Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

Ä CSKP KE határozata a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint a gazd és kulturális életben betöltött szerepük növe A CSKP Központi Bizottsága ez évi januári ülésén jóváhagyta az állam új területi felosztását, valamint a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítésére, továbbá a gazdasági és kulturális építés irányí­tásában betöltött szerepének növelé­sére teendő konkrét intézkedések tervezetének kidolgozásához szüksé­ges alapvető irányelveket. A nemzeti bizottságok jelentős sze­repet töltenek be társadalmunkban és jelenleg a szocialista demokrácia tökéletesítésének és szilárdításának fő láncszemét képezik. Sokoldalú te­vékenységük aktívan hozzájárul szo­cialista államunk szilárdításához, a nép erkölcsi-politikai egységének és szocialista öntudatosságának szilár­dulásához. A néptömegek a nemzeti bizottságok útján egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a szo­cialista építés folyamatába és egy­re hatékonyabban szervezik meg a helyi és országos ügyek valóban de­mokratikus igazgatását. A szocializmus felépítéséért vívott harc 15 éve igazolta, hogy a nemzeti bizottságok a szocialista építés egyik döntő tényezőjét képezik, hogy mint példaképük, a szovjetek - egyre je­lentősebb szerepet fognak játszani a kibontakozó szocialista társadalom építésének időszakában. A nemzeti bizottságokban mint népképviseleti szervekben egybeolvad az állami szerv, s ugyanakkor szé­leskörű társadalmi szervezet jellege. A nemzeti bizottságok, mint az ál­lamhatalom és az államigazgatás he­lyi szervei, a kerületekben, járások­ban és egyes helységekben közvet­lenül hajtják végre a nép akaratát. Népünk államhatalmát képezik és hatáskörükben az államigazgatást gyakorolják. Feladatuk, hogy a fej­lődés további szakaszában munká­jukkal egyre jobban hozzájáruljanak szocialista államunk egységének és erejének, népünk erkölcsi-politikai egységének megszilárdításához. Társadalmunk elért színvonala és további fejlődése feltételeinek meg­teremtése megköveteli, hogy a nép­tömegek a nemzeti bizottságok köz­vetítésével még intenzívebben és sok­oldalúbban kapcsolódjanak be a gaz­daság és kultúra közvetlen irányítá­sába. A nemzeti bizottságok a to­vábbi fejlődés során egyre jobban kibontakoztatják a legtömegesebb társadalmi szervezetre jellemző vo­násaikat és a néptömegek körében fokozzák szervező szerepüket a gaz­dasági és kulturális építés megva­lósításában. A nemzeti bizottságok fejlődési távlatának megvalósulása a demok­ratikus centralizmus elmélyítése alapján megköveteli a nemzeti bi­zottságok jogkörének és felelősségé­nek további kibővítését, mint kör­zeteik tervszerű fejlesztését irányító szervek helyzetének és szerepének rendszeres növelését és ily módon a társadalmi-gazdasági alap fejlesz­tésében hatékony tényezőt jelentő nemzeti bizottságok szerepének fo­kozását. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének lényeges bővítése közelebb hozza a társadalmi és állami ügyek intézését a dolgozó tömegek­hez, lehetőséget teremt arra, hogy széleskörűen bekapcsolódjanak a gaz­dasági és kulturális építés kérdései­nek intézésébe. A nemzeti bizottságok már ma jelentős tényezők a termelőerők, a szocialista termelési viszonyok fej­lesztésében és egyre nagyobb mér­tékben vesznek részt a lakosság fo­kozódó anyagi és kulturális igényei­nek kielégítésében. Biztosítják az országos jelentőségű feladatok tel­jesítését és fontos társadalmi funk­ciókat töltenek be. A nemzeti bizottságok fontos ter­melési ágakért, mindenekelőtt a me­zőgazdasági, építőipari és helyi ipari termelésért, az egészségügyi, szociá­lis, kommunális és egyéb szolgálato­kért, a kultúra és iskolaügy fejlesz­téséért felelnek. A nemzeti bizott­ságok tevékenységének e szakaszai közvetlenül érintik a dolgozók életét és ezért nagy társadalmi jelentőség­gel bírnak. Küldetésük a dolgozók alapvető szükségleteinek közvetlen biztosítása. A nemzeti bizottságok szervező munkájának eredményei be­folyásolják az egész népgazdaság és kultúra fejlődésének ütemét, a párt­és a kormány törékvését népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelésére. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítése, szervező és nevelő szerepének növelése nagy jelentőséggel bír további előrehala­dásunk, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelése, szocialista társadalmunk fejlesztése szempontjá­ból. A néptömegek társadalom- és ál­lamirányításban való közvetlen rész­vétele lényeges fokozásának folyama­ta megköveteli az államhatalom és igazgatás egységét, a határozathoza­tal és a végrehajtás egységét. Csak ez az egység teszi lehetővé a nem­zeti bizottságok képviselőinek sok­oldalú hatékony és aktív részvételét a feladatok szervezési biztosításában, elsősorban azzal, hogy növekszik a a képviselőtestületek üléseinek, a nemzeti bizottságok albizottságainak szerepe és jogköre, s hatékonyabbá válik a képviselők munkája a válasz­tókörzetekben. A nemzeti bizottságok mint népképviseleti testületek a fej­lődés időszakában az eddiginél még inkább valóban a dolgozók testüle­teivé és a konkrét munka szervezőivé válhatnak és kell is válniok. A nem­zeti bizottság minden egyes képvise­lőjének valóban ki kell vennie ré­szét a gazdasági és kulturális épí­tés feladatainak gyakorlati tevékeny­ségében végzett munkából A szocialista demokratizmus elmé­lyítése és tökéletesítése a nemzeti bizottságok építésében és tevékeny­ségében, jogkörük és felelősségük további bővítése megköveteli a nem­zeti bizottságokban fellelhető összes lehetőségek teljes kihasználását. In­tézkedéseket kell tenni, hogy a nem­zeti bizottság körzetében a gazda­sági és kulturális politikát teljes mértékben a kollektív választott szervek, azaz a nemzeti bizottság plénuma, tanácsa és albizottságai valósítsák meg. Ily módon el kell ér­ni, hogy a dolgozók e szervekben és általuk egyre hatékonyabban kive­gyék részüket a gazdasági és kultu­rális építésből, valamint a nemzeti bizottságok által igazgatott vállalatok és intézmények irányításából. A Központi Bizottság ezért az ál­lam egész területén egységesen ér­vényes alábbi elvek alapján jóvá­hagyja a nemzeti bizottságok jogkö­rének és felelősségének bővítését, valamint a gazdasági és kulturális építésben betöltött szerepének nö­velését. A nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége bővítésének, valamint az igazgatásuk alá tartozó gazdaság átszervezésének alapelvei A HELYI ÉS VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK. A hplyi és városi nemzeti bizott­ságok a legközelebb állnak a dolgozó néphez és a termeléshez s különösen jelentős szerepet játszanak a szocia­lista demokrácia elmélyítésében és tökéletesítésében. , A városokban és falvakon az állam­hatalmat és az államigazgatást gya­korolják. Törekvésük államunk egy­ségének és hatalmának rendszeres szilárdítására, területük gazdasági és kulturális fellendülésének biztosítá­.sára, a nép szocialista szellemű ne­velésére és életszínvonala állandó emelésére irányul. A nemzeti bizottságok által igaz­gatott gazdaság átszervezésében olyan feltételeket kell teremteni, hogy a helyi és városi nemzeti bi­zottságok az alábbi fő feladatok tel­jesítésére szervezhessék a dolgozók kezdeményezését és aktivitását: — a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének biztosítása a szocia­lista nagyüzemi termelési formák ki­bontakoztatása útján; — a helyi termelés fejlesztése fő­ként a helyi források kihasználásá­val; — a lakosságnak nyújtott szolgála­tok fejlesztése; — a lakás- és polgári építési fel­adatok, valamint az állóalapok kar­bantartásának biztosítása és helyes