Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-06 / 96. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. április 6. szerda 50 fillér XI. évfolyam, 96. szám Njfóipn i növekszik a lelkesedés A szociális gondoskodás további javításáért A mi életkörülményeink köze­pette már hinni is nehéz, hogy földgolyónkon évente még most is 30 millió ember pusztul éhen és a gyermekek milliói a gyógyszer­nek hírét sem hallották s lábukra még nem húztak cipőt. Ez a szé­gyenteljes valóság a tőkés rend­szer és a gyarmati iga következ­ménye, amely napjainkban is a nincstelenek millióit dönti nyomor­ba és mit sem törődik kínos, em­berhez méltatlan sorsukkal. Mind­ez akkor történik, amikor a világ­nak több mint egyharmadán a szo­cialista társadalmi rendszer kézzel­foghatóan és félreérthetetlenül, az egész világ szeme láttára bebizo­nyította, hogy az éhség, nyomor és nincstelenség elkerülhető. Ahol a nép kezébe vette sorsának irányí­tását és munkájának gyümölcsével teljes mértékben rendelkezik, bő­ven jut a szociális gondoskodásra is. Betegség, munkaképtelenség idején és az élet alkonyán sincse­nek a társadalom tagjai magukra hagyatva, nélkülözésnek, nyomor­nak kitéve. A szocialista társada­lom akkor is a legmesszebbmenően gondoskodik róluk. Hazánkban a nemzeti jövedelem szüntelen növekedése lehetővé te­szi, hogy költségvetésünkből mind nagyobb összeget szánhassunk be­tegbiztosításra és különféle szociá­lis járadékok folyósítására. Ebben az évben például állami költség­vetésünk 7 százalékát — több mint hétmilliárd koronát — fordítjuk a családi pótlékok és a betegsegély­zöi járulékok fedezésére. Csak a prešovi kerületben minden család­ra havi 159 korona esik családi pótlék formájában. Ebben az évben hazánkban tízmilliárd koronán fe­lüli összeget fizetünk ki szociális járadékok fejében, ami annyit je­lent, hogy évente — az évről évre magasabb átlagos életkor eredmé­nyeként is — kétmillió 300 ezer járadékjogosult élvezheti társadal­munk széleskörű gondoskodását. Ebben az évben a dolgozók teljes 4 százaléka részesülhet gyógykeze­lésben külföldön is jó hírnévnek örvendő fürdőhelyeinken s további 4 százalék vehet részt szakszerve­zeti üdülésen. Csupán Szlovákiában 50 ezer gyermek üdültetéséről gon­doskodunk a nyári pionírtáborok keretében. Az itt kiragadott adatok is a szociális gondoskodás felette ma­gas színvonaláról tanúskodnak. Az emberről történő gondoskodás te­rén elért ekkora eredményekkel egyetlen tőkés ország se büszkél­kedhet. Ám mindez korántsem je­lenti azt, hogy az elért eredmények mellett, már nincs tennivalónk a szociális gondoskodás terén. A megoldásra váró további prob­lémák egyike, hogy aránylag nagy a balesetek száma. Száz dolgozó bérére egy rokkantsági járadék fi­zetése esik. Ez a kedvezőtlen arányszám mindenekelőtt is a tő­kés rendszer embertelen munkakö­rülményei következményeként be­következett balesetek eredménye. Ám szólnunk kell arról is, hogy munkahelyeinken és azokon kívül is, még mindig magas a balesetek száma. A felsőbb szervek határo­zatai ellenére sem szentelnek kellő figyelmet a munkabiztonság kér­déseinek. Ezentúl pedig nem von­nak le kellő következtetést az elő­írások megszegésének és nemtelje­sítésének eseteiben. Csak nagyon ritkán történik meg, hogy a bal­eset-biztosítási járadék összegének bizonyos hányadát annak az üzem­nek rovására írják, amely rendsze­resen megszegi a dolgozók egész­ségvédelmét szolgáló irányelveket. Az ellenőrzésbe ezen a téren nem vonják be kellőképpen az üzemi tanácsok illetékes bizottságait sem. Márpedig a gyakori balesetek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy minden téren fokozzuk gondosko­dásunkat ezek elhárítása érdeké­ben. A baleseteket meg kell előzni, méghozzá keletkezésük okainak megszüntetésével és széleskörű előzetes óvintézkedések foganato­sításával! További fontos probléma a csök kent munkaképességű egyének foglalkoztatottságának növelése. A nemzeti bizottságok tavaly 48 ezer ilyen embernek biztosítottak munkabírásuknak és egészségi ál­lapotuknak megfelelő munkát. Ez figyelemre méltó eredmény. A nagy­arányú műszaki fejlődés és gazda­sági sikereink a jövőben lehetővé teszik a munkaidő lerövidítését. Ez újabb alkalmat ad további nem teljes munkaképességű személyek foglalkoztatására. Ezért máris biz­tosítanunk kell, hogy a szóban for­gó személyek lassan begyakorol­hassák magukat bizonyos munkák végzésére. Megfelelő foglalkozás biztosításával ők is a társadalom hasznos tagjai lehetnek. Az öregségi járadékok az utóbbi évek folyamán lényegesen emelked­tek. Szlovákiában az öregségi jára­dék átlaga csaknem 590 korona, ami 9 százalékkal magasabb, mint 1958-ban volt. A rokkantsági já­radék átlaga 549 korona. Ez év elején Szlovákiában 84 agghajlék volt 6860 ággyal. Az ágyak száma ez év végéig 1000-rel növekszik. A járadékélvezők ebédeinek fede­zéséhez az állam tíz- és félmillió koronával járul hozzá. A maguk­kal tehetetlen személyek mellé, akiket intézetben lehetetlen elhe­lyezni, ápolókat rendelnek. Ilyen szociális vívmányokkal igazán ke­vés ország dicsekedhet. Az idén is tovább emelik né­hány járadék összegét. Az e célra rendelkezésünkre álló eszközök igazságos elosztása maguktól a dolgozóktól függ. Erről a nemzeti bizottságok és azok szociális bi­zottságai gondoskodnak, amelyek­nek tagjai jól ismerik a helyi vi­szonyokat és az ott élő emberek szükségleteit. Ez pedig elegendő biztosíték arra, hogy minden egyes esetet igazságosan bíráljanak el. Az üzemek részéről legnagyobb fogyatékosság a nyugdíjazott dol­gozókról való gondoskodásban mu­tatkozik. Ismert tény, hogy a sok éven át munkához szokott ember, aki egyszerre megszűnik dolgozni, lelkileg is megtörhet s a tétlen­ség nemegyszer az egészségére is káros hatással lehet. Sokan — a legtöbbjük — szeretnének tovább­ra is hasznosak lenni a társadalom számára és a társadalomnak is szüksége lehet rájuk. Ezért a szak­szervezeti dolgozók még a nyug­díjaztatás előtt elbeszélgethetné­nek a dolgozókkal, hogyan, mikép­pen képzelik el további életüket, milyen formában akarnak tovább dolgozni. Ezek az emberek sokszor nehezen pótolható tapasztalatokkal rendelkeznek, s ezeket a kulturá­lis vagy nevelőmunkában, a fel­találók és újítók köreiben kiválóan érvényesíthetnék. Arról van szó, hogy ezek az emberek sok évet, talán évtizedeket töltöttek az üzemben, tehát érezzék, hogy tá­vozásukkal a gondoskodás nem szűnt meg róluk. Ezt teljes mér­tékben meg is érdemlik! Csupán néhány gondolatot vetet­tünk fel, amelyek valóra váltása tovább javítaná szociális ogndosko­dásunkat. Arra a kérdésre, hány kollektíva versenyez hazánkban a jobb gaz­dasági