Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

A CSKP KB határozata a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségéne k bővítéséről valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepük növeléséről (Folvtatás a 4. oldalról) a dolgozók számára létesített kö­zépiskolákat; a diák- és gyermekotthonokat (beleértve a hozzájuk csatolt iskolá­kat); a járási pedagógiai iskolákat; a járási pionírházakat; a művelődési házakat, a járási nép­könyvtárakat; gondoskodnak a jelentős emlékmű­vek, épületek karbantartásáról. 7. Az egészségügy szakaszán. A járási nemzeti bizottságok fele­lősek a preventív egészségügyi gon­doskodásért és a járás lakosságának nyújtott szakszerű egészségügyi szol­gálat nyújtásáért, megszervezik a la­kosság részvételét az egészségügyi gondoskodás irányításában és ellen­őrzésében. Biztosítják az országos és a kerü­leti egészségügyi politikából eredő fő feladatokat, elvégzik az egészségügyi dolgozók elhelyezését és gondoskod­nak politikai és szakmai nevelésük­ről. Kijelölik a járás lakosságának szol­gáló egészségügyi intézetek körze­teit és a helyi nemzeti bizottságok, esetleg a városi nemzeti bizottsá­gokkal megállapodva kijelölik a te­rületi egészségügyi körzetek határát. Döntenek az élet- és munkakör­nyezet biztonságát szolgáló alapvető intézkedésekről, amennyiben azok nem esnek magasabb szervek hatás­körébe. Irányítják: a járási nemzeti egészségügyi in­tézeteket; a szakgyógyászati intézményeket, amelyek nem tartoznak a járási egészségügyi intézet hatáskörébe, és amelyeket nem irányítanak a kerü­leti nemzeti bizottságok; egyes további gyógyászati szakin­tézeteket és helyi jelentőségű fürdő­egységeket. Ez megkívánja, hogy a) az egészségügyi minisztérium hatásköréből a járási nemzeti bizott­ság hatáskörébe utalják a helyi je­lentőségű fürdőegységek irányítását, amennyiben tevékenységük nem ha­ladja meg egy vagy több járás ke­retét; V b) az eddigi kerületi nemzeti egészségügyi intézetek hatásköréből a járási nemzeti bizottság hatásköré­be utalják a tüdőbaj, az idegbajok gyógyintézeteit, és más kisebb gyógyintézeteket, továbbá a gyógy­szertárakat és az optikai eladási he­lyeket; a járási színvonalú egészség ügyi berendezéseket összekell von­ni a járási nemzeti egészségügyi Intézet hatáskörébe, kivéve a közvet­lenül a járási nemzeti bizottság ha­táskörébe utalt gyógyintézeteket. 8. A szociális biztosítás szakaszán. A járási nemzeti bizottságok hajt­ják végre a járás szociális politi­káját. Döntenek a nem dolgozó nyugdíjasok munkásbiztosításának járulékairól és gondoskodnak a szociális biz­tosításról szóló törvény helyes vég­rehajtásáról. Döntenek a helyi nemzeti bizott­ságok, esetleg városi nemzeti bizott­ságok azon végzései ellen benyújtott fellebbezésekről, amelyek a szociális biztosítás járulékaira vagy szolgál­tatásaira vonatkoznak. Elvégzik a csökkent munkaképességű személyek elhelyezését. Irányítják a szociális gondoskodás járási intézeteit, a csökkent munka­képességű személyek járási rehabili­tációs és kiképző központjait. E célból fokozatosan át kell he­lyezni: a) a nyugdíjbiztosításra vonatkozó döntést a szociális biztosítás állami hivatalától a járási nemzeti bizott­ságra; azon adminisztratív munkák központi elvégzését azonban, ame­lyeknél célszerű és gazdaságos a korszerű gépek kihasználása, meg kell hagyni. Az első időszakban át kell ruházni az EFSZ tagjainak és az önállóan gazdálkodóknak nyugdíj­biztosítását a JNB-re; b) a kerületi nemzeti bizottságok hatásköréből a JNB hatáskörébe kell utalni a járási jelentőségű szociális gondoskodási intézeteket. Azon helyi jelentőségű intézetek igazgatását, amelyeket eddig a járási nemzeti bizottság vezetett, a városi nemzeti bizottságok hatáskörébe kell utalni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell rehabilitációs és kiképző központokat létesíteni a csökkent munkaképes­ségű személyek számára; ezeket a JNB fogja irányítani és bekapcsolja a nagy üzemekbe. 