Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-21 / 140. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljétek! ÚJSZO Tovább folytatjuk a békés együttélés politikáját — mondotta Hruscsov elvtárs a hatalmas berlini manifesztáción A demokratikus Németország Nem­SZT OVÄKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA «ti Frontja Országos Tanácsának fel­__ hívására a német dolgozók pénteken 50 fillér XI. évfolyam, 140. szám a berlin i Werner-Seelenbinder-Halle­ban hatalmas manifesztáción fejez­1960. május 21. szombat fi szocialista országok a Szovjetunióval vállvetve KÖVETKEZETESEN ÉRVÉNYESÍTIK A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS POLITIKÁJÁT A Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozata A Szovjetunió a világ valamennyi békeszerető erőjének támogatásával már évek óta törekedett a csúcsér­tekezlet összehívására, hogy meg­tárgyalja a jelenlegi nemzetközi helyzet megoldásra érett létfontossá­gú kérdéseit. E céltudatos törekvés következtében végül ezt az értekez­letet május 16-ra egybehívták Pá­rizsba. A világ nemzetei nagy re­ményeket fűztek hozzá. Az USA mili­tarista köreinek agresszív politikája és a Szovjetunió ellen elkövetett provokációs akciói azonban meghiú­sították az értekezlet megtartását. A konferenciát közvetlenül meg­előző időszak fejlődése megmutatta, hogy azok a nyugati körök, ame­lyek nem óhajtják a nemzetközi fe­szültség enyhülését és a vitás kér­dések tárgyalások útján való meg­oldását, maximális erőfeszítést tet­tek a csúcsértekezlet megtorpedó­zására. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban újból aktivizálódtak a hideg­háborús erők, amelyeket elsősorban a Pentagon és a fegyverkezési mo­nopóliumok képviselnek. Az USA kormányának az amerikai katonai repülőgép kém- és felforgató akciója leleplezésével kapcsolatos el­járása azt bizonyítja, hogy az USA agresszív körei szilárdan elhatároz­ták a csúcsértekezlet tárgyalásainak meghiúsítását. Az USA kormánya Ch. Herter külügyminiszter hallat­lanul cinikus beszédében és magá­nak D. Eisenhowernek a nyilatkoza­tában a bizonyítékok súlya alatt nem­csak beismerte, miszerint szándékos és a kormány által szervezett kém­kedésről volt szó, hanem ugyan­akkor az USA katonai repülőgépeinek a Szovjetunió légiterébe való kém­berepüléseit hivatalos politikájának minősítette. Eisenhower elnök ké­sőbbi Párizsban tett nyilatkozatában nem adott biztosítékot arra, hogy az USA a jövőben nem fogja foly­tatni ezt az agresszív politikát, amely komolyan veszélyezteti a világbékét. Ez az egyáltalán nem kielégítő nyilatkozat, amely nem tartalmazza az agressziós cselekedetnek sem az elítélését, sem pedig nem ad tény­leges biztosítékokat és amely ma­gának Eisenhower elnöknek szavai szerint a kémrepüléseket csak az elnök funkciós időszakának végéig szüntetné be, teljesen elfogadhatat­lan minden olyan kormány számára, amely következetesen tiszteletben tartja a nemzeti érdekeket, védel­mezi országának szuverén jogait és az államok között békés kapcsola­tokra törekszik. Az a tény is, hogy az USA újból elő akarja terjeszteni hírhedt térvét az ún. „nyílt égről", amely szejint az ENSZ leple alatt legalizálnák a kémkedést, arról ta­núskodik, hogy az amerikai impe­rialisták tovább akarják folytatni a provokáció és az agresszió politiká­ját. E politikára jellemző az, hogy abban az időben, amikor Párizsban már összejöttek a kormányfők Gates, az USA honvédelmi minisztere Pá­rizsból elrendelte világszerte az amerikai katonai egységek harci készenlétét. Mindezek a tettek azt mutatják, hogy a „háborús szakadák szélén táncoló", csődöt mondott politika, amely J. F. Dullesnak, az USA volt külügyminiszterének nevéhez fűző­dik, még nyilvánvalóan befolyásos hívekre talál az Egyesült Államok legfőbb hivatalos személyiségei ko­rében. Csak így magyarázható az a tény, hogy az USA kormánya béke idején a légi kémkedés veszélyes politikáját, a háború előkészítésére jellemző politikát hivatalosan foly­tatja. Az ilyen politika a jogot jog­talansággal váltja fel, szöges ellen­tétben áll a nemzetközi jog általános és kötelező normáival, durván sérti az ENSZ alapokmányát, amely alap­elveiben és célkitűzéseiben első he­lyen domborítja ki az ENSZ vala­mennyi tagjának szuverén egyenlő­ségét és bármely állam területi ép­sége ellen elkövetett akciókat össze­egyeztethetetlennek nyilvánítja az Egyesült Nemzetek Szervezete céljaival. Az amerikai katonai repülőgép ag­resszív berepülése és az USA kor­mányának az államok közötti békés kapcsolatok eddigi történetében pá­ratlan provokációs eljárása nem egyedülálló tett, melyet az USA kor­mánya a nemzetek közötti békés együttélés és megértés ellen elkö­vetett. Csupán egy része azon szá­mos akciónak, amelyek a feszült­ség kiélezésére és a legsürgetőbb jelenlegi kérdésekben való megegye­zés meggátolására irányulnak. Ezek­ről a kérdésekről kellett volna tár­gyalnia a csúcsértekezletnek. Üjből megmutatkozott, hogy az Egyesült lÁllamok szavaival ugyan békeakaratát hangsúlyozza, de tet­teivel folytatja a háborús előkészü­letek politikáját és idegen államok területének megsértését. A Csehszlo­vák Köztársaságnak elegendő és sokéves saját tapasztalatai van­nak az USA beavatkozási kísérletei terén a Csehszlovák Köztársaság bel­ügyeibe, beleértve a csehszlovák lé­gitér megsértését nyugat-németor­szági támaszpontokról felszálló ame­rikai katonai repülőgépek által. Ezen akciók ellen — mint ismeretes — a csehszlovák kormány nemegyszer tiltakozott. Az Amerikai Egyesült Államok a támadó csoportosulásokban a lázas fegyverkezés, elsősorban a nukleáris fegyverkezés fokozását szorgalmaz­za. E tervekben a fő szerepet a megújított német militarizmusnak szánják. A Szovjetuniót és a többi szocialista országot haditámaszpon­tok láncolatával veszik körül, jelen­leg gyors ütemben rakétakilövő állo­mások építésére törekszenek a NATO számos európai országában, valamint a világ különböző részeiben, más ag­resszív tömbök tagállamai területén. Amint az amerikai kémrepülőgép esete megmutatta, további országo­kat vonnak be ezen országok nem­zeteinek akarata ellenére kalandor, a békét veszélyeztető politikájukba. Agresszív célokat követ a NATO-nak tömegpusztító fegyverekkel felsze­relt mozgó fegyveres erők létesíté­séről hozott határozata is, emellett e fegyveres erők ún. korlátozott nukleáris háborúk céljaira szolgál­nának. Az imperialista körök ama törek­vése, hogy meggátolják a megegye­zés elérésének lehetőségét, szembe­tűnően megnyilvánult a leszerelési tárgyalások során is. Az USA és a NATO "más országai eljárása követ­keztében a tíz ország leszerelési bi­zottságának genfi tárgyalásai nem hoztak semmilyen konkrét ered­ményt. A nyugati hatalmak a genfi értekezleten tett javaslataikkal új­ból megerősítették, hogy nem a le­szerelésre törekszenek, hanem olyan ellenőrzésre, amely lehetővé tenné számukra kémjellegű tájékoztatások szerzését a szocialista országok ka­tonai potenciáljáról és véderejéről. A USA uralkodó köreinek -az ége­tő nemzetközi problémák megoldá­sával szemben elfoglalt negatív ál­láspontja kiviláglik abból is, milyen módon szabotálják a nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetéséről szóló tárgyalásokat. Határozottan elítélésre méltó az USA kormányának szándé­ka, amely röviddel a csúcsértekez­let előtt kijelentette, hogy földalat­ti nukleáris fegyverkísérleteket kezd el e fegyverek továbbfejlesztése és tökéletesítése céljából. Az USA-nak a nemzetközi feszült­ség enyhítése megakadályozására és a legégetőbb jelenlegi problémák­ról szóló tárgyalások meghiúsítására irányuló törekvésében a legmegbíz­hatóbb szövetségesei a Német Szö­vetségi Köztársaság uralkodó körei. Az NSZK kormánya, mely a Bun­deswehr gyors atomfelfegyverzésére törekszik, militarista és revansvá­gyó politikájának érdekében, a hi­degháború és a lázas fegyverkezés megrögzött híve. Ismeretes, mily ak­tivitást fejtett ki Adenauer a csúcs­értekezlet előtt, azzal a céllal, hogy megállítsa a nemzetközi feszültség enyhítésének folyamatát és meggá­tolja az értekezlet sikerét. A? NSZK kormánya az értekezlet előestéjén sem hagyott fel békebontó törekvé­seivel, amint ezt Adenauer és Bren­tano párizsi útja megmutatta. Ugyan­csak Adenauer volt az, aki buzgón helyeselte az USA kormányának az amerikai légierők kémtevékenységé­vel kapcsolatos állásfoglalását. A nyugati agresszív körök eme politikájával sarkalatos ellentétben áll a Szovjetunió következetes bé­keszerető politikája, amely minden erejét latba veti, hogy világszerte győzedelmeskedjenek a békés együtt­élés elvei, hogy megvalósuljon az általános és teljes leszerelés, meg­kössék a békeszerződést mindkét német állammal és megszüntessék Nyugat-Berlin abnormális helyzetét azáltal, hogy demilitarizált szabad várossá nyilvánítják. E békeszerető politikával összhangban áll a kizá­rólag békés célokat szolgáló újabb hatalmas szovjet tudományos és (Folytatás a 2. oldalon) ték ki egyetértésüket a szovjet kor­mány párizsi állásfoglalásával. Sok ezer dolgozó zsúfolásig megtöltötte a berlini sportpalotát, nagy figye­lemmel és lelkes egyetértéssel hall­gatta meg Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek és Walter Ulbrichtnak, Német­ország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága első titkárának beszédét. A manifesztációt 17 órakor dr. Correns professzor, a demokratikus Németország Nemzeti Frontja Orszá­gos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte Hruscsov, Mahnovszkij elvtársakat és a többi szovjet ven­déget, valamint Ulbricht, Grotewohl elvtársakat, ä demokratikus pártok és tömegszervezetek képviselőit és kiemelte, hogy az NDK minden ré­széből tömegével érkeztek levelek és táviratok Berlinbe, melyekben a dol­gozók helyeselték a szovjet küldött­ség párizsi magatartását és kötele­zettségeket vállaltak az NDK szocia­lista építésének meggyorsításában. Ezután lelkes taps közepette Nyi­kita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke emelkedett szólásra. Megköszönte az NSZEP KB (Folytatás a 3. oldalon) NYIKITA HRUSCSOV, WALTER ULBRICHT ES OTTO GROTEWOHL nyi­tott autón hajtatnak a szovjet küldöttség szálláshelyére a főváros ut» cáin. A lelkes berliniek beláthatatlan tömege üdvözli a becses vendége** ket Berlin útvonalain. (Telefoto ČTK - Zentralbild.)' Milliós értékek a CSKP országos konferenciájának tiszteleiére A levicei járási pártbizottság, mely közel 114 falusi és csaknem 50 üze­mi pártszervezet munkáját irányítja, működésében az aktívára és az agi­tátorok tevékenységére támaszkodik. — Különösen a mezőgazdaság sza­kaszán kell jelentős feladatokat tel­jesítenünk - mondotta Mancik elv­társ, a járási pártbizottság titkára. Munkánkban az alakuló járási párt­konferencia határozatai irányadók, melyek teljesítéséért a falusi és az üzemi pártszervezeteken keresztül harcolunk. A párt országos konferenciája tiszteletére a járásban 767 kollektív kötelezettségvállalás született, mely 19 millió 155 ezer korona értékű Csütörtökön a bratislavai Dimit rov-Üzem és a környező üze­mek mintegy ezer dolgozója szívélyesen fogadta a körükben megjelent Karol Bacilek elvtársat, a CSKP KB politikai irodájá­nak tagját, az SZLKP KB elsö titkárát, aki azért jött el, hogy be­mutatkozzék, mint a nemzetgyűl és és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjelöltje. Bacilek elvtársat, mikor az elnöki emelvény­re lépett, egy pionírlány üdvözölte virágcsokorral. Az egybe­gyűlt választókhoz intézett be szédében Bacilek elvtárs elő­ször a jelenlegi nemzetközi hel yzettel foglalkozott, majd az új alkotmány tervezetéről s a szlovák nemzeti szervek jelentős feladatairól és' helyzetéről be szélt. A vitában felszólaltak a régi elvtársak, visszaemlékezve a munkásság múlt harcai­ra és melegen beszéltek Baci lek elvtársnak e harcokban való részvételéről. Az összegyűltek tapsa, mellyel e szavakat fo­gadták, megerősítette, mily ö römmel fogadják a választók Bacilek elvtárs jelölését. A be szélgetés végén határozatot hagytak jóvá, amelyben elítélik az USA agresszív politikáját és teljes egyetértésüket nyilvá nítják Ny. Sz. Hruscsov pá­risi eLiárásávaL termény terven felüli termelésére irányul. Több mint 25 ezer dolgozó egyéni felajánlása pedig 11 millió korona értékű terménytöbbletet je­lent. A járás dolgozó népe ma már nemcsak a felajánlások értékéről, hanem teljesítésükről is büszkén ad­hat számot. A talajjavításban eddig 801 ezer munkaórát dolgoztak le, társadalmi munkában pedig a váro­sok és falvak szépítési akciójában két és félmillió korona értéket al­kottak. A kötelezettségvállalások tel­jesítését a pártszervezetek minden szakaszon ellenőrzik és értékelik. A mezőgazdasági üzemek dolgozói a járási konferencia határozatai nyomán 800 hektárral több kukori­cát ültettek, mint a terv előírja, és több szövetkezetben, állami gaz­daságban rátértek a kukoricater­mesztés komplex gépesítésére. Kál­na és Káinica községben az EFSZ 100 hektáron valósította meg a komplex gépesítést. Az évelő ta­karmányok vetésterületét is mind a szövetkezetek, mind az állami gaz­daságok kibővítették. Ez annyit je­lent, hogy már most a tavaszon biztosították az állatállomány fej­lesztésének feltételeit. Ez idén igen komolyak és nagyok a feladatok, melyeket a járási párt­bizottságnak meg kell oldania. A pártmunka színvonalának lényeges emelésével, a falusi pártszervezetek munkájának megjavításával a járás kommunistái azonban sikeresen meg­birkóznak a megnövekedett felada­tokkal. A mezőgazdasági termelés fokozását nagymértékben elősegítik a szocialista munkabrigádok, melyek a kommunisták kezdeményezésére Podlužanyban, Júron, Lokon megala­kultak. A munkabrigádok szervezése egyre nagyobb méreteket ölt a szö­vetkezetekben és az állami gazda­ságokban. \ t- th.

Next

/
Thumbnails
Contents