Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-20 / 139. szám, péntek

Ä Szovjetunió továbbra is tántoríthatatlanul a békés együttélés politikáját követi Hruscsov elvtárs párizsi sajtóértekezletéből Mint már tegnapi számunkban jelentettük, Hruscsov elvtárs szerdán 15 órakor a párizsi Chaillot-palotában sajtóértekezletet tartott. A közölt bevezető nyilatkozat után most a vita anyagát ismertetjük. Hruscsov elvtárs nyilatkozata után Gromiko külügyminiszter felszólította az újságírókat, hogy tegyenek fel kérdéseket.. A londoni Daily Sketch tudósítója azt akarta tudni, hogy vajon folytatja-e a Szovjetunió tárgyalásait a leszerelésről és az atomkísérletek beszüntetéséről, Hruscsov elvtárs azt válaszolta, hogy a Szovjetunió a tárgyalások folytatásának híve. Ha az amerikai imperialisták megértenék a helyzetet, lehetségesek volnának a tárgyalások. Ha azonban az USA újra elkezdi atomkísérleteit - mint azt már Eisenhower elnök bejelentette —, természetesen a Szovjetunió is újra megkezdi ' hasonló kísérleteit. Hruscsov elvtárs hozzáfűzte: „Hajlandók vagyunk bármikor megkötni az egyezményt!" Válaszát tapssal fogadták. Hruscsov elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem a leszerelést, hanem a Szovjetunió fegyverzetének ellenőrzését akarják, tehát kémkedni akarnak. A Szovjetunió a tényleges leszerelésnek és a leszerelési intézkedések ellenőrzésének a hive. Ha a genfi tárgyalások eddigi ki nem elégítő formájukban fognak tovább folyni, a Szovjetunió az ENSZ Közgyűléséhez fordul ebben az ügyben. A Connecticnt Herald tudósítója megkérdezte Nyikita Hruscsovot, nem gondolja-e. mint egy nagy állam nagy vezetője, hogy a 6-8 hónapos halasztás helyett jobb lenne most megtartani a csúcsértekezletet. - A csúcsértekezlet hívei vagyunk, hisz ezért jöttünk Párizsba — mondotta Hruscsov. — Az USA-nak azonban be kell ismernie agressziös cselekményeit, s biztosítékot kell nyújtania arra, hogy többé nem ismétlődnek meg e cselekmények és a bűnösök elnyerik büntetésüket Ha így cselekednének, elégedettek lennénk és kezdetét vehetné a csúcsértekezlet. De nem tárgyalhatunk az agresszív cselekményekhez makacsul ragaszkodó agresszorral. Hruscsov így folytatta válaszát: Uraim! Mindnyájuknak van anyja, én is nagyon jól emlékszem édesanyámra. Családunk nagyon szegény voit és ritkán ehettünk friss tejfelt Amikor egyszer tejfelhez jutottunk és a macskánk is megízlelte, anyánk nyakon csípte, jól megrázta, beleverte orrát a tejfelbe, aztán újra megrázta. így szoktatta le a torkoskodásról. Nekünk is így kell megragadnunk az amerikai agresszort, jól meg kel! ráznunk és tudtára kell adnunk, hogy tilos az agresszió a Szovjetunió ellen. A hamburgi Die Welt tudósítója megkérdezte: „Ügy véli-e továbbra is, hogy békés eszközökkel kell megoldani a nemzetközi problémákat?" Hruscsov azt válaszolta, hogy ezzel megerősíti a Szovjetunió eddigi politikáját, mely kezdettől fogva arra az elvre épült, hogy ne katonai eszközökkel, hanem békés tárgyalások útján oldják meg a problémákat. Majd hozzáfűzte: „Ez volt és ma is ez a politikánk." A Die Welt tudósítója újabb kérdést tett fel; vajon kitart-e a Szovjetunió előbbi javaslata mellett, hogy nyilvánítsák Nyugat-Berlint szabad várossá. Hruscsov elvtárs részletes magyarázattal válaszolt, hangsúlyozta, az amerikai kémberepülés után Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítása sokkal fontosabb, mint azelőtt. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is híven" követi politikáját. Nyugat-Berlin szempontjából nincs más értelmes megoldás. Rámutatott arra, hogy Nyugat-Berlin a szocialista Német Demokratikus Köztársaság területén fekszik, viszont tőkés viszonyok uralkodnak benne. Ennek következtében újabb és újabb viszályszülő okok merülnek fel. A Szovjetunió ezért azt javasolja, nyilvánítsák Nyugat-Berlint szabad várossá és vonják ki az idegen megszálló csapatokat. Nyugat-Berlin lakói a szabad városban szabadon választhatnák politikai és társadalmi rendszerüket. A szabad várossá nyilvánított Nyugat-Berlin az egész világgal kapcsolatban állna. A szovjet kormányfő rámutatott, hogy a meghiúsult amerikai felderítő berepülés és a kiváltott viszály után ma még égetőbb, hogy szabad várossá nyilvánítsák Nyugat-Berlint. Közölte, hogy csütörtökön Berlinbe utazik, hogy Walter Ulbrichttal. Ottó Grotewohlal és más NDK-beli barátaival találkozzék. A nyugat-berlini Der Tag tudósítójának arra a kérdésére, szándéka-e Hruscsovnak külön békeszerződést kötni Berlinben, a szovjet kormányfő ezt válaszolta: — Igen, megtesszük ezt. De ez nem lesz különszerződés, hanem a Német Demokratikus Köztársasággal megkötött békeszerződés, mely felszámolja a második világháború maradványait és hatálytalanítja a nyugati hatalmak nyugatberlini megszállási jogát. „Ehhez méa szeretném hozzáfűzni: Pontosan azt tesszük, amit az [ USA Japánnal tett. A Szovjetunió és ! az USA közösen harcolt Japán el| len" — mondotta Hruscsov elvtárs. ; „Am az USA a Szovjetunió nélkül kötötte meg a békeszerződést Jai pánnal. A Szovjetunió nagy erőfe! szitést tett, hogy a hitleri Németor! szág ellen hadat viselő többi államokkal együtt kösse meg a német békeszerződést. A békeszerződés közös megkötésének lehetőségei most már kimerültek". Ezután azt a kérdést intézték Hruscsov elvtárshoz, kit látna szívesen tárgyalófélként az USA elnöki tisztségében? A szovjet kormányfő nevetve így válaszolt: ..Nagyon köszönöm ezt a kérdést. Azt hiszem, jó kérdés, bár nehezen lehet rá válaszolni. Ám mégis megpróbálom". „Nyikita Hruscsov előbb rámutatott arra, hogy amerikai látogatásakor sok egyszerű emberrel, farmerekkel, a tőkés világ képviselőivel, vezető személyiségekkel ismerkedett meg. Az illetők többségével folytatott beszélgetései sok szép emléket hagytak benne. Itt is olyanok voltak az emberek, mint máshol - mondotta Hruscsov. Mindenki békét akar, bizonyára mindenki a maga módján, de ez egyáltalán nem ok a viszályra és főleg nem ok a háborúra. Egészen biztos vagyok benne — mondotta a továbbiakban Hruscsov elvtárs -, hogy a2 amerikaiak többsége elítéli a Szovjetunió ellen elkövetett légi provokációkat. Hogyan éreznék magukat, ha országuk légiterébe küldözgetnénk repülőgépeinket? Bizonyára az a meggyőződés érlelődne meg bennük, hogy az ilyesmi megengedhetetlen és háborút idézhet elő. Hangoztatom, hogy ugyanazok az amerikaiak ostobáknak szeretnének bennünket tartani, de ez nem sikerül nekik. Hruscsov elvtárs ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, kit látna szívesen az USA jövőbeni elnökének tisztségében. A következőket mondotta: „Nem akarok most jóslatokba bocsátkozni, hogy ki lesz az elnök, de hangoztatom, volt egy férfiú, akivel szívesen venném fel a kapcsolatot. Nagy amerikai volt, Rooseveltnek hívták. A második világháború idején nagyon jól együttműködtünk. Vele együtt meghalt politikája is. Ennek ellenére hiszem, hogy a jövőben is olyan férfiak jutnak hatalomra az USA-ban, akikkel jól együttműködhetünk. Ha nem most, akkor később. Mindenesetre nincs Okunk viszálykodni az amerikai néppel. A szovjet-amerikai jóbarátl kapcsolatok hívei vagyunk. Ha az amerikaiak a kapitalizmus hívei, ám legyen a kedvük szerint. Mi a szocializmus hívei vagyunk. Miért ne hagynánk őket a Szovjetunióba látogatni, hogy saját szemükkel lássák életünket. Megkönnyítjük számukra a vízum kiadását. A Szovjetunió hajdan az elmaradott országokhoz tartozott. Ma a világ egyik legjelentősebb állama. Hruscsov elvtárs a továbbiakban megjegyezte: — Nem akarok beavatkozni az amerikai választási küzdelembe. Az amerikai nép tudni fogja, kit akar elnökké választani. Ha azonban olyan elnököt fog választani, aki nem fogja tudni teljesíteni a kor parancsát, várni fogunk. Ha a következő elnök is képtelen lesz erre, még tovább várunk. Rendben vannak a dolgaink. Jó uton haladunk. Előrehaladunk a kommunista társadalom felépítésének útján. Ha majd az amerikai nép végül szintén erre az útra tér, utánunk fog haladni. Mi majd akkor segítséget nyújtunk neki és megosztjuk vele tapasztalatainkat. A francia Combat tudósítója megkérdezte, miért nem tudták áthidalni a felmerült nehézségeket, hisz de Gaulle francia köztársasági elnök igyekezett közvetíteni. Hruscsov azt válaszolta, hogy az amerikai kémrepülő esete ellenére eljött a Szovjetunió Párizsba, mert remélte, hogy az Egyesült Államokat lelkiismerete közben mentegetődzésre bírja. Rámutatott arra, hogy észak-amerikai repülőgép nemrégen szintén megsértette Kuba légiterét. Az USA ezért sajnálatát fejezte ki. Hruscsov megjegyezte: - Miért ne tenné meg ugyanezt a Szovjetunióval szemben? A bocsánatkérés nevelés és illem dolga. A szovjet kormányfő ezután nagyra becsülte de Gaulle tábornoknak a csúcsértekezlet érdekében kifejtett erőfeszítését. A francia elnök mindent elkövetett a párizsi sikerért. Hruscsov elvtárs a továbbiakban megjegyezte, hogy a háború után a volt ellenségek is békében élnek. „Mi nem viseltünk háborút, hanem csak feltartóztattunk egy banditát, s elintéztük." A Szovjetunió ezt a jövőben is megteszi." Hruscsov elvtárs ezután azzal foglalkozott, miért nem koronázta siker de Gaulle igyekezetét. „A francia köztársasági elnök az elvek embere és tudja, hogy a tolvajt el kell ítélni. Ebben az esetben a tolvaj Franciaország szövetségese, s nemcsak szövetségese, mert az USA vezető szerepet tölt be a Nyugaton. Ha a Szovjetunió szövetségese hasonló cselekményt követett volna el, mint ebben az esetben Franciaország szövetségese, a Szovjetunió bocsánatkérésre bírná. Az ilyen magatartás alapja a kommunista erkölcs. A tőkés államoknak saját erkölcsük van s nem beszélhetünk helyettük". Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy az amerikai kémrepülő incidense egyáltalán nem befolyásolja a Szovjetunió és Franciaország viszonyát. „Ma újra beszélgettem de Gaulle köztársasági elnökkel és megállapítottam, hogy ő is a francia-szovjet viszony további javulásit kívánja". A Szovjetunió nagyra becsüli de Gaulle elnököt és a francia népet. A két ország viszonyát semmi sem befolyásolta, ellenkezőleg, tovább fog javulni. A berlini rádió tudósítója ezután a következő kérdést tette fel: Az amerikai sajtó tegnap közölte, hogy Gates hadügyminiszter, a Párizsban járó amerikai küldöttség tagja, Párizsból riadót rendelt el az egész világon elhelyezett amerikai csapatoknál. Mi a véleménye erről? „Azt hiszem, hogy ez provokáció" — válaszolta Hruscsov elvtárs. „Azért tették, hogy a fegyverkezés érdekében megfélemlítsék az amerikai népet. Lehet, hogy az a gyáva, aki ezt a parancsot kiadta." Am a gyáva néha épp olyan veszélyes, mint az agresszor. Nem ismerem Gatest, viszont nagyon jól ismerem Malinovszkij marsallt, aki az első és második világháborúban a német militaristák ellen harcolt, ő nem rendelt el semmilyen riadót. Gates amerikai hadügyminiszter provokációjának célja az amerikai adótarifa felemelése volt. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormányfő megjegyezte, mit értek el e téren a Szovjetunióban. 1965-től kezdve senki sem fog adót fizetni. A munkaidő napi 7-6 órára, a bányászok munkaideje pedig 5 órára rövidül. „Ez a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának politikája!" E pillanatban üzemzavar történt az áramszolgáltatásban, kialudtak a lámpák és nem működtek a mikrofonok. Hruscsov elvtárs egy pillanatig mikrofon nélkül beszélt és megjegyezte, hogy csődöt mondott a tőkés technika. Egy brazíliai újságíró ezután megkérdezte, szándékozik-e Hruscsov elvtárs Latin-Amerikába látqgatni és mi a véleménye a latin-amerikai országok szerepéről. Hruscsov elvtárs azt válaszolta, hogy nem kapott meghívást Brazíliába, de reméli, hogy meghívják Latin-Amerikába és el is látogat. Kijelentette továbbá, hogy a latin-amerikai országok jelentős szerepet játszanak az észak-amerikai imperializmus elleni harcban, nagyra becsülte az USA függősége alól felszabadult és cselszövéseivel dacoló Kuba harcát és sikereit. A két és félóráig tartó kérdések, válaszok és francia s angol nyelvű fordításuk után Hruscsov elvtárs megköszönte az őszinte fogadtatást de Gaulle köztársasági elnöknek, a francia kormánynak és a párizsi népnek. Kijelentette, hogy a Szovjetunió a jövőben is a békés együtélés politikáját fogja folytatni és ezzel lezárta az értekezletet. HRUSCSOV ELVTÁRSAT PÁRIZSI SZÁLLÁSA ELŐTT AZ UTCÁN KÖRÜLFOGJÁK AZ ÚJSÁGÍRÓK, FOTORIPORTEREK ÉS KÉRDÉSEKKEL OSTRO. MOLJÁK. HRUSCSOV ELVTÁRS május 17-én Párizs környékére látogatott. Moerus falu előtt az út mentén több favágóval találkozott, akik az útmenti fákat vágták ki. Ny. Sz. Hruscsov kiszállt a gépkocsiból, elkérte Jean Cardozo munkás baltáját és öt erős csapással levágott egy vastag ágat. „Én ií munkás voltam" — mondta. Ä világ népei felháborodva elítélik az USA magatartását Francev, Ratyianyi és Nyekraszov, a moszkvai Pravda különtudósítói a lap szerdai számában a párizsi eseményeket elemzik. Felvetik a kérdést: Mi az amerikai hivatalos körök szándéka? Hogyan próbálnak kijutni a jelenlegi helyzetből? Herter külügyminiszter május 17-én összehívta az amerikai sajtó tudósítóit és kifejtette a hivatalos amerikai propaganda jelenlegi irányzatát. A fő irányelv annak az ismételgetése, hogy a párizsi értekezletet a Szovjetunió hibájából nem tartották meg, továbbá a kétely keltése a későbbi négyhatalmi csúcsértekezlet megvalósításáról. További utasítás, hogy az amerikai sajtó és rádió az amerikai fegyveres erők és az egész „szabad világ" megszilárdításának propagálására használja ki a jelenlegi helyzetet és így próbálják elérni a katonai kiadások növelését. A harmadik komoly intelem: A sajtó és a rádió ezt ne úgy állítsa be, mint az amerikai kormány hivatalos álláspontját, hanem mint a közvélemény követelését és nézetét. A cikkírók szerint a május 17-i második előzetes találkozó előkészítése halálra rémítette az amerikai politikusokat, akik a hidegháborús politikát akarják folytatni. Leginkább