénbombát hordozhat, amely ledobása esetén sok kilométeres körzetben mindent elpusztít. Ha a nevezett országok küldöttei nem is hajlandók elítélni a provokációs berepüléseket a Biztonsági Tanácsban, nem képesek túlharsogni az agresszív cselekményeket elítélő népek hangját. Az argentin küldött azt állította, hogy a Biztonsági Tanács tulajdonképpen nem illetékes az előterjesztett panasz megtárgyalására. Gromiko válaszában kiemelte, hogy ha a Biztonsági Tanács nem ítélné el a kémcepülőket, vérszemet kapna az agresszor, ez pedig lényegében nagyon veszélyes provokáció lenne. Ha nem ítélnék el az agresszív berepüléseket, veszélyes helyzet állna elő, különösen azután, hogy az egyik hatalom nyíltan kijelentette: politikájához tartozik a behatolás más államok Iégíterébe. Az USA azt állítja, hogy így biztosítja magát a meglepetésszerű támadástól. Az ilyen esetben azonban a rendes eljárás az lenne, ha tényeket említene és leleplezné az állítólagos támadót és szándékait. Ezt persze az USA nem képes megtenni. A szocialista államok biztonságuk garántálása érdekében szükséges módon lesznek kénytelenek válaszolni a provokációs berepülésekre. Ankara (ČTK) - Az ankarai rádió jelentése szerint a török hadsereg a május 27-re virradó éjjel Törökország egész területén átvette a hatalmat. A vezető állami és kormányképviselőket őrizetbe vették. Közöttük van állítólag Bayar török köztársasági elnök, Gedik belügyminiszter, Karaltan, a török parlament elnöke és a török fegyveres erők vezérkari főnöke is. Menderesz miniszterelnök sorsáról a hír nem tesz említést. Csupán annyit tudnak, hogy május 26-án Ankarából eltávozott, hogy körutazást tegyen az országban. A hatalom átvételét közlő rádióhír beszámolt arról is, hogy „ideiglenes intézkedésekről" van szó a választásokig, amelyeket egyidejűleg bejelentettek. A hatalom átvételét a hadsereg részérő! azzal a válsággal indokolták, amelyet a demokrácia él át jelenleg Törökországban. Egyúttal jelentik, hogy Törökország külpolitikájában nem történik változás, továbbra is lojális a NATO és a CENTO paktumokhoz. A lakosságot felszólították, hogy a visszavonásig ne hagyja el lakhelyét. Az országban tulajdonképpen ostromállapot uralkodik, a főváros utcáin harckocsik sorakoznak. Május 27-étől a külfölddel megszakították az összeköttetést. * * * MENDERESZT LETARTÓZTATTÁK Ankara (ČTK) A Francé Presse ankarai tudósítójának jelentése szerint Adnan Menderesz török miniszterelnököt a május 27-re virradó éjjel, amikor Eskisehir városából visszatért, letartóztatták. Rajta kívül őrizetbe vették még Ethem Menderesz hadügyminisztert, Haszan Polatkan pénzügyminisztert és Erdeihun RUsztüt vezérkari főnököt. A Francé Presse beszámol arról, hogy a katonai puccsot valamennyi kormányzó és tartományi főprefektus letartóztatása előzte meg. Az ankarai rádió május 27-én délelőtt jelentette, hogy Kemal Gurszel tábornok, a nemzeti egység bizottságának elnöke átvette az ellenőrzést az ország felett. Ankara utcáin páncélautók cirkálnak. A város központját harckocsik szállták meg. Ankara felett katonai reaktív repUldgépek repülnek, a közlekedést beszüntették. A kora reggel kezdődötl lövöldözés tovább tart. Új intézkedések a szovjet mezőgazdaságban Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa jóváhagyták a magtermelés új rendszerét. Minden egyes szovjet mezőgazdasági vállalat legkésőbb 1965-tól a saját szükségletére egyedül fogja termeszteni a nemesített vetőmagot. A magtermelő állomások eddigi rendszere nem tette lehetővé, hogy valamennyi fajtát a szükséges mennyiségben termesszenek és így nemesítetlen fajtájú magokat is vetettek, amelyek lényegesen alacsonyabb hektárhozamot eredményeztek. I Már megvan minden előfeltétel az új rendszerre való átmenetre. Minden egyes szovjet gazdaság egyúttal nagy mezőgazdasági Üzem. A kolhozoknak átlagosan 2000 hektárnyi és a szovhozoknak kilenc-tízezer hektárnyi területük van. Minden egyes szovjet gazdaság képzett szakemberekkel rendelkezik, akik sikeresen irányíthatják a saját magtermelést. A nemesített vetőmag termelését minden egyes szovhozban és kolhozban egy brigádban összpontosítják, s a brigád vezetője tapasztalt agronómus lesz. Bonn koncessziót kér a további fegyverkezésre Bonn (ČTK) — A bonni militarista körök a párizsi csúcsértekezlet kudarcát arra akarják felhasználni, hogy kiharcolják a korlátozások megszüntetését Nyugat-Németország fegyverzése terén. A bonni hatóságok azt várják, hogy Norstad tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka legközelebb javasolni fogja a NATO tagállamainak, hogy teljesítsék Bonn követelményeit. Azután a nyugatnémet hajógyárak azonnal megkezdhetik majd a legkorszerűbb rakétafegyverekkel felszerelt nagy hadihajók építését. Eisenhower 01 éles bírálat kereszttüzében New York (ČTK) - A washingtoni levelezők Eisenhower elnök beszédével kapcsolatos kommentárjaikban rámutatnak a beszéd nyilvánvaló ellentéteire és Eisenhower kétkulacsos politikájára. Az Associated Press amerikai hírügynökség diplomáciai levelezője így ír: „Eisenhower azt állította, hogy a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok javítására törekszik és egyidejűleg kijelentette, hogy az U-2 repülőgép felderítő légi útjainak megszüntetése ellenére minden hozzáférhető eszközzel folytatni fogja a kémtevékenységet, információk beszerzését a Szovjetunióból." A levelező utal arra, hogy az elnök beszédében igyekezett válaszolni a Demokrata Párt és más olyan körök bírálatára, amelyek kijelentik, hogy nem lehet olyan utakat, mint amilyen U-2 felderítő repülése a csúcsértekezlet megnyitása előtt végrehajtani. A. Gore, Tennessec állambeli demokrata szenátor, aki a szenátus külügyi bizottságának tagja, elítélte Eisenhowert azért, hogy nem vallotta be hibáit. A szenátor az U-2 repülőgép esetével kapcsolatban kijelentette, hogy „ez a legrosszabb diplomáciai botrány az emberiség történelmében." Chet Holifield nemzetgyűlési képviselő Eisenhower elnök beszédét azért bírálta, hogy nem adott kielégítő magyarázatot arra nézve, miért adtak utasítást kémrepülésre a Szovjetanióba közvetlenül a csúcsértekezlet előtt. A New York Times napilap közli A. Stevenson ismert amerikai politikus cikkét a leszerelés problémájáról. Stevenson ezzel kapcsolatban bírálja az USA kormányát. így ír: „A békéről és egyúttal a béke iránti hűségünkről beszálünk. Ez a feladat azonban sokkal kitartóbb és lankadatlanabb erőfe^íftést, sokkal többet kíván mint hoszszú beszédeket, ünnepélyes nyilatkozatokat és látogatásokat. A mi legmagasabb katonai és polgári tényezőink nem törekednek őszintén és rendszeresen arra, hogy elérjék ezt a célt és kitartóan keressék a célra vezető utat." A Congresional Record, az USA kongresszusának hivatalos lapja közli Morse Oregon állambeli demokrata szenátor terjedelmes beszédét. Morse szenátor beszédében bírálja az Egyesült Államok külpolitikáját és felszólít a kétpárt-rendszerről való lemondásra az amerikai külpolitika terén és azt a javaslatot teszi, hogy a demokrata párt hagyjon fel a köztársasági kormány kudarcot vallott külpolitikai irányvonalának támogatásával. Morse szenátor megállapította, hogy felszólítások hangzottak el a nemzeti egység megteremtésére Eisenhower körül és hozzáfűzte, hogy az amerikaiak ugyan mindig készségesen támogatnak minden elnököt az igazi válság pillanatában, azonban őneki mint szenátornak „nincsen szándékában, hogy a helytelen külpolitikával kapcsolatban sorokat tömörítsen Eisenhower elnök köré." így ni... Most aztán gyorsan írja meg, hogy az oroszok hiúsították meg az értekezletet. (Izvesztyija) 03 SZÖ 3 * í»tH). május 28.