Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

Ä CSKP KE határozata a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint a gazd és kulturális életben betöltött szerepük növe A CSKP Központi Bizottsága ez évi januári ülésén jóváhagyta az állam új területi felosztását, valamint a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítésére, továbbá a gazdasági és kulturális építés irányításában betöltött szerepének növelésére teendő konkrét intézkedések tervezetének kidolgozásához szükséges alapvető irányelveket. A nemzeti bizottságok jelentős szerepet töltenek be társadalmunkban és jelenleg a szocialista demokrácia tökéletesítésének és szilárdításának fő láncszemét képezik. Sokoldalú tevékenységük aktívan hozzájárul szocialista államunk szilárdításához, a nép erkölcsi-politikai egységének és szocialista öntudatosságának szilárdulásához. A néptömegek a nemzeti bizottságok útján egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a szocialista építés folyamatába és egyre hatékonyabban szervezik meg a helyi és országos ügyek valóban demokratikus igazgatását. A szocializmus felépítéséért vívott harc 15 éve igazolta, hogy a nemzeti bizottságok a szocialista építés egyik döntő tényezőjét képezik, hogy mint példaképük, a szovjetek - egyre jelentősebb szerepet fognak játszani a kibontakozó szocialista társadalom építésének időszakában. A nemzeti bizottságokban mint népképviseleti szervekben egybeolvad az állami szerv, s ugyanakkor széleskörű társadalmi szervezet jellege. A nemzeti bizottságok, mint az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei, a kerületekben, járásokban és egyes helységekben közvetlenül hajtják végre a nép akaratát. Népünk államhatalmát képezik és hatáskörükben az államigazgatást gyakorolják. Feladatuk, hogy a fejlődés további szakaszában munkájukkal egyre jobban hozzájáruljanak szocialista államunk egységének és erejének, népünk erkölcsi-politikai egységének megszilárdításához. Társadalmunk elért színvonala és további fejlődése feltételeinek megteremtése megköveteli, hogy a néptömegek a nemzeti bizottságok közvetítésével még intenzívebben és sokoldalúbban kapcsolódjanak be a gazdaság és kultúra közvetlen irányításába. A nemzeti bizottságok a további fejlődés során egyre jobban kibontakoztatják a legtömegesebb társadalmi szervezetre jellemző vonásaikat és a néptömegek körében fokozzák szervező szerepüket a gazdasági és kulturális építés megvalósításában. A nemzeti bizottságok fejlődési távlatának megvalósulása a demokratikus centralizmus elmélyítése alapján megköveteli a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének további kibővítését, mint körzeteik tervszerű fejlesztését irányító szervek helyzetének és szerepének rendszeres növelését és ily módon a társadalmi-gazdasági alap fejlesztésében hatékony tényezőt jelentő nemzeti bizottságok szerepének fokozását. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének lényeges bővítése közelebb hozza a társadalmi és állami ügyek intézését a dolgozó tömegekhez, lehetőséget teremt arra, hogy széleskörűen bekapcsolódjanak a gazdasági és kulturális építés kérdéseinek intézésébe. A nemzeti bizottságok már ma jelentős tényezők a termelőerők, a szocialista termelési viszonyok fejlesztésében és egyre nagyobb mértékben vesznek részt a lakosság fokozódó anyagi és kulturális igényeinek kielégítésében. Biztosítják az országos jelentőségű feladatok teljesítését és fontos társadalmi funkciókat töltenek be. A nemzeti bizottságok fontos termelési ágakért, mindenekelőtt a mezőgazdasági, építőipari és helyi ipari termelésért, az egészségügyi, szociális, kommunális és egyéb szolgálatokért, a kultúra és iskolaügy fejlesztéséért felelnek. A nemzeti bizottságok tevékenységének e szakaszai közvetlenül érintik a dolgozók életét és ezért nagy társadalmi jelentőséggel bírnak. Küldetésük a dolgozók alapvető szükségleteinek közvetlen biztosítása. A nemzeti bizottságok szervező munkájának eredményei befolyásolják az egész népgazdaság és kultúra fejlődésének ütemét, a pártés a kormány törékvését népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelésére. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítése, szervező és nevelő szerepének növelése nagy jelentőséggel bír további előrehaladásunk, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelése, szocialista társadalmunk fejlesztése szempontjából. A néptömegek társadalom- és államirányításban való közvetlen részvétele lényeges fokozásának folyamata megköveteli az államhatalom és igazgatás egységét, a határozathozatal és a végrehajtás egységét. Csak ez az egység teszi lehetővé a nemzeti bizottságok képviselőinek sokoldalú hatékony és aktív részvételét a feladatok szervezési biztosításában, elsősorban azzal, hogy növekszik a a képviselőtestületek üléseinek, a nemzeti bizottságok albizottságainak szerepe és jogköre, s hatékonyabbá válik a képviselők munkája a választókörzetekben. A nemzeti bizottságok mint népképviseleti testületek a fejlődés időszakában az eddiginél még inkább valóban a dolgozók testületeivé és a konkrét munka szervezőivé válhatnak és kell is válniok. A nemzeti bizottság minden egyes képviselőjének valóban ki kell vennie részét a gazdasági és kulturális építés feladatainak gyakorlati tevékenységében végzett munkából A szocialista demokratizmus elmélyítése és tökéletesítése a nemzeti bizottságok építésében és tevékenységében, jogkörük és felelősségük további bővítése megköveteli a nemzeti bizottságokban fellelhető összes lehetőségek teljes kihasználását. Intézkedéseket kell tenni, hogy a nemzeti bizottság körzetében a gazdasági és kulturális politikát teljes mértékben a kollektív választott szervek, azaz a nemzeti bizottság plénuma, tanácsa és albizottságai valósítsák meg. Ily módon el kell érni, hogy a dolgozók e szervekben és általuk egyre hatékonyabban kivegyék részüket a gazdasági és kulturális építésből, valamint a nemzeti bizottságok által igazgatott vállalatok és intézmények irányításából. A Központi Bizottság ezért az állam egész területén egységesen érvényes alábbi elvek alapján jóváhagyja a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítését, valamint a gazdasági és kulturális építésben betöltött szerepének növelését. A nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége bővítésének, valamint az igazgatásuk alá tartozó gazdaság átszervezésének alapelvei A HELYI ÉS VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK. A hplyi és városi nemzeti bizottságok a legközelebb állnak a dolgozó néphez és a termeléshez s különösen jelentős szerepet játszanak a szocialista demokrácia elmélyítésében és tökéletesítésében. , A városokban és falvakon az államhatalmat és az államigazgatást gyakorolják. Törekvésük államunk egységének és hatalmának rendszeres szilárdítására, területük gazdasági és kulturális fellendülésének biztosítá.sára, a nép szocialista szellemű nevelésére és életszínvonala állandó emelésére irányul. A nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság átszervezésében olyan feltételeket kell teremteni, hogy a helyi és városi nemzeti bizottságok az alábbi fő feladatok teljesítésére szervezhessék a dolgozók kezdeményezését és aktivitását: — a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének biztosítása a szocialista nagyüzemi termelési formák kibontakoztatása útján; — a helyi termelés fejlesztése főként a helyi források kihasználásával; — a lakosságnak nyújtott szolgálatok fejlesztése; — a lakás- és polgári építési feladatok, valamint az állóalapok karbantartásának biztosítása és helyes lakáspolitika; — a kulturális életszínvonal emelése a városokban és a falvakon, gondoskodás az ifjúság neveléséről és a dolgozók képzettségének fokozásáról, az iskola és az élet szoros kapcsolatának biztosítása; — a hatékony részvétel a szociális biztosítás és egészségügyi kérdések megoldásában. A helyi és városi nemzeti bizottságok az egyes szakaszokon főként ezeket a feladatokat teljesítik; 1. A mezőgazdaság szakaszán Az új viszonyok közepette a helyi és városi nemzeti bizottságok fő küldetése a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének biztosítása területükön a szocialista nagyüzemi termelési formák segítségével; a mezőgazdasági termelési tervek túlteljesítése és a felvásárlási terv egyenletes teljesítése feltételeinek megteremtése a lakosság széleskörű részvételével. Emellett az EFSZ irányításáért, termelési és beadási feladatainak teljesítéséért a szövetkezet vezetősége, az állami gazdaság farmján pedig a farm vezetője felel. A helyi és városi nemzeti bizottságok az EFSZ vezetőségével szorosan együttműködve mindenképpen elősegítik az EFSZ-ek gazdaságának fejlesztését és biztosítják az országos érdekek érvényesülését tevékenységükben. A helyi és városi nemzeti bizottságok, tanácsaik és mezőgazdasági albizottságaik az állami tervfeladatoknak megfelelően megtárgyalják és jóváhagyják az EFSZ-ek termelési és beruházási terveit, véleményt mondanak az állami gazdaságok farmjainak terveiről, gondoskodnak róla, hogy a tervek kidolgozásában minden forrást és tartalékot, elsősorban pedig a földet teljesen kihasználják. Támogatják és sokoldalúan elősegítik a szocialista munkaverseny kibontakozását a mezőgazdaságban, rendszeresen értékelik a termelési és felvásárlási terv teljesítését, intézkedések foganatosítását javasolják az állami gazdaságok farmvezetőinek a fogyatékosságok kiküszöbölésére, s a nemzeti bizottságök képviselőit és a falusi lakosságot aktív segítségnyújtásra serkentik a mezőgazdasági feladatok teljesítésében. Jóváhagyják az EFSZ-ek beruházási tevékenységét, véleményt mondanak az állami gazdaságok beruházási tevékenységéről és hitelfolyósítási igényeiről, ellenőrzik a mezőgazdasági termelés fejlesztésére felszabadított állami eszközök, főként a talajjavító munkálatok elvégzésére és az állatállományok felfrissítésére előirányzott eszközök felhasználásának célszerűségét. Megszervezik a lakosság és az EFSZ-ek önsegélyezését a talajjavító berendezések karbantartásában, a talajjavító munkálatok, valamint a föld termékenysége növelésére irányuló egyéb intézkedések végrehajtásában. Ügyelnek az EFSZ-ek alapszabályzatának betartására, joguk van hatálytalanítani az EFSZ vezetőségének, vagy taggyűlésének törvényellenes határozatát, megtárgyalják az EFSZek saját alapszabályzatát és véleményt mondanak róla. Támogatják az EFSZ-ek ama törekvését, hogy önkéntes egyesülés alapján megfelelő gazdasági egységeket létesítsenek, melyek a szövetkezetek állóalapjainak célszerű összpontosításét, a nagyüzemi termelési technológia és a termelési szakosítás célszerűbb felhasználását eredményezik. Segítenek a legrátermettebb káderek kiválasztásában, hogy erősítsék az EFSZ-ek vezetőségét. Törődnek a szövetkezeti tagoknak s az állami gazdaság farmjai dolgozóinak nevelésével és oktatásával. A helyi nemzeti bizottságok fokozott felelőssége a mezőgazdasági termelésért és felvásárlásért megköveteli, hogy fokozódjék a HNB-k anyagi érdekeltsége a mezőgazdasági termelés eredményeiben. A helyi és városi nemzeti bizottságok aktívan segítenek az erdőgazdasági és védelmi feladatok teljesítésének biztosításában. 