Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-04 / 94. szám, hétfő

1%'őucs n, szobait PUujyíUoľszíUj A 15. szabad tavasz köszöntött a testvéri Magyar Népköztár­saságra. A 15. rügyfakasztó tavasz, mely büszke szemléje az ország éle­tében történelmileg röpke 15 év alatt megvalósult korszakjelzö változások­nak. 15 szabad év! Mennyi minden tör­tént ez alatt. Ue a sikerek, az új élet építésében lépésről lépésre el­ért eredmények arra emlékeztetnek: a szabadság gyümölcse nem önmagá­tól érett meg, a szovjet nép hős fiainak vére öntözte azt a földet, melyből a magyar nép új élete fa­kadt. Ugyanakkor emlékeztetnek a nép ellenségeinek ármánykodására, arra, hogy a magyar dolgozó nép mindenkor éberen őrizze drága áron elért és megmentett vívmányait. A hűbéri — földesúri elnyomatás sötét korszaka oszlott el, amikor a szovjet katona felszabadító hivatá­Nehéz volt megtenni az első lépé­seket. Mindenütt a romlás és dúlás nyomai, a fasisztákkal cimboráló le­tűnt kormányok bűnös, nemzetáruló politikájának szörnyű következménye. Csak a fővárosban több mint 100 ezer rombadöntött ház üszkös ma­radványai meredeztek, égbekiáltó vá­dat emelve a fasizmus ellen. Tizenöt éve már... A háborús se­bek behegedtek, sokan talán el is felejtették, hogy valaha háború dúlta az országot. A fiatal nemzedék csak hallásból tud róla. Csak azokban a családokban maradt meg a háború emléke, melyeknek valamelyik tagja: apa, testvér vagy más rokon nem tért vissza, s ismeretlen helyen alussza örök álmát. Félmillió ember jutott erre a sorsra. Az idő lassan a szomorú emlékeket is elfeledteti. Csak az elért eredmények láttán mérhető fel az idő rohanása. Az or­A MAGYAR PARASZTSÁG esti tanfolyamokon ismerkedik meg a mező­gazdasági tudománnyal. Képünk a Zsámbékon rendezett tanfolyamon készült, amelynek 220. szövetkezeti hallgatója volt. sát teljesítve az ország földjére lé­pett. Évszázados átok lidércnyomásá­tól szabadult meg a magyar nép. Nem kísértett többé Horthy kakas­tollasainak réme, sem a főispán, sem a főszolgabíró basáskodása nem aláz­ta meg többé az új életet kezdő or­szágépítőket. szág gyorsan talpra állott. 1949-ben már helyreállították a régi üzemeket és megkezdték újak építését, a nép saját korszerű vállalatainak létesíté­sét. 1950-től 1958-ig több mint száz új vállalattal gazdagodott a magyar ipar; olyan új ipari ágak épültek ki, melyekre az úri Magyarország idején még csak nem is gondolhatott a magyar nép. A mezőgazdaságban Is fokozatosan ha­talmas átalakulások mentek végbe. Az a 612 ezer nincstelen paraszt, aki a föld­osztáskor a nagybirtokosok és árulók szétparcellázott földjéből részesedett, fel­ismerve a szövetkezeti gondolat nagvsá­gát, saját jól felfogott érdekében szö­vetkezetekbe kezdett tömörülni. A múlt év a szövetkezetesítés győzelmének éve volt Magyarországon: a szántóföldek és gazdaságok több mint 70 százaléka mér a szocialista szektorhoz tartozik. A nagy változások a magyar nép egész életében érezhetők: eltűntek a koldusok, nincs munkanélküliség, Írástudatlanság, nyomortanya, a nép egyre szebben, kul­turáltabban él, tanulnak a nép fiai, hogy hazájuk méltó építőivé váljanak. A magyar nép nem felejti el felszaba­dítóit s azt sem, hogy új életének lelkes kezdeményezői a kommunisták voltak, azok, akiket negyedszázadon át illegali­tásba kényszerített a véreskezű Horthy­rendszer. Ennek és az ország építésben aratott vitathatatlan sikereknek fényes szemléje volt a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusa, melynek jelen­tőségét a szovjet pártküldöttséget vezető Hruscsov elvtárs részvétele külön kiemel­te. A Magyar Népköztársaság az ellenfor­radalom okozta megrázkódtatást kihever­ve a párt vezetésével szilárdan halad a szocialista építés útján. Sikereinek záloga az elévülhetetlen szovjet-magyar barátság, melyet az ellenforradalom sem volt képes megingatni. A szovjet katonák 1944—1945­ben, majd 1956-ban hullatott vére még termékenyebbé tette a megbonthatatlan szovjet-magyar barátságot. Az igazi barátság és kölcsönösen elő­nyös együttműködés szálai fűzik hazánkat is a szocializmust épitő magyar néphez. Ennek konkrét megnyilvánulása a 11 év­vel ezelőtt megkötött csehszlovák-magyar barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési egyezmény, melynek ke­retében olyan kiváló müvek épültek, mint az Inotán és Tiszapalkonyán csehszlovák segítséggel emelt erőművek, valamint a Žiar nad Hronom-ban magyar szakembe­rek segítségével felépített alumíniumgyár. Csehszlovákia és Magyarország kereske­delmi árucsereforgalma a szerződés meg­kötésétől eltelt tíz év alatt háromszoro­sára növekedett, hazánk a Szovjetunió után második helyen szerepel Magyar­ország külkereskedelmében. A 15. szabad tavasz új reménységgel tölti el a szocializmust építő magyar né­pet, hogy a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok családjában, egymás kölcsönös támogatását élvezve felépíti szocialista társadalmát, s velük egyszerre ér majd célba a kommunizmus épitésé-e nek útján. r\ SZOCIALIZMUST építő Magyarorsz ág éber őre a munkásőrség Ä magyar dolgozók kulturális fejlődése Sokatmondó számadatok szemlél- Ezeket az eredményeket az állam tetik a felszabadulás óta eltelt 15 óriási gondoskodásával érték el. Egy év alatt Magyarországon, végbement főiskolai végzettségű ember nevei­kulturális forradalmat. Azžal szem- tetésére az óvodától a főiskoláig 130 ben, hogy 1930-ban a lakosság 80 ezer forintot fordít az állam, százalékának nem volt alapvető mü- A felszabadulás előtt 100 lakosra veltsége, és minden hat évnél idő- évente 100 könyv, 205 mozilátogatás sebb 90 lakosra esett egy főiskolai és 44 színházi látogatás esett. Száz végzettségű, minden hat évnél idő- ember közül csak ötnek volt rádió­sebb 40 lakos közül pedig csak ja. 1958-ban Magyarországnak már egynek volt középiskolai végzettsé- minden ötödik lakosa' rádióelőfizető ge, 1958-ban már minden 53. em- volt és minden száz lakosra 500 bernek volt főiskolai és minden 20. könyv, 1324 mozilátogatás és 62 embernek középiskolai végzettsége, színházlátogatás esett. • • • A Magyar Nép­köztársaság alumí­niumiparának gyártmányai jól is­mertek hazánkban közszükségleti árucikkeken kívül a magyar alumíniumipar dolgozói­nak jó munkáját dicsérik azok a sze­mélyszállító hajók is, amelyek Bra­tislavánál a Dunán, vagy a vízierő­müvek gátjai mögött képződött mes­i s. Baráti együttműködés A különféle zánkban is megkezdtük néhány évvel ezelőtt első alumíniumgyárunk épí­tését. Žiar nad Hronom-ban, Uhol a ha­talmas alumíniumgyár felépült, szí­vesen emlékeznek vissza a magyar szakemberek elvtársi segítségére, terséges tavakon szolgálják dolgozóink amelyet az első lépéseknél, a kezdeti üdülését. Az ezüstös könnyűfém gyár­tása terén nagy tapasztalatokkal ren­delkező magyarországi dolgozók szak­tudása azonban más téren is segít­ségünkre volt népgazdaságunk fej­nehézségek leküzdésében nyújtottak. A dolgozók élénken emlék&znek Hon­da elvtársra, a tatabányai alumínium­gyár szakemberére, aki a szakma külön­legességeire oktatta a dolgozókat, ma­herceg birtokán a nincstelen zsellé­rek, a Habsburgok régi cselédei a felszabadulás órájában lakat alá teszik a németekkel paktáló népnyúzó gaz­datiszteket, kivirul az új élet: a kö­zösség ereje szocializmust épít a fa­lu határában is. A hajdani harcmezőn az új elet N emrég Magyarországra érke­zett P jot r Dimitrijevics Go­vorunyenko altábornagy, a 18-as harckocsi-hadtest volt parancsnoka és re buzdította a Viharsarok paraszt- tét áldozza Bicske felszabadításáért, jait. A battonyaiak tudják, hogy az Debrecenből Bessenyei főispán és első szovjet katona, aki 1944. szep­tember 23-án délelőtt 10 óra 30 perc­Csóka polgármester a város szeme­teskocsiján mentik az összerabolt Fjodor Mihajlovics Belozjerov vezér- kor átlépte a határt, Brjuhov had- holmit, ugyanakkor az egyetem pin­őrnaov. a hadtest törzsének volt fő- nagy volt... Mennyi emlék! A 18-as céjében nyolc professzor már az új őrnagy, a hadtest törzsének volt fő nöke. Ennek a hadtestnek a katonái léptek először magyar földre és csak­nem 190 napon át harcoltak Magyar­ország területén, míg 1945. április 4-én az utolsó fasiszta katonát is harckocsizók Malinovszkij marsall, majd Tolbuhin marsall seregében verték a hitleristákat, a hírhedt Feldhernhalle SS páncélhadosztály és a Viking halálfejes SS hadosztály kikergették az országból. A hadtest egyaránt rettegte nevüket. A had­test részt vett a Tiszántúl felszaba dításában, majd a debreceni nagy páncéloscsatában, a főváros körül. A dunántúli harcok után a hadtest ják, hogy gyorsabban menekülhesse UJ szellemű tanítás megindításáról ta­nácskozik. Az öreg Gergely hajdú visszaemlékezik: amikor az első szov­jet katonát meglátta a debreceni vár­megyeházán, a rádió éppen azt böm­bölte, hogy „Debrecen térségében szétvertük a bolsevistákat és meg­nyertük a páncélos csatát". Karcagon az urak még a mentőautót is ellop­lesztésében. .A .Szovjetunió és^ a Ma- gyarázatt, segített,ptiyl kellett. A nyelv­gyar Népköztársaság ségítségevel ha- ismeret ne.m. okozott Jcülönös gon­dot;. ha nepi sikerült egyet-mást­'megmagyarázni, Konda elvtárs kész­ségesen megmutatta a helyszínen, mit, hogyan kell csinálni. Jóbaráti kapcsolatok születtek a žiari dol­gozók .és Konda elvtárs között, oly­annyira, hpgy amikor az üzem félig már - elkészült, a tatabányai mérnök még egyszer visszajött megtekinteni, A žiari dolgozók hálásak ezért a , qondoskodásért, örülnek, hogy to­viragai nyílnak. Mozgalmasabb volt a ' vábfj fejleszthették azt > amire Konda felszabadulás óta eltelt tizenöt év, ^ segitettek a z mint sok hajdani évszázad. A régi magyar világ kifordult sarkaiból. 'agyarország ma már a szocia­lizmus országa, ahol minden hatalom a népé. Az ipar termelése többszöröse a háború előttinek. A me­M° új üzem megindításánál, . tanították őket. Örömmel közlik a magyar dol­gozókkal államünnepük alkalmából, hogy szép sikereket érnek el a Cseh­szlovákia felszabadításának 15. évfor­dulója alkalmából, folyó szocialista akkori parancsnokai örömest vállal­koztak arra, hogy 15 év után ismét bejárják a harcok szinterét, talál­kozzanak a felszabadított városok falvak dolgozóival. Személyes támo­gatásukkal riport-sorozat készült, amely felhasználja nemcsak a Szov­jetunió Fegyveres Erőinek Miniszté­riuma által rendelkezésre bocsátott magyar földön harcoltak, amíg a fa- ni őket. Ugyanakkor Rasitnyikov_ ez siszták ki nem takarodtak onnan. Az epizódok cseppjeiben benne ring a felszabadulás tengere. Az emlékek­április 3-án lépte át az országhatárt: így a 18-asok, akik az első csepp vért ontották Magyarországon a ma­riek. A város levente parancsnoka egybeterel néhány tucat fiatalt, le­itatja és céllövő puskával felfegyve­zőgazdaság több, mint 70 százaléka munkaversenyben. A žiari üzem szo­szocialista útra lépett. A legfőbb köz- cialista munkabrigád címért küzdő ügy: a népjólét szakadatlan emelése. 32 csoportja, az. alumíniumoxid-ké­A szovjet hadsereg történelmi dia- szít ó részleg, az energetikusok ­dala lehetővé tette a nemzeti fel- mindnyájan azon munkálkodnak, hogy emelkedést, azt a virágzást, amelyről hazánk felszabadítása jubileumi évé­a magyarság legjobbjai álmodoztak. ben 860 eze r korona értékű tiszta A sorsforduló eseményeit felidéző ' f éme t adhassanak népgazdaságunk ­hadinaplók és dokumentumok forrás­müveit, hanem a felszabadítók és a felszabadítottak visszaemlékezéseit gyar nép szabadságáért, mindaddig rezve az oroszok ellen akarja külde- visszaemlékezé sek minden bizonnyal JT csak erősítik ahál^s, a ragaszkodás Znuulk'l MM foglalják a várost és zsákmányul ej­tik a Feldhernhalle SS hadosztály. érzéseit a felszabadítók iránt. lehetnek rájuk. RUDNYÄNSZKY ISTVÁN A kik 15 év után bejárták a sza­badítók hadiútját és az egy­kori harcmezőkön született szabad­ság emlékeit csokorba szedték, meg­állapíthatták: frissen és tisztán ra­gyog az emberek emlékezetében a felszabadulás élménye. A fasiszta ját. A battonyai parasztok Purgly fe­uralom utolsó napjai és végső felbom- jére olvassák bűneit és hogy érez­böl egyaránt kibontakozik a hősi teljes tüzérségi anyagát. Barna Mária harcok és az „új honfoglalás" kör- 17 éves verebi parasztlány élete képe. Horthyné unokatestvére, Purgly kockáztatásával menti meg az egyik Emil, a gőgös földesúr menekülne súlyosan sebesült szovjet katonát, Battonya közelében levő kastélyából, amikor az SS-ek rövid időre vissza­de a szovjet páncélosok megverik a németeket, elzárják a menekülés út­lása, a földesurak és a népnyúzó tő­kések menekülése, a front tűzesője és elviharzása, a felszabadulás drámai tessék vele, hogy most már más vi térnek a már felszabadított faluba. Golotkov tüzér saj'át testével védi parancsnokát, Kirilenko hadnagyot, aki nyolc Tigris-tankot semmisít lág van, felsepertetik vele a falu m e9 • • • Mennyi emlék, mennyi jelkép! főutcáját. Orosházán a férfiakat az feszültsége és öröme, az új élet, a egyik napon a fasiszták még kihajt szabadság, a meginduló munka — 18. hadtest hadiútját járó újságírók azt is feljegyezhet­megannyi közös, az egész ország fel­szabadulását tükröző momentumok: mégis csupán keretezik az élmények csapatok Kenderes felé közelednek roppant gazdagságát. A felszabadítók Horthy kormányzó kúriáján fejetlen­ják tankcsapdákat ásni, másnap már ték: a felszabadított falvak és váro­arról tanácskoznak, azé lesz-e a föld, sok lakói jól gazdálkodtak azzal a aki megműveli. Amikor a szovjet arcéle mit sem halványodott, az em­lékek kibomlanak, a Battonyától — szabadsággal, amelyet a szovjet har­cosok tankjai hoztak el számunkra. Horthy faluja, Kenderes ma terme­ség és izgalom uralkodik: a főlovász lőszövetkezeti község. A debreceni telefonon keresi Horthyt, de az nyu- pincékben meghúzódó egyetemi ta­Debrecenen át Esztergomig és a nyu- galomra inti: „Az oroszok még mesz- nárok egyike, Szabó Dezső professzor gati országhatárig vezető hosszú sze vannak..." A főlovász az ablakon ma az új egyetemi intézményekről, hadiúton fel-felbukkannak az első át kitartja a telefonkagylót az ud- a tudás magaslatait meghódító mun­szovjet városparancsnokok, a kenyér- varra, Horthy megdöbbenve hallja a kás- és parasztszármazású fiatalok­osztó katonák, a hősök alakjai, az közeli géppuskaropogást... És az rôl, a magyar gyógyszerkutatás új si­emberek úgy emlékeznek rájuk, mint emlék következő filmkockája: Szása kereiről beszél. Azok, a „19-es" régi kommunisták, akik a felszabadulás kedves barátaikra, felidézik tetteiket, elismétlik tört magyarsággal ejtett Volosz, a vidám szovjet katona Hor­thy kedvenc karosszékében ül és órájában Szajolban is megalakítják az szavaikat... Az orosháziak emlékez- harmonikázik. Derűs és komor jele- első pártszervezetet, ma a falu tér­nék Verinin őrnagyra, aki a parlagon heverő földesúri földek megművelésé­netek váltják egymást az emlékek melőszövetkezetének legmegbecsül­filmjén: A nevető Szása később éle- tebb tagjai. Alcsuton, ahol József fö­A NEPI DEMOKRACIA fennállása óta 40 százalékkal több orvos gondos­kodik a lakosság egészségéről és ma 14 orvos jut tízezer magyarországi lakosra, több mint egyes fejlett nyugati államokban. jfil SZÖ 5 * 1960. április 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents