Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-07 / 97. szám, csütörtök

Következetesen vezessük be a szakosítást és a nagyüzemi termelési technikát a mezőgazdasági termelésbe Gépkocsijavítás várakozásra A CSKP XI. KONGRESSZUSÁN kitűzött irányelveknek megfelelően 1965-ben a hús és húskészítmények fogyasztását 61 kg-ra, a tej- és tejtermékekét 235 kg-ra, a lisztét 123 kg-ra, a burgonyét 115 kg-ra, a tojásét 210 darabra stb. akarjuk növelni az egy lakosra eső évi átlagban. Pártunk XI. kongresszusának Irányelvei ugyanakkor kimondják, hogy a fogyasztásnak ezt a növelését elsősorban hazai mezőgazdasági termelésünkből kell és lehet biztosítanunk. Az élelmiszerfogyasztás lényeges növelése szempontjából e döntő feladat teljesítése megköveteli, hogy mindenekelőtt a föld termőképességét vagyis a hektárhozamokat fokozzuk. így pl. a búzából az átlagos 27 mázsa, a rozsból 25 mázsa, a cukorrépából 325 mázsa, a burgonyából 180 mázsa, a szénából 48 mázsa átlagos hektárhozam elérését tételezi fel. A növénytermesztés feladatainak teljesítésével növelhetjük állatállományunkat, főként pedig az állatok hasznosságát. A harmadik ötéves tervünk végén egy hektár földre számítva 175 kg húst, 730 liter tejet és 407 tojást kell termelnünk. Dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése szempontjából eme fontos feladatok teljesítésére, minden feltételünk megvan. fii szocialista termelési viszonyok, amelyek lényegében a mezőgazdaság szakaszán is győzedelmeskedtek, lehetővé teszik, hogy aránylag rövid időn belül — két-három év alatt — itt is győzzön a szocialista termelési módszer, amelyet a munkatermelékenység magas foka és a gépi munkának a kézi munkával szembeni túlsúlya jellemez. Persze a munkatermelékenység emelkedésének párhuzamosan kell haladnia a talaj termőképességének és az állatállománynak egyidejű gyarapításával. Ez annyit jelent, hogy az élő munka ráfordításának abszolút és aránylagos csökkenését a termelés abszolút és aránylagos emelkedésének kell kísérnie. A szocialista termelési viszonyok bővülésének és szilárdulásának az állam támogatásával végbemenő folyamata falvainkon lehetővé tette, hogy a szövetkezetesítés során szüntelenül növekedjék a mezőgazdasági termelés. Erről a következő adatok tanúskodnak: A mezőgazdasági nyerstermelés fejlődése hazánkban összehasonlítható árakban kifejezve (1949-es év =100 százalék): 1949 1953 1957 1958 A mezőgazdasági nyerstermelés egész terjedelme 100 104,7 115,9 119,3 A növénytermesztés terjedelme egészben véve 100 109,7 105,9 111,9 Az állattenyésztési termelés egészben véve 100 97,6 130,2 130,5 A fenti adatok megdönthetetleA népgazdaság arányos fejlődése nül bizonyítják, hogy a szövetkezetesítés a mezőgazdasági kisüzemi termelésnek szocialista nagyüzemi termeléssé való bonyolult forradalmi átalakítása ellenére biztosította Csehszlovákia mezőgazdasági termelése terjedelmének növekedését. szempontjából azonban döntő fontosságú a piaci termelés növekedése. Ezen a téren még szemléltetőbben nyilvánul meg mezőgazdaságunk átalakulásának szerepe. Erről a következő adatok tanúskodnak: Csehszlovákia mezőgazdasági piaci termelésének fejlődése összehasonlítható árakban (1849 = 100 százalék): 1949 A mezőgazdasági piaci termelés terjedelme egészben véve Csehszlovákia mezőgazdasági termelése piaci hozama százalékának fejlődése egészben véve A piaci hozam fejlődésének -indexe Amint a táblázat mutatja, a mezőgazdasági