9. A közigazgatás minden szakaszán A JNB hatáskörét olyképpen kell meghatározni, hogy végérvényesen elintézzék a lakosság mindazon ügyeit, amelyek nem tartoznak a helyi nemzeti bizottságok, vagy a vá­rosi nemzeti bizottságok hatáskörébe. A JNB fog dönteni azon fellebbezé­sekről is, amelyeket a JNB szervei­nek a folyó közigazgatási ügyekben hozott határozatai ellen nyújtanak be. A KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁGOK A kerületi nemzeti bizottságok megteremtik a területi és a mel­lékszempontok egységét a népgaz­daság fejlesztése irányításában és tervezésében olyképpen, hogy az ala­csonyabb fokú nemzeti bizottságok és gazdasági szervezetek fokozott hatáskörét és felelősségét a társa­dalom érdekeivel összhangban hasz­nálják ki és hogy célszerűen bizto­sítsák a népgazdaság valamennyi ágazatának fejlesztését a területi felosztásban is. A kerületi nemzeti bizottságok irá­nyítják a járási nemzeti bizottságok tevékenységét és megteremtik annak feltételét, hogy a járási, városi és a helyi nemzeti bizottság ' sikeresen teljesíthessék feladata 1' a gazda­ság és a kultúra valan. tyi szaka­szán. A kerületi nemzeti bizottságok az egyes szakaszokon főképpen ezeket a feladatokat teljesítik. 1. A mezőgazdaság szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok fe­lelősek a mezőgazdasági terme'és komplex fejlesztésért a kerületben és kijelölik a mezőgazdasági terme­lés és felvásárlás feladatait az egyes járási nemzeti bizottságoknak; fele­lősek a növénytermesztési és állat­tenyésztési termelés közötti helyes arány betartásáért, valamint a ter­melés nagyobb gazdasági hatékony­ságának biztosításáért a járások ter­melési és gazdasági feltételeinek teljes kihasználása mellett; ellen­őrzik, hogy az egyes felvásárlási szervek miképpen teljesítik felada­taikat a mezőgazdasági termékek felvásárlásában. A járási nemzeti bizottságokat a gyakorlatból, valamint a tudományos és kutatóintézetek tevékenységéből eredő jobb eredmények felhasználá­sával a mezőgazdasági termelés lé­nyeges fokozására, a beruházási esz­közök helyes elhelyezésére és a me­zőgazdasági beruházási építkezés ma­gas hatékonyságának elérésére ve­zetik; megoldják a szocialista me­zőgazdasági üzemek gazdasági prob­lémáit a kerület keretében. Aktívan támogatják az erdőgazdál­kodás szervezeteit az erdők talaj­alapjának védelmére irányuló gon­doskodás terén. Ellenőrzik a helyes bérpolitika foly­tatását; gondoskodnak a szocialista munkaverseny fejlesztéséről és ke­rületi méretekben megszervezik a sajtó- és szemléltető szolgálatot. Pe­dagógiai és szakszerű felügyeletet gyakorolnak azon iskolák felett, amelyeket a mező- és erdőgazdálko­dás terén a JNB-k irányítanak. Irányítja: a kerületi mezőgazdasági és erdő­technikai talajjavító vállalatokat; a kerületi állatgyógyászati intéz­ményt; a kerületi mezőgazdasági tervező intézeteket. Összhangba hozzák a minisztériu­mok, a nemzeti bizottságok, valamint az egységes földművesszövetkezetek által irányított mezőgazdasági üze­mek fejlesztését. Érvényesítik befo­lyásukat a központilag irányított vál­lalatok és szervezetek tevékenységé­re, főképpen pedig a kerületi faj­nemesítő és magnemesítő állomások tevékenységére. 2. A lakosságiak nyújtott szolgáltatások és a helyi termelés szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok felelősek a helyi gazdálkodás fej­lesztésének tervezéséért a kerület területén; összhangba hozzák a ter­melő szövetkezetek fejlesztését a gazdaság további szakaszának fej­lesztésével. Biztosítják a helyi gazdálkodás arányos fejlesztését az egyes járá­sokban; a járási nemzeti bizottsá­gokat az anyagi érdekeltség kezde­ményezésének hatékony érvényesíté­séhez vezetik, főképpen a helyi ipari és helyi építkezési vállalatokban és törődnek azzal, hogy az anyagi érde­keltség hatása összhangban legyen a társadalom érdekeivel. Gondoskodnak a szakkáderek ne­veléséről. 3. Az építkezés szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok biz­tosítják az építkezési termelés és építkezési anyagok termelése kapaci­tásának állandó növelését a munka­termelékenység sokoldalú fokozásával az építkezés haladó módszereinek és a munkaszervezésnek érvényesítésé­vel, a nehéz- és fárasztó munkák gépesítésével, az anyag- és nyers­anyagalapok rendszeres bővítésével beleértve az eladás és az ellátás ja­vítását; gondoskodnak a munkabér­és a fizetés politika egységes elvei­nek betartásáról, valamint a szak­képzett káderek számának fokozásá­ról. Biztosítják az építkezési terve­zést a nemzeti bizottságok által irá­nyított ágazatokban. Irányítják az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságokat a beruházási tevékenység, a területi tervezés és az építkezési jogügyek kérdéseiben. Segítenek a minisztériumok által eszközölt központosított beruházási építés biztosításában. Irányítják: , az építőipari nemzeti vállalatok ke­rületi társulásait; a kerületi tervező intézeteket. A lakás- és polgári építkezés fő beruházóinak tevékenységét — a ke­rületi nemzeti bizottságok által köz­vetlenül irányított gazdasági építés terén - át kell ruházni a kerületi nemzeti bizottságok építészeti ügy­osztályaira. A beruházási tevékeny­ség keretében egyes különleges fel­adatok biztosítása érdekében a KNB-k építészeti ügyosztályaiban kell összpontosítani a szakembereket és innen biztosítani a kerület összes járásainak feladatait. 4. A közlekedés szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok az egész közúti forgalom, autójavítás célszerű elrendezését és fejleszté­sét és a kerület utihálozatának igaz­gatását. Feldolgozzák és jóváhagyják a kerületi utiforgalmi szállítási ter­veket, a maximális gazdaságosság céljából szervezik a nagytávú teher­autóforgalom irányítását. Beruházási tevékenységet gyakorolnak az első osztályú országúti hálózatban. A JNB-kkel szorosan együttmű­ködve összeállítják és jóváhagyják a Csehszlovák Autőforgalmi Vállalat autóbuszvonalainak menetrendjét úgy, hogy a társas gépkocsiforga­lom a lakosság utazási igényeinek teljes kielégítésén kívül minél gaz­daságosabb legyen, biztosítják az au­tóbuszforgalom hatékony egybehan­golását a járások között, valamint a többi KNB-vel karöltve az egyes ke­rületek között. Biztosítják a Csehszlovák Autőfor­galmi Vállalat, a járási autójavító vállalatok és a járási útigazgatósá­gok tevékenységének egységét s megteremtik a feltételeket arra, hogy a JNB-k hatékonyan irányít­hassák az említett szervezeteket. Irányítják: az általános teherautóforgalom hasznot hozó szolgálatának költség­vetési megszervezését a kerület területén. Egybehangolják a nemzeti bizott­ságok, esetleg a kisipari termelőszö­vetkezetek által irányított autójavító vállalatok, valamint az Általános Gépipari Minisztérium vállalatainak tevékenységét. A közúti és a vasúti forgalom jobb egybehangolása érdekében a Cseh­szlovák Autóforgalmi Vállalat egysé­ges díjszabású, egységes forgalmi rendszert teremt, úgyhogy nagyfo­kúan gépesítve legyen az autó- és a vasúti forgalom közötti átrakodás. Ezzel kapcsolatban csökkenteni kell a berakó és kirakó állomásik szá­mát. 5. A vízgazdálkodás szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok a kerület területén biztosítják a víz­gazdálkodás komplex fejlesztését és a vízgazdasági törvény értelmében irá­nyító tevékenységet fejtenek ki. Rögzítik és megvalósítják az állami vízgazdasági tervet a kerület terüle­tén és alapelveiben előkészítik a vízgazdaságfejlesztési terveke{. Fel­dolgozzák a kerület tervezett vízgaz­daságfejlesztéséhez szükséges szak­adatokat, biztosítják a HNB keretét túllépő vízgazdasági beruházási építkezést, szaksegítséget nyújtanak a JNB-knek és biztosítják a vízgaz­daságfejlesztési szükségletek rend­szeres kutatását. Irányítják: a vízgazdaságfejlesztési beruházási központot. Az Energetikaügyi és Vízgazdál­kodási Minisztérium alá rendelt víz­gazdasági szervezetek közül az egyes kerületek terén működő és kerületi jellegű kérdések megoldá­sával foglalkozó kihelyezett szerve­ket be kell vonni a kerületi köz­pontokba. A szűk keresztmetszetű anyagok kerületi raktárát és a víz tisztaságának figyelését s minőségi ellenőrzését végző vegyi szolgálatot be kell vonni a központba. 6. Az iskolaügy és kultúra szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok a társadalmi szervezetekkel együttmű­ködve biztosítják a kerület iskolai és kulturális intézményeinek arányos fejlődését. Felelnek a marxi-lenini világnézet szellemében kifejtett poli­tikai, eszmei és kulturális nevelő­hatásuk egységéért, munkájuk szín­vonalának emeléséért és tevékeny­ségük feltételeinek megteremtéséért. Irányítják a nemzeti bizottságok által igazgatott iskolai és kulturális in­tézmények pedagógiai és politikai szaktevékenységét, szakfelügyeletet gyakorolnak a tanonc-, szak- és álta­lános műveltséget nyújtó középisko­lák fölött. Törődnek a művészetek fejlesztésével és felelnek a káder­képzésért a kerület keretében. Irányítják: a pedagógiai intézeteket; a kerületi film-, hangverseny- és esztrádvállalatot; a kerületi könyvelárusítő vállala­tot; a kerületi könyvkiadóvállalatokat; az állami emlékmű- és természet­védelmi bizottság kerületi központ­ját; egyes kerületekben az állami kon­zervatóriumot és az állami tudomá­nyos könyvtárat. 7. Az egészségügy szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok a kerület területén meghatározzák az egészségügy fejlesztésének elvi kon­cepcióját és biztosítják aránylagos fejlesztését. Gondoskodnak a vezető egészségügyi dolgozók nagyfokú szakképzettségéről a kerületen be­lül célszerű elhelyezésükről s kitű­zik az orvosok továbbképzésének és nevelésének tervét. Biztosítják az egész kerület lakosságának nyújtott szakosított szolgálatokat. Felelnek a lakosság szakszolgálatokkal való egyenletes ellátásáért az egészségügyi szolgálatok magas színvonaláért. Ki­jelölik a szakszolgálatok nyújtására tekintetbe jövő területeket. Irányítják: a kerületi népegészségügyi inté­zetet; egyes fürdőket és kerületi jelentő­ségű gyógyintézeteket. Ez megköveteli: a) hogy az új kerületi népegész­ségügyi intézetek nagyfokúan szako­sított intézetekké váljanak, melyek a szakosított ágakban az egész ke­rület lakosságának gyógykezeltetését biztosítják, hogy hozzájuk tartózza­nak poliklinikával és vérátömlesztő állomással felszerelt kerületi kórhá­zak, a kerületi higiéniai és járvány­ellenes állomás, a galenikus és el­lenőrző laboratóriummal felszerelt kerületi gyógyszertár, s a kerületi egészségügyi raktárak; az eddigi ke­rületi népegészségügyi . intézetek egyéb berendezéseit az illetékes já­rási intézetek hatáskörébe kell át­helyezni; b) hogy az Egészségügyi Minisz­térium hatásköréből vonják ki és ruházzák a kerületi nemzeti bizott­ságokra a kerület keretét tevékeny­ségükkel túl nem lépő kisebb fürdők irányítását. 8. A szociális biztosítás szakaszán a kerületi jelentőségű szociális biztosítás szakaszán irányítják a JNB-k tevékenységét és dönte­nek azokról a fellebbezésekről, melyeket a JNB-knek a szociális biz­tosítási járulékokról és szolgálatok­ról hozott döntései ellen adtak be. Irányítják: A kerületi jelentőségű szociális gondozóintézeteket és berendezése­ket. A nemzeti bizottságok bővült jogkörének és felelősségének alapelvei az élelmiszer- és közszükségleti ipar és a belkereskedelem szakaszán Az állam területi felosztásának átszervezése lehetővé teszi a nem­zeti bizottságok jogkörének és fe­lelősségének fokozását egyes élel­miszer- és közszükségleti ipari és belkereskedelmi vállalatok irányítá­sában. Az élelmiszer- és közszükségleti ipar szakaszán a nemzeti bizottságok­ra kell átruházni azoknak a válla­latoknak irányítását, amelyek 1. tevékenységükkel nem lépik szembetűnően túl a kerület, vagy já­rás területét, amelyeknek termékei, többnyire a kerület vagy járás lakos­sága számára készülnek, tehát nincs szükség a központi szervek olyan operatív beavatkozásaira az értékesí­tés terén, amelyek a tervteljesítés folyamán kihatnának a vállalatok gazdálkodásának eredményeire; 2. a nyersanyagot és anyagfor­rásaikat többnyire bizonyos kerület területén szerzik be, tehát nincs szükség nagyobb mértékű operatív szállításokra más kerületekből, vagy behozatalból; 3. termékeiket nem teljesen vagy nem túlnyomórészt kiviteli célokra készítik; 4. termelésük kiegészítő jellegű, kissorozatú, vagy egyéni termelési jellegű. A belkereskedelem szakaszán biz­tosítani kell, hogy a nemzeti bizott­ságok döntően befolyásolják az el­adás minőségének, kulturáltságának és becsületességének fokozódását, a helyi szükségletnek és a lakosság igényeinek figyelembe vételét, vala­mint a lakosság széleskörű részvé­telét a kereskedelem irányításában és ellenőrzésében. Ezeknek az elveknek alapján a nemzeti bizottságok hatáskörébe kell áthelyezni: 1. Az élelmiszeripari ágból a sütődéket, cukrászdákat és malmo­kat. A sütödék és a malmok irányítását az Élelmiszeripari Minisztérium ha­tásköréből a nemzeti bizottságok ha­táskörébe kell áthelyezni. Minden já­rás egy malmában sütőde-üzemet kell létesíteni, melynek alárendelik a járás többi sütődéjét és malmát. Az alapvető kérdések, főként a sütődéi termelés alapvető kérdései megoldásában, úgymint a termékek mennyiségéről, minőségéről és válasz­tékáról való döntésben, az ellátási körzetek kijelölésében, a szállítási tervek megszabásában és káderkér­désekben nagyszabású hatáskörrel kell ellátni a járási nemzeti bi­zottságokat. Meg kell szabni annak a bírságnak határát, mellyel a járási nemzeti bizottságok a kitűzött fel­adatok nem teljesítése esetében a járási üzemeket sújtják. A létszükségleti vállalati tevékeny­ség biztosítása érdekében minden kerületben a kerületi nemzeti bizott­ság által irányított és költségvetésé­be bevont malom-sütődei vállalatot kell létesíteni. Az Élelmiszeriparügyi Miniszté­riumra kell ruházni továbbra is a normaképző, bér- és árkérdések or­szágos megoldásáért, az egységes receptúrák megszabásáért, valamint az aránylagos és műszaki fejleszté­sért való felelősséget. A cukrászdákat a nemzeti bizott­ságok hatáskörébe kell áthelyezni, melyek a helyi viszonyok tekintet­bevételével döntenek szervezeti be­osztásukról. A nagyipari malmokat és a malom­sütődei kombinátokat (37 egység), meg kell hagyni az Élelmiszeripar­ügyi Minisztérium központi irányítá­sában. Serfőzdéket és malátagyárakat. A serfőzdék és malátagyárak irányí­tását az Élelmiszeriparügyi Minisz­térium hatásköréből a kerületi nem­zeti bizottságok hatáskörébe kell áthelyezni és Prága főváros nem­zeti bizottsága, valamint a dél-cseh­országi és nyugat-csehországi kerü­letek kivételével - minden kerületben serfőzde és malátagyár vállalatot kell létesíteni. A kereskedelmi malátagyárakat (České sladovny, n. p. Praha, Morav­ské sladovny, n. p., Olomouc, Ob­chodné sladovny na Slovensku) és a következő serfőzdéket: Plzeňské pivovary, n. p. Plzeň, Pražské pivo­vary, n. p. Praha-Smíchov, Jihočes­ké n. p. České Budéjovice, meg kell hagyni az Élelmiszerügyi Minisz­térium központi irányításában. A többi ágak és vállalatok. A többi ágakat és vállalatokat továbbra is az Élelmiszeriparügyi Minisztérium irá­nyításában kell hagyni úgy, hogy állam területi tagoltsága alapján szervezett (Folytatás » 6. oldalon) £jj SZÖ 2 * 1960. április 15,

Next

/
Thumbnails
Contents