Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)
1960-04-07 / 97. szám, csütörtök
Befejezés előtt a tavaszi kalászosok vetése Világ proletárjai, egyesüljétek! ŰJSZÓ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK N APILAPJA 1960. április 7. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 97. szám DRÁGA Sok minden megváltozott ezen a világon. Rendszerek dőltek meg, felváltotta őket a haladó, a jobb. Az emberi tudomány, a korszerű technika oly dolgokat alkotnak, melyek csodálattal töltik el az emberiséget. Az űrrakéták, a lökhajtásos repülőgépek, az atomkorszak küszöbén azonban valami még sem változott, s ez az életet adó, lágy kenyérnek való, acélos búzát termő, zsíros, fekete föld. Igen, a föld ma éppúgy termi az élethez való javakat, mint évszázadokkal ezelőtt. Ez a szó föld, egyúttal kifejezi a kenyér fogalmát is. De valami azonban itt is változott, mégpedig roppant nagyot. A föld nálunk ma azé, minden kincsével, bő termésével, aki megműveli, s ez a lényeg. Ez a lényeg, mert régen sok verejték hullott a drága anyaföldre, de akik verejtéke öntözte a kenyeret adó földet, azoknak kevés hasznuk volt terméséből. Mert a hullámzó búzatenger, az illatos szénát termő rét a földesurak pénztárcáját duzzasztotta... Egy évszázaddal ezelőtt azonban a jobbágyrendszer eltörlésével végre földhöz jutótt az is, aki évtizedeken át művelte, ápolta a más földjét. Az örömbe, „a sajátomon dolgozhatok" örömébe azonban jócskán keveredett az életet keserítő ürömből is. Megkezdődött a harc a nagyobb darab földért, s a legyőzött semmivel sem lett más, mint volt jobbágy korában, mert ha élni akart, mit is tehetett mást, ment a meggazdagodott földbirtokosokhoz cselédnek ... Talán nincs is borzasztóbb dolog, mint a földínség. S mily tragédiák játszódtak le sokszor hazánkban föld miatt még nem is oly régen, arra százával találhatók a hiteles feljegyzések. E feljegyzésekből nem hiányzik az sem, hogy esetenként egyegy barázda miatt holdakat „áldoztak" fel, elvitte az ügyvéd, a sok bírósági huzavona. Mintha egy barázda föld boldogította volna az embert! Egy barázda igazán nem ban. Könnyebb volt az illető gazdások, de sokat jelentett a régi falunak, amikor „egyenesítette" földje szélét, ha fél barázdányit elnyeshetett a szomszédéból. Persze a mélyreásott határkő mindig elárulta a „tolvajt". A következő esztendőben a szomszéd „egyenesített", a visszalopta az övét, de álmatlan éjszakái lettek volna, ha nem nyes el néhány centiméternyit a szomszéd földjéből. A sok nyesegetésből aztán nem lett más, mint harag, összetűzés, a .békekötést" aztán a bíróság végezte, persze nem ingyen! A jó ég a megmondhatója, mennyi kisparasztot tett földönfutóvá a földínség, a földhöz való görcsös ragaszkodás. Tizenöt esztendő, az elmúlt másfél évtized megdöntött mindent, eltörölte a régi szokásokat, megszüntette a földéhséget, s azé lett a föld minden bőségével, aki megműveli. Persze a szocializmus ellenségei váltig hangoztatják, hogy a szövetkezetek létesítésével „elvettük a földet" a parasztoktól. A becsületes szövetkezeti tagokat az efféle szajkózásokkal azonban nem lehet megtéveszteni, hiszen minden volt gazda ma a közösben nemcsak megszabadult a fárasztó, nehéz testi munkától, hanem új életet él Hát miből van a falun a sok új ház, új bútor, mosógép, rádió, televízió, ha „elvettük" a földművestől az életet adó földet? Miből él hát ma már minden falusi ember úgy, ahogy valamikor csak a kulákok éltek? A válasz kézenfekvő: „A földből ered a jóKINCS lét, az életet adó termőföld adja a falu népének a jobb élethez szükséges javakat. Társadalmi rendszerünk a kommunista párt vezetésével mindenben segíti az új úton járó dolgozó parasztságot. A haladó mezőgazdasági tudomány, a korszerű mezőgazdasági gépek mind, mind azt a célt szolgálják, hogy segítségükkel minél többet kicsikarjon a szövetkezet saját földjéből a maga és a társadalom javára. Természetesen az új, a haladó nemcsak a vidék