termelés szövetkezetesítése fokozta a mezőgazdasági munka népgazdasági hatékonyságát, mert a termelés piaci hozamának lényeges növekedését biztosította. A mezőgazdasági termelés nyers és 100 36,7 100 1953 133,1 46,6 127,1 1957 144,8 45,8 125 1958 157,1 48 131 piaci termelésének fokozott hozama alapján ugyanakkor emelkedett a munka termelékenysége és a termelés belterjessége, amint azt az egy állandó mezőgazdasági dolgozóra és az egy hektárra kiszámított index az alábbiakban bizonyítja. A munkatermelékenység és a mezőgazdasági termelés belterjessége mutatóinak fejlődése (1949 = 100 százalék): 1949 1953 1957 1958 100 135,7 142,4 152,4 Az egy dolgozóra számított mezőgazdasági nyerstermelés Az egy hektár mezőgazdasági földre számított mezőgazdasági nyerstermelés A fenti tények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági kisüzemi termelés szövetkezetesítése folyamán a munka termelékenysége az utóbbi kilenc év során 52,4 százalékkal, a termelés belterjessége 20,5 százalékkal növekedett. A TERMELÉS FOKOZÁSÁBAN elért eredmények nagymérvűek, tekintettel arra, hogy a falvakon végbemenő forradalmi átalakulások folyamán érték el őket. De tartósan, főképp a további fejlődés során nemelégedhetünk meg velük. Főként azért nem, mert lényegében nem érik el a tervezett feladatokat: nem merítik ki a szövetkezetesítés nyújtotta valamennyi tartalékot. A mezőgazdasági termelés szakaszán most, amikor lényegében győztek a szocialista termelési viszonyok, sokkal gyorsabban fejlődhet a mezőgazdasági termelés a nagyüzemi termelési technikának és technológiának a szocialista mezőgazdasági üzemekbe való bevezetésével. Ezt a mezőgazdasági termelés további szakosításával érhetjük el, ami a nagyüzemi termelési technika bevezetésének szükséges feltétele. A már említett tényezőkön kívül ennek alapjait a mezőgazdasági termelés tervezésében és irányításában eszközölt változások is megteremtették. A szakosítás meghatározásánál az a fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek, főként az EFSZ-ek helyesen határozzák meg a termelés fő irányzatát. így pl. a kutatómunkálatok alapján ajánlátos, hogy a szakosítás a következő irányban haladjon: A szarvasmarhatenyésztésre való szakosításnál korlátozni kell a sertéstenyésztést és növelni a baromfi100 107,2 117,9 120,5 tenyésztést, vagyis a következő termelési ágak egybekapcsolása ajánlatos: a szarvasmarha és baromfitenyésztés, vagy pedig a sertéstenyésztés és növendékmarha tenyésztése, továbbá a kertészet, a baromfitenyésztés és szarvasmarha vagy sertéstenyésztés stb. Sohasem szabad egyidejűleg a nagybani szarvasmarha- és sertéstenyésztésre szakosítani a gazdaságot. Azok a szövetkezetek, amelyek erre törekednek, nem válhatnak önellátóvá a takarmányok terén, azokat vásárolni kell, úgyhogy a termelés végső effektusa nem kielégítő. A termelés szakosítása ezután megteremti a feltételeket arra, hogy helyesen tájékozódjunk a növénytermesztésben és az állattenyésztési termelésben, lehetővé teszi az új nagyüzemi termelési technológia és technika bevezetését. Es hogy mit Jelentenek az új munkaformák, azt bemutatjuk néhány példán. így pl. a Chýnei EFSZben a viaszos-tejes érésű kukorica termesztése terén 60x60 cm-es kötésben gépi vetéssel 620 mázsa zöldtakarmányt érnek el hektáronként. A kukorica termesztését egybekapcsolták a szarvasmarhatenyésztéssel és így két év alatt egy istálózott tehénre számítva 500 literrel növelték az évi tejhozamot és ugyanakkor 200 kg húst termeltek hektáronként. A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉNEK további fontos tényezője pl. a széna helyes szárítása. Egy mázsa szénának szarvasokon való kiszárításához 1,8 óra szükséges, hideglevegővel való szárításához 1,5 óra, a szénakötegek szárításához 0,88 óra és az aprított széna szárításához csak 0,21 óra. Az utóbbi módszer igen előnyös nemcsak azért, mert így a legtöbb tápanyag marad a szénában, hanem a további munkafolyamatoknál is munkaerő megtakarítására vezet. Ez csak két új technológiai módszer, pedig a növénytermesztésben számos ilyen van. Gyakorlatban való felhasználásuk lényegesen növeli a munkatermelékenységet. Hasonló a helyzet az állattenyésztési termelésben is. Sőt itt az új technikának bizonyos fordulatot kell jelentenie az eddigi munkafolyamatokban, amelyek a kisüzemi termelés feltételei között jöttek létre és még fennállanak a közös állattenyésztésben is. Az új technika az állattenyésztési termelésben néhány baromfifajta (tyúk és kacsa) tenyésztésén kívül feltételezi az állatok szabad mozgási lehetőségét, valamint az egyes állatfajták környezet- és takarmányigényeinek tiszteletbentartását. így pl. a szakaszos legeltetés villanypásztorok alkalmazásával az egy liter tejre eső termelési önköltséget 25 százalékkal, a növendékállatok egy kg-nyi súlygyarapodására eső költséget 50 százalékkal csökkenti. JÖK A TAPASZTALATOK az állatok szabad istállózásánál, ahol ugyan nagyobb a takarmányfogyasztás, de ezt teljesen kiegyenlíti az állatok súlygyarapodása s főként a munkatermelékenység növekedése, mely pl. a Židlochovicei Állami Gazdaság tapasztalatai szerint a 290 százalékot is eléri. És éppen a munkatermelékenység fokozódása jelenti a növendékállatok és tehenek szabad istállózásának legnagyobb pozitívumát, mely az önetetéssel együtt tért hódít a sertéstenyésztésben is, ahol főleg az istállók olcsó berendezése, a takarmánymegtakarítás és a munkatermelékenységnek egész 800 százalékig terjedő emelkedése folytán előnyös. Például a Hrušovanyi Állami Gazdaságban egy sertésgondozó átlagos 800-900 sertésről gondoskodik 46 órás munkahét mellett. Az átlagos napi súlygyarapodás nem esett 0,56 kg alá s ugyanakkor egy kg súlygyarapodáshoz 4,93 zabegységre volt szükség. Az új technológia bevezetése megmutatkozott 1 kg hús önköltségnek az eredeti 7,50 koronáról 5,29 koronára való csökkenésében is. Azok a tenyésztési módszerek, amelyekről eddig beszéltünk, feltételezik, hogy az állatok szabadon mozoghatnak és szabadon hozzájuthatnak az eleséghez. Más a helyzet a baromfitenyésztésben, főként a tojóstyúkok és kacsák tenyésztésében. Itt elsősorban a mélyalmozású tenyésztésről van szó, ahol a munkatermelékenység rohamos növekedése következtében csökken az önköltség, miután egy dolgozó 3000 sőt 5000 tyúkot lát el. Elmondhatjuk, hogy teljesen ipari termelési jelleggel bír a tojóstyúkok ketreces nevelése. A gondozó munkája itt csupán arra szorítkozik, hogy az eleséget a vályúkba szórja és összegyűjti a tojást. Az egy tojásra eső termelési költség nem haladja meg a 0,50 koronát és emellett nagy földterület takarítható meg. így pl. a tyúkok haszontenyésztésénél egy tyúkra 20 négyzetméter föld jut, a ketreces tenyésztésnél 5000 tyúknál tíz hektár szántóföld takarítható meg. Ez azt jelenti, hogy olyan szövetkezetben, ahol a ketreces tyúktenyésztést bevezetik, az így megtakarított földön kitermelhetik a tyúk tenyésztéséhez szükséges takarmányt. Az új technológia tehát lehetővé teszi á tojás és a hústermelés fokozását a takarmány növelése nélkül. A NAGYÜZEMI TERMELÉSI TECHNOLÓGIA bevezetése a növény- és állattenyésztési termelésben nem képzelhető el az egyes termelési ágazatok koncentrációja, vagyis szakosítása nélkül. Mivel hazánkban csupán meghatározott nagyságú mezőgazdasági földterület áll rendelkezésünkre, a mezőgazdasági termelés fokozása csak a belterjesség fokozása, vagyis a hektárhozamok növelése útján lehetséges. Fontos tehát, hogy minden szövetkezet a nemzeti bizottságokkal együttműködésben már az Idei év folyamán kidolgozzák a mezőgazdasági termelés szakosítására való fokozatos áttérés tervét és ennek tekintetbe vételével már az idén bevezesse a gyakorlatba az új nagyüzemi termelési technikát és technológiát. A szocialista termelési viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a termelőerők újabb páratlan fejlődésére a mezőgazdaságban. Erre kell most összpontosítani minden erőnket, hogy teljesíthessük harmadik ötéves tervünk feladatait. A. BAK A bratislavai Malomligeti út Prievoz felé vezető részének mentén korszerű, hatalmas méretű csarnokok épülnek. E helyen előbb a volt Csehszlovák Gépkocsijavító Üzem működött, de az épületek ma már a koprivnicei Tatra I nemzeti vállalat tulajdonában vannak. ' A vállalat Itt építi fel 5. sz. üzemét. Az új csarnokban készítik majd a tehergépkocsik pótalkatrészeit, de ezenkfvül a vállalat számára szükséges egyrendeltetésű gépeket is. A ! 299 műszaki dolgozót alkalmazó fejlesztési részleg itt kap helyet. Az üzem alkalmazottainak mai száma a harmadik ötéves terv éveiben 200 i százalékkal növekszik. A csarnok építését a tervnek megj felelően 1960 végéig kell befejezni. Az építészeti dolgozók azonban kötelezettséget vállaltak, hogy a csarnokot már a dolgozók ünnepének napján, május 1-én átadják rendeltetésének. Ez azt jelenti, hogy az üzem 1960. , május l-től megkezdheti működését. Annak ellenére, hogy az üzem tulajdonképpen épülőfélben van, a munka i ütemét semmi sem szakítja félbe. HiI szen csak tavaly 1000 gépkocsi geneI ráljavítását végezték el és ezzel más i ágazatok, különösen a közlekedés és 1 az építészet tervteljesítését támogatták. Az üzemben ez idén 1080 generáljavítást és 133 közepes javítást végeznek el, s így 2,6 százalékkal növelik a termelést. Az üzem az év elejétől kiváló munkaeredményeket ér el, árutermelési tervét 102,6 százaj lékra teljesíti. A generáljavítást megrendelőknek ma már nem kell sokáig várakozniok. Sőt. azt mondhatjuk, hogy még egy óra hosszat sem kell a gépkocsit nélkülözniük. A javításba adott gépkocsi helyett másikat bocsátanak rendelkezésükre, amelyen már elvégez- , ték a generáljavítást. Az üzem ezt az elpnyt azért nyújtja, mert meghonosította a generáljavítások korszerű módszerét, az úgynevezett kicserélési rendszert. Régebben a megrendelőnek 30-45 napig kellett várakoznia a generáljavitás elvégzésére. A generáljavítások új, korszerű módszerének alkalmazását a munka futószalag-rendszere is elősegíti. A szerelő és szétszedő-munkacsoportok e rendszer alapján dolgoznak, s ezzel lényegesen lerövidítik a veszteglési időt. Az alvázak és a karosszériák javításaiban nagy segítségükre vannak a különféle műszaki-szervezési intézkedések is. így például a karosszériákat külön készítik el és azután helyezik az alvázra. Az üzemben az újítók mozgalma is gyors ütemben terjed s főleg az anyagmegtakarításra, a munkatermelékenység és a munkabiztonság növelésére irányul. A dolgozók az alvázak eddiginél gyorsabb, jobb minőségű elkészítése érdekében 17 újítási javaslatot nyújtottak be. Az újítómozgalom eredményességéről tanúskodik az a tény is, hogy az üzem dolgozói tavaly 49 újítási javaslatot nyújtottak be. melyek közül 45-öt gyakorlatilag megvalósítottak. A munkatermelékenységet ennek következtében 1959ben 1,5 százalékkal növelték. Az üzemben öt kollektíva vesz részt a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított szocialista munkaversenyben. Közülük a Jozef Ševčik és | Štefan Motyčka elvtársak vezette két i kollektíva éri el a legszebb sikereket. Ilia Marko il ÚJ szó * J ' llÉIíállIlL üli - *<t MÉG NÉHÁNY FORDULÓ s a hajnáčkai EFSZ jelentheti, hogy befejezte a koratavasziak vetését — mondotta Kovács Barnabás szövetkezeti traktoros, közben gondosan ügyelt arra, hogy nyomon haladjon traktora. Egyébként nagy érdeme van a vetési munkákban Kovács Barnabásnak, mert a tavaszi vetés megkezdése óta a vetögépkezelövel, Henc Istvánnal két műszakban dolgozott. (Agócs V. felv.) Ünnep előtti szorgalom Patince község lakossága megható ünnepség keretében emlékezett meg felszabadulása 15. évfordulójáról. Ez alkalomból a falu egész lakossága kötelezettségvállalást tett. A helyi iskola pionírjai vállalták, hogy a felszabadulás tiszteletére dróthálóval kerítik be iskolájukat. Kötelezettségüket becsülettel teljesítették. A kerítéshez szükséges drótot társadalmi munkával szerezték meg, s ezenkívül nyersanyaggyűjtést is rendeztek. A felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére pedig bemutatták a Csipkerózsika c. mesejátékot. A szép ünnepségből kivették részüket az óvodások is, akik Társadalmi munkával Március 26-án és 27-én a galantal járás dolgozói társadalmi munka kei retében félmillió koronát takarítottak meg 80 ezer munkaóra ledolgozásával. Két nap alatt 43 620 darab fát ültettek ki, több ezer folyóméter utat és árkot hoztak rendbe, az üzemekben pedig a tatarozást végezték. De a szövetkezeti tagok sem henyéltek. 889 hektárnyi szántóterületet készítettek vetés alá, 14 vagon komposztot állítottak elő, 2390 mázsa Istállótrágyát és 250 mázsa műtrágyát hordtak ki a földre. Ezenkívül még több ezer gyümölcsfát is kiültettek. Vadovič József, Gaianta. Pap Aranka óvónő vezetésével vidám gyermekestet rendeztek. A helyi nemzeti bizottság irányításával a község lakosai 650 gyümölcsés díszfacsemetét ültettek el a faluban. A faültetésben részt vettek a nőbizottság tagjai, a CSISZ-szervezet, a rokkantszerv«zet tagjai, az EFSZtagok és a pionírok. Az elültetett fáknak a felszabadulás emlékfái nevet adták. Kovács János, Patince Két község egyesült A rožňavai járás északi részén két hasonló nevű község volt: Veľká és Malá Poloma. A két község a múltban nem sokat törődött egymás ügyeivel, külön nemzeti bizottságuk volt, külön utakon jártak. Ma már hiába keresnénk a két községet, mivel a lakosság elhatározta, hogy Gemerská Poloma néven egy községet létesítenek. Az egyesülésnek meg is van már az első eredménye. Gemerská Polomán fellendült a kultúrmunka. A közös munka eredményeképpen a község színjátszó csoportjának tagjai elsőnek Lovicsek: Húsz év után c. színművét adták elő sikerrel. Reméljük, hogy a jövőben további eredményekről adnak hírt. Agócs Vilmos, Hajnáčka ŰJ SZÖ 4 * 1960. április 7.