eredmények eléréséért, aligha tudnánk pontos választ adni. Hisz nincs olyan nap vagy óra az utóbbi hetekben, amikor országunk vala­melyik üzemében, szövetkezetében ne tennének újabb és újabb köte­lezettségvállalásokat a közelgő felszabadulási évforduló tiszteletére. Nemrég hazánk üzemeiben tízezer csoportot számoltak össze, melyek a szocialista brigád címért versenyeznek. Ma már 15 ezer kollektíva küzd ezért a bUszke címért, de lehet, hogy holnap már újra helyes­bíteni kell ezt a napról napra örvendetesen növekvő számot. A nagy ünnep tiszteletére indított szocialista verseny mint kiáradt folyó, úgy ragadja magával hazánk ezer és ezer lelkes dolgozóját, akiknek célja, hogy minél jobb munkaeredménn yel ünnepelje meg felszabadulásunk 15. évfordulóját. A KEŽMAROKI Tatralan-üzemben eddig már 8 kollektíva versenyez a szocialista brigád címért. A szövő­műhely egyik kollektívája, amelyben Jezbergerová, Brejövá, Milánóvá, Kul­homerová, Dzubáková, Blaščáková munkásnők dolgoznak, már el is nyerte a szocialista brigád címet. Ez a kis lelkes csoport a felszabadulási ünnep tiszteletére kötelezettséget válalt, hogy megjavítja az árú terve­zett minőségét, a leggazdaságosab­• •••••• • • h m® A stupavai konzervgyár, amely a fel­szabadulás után bővítette ki lényegesen termelését, 35­f éle zöldséget és gyümöl­csöt dolgoz fel. Az üzem termelésének IS százalékát külföldre exportáljuk. A harmadik ötéves terv végéig a tavalyi­hoz viszonyítva 100 százalékkal növekszik a termelés. Az üzemben két kollektíva küzd a szocialista munkabrigád címért. A2 egyik kollektívát Margita Michaliková ve­zeti, aki a készételek elkészítésénél dol­gozik. (Erik Stražán — ČTK — f elv.) 11 995 hektáron már elvetették a cukorrépát Az elmúlt hét utolsó napjaiban a cseh kerületekben 8620 hektáron vetették el a cukorrépamagot. Or­szágos méretben közel 12 ezer hek­táron már elvetettük a cukorrépa­magot. A répatermelők közül a leg­sikeresebben az olomouci kerület szövetkezetesei haladnak, akik a ve­tésterület 12 százalékát bevetették. A múlt évi vetéshez viszonyítva ez igen alacsony eredmény, mert ta­valy ebben az időszakban a cukorré­pamagot több mint 60 ezer hektáron vetették el. ban használja ki a munkaidőt és már a következő héten alkalmazni fogja Kovaljeva és Arszejovová szovjet újítók munkamódszereit. A lentiloló műhely munkásnői, akik szintén a szocialista brigád cí­mért versenyeznek, a nagy ünnep tiszteletére megígérték, hogj^ tervü­ket rendszeresen 104 ^'o-ra teljesítik túl és 0,3°/o-kal javítják meg az árú minőségét. Vállalásukat a mai napig becsülettel teljesítik is. A szövőműhely legjobb mestere, Emil Brítaňák és az első szocialista brigád vezetője, Mária Jezbergerová a napokban elhatározták, hogy a szovjet újító Gaganova példája nyo­mán a leggyengébb kollektívába mennek át dolgozni, hogy gazdag ta­pasztalataikkal segítsék lemaradozó társaikat. * * * A NAPOKBAN hazánk legnagyobb építkezésének, a Keletszlovákiai Ko­hóműnek építői arról tárgyaltak, ho­gyan kell még jobban megszervezni a szocialista munkaversenyt. A párt, a szakszervezet és a CSISZ funkcioná­riusai, valamint a vállalat vezetői részletesen megtárgyalták és kidol­gozták azokat a feladatokat, ame­lyekre az építők figyelmét a legkö­zelebbi hetekben összpontosítani kell. Ez a feladat a csatorna- és