arculatát változtatta meg. Üj életet él ma a városi dolgozó is. Üj, nagy üzemek épülnek, akad munka mindenki számára. E munkalehetőséggel élve sok falusi ember, köztük olyan is, aki egy hold földért talán ölni is tudott volna, ma könnyű szívvel hagyja ott a földet, mert vonzza őt a város, a városi élet. Ennek a velejárója aztán, hogy ma sok szövetkezetben ilyetén vélekednek a tagok: Sok a föld, kevés a munkaerő. Az igaz, hogy néhány szövetkezet munkaerőhiánnyal küzd, az is igaz, hogy akadnak oly közösségek, melyekben alig találni fiatalt, de azt mégsem állíthatjuk, hogy annyi nálunk a termőföld, hogy ne tudnánk megművelni. A szövetkezeti mozgalom ma már oly szilárd, hogy a mezőgazdaság gépesítésének mai fokán a meglevő munkaerővel intenzív gazdálkodást folytathatunk. Nálunk egy főre csupán 38 ár szántóföld jut. Övnunk kell tehát minden talpalatnyi termőföldet, mint legdrágább kincset, s arra kell törekednünk, hogy minden talpalatnyi földet úgy megműveljünk, akár a kertész a kertjét, s annyit termeljünk, hogy jelentősen kevesebb mezőgazdasági terméket kelljen külföldről behoznunk. így bizony a meglévő földből kell kielégíteni az állandóan növekvő igényeket. Ha szükségünk van több villanyáramra, építünk vízi- és hőerőműveket. Üj bányáinkból egyre több szenet kap a népgazdaság. Másképpen állunk a szántóföld dolgában. Nagyobb kiterjedésű, új szántóterületet nem „építhetünk", nem is „bányászhatunk". A föld, a szántóterület marad a régi, sőt a helytelen gazdálkodás folytán esztendőről esztendőre „fogyogat" a szántóföld azzal, hogy a sokhelyütt a legjobban termő földeken építkeznek, nyugodt lelkiismerettel utalják ki hektárszámra a földet, mintha e téren kiaknázhatatlan tartalékaink lennének. E könnyelmű dolognak minél előbb véget kell vetni, már azért is, mert az ország milliárdokat ruház be a talajjavítási munkákba, azzal a céllal, hogy a kevés hasznot hozó földet lecsapolással, vagy öntözéssel termővé tegyük. Mit ér azonban az olyan munka, ha egyik oldalon milliókat költünk a föld termőképességének fokozására, a másik ol<i£lon pedig „kivesszük a forgalomból" a jó termőtalajt, s házat építünk rá. Okosan, ésszerűen gazdálkodjunk hát a termőtalajjal is, mert a föld mindig megtéríti a reá fordított költséget, fáradságot azzal, hogy a jó munkáért búsásan fizet. Ezt tartsa szem előtt minden szövetkezet, s bánjon a termőfölddel úgy, mint hazánk drága kincsével, hiszen belőle élünk, a jó megművelésétől függ a mezőgazdaság idei feladatainak megvalósítása. ^ földet viszont emberek, szövetkezeti tagok művelik, s az ő jó munkájuk biztosítéka annak, hogy az ország lakosságát több és jobb minőségű élelmiszerrel lássuk el. A kedvező időjárás következtében a múlt héten Szlovákia egész területén teljes ütemben folytak a tavaszi munkák. Közép- és Dél-Szlovákiában a napokban befejezik a kalászosok vetését, az ősziek ápolását, sőt több helyen megkezdik a len, cukorrépa, napraforgó vetését. Szlovákiai méretben a szövetkezetek 215 875 hektáron vetették el a koratavasziakat, ami a vetési tervek 85,5 százalékos teljesítését jelenti. Az állami gazdaságok 82,5 százaléknál tartanak. A bratislavai és nitrai kerületekben befejezték a kalászosok vetését. Szlovákiai méretben 11^5 százalékra állnak a cukorrépa vetésével. Az állami gazdaságok valamivel jobban. Sor került a föld előkészítésére a kukorica alá. A BANSKÁ BYSTRICA-I KERÜLETBEN szintén teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. A kerületben elsőnek a fil'akovói járás végzett a kalászosok vetésével. A fil'akovói járás után következnek a šafárikovói és Rimavská Sobota-i járások, ahol már szintén az utolsó hektárokon vetnek. A kerületben a szövetkezetek mostanáig 20 000 hektárt vetettek be, ami annyit jelent, hogy a tervezett terület két harmada már be van vetve. Az állami gazdaságok pedig 4 járásban már befejezték a kalászosok vetését. A ŽILINAI KERÜLET alacsonyabb fekvésű járásaiban, mint például az ilavai járásban szintén végeztek a koratavasziak vetésével. Teljes ütemben folyik a vetés a kerület legészakibb járásában is, az oravai járásban. Vetnek a Liptovský Mikuláš-i járásban is. A Dolný Kubin-i járásban szintén csak napok kérdése, hogy befejezzék a vetést. Legtöbb szövetkezetben már elvetették a takarmánykeverékeket, s a délebbi fekvésű járásokban megkezdték a cukorrépa vetését. A szövetkezetek nagy része már készül a kukorica vetésére. Az idén a kukorica vetésterületét a tavalyival szemben több mint kétszeresére bővítették. A földet gondosan megtrágyázzák, hogy minél nagyobb hektárhozamokat érhessenek el e fontos takarmánynövényekből. A PREŠOVI KERÜLETBŐL jelentik, hogy a tavaszi kalászosok mellett a cukorrépa vetését is megkezdték. Mostanáig 300 hektárt vetettek be répával. Sőt a michalovcei járásban már két szövetkezét be is fejezte a cukorrépa vetését. A kukorica termesztésére ebben a kerületben Május 1. tiszteletére Annak ellenére, hogy ebben az időszakban főleg a helytelen takarmányozás következtében csökkenő irányzatot mutat a tehenek tejhozama, a bratislavai kerület állami gazdaságai — még mielőtt rátérnének a takarmányok élesztősítésére — intézkedéseket tettek a tejhozam fokozására. Ennek alapján már első negyedévi tejtermelési tervüket is túlteljesítették és 200 ezer literrel adtak el többet közellátásunknak. Ez idő szerint a tehenek tejhozama 7,49 liter körül mozog. Április végéig ezt a hozamot nyolc literre emelik, ami lehetővé teszi, hogy május 1-én félmillió literrel teljesítsék túl termelési tervüket. is nagy súlyt helyeznek. A kukorica tervezett vetésterületének közel a felét négyzetesen vetik el. A KOŠICEI KERÜLET szövetkezetei nagy figyelemmel kísérik a . trebišovi szövetkezet azon-irányú törekvését, hogy cukorrépából 240'hektáron az idén átlag 500 mázsás hektárhozamot érjenek el, 15 hektáron pedig 1300 mázsás hektáronkénti hozamra számítanak. A Kráľ. Chlmec-i járás szövetkezetesei pedig legalább 100 mázsás átlaghektárhozamot szeretnének elérni kukoricából és 700 mázsát silókukoricából. E nagyszerű tervek kezdeményezői a lelesiek voltak. A NITRAI KERÜLETBEN a kalászosok vetésének befejezési után teljes erővel hozzáláttak a cukorrépa vetéséhez. A hurbanovói járásban például már a cukorrépának is több mint a l'ele a földben van. A kerületben jól haladnak az elöcsíráztatott krumpli ültetésével. S ha továbbra is tart a jó idő, a kerület-déli járásaiban a hét végén megkezdik a kukorica vetését is. (i. n.) A lounyi EFSZ és az állami gazdaság doľgozôi példával szolgálhatnak a vidék földműveseinek, mert kihasználva a kedvező időjárás minden óráját, idejében elvetették a tavasziakat. Képünkön Václav Novákot. a citolibyi gazdaság tráktoristáját látjuk talajelőkészítő munkában. František Nesvadba (ČTK felv.) BONNBAN ZAVART KELTETT Oberländer moszkvai leleplezése Bonn (ČTK) - A moszkvai nemzetközi sajtóértekezlet, amely Oberländer gaztettéről tárgyalt, Bonnban zavart keltett, Oberländer még aznap rövid megbeszélést tartott Adenauer kancellárral. A DPA hírügynökség szerint a szövetségi parlament képviselői ismét Oberländer miniszter lemondásáról vitáztak. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint a szociáldemokrata parlamenti csoport követelni fogja, hogy Oberländer legalább arra az időre mondjon le miniszteri tárcájáról, amíg a parlamenti bizottság befejezi vizsgálatát. Parlamenti körökben rámutatnak arra, hogy a Kereszténydemokrata Unió egyetlen képviselője sem merészel szembehelyezkedni a parlamenti vizsgáló bizottság megalakításával. *** * ** * ** * ** * ** *AA***** ** ***** ** ** ** * **** ** ** ************ ****** **** ************i A kunčicei Klement Gottwald Üj Kohóban az elmúlt napokban kezdte meg próbaüzemeltetését a Stiefel-módszerrel hengerelt hegesztés nélküli csövek új hengerdéje. Az új hengerde a legkorszerűbb hazánkban. Berendezését javarészt a vítkovicei vasmüvek gyártották. (C. Švorčik — ČTK felvétele)