2. A lakosságnak nyújtott szolgálatok és a helyi termelés szakaszán A helyi és városi nemzeti bizottságok a helyi termelés, a szolgálatok és a javító munka szakaszán felelősek a lakosság igényeinek teljes és jó kielégítéséért. Fokozott figyelmet szentelnek a nőket a fárasztó házimunkáktól mentesítő szolgálatok fejlesztésének és javításának, emelik a falvak és városok lakáskultúrájának, higiéniájának és tisztaságának színvonalát. Gondoskodnak a lakásalap rendes kezeléséről. A falvakon a helyi nemzeti bizottságok úgy fejlesztik a lakosságnak nyújtott szolgálatokat, hogy fokozatosan megszűnjék a város és a falu közötti különbség. E felelősségteljes feladatok teljesítésében: a) irányítják a lakosságnak nyújtott szolgálatok és a helyi termelés összes üzemeit, melyek tevékenységükkel a falvak vagy városok lakosságának túlnyomó részét szolgálják, nevezetesen: a kommunális szolgálatokat nyújtó összes vállalatokat, a helyi ipari kisüzemeket, az építőanyagtermelő kisüzemeket, a HNB-k kisebb üzemeit, a házgondnokságokat, b) egybehangolják az alájuk rendelt üzemek, a termelőszövetkezeti üzemek, valamint a többi helyi termelési és szolgáltatási üzemek fejlesztését területükön. Annak érdekében, hogy a lakosságnak nyújtott üzemek tevékenysége a kisközségek lakosságához is közelebb kerüljön, nemcsak a városokban, hanem olyan nagyobb községekben is kiépítik a kommunális szolgálatok vállalatait, amelyekben rendszerint több környékbeli község szerzi be szükségleteit; ezekben például önkiszolgáló gyors mosoda, vasalőműhely, apró kisipari és építőipari javítóműhelyek létesíthetők. E vállalatokba bekapcsolják a kisebb helyi ipari üzemeket és építőanyagtermelő üzemeket. Meg kell teremteni a HNB-k kommuniális vállalatainak egyszerű és célszerű szervezetét úgy, hogy minimális számú adminisztratív alkalmazottal dolgozzanak. A szolgálatokat nyújtó vállalatokba fokozatosan vonják be a HNB-k eddigi nem tervezett apróbb műhelyeit. E műhelyeket csak azokban a kisközségekben engedélyezzék, melyek távol fekszenek a kommunális szolgálatokat nyújtó vállalatoktól, vagy kisipari termelési szövetkezetektől, vagy amelyekben - tekintettel a lakosság csekély számára — nem célszerű vállalat, vagy kisipari termelőszövetkezet létesítése. A lakosság által fizetett kommunális szolgálatokat vállalati formában szervezzék meg. A nem fizetett szolgálatokat a nagyobb községekben a HNB berendezései, vagy költségvetési szervezetei formájában biztosítsák. A nemzeti bizottságoknak azon berendezéseit, amelyek ma fizetett szolgálatokat nyújtanak a lakosságnak, vonják be a kommunális szolgálatok vállalataiba. A kisipari termelőszövetkezetek tevékenysége elsősorban a lakosságnak nyújtott szolgálatokra irányuljon. t 3. Az építés szakaszán A helyi és városi nemzeti bizottságok a község lakásproblémájának megoldására szervezik a lakosság aktivitását és kezdeményezését. Ezért a helyi és főként a városi nemzeti bizottságok távlati terveket dolgoznak ki a lakásépítés fejlesztésére, feltételeket teremtenek a lakásépítési feladatok megoldására, segítenek az építőipari termelés kapacitásának növelésében és a helyi építőanyagforrások kihasználásában. Felelnek a szövetkezeti és a magánépítkezések fejlesztéséért és az EFSZ-ek lakásépítésének kibontakozásáért, és együttműködnek az üzemekkel a vállalati lakásépítés fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésében. Területi terveik alapján osztják el és hangolják egybe a lakásépítést a polgári berendezések építésével. E téren ügyelnek arra, hogy a lakásépítés minél jobban összpontosuljon és ne forduljon elő a mezőgazdasági, főként a szántóföld pocsékolása. A lakásépítést úgy osztják el, hogy maximálisan kihasználják a községek öszszekötővonalait és egyéb közintézményeit. Felelnek a falvakon, vagy a városokban folytatott általános lakáspolitikáért. E téren azt az elvet tartják szem előtt, hogy a lakásprobléma megoldása nem csupán új lakások építésében, hanem a meglevő lakások karbantartásában és korszerűsítésében rejlik. Teljesítik a területi tervezésről szóló törvényből és az építkezési rendszerről szóló törvényből eredő feladatokat. A helyi és városi nemzeti bizottságok a lakások, iskolák, kulturális, egészségügyi és egyéb berendezések építésének biztosítása mellett a községek szépítéséről is gondoskodnak, éspedig a térségek, parkok, kertek, összekötővonalak, gyermekjátszóterek, stb. rendbehozásával. E célra felhasználják a lakosság kezdeményező javaslatait és megszervezik aktív részvételüket. 4. A közlekedés szakaszán A helyi és városi nemzeti bizottságok gondoskodnak a helyi közlekedési vonalak jó állapotáról és járhatóságáról. Ugyanakkor gondoskodnak a motoros jármüvek számára a kisjavítások és karbantartási munkák elvégzéséséről, beleszámítva a gépjárművezetőknek nyújtott technikai szolgáltatásokat, amennyiben a helyi szükséglet terjedelme lehetővé teszi az ilyen berendezések gazdaságos üzemeltetését. Irányítják a kis autójavító-műhelyeket. A városi nemzeti bizottságok a lakosság szükségletei alapján helyi közlekedési vállalatokat létesítenek és gondoskodnak e vállalatok jó gazdaságos üzemeltetéséről. A városi közlekedést és a helyi közlekedési vonalak igazgatását a helyi gazdálkodás alól át kell helyezni a közlekedés szakaszába. 5. A vízgazdálkodás szakaszán A helyi és városi nemzeti bizottságok megoldják a vízellátás és a vízzel való gazdálkodás kérdéseit saját szakaszukon úgy, hogy fokozatosan megjavuljon a vízgazdálkodás. Ez a termelőerők fejlődésének és a lakosság életszínvonala emelkedésének egyik feltétele. A vízgazdálkodás kérdéseit a dolgozók, az EFSZ-ek, a talajjavítási szövetkezetek és vállalatok legszélesebb részvételével oldják meg. Irányítják a helyi jelentőségű fő vízgazdálkodási berendezések (nyilvános kutak, vízvezetékhálózatok, csatornatisztító-állomások, csatornahálózatok, gazdasági víztartályok stb.) üzemeltetését és folyamatos karbantartását; segítséget nyújtanak a folyómedrek tisztaságának biztosításában. A helyi vízgazdálkodási berendezések kapacitásának keretében és a JNB-k tervével összhangban döntenek további bekötővonalak létesítéséről a vízhasználat és a víz kiengedése engedélyezésénél. A vízgazdálkodás gyorsabb fejlesztése céljából a HNB-k saját eszközeiket egyesíthetik az üzemek, a? EFSZ-ek és a területükön levő többi szervezet eszközeivel és megszervezhetik a lakosság társadalmi munkáját. Ama vízgazdálkodási fő alapok gazdaságos kihasználása érdekében, amelyek két vagy több községet szolgálnak a HNfl3-k együttesen építhetik, igazgathatják és karbantarthatják ezeket az alapokat. 6. Az iskolaügy és a kultúra szakaszán. A helyi és városi nemzeti bizottságok fontos feladatokat teljesítenek a kulturális forradalom befejezésében. Kulturális és nevelőtevékenységük a párt irányvonala megvalósításának, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának és a nép politikaierkölcsi egysége megerősítésének fontos eszköze. Gondoskodnak a CSKP KB-nak az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint hazánkban a nevelés és az oktatás további fejlesztéséről hozott határozatai teljesítéséről, valamint a népnevelőmunka eszmei színvonalának emelésére irányuló határozat teljesítéséről. Gondoskodnak a községek sokrétű kulturális fejlődéséről, a lakosság műveltségének és kultúrájának növeléséről, valamint az ifjúságnak a marxi-lenini világnézet szellemében való neveléséről. A széles aktíva segítségével és a lakosság társadalmi munkájával biztosítják az ifjúság iskolai és iskolánkívüli nevelésének anyagi szükségleteit és feltételeit, s megteremtik a feltételeket a község kulturális és társadalmi életének ki(Folytatás a 4. oldalon) £jj SZÖ 2 * 1960. április 15,