lakáspolitika; — a kulturális életszínvonal eme­lése a városokban és a falvakon, gon­doskodás az ifjúság neveléséről és a dolgozók képzettségének fokozásáról, az iskola és az élet szoros kapcso­latának biztosítása; — a hatékony részvétel a szociális biztosítás és egészségügyi kérdések megoldásában. A helyi és városi nemzeti bizottsá­gok az egyes szakaszokon főként ezeket a feladatokat teljesítik; 1. A mezőgazdaság szakaszán Az új viszonyok közepette a helyi és városi nemzeti bizottságok fő kül­detése a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének biztosítása te­rületükön a szocialista nagyüzemi termelési formák segítségével; a me­zőgazdasági termelési tervek túltel­jesítése és a felvásárlási terv egyen­letes teljesítése feltételeinek meg­teremtése a lakosság széleskörű rész­vételével. Emellett az EFSZ irányí­tásáért, termelési és beadási felada­tainak teljesítéséért a szövetkezet vezetősége, az állami gazdaság farm­ján pedig a farm vezetője felel. A helyi és városi nemzeti bizott­ságok az EFSZ vezetőségével szoro­san együttműködve mindenképpen elősegítik az EFSZ-ek gazdaságának fejlesztését és biztosítják az orszá­gos érdekek érvényesülését tevé­kenységükben. A helyi és városi nemzeti bizottsá­gok, tanácsaik és mezőgazdasági al­bizottságaik az állami tervfeladatok­nak megfelelően megtárgyalják és jóváhagyják az EFSZ-ek termelési és beruházási terveit, véleményt mon­danak az állami gazdaságok farmjai­nak terveiről, gondoskodnak róla, hogy a tervek kidolgozásában min­den forrást és tartalékot, elsősorban pedig a földet teljesen kihasználják. Támogatják és sokoldalúan elősegí­tik a szocialista munkaverseny ki­bontakozását a mezőgazdaságban, rendszeresen értékelik a termelési és felvásárlási terv teljesítését, in­tézkedések foganatosítását javasolják az állami gazdaságok farmvezetőinek a fogyatékosságok kiküszöbölésére, s a nemzeti bizottságök képviselőit és a falusi lakosságot aktív segítség­nyújtásra serkentik a mezőgazdasági feladatok teljesítésében. Jóváhagyják az EFSZ-ek beruhá­zási tevékenységét, véleményt mon­danak az állami gazdaságok beruhá­zási tevékenységéről és hitelfolyósí­tási igényeiről, ellenőrzik a mező­gazdasági termelés fejlesztésére fel­szabadított állami eszközök, főként a talajjavító munkálatok elvégzésére és az állatállományok felfrissítésére előirányzott eszközök felhasználásá­nak célszerűségét. Megszervezik a la­kosság és az EFSZ-ek önsegélyezését a talajjavító berendezések karban­tartásában, a talajjavító munkálatok, valamint a föld termékenysége nö­velésére irányuló egyéb intézkedések végrehajtásában. Ügyelnek az EFSZ-ek alapszabály­zatának betartására, joguk van hatály­talanítani az EFSZ vezetőségének, vagy taggyűlésének törvényellenes határozatát, megtárgyalják az EFSZ­ek saját alapszabályzatát és véle­ményt mondanak róla. Támogatják az EFSZ-ek ama tö­rekvését, hogy önkéntes egyesülés alapján megfelelő gazdasági egysé­geket létesítsenek, melyek a szövet­kezetek állóalapjainak célszerű össz­pontosításét, a nagyüzemi termelési technológia és a termelési szakosí­tás célszerűbb felhasználását ered­ményezik. Segítenek a legrátermet­tebb káderek kiválasztásában, hogy erősítsék az EFSZ-ek vezetőségét. Törődnek a szövetkezeti tagoknak s az állami gazdaság farmjai dolgozói­nak nevelésével és oktatásával. A helyi nemzeti bizottságok foko­zott felelőssége a mezőgazdasági ter­melésért és felvásárlásért megköve­teli, hogy fokozódjék a HNB-k anyagi érdekeltsége a mezőgazdasági ter­melés eredményeiben. A helyi és városi nemzeti bizott­ságok aktívan segítenek az erdőgaz­dasági és védelmi feladatok teljesí­tésének biztosításában. 2. A lakosságnak nyújtott szolgálatok és a helyi termelés szakaszán A helyi és városi nemzeti bizott­ságok a helyi termelés, a szolgálatok és a javító munka szakaszán fele­lősek a lakosság igényeinek teljes és jó kielégítéséért. Fokozott figyelmet szentelnek a nőket a fárasztó házi­munkáktól mentesítő szolgálatok fej­lesztésének és javításának, emelik a falvak és városok lakáskultúrájá­nak, higiéniájának és tisztaságának színvonalát. Gondoskodnak a lakás­alap rendes kezeléséről. A falvakon a helyi nemzeti bizott­ságok úgy fejlesztik a lakosságnak nyújtott szolgálatokat, hogy fokoza­tosan megszűnjék a város és a falu közötti különbség. E felelősségteljes feladatok telje­sítésében: a) irányítják a lakosságnak nyúj­tott szolgálatok és a helyi termelés összes üzemeit, melyek tevékenysé­gükkel a falvak vagy városok lakos­ságának túlnyomó részét szolgálják, nevezetesen: a kommunális szolgálatokat nyúj­tó összes vállalatokat, a helyi ipari kisüzemeket, az építőanyagtermelő kisüzemeket, a HNB-k kisebb üzemeit, a házgondnokságokat, b) egybehangolják az alájuk ren­delt üzemek, a termelőszövetkezeti üzemek, valamint a többi helyi ter­melési és szolgáltatási üzemek fej­lesztését területükön. Annak érdekében, hogy a lakos­ságnak nyújtott üzemek tevékeny­sége a kisközségek lakosságához is közelebb kerüljön, nemcsak a váro­sokban, hanem olyan nagyobb köz­ségekben is kiépítik a kommunális szolgálatok vállalatait, amelyekben rendszerint több környékbeli köz­ség szerzi be szükségleteit; ezekben például önkiszolgáló gyors mosoda, vasalőműhely, apró kisipari és építő­ipari javítóműhelyek létesíthetők. E vállalatokba bekapcsolják a kisebb helyi ipari üzemeket és építőanyag­termelő üzemeket. Meg kell teremteni a HNB-k kom­muniális vállalatainak egyszerű és célszerű szervezetét úgy, hogy mi­nimális számú adminisztratív alkal­mazottal dolgozzanak. A szolgálatokat nyújtó vállalatokba fokozatosan vonják be a HNB-k ed­digi nem tervezett apróbb műhelyeit. E műhelyeket csak azokban a kis­községekben engedélyezzék, melyek távol fekszenek a kommunális szol­gálatokat nyújtó vállalatoktól, vagy kisipari termelési szövetkezetektől, vagy amelyekben - tekintettel a la­kosság csekély számára — nem cél­szerű vállalat, vagy kisipari terme­lőszövetkezet létesítése. A lakosság által fizetett kommu­nális szolgálatokat vállalati formában szervezzék meg. A nem fizetett szol­gálatokat a nagyobb községekben a HNB berendezései, vagy költség­vetési szervezetei formájában bizto­sítsák. A nemzeti bizottságoknak azon berendezéseit, amelyek ma fi­zetett szolgálatokat nyújtanak a la­kosságnak, vonják be a kommu­nális szolgálatok vállalataiba. A kisipari termelőszövetkezetek tevékenysége elsősorban a lakosság­nak nyújtott szolgálatokra irányul­jon. t 3. Az építés szakaszán A helyi és városi nemzeti bizott­ságok a község lakásproblémájának megoldására szervezik a lakosság ak­tivitását és kezdeményezését. Ezért a helyi és főként a városi nemzeti bizottságok távlati terveket dolgoz­nak ki a lakásépítés fejlesztésére, feltételeket teremtenek a lakásépí­tési feladatok megoldására, segítenek az építőipari termelés kapacitásának növelésében és a helyi építőanyag­források kihasználásában. Felelnek a szövetkezeti és a ma­gánépítkezések fejlesztéséért és az EFSZ-ek lakásépítésének kibontako­zásáért, és együttműködnek az üze­mekkel a vállalati lakásépítés fej­lesztéséhez szükséges feltételek meg­teremtésében. Területi terveik alapján osztják el és hangolják egybe a lakásépítést a polgári berendezések építésével. E té­ren ügyelnek arra, hogy a lakásépítés minél jobban összpontosuljon és ne forduljon elő a mezőgazdasági, főként a szántóföld pocsékolása. A lakás­építést úgy osztják el, hogy maxi­málisan kihasználják a községek ösz­szekötővonalait és egyéb közintéz­ményeit. Felelnek a falvakon, vagy a váro­sokban folytatott általános lakáspoli­tikáért. E téren azt az elvet tartják szem előtt, hogy a lakásprobléma megoldása nem csupán új lakások építésében, hanem a meglevő la­kások karbantartásában és korszerű­sítésében rejlik. Teljesítik a területi tervezésről szóló törvényből és az építkezési rendszerről szóló törvény­ből eredő feladatokat. A helyi és városi nemzeti bizott­ságok a lakások, iskolák, kulturális, egészségügyi és egyéb berendezések építésének biztosítása mellett a köz­ségek szépítéséről is gondoskodnak, éspedig a térségek, parkok, kertek, összekötővonalak, gyermekjátszóte­rek, stb. rendbehozásával. E célra felhasználják a lakosság kezdemé­nyező javaslatait és megszervezik aktív részvételüket. 4. A közlekedés szakaszán A helyi és városi nemzeti bizott­ságok gondoskodnak a helyi közleke­dési vonalak jó állapotáról és járha­tóságáról. Ugyanakkor gondoskodnak a moto­ros jármüvek számára a kisjavítások és karbantartási munkák elvégzésé­séről, beleszámítva a gépjárműveze­tőknek nyújtott technikai szolgálta­tásokat, amennyiben a helyi szük­séglet terjedelme lehetővé teszi az ilyen berendezések gazdaságos üze­meltetését. Irányítják a kis autója­vító-műhelyeket. A városi nemzeti bizottságok a la­kosság szükségletei alapján helyi közlekedési vállalatokat létesítenek és gondoskodnak e vállalatok jó gaz­daságos üzemeltetéséről. A városi közlekedést és a helyi közlekedési vonalak igazgatását a helyi gazdálkodás alól át kell helyez­ni a közlekedés szakaszába. 5. A vízgazdálkodás szakaszán A helyi és városi nemzeti bizott­ságok megoldják a vízellátás és a vízzel való gazdálkodás kérdéseit saját szakaszukon úgy, hogy fokoza­tosan megjavuljon a vízgazdálkodás. Ez a termelőerők fejlődésének és a lakosság életszínvonala emelkedésé­nek egyik feltétele. A vízgazdálkodás kérdéseit a dolgozók, az EFSZ-ek, a talajjavítási szövetkezetek és válla­latok legszélesebb részvételével old­ják meg. Irányítják a helyi jelentőségű fő vízgazdálkodási berendezések (nyil­vános kutak, vízvezetékhálózatok, csatornatisztító-állomások, csator­nahálózatok, gazdasági víztartályok stb.) üzemeltetését és folyamatos karbantartását; segítséget nyújtanak a folyómedrek tisztaságának biztosí­tásában. A helyi vízgazdálkodási berendezé­sek kapacitásának keretében és a JNB-k tervével összhangban dönte­nek további bekötővonalak létesíté­séről a vízhasználat és a víz kienge­dése engedélyezésénél. A vízgazdálkodás gyorsabb fejlesz­tése céljából a HNB-k saját eszkö­zeiket egyesíthetik az üzemek, a? EFSZ-ek és a területükön levő többi szervezet eszközeivel és megszer­vezhetik a lakosság társadalmi mun­káját. Ama vízgazdálkodási fő alapok gaz­daságos kihasználása érdekében, amelyek két vagy több községet szolgálnak a HNfl3-k együttesen épít­hetik, igazgathatják és karbantarthat­ják ezeket az alapokat. 6. Az iskolaügy és a kultúra szakaszán. A helyi és városi nemzeti bizott­ságok fontos feladatokat teljesítenek a kulturális forradalom befejezésé­ben. Kulturális és nevelőtevékeny­ségük a párt irányvonala megvalósí­tásának, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának és a nép politikai­erkölcsi egysége megerősítésének fontos eszköze. Gondoskodnak a CSKP KB-nak az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint hazánkban a nevelés és az oktatás további fejlesz­téséről hozott határozatai teljesíté­séről, valamint a népnevelőmunka eszmei színvonalának emelésére irá­nyuló határozat teljesítéséről. Gondoskodnak a községek sokrétű kulturális fejlődéséről, a lakosság műveltségének és kultúrájának nö­veléséről, valamint az ifjúságnak a marxi-lenini világnézet szellemében való neveléséről. A széles aktíva se­gítségével és a lakosság társadalmi munkájával biztosítják az ifjúság is­kolai és iskolánkívüli nevelésének anyagi szükségleteit és feltételeit, s megteremtik a feltételeket a község kulturális és társadalmi életének ki­(Folytatás a 4. oldalon) £jj SZÖ 2 * 1960. április 15,

Next

/
Thumbnails
Contents