Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-23 / 142. szám, hétfő

Á CSKP üdvözlő távirata INDONÉZIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK. DZSAKAHTA DRÁGA ELVTÁRSAK! Indonézia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója alkalmából forró elvtársi üdvözleteinket küldjük önöknek. NépUnk nagy rokonszenvvel figyelte az Indonéziai népnek az imperialista gyarmatosítók ellen vívott hösl harcát. E küzdelemben jelentős része volt a kommunista pártnak. Az Indonéz Köztársaság megalakulása után a kommunisták az élvonalban küzdenek a nemzeti önállóság és az ország függetlenségének megvédése érdekében. Drága elvtársak! Sok sikert kívánunk önöknek az Indonéziai nép boldog jövője érdekében végzett további munkájukhoz. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Indonézia Kommunista Pártja 40 ÉVES Ma, május 23-án ünnepli megalapításának 40. évfordulóját Délkelet-Ázsia egyik legfontosabb munkás-paraszt pártja, Indonézia Kommunista Pártja. Ezt az évfordulót a párt gyarapodásának, számbeli erejének, tekintélye növekedésének idején ünnepli.* Indonézia Kommunista Pártja a fő támasza a hazafias fejlődésnek, valamint a demokrácia elmélyítésének Indonéziában. HÚSZ ÉVIG ILLEGALITÁSBAN Indonézia Kommunista Pártjának története harcok és nehézségek közepette zajlott le. Maga az a tény, hogy a kommunista párt fennállásának 40 éve alatt nem hívhatott egybe csak hat kongresszust, közülük hármat a holland gyarmatosítók uralma alatt, hármat pedig a felszabadulás után, mutatja, mily nehézségeket kellett a pártnak leküzdenie. Teljes húsz éven át — a holland gyarmatosítók elleni 1926-os felkeléstől az 1945-ben kihirdetett függetlenségig — kénytelen volt Indonézia Kommunista Pártja illegalitásban dolgozni. A demokrácia ellenségei, az indonéz nép ellenségei azonban az 1945öt követő időszakban számtalan támadást intéztek a párt ellen. FEHÉR TERROR MÁSODSZOR Az indonéz reakció 1948-ban nagyarányú fehér terrorakciót szervezett, nem kevésbé kegyetlen akciót, mint a holland gyarmati hatóságok 1926 — 1927-es terrorja volt. Incidenst provokáltak ki Madiunban, s ezt ürügyül felhasználva üldözték, letartóztatták és gyiüy>lt4k. a kommunistákat. E brutális provokációnak a kommunista párt és más haladó szervezetek számos vezetője esett áldozatul. A madiuni reakciós provokáció előkészületet jelentett az Indonézia elleni holland agresszió felújítására, amelyre 1948 végén került sor. Ebben az új háborúban az Indonéz Köztársaság védelmének élén a kommunisták állottak, akik megszöktek, vagy kiszabadultak a börtönökből, ahová a reakciós Hatta-kormány vetette őket. A provokációk folytatódtak Indonézia Kommunista Pártja ellen egészen 1952 áprilisáig, amikor a reakciós Maszjumi-párt kormánya a demokratikus népi mozgalom nyomására kénytelen volt lemondani. A kommunista párt jóllehet nem volt képviselve az 1952 után megalakult kormányokban, de támogatta a kormány politikájának haladó intézkedéseit. INDONÉZIA LEGNAGYOBB PÁRTJA A párt történelmi V. kongresszusán 1954-ben fontos feladatot tűzött ki: a nemzeti forradalmi erők egységes frontjának megalapítását. A Nemzeti Front számára meg kellett nyerni elsősorban a parasztságot, de a nemzeti burzsoáziát is, amely a forradalmat támogatta. Ma már méltán mondhatjuk, hogy a párt e feladatot nagyrészt teljesítette. Tömegpárttá vált, tagjainak és tagjelöltjeinek száma az 1954. évi 165 206-ról másfél millióra emelkedett. A kommunista párt lett az ország legnagyobb pártja, amelyre több mint 8 millió választó adja szavazatát. A NEMZETI FÜGGETLENSÉGÉRT VlVOTT HARC EGÝBEN BÉKEHARCIS A gyarmati rendszer ellen a nemzeti függetlenségért folyó mozgalom elválaszthatatlanul összefügg a lankadatlan békeharccal. Nem lehet sikeresen harcolni a nemzeti függetlenségért, s ugyanakkor nem védelmezni a békét — mondotta B. N. Aidlt - a párt vezetője. Ebből a jelszóból indul ki Indonézia Kommunista Pártjának külpolitikája is, mert a békéért vívott harc számukra a gyarmati rendszer ellen; az imperializmus ellen vívott harcot jelenti. „Az indonéz kommunisták — hangsúlyozta Aidit — támogatják azt, amit nemegyszer kijelentett Sukarno elnök: A háború és béke, az imperializmus és a nemzeti felszabadulás kérdésében nem vagyunk semlegesek, hanem a béke és a függetlenség mellett állunk." B. H. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE TOVÁBBRA IS ÉLESEN BÍRÁLJA AZ ÜSÁ-T Csaknem valamennyi szovjet városban és faluban a dolgozók gyűléseiken felháborodással tiltakoznak az USA kormányának hitszegő akciói ellen, amely a kémkedést nemzeti politikája szerves részének minősítette. A világ többi részében is emelkedett tiltakozás hulláma az amerikai külpolitika ellen. KÁDÁR JÁNOS: A SZOVJETUNIÓ FELTÁRTA AZ AMERIKAIAK AGRESSZIÖS TERVEIT A POLITIKÁBAN IS. Budapesten, május 21-én a Hazafias Népfront választási konferenciát tartott, amelyen többek között felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kádár elvtárs, a Párizsban elfoglalt szovjet állásponttal kapcsolatban rámutatott, hogy a Szovjetunió nagyon türelmes és igazságos álláspontra helyezkedett. A szovjet kormány és Hruscsov elvtárs az USA agresszív terveit nemcsak a levegőben, hanem a politikában is leleplezte és visszaverte. Kádár János ezután a magyar nép széles rétegeinek nevében, hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és személyesen Hruscsov elvtárs Párizsban újabb nagy szolgálatot tett a béke ügyének. Az MSZMP, a magyar kormány és nép helyesli és támogatja ezt a Igazságos álláspontot, a szovjet kormány következetes békeszerető politikáját. Ugyanakkor kifejezte ama meggyőződését, hogy bizonyos kijózanodás után a csúcsértekezlet majd a megfelelő időben ül össze, mégpedig olyan körülmények között, amikor majd mind a két fél őszintén fogja óhajtani a megegyezést. AZ NDK SAJTÓJA HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉDÉIRŐL Az NDK sajtója május 21-én teljesen a berlini dolgozók nagy manifesztáciőjának és Ny. Sz. Hruscsov előző napi beszédének jegyében ír. „Ma már nem a párizsi értekezlet meghiúsulása előidézésének kérdéséről van szó - írja a Neues Deutschland hírmagyarázatában. — Ez a kérdés már tisztázódott. Most arról van szó, milyen sokáig tűrik még a nemzetek, hogy a háborút szító militaristák, a washingtoni Pentagonban, Bonnban és másutt lévő fegyvergyáros spekulánsok maroknyi csoportja tovább folytassa cinikus játékát a háborúval és a békével. Számos jel utal arra, hogy a nemzetek türelme végére jár. TÍZMILLIÓ TÜNTETŐ KlNÁBAN A kínai városok több mint tízmillió lakosa május 21-én hatalmas gyűléseket és tiltakozásokat tartott a Szovjetunió igazságos álláspontjának támogatására az USA provokációi, valamint a csúcsértekezletnek az Egyesült Államok által történt meghiúsítása ellen. Az utcai tüntetéseken kívül gyűléseket tartottak a gyárakban, a népi kommunákban, iskolákban és közintézményekben is. A tüntetések „Az amerikai Imperializmus a világbéke legfőbb ellensége!" „Tiltakozunk a csúcsértekezletnek az USA által történt meghiúsítása ellen!" „Amerikai imperialisták távozzatok Japánból!" jelszavak jegyében folytak. A tüntetések résztvevői elítélték az USA agresszív politikáját az új japán-amerikai katonai szerződést, valamint az Egyesült Államok békeellenes provokációs tetteit. KÉTSZÁZEZER EMBER A HALLEI TÜNTETÉSEN A Német Demokratikus Köztársaságban szombaton a lakosok százNixon reakciós tevékenységéről Moszkva (ČTK) — Richard Nixon, a kémkedés és kártevés védelmezője, a béke nyílt ellensége, az USA agresszív köreinek megfontolatlan kalandor-politikájának megtestesítője. Erről ír a moszkvai Pravda május 22. számában N. Sablln, az USA alelnökének május 15-én az amerikai televíziónak adott interjújával kapcsolatos hírmagyarázatában. Több idézetet közöl az "interjúból s rámutat, hogy Nixon az egész emberiség szeme láttára lábbal tiporja a nemzetközi jogot, az államok légi szuverenitása általánosan elismert szabályait. Nixon, aki jogász, nem hivatkozhat „tájékozatlanságára" a jogi kérdésekben, amint ezt White, az USA külügyminisztériumának képviselője tette. Szándékosan cseréli fel a jogot az erőszakkal és törvénytelenséggel. Nixon kardcsörtető beszédei megmutatják az amerikai reakciós erpk aktivizálódását. Nixonnak nem elég. hogy meghiúsult a csúcsértekezlet — írja N. Sablin. — A nemzetközi helyzet további kiélezését követeli és „keresztes hadjáratot" hirdet a szocialista tábor ellen. MADARAT TOLLÁRÓL EISENHOWER elnök, a párizsi csúcsértekezlet megtorpedózása után a Salazar diktatúrájában szenvedő Portugáliába látogatott. Az Amerikai Államok elnöke innét baráti levelet írt Madridba, a véreskezű spanyol fasiszta diktátornak — Francónak, amelyet a madridi lapok pénteken közöltek. A levél őszinte és baráti, sót a spanyol diktátor számára „megtisztelő" hisz az elsők között van, akinek az amerikai elnök beszámolt a párizsi értekezlet kudarcáról. Eisenhower elnök a kormányfői értekezlet sikertelenségéért a Szovjetunóit okolja, ugyanakkor helyesli, támogatja az amerikai repülök kalózkodását a Szovjetunió légiterében. A levélben továbbá hangsúlyozza: azért írja a levelet, hogy a fasiszta diktátort „megnyugtassa": Nem változtat politikai célkitűzésén. Az amerikai elnök véqtíl kifejezte azon meggyőződését, hogy a párizsi értekezlet kudarca elősegíti az amerikai és spanyol kormány „szövetségének megszilárdulását." „Szilárdul a szövetség", „mélyül a barátság" - a hirhedt fasisztával. Talán ez a levél is érthetőbbé teszi az amerikai elnök párizsi magatartását. Madarat tolláról, embert barátjáról ismered meg. A békés együttélés következetes irányvonala A meghiúsult párizsi kormányfői értekezlet igen jellegzetes mozzanatot jelent a béke és a háború erői közötti nagy összecsapásban. Ez a mozzanat nem volt sem véletlen, sem abnormális. Ellenkezőleg, beleilleszkedik a békés együttélésért vívott harc folyamatába. Jelenleg rendkívül sürgetően lép előtérbe a békés együttélés útjából a komoly akadályok elhárítása. Ezen akadályok a vitás problémák békés megoldásának objektív szükségessége, valamint azon politika közötti ellentétből ered, amely a tárgyalásokat erőszakos cselekedetek előkészítésének leplezésére használja fel. Az alapvető tény, amelyet a helyzetben ki kell domborítani, a szovjet külpolitikának a békés együttélésre irányuló teljesen következetes Irányvonala. A szovjet külpolitika a szocialista tábor napról-napra növekvő hatalmára, valamint a világ széles közvéleményének erélyes háborúellenes álláspontjára támaszkodva, elérte elsősorban azt, hogy a nyugati vezető tényezők egymás után fontos dokumentumokban erősítették meg, hogy az erőszakot ki kell zárni a vitás problémák megoldásának módszerei közül. Másrészt elérte azt, hogy bizonyos vonakodás után a nyugatiak beleegyeztek a kormányfői értekezlet egvbehívásába. Mindezt nem tették sem lelkesedésből, sem önként. Az objektív helyzet kényszerltette ki. Az aránylag legkedvezőbb pillanatokban, — mint például tavaly szeptemberben, Hruscsov elvtárs amerikai látogatása idején — sem tűnt el a tárgyalásokkal kapcsolatos kétféle álláspont közötti szakadék. Az USA támadó körei nem nyugodtak bele az együtélés gondolatának előretörésébe, mert nem hisznek abban, hogy a békés versenyben megállhatják helyüket. A tárgyalásokon, amelyeket nem utasíthatnak el, s amelyekre öncélú dologként tekintenek, még mindig az az irányzat uralkodik, hogy erőszakosan oldják meg a két társadalmi rendszer, az imperializmus és a szocializmus közötti ellentéteket. Ezzel az irSnyzattal összhangban a nyugatiaknak a tárgyalásokkal kapcsolatos állásfoglalásukat, de ugyanakkor a nyugatiak által előterjesztett terveket is — elsősorban a katonai előnyök szerzésére való töKOMMENTÁRUNK rekvés jellemzi. A mai katonai technika mellett döntő fontosságú, azon állam védelmi képességének részletes ismerete, amelyet meg akarnak támadni. Éppen ezért a Nyugat a leszerelés terén kizárólag az ellenőrzés és a felügyelet kérdését szorgalmazza. A Szovjetunió és a többi szocialista ország az együttélést minden hátsó gondolat nélkül akarja. Az együttélést nem értelmezik másként, mint minden szükséges anyagi feltétel megteremtését a világ két társadalmi rendszere ellentéteinek megoldásához békés feltételek között, pusztító háborúk nélkül. A mi javaslatainknak nem célja katonai előnyök szerzése, mert nem törekszünk katonai megoldásra. A tárgyalásokon a problémák megoldására, törekszünk és a megbeszéléseket hasznosaknak tartjuk akkor is, ha mindkét fél igen eltérő nézeteket képvisel. A nézetek különbözősége ugyanis a tárgyalások tulajdonképpeni oka. A Szovjetunió ezért kész volt a legmagasabb színvonalú tárgyalásokra, annak ellenére, hogy a Nyugat tervezett álláspontja (különösen a leszerelés és a német kérdésben) komolyabb megegyezést többé-kevésbé már eleve kizárt. Figyelembe kell venni ugyanis, magának a tárgyalásnak az értékét. Lehetőséget nyújt az álláspontok nyilvános és világos kifejtésére, lehetővé teszi a nemzetek mozgósítását a jó ügy érdekében. Azért harcolunk teljesen nyilvános tárgyalásokért, mert miénk az igazság, a mi ügyünk igazságos és bízhatunk a közvélemény támogatásában. Magának a tárgyalásnak a fő értékét azonban az jelenti, hogy megerősíti a vitás kérdések békés megoldásának fontosságát. Az USA kormánya által a tárgyalások előestjén az U2-repülőgép incidense után elfoglalt álláspont azonban kifejezetten tagadta a vitás kérdések békés megoldásának ezt a fontosságát, legalábbis az értekezlet egyik fő résztvevőjének számára. Ezáltal szükségessé vált az amerikai kormánytól még a tárgyalások előtt megkövetelni, hogy a tárgyalások értelmét világosan erősítse meg. E kérdés megoldása a párizsi konferencia nélkülözhetetlen feltételévé vált. Eisenhowernek választania kel lett a kerekasztal vagy a kalózhajó között. Tanácsadóira hallgatva, akik között ezúttal nyilvánvalóan fontos szerepet játszott „Dulles árvája" James Hagerty, Eisenhower a kalózhajót választotta. A békés együttélésért vívott harc szempontjából ilyen helyzetben a tárgyalás nem lett volna hasznos, hanem ellenkezőleg, azt jelentette volna, hogy bizonyos mértékig legalizálná az USA „jogát" kötelezettségeinek megszegésére. A szovjet kormány következetesen törekedve a békés együttélésre, ezt az amerikai hitszegést az egész világ előttt leleplezte. Hogy a konferencia nem jött össze, ez nem jelent csapást az együttélésre, mert ezt már visszavonhatatlanul kikényszerítette az erők viszonya. Párizs az „erőpolitika" egyik legsúlyosabb vereségét jelenti. Bebizonyosodott, hogy nem lehet támadást intézni nem létező lövészárokból Az amerikai politika kénytelen volt alávetni magát annak a világnak, amely elutasítja a vitás kérdések erőszakos megoldását. Ez az alkalmazkodás a, Szovjetunió Párizsban elfoglalt ha-1 tározott állásfoglalásának egyenes következménye lesz. Ha sor kerül erre, újból megnyílnak az ajtók a

1 kormányfői tárgyalások előtt. ezrei több nagy manifesztáción Ítélték el az amerikai légi kémkedést és fejezték ki egyetértésüket Ny. Sz. Hruscsov párizsi állásfoglalásával. A hallei manifesztáción kétszázezer, Kari Marx-Stadtban negyvenezer, -Choteburgban tízezer dolgozó vett részt. A hallei manifesztáción beszédet mondott Bernhardt Koenen, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának tagja. Meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok, valamint a többi tőkés ország lakosságának többsége szintén a feszültség enyhülésére és békéfe vágyik. A manífesztációról Ny. Sz. Hruscsovnak táviratot küldtek, kifejezve meggyőződésüket, hogy a nemzetek ereje megfékezi a washingtoni és bonni reakciós erőket és a kormányfői értekezlet késóbb megvalósul. „A Yoemann-akció" Az angol városok és falvak felett lökhajtásos vadászgépek és atombombázók zúgnak. Teljes harci készenlétben állanak a légelhárító támaszpontok rakétakülönítményei. A „Yoemann-akció" fedő név alatt — teljes ütemben folynak a katonai légi hadgyakorlatok. A brit katonai légierőkön kívül a hadgyakorlaton részt vesznek az angliai támaszpontokon állomásozó amerikai és kanadai katonai repülőgépek is. Az angolok természetesen tudják, hogy a „Yoemann-akció" csupán „hadgyakorlat". Felteszik azonban a jogos kérdést: Miért valósították meg a Yoemann-akciót „éppen abban az időben, amikor a négyhatalom kormányfőinek párizsi értekezletét tervezték? Miért adtak parancsot a vadászrepülőgépek harci készenlétére május 14-én, amint a légirők marsallja bejelentette, bár a hadgyakorlat hivatalosan csak május 17-én kezdődött? Angol újságíró körök egyenesen kijelentik, hogy a „Yoemann-akció" éppúgy mint az amerikai fegyveres erők harci készenlétének elrendelése a négy nagyhatalom kormányfőinek párizsi látogatása idején két fő célt követett: azt, hogy megkíséreljenek nyomást gyakorolni a Szovjetunióra a tárgyalások alatt, másrészt pedig, hogy háborús légkört teremtsenek a NATO táborában s így Igazolják a kormányfői értekezlet meghiúsulását, amelyet eíőre előkészítettek a Pentagon és a NATO vezetői. AZ ARABOK IS ELÍTÉLIK AZ USÁTA PÁRIZSI KONFERENCIA MEGHIÚSÍTÁSA MIATT Nasszer elnök és Nehru indiai miniszterelnök közötti tárgyalásokról kiadott záróközlemény, amelyben sajnálatukat fejezik ki a csúcsértekezlet meghiúsulása miatt, és felhívják a világ békeszeretS erőit, hogy minden erejüket vessék latba a béke megőrzésére. Afrika és Ázsia semleges országait újból elgondolkodásra késztették a sikertelen csúcsértekezlet okai felett. Nasszer elnök közeli munkatársa Szalah Szalem őrnagy az A1 Gumhuria főszerkesztője vezércikkében hangsúlyozza, hogy az USA lelkiismeretlenséget követett el és csupán ő felelős agreszszlójának következményelért. Sem Hruscsov, sem pedig más szovjet államférfi nem tűrhette országa légiterének Ily alattomos megsértését. Gyarapodik az Olasz Kommunista Párt tagjainak száma Róma (ČTK) — Amint az Unlta jelenti, ez év május 15-ig lebonyolították az Olasz Kommunista Párt tagsági igazolványainak kicserélését. A tavalyi évhez viszonyítva az Olasz Kommunista Pártba 116 705 új tag lépett be. Rendőrségi támadás az Olasz Kommunista Párt gyűlése ellen Bologna (ČTK) — Az olasz rendőrség május 21-én este megtámadta Bolognában húszezer kommunista gyűlését és erőszakkal félbeszakította G. Pajettának, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának beszédét. A bolognai gyűlést, amelyet az Olasz Kommunista Pártnak a nemzetközi kapcsolatok enyhítése ellenségei ellen folytatott kampánya keretében szerveztek, abban a pillanatban szakították félbe, amikor Pajetta elítélte az olasz kormány együttműködését az USA kormányával, a Szovjetunió elleni agresszióját. Az összetűzésnél 13 személy, közöttük G. Bottoneli, kommunista képviselő megsebesült. Földrengés Chilében Santiago de Chile. (ČTK) — Május 21én Chile területén Concepclón és Chilién városok környékén erős földrengés volt, amely jelentős anyagi károkat és emberáldozatokat követelt. A chilei kormány tájékoztatási hivatalának közleménye szerint Concepclón városában 74 személy meghalt, 85 megsebesült. A földrengés 200 házat romba döntött, több helyen nagy tűz keletkezett. A helyi líceumban, amely porig JIftl HOCHMAN • égett, 15 leány életét vesztette. ÜJ SZŐ 3 * 1960. május 23. <