attól tartottak, hogy a csúcsértekezlet mégis megvalósul. A nyugati kormányfők sokáig vitatták az USA ultimátumát, melyben az USA azt követelte, hogy nyugat-európai kollégáik támogassák a csúcsértekezlet megtorpédőzásának amerikai tervét. Egy egész nap kellett ehhez. Este végül mind a három nyugati vezető diplomatikusabb formában ugyanazt ismételte, amit reggel a Fehér Ház szóvivője olvasott fel a lapok tudósítóinak. A KÖZTÁRSASÁGPÁRTI KORMÁNY TEHETETLENSÉGE OKOZTA A CSŐDÖT A New York Post című lap fejtegetésekbe bocsátkozik, milyen irányvonalat követ majd az amerikai kormány propagandája Eisenhower hazaérkezése után. A lap az egyik tapasztalt köztársaságpárti vezért idézi, akinek az a véleménye, hogy az „amerikaiak nem adják fel egykönnyen a feszültség enyhítésének reményét". Ugyanannak a lapnak párizsi tudósítója azt írja. hogy Eisenhower elnök, aki valaha hangoztatta, hogy nem megy el előkészítetlen kormányfői értekezletre, mégis elment a csúcsértekezletre, melyet rosszabbul nem is készíthettek volna elő, és éppen azt az embert vádolta az értekezlet torpedózásával, akit maga torpedózott meg. A lap vezércikkében védelmezni igyekszik az elnök személyét, mégis azt írja, hogy „egyetlen amerikai sem tudja elfojtani azt a kellemetlen érzést, hogy a csődöt a határozatlan és nem egységes kormány tehetetlensége okozta, és mindenkinek fel kell tenni a kérdést, hogyan is végződhetett volna, ha Washington az utóbbi napokban nem követ el végzetes ostobaságokat", A NYUGATNÉMET IMPERIALISTÁK LEPLEZETLENÜL ÖRÜLNEK A Tribúne című N'DK-ban megjeienS német lap rámutat arra, hogy a nyugatnémet imperialisták leplezetlenül örülnek a csúcsértekezlet meghiúsulásának. Vegyék azonban tudomásul, hogy ezzel még nem szűnt meg a harc Bonn atomfelfegyverzése és a militaristák ellen. Most még fontosabb, mint bármikor azelőtt, hogy a nép szembeszálljon Adenauer politikájával és egyre szélesebbkörü és határozottabb ellenállást fejtsen ki. A népek hajthatatlanok. A német nép is ilyen Adenauerrel szemben; — hangoztatja vezércikkében a National Zeitung. Előbb-utóbb sor kerül a tárgyalásra, de becsületes tárgyalásra, melyet a nyugati hatalmak részéről nem szavakkal, hanem tettekkel készítenek elő. PÉLDÁTLAN CINIZMUS A Condueta című argentin lap csütörtöki számában élesen elítélte az amerikai kormányt azért, mert hallatlan 'provokációs cselekményeivel megakadályozta a csúcsértekezletet. „A kémfeladatok teljesítése közben a Szovjetunió fölött lelőtt amerikai repülőgép esete a cinizmus, erőszakosság és könnyelműség példájaként örökítödik meg a diplomácia történetében. A nyugati „keresztény" demokrácia képviselői, akik annyiszor kérkedtek tiszta erkölcsükkel, szégyentelenül beismerték, hogy a kémkedés az amerikai diplomácia gerince. A repülőgép esete is azt mutatja, milyen erkölcsi és politikai hanyatláshoz vezet a hidegháború. Az amerikai" külügyminisztérium már nem ismeri el az általánosan bevett szabályokat. Amerika urai félnek a csúcsértekezlettől, félnek a békés együttéléstől. Kennpdy

: Eisenhowernek ki kellett volna fejeznie sajnálatát New Vork (CTK) - John Kennedy demokrata szenátor május 18-i portiandi beszédében kijelentette, hogy Eisenhower elnök helyében ti kifejezte volna sajnálatát, mint ahogy ezt Ny. Sz. Hruscsov kívánta. Kennedy, akit a demokrata párt az USA elnöki tisztségére jelöl, az U-2 repülőgép provokációs esetét a csúcsértekezlet előtt sajnálatra méltónak tartja. / ÜJ SZÖ 3 * 1960, május 20.