a vízvezetékhálózat mielőbbi kiépítése, a Bočár és a Saca közötti út befeje­zése. A Hronstav dolgozói Lenin szüle­tésének 90. évfordulója tiszteletére áprilisban több Lenin-műszakot szer­veznek, hogy az első félév tervét túlteljesíthessék és ezzel elnyerjék a minisztérium és a szakszervezet vöröszászlaját. A második negyedév folyamán a Hronstav valamennyi építőirodája szakaszán megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy egy-két csoport bekapcsolódhassék a szo­cialista munkabrigád címért indí­tott versenybe. A SVITI Tatrasvit textilüzemben Gaganova szovjet munkásnö példája újabb követőre talált. Az egyik szo­cialista briád tagja, Anna Krausová elhatározta, hogy olyan csoportba megy át, ahol lemaradoznak a terv­teljesítéssel. A lelkes CSISZ-tag, An­na Krausová most egy négytagú cso­portban dolgozik, amely gyermek plüss-kabátkákat készít. Amióta itt dolgozik, megjavult a tervteljesítés és a kis kollektíva már két újítója­vaslatot is beadott. Anna Krausová példája nyomán a kollektíva vala­mennyi tagja beiratkozott az esti ipariskolára és eljár a pártoktatás­ra is. Most a csoport, amely valami­kor a legutolsók között volt, a szo­cialista munkabrigád címért verse­nyez. A tavasziak vetése teljes ütemben halad A vráblei járásban a jól szerve­zett munka folytán a tervezett 4190 hektár árpát egy hét alatt vetették el. A traktorosok hosszabbított mű­szakban, vagy két váltásban, sőt a vráblei szövetkezetben vasárnap is dolgoztak, hogy a magot minél előbb a földbe juttassák. A többi tavasziak, zab, takarmány­keverékek, mák vetése is rövidesen befejezést nyer. A zab 70 százaléka már a földben van. Teljes ütemben halad a cukor­répa vetése. Elsőnek a mellékiek kezdték, akik a tervezett 50 hek­tárból 25-öt bevetettek, és csak az eső akadályozta meg a befejezést. A cukorrépa vetésében további élen­járó szövetkezetek Michalok, Vráble, Horný Ohaj, Nová Ves nad Žitavou és Tajna. A michaloki, nevidzanyi, tajnai. žitovcei és paňai szövetkezetekben elkezdték a burgonya ültetését is. (-us) Oberländer háborús bűnös A szovjet állami különbizottság bizony|tél<ai A TASZSZ hírügynökség jelentést adott ki a német fasiszta megszállók gaztetteit vizsgáló állami különbi­zottság közleménye alapján. A köz­lemény a többi közöt így hangzik: „A külföldi és szovjet sajtóban az utóbbi időben számos cikk jelent meg Theodor Oberländer, a Német Szövetségi Köztársaság minisztere gaztetteiről, amelyeket a második világháború idején a Szovjetunió te­rületén vitt véghez. A Szovjetunió polgárainak számos kérelme alapján a különbizottság vizsgálatot folyta­>f nozc tott, s bizonyítékokat hozott napvi­lágra Oberländer legsúlyosabb gaz­tetteiről és követeli, hogy Oberlän­dert vonják ezekért a bűnökért fe­lelősségre. Oberländer régi náci, aki a náci­párt vezetőinek teljes bizalmát él­vezte. 1954-ben Hess személyesen a „Német Kelet Szövetség" vezető funkcionáriusává nevezte ki. Később a katonai hirszerzöszolgálat munka­társa lett és kém-, valamint ter­rorista tevékenységet szervezett a (Folytatás a 2. oldalon) A PÁRT ÉS A KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE BRATISLAVA FELSZABADULÁSÁNAK 15. ÉVFORDULÓJA ALKAL­MÁBÓL MEGKOSZORÚZTA A SZOVJET HŐSÖK SLAVlNI-EMLÉKMŰVÉT. (K. Bocek felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents